Szép Mikhál: Regény - 01

Süzlärneñ gomumi sanı 4087
Unikal süzlärneñ gomumi sanı 2086
28.9 süzlär 2000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
39.4 süzlär 5000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
45.7 süzlär 8000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
Härber sızık iñ yış oçrıy torgan 1000 süzlärneñ protsentnı kürsätä.
ads place

JÓKAI MÓR ÖSSZES MŰVEI
NEMZETI KIADÁS
LVII. KÖTET
SZÉP MIKHÁL



BUDAPEST
RÉVAI TESTVÉREK KIADÁSA
1896

SZÉP MIKHÁL
REGÉNY
IRTA
JÓKAI MÓR



BUDAPEST
RÉVAI TESTVÉREK TULAJDONA
1896


ELSŐ FEJEZET.
(Mellnec foltaann leiratic, mill bewlchen ees tzeeleraaniosann newelee
wala naghitizteletev vr vrvnc az ew aarwa haiadon leaniaat, az zeep
Mikhalt.)
Nagytiszteletű és tudós Frölich Dávid uram hirét messze föld ismeré azon
időkben, tudniillik ezerhatszáz ötven táján, a mikor Magyarországon
egész Érsekújvárig és Egerig a török szultán, innen Nagyváradig és a
Szepességig a római császár, Váradtól a székely földig pedig Rákóczy
György erdélyi fejedelem uralkodott; – folyvást hadakozván, hol ketten
egy ellen, hol mind a három egymás ellen: a mi igen szép világ volt.
A Szepességen azonban a szomorú idők alatt is a tudományok folyvást
virágzottak, s az ottani lycaeumokba nem csak Magyarországról, de még a
lengyel földről, sőt Sileziából is vándoroltak a tanulni vágyó ifjak:
minthogy ott nagyon olcsó volt az élet.
Az nem volt nagy baj, hogy még a szepesi tizenhat városból is tizenhárom
a lengyel koronának volt zálogba adva; azért azok Magyarországhoz
számíttattak s a lengyel kegyelmes úr volt, megengedte nekik, hogy maguk
válaszszanak maguknak szepesi grófot, a kinek mindnyájan
engedelmeskedjenek; a minthogy akkor, a midőn ezek történtek, épen egy
csizmadia mester volt a «szepesi gróf». Kézsmárk, Lőcse és Igló azonban
nem voltak elzálogosítva.
A kézsmárki lycaeumnak nagytiszteletű és tudós Frölich Dávid volt a főfő
büszkesége, mint a mathematica és csillagászat professora, a kiből
minden kitelt, a mit csak embertől kivánni lehet. A nagy mathematikus ki
tudta számítani a nap- és holdfogyatkozásokat; valamint ha a városi
hirhedett toronyórának valami hibája lett, az óraművet szét tudta szedni
és újra összerakni; az időjárást meg tudta határozni egy egész
esztendőre; rendén elbánt az aureus calculussal, sőt a horoscop és cisio
felállításához is értett; az aspectusokból tudott magyarázni, a hónapok
feladatait könyvnélkül tudta, ismerte az arcanumokat és a füvek
virtusait, az antipathiákat és sympathiákat, sőt amuletumok készítésében
is tudós volt. A mellett nem csak tanár, de felavatott pap is volt, s
mind a két kathedrát be tudta tölteni.
A legnehezebb tudománya azonban még csak most következik.
Volt egy szép egyetlen leánya, a kit anya nélkül nevelt föl. A mi bizony
nagy hivatal egy férfinak!
Felesége azon a napon halt meg, a melyen a leánya született s az
özvegyen maradt tanár azt a feladatot tűzte maga elé, hogy ő ezt a
gyermeket fölneveli minden asszonyi segítség nélkül.
Hogy dajkálta, hogy pótolta nála mesterséges találmányokkal az
anyatejet? már az is csupa csoda volt; de ezt mind felülmulta az a mély
tudománynyal kiszámított rendszer, melyet leányánál kicsiny gyermek
korától fogva alkalmazott, hogy őt anyai felügyelet nélkül még is jámbor
hajadonná tudja felnevelni. Mert sem újra megnősülni nem akart, sem
asszony-cselédre nem bizta leányát, sem nőrokont nem volt hajlandó a
házához fogadni.
Már a keresztelésnél inaugurálta e bölcs rendszert. Leányának Mikhál
keresztnevet adott. Ezt első hallásra minden ember férfinévnek fogadja
el s nem keres mögötte leányt; ezer közül egy tudja tán, hogy ez mégis
nőnév; hogy így hítták Szent Dávidnak egy feleségét; azt a bizonyost, a
ki elnevette magát, mikor a nagy királyt tánczolni látta az utczán,
térdig felemelt kantussal. Tehát azért kereszteltette Mikhálnak a
leányát, mert a goromba hangzású névbe nem kap olyan könnyen bele a
gonosz.
Azután kicsiny korától kezdve ő maga tanította a leányát minden jóra. Az
soha iskolába nem járt; az abéczétől a katechizmusig mindent otthon
tanult. Később, hogy a leányka elméje erősödött, megtanítá őt nem csak a
latin és görög nyelvekre, de mindazon tudományokra, a mik az életben
szükségesek és használatosak.
