Székelyföldi gyüjtés; Magyar népköltési gyüjtemény 7. kötet - 18

van szó, de csinálhatták e dalt egy olyan tánczban telhetetlen
menyecskéről is, a ki a sok tánczolásba belepusztult.
12. =Rossz feleség.= Az első versszak változatai Bartalus István »Magyar
Népdalok« I. k. 15. ol. 15. d. és Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« III. k.
179. ol. 181. d. E változatokból hiányzik az általam feljegyzett ballada
második czolásba és harmadik versszaka.
13. =Az eszéki rab.= Székely katona-rab lehetett az, a ki az eszéki
börtönben sínlődött s kit valamely, talán megcsalt rácz leány vitt a
veszedelembe. Lehet azonban e ballada valamely dunántúli katonalegény
utján a székely népköltészetbe került átszürődés. Változata, hasonló
vonásokkal: Papp Gyula: »Palócz népköltemények« 56. ol. 74. d. E ballada
egyes vonásait megtaláljuk. Ethnographia XI. évf. 33. ol. Fujdogál a
szellő cz. dal. Barla Szabó István gyüjt. Hencse. Somogy vm. Ugyanott
168. ol. Rab-ének, Nagy-Bajom Somogy vm. (Friedmann Bernát gyüjtése.) A
rabságról szóló magyar népballadák e par excellens szálló gondolatának:
Rab vagyok, rab vagyok
Szabadulást várok.
A jó Isten tudja,
Mikor szabadulok.
változatai előfordulnak: Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« I. k. 192., 193.
és 194. ol., 34., 35., 36. és 37. sz. balladák. Erdélyi J.: »Népd. és
Mond.« III. k. 57. ol. 120. d. Limbay Elemér III. k. 196. ol. 545.
dallam 5. Szini Károly: »A magyar nép dalai és dallamai« 132. ol. 112.
d. és 142. ol. 122. d. Gyüjteményem »Balladák és rokon.« 17. sz. és
»Szerelmi dalok« 159. sz. E négy sorban kifejezett gondolat folyvást
vándorol, majd itt, majd amott bukkan felszinre s sajátos példája annak,
miként lapózik be egy-egy a nép lelkéből nőtt, a nép lelkét mindig
megkapó, szépen kifejezett gondolat az egymástól távol keletkező,
gyakran egészen elütő tartalmu népdalokba.
14. =Szegény legény.= Változata Limbay Elemér V. k. 48. ol. 837-ik
dallam.
15. =A bosszúálló férj.= E ballada számbavehető változatait, tekintve a
tragikumot mozgató, előidéző okot, két csoportba sorolhatjuk. Az
egyikben az asszony elégetésének indító oka az, hogy az asszony levelet
ir, izenetet küld, melyben a tolvajt elárulja. (Ezért kell meghalnia.)
(Levél.) (Népk. Gyüjt. 228. ol. 76. ballada és III. k. 88. ol. 44.
ballada.) A másik csoporthoz tartozó balladákban a férfi az asszonyt
hűtlenségen éri s ezért kell az asszonynak tüzhalállal elpusztulnia.
(Népk. Gyüjt. I. k. 149. ol. 7. ballada. Barcsay.) Kriza: »Vadrózsák«
381. ballada. Az e gyüjteménybe felvett ballada a második csoporthoz
tartozik. Kidolgozása a többi változatoktól független s eleven balladai
menete révén egyike a legérdekesebbeknek.
Mindezen változatokban közös vonások: A férfi meglesi az asszonyt, a két
első változatban áruláson, a két utóbbiban hűtlenségen éri. A férfi
felszólítja az asszonyt, hogy a három (Népk. Gyüjt. I. k. 228. ol. 76.
balladában csak kettő) halálnem közül válasszon. Az asszony minden
változatban s az itt felvett balladában is a gyertyaállást választja. Az
asszony minde változatokban a sirás okául a cserefa füstjét hozza fel,
de a második csoport változataiban a sirás nem indokolt, hanem az első
csoport változataiból van mintegy öntudatlanul átvéve. Az itt közlött
balladában egy uj vonást találunk e két sorban:
Leszen tebelőled
Pálinkaforró üst.

