A könyv története (1. rész) - 10

fokozatosan a komolyabb és értékesebb irodalomra tért át. Az
«Athenaeum»-tól megszerezte a jogot Petőfi Sándor költeményei
illusztrált kiadásának füzetekben való terjesztésére; ezt csakhamar
követték Ribáry Ferenc «Képes világtörténete», György Aladár «A föld és
népei» című műve, Vörösmarty Mihály, Tompa Mihály, Garay János, Vas
Gereben stb. művei. Tankönyvei is voltak, melyeket országszerte
használták. Ő volt az első, ki népiesebb irányú hetilapot adott ki, a
«Képes Családi Lapok»-at, melynek nagy sikere volt és rövidesen a
legolvasottabb hetilappá lett. 1895-ben kiadványait a
«Franklin-Társulat» vette meg.
A «Franklin-Társulat» 1873-ban alakult Heckenaszt Gusztáv üzleteiből. A
vállalat egyik főfeladata mindenekelőtt az volt, hogy elődjének
nyomdokain haladjon és hírnevét tovább ápolja. Ezt szem előtt tartva,
kezdte meg nagyarányú működését. Első vállalkozása a Gyulai Pál
szerkesztésében megindított «Olcsó Könyvtár» volt s hogy helyes szempont
vezérelte ezen vállalkozásnál, arról fényes bizonyságot tesz az eddig
megjelent 1700 szám. Nagy elismerésre találtak a következő kiadványok:
«Filozófiai Irók Tára», «Történelmi Könyvtár», «Magyar Remekírók», a
«Corpus Juris Hungarici» millenniumi kiadása, mely törvénygyűjtemény
páratlanul áll a világirodalomban; továbbá a Nagy-Nemes-féle «Magyar
viseletek története», Verne Gyula műveinek jogosított magyar fordítása,
az «Ókori Lexikon», az «Egyetemes irodalomtörténet» és a «Modern
festők».
1904-ben végbement a Lampel R. (Wodianer F. és Fiai) céggel a fuzió s
ezzel egy új éra kezdődött a «Franklin-Társulat» beléletében. Ezen új
érában egyik nagyobb vállalkozás a másikat érte. Ilyen nagyobb irodalmi
vállalkozások a «Magyar Regényirók», a Malonyay Dezső szerkesztette
«Magyar nép művészete», a históriailag nagy értékű «Árpád és az Árpádok»
és Mikes Kelemen törökországi levelei-nek illusztrált díszkiadása. A
legújabb vállalkozások között említendő az «Ismeretterjesztő Könyvtár»,
«A Hatályos Magyar Törvények Gyűjteménye», «A Franklin Kézi Lexikona», a
«Kultura és Tudomány». Nagy érdemeket szerzett az utóbbi időben a jogi
és orvosi irodalom fejlesztése körül.
A Lampel Róbert-féle könyvkereskedést 1874-ben Wodianer Fülöp vette meg
és «Lampel R.-féle könyvkereskedés (Wodianer F., később és Fiai)» cég
alatt vezette tovább. Wodianer Fülöp, mint könyvkiadó – úgy mint elődje
– különösen a tanügyi irodalom terén tünt ki. 1876-ban a
könyvkiadóvállalat és könyvkereskedés önálló vezetését legidősebb fiára,
Wodianer Arthurra bizta, míg ő és két másik fia a nyomdát és az
ujságkiadóhivatalt vezették. Wodianer Fülöp volt az, ki nálunk az első
függetlenségi politikai napilapot adta ki. A lap «Magyarország» címen
jelent meg, de erős hangja miatt csakhamar betiltották. Későbben azután
megindította a «Budapest» című politikai napilapot. Wodianer Arthur
pedig fejlesztette a könyvkiadó-vállalatot. Az ő idejében indult meg
Radó Antal szerkesztésében a «Magyar Könyvtár», a «Remekirók Képes
Könyvtára», «Művészeti Könyvtár», az ifjúság számára «Benedek Elek Kis
Könyvtára».
Bucsánszky Alajos üzlete 1876-ban Rózsa Kálmán tulajdonába ment át és
«Rózsa Kálmán és neje» cég alatt folytatta. Kezdettől fogva a népies
iratok és naptárak kiadásával foglalkozott és különösen naptárai révén e
cég ma már szinte fogalom a magyar néposztály körében. 1913 óta a
«Szent-István-Társulat» tulajdona.
1885-ben Singer Sándor és Wolfner József megalapította a «Singer és
Wolfner» céget, mely ma tekintélyes könyvkiadócég hírében áll. Mint
könyvkiadók különösen a szépirodalom és az ifjúsági irodalom terén
fejtettek ki nagyszabású tevékenységet. Szépirodalmi vállalkozásaik
sorát az «Egyetemes Regénytár»-ral kezdték meg. Piroskötésű, ízléses,
olcsó köteteivel csakhamar megnyerte a magyar olvasóközönséget.
Szépirodalmi kiadványaik elsőrangú írók művei: Beniczkyné Bajza Lenke,
Bródy Sándor, Gárdonyi Géza, Herczeg Ferenc, Krúdy Gyula, Szomaházy
István. Utazási irodalmunkat pedig Gáspár Ferenc «A föld körül» című hat
kötetes művével gazdagították.
Nagyobb vállalatok még Budapesten: Pallas irodalmi és nyomdai
részvénytársaság (1884 óta). Legnevezetesebb kiadványa a «Pallas Nagy
Lexikona». Hornyánszky Viktor (1872 óta), a Magyar Földrajzi Intézet
Részv.-Társ. (1890 óta), Kókai Lajos (1873 óta), ifj. Nagel Ottó (1877
óta), Grill Károly könyvkiadóvállalata (1905 óta) és az Univerzitás
(1912 óta).
Vidéken számottevő könyvkiadó volt ebben a korszakban Stampfel Károly
Pozsonyban. 1871-ben megvette a Wigand Károly-féle könyvkereskedést és
mindjárt mint könyvkiadó kezdte meg működését. Egymásután adta ki
nagyobb vállalatait: «Magyar Helikon», «Magyar Nők Életrajzai»,
«Kortársaink», «Magyar Sion Őrei», «Magyar Ifjúság Könyvesháza»,
«Hazafias Könyvtár», «Nemzetünk Nagy Költői», «Tudományos Zsebkönyvtár».
Azonkivül számos tankönyvet is adott ki.
Ha figyelemmel végigkisérjük az egyes cégek müködését, tisztán áll
előttünk a magyar könyvkereskedelem kifejlődése. Minél több
könyvkereskedés és könyvkiadóvállalat alapíttatott, annál inkább
szaporult az irodalom s ezzel természetesen az olvasóközönség is. Ma
Budapesten körülbelül 100, vidéken pedig 400 könyvkereskedő van, tehát
van irodalom és van olvasóközönség.
A magyar könyvkereskedelem utolsó évtizedének legnevezetesebb eseményét
azonban nem hagyhatjuk megemlítés nélkül. Ez a Budapesten 1913-ban
megtartott nemzetközi könyvkiadói kongresszus, melyen sok olyan dolgot
vitattak meg, melyek a könyvkereskedelem jövőbeli fejlődését fogják
irányítani.