Ilyenek:
A tabelláris kimutatások a felől, hogy egy jó gazdasszonynak egy hónapra
1, 2, 4, 8 stb. személyre hány részecske lisztet, vajat, húst, borsót,
darát, sót kell kiszolgáltatni, hogy a háznép se a koplalás, se a
gyomortúlterhelés miatt ne szenvedjen. (NB: a sót jól el kell zárni,
hogy az egér hozzá ne férjen, mert ha az egér sót eszik, attól nagyon
elszaporodik.)
Továbbá: mivel kell etetni a háziállatokat? – Mennyi lisztet és mennyi
korpát kell kapni a molnártól a beküldött búzából? Hogyan kell kovászt
tenni, bedagasztani, kenyeret sütni? – Miért kell a lisztes ládának
észak felé fordítva lenni? S a kenyérsütés ott az északi hegyek közt nem
volt olyan tréfadolog azon időkben, mert a rozsliszt nagy ritkaság volt
s minden más elképzelhetlenből készült a kenyér. Csinálták azt tönköly
lisztből, pohánkából, csicseri borsólisztből. Galenus mindenekfelett
ajánlja a babliszt kenyeret. Dioscorides azonban vereshagymát kiván
belesüttetni. Inség idején pedig, mikor gabona nem terem, meg kelle
tanulni, hogy lehet kenyeret készíteni szárított vaczkorból,
birsalmából, galagonyából, héjastól megőrölt cseresznyéből, aszalt
bodzából, fagyökerekből és gombákból, a mi jó a szegény embernek; vagy
pedig mézkenyeret, borkenyeret, olajkenyeret, a mi uraknak és papoknak
való; azután húskenyeret, a mit Plinius dicsérve emleget, és
sajtkenyeret, a mi Zoroasternek volt kedvencz tápláléka. Azután hogyan
kell a gyümölcsöket épen eltartani, a befőtteket kékre, zöldre, veresre,
sárgára, megfesteni ártalmas hatás nélkül.
Azután: hogyan kell jó sert főzni? a mit a késmárki nők házilag szoktak
gyártani. A házi gazdáknak kinek-kinek a saját felesége, leánya készíté
a serét: nem itták azt a korcsmából.
Azt is meg kellett tanulni a jó gazdasszonynak, hogy minő gyógyszereket
tartson készen a háznál; mesterségesen összeállított liktáriumokat
százféle csodaerejű füvekből, a mi nem volt ám olyan könnyű mesterség,
mint a mostani doktoroké, a kik a hidegleléshez megrendelnek tizenkét
adag chinaport s azzal elvetik a gondját. A XVII-dik századbeli
háziasszony liktáriumához kellett galgant, dictamnus, angyélika,
gencziána, pimpinella, tormentilla, börvénygyökér, gyömbér, sárga és
veres szantálfaforgács, czitromhéj, arméniai márga, terra sigillata,
szerecsendió, fahéj, szegfűszeg, sáfrány, calmus, égetett szarvasszarv,
kámfor, thériák és nádméz! Hanem az aztán használt is minden baj ellen!
A kinek pedig igazán nagy baja volt, annak semmi sem használt meg
bizonyosabban, mint az a csalhatatlan liktarium, a mit Galenus
specificumának neveztek s a mihez vettek praeparált igaz gyöngyöt,
praeparált veres klárist, praeparált smaragdot; azután cubeba balzsamot,
paradicsomfát, szerecsendióvirágot, aranyfüstöt, pézsmát, bezoárt, manus
Christit, diagrydát, testszinű rózsaleveleket, fahéjfaolajat és alkermes
lekvárt. – Tudomány kellett ahhoz a hajdani háziasszonynak!
A mai világbeli ismeretes alfabeten kívül még volt harminczkét betűjegy,
a miknek értelmét a jó háziasszonynak ismerni kellett, hogy a szereket
megtudja rendelni, egy tojásdad kör, áthúzva vonallal jelentette azt,
hogy «só»; egy négyszög, alul egy kereszttel, azt, hogy «borkő»; egy
patkó azt, hogy «borszesz»; egy kör négy szarvval azt, hogy «olaj»; egy
dült négyszög azt, hogy «szappan»; egy háromszög azt, hogy «kútvíz»; két
háromszög hegyével összeállítva azt, hogy «lepárolt víz»; egy korona meg
egy csillag volt a «regulus stellatus». Ennek a tudása nélkül egy
asszony nem lehetett tökéletes.
Hát még a sok mindenféle aqua vitae készítés. Ezt most nem is tudják,
hogy micsoda. Pedig ennek a következő virtusai voltak: hogy először is a
vért meleggé és folyóvá teszi, azután a mérget a szívről eltávolítja;
végre a nedves és hideg matériákat felszárítja, azonkívül az emlékezetet
megerősíti. Hát a drága jó balzsamok, a mikkel a szenvedőnek az orra
nyilásait kellett bekenni, meg a mindenféle olajok, a miknek a
királynéja a «victriol» (nem vitriol!!), melyet «iható aranynak»
neveztek ősanyáink; végre a mindenféle vizek, eczetek, savak,
ellenmérgek, flastromok és füstölők, a mik nélkül rendes asszonynak a
háza nem szűkölködhetett soha, mert ő volt a családnak természetes
orvosa és ápolója.