Felcsillan a férj agyában az elevenen megfőzés szörnyü gondolata is.
A férjet az apának eláruló levél tartalma s a cserefafüstje, mint a
sirás indoka előfordul Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« I. k. 195. ol. 38.
(»A zsivány felesége« czímü töredékben.)
Hasonló vonásokat találunk több oláh balladában, de különösen egy
általam Sztrigy-Szentgyörgy-Vályán feljegyzett »Bogdán és Iliána«
czímüben (Lásd Mailand Oszkár: »Az oláh néphit és népköltészet jellemző
vonásai«. A Kisfaludy-Társaság Évlapjai XXXII. kötet.)
17. =A rab.= Hasonló gondolattal találkozunk Erdélyi J.: »Népd. és
Mond.« I. k. 419. ol. 415. d. 3. és 4. vsz. Ugyanott 431. ol. 433. d. Az
utolsó sorok változata Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« I. k. 444. ol. 452.
d.
18. =Barna Péter.= Változata: Erdélyi Népd. és Népmondák I. köt. 380.
lap. Az Alföldről kerülhetett a székelység közé. Itt csak töredék,
Erdélyinél ellenben kerek egész, s egyike a legszebb alföldi
népballadáknak.

I. Szerelmi dalok.
4. A második versszak változata előfordul Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.«
II. k. 134. ol. 128. d. 4. vsz.
Nem tehetek róla,
Hogy szerelmes vagyok.
Az anyám is az volt,
Én meg lánya vagyok.

Az »anya« és »leány« helyett: »apa« és »fiu« fordul elő. Arany-Gyulai:
»Népk. Gyüjt.« II. k. 159. ol. 174. d. 2. versszakában.
19. Az első versszak utolsó sora így is: »Megmutatom bírok vele« –
»Tudja Isten bírok vele« – »Meglátod, hogy bírok vele«.
34. Változatai Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« I. k. 213. ol. 3. vsz., II.
k. 99. ol. 62. d. 4. vsz. Erdélyi »Népd. és Mond.« II. k. 159. ol. 311.
d. A négy első sor egyezik: Kriza, »Vadrózsák« 210. ol. 421. dallal. Az
alapgondolattal az oláh népdalköltészetben is találkozunk.
38. Az első és harmadik sor egyezik: Arany-Gyulai »Népk. Gyüjt.« III. k.
162. ol. 105. d. 2. vsz.
40. Második versszakának változata: Erdélyi: »Népd. és Mond.« II. k.
160. ol. 311. d.
44–50. E dalokban az a gondolat jut kifejezésre, hogy hány szeretőt tart
az ifju, leány, s hány szeretőt tartani jó vagy rossz. A következő
népdaloknak is ugyane gondolat az alapeszméje: Kriza: »Vadrózsák« 36. o.
60. d. Erdélyi: Népdalok és Mond. I. k. 53. ol. 76. d. és 75. ol. 114.
d. III. k. 55. ol. 117. d. Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt«. I. k. 252. ol.
20. d. és 257. ol. 29. d. III. k. 160. ol. 100. d. – Kunsági: »Sárréti
Dalkönyvecske« XVIII. d. Pap Gyula: »Palócz népdalok« 33. ol. 32. d. 2.
vsz. és 53. ol. 69. d.
78. Páva alatt valószinüleg legényt kell értenünk, a ki Korond felől jön
át Parajdra leányt kérni.
79. A két első sor változata előfordul Erdélyi: »Népdalok és Mond.« III.
k. 68. ol. 144. d. 1. vsz. A 2. és 3. sor előfordul Erdélyi »Népd. és
Mond.« II. k. 135. ol. 264. d. első sor.
86. A benne előforduló vonatkozások alföldi eredetre utalnak.
91–92. Két első sor változata Erdélyi: »Népd. és Mond.« II. k. 78. ol.
149. d. 5. vsz. és ugyanott 203. ol. 388. d.
93–94. Változata Erdélyi: »Népd. és Mond.« I. k. 84. ol. 130. dala; de
gyüjteményem 93-ik dalában előforduló szép réja Erdélyinél teljesen
hiányzik.
A 87–94. alatt közölt népdalok csoportja, miként más népdalgyüjteményben
előforduló, de kevésbbé jellemző népdal, a szőke és barna leány
összehasonlításával foglalkozik.
A népdal szerint a szőke »Csapodár«, »A szőkének szeme sem jól áll«
Kálmány L.: »Koszoruk« II. k. 119. ol. 92. d. »A szőke urifajta«, – »A
szőke beteges«, – »Vetett ágya bus falevél«, – »A szőke az árnyékot
keresi«, – »A szőkét az Isten adta«, – »A szőke szelidebb«, de: »Világát
mással éli«, – »A világát búval éli«, – »A világát ingyen éli«, – »A
fehér bőrét kiméli«, – »A szőke hű szerető«. Limbay: »Magyar Daltár« V.
k. 207. ol. 972. d.
A barnáról így vélekedik: »Mert a barna lombos cserfa«, – »A barnától
vámot kérnek, a szőkére rá se néznek«, – »A barnát a víz hozta«, – »A
barna jó dógu lehet«, – »A barna hamis fajta«. Limbay: »Magyar Daltár«
V. k. 207. ol. 97. d. »A barnának szeme kacsintásra áll« Kálmány L.:
Koszoruk. II. k. 119. ol. 93 d. A piros haju leányt is jellemzi a
népdal. Igy Arany-Gyulai: Népk. Gyüjt. III. k. 227. ol. 36. d. és Kriza:
»Vadrózsák« 149. ol. 312. d. 4. versszakban:
Piros leányt ne szeress,
Mert az részeges lehet.

