Székelyföldi gyüjtés; Magyar népköltési gyüjtemény 7. kötet - 07

Ablakukba gyertyavilágot tesznek.
Gyertyavilág ablakába,
Vidrik-huszár az ágyába.
Riczacza, riczacza, saricza hej!
A bordosi híres lányok úgy tesznek:
Kalapjukba csinált virágot tesznek.
Csinált virág kalapjába,
Rúg a gyermek a hasába.
Riczacza, riczacza, saricza hej!
(_Bordos_.)

12.
Elégett az enyedi bót,
Kibe a piros szappany vót.
Hát ti jányok, mit csináltok?
Fakón marad az orczátok.
(_Lőrinczréve_.)

13.
Ej, haj, ne feküdj a sarjubugja tövébe,
Köröskörül vadrózsa van ültetve.
Szúros annak a levele, nem sima,
Hét faluba a rózsámnak nincs párja.
Megy az utczán, merőn tarcsa dërëkát,
Még egy nap sincs, hogy ki ne festje magát.
(_Szent-Demeter_.)

14.
A siklódi híres lányok
Mind szépek,
Csak az a baj, hogy szegények
Mind vének.
A ki pedig fiatal,
Férjhez menni nem akar.
Csuhajja ha, csuhajja ha!
(_Siklód_.)

15.
Csak azt nem adnám én sokér’
Hogy a babám olyan mint én.
Tyuhajja!
Mégis van egy hiba benne:
Kék a szeme, nem fekete.
Tyuhajja!
De az nem nagy hiba benne.
Mert elviszik Szentpéterre.
Tyuhajja!
Ott megfestik feketére,
Sem lilára, sem nem kékre,
Tyuhajja.
(_Sóvárad_.)

16.
Muskátaszál, kék viola
Gyertyavilág van az ólba:
Az én rózsám gyenge karja
Most is a disznót vakarja
(_Miriszló_.)

17.
Küsmödön is bejött az már szokásba,
Hogy a lányok alusznak vacsorára.
Odamegyen a babája, ébreszti,
Szegény legényt a fenével éteti.
Menj el innen, kirugom a szemedet!
Eszem azt a haszontalan szentedet!
Nézz utána, de mocskos a bokája.
Nem illik a rezes czipő lábára.
(_Rigmány_.)

18.
Nincs a víznek rakonczája,
Ott az életem czérnája;
Mégse kéne nekem
A molnár leánya:
A víz mellett lakik,
Soha meg nem mozsdik,
Szennyes karinczája,
Mocskos a bogája.
(_Kobát-Demeterfalva_.)

19.
Más leány volt szeretőmnél.
Fáj a szivem könyökömnél
Voltam leány, vagyok is,
Adtam csókot, adok is.
Malomfalva, Szentlélek!
Bőjtös czipóval élek.
Elől kurtul a szoknyája,
Hátul fut a por utána.
(_Szent-Simon_.)

20.
Bécsi szappany, bécsi rongy,
Sütött frufru, kóczos konty.
Felrántja a szoknya alját,
Csalja a legények javát.
(_Szenterzsébet_.)

21.
Megismerszik, ki a szajha,
Este későn megy a kútra
Haja ki van böndörítve,
Az orczája ki van kenve.
Nem az Isten adta rája,
Patikarus kente rája.
Megismerszik, ki a szajha,
Magas a czipeje sarka.
(_Nyárád-Szentanna_.)

22.
Kicsi lányka guzsajasba,
Puskapor a szoknyájába.
A hajába pántlika,
Jere csak ki, Mariska!
(_Magyar-Bükkös_.)

23.
Bükkösön nagy híre van a leánynak,
Nagy híre van szőkének és barnának.
Laszti kesztyü, selyem kesztyü, tunika,
Otthon pedig pihennek az árnyékba.
(_Magyar-Bükkös_.)

24.
Bükkösön is rendbe vannak a házak,
Ott sétálnak a tunikás leányok.
Hettyen-pettyen lépegetnek az utczán,
Kilencz kiló puderliszt van a pofán.
(_Magyar-Bükkös_.)

