Ne bántsuk egymást: Ujabb tréfák - 7

Süzlärneñ gomumi sanı 3795
Unikal süzlärneñ gomumi sanı 1924
28.2 süzlär 2000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
37.9 süzlär 5000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
43.6 süzlär 8000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
Härber sızık iñ yış oçrıy torgan 1000 süzlärneñ protsentnı kürsätä.
_Elnök:_ Ugy bizony, édes fiam. Na, még egy pohárral. Hát, Tomikám, hogy
megy sora mostanában. Csak egészen fesztelenül. Meguntuk már kicsit a jó
öreg Sing-Singet, mi? Hehe.
_Tomkins_ _(lesüti a szemét)_.
_Elnök:_ Hány éve ül?
_Tomkins_ _(halkan)_: Nyolc.
_Elnök_ _(ragyogva)_: Nagyszerű. És azóta nem tud semmit a világról, –
nem olvas semmit… lapokat, vagy ilyesfélét?
_Tomkins:_ Nem én.
_Elnök:_ A háborúról se?
_Tomkins_ _(bámulva)_: Háború van?
_Elnök_ _(gyorsan)_: Semmi, egy kis félreértés… nem is háború épen… egy
kis csetepaté… a singalézek megtámadtak egy öreg izét… de már el is van
intézve… szót se érdemel, ne is beszéljünk róla… Beszéljünk magáról,
édes fiam. Hát szóval, unjuk az öreg Sing-Singet. Mondja csak, volt már
maga Európában?
_Tomkins:_ Tizenöt évvel ezelőtt, egyszer.
_Elnök:_ Nagyszerű. Hát aztán, – volna kedve egy kis kéjutazást csinálni
Európába?
_Tomkins_ _(ámulva)_: De hiszen…
_Elnök:_ Hogy magának még hátra volna egy pár éve, azt akarja mondani…
Ugyan, gyermekem, nem vesszük mi azt olyan komolyan… Hiszen maga már
megbánta azt az izét…
_Tomkins:_ Elnök úr!
_Elnök:_ No persze. Hiszen nyilvánvalóan nem jót tesz magának ez az
élet… Lám milyen sápadt… Magának levegőváltozásra volna szüksége,
gyermekem. Felül egy szép hajókára, tudja, majd mi adunk magának pénzt,
mindent… Elsőosztályú fülkét… Aztán hopp! sanzsé passzé! Na, hol van
Tomika? Európában.
_Tomkins_ _(zavartan)_: De miért éppen…
_Elnök:_ Hogy miért éppen Európában?… Mert magának az nagyon jót fog
tenni… Aztán meglátogatja a rokonait…
_Tomkins:_ Nincs ott nekem senkim.
_Elnök:_ Vagy az ismerőseit… Biztosan van valaki ott, aki felé a szíve
húzza… Valami jó barát… vagy talán más… mi? Hehe! _(Megcsiklandozza a
hónaalját, hamisan néz rá.)_ Valami jó kis tyuk… Mi?!
_Tomkins_ _(vigyorog)_.
_Elnök_ _(pajkosan böködi)_: Akivel egyszer valahol összejött odaát…
Aztán nem tudta elfelejteni… Mi?! Hehe. Na, nem tesz semmit, majd
meglátogatja. Mikor akar menni?
_Tomkins_ _(kitörve)_: Elnök úr… én igazán…
_Elnök:_ Csak semmi hálálkodás… A Vili bácsi jó bácsi… Hát mikor utazik
a Belluska?
_Tomkins_ _(csodálkozva)_: Belluska?