Ezenfelül a népdal a piros lányt legtüzesebbnek tartja. (Kriza:
»Vadrózsák« 149. ol. 312. d. 4. vsz.)
Az összehasonlítás, úgy látszik, a barna javára üt ki. A nép csapodár
fia azonban néha nem is igen válogatós, mert így dalol:
A szőke az én galambom,
A barnára sem haragszom.

96., 97. és 98. Számos népdalban szálló gondolatként fordul elő e dalok
első sora. Így: Erdélyi: »Népdalok és Mond.« I. k. 78. ol. 119. d. »Az
én szeretőmnek dombon van a háza«. – Ugyanott II. k. 168. ol. 328. d.
»Az én galambomnak parton van a háza« – Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« I.
k. 69. ol. 4. d. »A főbíró háza dombon van.« Ugyanott I. k. 273. ol. 65.
d. »Az én galambomnak dombon van a háza.«
99–100. A szerelmesek találkozása elé gördített akadályok gondolatával
találkozunk más népdalokban is. Így: Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« I. k.
244. ol. 4. d. Ugyanott 275. d. 67. ol. A hegy elhordásának, erdő
levágásának gondolata előfordul több oláh népdalban is. Így a
Kisfaludy-Társaság »Évlapjai«-ban XXV. k. »Ujabb adatok az oláh nép
költészetéhez« czímü közleményemben 103. ol.
Adjunk tüzet az erdőnek,
Azt a szedret jer együk meg.
Vágjuk le azt a két hegyet.
S egymást el ne hagyjuk többet.

Ugyanott XXXII. k. »Az oláh néphit és népköltészet jellemző vonásai«
czímü értekezésem 129. ol.
Istenem! vágd le a hegyet,
Hogy lássam meg kedvesemet.
Lássam arczát, árnyékoljam,
Keszkenőmmel betakarjam.

102. A titkon találkozó ifjak életében természetesen nagy szerepet
játszik azon »zár« és »kilincs« minemüsége, a mely a találkozást
elősegíti v. akadályozza. Mint szálló gondolat előfordul több népdalban.
106. Hogy a polgári esketéstől teszi függővé a találkozást, e dal ujabb
keletére mutat.
116. Az ë (A rejának ezen ritkán előforduló alakja) meg van e
gyüjtemény. Szerelmi dalok 137. dalában is »ó« alakban. Inkább
kihangzás, mely a dalban nyújtva cseng tova s ez utóbbi alakban az oláh
népköltészetben is előfordul.
122. Az első versszak változata Erdélyi Népd. és Mond. I. k. 85. ol.
132. d. 3. vsz. A második versszak változata Arany-Gyulai: Népk. Gyüjt.
II. k. 115. ol. 92. d. Erdélyinél I. k. 85. ol. 132. d. A harmadik
versszak változata Népk. Gyüjt. I. k. 219. ol. 68. d. A negyedik
versszak és a harmadik vsz. első két sora előfordul Népk. Gyüjt. 219.
ol. 68. d. E dal szerkezete uj, de a népköltő más népdalokból már
dolatokból állítja össze. Szemléltető példája e dal a reminiscentiák
öntudatlan befurakodásának.
126. A száraz fa, járomszeg, kóró kizöldülése, mint a lehetetlenséget
par excellence kifejező szálló gondolat előfordul más népek
költészetében is.
135. salló = sarló. Rotacismus. Néhol az »l« helyett »r«-et találunk.
Így »legel« helyett »regel« – fátyollal helyett fatyorral. (Lásd
»Katonadalok« 48. d.)
137. Lásd »Jegyzetek« 116. dal.
140. »Gondja.« Itt szándékot jelent. Az oláh a magyarból vett »gând«
szót szándék jelentéssel használja.
144. Változata Erdélyinél: Népd. és Mond. II. k. 22. ol. 36. d. A két
első sor előfordul Erdélyi I. k. 45. ol. 58. d.
154. Ugyane dal tévedésből a »Bubánat dalai« 14. sz. alatt is előfordul.
159. A második versszak két első sora szálló gondolata több népdal- és
néprománcznak. Előfordul ily alakban:
Ha kérdi, hogy vagyok,
Mondjad, hogy rab vagyok.