25.
Nem szép a lány, ha színetlen,
Még a csókja is ízetlen.
Szép a leány megfésülve,
Egye meg az anyja sülve.
(_Miriszló_.)

26.
Csütörtökön virradóra
Ment a kis lány a folyóra.
Kicsi lábát mossa,
Meg is szappanozza
A folyóba.
Elvitte a víz a szappanyt,
Utána küldi a kappanyt.
Míg a kappany repült,
A szappan elmerült
A folyóba.
(_Parajd_.)

27.
Ezt a kis lányt el akarnám szeretni;
De az anyja, de az anyja
Nem akarja engedni.
Ha nem adja, hát tartsa meg magának,
Jövendőben tegye búzacsóvának.
(_Szováta_.)

28.
Szeredai kis lányok,
Riczacza, sáricza.
Mindig a Nyárádra járnak.
Riczacza, sáricza.
Hazamennek vizesen,
Riczacza, sáricza.
Csókot adnak szivesen;
Riczacza, sáricza.
Hazamennek sárosan,
Riczacza, sáricza.
Csókot adnak párosan.
Hej riczacza, ringucza sáricza hej!
(_Szent-Háromság_.)

29.
Szombatfalvi híres lányok,
Riczacza.
Mind a téglagyárba járnak;
Riczacza.
Két karajczár a napszámjuk,
Riczacza.
Mégis fodros a szoknyájuk
Riczacza.
Szombatfalvi híres lányok,
Riczacza.
Mind a korcsomába járnak;
Riczacza.
Zsemlét esznek, kávét isznak,
Riczacza.
A bakával csókolódnak
Riczacza.
(_Köszvényes-Remete_.)

30.
A mostani leány
Bodzas fővel szitál,
A fejin a lisztláng
Mint malomban ugy áll:
Ha dagaszt, nem meri…
Feltürni az ingit,
Fél, hogy majd meglássák
Rút, kozmás könyökit.
(_Sóvárad_.)

31.
Lányok, lányok a faluba!
Faluvégen megfőtt már a fuszujka.
Azt egy kis lány megfőzte,
De nem jól készítette:
Kivitte az aratoknak,
Visszahozta a disznóknak.
Egyél disznóm kedvedre!
Mert asszonyod Szengyőrre…
A mig onnan hazajönne,
Semmi sem látszik belőle.
A kis leány messze lát,
Felkötött egy katrinczát,
Úgy seríti a laskát;
Mikor aztat serítette
A két markát megpökdöste.
Serítsd kis lány kedvedre,
Úgy sem eszem belőle,
Mert míg aztat serítetted
A markodat megpökdösted.
(_Csokfalva_.)

32.
Nem kínlódom rossz feleségemmel,
Sem két-három síró gyermekemmel:
Este fekszik, reggel későn kel fel.
Hát még ennél szebb élet hova kell!
(_Nagy-Kend_.)

33.
Feleségem olyan vagyon
Nincsen párja a világon.
Keze kövér a mucsoktól
Szeme nem lát a csipától.
Kenyeret olyat tud sütni…
Kilencz kovácscsal keleti.
Ha az Isten megsegíti,
Mégis kapával szedi ki.
(_Miriszló_.)

34.
Keserűség búbánat.
Hogy a fejemre szállatt.
Feleségem ojan van,
A víz mellett híre van.
Felkel reggel nyólcz órakor,
Feje ojan mint egy bokor
(_Balavásár_.)

35.
Ne mondja meg, komámasszony az uramnak,
Hogy eladtam a hajamat a zsidónak.
Vaj a zsidó levágta, vaj a törnyő lerágta
Komámasszony.
Ördög bujjék komámasszony az uramba,
Mért nem enged engemet a korcsomába;
Kilencz icczés a gyomrom, tizedikkel megpótlom
Komámasszony.
(_Makfalva_.)