_Elnök:_ Vagy Tommika, pardon… Egy nőismerősömre gondoltam, a Kázusz
Bellyre. Na, szóval, holnap már utazik is…
_Tomkins_ _(könnyek közt)_: Elnök úr…
_Elnök:_ Csak semmi hálálkodás…
_Tomkins:_ Elnök úr… Én egy egyszerű, szegény bűnös vagyok… De én nem
voltam rossz ember… _(Elcsuklik a hangja.)_ Az elnök úr megment engem…
Köszönöm… _(A keze után nyul.)_
_Elnök_ _(meghatva)_: Csak hagyja, fiam…
_Tomkins:_ Én igérem… Én nem születtem gazembernek… Nekem meg volt a
foglalkozásom… De rossz társaságba kerültem… Könnyelmű voltam, elkezdtem
sülyedni…
_Elnök_ _(ragyogó szemmel)_: Sűlyedni? Nagyszerű!
_Tomkins:_ Egyre mélyebbre sülyedtem…
_Elnök_ _(elragadtatva)_: Egyre mélyebbre… Nagyszerű… Maga az én
emberem!… Holnap utazik Európába! Mindjárt intézkedem! _(Leül, levelet
ír. Irás közben.)_ Mondja csak, fiam, mi volt magának a foglalkozása?
Ezt be kell jegyezni.
_Tomkins_ _(boldogan hadarva)_: Híres ember voltam én, kérem… Műúszó… A
Wild West sampionja úszásban… _(Dicsekedve)_: Egyszer egy hajótörésnél
nyolc tengeri mértföldet úsztam, a nyilt vízről ki a partra, három napig
úsztam… _(Vigyorogva)_: Kutya bajom lett…
_Elnök_ _(leejti a tollát és az állát)_: Mi-i-i?
_Tomkins_ _(élénken)_: Bizony! Híres legény voltam én valamikor! Ujjé!…
_Elnök_ _(csönget. A belépő őrhöz)_: Vigyék vissza ezt a gazembert a
Sing-Singbe… Hozzanak egy másikat… Egy ilyen megátalkodott rablógyilkost
küldenek az embernek… Vissza!
_Tomkins_ _(rémülten)_: De, elnök úr… hiszen…
_Elnök_ _(menydörögve)_: Kuss! Rablógyilkos…
_Tomkins_ _(megsemmisülten)_: Nem is gyilkosság miatt ülök… Gyujtogatás…
_Elnök_ _(menydörögve)_: Hát aztán! Gyujtogatni talán szabad? Azt hiszi,
aki gyujtogat, az kikerülheti a törvény sujtó kezét? Mars a Sing-Singbe!
Fel fogjuk emelni a büntetését… Hatóság félrevezetése miatt… Vigyék!

DALCROZE.
_Lipótváros_, 1916 január 8.
Édes Polifóniám,
nagyon sajnáltuk, hogy tegnap nem voltál ott a Dalcrozén és miután nem
akarom, hogy a jövő órára készületlenül jöjj el, megírom Neked, hogy mi
minden volt és mit tanultunk újat. Különben Pallas Athene kérdezett Rád,
hogy mi esett beléd, nem voltál te mindig olyan wehleidig, hogy egy kis
influenza miatt elmaradj és hogy te nem egy Polifónia, hanem egy
Palifónia vagy, hogy ingyen fizeted az ötven korona óradíjat és nem
jössz el.
Hát kérlek, új tagunk van, a doktor Bodola, akit most szabadságoltak
félévre, mivel – saját állítása szerint – egy orosz golyó félméternyire
a szemöldöke fölött ment be és három méternyire a füle mellett jött ki
egy varjú combjából, aki éppen arra repült. Ez lesz most a Leonidas,
nagyon szépen táncol és gyönyörű tógája van, a „Hősi halál“ figurát ő
kreálja most, gyönyörű mozdulatok, ezt is meg kell tanulnod, mi félóráig
mind ezt gyakoroltuk. Féltesttel háromszor derékszögben hátra kell
hajolni, kézfejjel négyszögletesen fejet lóbálni, erre három féllépés
előre, balláb kicsit kijebb, aztán derekat csavarni, oldalt, megint két
lépés hátra, aztán az egész derék becsuklik, két ujjheggyel érinteni a
padlót és percekig úgy maradni, aztán újra előlről. Nagyon szép figura,
de még csak Bodola tudja és Alkibiádesz, aki pedig csak negyedóráig
gyakorolhatta, mert át kellett szaladnia a Bankba a szállítás végett.
