Székelyföldi gyüjtés; Magyar népköltési gyüjtemény 7. kötet - 19

68. A 85 éves aggastyán, a ki nekem e verset elmondta, így magyarázta
meg tartalmát. A leány a legénynek légyottot ad s e verssel határozza
meg annak idejét, helyét. A forgács a tányér (azt hiszem inkább
ételmaradék), a kender az abrosz, a világ a gyertya; az a hely pedig, a
hol a száraz (koró) a zölddel (szőlőtő) összecsavarodik, ez a szőlő.
Találkoznak tehát vacsora után a szőlőben.

VII. Kétes népdalok.
7. A bekezdő sorok ismert szálló gondolat, de az egész népdal ily
alakban s különösen az utolsó két sor ismeretlen.
10. Változata Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« III. k. 170. ol. 280. d. és
Kecskeméthy Csapó Dániel: »Dalfüzérke« III. füzér 25. ol. 24. dana. Az
utolsó nyolcz sor változatát találjuk Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« I. k.
447. ol. 456. d.
Nyika oláh keresztnév (Anikó). A 11–14. sor előfordul egy általam
Hunyadmegyében feljegyzett oláh népdalban. Mivel az egyezés feltünő, ide
iktatom:
Spunem dragă, spunem dragă:
Mondd kedves, mondd kedves:
Fată esti tu orĭ nevastă?
Leány vagy te, vagy menyecske?
Nu mis fată nicĭ nevastă.
Nem vagyok leány, sem menyecske.
Eu mis flóre di pe mare.
Én vagyok virág a tengerről.
Cine me sărută móre.
Ki megcsókol, meghal.

VIII. Köszöntők és lakodalmi versek. Egy levél versben.
3. Bertalan Elek etédi földmives és megyebiró feljegyzéseiből közlöm e
mysteriumszerü veszekedő verset. Ehhez hasonlót sehol sem találok
feljegyezve, de hiszen, hogy ilynemü tréfás, a nép humorát jellemző
ünnepi párbeszédek másutt is előfordulnak.
4., 5., 6. Felvettem e gyüjteménybe egy pár jellemzőbb lakodalmi verset,
mert sok valódi érzelem, gyöngédség s a népélet éles megfigyelése
nyilvánul meg bennük. Bizonyítékai e versek annak, mennyi ragaszkodó
szeretettel veszi körül a székely nép övéit s mily sokat adott az
erkölcsösségre, mely, sajnos, most már, a mióta e nép ifjusága hazátlan
e hazában, a világ sarába kidobott gyöngy, nagyon meghalványodott.
9. Egy pár sorának változata Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« I. k. 129. ol.
11. Álljon itt e levél, mintegy mutatványul. Általános szokás, hogy a
székely legény, leány versben irta meg szerelmes leveleit. E levelek
szerkezetében nem sok a változatosság, de irójuk tehetsége szerint
változik tartalmuk. Érdekesek és becsesek, mert irójuk jobbára
reministentiákból dolgozik, azaz a népdalköltészetből meríti
gondolatait, noha egy-egy uj szép gondolat is simul az ismert
gondolathoz. A nép fia, leánya természetesen a lehető legszebben
igyekszik kifejezni érzelmeit s így a népdalok szebb részleteit szövi be
leveleibe; ezért gyüjtenünk kell őket, mert sok, másutt már meg nem
található népdalrészletekben gazdagok.

IX. Tánczszólamok.
Most már nem oly általánosak mint csak pár évvel ezelőtt. Némely faluban
csak elvétve hallunk egyet-egyet s ezek közül is igen sok annyira
trágár, hogy a toll nem türi meg. Az ügyesebb legények városra mennek
szolgálni, a hol annyira megfinomul izlésük, hogy az efféle »dib-dáb
semmiségeket« megvetik. Itt-ott a pap vagy biró lebeszélése folytán
hagyják el őket; úgy hogy maholnap ezek, a sok selejtesség mellett, a
közvetlen érzés és éles megfigyelés kincseit rejtő verspárok végleg
kihalnak. A hol még divatjuk járja, ott még most is él a Kriza által
feljegyzett tánczszólamok legtöbbje.