36.
Nincsen nálunk a faluba olyan asszon,
Mint az öreg Demeterné komámasszon.
Megsüti a turós lepént,
Oda várja a sok legént.
A lepényem megettétek,
A leányom elvegyétek!
Nem kell nékünk a kend lánya,
Kilencz darab a szoknyája,
Minek fele elég volna,
Ha dereka karcsu volna.
(_Balavásár_.)

37.
A lapádi legények.
Ludat loptak szegények.
Szarítsd, szarítsd a nyakát,
El ne gágintsa magát,
Mert ha meggágintja magát.
Megfogják a legény nyakát.
A lapádi legények,
Bacskarasak szegények,
A bacskart is úgy kötik,
Hogy az utczán elvesztik,
Rózsájuknak elviszik.
Nesze rózsám pogácsa!
Ez a bacskaram tákja.
(_Magyar-Lapád_.)

38.
Hej a szegény hagymalé
Minden kapun kaccsint bé.
Utána a fuszujka,
Utólérte s lefogta.
De a szegény rátotta,
Ő mindig csak rángatta.
Hát a szegény saláta?
Az se maradjon hátra.
Csuhaj retek előre!
Te se maradj el tőle.
(_Magyar-Lapád_.)

39.
A sarkantyúm taréja
Laskával van kirakva.
A szeretőm meglátja
Kalánynyal fut utána.
(_Miriszló_.)

40.
Elszökött a menyasszony
Magyarosi piaczon.
Drága incze vincze, czinderda reczecze, sáricze.
Utána a vőfények,
Szomorúak szegények,
Drága incze vincze, czinderda reczecze, sáricze.
Utána a rántotta
A mindenitt rágatta.
Drága incze vincze, czinderda reczecze, sáricze.
Utána galavér,
Zëcsëg nála a tallér.
Drága incze vincze, czinderda reczecze, sáricze.
Utána a fuszujka
A mindenit rángatta
Drága incze vincze, czinderda reczecze, sáricze.
Utána a laskelé
Le Gyalakuta felé.
Drága incze vincze, czinderda reczecze, sáricze.
(_Balavásár_.)

41.
Karika gyűrü falevél
Milyen büszke legény lettél. Ne te ne!
De mit ér a büszkesége,
Ha nincs neki szeretője. Ne te ne!
(_Nagy-Kend_.)

42.
Kicsi csupar új lábas,
Székely Pista új házas;
Ma egy hete elvette,
Sír a purdé mellette.
(_Csekelaka_.)

43.
Keresztur ma nagyba’ halad dolgába’
Kétszáz munkás dolgozik a lengyárba’
Nagy ára lesz a kendernek, a lennek,
Hogy a fene mennyi gyár van enné meg.
(_Tarcsafalva_.)

44.
Erre sáros a kis utcza,
Döglik meg a rózsám lova:
Jó lesz a bőre bundának,
Annak a csalfa kis lánynak.
A négy körme négy fésünek,
Annak a friss menyecskének.
(_Torboszló_.)

45.
Az életem fődjén három asztag búza,
Felneveli fiát az egér alatta.
Hej, mit is ér gazdagságom,
Hogyha nincsen boldogságom.
Hej elé, Szilaj, Csöndes!
Négy czimeres ökröm szántja a fődemet,
Barázdába hullatom a könnyeimet.
Hej, mit is ér gazdagságom
Hogyha nincsen boldogságom.
Hej elé, Szilaj, Csöndes!
(_Szováta_.)

46.
A szeretőm növetlen,
A párnája tőtetlen.
Még a réten a rucza
Tollát hátán hordozza.
Leánykérni indultam,
Feleútig eljuttam.
Feleúton megtértem,
Leánykérni nem mentem.
(_Nagy-Kend_.)

47.
Kürtőn já’tal ment a füst,
Fényes lettél mint jaz üst;
Anyád alá bújtál volna,
Tiszta majom lettél volna.
Hej! Haj! fityiri
Asszonyodott fityiri.
Százforintos nyakravaló
Nem czigánylegénynek való.
Száz forintos fülbevaló
Nem czigányliánynak való.
Hej! Haj! fityiri
Asszonyodott fityiri.
(_Parajd_.)