Erdélyi: »Népdalok és Mond.« I. k. 52. ol. 71. d.
Lásd: Népballadák és rokonnemüek jegyzetei 13. d.
Rebben = reszket.
160. Változata Erdélyinél II. k. 45. ol. 83. d. Itt azonban hiányzik a
szép réja. A két első sorral találkozunk Limbay: »Magyar Daltár« I.
kötet 278. ol. 154. dalban.
165. Gyüjtésközben, már ismert s így fel sem jegyzett népdalokban
többször találkoztam e két sorral.
Tán azt tudod, te szigoru,
Érted vagyok oly szomoru.

Kriza: »Vadrózsák« 178. ol. 358. d. 2. vsz.
173. Változata: Kriza, »Vadrózsák« 322. d. utolsó versszakának két első
sora.
Meg kell a buzának érni,
Mert a nap erősen éri.

174. A két első sor változata: Erdélyi: »Népd. és Mond.« II. k. 19. ol.
30. d. 1. vsz.
180. Változata Kriza: »Vadrózsák« 65. ol. 145. dal. 1. vsz.
181. A két első sor szálló gondolata előfordul számos népdalban. Így:
Erdélyi: »Népd. és Mond.« II. k. 17. ol. 26. d. Kriza: »Vadrózsák« 28.
ol. 38. d. 4. vsz. és 184. ol. 369. d. 1. vsz. Bartalus István: »Magyar
Népdalok« I. k. 42. ol. 48. d. 2. vsz.
186. Egy Parajdon feljegyzett változat szerint »Feleségnek jó volna.«
191. A harmadik versszak változata Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« II. k.
133. ol. 126. d. 2. vsz.
194. Sajátos, a költészetben mondhatni egyedülálló verselési alak. Az
első sor ismétlődik az utolsó sorban. A szó, a melyen az első sorban a
gondolati hangsúly van, ismétlődik a második sor elején. Ez mind a három
versszakon át következetesen keresztülvitt szerkezeti sajátság.
Valószinü, hogy e dalt valamely »fogósdi« vagy csókolódzással járó
játék- vagy tánczközben énekelték. Megvan e vers szerkezete Erdélyinél
I. k. 6. ol. 7. d., de itt az első sor nem azonos az utolsó sorral,
hanem inkább réja, melyet az utolsó sorban gondolattá egészit ki a
verselő. Az Erdélyinél közlött dal nem a népé; valamely pap vagy mester
illesztette be gondolatait a határozottan népies formába.
201. »Három bokor muskáta«, – »Három bokor saláta«, – »Három
fuszujkavirág« számos népdalban fordul elő. A »sárgarigó« alatt itt
legényt kell értenünk.
202. Szállógondolatként bukkan fel számos nép dalban az a bizonyos
pohár, a mely »búval«, »méreggel« megtöltve a bánattal terített asztalon
áll. A hosszas szenvedés jelképe.
211. Az első sor előfordul: Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« III. k. 185.
ol. 8. d. – »A kaszárnya fala de sárga.« – »A kaszárnya fala sárgára van
festve«, – »Sárga a kaszárnya fala«, – katonadalokban ismétlődő szálló
gondolat. A második versszak első sorának változata: Arany-Gyulai:
»Népk. Gyüjt«. II. k. 185. ol. 28. d. »A szegedi városháza de sárga« –
Kálmány Lajos: »Koszoruk« I. k. 15. d.
217. Az első sor változata Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« II. k. 151. ol.
156. d. 1. vsz.
218. Szálló gondolata az Alföldről szivárgott be s előfordul más
népdalban is, de e dal gondolatfüzése uj.
219. A második versszak utolsó négy sorának változata Kriza: »Vadrózsák«
46. ol. 87. d.
224. Első versszak változata Kriza: »Vadrózsák« 197. ol. 388. d. 7. vsz.
226. Az első versszak változata Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« II. k. 105.
ol. 73. d. 1. vsz.
235. Az első sor előfordul Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« II. k. 140. ol.
137. d. 1. vsz. és 126. ol. 109. d. 2. vsz.
236. Az első versszak előfordul Erdélyinél: »Népd. és Mond.« II. k. 26.
ol. 45. d., de a második versszak eddig ismeretlen.
237. Az a gondolat, hogy az út a kedves előtt rózsává váljon, nemcsak a
magyar, de más népek költészetében is gyakori.
244. Czifrafa, talán czitrusfa?
267. Megvan e dal Erdélyinél: »Népd. és Mond.« I. k. 68. ol. 99. d.
Krizánál, »Vadrózsák« 21. ol. 18. d. Felvettem e dalt, mert az a pár
vonás, a melylyel az Erdélyi és Kriza által közlött daloktól elüt,
gyöngédebbé, közvetlenebbé teszi.
273. A székely több vidéken »egyvez«-nek mondja az »özvegy«-et.