S a konyhaművészet semmivel sem volt kevésbé bonyolódott, mint a
patikai. Őseink gyomra igen szövevényesen összerakott ételekhez volt
szoktatva. Tudomány volt az egy asszonyra nézve: nehezebb a
metaphysicánál.
Azonkívül ő rá nézett az egész kertészet, a mi ismét nem volt olyan
együgyü tudomány, mint most.
Ősanyáink, mint kertésznők, sok mindenfélét tudtak, a mi már azóta
feledékenységbe ment régen. Hogy a fáról le ne hulljon a gyümölcs, a
gyökerébe lyukat furtak s abba galagonya csapot vertek; hogy a
cseresznye korán érjék, a tövére oltatlan meszet raktak; a ki azt
akarta, hogy piros almái teremjenek, az ójtó galyat jól beáztatta
csukavérbe; s ha Tarestinus tanácsát követte, veres eperfába ójtott
körtét s annak a husa aztán piros lett; ha azt akarta, hogy a gyümölcse
zamatos legyen, a fa oldalába lyukat furt s aromaticus olajakat töltött
bele. Ősanyáink kitalálták, hogyan kell a körtefát szőlőtermésre
kényszeríteni; emberfej alakú czitromokat termelni; betüket mutató
fügéket produkálni, a miknek mandula magja van belül; tudták a módját,
hogyan kell a diót héj nélkül papirba takarva elültetni s akkor héj
nélküli diót fog teremni; a naspolyát rózsafába ójtani, a mikor az édes
és szagos gyümölcscsel ajándékoz meg; ha pedig azt akarták, hogy a
keserű mandula édeset hozzon, Theophrastus utasítása szerint vas
szegeket vertek a gyökerébe; – megtudták becsülni a holdat, mint a kerti
növények tenyészetének vagy előre, vagy hátramozdítóját; – még a jámbor
becsületes burgonya számára is százféle utasítással szolgáltak, nevezvén
azt a, csak nem rég Amerikából behozott gumót «adenes caradensesnek» meg
«tartufli»-nak, a mit cserépben, melegágyban neveltek, üvegben, mázos
fazékban elraktak olaj közé téve; a minek az angolok szerelemrehevítő
erőt tulajdonítottak, a francziák szárazbetegséget gyógyítottak vele; a
burgundiak ellenben eltiltották, mint a bélpoklosság előmozdítóját.
Ismerték és mívelték seregeit az olyan kerti növényeknek, a mikről az
utókor még csak beszélni sem hall többé. Minden ételük tele volt
válogatott fűszernövényekkel. S a végtelen nagy számú gyógyfüvekkel és
festőnövényekkel egész vásárt üztek; a sáfrány a szepesi piaczokon
mázsaszámra került eladásra s elhordták Törökországig: a jó szepesi
gazdasszonynak kincsbánya volt a kertje.
Hát még azután a virágos kert dolga! Ebben az időben volt egész
világszerte az a nagy tulipán-szédelgés, a mi a jelenkor alapítási
szédelgésben találja csak párját. A virágkertésznek diákul és francziául
kellett érteni, hogy megértse a becsét a «gagner un oeilles,» a «hazard»
a «paragonner» rendkívüli szerencséjének; a mi annyit jelent, mint egy
új válfaj virág előállítása, vagy petytyegetett tulipánok és rózsák
előteremtése egész franczia terminologiát kellett a fejében tartania, ha
megakart élni. A hozzáértő kertésznőnek tudnia kellett, hogy micsoda
virágfajok vetendők és ültetendők [01.png], [02.png], [03.png] aztán
[04.png], [05.png], [06.png], csillagképletei alatt? miknek árt a
[07.png], [08.png], [09.png]? s mily ritka növények azok, melyek a
[10.png], [11.png] és a [12.png], csillagzatokat kedvelik. A mi végett a
kalendáriumot szüntelen a kezükben kellett tartani.
Hja bizony azt mind nem adták ingyen! Ennek a tudománynak saját irodalma
volt, élén a hirhedett Tabernaemontanus műkertészszel és tudóssal, a ki
egy millió forint ára tulipánnak és szegfünek volt ura s hajókat
járatott Európa, Amerika és China között növények szállítása végett. –
Európa legkitünőbb litteratorai nem szégyenlettek a virágokkal
foglalkozni, épen úgy, mint a mostaniak a politikával s Verulami Baco, a
nagy philosoph s Anglia államkanczellárja, a helyett, hogy a bomlott
keleti kérdésen törte volna a fejét (a mire ugyan akkor sokkal jobb
alkalom lett volna, mint most,) abban harczolt Sturmius és Wormius német
tudósok szövetsége mellett, hogy diadalmasan bebizonyítsa Bauhinus
franczia ellenében, hogy a scythiai Borametz-fa csakugyan létezik,
melyet Scaliger fedezett fel, s melynek az a tulajdonsága, hogy a
lehajló ágain levő virágoknak szájuk van s azokkal a Borametz a körüle
termő füvet lelegeli: sőt ennek van egy testvére, a mely meg épen a
virágaira repülő legyeket eszi meg.
Az ilyen dolgokat aztán üdvösségesebb dolog volt olvasni a fiatal
hajadonoknak, mint az újabb időkbeli mendemondákat és hivalkodásokat.