48.
Mindenkinek van kedvese,
Csak énnekem nincsen;
Nem tudom, hogy miért büntetett.
S nem adott az Isten.
Hogyha egyet mégis adna,
Hej de megbecsülném:
Kezét lábát összekötném,
S a pestre feltenném.
Ha engemet szépen kérne,
Ismét csak levenném,
Megölelném, megcsokolnám…
De csak visszatenném.
Ha mégegyszer szépen kérne,
Ujból is levenném.
A nyakába követ kötnék,
És a vízbe vetném.
(_Magyar-Bükkös_.)

49.
A nagy-kendi faluvégen
Kész az akasztófa régen.
Kereken legel a tinó,
Rajta csüng a szolgabiró.
(_Nagy-Kend_.)

50.
Az én uram oda vagyon kaszálni.
Ha hazajön, mit fog ő vacsorálni?
Ott a reszelt a tűszelyen,
Ma két hete főztem.
Nem főzhetek mindennap húst,
Most négy éve főztem.
(_Tarcsafalva_.)

51.
Mondd meg nekem, Péter Ferencz,
Egyszerre hány leányt szeretsz?
Hogy megmondjam, nem tehetem,
Nem szólhatok, berekedtem.
Jucczu neki, ne hadd magad!
Míg az ördög el nem ragad.
Szegény legény merre jutsz,
Ha mind lányok után futsz.
(_Szent-Simon_.)

52.
A szeretőm olyanforma,
Mintha bivalborjú volna.
Csuhajja, csuhajja, csuhaj-jula,
Csuhajja, csuhajja csuhajja-ha!
Ha kihajtom a mezőre,
Hazahallik a bőgése.
Csuhajja, csuhajja, csuhaj-jula,
Csuhajja, csuhajja, csuhajja-ha!
(_Szováta_.)

53.
A menyecske drága lélek,
Ad ő nekem, a mit kérek.
A menyecske drága kincs,
Soha sem mondja, hogy nincs.
(_Magyar-Bükkös_.)

54.
Itt Parajdon nincs több legény, csak három,
Ki a sarjut lekaszálja a nyáron.
Piros szalag vagyon az ő derekán,
Jaj be szépen hajlik a kasza után.
Itt Parajdon nincs több leány, csak három,
Ki a szövőgyárba járjon a nyáron.
Piros strimfli, hosszúszárú czipője,
Nem illik a vetélő a kezébe.
(_Parajd_.)

55.
Lőrinczrévi biró lánya,
Férjhezmenne, de nincs ágya.
Ha nincs ágya, vagyon hája,
Tapogasd meg, hogyha állja.
(_Magyar-Becze_.)

56.
Kiment a ház az ablakon,
Benne maradt a vénasszony.
Alig várom az ördögöt,
Hogy vigye el a vén dögöt.
(_Szent-Gericze_.)

57.
Tán azt hiszed, mákvirág,
Belőled áll a világ?
Van náladnál szebb virág,
Abból sem áll a világ.
(_Magyar-Becze_.)

58.
Csokros szegfű Szent-Benedek!
Feleségér’ odamegyek.
Feleséget szépet adnak,
Váltógunyát nem adhatnak.
(_Magyar-Becze_.)

59.
Czifra kapu, üres kas,
A mellett károg a has.
Fehér abaharisnya,
Üresen lóg a hurka.
Fehér fersing, tászlis ing.
A gerendán a matring.
(_Nyárád-Cserefalva_.)

60.
Cserefán terem a ződ ág,
Lányoké lesz a menyország.
Azalatt egy csipkebokor,
Legényeké lesz a pokol.
Mert a leány bazsarózsa,
Szakítsd le, tedd a pohárba;
De a legény rothadt alma,
Kapd fel, tedd a moslékosba.
(_Magyar-Lapád_.)

61.
Kertemben terem a rózsa,
Érted fáj a szivem Jóska;
Kertemben terem a myrha,
Érted fáj a szivem Zsiga.
Kertemben terem a krumpli,
Érted fáj a szivem Gyuri.
(_Miriszló_.)