II. A bubánat dalai.
7. Az első versszak változata Bartalus István: »Magyar Népdalok« II. k.
92. ol. 161. dalban, de a második versszak uj.
10. Hasonló gondolat, Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« I. k. 186. ol. 27. d.
s ugyanott III. k. 119. ol. 6. d.
11. Az első versszak változatai Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« II. k. 112.
ol. 88. d. 2. vsz. Erdélyi: »Népd. és Mond.« II. k. 56. ol. 102. d. 1.
vsz. Limbay Elemér: »Magyar Daltár« III. k. 172. o. 523. d. 4. vsz.
17. A két utolsó sor változata »Nyelvőr« IV. k. I. füz. Rokonföldi
feljegyzése: Klézsa (Moldova).
18. Az első két sor előfordul Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« III. k. 162.
ol. 104. d. A négy utolsó sor ismeretlen.
21. »Milă« oláh szó, könyörületet jelent. Alsó-Fehérmegye magyarsága, –
sajnos, – beszédközben sok oláh szót használ.
28. Lásd Jegyzetek »Szerelmi dalok« 202. d.
30. E dal 8. és 9-ik sorának változata Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« III.
k. 159. ol. 96. d. 1. vsz. 1. és 2. sora.
31. Hasonló gondolatot dob felszinre egy általam a »Kisfaludy-Társaság«
Évlapjaiban XXXII. k. 124. o. közlött oláh népdal:
A ki énekemet hallja,
Azt hiszi, be vagyok rúgva,
Pedig italt nem is láttam,
Dalolok nagy bánatomban.
A jó kedvet csak mutatom,
Hogy ne kelljen sírva járnom.

Változata: Erdélyi: »Népd. és Mond.« III. k. 43. ol. 91. d. 4. vsz.
45. Az első versszak gondolata több változatban fordul elő a nép
költészetében. Megkapó, uj a második versszak gondolata, mely kifejezi a
szülői háztól elvált, szolgálatra kényszerített leány aggodalmát a
fölött, hogy a városban őt ostromló sokféle kisértésnek aligha lesz
képes ellentállani.
48. Változata Kriza: »Vadrózsák« 208. ol. 417. d. 5. vsz. Az utolsó két
sor változata Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« III. k. 131. o. 29. d.

III. Katonadalok.
1. Az első versszak 3. és 4. sora előfordul Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.«
III. k. 205. ol. 43. d. Kálmány Lajos: »Koszoruk« I. k. 150. ol. 39. d.
2. Az első két sor az 1. alatti dal 3. és 4. sornak változata.
3. Hasonló gondolat Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« III. k. 194. ol. 23. d.
2. vsz., de itt az »öcs« helyett három árva felneveléséről esik szó.
14. Lásd: Jegyzetek, »Szerelmi dalok« 201. d.
38. Az elválást ezen par excellence kifejező hasonlat a népdalban
gyakran fordul elő. »Mint a levél a fájától«, – »Mint a levél az
ágától.«
55. A harmadik versszak változata Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« II. k.
182. ol. 22. d. 5. vsz.
76. Eredetileg a »A brassói czenkoldalon« lehetett az első sor.
77. »Bátyám«. Az oláhban bade = juhászt, legényt, szeretőt jelent. Oláh
befolyás alatt ily értelemben használja itt a nép költője.
85. A Küküllőmenti Szent-Istvánban e változtatással éneklik:
Édesanyám én is ojan, ojan kék inget veszek,
Tudom én is kékinges huszár leszek.