Hanem a direktrisz kezdi nagyon szigorúan venni a dolgot és ma félóráig
csupa elméletet adott elő. Elmagyarázta, hogy tulajdonképen mi a célja a
Dalcrozénak, hát csak úgy hevenyében tudom reprodukálni a szavait, pedig
nagyon figyeltem. De valami olyasfélét mondott, hogy a Dalcroze célja a
testet úgy képezni és olyan mozdulatokhoz szoktatni, mintha a táncoló
egy negyed méter széles és fél méter magas kőkockába volna befalazva,
tehát minden táncmozdulatot úgy kell végrehajtani, mintha ezek a falak
volnának körülötte és így az eredeti széles táncmozdulatokat különféle
csavarulatokkal és behajlásokkal és szögbetörésekkel és
visszafordításokkal addig kell tompítani és egyszerűsíteni, míg az egész
test, a derékhoz símuló karokkal és lábakkal, körülbelül felveszi ennek
a kockának az alakját és betölti. Ugy-e gyönyörű! Mindnyájan el voltunk
ragadtatva ettől a művészi elmélettől, csak az a hülye Achilles bökte
bele a magyarázatba, hogy csak azt nem érti, hogy lehet valakinek
ausgetippelt táncolni kedve, aki egy negyed méter széles és egy fél
méter magas kőkockába van befalazva.
A direktrisz aztán néhány nagyszerű figurát mutatott be, amiket a jövő
órán sorra veszünk majd. A „Rémület egy kanál vízben“, a mi nagyon
nehéz, arcjáték is kell hozzá és csuklóforgatás, aztán a „Fábaszorult
szúmadár“ figura, egészen egyszerű, stilizált mozdulatokkal, nagyon
szép, csak egy kicsit nehéz, mert a ballábat egészen vissza kell húzni a
gyomorba, hogy helyet adjon az ember a jobbvállnak, úgy hogy az ember a
fejét át tudja húzni a hóna alatt és így teljes ötszögalakot vegyen fel,
amire azért van szükség, mert a régi asszir-emlékeken ilyen alakú
kabalák vannak és a táncolónak ezt kell szimbolizálni stilizált
anyagszerűséggel.
Nagyon szép figura a „Rohanó elefántcsonttorony“ is és Hóra, aki nyakába
tudja szedni a lábát, meg is csinálta, én még nem tudom. De majd együtt
fogjuk gyakorolni, jó?
A „Dervis szakállában párolgó azaléa“, amit mult órán átvettünk, már
elég jól megy, de nem ebből feleltem, hanem a „Csikorgó
csigolyatéboly“-ból, tudod, aminél a két tenyeret úgy kell összetenni,
mintha az ember egy stilizált virágokkal kirakott római edényt tartana a
feje fölé, amiből a bokára csurogna valami, de a fejjel visszatartja az
ember.
Na, szóval sok minden volt, kérlek szépen, sajnálhatod, hogy nem jöttél,
édes Polifóniám. Hogy vagy, elkészült már az új tógád? Nekem a sarummal
van baj, nem tudják megigazítani és kicserélni meg nem akarják, tudod,
milyen drága a bőr.
Hát jövő órára feltétlenül jöjj el, édes Polifóniám. Mi ujság nálatok?
Ja igaz, hallottam, szegény öcséd elesett. Nagyon csodálkoztam, de a
Dolfi bácsi aztán mondta, hogy valami háború van valahol.
Viszontlátásig ölel
_Terpszikéd_.

RÉGI HUSVETI SZOKÁSOK.
_(Kiollózva a Hirnök 2232. évi március 31-iki számából.)_
Őseink husvéti mulatságairól és szokásairól, melyekkel a nap szimbólikus
jelentőségét fejezték ki tréfás kedveskedésekkel, igen sok adatunk
maradt fönn, részben följegyzések, részben kevésbbé megbízható
szájhagyományok alapján.