62.
Elment az én rózsám
Idegen országba;
Levelében írja vissza:
Hogy menjek utána.
Menjen biz a tatár
Idegen országba,
Inkább itthon meggyászolom
Háromszín ruhába.
Délig a zsidónál,
Délután Izsáknál,
Öste pedig nyolcz órától,
A szép leányokkal.
(_Szent-Gericze_.)

63.
A csombordi menyecskék
Olyanok mint a kecskék,
Ha egy repcsent meglátnak,
A házra is felhágnak.
(_Magyar-Bükkös_.)

64.
Hegyes kontyú menyecske.
Tóba veszett kendere;
Tóba veszett kendere,
Mégis gyócs a pendeje. Ihajja!
Hegyes kontyú menyecske,
Tekenőben pendeje;
Mult szombaton tette be.
De ott is felejtette. – Csuhajja!
(_Magyar-Bükkös_.)

65.
Egerbegyi menyecske
Mit keressz a zsebembe?
Pénzt keresek, nem taplót,
Piros csizmára valót.
Piros csizma ropogós,
Gyólcs a pendely, lobogós.
(_Miriszló_.)

66.
Ez a barna menyecske sírna is, meg nevetne,
Ha lehetne.
De mivel hogy nem lehet, úgy hát magában pisszeg
Szegényke.
Hogy az ura részeges, azért a kis menyecske
De mérges.
Ha hazajön az ura, legyen készen az ágya,
Megvetve.
Édesen ölelgesse, aztán pedig feküdjék le
Melléje.
Olykor-olykor gondolgassa magába:
Hogy az ördög vitte volna pokolba.
(_Parajd_.)

67.
Sárga csikó, selyem sújtás,
Hova megyünk este pajtás?
Az alszegi nagy utczába,
Lengyel néni kapujába.
Lengyel néni káposztát főz,
Feje felett megyen a gőz;
Hányja, veti a kanalát:
Kinek adja Rózsi lányát?
Ne búsuljon szegény feje,
Vajda Albert lesz a veje.
(_Alsó-Boldogasszonyfalva_.)

68.
Nincs jobb étel a turóslepénynél,
Nincs szebb legény a kovácslegénynél;
Úgy is illik reá a csók,
Mint a szegeletbe a pók.
(_Héderfája_.)

69.
Azt gondoltam magamba:
Gömbëcz van a hasamba.
De az biza nem gömbëcz,
Mert az ördeg dörömbëz.
(_Magyar-Bükkös_.)

70.
Kiszáradt a bodzafa. Hm!
Hol hálunk az éjszaka? Hm!
Ajtó mellett a padon, Hm!
A te gyenge karodon. Hm!
Vaj nálatok, vaj nálunk, Hm!
Hol jobb helyet találunk. Hm!
(_Vaja_.)

71.
Tizenhárom esztendeje,
Hogy leány nem ült ölembe
Most akartam egyet fogni,
Az is meg akart harapni.
Ha az öcsém nem lett vóna,
Bizony megharapott vóna;
De az öcsém ügyes legény,
Száz leánytól sem fél szegény.
(_Szováta_.)

72.
Az Alszegbe két vénasszan
Elmegyen a tánczba lassan,
De nem azér’, hogy mulassan,
Szegény leányt csúfolgassan.
(_Kelementelke_.)

73.
A menyecske maga mondja:
Ég a csűrje, nem tagadja.
Ki eloltja, annak adja,
Ha én oltom, nekem adja.
(_Magyar-Bükkös_.)

74.
Este virágzik a tök,
Szép leányból lesz a dög.
Száraz fára kőt a kánya,
Szép leányból lesz a dáma.
(_Magyar-Bükkös_.)

75.
Úgy szeretem Ferenczet,
Mint az édes pereczet.
Hát még Ferencz ingemet!
Letépi az ingemet.
Ha letépi, mást veszek,
Csak az övé lehessek.
(_Magyar-Becze_.)