91. Változata Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« III. k. 185–186. ol. 8. d. 2.
és 3. vsz.
95. Az első versszak gondolatát megtaláljuk Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.«
I. k. 240. ol. 91. d. II. vsz. Változata a »Magyar Nyelvőr« 1878. VII.
k. IX. füzet. Balassy Dénes közleménye.
107. Parajdon még pár évvel ezelőtt gyufagyár volt.
110. Antrétolja = Antreten német szóból származott.
118. Mind a három versszak első sora egyezik Arany-Gyulai: »Népk.
Gyüjt.« I. k. 286. ol. 13. dalával. Ugyancsak az első sorok egyeznek
Limbay Elemér: »Magyar Daltár« II. k. 246. o. 370-ik dalával. Az általam
feljegyzett népdal tartalma azonban mindkettőtől elütő.
120. Érdekes ujabb keletü dal, tele már ismert népdalokban előforduló
vonásokkal.
121. Boka = baka; kevén = kevélyen.
122–124. Svicczer baka. A temesvári 7. hadtest parancsnokát Switzernek
hivták.
124. A 2. vsz. két utolsó sorának változata e gyüjteményben »Balladák és
rokonnemüek«, »Szegény legény magyar baka« 2. vsz.

IV. Gúnydalok.
6. Mintsáb = mintsem. Mesékben is gyakran fordul elő.
9. Agál = büszkélkedik, feszít. A régi Erdély régi latinos köznyelvében
általános.
11. Vidrik huszár = Friedrich huszár.
12. »Fakón marad az orczátok.« E sor előfordul egy gúnydalban
Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« II. k. 222. ol. 10. d. 2. vsz. 4. sz.
13. Változata e gyüjteményben »Szerelmi dalok« 53. ol. 67. d.
18. Rakoncza = örvény vagy a viz esése. Karincza v. katrincza oláh szó,
kötényt jelent.
23. Alighanem a »glaceé«-ből csinált a nép »laszti«-t.
24. Hettyen-pettyen = magát fitogtatva, hetykén.
26. Az első versszak változata Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« III. k. 114.
ol. 214. d. 1. vsz. változata. Ethnographia XII. évf. 10. sz. 12. d.
Kalocsavidéki népdalok. Gyüjtötte Boromisza Jenő.
29. Változata Limbay Elemér I. k. 169. ol. 92. d., de ebben a réja nincs
meg.
31. Az első sor az utóbbi időben általánosan felkapott szálló ige,
melylyel több ujabban keletkezett népdal kezdődik. Így széltiben éneklik
a Székelyföldön:
Lányok, lányok a faluba,
Faluvégen szépen szól a muzsika,
Addig iszom, mulatok,
Míg csak be nem rukkolok,
Berukkolok katonának,
Siratnak engem a lányok.
Csuhajja!

35. Tőrnyő = orbáncz. Teljesen uj változata egy általánosan ismert régi
népdalnak. Az első versszak harmadik sorát így is éneklik:
Vagy az ülyü megette, vagy valaki elvitte.

A második versszak két első sorát így:
Ördög bujjék komámasszony bocskorába,
Miért is ül éjjel-nappal a kocsmába?

37. A három első sor egyezik László Imre gyüjtésének 7. sz. dalával
(Ethnographia XI. évf. 8. sz. Adalékok a dunántúli népköltészethez.)
38. Valószinü, hogy a vendégét rosszul ellátó gazdasszonyt gúnyolják e
dallal, de nem lehetetlen, hogy a szegény nép ily ételekre lévén
rászorulva, önmaga szegénységét teszi gúny tárgyává.
40. Egy ételek dolgában szegényesen sikerült lakodalmat gúnyol ki a nép
költője. Galavér = gavallér.
46. Az első versszak változata Erdélyinél: »Népd. és Mond.« II. k. 330.
ol. 539. d. 2. vsz. Erdélyi dalában laza az összefüggés, az utolsó
versszak nem a népé, erőltetett. Nem valószinü, hogy a nép leányának
eszébe jutna vadruczatollal tölteni meg párnáját.
47. A czigánylegény, kinek ajkáról e dalt feljegyeztem, czigányos
nótának nevezi. Dallama is czigányos.
48. Alapgondolatának változata előfordul Erdélyi J.: »Népd. és Mond.«
III. k. 93. ol. 184. d. 4., 5. vsz. Ugyanott 97. ol. 191. d. 1. vsz.
Mindkét helyen e népdal alapgondolata az előző és következő
versszakokkal alig van összefüggésben.
56. A két utolsó sor előfordul Bartalus István: »Magyar Népdalok« II. k.
31. ol. 41. d.
62. Komoly változatát Baczka-Madarason jegyeztem fel:
Elment az én babám
Idegen országba.
Azt izente vissza nekem:
Hogy menjek utána,
Nem menyek utána
Idegen országba,
Meggyászolom, ha még élek
Fekete ruhába.
Délig feketébe,
Délután fehérbe,
Nyócz órától tiz óráig
Fődig sötétkékbe.