X. Mesék.
1. =Fából faragott Péter.= A parazsat evő ló előfordul Merényi László
gyüjteményében többször, de a parazsat evő ökör eddig ismeretlen vonás.
2. =Nád Péter.= Az a vonás, hogy az első leány egy szál kenderből
fehérruhát, a második egy szem buzából kenyeret igér a királyfi
regementje számára, a harmadik pedig aranyhaju gyermeket (gyermekeket)
igér a mese hősének, előfordul, Gaal György: »Magyar Népmesegyüjtemény«
I. k. »Jankolovics« (200–201.) cz. meséiben. Hasonló vonással
találkozunk Kálmány L.: »Koszoruk« I. »A három mosóleány« cz. mesében,
de itt a legkisebbik leány oly gyermeket szülne a királyfiunak, hogy két
csillag a vállán, holdvilág a homlokán, nap a mejjin s sarkig érő
aranyhaja volna. (Hasonló vonás 4. »Hamujutka Jancsi« cz. mesémben. Lásd
idevonatkozó jegyzeteket.) Előfordul még e vonás Gaál Györgynél III. k.
»Az aranyhaju hármasok« cz. meséjében.
Az a mesehelyzet, hogy a háboruban levő királyt gyermekei születéséről
értesítő levelet a gonosz nővérek (Erdélyinél az anya) a királyné
megrontására a leitatott szolgától elveszik, kicserélik, előfordul
Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« III. k. »A kezetlen leány« czimü mesében.
Az asszony és a gyermekek feltalálásának részletei e két mesében elütők.
Kriza: »Vadrózsák.« Irigy testvérek cz. meséjében is előfordul e vonás.
3. =Disznóficzkó.= Ismert mesevonás a három próba (Feltétel), melynek
teljesítéséhez van kötve a leány elnyerése, előfordul Merényi László:
»Sajóvölgyi népmesék« I. k. »A török Zultán fia.« cz. meséjében. Kriza:
»Vadrózsák« »Halász Józsi« cz. meséjében. Arany László: »Magyar
Népmese-gyüjtemény« »Ráadó és Anyicska« cz. meséjében.
4. =Hamujutka Jancsi.= »Ott vagyon mejjin a nap, a homlokán a hód s a
jobb csicse alatt nyócz arany hajszál.«
E vonás változata előfordul Merényi: »Dunamelléki népmesék« I. k. »A
három aranygyürü« cz. meséjében. Itt melle egyik halmocskáján egy
csillag ragyog, a mellin ott fénylik a hód, a homlokán ott ragyog a
tündöklő nap. A mesekeret az én mesémben egészen más.
Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« II. k. »A két legkisebb királygyermek« cz.
mesében előfordul a királyleány, a kinek homlokán a nap, jobb mellén a
hold, bal mellén pedig három csillag van. Ezeket a herczeg egy a királyi
palotába vitt ezüst ló belsejéből (nálam asszony a ládából) lesi meg.
E mese különösen azért érdemel nagyobb figyelmet, mert Vitéz Francisco
történetét alakította át benne a nép.
5. =A tizenkét koronás hattyu s a csihán inget fonó testvérkéjük.= A
mese cselekményét mozgató átok hasonló következményekkel előfordul
Merényi László: »Dunamelléki népmesék.« I. k. »A tizenkét fekete varju«
cz. mesében. Itt az anya váltja meg megátkozott gyermekeit avval, hogy a
hüvelykujjából kieresztett vérrel tizenkét pár inget, gatyát köt.
6. =Borsszemvitéz és Szép Julia, ki erdőt ződit s füvet virágoztat.=
Merényi László: »Sajóvölgyi eredeti népmesék« II. k. »Szép Miklós« cz.
meséjében a »Vasderes« az ólban megérzi, hogy mikor szökteti meg a hős
Tündérszép Ilonát s dörömbözéssel figyelmezteti urát. A sárkány és ló
közötti párbeszéd is előfordul e mesében hasonló vonásokkal.
Előfordul e vonás Mailáth János: »Magyar regék, mondák és népmesék«.
Kiadta Kazinczy Gábor 1864. »Tündér Ilona« cz. meséjében. Itt is a ló
(Talygarőt) megérzi Tündér Ilona elrablását. E mesében is a hősnek egy
oly lóra kell szert tennie, mely gyorsabb Tündér Ilona elrablójának
lovánál. Ezt a lovat a vasorru bába segítségével szerzi meg s meg is
menekül Ilonával együtt. A csikó megszerzésének körülményei elütők. A
sárkány Merényinél más viszonyok közt szabadul ki, mint az én mesémben.
Merényinél a sárkány nem küzd meg a hőssel s hiányzik itt a róka és
kigyó szereplése is.
Merényi L.: »Dunamelléki népmesék« I. k. »Világszép Sárkány Rózsa« cz.
meséjében a fiu anyjának emlőjét a mestergerenda hasadékába szorítja,
hogy megtudja tőle a titkot. (Nálam csür talpa.)
A tiszteletreméltó s költői lelkületü Mailáth János meséit csak ez egy
esetben veszem összehasonlításaim alapjául, mert e meséket nem tartom
eredeti magyar népmeséknek. Eredetiségükből kivetkőztetett, átgyúrt,
sokszor nem is magyaros, hanem idegen szellemmel telitett mesék ezek,
melyeknek a magyar népmeséhez csak annyi közük van, hogy egy-egy
általános magyar mesevonást találunk bennük.