76.
Uramat elkűdtem
Ludam elejibe.
Ludam jöjjön haza,
Uram veszszen oda.
Ő se vesszen szegény,
Mert jó pipás legény.
(_Parajd_.)

77.
Virágzik a nyári baraczk,
Viziklit visel a paraszt.
Viziklije kettő, három,
Napszámba jár egész nyáron
(_Szent-Gericze_.)

78.
Elveszek egy zsidóleányt
S élek vele míg a világ;
Sörre borra nincsen gondom,
Mennyi zsidó mind sógorom.
Elveszek egy oláh leányt,
Élek vele míg a világ;
Tejre, vajra nem lesz gondom,
Mennyi oláh mind sógorom.
Elveszek egy czigányleányt,
Élek vele míg a világ;
A rostára nem lesz gondom,
Mennyi czigány mind sógorom
Elveszek egy magyar leányt,
Élek vele mig a világ.
Ej, haj! dinom, dánom!
Holtig élek, szánom, bánom.
(_Bordos_.)

79.
Tavai mezőből
Elloptam a tököt.
Odajött a vén Lukácsné,
Csak szembe leköpött.
Letettem a tököt,
Üttem reá kettőt.
’Jedtibe f...ott is
Épen hetvenkettőt.
(_Bordos_.)

80.
Hajt a kocsis, megy a szekér
Sárga földér’, agyagér’
Az én babám az ásóval
Megyen tormáér’
Hej, haj sifoner!
Hunczut a székely.
(_Csokfalva_.)

81.
No te Petikula!
Ne jőjj a ránczomba,
Megfogom a lábad
S kivetlek a síkra.
Fut reád a szarka,
Mind a juh a sóra,
Még a kutyának is
Férre áll az orra.
(_Bordos_.)

82.
Le az utczán a Felszegtől végig
Húzzad czigány déltől délutánig,
Hogy hallja meg az a híres dáma,
A ki nem az, ne vegye magára.
(_Nyárád-Szereda_.)

83.
Télen nem jó szántani,
A kis leányt…
Zibi zabi lagzi,
Natuzalé natuza,
Iczi, riczi,
Bántani.
Mert ha bántsák baja lesz
Tiz hónapra…
Zibi zabi lagzi,
Natuzalé natuza,
Iczi riczi,
Fia lesz.
Ha fia lesz, a jó lesz
Katonának…
Zibi zabi lagzi,
Natuzalé, natuza,
Iczi, riczi,
Való lesz.
Ha lánya lesz, még jobb lesz
Egy sz....ból…
Zibi zabi lagzi,
Natuzalé, natuza,
Iczi, riczi,
Kettő lesz.
(_Héviz_.)

84.
Jó gazdasszony vagyok én, vagyok én,
Két fazékból…
Libidári dombon, lombári hegyen
Főzök én.
Az egyikben sült laskát, sült laskát
A másikban…
Libidári dombon, lombári hegyen
Káposztát.
Két szem búza, két szem rozs, két szem rozs.
Felöntöttem…
Libidári dombon, lombári hegyen
Járja most.
Ha lejárja estére, estére,
Sütünk rétest…
Libidári dombon, lombári hegyen
Belőle.
(_Tarcsafalva_.)

85.
Jakab Jóska ideki
A nyulakat
Zibidári zabtam, zetelaki lapiba,
Kergeti.
Tőlem rég azt izeni,
Kelemen Rózsát
Zibidári zabtam, zetelaki lapiba.
Küldjem ki.
Ha az Isten élteti,
Gyöngykocsiba
Zibidári zabtam, zetelaki lapiba,
Ülteti.
Ha a göbe nem bírja,
Leszáll Jóska
Zibidári zabtam, zetelaki lapiba,
S toszítja.
(_Szováta_.)