A tizenkilencedik század homályos éveit derűs fénnyel ragyogják be ezek
a szokások. Európaszerte örömünnep volt már akkor is a husvét: jelképe,
a fehér nyulacska és a piros tojás. A bécsi múzeumban ma is látható
néhány ásatag, megkövült példány. Husvét hétfőjén szagos vízzel
locsolták meg egymást az emberek, a tavaszi termékenységet ábrázolva – a
locsoló ajándékot kapott és vidám mulatozással töltötték el a délutánt.
A huszadik század hatalmas ipari és teknikai lendülete, úgy látszik, e
kedves szokások eszközeinek fejlődésében is éreztette hatását. Ha e
pontban az egykori hírlapokat áttanulmányozzuk, meglepő adatokat és
utalásokat kapunk: szinte hihetetlen, hogy ezekben az években mekkora
fontosságot tulajdonítottak a husvéti mulatozások és kedveskedések
kultuszának és milyen apparátussal hajtották végre.
Ha például az 1918-ik év hirlappéldányainak március 30-i számába
belepillantunk, kiderül, hogy egész Európa valóságos lázában élt az
örömünnepnek és egyébre se gondoltak az emberek, minthogy külön-külön és
csoportosan emlékeztessék egymást a Feltámadás nagyszerű gondolatára.
A tizenkilencedik század szerény és igénytelen husvéti _piros-tojása_ ez
évben óriási, úgylátszik, acélból készült hosszúkás tekék formájában
jelentkezik, amit hatalmas emelőgépek és e célra készült
hajítószerkezetek segítségével dobáltak át egymásnak németek, franciák,
angolok, olaszok s mindama emberfajták, akik akkor még, mint tudjuk,
külön, úgynevezett _állami_ közösségben éltek. Az óriási tekék úgy
voltak szerkesztve, hogy a levegőben szétpukkantak s ezer apró husvéti
tojást szórtak szerte.
Az egyik őspéldány feljegyzi, hogy Párisra, az akkori fővárosra, husvét
napján legalább száz ilyen tárgy esett – pazarul és nagylelküen
hajigálták őket, jutott belőle mindenkinek, aki akart.
A locsolás kultusza is óriási módon fejlődött teknikailag: egyik husvéti
jelentésből kiderül, hogy gépekből, úgynevezett _gépfegyverekből_ (a szó
eredeti jelentését ma már nem ismerjük) locsolták egymást az emberek – a
régi szagos víz helyébe tüzes folyadékok és szagos gázok lépnek.
Ezen a napon tisztálkodtak és mindent símára tisztára mostak őseink,
hogy ájtatos érzéseiket s a lélek tisztaságát jelképezzék – így azt
olvassuk egy másik jelentésben, hogy március 31-én még a földet is
megmosták: „a Scarpe mindkét oldalát megtisztítottuk az ellenségtől“
(utóbbi avult szó jelentését nem ismerjük, úgy látszik, férgeket vagy
rozsdát jelent).
Áldozatokat is mutattak be: úgynevezett _csapatokat_ vagy
_seregrészeket_, ami francia jelentésekből derül ki, – ezek nyilván
afféle csecsebecsék vagy élelmiszerek voltak.
Voltak ezenkívül szokások, amik ma már szinte érthetetlenek, de
jellemzőek naiv és kedves formáik révén – ilyen volt például a
_vonaláttörés_, amit, úgylátszik, óriási köteleken végeztek; – ilyen
volt az _olló_ és a _spanyol lovas_, nemkülönben a _gőzhenger_. De a
legmeghatóbb s a husvéti kedélyre és arra a tömegérzésére az
emberszeretetnek, ami minden szívet elfogott, legjellemzőbb talán az
volt, hogy ezen a napon tömegestül dőltek egymás keblére és ölelték át
egymást az emberek – legalább erre mutat a _nagy átkarolás_ kifejezés,
ami minduntalan felbukkan a husvéti jelentésekben s ahogy a leírásokból
ki lehet venni, abból állott, hogy egy népfajta polgárai tömegesen
felkeresték egy másik népfajta polgárait és mindegyik csoport azon
versengett, hogy előbb karolhassa át a másikat.