Változatai Pap Gyulánál »Palócz népköltemények« 21. ol. 12. d. Az első
és utolsó négy sor változata. Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« III. k. 67.
ol. 142. d. 1. és 4. vsz. Kriza: »Vadrózsák« 152. ol. 317. d. 4., 5., 6.
sz.
74. és 82. A »Dáma« a székely népnél rossz erkölcsü, faluról városba
került s ott elzüllött fehérnépet jelent.
81. Petikula = tetü.
83. Lényegtelenül elütő változata az Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« II. k.
224. ol. 15. dalának, de e reja teljesen uj.
79. Az első versszak változata Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« III. k. 216.
ol. 8. d. 3–4. vsz.
93. Az első versszak változata Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« 217. ol. 9.
d. 1. vsz. A második versszak változata. Kriza: »Vadrózsák« 50. ol. 99.
d. 3. vsz.
94. Változata Kriza: »Vadrózsák« 50. ol. 99. d. 3. és 4. vsz. Az első
versszak változata gyüjteményem »Gúnydalok« 88. d. 2. vsz.
101. Magyar-Bükkösön megkérdeztem egy okos vénasszonyt, a ki fölötte sok
népdalt tudott, hogy most csinálnak-e népdalokat, vagy csak a régieket
dalolják? Hogyne! szólott az öreg s nagy nevetés közben pár szót váltott
a mellette ülő asszonynyal. Pár percz mulva megvolt a részeges Vas
Pistánéról szóló rögtönzött e gúnydal.
102. Az utolsó két sor változata gyüjteményemben »Gúnydalok« 105. d. 1.
vsz. 3., 4. sor.

V. Átkozódó dalok.
1–2. E dalok alapgondolata előfordul több oláh népdalban. A nép hisz az
átok megrontó erejében s szerencsétlenségében keresi azt, a kinek átka
sújtja.
3–4. Az utolsó négy sor változatait megtaláljuk: Arany-Gyulai: »Népk.
Gyüjt.« II. k. 133. ol. 126. d. 2. vsz. Limbay Elemér: »Magyar Daltár«
II. k. 3. ol. 21. d. 3. vsz. Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« I. k. 56. ol.
79. d. 2. vsz.
9. Talló = Tarló. Salló = sarló.
10. Czoki. Indulatszó, melylyel a kutyát szokták kergetni, uszítani.
»Menj el«, »takarodj«, »hátrább az agarakkal« értelemben használják az
egész Székelyföldön.
20. A 15. és 16-ik sor változatait megtaláljuk más-más összefüggésben.
Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« I. k. 383. ol. 386. d. Kálmány Lajos:
»Koszoruk« II. k. 60. ol. 5. d. 12. vsz. Limbay Elemér: »Magyar Daltár«
II. k. 107. ol. 267. d. 2. Papp Gyula »Palócz Népköltemények« 16. ol. 9.
d. (Fehér Anna.). Tással = Társsal. Tüszely = Tüzhely.
22. Ugy hiszem, egy románcz töredékével van dolgunk. A négy utolsó sor
be van szöve Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« I. k. 456. ol. 476. számu
átkozódó dalának 2-ik és 3-ik versszakába.