S ha pedig szerelemről, vagy ellenszenvről kellett nekik valamit
megtudni: ezen bölcs iratokból bőségesen megtudhatták, hogy a fügefa és
a ruta szeretik egymást, azért szokás rutát ültetni a fügefa mellé, a mi
viszont a békákat, a füge ellenségét elkergeti; a spárga szereti a
nádat; a rozmaring a zsályát, ezért, a ki rozmaringot akar ültetni,
annak elébb zsályával kell megdörzsölni a kezét, hogy rászája
megéledjen; a narancs szereti a cyprust; a szőlő a cseresnyefát; a
liliom szeret a rózsa mellett, de a foghagyma mellett is, a mi az ő
dolga; ellenben vannak növények, a mik egymást gyűlölik, ki nem
állhatják: ha a nemes anthorát a vad napellus közelébe ültetik, minden
ápolás daczára elszárad, elfonynyad; a cicuta és az angelica elpusztítja
egymást; a szőlő ellensége a káposztának; a mi annyira megy, hogy ha egy
ember bortól megszédült, ha káposztát eszik rá, kijózanul tőle, ha pedig
a fazékban fövő káposztára bort locsintanak, a káposzta soha se fő meg
puhára. (Sokkal üdvösségesebb volt ilyen szerelmes történeteket olvasni
az ártatlan hajadonoknak, hogysem mint olyanokat, melyek férfiak és nők
között történnek, a miket ha igazán megtörténtek is, jobb elhallgatni,
mint kipublikálni; mert vagy megborzad tőlük a szemérmes olvasó, vagy
pedig ellenben kedve támad neki azokhoz hasonlót cselekedni.)
A szép Mikhál pedig mind ezen tudományokat nem csak erős észbeli
tehetséggel, de valódi kedvvel is tanulta; ebben talált gyönyörűséget,
hivatást és hasznot. Könyvei, gazdasága, virágai mulattatták s
jövedelmet hoztak, a mi nem megvetendő: ha meggondoljuk, hogy azon
időkben egy lúdnak az ára volt egy dénár, egy tinóé három magyar forint,
egy paragone-tulipán hagymáért pedig senki sem sajnált tíz koronás
tallért. És a mi a legnagyobb haszon volt: a virágok és könyvek elvonták
a leányt a világi hivalkodástól. S ebben feküdt a nagytiszteletű úr
rendszerének alapja.
Mikor el kellett távoznia hazulról leczkékre: elővette a grammatikát, a
lexicont, meg a foliánsokat; feladott belőlük Mikhálnak könyvnélkül
megtanulásra annyit, a mennyi elég volt arra, hogy azt az időt teljesen
lefoglalja, a mit a professornak a lycaeumban kellett tölteni s azzal
bezárta a ház ajtaját s zsebébe tette a kulcsot. Mikor aztán hazajött,
akkor kikérdezte a feladott leczkét pontosan. S ez csalhatatlan ellenőr.
Cseléd, gouvernante megcsalhatja a kérdezősködőt, de a folians nem
csalja meg. Az rávall a leányra, hogy ott volt-e a szeme a könyvben az
egész idő alatt, vagy másutt kalandozott?
Ennélfogva a szép Mikhál rengeteg sok tudományt összegyűjtött.
A házból csak ünnepnapokon szokott kijárni és csupán a templomba,
rendesen atyja oldalánál. Olyankor kávébarna ruhát viselt, állig érő
gallérral, a ruha ujjai egész a körmehegyéig értek, ővén nem volt semmi
boglár, mint a hogy más leányok fel szokták azt cziczomázni. A pártája
is egészen fekete volt, s arra hosszú fátyol volt terítve, mely elől
egész arczát körülfogta, hátul pedig termetét annyira betakarta, hogy a
hosszan leeresztett két hajfonatból még annyi se lássék ki, valjon
szőke-e az, vagy gesztenyeszínű? A szemeinek sem volt szabad elárulni,
valjon kékek-e vagy feketék? Hanem éneklés alatt szépen a zsoltárba
nézve, a lesütött szempillák alá kelle rejtőzni azoknak, prédikáczió
alatt pedig a lelkészre szegezve maradni, a mikor férfi a szeme közé nem
nézhetett; úgy levén bölcsen elintézve, hogy a férfiak is külön
padosztályban üljenek, a nők is külön; még pedig a férfiak a nők háta
mögött. A diákok pedig olyan magasan ültek a chorusban, hogy annak a
szélétől épen sehova se láthattak, mint csupán a zsoltárt jelező
táblára.
Lakodalomba, torba, mulatságba soha sem hordta a nagytiszteletű úr a
szép Mikhált. A canonok tiltják a pap leányának a tánczot. De más
leányokkal sem engedte barátkozni, mint a kik csak haszontalanságokat
fecsegnek.