86.
A szeretőm pakulár,
A hegyeken
Livizári, lagzi, nemzeti dombon
Furujál.
A bocskorát úgy köti, úgy köti, úgy köti,
Hogy az utczát
Livizári, lagzi, nemzeti dombon
Megsöpri.
Jere rózsám a kútra, a kútra,
Hozz egy csókot
Livizári, lagzi nemzeti dombon
Az útra.
Te is egyet, én egy mást, én egy mást,
Soh’ se csaljuk
Livizári, lagzi, nemzeti dombon
Meg egymást.
Ez a legény azt tartja, azt tartja,
Hogy minden lány
Livizári lagzi nemzeti dombon
Kap rajta.
Azt ő bizony ne tartsa, ne tartsa,
Senki sem kap
Livizári, lagzi nemzeti dombon
Utána.
Az én uram ojan jó, ojan jó,
Télben szamár
Livizári, lagzi, nemzeti dombon
Nyárban jó.
Kicsapom a csárdába, csárdába,
Semmi gondom
Livizári, lagzi nemzeti, dombon
Reája.
(_Szent-Gericze_.)

87.
Úgy szeretem uramat:
Majd leütöm magamat.
Mikor felém tántorodik,
A vérem is háborodik.
Azt a kutya teremtettét!
Alig várom temetését.
(_Csekelaka_.)

88.
Boldog az, ki jól iszik,
Mert azt részegnek hiszik.
Minden kiáll előle,
Urat csinál belőle.
(_Csekelaka_.)

89.
Iszom, iszom, mulatozom,
Róllad rózsám gondolkozom.
Iszom máról, hónapszámról,
Tizenkét véka buzáról.
Holnap a feleségemet,
Azután a gyermekemet.
Eladom a csizmám szárát.
Kifizetem a bor árát.
(_Szováta_.)

90.
Csizmadia legények
Csillárum haj!
Nyolczan ülnek egy lóra,
Csillárum haj!
Ugy mennek a jó borra.
Csillárum haj!
Parancsolnak kocsmárosnak,
Mérjen egy deczit nyóczuknak.
Csillárum haj!
Azt se tudják kifizetni.
Az ablakon szëgdësnek ki.
Csillárum haj!
(_Nyárád-Szentanna_.)

91.
Kicsi lányka, hol van anyád?
A csap alá húzta magát.
Hej az adtát, az irgalmát!
De jó helyre húzta magát.
(_Magyar-Bükkös_.)

92.
Adjon Isten eleget,
A pohárnak feneket,
Hogy ihassunk eleget.
Adjon Isten még többet,
Vegye el a feneket,
Hogy ihassunk még többet.
(_Magyar-Bükkös_.)

93.
Addig ültem a tüzhelyen
Mig kiégett a pendelyem.
Pedig csak egy pendelyem vót,
Azon is hetvenhét fót vót
Hej dunnárum!
Hej dunnárum!
Szombaton szapulót raktam,
Komámasszonyt átalcsaltam.
A félkupást telekaptam,
Komámasszonyt megkináltam.
Hej dunnárum!
Hej dunnárum!
(_Tompa_.)

94.
Hétfőn a szapulót raktam,
Egész héten mind szapultam:
Hajdinárom!
Komámasszonyt mosni hittam,
S egész héten mind sujkoltam;
Hajdinárom!
Egyet, kettőt kappintottam
S hármat, négyet kortyintottam.
Hajdinárom!
A borjukat kihajtottam,
S komámasszonyra találtam,
Hajdinárom!
S addig, addig diskuráltam,
A borjukat visszavártam;
Hajdinárom!
Az uramnak azt hazudtam,
Borjuk után nyargaloztam.
Hajdinárom!
(_Szent-István_.)

95.
Azt csak a féllitres tudja,
Reczecze.
Hová lett a szuszék búza.
Reczecze.
Jámbor uram azt gondolja:
Reczecze.
Hogy a póczegér elhordta
Reczecze.
(_Szent-Gericze_.)

96.
Féllitres van a kezembe,
Megütlek én asszony vele.
Ha megütlek, meg is bánom,
Te vagy az én kedves párom.
Nincsen nekem jobb emberem,
Mint gyermekem s feleségem:
Ha megütöm, ha megverem,
Nincsen nekem jobb emberem.
(_Szováta_.)