VI. Vegyes dalok.
3. Változata Elekes István: »Székely Népdalok« 1. d. (Ethnographia XI.
évf. 6. sz.) Hasonló vonásokat találunk Kálmány Lajos: »Koszoruk« I. k.
126. ol. 119. d. E dal azonban nem a nép lelkéből fakadt, hanem,
egyik-másik népies vonás felhasználásával, műköltő által összetákolt
verselmény. A négy első sor előfordul Kriza: »Vadrózsák« 237. ol. 474.
d. 2. vsz.
8. A két első sort 1901-ben Maros-Ujvárt így jegyeztem fel:
Házamhoz szállott egy fecske
Nem rúg, nem döf, mint egy kecske.

(E két sor változata »Népd. és Mond.« III. k. 243. ol. 32. tánczszó.)
Sejtettem, hogy elrontott szöveggel van dolgom s 1902-ben meg is
találtam az eredeti, itt közlött szöveget Lőrinczrévén. Makranczos
fiatal menyecskéről szól e dal, a kit a férj szépszerivel akar magához
édesgetni. Változata Kriza J.: »Vadrózsák« 25. ol. 29. d.
11. A két első sor előfordul Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« III. k. 18.
ol. 36. d. 3. vsz., de egészen elütő gondolatkapcsolatban. Az első
versszak változata ugyanott 65. ol. 138. d. Kriza J.: »Vadrózsák« 68.
ol. 154. d. 3–4. vsz.
19. Változata Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« II. k. 144. ol. 282. d.
20. A Rajna a szászok útján kerülhetett a székely népdalba.
23. Buszujok a bazsilikum (Ocynum basilicum) oláh elnevezése.
24. Változata Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« I. k. 80. ol. 224. d. Kriza
J.: »Vadrózsák« 201. ol. 397. d. Szini Károly: »A magyar nép dalai és
dallamai« 130. ol. 110. d. – Az Erdélyi és Szini-féle változat egyezik
az itt közlött dal három első sorával, de a 4., 5., 6-ik sor
mindkettőben hiányzik. Hasonló vonásokkal találkozunk Bartalus István:
»Magyar Népdalok« II. k. 44. ol. 74. d.
28. A második versszak rythmusa törött, de tartalma az első versszakhoz
simul. Eredeti alakjára nem tudtam ráakadni. Érdekességeért így is
közlöm.
32. A »be« szócska itt »de mennyire«, »ugyan« értelemben van használva.
40. Pettyelt módra = Bizonyos rythmusra üti össze.
42. Az Alföldről kerülhetett a székely nép közé.
44. Tua = tova. E dal első versszakának változata Kriza: »Vadrózsák« 65.
ol. 144. d. 1–2. vsz.
46. A második szakasz változatai Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« I. k. 189.
ol. 30. d. (Bándi úrfi.) Ugyanott III. k. 35. ol. 19. d. (A székely
katona.) E dal első része azonban a változatokban nincs meg.
50. A két első sor változata Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« 106. ol. 205.
d. 3. vsz. 1–2. sor. Az utolsó négy sor változata Kriza: »Vadrózsák« 88.
ol. 233. d. Ezekből azonban hiányzik a vas kovácsolását oly szépen
ecsetelő réjá.
52. Kolindalni, oláhból átvett szó: énekelve, kéregetve házról-házra
járást jelent.
53. Pendli a német Bündel = Batyu.
56. Fáncza = Bányászmécs. – Egy egrestői ifjutól hallottam, a ki a
petrozsényi kőszénbányákban dolgozott.
65. Változata Kriza: »Vadrózsák« 227. ol. 457. d. A két első sor
változata ugyanott 111. ol. 250. d. Az általam itt közlött változat
második része egy eddig ismeretlen szép költői gondolatot dob felszinre.
66. Változata Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« III. k. 135. ol. 37. d. Míg
azonban e változatban a bánat átokra nyitja a népköltő ajkait, addig az
itt közlött dal a lehető legszebben kifejezett áldást szórja az őt
megszomorító kedvesre.
A két első sor gyakran fordul elő a székely népköltészetben s mondhatni
a bánatot legbensőbben kifejező szálló gondolata e nép költészetének. A
bánatot legközvetlenebb vonásokkal ecsetlő erejével csak a következő,
szintén gyakori szálló gondolat lehet párja.
A hol én ëmenyök, ott a fák is sírnak
Gyönge ágaikról levelek lehullnak.

(Kriza: »Vadrózsák« 18. ol. 13. d. 2. vsz.)
67. Noha a két első sorban kifejezett gondolat nem uj; közlöm e dalt,
mert a nép költője az ismert szálló gondolathoz uj szép gondolatokat
fűz. Változata Limbay Elemér I. k. 105. ol. 53. dallam.