A háza is ahhoz való volt, hogy minden csábítási alkalmat elzárjon jó
eleve. Mikhál szobájának ablakai mind az udvarra nyiltak, azt pedig két
oldalról elzárta a szomszédok tűzfala; a negyedik oldalon nyitva volt az
udvar a kert felé, de azt meg magas kőfal zárta el a világtól és az is
szegekkel volt kiprémezve, s a fal és szegsor még nem volt elég: túl
rajta a nagy piacztól, hol a diákok lapdázni szoktak, egy nagy pocséta
árka választá el, melyről a kézsmárkiak azt állították, hogy ők abban
pisztrángot termesztenek, de inkább hihető, hogy házaik természetes
védelmére hagyták azt ott a város közepén s csak felhőszakadások
alkalmával töltötte meg azt a patak pisztránggal, a mit a halastavakból
lesodort. Ilyenformán a szép Mikhál szive egy oly megerősített várnak
volt tekinthető, melyet se fortélylyal, se erőhatalommal bevenni
ellenségnek nem lehet.
Ellenségnek tekintetett pedig minden férfinemen levő halandó, a ki nem
épen a nagytiszteletű úrnak különösen kiválasztott kedvencze volt.


MÁSODIK FEJEZET.
(Elewadatic mikippen ronghaalaa vala megh az saarkan naghitizteletev vr
vrvncnac minden bewlch practicait?)
Volt igen is egy kiválasztott kedvencze nagytiszteletű Frölich Dávid
professor úrnak, s a ki e kitüntetésre egészen érdemesnek is nevezhető.
Az ifjút Kaczenreiter Henriknek nevezték. A mi elég furcsa név. De azért
miatta nem sok csufondároskodást kellett kiállani az azt viselő ifjúnak,
mert hatalmas erős termete respectusban tartá a condiscipulusokat s a
birkózás nemes vetélkedése soha sem volt iskoláinkban tiltva, sőt azt
már Aristoteles is ajánlotta; s ebben nem is mérkőzhetett
Kaczenreiterrel senki, csak épen egy Kassáról feljött kálvinista magyar
fiu, Kalondai Bálint; az még be tudta törni a derekát s egyedül birt
megküzdeni vele, a mit nagyon szép volt elnézni, mikor együtt birkóztak
a gyepen, összekapaszkodva s egymás vállára téve az állaikat.
Kaczenreiternek erősen szőke hosszú haja volt és serdülő vereses
szakálla, Kalondainak pedig szénfekete haja, két oldalt csimbókokba
bogozva, és hegyesen kipödrött huszáros bajusza.
Hanem sajnos, hogy csak a testi birkózásnál birta a magyar legény
letörni a szepesi fiút: a szellemi mérkőzésnél egészen elmaradt mögötte.
Itt Kaczenreiter vetélytárs nélkül élt; első eminens volt mindig és
mindenféle tudományból, míg Kalondai Bálint csak úgy a sereghajtók
között kullogott.
Ex moribus is nagy volt a két diák között a különbség. Kalondai Bálint
nem utálta a bort és muzsikát; olyan emberekkel, mint a siléziai
Simplicissimus, tartott barátságot, mely nevezett quidam földönfutó
csavargó mestersége mellett «tárogató»-fuvással bolondította a világot;
míg Kaczenreiter példánya volt a jóerkölcsű ifjaknak. Tíz éve, hogy
idekerült Kézsmárkra, mint szegény tanuló fiu, azóta folyvást
tisztességesen élt abból, a mit gyerekészszel tud valaki maga élelmére
keresni. Maga a papi pályára készült, tehát theologiát tanult; de a
mellett nagytiszteletű Frölich Dávid úr házánál mint «physicus inas»
szolgált a physicum museumában; ezért szerette őt is nagyon a professor
úr s már messziről őt szánta a szép Mikhál számára élettársul.
Kalondai Bálintnak az igaz, hogy nem is volt szüksége erre a nagy
tudákosságra. Neki gazdag özvegyasszony anyja volt Kassán, a kitől majd,
ha felserdül, át fogja venni az ősi üzletet. Csupán azért küldték fel
Kézsmárkra a lycæumba, hogy mégis ragadjon rá annyi, hogy ha majd
egyszer meg találják választani Kassán főbirónak, legalább annyit tudjon
diákul, a mennyit boldogult édes atyja tudott, a ki szintén viselte azt
a díszes hivatalt s a ki a deliquensre ki tudta mondani a «capite
plectetur»-t, vagy a «hárum páltzárum» kegyelmes itéletét s aztán tudott
correspondálni a császári generálisokkal, mind kalamárisból, mind
ágyúból. Ágyúból jobban, mint kalamárisból. Bálintnak tehát elég volt
az, a mit ő magának tanult.
De a Henriknek bizony nappallá kellett tennie az éjszakát, hogy
dicséretesen megállhassa azt az exament, mely megelőzte pappá
felszenteltetését, a mi nagy celebritással végbe is ment, s Henrik ott
is első és kitünő maradt. Meg is kapta mindjárt a nagy-létai ekklezsiát,
a mi épen üresedésbe jött, természetesen azon üdvösen bevett
föltétellel, hogy a néhai lelkész özvegynek engedett kegy-év alatt a
fizetésre és a parochia teljes használatára nem tart számot.
Ez ünnepélyes napon nagytiszteletű Frölich Dávid úr az új lelkészt
meghivta magához ebédre, melyre ugyanekkor a superintendens és az
esperesek is hivatalosak voltak.