97.
Zöld mezőben legel a bárány,
Hej, de hamis a barna leány;
Sötét szeme, csókra termett a szája,
Hamis annak minden felgondolása.
Zöld mezőben legel a kecske,
Hej, de hamis a barna menyecske:
Férjeura a kocsmákat járja,
Ő pedig a szeretőjét várja.
(_Nyárád-Szentanna_.)

98.
Volt énnekem jó dolgom,
Soha sem volt rossz dolgom…
De most van.
De most is csak azér van;
Mert az uram sűrün jár…
A korcsmába.
De ő arról nem tehet,
Mert a gyomra beteges…
Szegénynek.
(_Parajd_.)

99.
A pálinka nem rozsdás,
Jobb mint a káromkodás.
Ha pálinka nem volna,
Részeg asszony se volna.
Nem csettegne, pattogna,
Veretlen megmaradna.
(_Parajd_.)

100.
Pálinkát iszom én, nem bort,
Egyék a fene mind sógort.
Bort iszom én nem pálinkát,
Asszonyt szeretek, nem leányt.
(_Bordos_.)

101.
Három csirke, egy kakas!
Vas Pistáné nagy akas,
Ha a tyúkot megkapja
Ruhájába takarja,
Pálinkáér eladja.
(_Magyar-Bükkös_.)

102.
Orsó, guzsaly, matola!
Vesztél volna pokolba.
De nem kell nekem semmi jó,
Sem a guzsaly, sem orsó,
Csak a pálinkás korsó.
(_Csekelaka_.)

103.
Ne menj pajtás vidékre, Szolokmába,
Ne bizzál a szolokmai barátba.
Szolokmai jó barátod jól ellát,
Ha van pénzed, avval veszen pálinkát.
(_Egrestő_.)

104.
Istvánházán ej, haj!
Megdrágult a pálinka.
Egy liternek harminczhat vas az ára.
No hát fiuk itt a litres igyatok,
A lányommal reggelig mulassatok.
Nem kell nekem ej, haj!
A ked lánya mer’ csalfa,
Nem kell, mer hát, firhangos az ablaka,
Nekem pedig dologra kell az asszon,
A ked lánya majd elbarnul a napon.
(_Magyar-Bükkös_.)

105.
Ne búsuljon nénémasszony,
Itthon van már a menyasszony.
Nem kell neki az orsó,
Csak a pálinkakorsó.
Kutya legyek, felakasztom magamat,
A féllitres megeszi a napomat.
(_Magyar-Bükkös_.)

106.
A leányok mind azt mondják:
Hogy a pálinkát nem isszák.
De a kontyot ha felcsapják,
Biz a pálinkát megisszák.
Nem kell nekik az orsó,
Csak a pálinkáskorsó.
(_Balavásár_.)

107.
_Asszony:_
»Jere haza a kocsmából részegesek czimere!«
_Férfi:_
»Hát még te is itten dörmögsz gyermekek ijesztője?«
_Asszony:_
»Ó te részeges kancsó!«
_Férfi:_
»S mindig innám, jaj de jó!«
_Asszony:_
»Ó te részeges kancsó!«
_Férfi:_
»S mindig innám, mindig innám, mindig innám, jaj de jó.«
_Asszony:_
»Jere haza, az adósok kihúznak a hitelér’.«
_Férfi:_
»Menj csak haza, mond meg nékik, itt is sok kell a borér’.«
_Asszony:_
»Nem hallgatnak szavammal.«
_Férfi:_
»Fizesd ki párnáiddal.«
_Asszony:_
»Csizmát, bundát kéne venni, itt vannak a hidegek.«
_Férfi:_
»Rakok botot a hátadra, attól lesz majd meleged.«
_Asszony:_
»Ó ne őjj meg a hideggel!«
_Férfi:_
»Hallj meg Isten hirével«
_Asszony:_
»Mit mondana öregapád, ha sírjából felkelne?«
_Férfi:_
»Száz itcze bort örömében az asztalra tétetne.«
_Asszony:_
»Ó te részeges kancsó«
_Férfi:_