7. =Átkozott rucza.= Hogy a hőst valamely varázslat következtében álom
lepi meg, s ezért nem találkozhatik kedvesével, v. ezért veszti el
kedvesét, előfordul: Merényi L.: »Dunamelléki népmesék« I. k. »A három
aranygyürü« és Gaál Gy. I. k. »Magyar népmesegyüjt.«, »A zöld dragonyos«
czímü mesékben. Merényinél a tündérek álomszelet bocsátanak a hős
szemére, Gaálnál a csaplárosné, az általam közlött mesében a czigányné
varázslata folytán alszik el a hős. Hogy a testvérek kártyáznak, a leány
pedig elnyeri a fiu pénzét, ruháját s ezért a fiu a leányt megátkozza,
előfordul. Merényi László: »Dunamelléki ered. népmesék« I. k. »Az
örökbefogadott testvérek« és Gaál György: »Magyar népmese-gyüjtemény« I.
k. »A testvéri átok« cz. mesékben. Az átok következtében Merényinél a
sárkány, nálam az ördög ragadja el, Gaálnál a föld nyeli el a
megátkozott leányt. Mindhárom mesében azért veszti el a hős kedvesét,
mert eldicsekszik vele. A reábizott lovak segítségével nálam tizenkét
ruczára (köztük Tündér Ilona), Merényinél tizenhárom hattyura (köztük a
tündérkirályné), Gaálnál Világszép asszonyára akad a mesehős. Daczára
több egyező vonásnak, mesém szerkezete uj, s különösen második részében
több eddig ismeretlen mesehelyzetet dob felszinre.
8. =Hajnal, Vacsora és Éjféle.= A mese első részének változatát
megtaláljuk Gaál György: »Magyar népmese-gyüjtemény« III. k. »A három
királyleány« cz. meséjében. Itt a hősök nevei, »Estve«, »Éjfél« és
»Hajnal«. A mese váza azonos az én mesém vázával, de mintha Gaál meséje
csak kivonata volna az általam feljegyzett mesének; kidolgozása
töredékes, csak a fővonások vannak meg benne minden mesés szinezés
nélkül. Mesém második fele a Gaálétól teljesen elütő.
Azon vonások, hogy a hős az alvilágra megy le; itt három királyleányt a
sárkány hatalmából megment, de feljövetelénél testvérei megcsalják s őt
az alvilágon hagyják; hogy a hős kovácslegénynek áll be s az általa
készített gyürük segítségével nyeri el kedvesét, előfordulnak Gaál:
»Magyar népmese-gyüjtemény« III. kötet »Szalonnavár«, »Istvánffy Gyula«,
»Babszem Jankó«, Erdélyi J.: »Népdalok és Mond.« III. k. »Juhász Palkó«,
cz. meséiben. Hogy a hős a vak majorospárhoz áll be szolgának, ezek
szemevilágát megszerzi és a czigánylegény szereplése uj vonások, melyek
becsuszása mesémet szerkezet és felfogás tekintetében ujjá teszik.
9. =Szüz-Mária és keresztleánya.= A mese váza egyezik Merényi László:
»Sajóhelyi eredeti népmesék« II. k. »A keresztleány« cz. meséjével, de a
részletekben mesém elüt a Merényi-félétől. A mese bonyodalmát vezető
fővonás (mit is látott a leány a 13-ik szobában) különböző. Hogy
vasruddal kell az öreg embernek szemepilláját feltámasztani, előfordul:
Merényi L.: »Dunamelléki eredeti népmesék« II. k. »A kárvallott juhász«
és Merényi L.: »Sajóvölgyi eredeti népmesék« I. k. »Az ólombarát« cz.
meséjében.
10. =Király Derzsa.= Farkaslaki változat szerint: A király megindult
fiával sétálni. Megállanak azon akáczfa alatt, a mely a Derzsa sirjából
nőtt ki s a fiu kéri az apját, hogy csináljon neki egy furulyát. Az apa
megcsinálja a furulyát s a fiu elkezdi fujni.
E mesét Tompa is feldolgozta »Rege a jávorfáról« czímű költeményében,
legutóbb pedig népballadában feldolgozva közölte Vikár Béla a »Vasárnapi
Ujság« 1903. évf. 18. számában.
12. =Világ két szép népje.= Arany-Gyulai: »Népkölt. gyüjt.« III. k.
»Szerencsének szerencséje« cz. meséjében a varjak elmondják, mi veszély
fenyegeti a szerelmes párt. A katona megmenti őket, de mivel szavát
megszegte, kőbálványnyá válik. Az a vonás, hogy a király megöleti két
gyermekét s avval nyomorékká lett (mesémben kőbálványnyá csattant)
barátját meggyógyítja s a király gyermekei megelevenednek, előfordul
Gaál György: »Magyar népmese-gyüjtemény« I. k. »Világbiró Mátyás« cz.
meséjében. Az Ethnographia XII. évf. 1901. 7. sz. 321–325. oldalain. Ősz
János egy Kibéden feljegyzett mesét közöl »Hajnalcsillag« czím alatt. E
mese váza azonos az általam közlött mese vázával, de mesém bevezetése,
befejezése s több lényeges vonása elütő amattól. A kibédi mese
szerkezet, mesefüzés és nyelvezet tekintetében nem teszi mindenütt a
közvetlenség benyomását; a beszőtt vers pedig mintha nem a mese keretébe
tartoznék. Több ősi vonás: Zorombarát, Gyehenna király a kibédi meséből
kiesett.