Ebéd végeztével a szép Mikhálnak is szabad volt az asztalnál megjelenni;
egyrészt azért, hogy a mai felséges lakomáért, melyet ő készített, a
superintendens úr dicsérete által a konyhatűztől pirosló arcza még
pirosabbá tétessék, másrészt pedig, hogy ő is poharat koczczintson az
ifjú lelkészszel, megnedvesítvén ajkait annyi borfélével, a mennyit egy
szemérmes hajadon úrvacsorája alkalmával szokott szürcsölni.
Mikor aztán a vendégek eltávozának, s a szép Mikhál a szolgálókkal
elszedeté az asztalt, nagy gonddal elrakván a szekrénybe a sávolyos
abroszokat és kendőket, az ősi czintányérokat és mázos cseréptálakat
pedig felrakván rendben a tálasra, a professor úr a végzett munka után
odabenn marasztá leánykáját.
Jó kedve volt a tudós úrnak: a szívderítő válogatott italoktól is, a
vidám társalgástól is; meg még valami mástól is.
Pipára gyújtott és füstölt. Pedig még a reverendát sem vetette le, s
azon nem szabad megérzeni a dohányfüstnek.
– Mikhál leányom, mondá ravasz komolyságot tettetve, még mai nap nem is
végeztük a pensumunkat. Pedig «nulla dies sine linea!» Mit tesz az?
– Nap ne muljon vonal nélkül, felelt rá Mikhál.
– Vedd elő tehát exercitiumos könyvedet.
A leány engedelmeskedett szótlanul. A konyhában el volt végezve minden
feladat: következett a tudomány. Leült és kezébe vette a tollat, a mit
akkor kalamusnak neveztek.
– Hosszú ebéd után üdvös az elmélkedés, mondá a füstfellegen keresztül a
tudós úr. Nem jó volna, ha mindennap így volna: «qui amat vitam longam,
amet mensam brevem». Irjad le könyvedbe és fordítsd le.
Mikhál irt és fordított extemplo.
– «Ki szereti a hosszú éltet, szeresse a rövid asztalt.»
– Hát az olasz mit mond: «La cucina piccola fa la casa grande; La tavola
é un ladrone segreto». Irjad le és mondjad, mi az?
A leány tollba mondta magának:
– «Kicsiny konyha teszi a házat nagygyá. Az étasztal a titkos tolvaj.»
– Petrus Nonus mondá ezt Fagiola Hugotiusnak, midőn az egy ebéd miatt
elvesztett két várost. Hát még az a sok ivás! irjad le: «plures
interierunt vinolentia, quam violentia». Hogy mondanád ezt magyarul?
– «Többet megölt a borivás, mint a bajvivás.»
– Megjárja. – Azonban rendkívüli napokon rendkívüli excessusok is
előkerülnek, s a mai nap az volt. Egy lelkész lőn felszentelve – s egy
leányzó lőn megkérve.
A szép Mikhál arczáról egyszerre eltünt a pirosság.
A tudós úr nagy füstöt támasztott maga körül s a füstfellegből bölcs
mondatokat olvasott elő.
– Mit mond Dubravius? «Si qua voles apte nubere: nube pari.» «Nősülnöd,
ha kivánsz, vedd a magadhoz illőt.» – Ambrosius pedig azt kérdezve, hogy
mit keressünk a házastársnál? ekként felel: «Amorem, Morem, Rem.» –
«Szeretetet, erkölcsöt, dolgot.»
Szép mondás! de a lány csak nem jegyezte azt fel a gyakorlatok
aranykönyvébe.
– Ime a kérőnél megvan mind a három. Van szerelme, van jó erkölcse és
van dolga. Nincs nagy dicsősége, csak lelkipásztor; miként én is csak az
vagyok. De mint Macrobius mondja: «honores sunt, sicut flores». «A
méltóság hullóvirág», s Drexelius Trismegistos szerint: «Sæpius ima
petit, melius qui scandere novit». – «Gyakran a mélybe lehull, ki
magasra kapaszkodik és nyúl.» Jegyezd föl azt könyvedbe, Mikhál leányom;
mert aranymondás! Kérődnek szegénységétől se rettenj vissza. Cyprianus
szerint: «paupertas dura; sed secura, et sine cura». – «A szegénység
terhes; de csendes és gondmentes!» Vajha feljegyeznéd ezeket magadnak,
Mikhál leányom.
A szép Mikhál pedig nem jegyezte fel az aranymondatokat, sem eredetiben,
sem fordításban, hanem letette kezéből a tollat és azt mondá:
– Nem szeretem őt!
A nagytiszteletű úr visszahökkent. Ez paradoxon! Senkit sem szeretni: az
lehet; de különösen egy embert nem szeretni: ez absurdum.
– Tudod is te, hogy mi az a szeretet? «Amantes sunt amentes», =
szerelmesség: esztelenség. Mit nem szeretsz rajta? Hogy vereses haja
van? «Homo rufus raro bonus; sed si bonus, valde bonus», – «veres ember
ritkán jó; de hogy ha jó, nagyon jó!» – Vagy azt keserülöd, hogy idegen
nemzetbeli? Lásd a bölcs Krisztina királynő azt mondá, hogy csak kétféle
nemzetiség van a földön, mely különböző: «a kegyes emberek és az
istentelenek». Ha most nem szereted, majd szeretni fogod; az olasz azt
mondja: «amore non e senza amaro» – «a szeretet: keservvel telt». Minden
jámbor leányt úgy kell a szülőinek erőszakkal eltuszkolni a háztól,
szeretne otthon maradni inkább; később aztán megköszöni, hogy férjhez
adták.
A szép Mikhál azonban a sok bölcs tanulmány által, de méginkább, hogy
magánál hatalmasabb asszonyt nem ismert a háznál soha, annyira erős
szivűnek nőtt fel, hogy ebben az egy dologban ellene mert mondani az
atyjának és valamennyi versben beszélő görög és latin filozofusnak, s
azt merte mondani a nagytiszteletű úrnak:
– De én nem mehetek ahhoz, a ki megkért tőled, mert nem szeretem. S nem
szeretem azért, mert mást szeretek.
E szóra kihullott a hosszúszárú «phayca» a tudós szájából.
Ez «argumentum ad hominem». Emberre szóló indok.
– Te mást szeretsz? Hol vetted? hol láttad? hol beszéltél vele?
A leány lesütötte szemeit és nem felelt.
A tudós most már felállt és szigorú hangon parancsolá.
– Irjad emlékkönyvedbe ezt: «virginitas, dum aspicitur, inficitur!» – «A
szűzesség a ránézés által bemocskoltatik!» Kinek engedtél te a szemedbe
nézni?
– Senkinek, felelé Mikhál.
– Senkinek! Hát hol beszéltél te valakivel?
– Sehol.
– De ha te se szemmel, se szájjal nem szóltál senkihez, akkor hogy
szerethettél meg valakit? Megvallj mindent. Tudod, hogy a legkisebb
hazugság nagyobb bűn, mint a legnagyobb vétek, ha azt bevallják. Hogy
szerettél meg egy férfit?
– Irás által!
– Neked irt valaki?
– És én feleltem neki rá.
– De hát hogy lehetett az? Házam éjjel-nappal zárva. Az utczára ki sem
nézhetsz. – Nálam nélkül sehova nem jársz. A kertet mocsár őrzi: gyanus
ember be nem jöhetett ide, ha csak a levegőből nem szállt le.
– Onnan szállt le: a levegőből.
– Kicsoda?
– A sárkány.
A tudós azt hitte először, hogy arról a sárkányról van szó, a kit
Szent-György lovag nem elég tökéletesen ölt meg; hanem azután rájött az
igazira.
– Papirsárkány?
– Igen is az. A vásártéren sárkányt eresztettek fel. Én sokáig bámultam
azt. Egyszer aztán lecsapódott épen a mi kertünkbe s fennakadt egy
almafán. Én odamentem, hogy levegyem s a mint a kezembe vettem, akkor
látom, hogy tele van az irva versekkel, a mik hozzám beszélnek: és azok
olyan szépek voltak, hogy én azt ki nem tudom mondani.
– Profánus «virágdalok!» mikre azt mondja Macrobius: «Ignibus iste
liber, quod ipse sis ignibus liber». «Tüzbe az ily könyvet, nehogy
hulljon tüzben a könyed!» – De hát mért hiszed, hogy azok az orczátlan
dalok te hozzád voltak irva?
– Nem voltak orczátlan dalok. Ha azok lettek volna, eldobtam volna őket.
Szép, hűséges költemények voltak. Föléjük volt irva mindenüvé a nevem; s
Mikhálnak nem hinak rajtam kívül több leányt. Én megpróbáltam rájuk
felelni.
– Felelni? Hogyan?
– Hát a mit irtam, azt az irott felével befelé fordítva ráragasztottam a
sárkányra s azután a rajta maradt spárgánál fogva a sárkányt megint
Sez Macar ädäbiyättän 1 tekst ukıdıgız.
Çirattagı - Szép Mikhál: Regény - 02
  • Büleklär
  • Szép Mikhál: Regény - 01
    Süzlärneñ gomumi sanı 4087
    Unikal süzlärneñ gomumi sanı 2086
    28.9 süzlär 2000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    39.4 süzlär 5000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    45.7 süzlär 8000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    Härber sızık iñ yış oçrıy torgan 1000 süzlärneñ protsentnı kürsätä.
  • Szép Mikhál: Regény - 02
    Süzlärneñ gomumi sanı 4171
    Unikal süzlärneñ gomumi sanı 2069
    29.3 süzlär 2000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    41.4 süzlär 5000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    48.9 süzlär 8000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    Härber sızık iñ yış oçrıy torgan 1000 süzlärneñ protsentnı kürsätä.
  • Szép Mikhál: Regény - 03
    Süzlärneñ gomumi sanı 4301
    Unikal süzlärneñ gomumi sanı 1986
    30.3 süzlär 2000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    42.7 süzlär 5000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    48.7 süzlär 8000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    Härber sızık iñ yış oçrıy torgan 1000 süzlärneñ protsentnı kürsätä.
  • Szép Mikhál: Regény - 04
    Süzlärneñ gomumi sanı 4208
    Unikal süzlärneñ gomumi sanı 2017
    32.4 süzlär 2000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    43.9 süzlär 5000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    50.7 süzlär 8000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    Härber sızık iñ yış oçrıy torgan 1000 süzlärneñ protsentnı kürsätä.
  • Szép Mikhál: Regény - 05
    Süzlärneñ gomumi sanı 4280
    Unikal süzlärneñ gomumi sanı 1870
    35.5 süzlär 2000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    48.8 süzlär 5000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    54.6 süzlär 8000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    Härber sızık iñ yış oçrıy torgan 1000 süzlärneñ protsentnı kürsätä.
  • Szép Mikhál: Regény - 06
    Süzlärneñ gomumi sanı 4303
    Unikal süzlärneñ gomumi sanı 1939
    32.7 süzlär 2000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    45.0 süzlär 5000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    50.9 süzlär 8000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    Härber sızık iñ yış oçrıy torgan 1000 süzlärneñ protsentnı kürsätä.
  • Szép Mikhál: Regény - 07
    Süzlärneñ gomumi sanı 4347
    Unikal süzlärneñ gomumi sanı 1964
    32.7 süzlär 2000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    44.8 süzlär 5000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    50.6 süzlär 8000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    Härber sızık iñ yış oçrıy torgan 1000 süzlärneñ protsentnı kürsätä.
  • Szép Mikhál: Regény - 08
    Süzlärneñ gomumi sanı 4389
    Unikal süzlärneñ gomumi sanı 1908
    31.8 süzlär 2000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    43.8 süzlär 5000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    50.5 süzlär 8000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    Härber sızık iñ yış oçrıy torgan 1000 süzlärneñ protsentnı kürsätä.
  • Szép Mikhál: Regény - 09
    Süzlärneñ gomumi sanı 4294
    Unikal süzlärneñ gomumi sanı 1870
    32.1 süzlär 2000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    44.0 süzlär 5000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    50.0 süzlär 8000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    Härber sızık iñ yış oçrıy torgan 1000 süzlärneñ protsentnı kürsätä.
  • Szép Mikhál: Regény - 10
    Süzlärneñ gomumi sanı 4230
    Unikal süzlärneñ gomumi sanı 2060
    31.6 süzlär 2000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    42.3 süzlär 5000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    48.0 süzlär 8000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    Härber sızık iñ yış oçrıy torgan 1000 süzlärneñ protsentnı kürsätä.
  • Szép Mikhál: Regény - 11
    Süzlärneñ gomumi sanı 4352
    Unikal süzlärneñ gomumi sanı 1918
    33.3 süzlär 2000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    44.4 süzlär 5000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    50.8 süzlär 8000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    Härber sızık iñ yış oçrıy torgan 1000 süzlärneñ protsentnı kürsätä.
  • Szép Mikhál: Regény - 12
    Süzlärneñ gomumi sanı 4307
    Unikal süzlärneñ gomumi sanı 1829
    33.7 süzlär 2000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    45.2 süzlär 5000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    51.5 süzlär 8000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    Härber sızık iñ yış oçrıy torgan 1000 süzlärneñ protsentnı kürsätä.
  • Szép Mikhál: Regény - 13
    Süzlärneñ gomumi sanı 4100
    Unikal süzlärneñ gomumi sanı 1952
    31.9 süzlär 2000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    42.5 süzlär 5000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    48.8 süzlär 8000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    Härber sızık iñ yış oçrıy torgan 1000 süzlärneñ protsentnı kürsätä.
  • Szép Mikhál: Regény - 14
    Süzlärneñ gomumi sanı 4194
    Unikal süzlärneñ gomumi sanı 1982
    33.5 süzlär 2000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    45.6 süzlär 5000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    52.2 süzlär 8000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    Härber sızık iñ yış oçrıy torgan 1000 süzlärneñ protsentnı kürsätä.
  • Szép Mikhál: Regény - 15
    Süzlärneñ gomumi sanı 4307
    Unikal süzlärneñ gomumi sanı 1954
    33.3 süzlär 2000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    45.6 süzlär 5000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    52.7 süzlär 8000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    Härber sızık iñ yış oçrıy torgan 1000 süzlärneñ protsentnı kürsätä.
  • Szép Mikhál: Regény - 16
    Süzlärneñ gomumi sanı 4086
    Unikal süzlärneñ gomumi sanı 2003
    32.1 süzlär 2000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    43.7 süzlär 5000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    49.4 süzlär 8000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    Härber sızık iñ yış oçrıy torgan 1000 süzlärneñ protsentnı kürsätä.
  • Szép Mikhál: Regény - 17
    Süzlärneñ gomumi sanı 4104
    Unikal süzlärneñ gomumi sanı 1957
    30.3 süzlär 2000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    44.0 süzlär 5000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    50.0 süzlär 8000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    Härber sızık iñ yış oçrıy torgan 1000 süzlärneñ protsentnı kürsätä.
  • Szép Mikhál: Regény - 18
    Süzlärneñ gomumi sanı 4079
    Unikal süzlärneñ gomumi sanı 2093
    30.0 süzlär 2000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    42.6 süzlär 5000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    48.5 süzlär 8000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    Härber sızık iñ yış oçrıy torgan 1000 süzlärneñ protsentnı kürsätä.
  • Szép Mikhál: Regény - 19
    Süzlärneñ gomumi sanı 736
    Unikal süzlärneñ gomumi sanı 496
    28.5 süzlär 2000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    37.6 süzlär 5000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    42.4 süzlär 8000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    Härber sızık iñ yış oçrıy torgan 1000 süzlärneñ protsentnı kürsätä.