Kedélyes, szép idők voltak ezek!

BIBLIAI TÖRTÉNETEK HÁBORÚS ALKALMAZÁSBAN.

I. _Ádám és Éva._
És mondá Éva: Azon kígyó azt ajánlja nekem, hogy szakítsak azon fának
gyümölcséből.
És mondá Ádám: Mi módon tenném azt és vétenék az Úr parancsa ellen, ki
megmondá, hogy elkerget a Paradicsom kertjéből és az én testemet más
helyre helyezendi.
És mondá Éva: Én bizony mégis szakítok és az én kezemet meg nem
tartóztatom ama gyümölcstől.
És mondá Ádám: Na és mi lesz velünk, ha tényleg kikergetnek a
Paradicsomból és mi nem élvezzük annak jótéteményeit?
Hiszen éhen veszünk és elpusztulunk és a mi testünk és egyetlenegyünk
meg nem menekszik a vadállatok és unikornisok fogaiktól.
És mondá Éva: Te pali vagy és én téged ezentúl nevezlek Pálnak és nem
Ádámnak.
Mert nem gondolsz az almának micsodás árára, mely vagyon maximálva és
amelyet el lehet adni a városnak.
Mert azon almát elültetvén, almafát növelek a Paradicsomon kívül és
annak gyümölcseit eladván, olyan konkurrenciát csinálok a
Paradicsom-kertnek, hogy egy év múlva kisajátítom és Ő belép
részvényesnek az én üzletembe.
Akiknek füleik vagynak, hallják.

II. _Egy tál lencse._
És látván Jákób Ézsaut a pitvarban, ki is egy tál lencse előtt ül vala.
És mondá neki: Add nékem azon tál lencsét és tőlem azt meg ne tagadjad.
És felele Ézsau, mondván: Mit adsz érte?
Az pedig ajánla neki összegeket és mondá neki: Neked adom érte az én
elsőszülöttségi jogomat.
És Ézsau odaadá neki a tál lencsét.
Az pedig méne az ő atyjához, Izsákhoz és mondá néki: Áldj meg engemet.
Izsák pedig mondá: A hang Ézsau hangja, de a kéz Jákóbé.
És mondá Jákob: Eladtam elsőszülöttségi jogomat egy tál lencséért és az
én örökségemet eladtam a lencsefőzelékért, mely egy tálban foglaltatik.
És mondá neki Izsák, te vagy az én szerelmetes fiam és én mondom neked,
hogy a mai árak mellett őrült jó üzletet csináltál.
És megáldá őtet.
Akiknek szemeik vagynak, lássák.

III. _A tékozló fiú._
Egy atyának vala két fia, az egyik szorgalmatos volna és mindenben
gyarapodék, a másik pedig eltékozolá vala az ő vagyonát és elhagyván
atyját, útra kele.
És évek multával s hogy sok év eltelt vala, megjöve a tékozló fiú és
térdre esvén a külső udvarban, nagy hangon síránkozva vala, mint a
koldusok.
És kijövén az ő atyja a külső udvarba, kérdé tőle, mi módon kerülsz ide
és micsodás ember vagy. Mert meg vagyon írva, tiszteld atyád és anyád,
hogy hosszú életű légy e földön és mikor mosakodsz, a kezedet lefelé
tartsad és ne felfelé, mert különben a víz befolyik a te kabátod ujjába
és meg nem kíméli a nedvesség a te inged ujjának elejét, mely mondatik
Manzsettának.
Az pedig felelé: Szerencsétlen vagyok én a szerencsétlenek között,
mindenfélével spekuláltam vala és most mint koldus jöttem ide, hogy
adassad nekem a moslékot, melyet eszik a te disznaid közül egy.
Az ő atyja pedig karjába vevé őt és megölelé és mondá: Te vagy az én
egyetlen gyermekem.
A másik fiú pedig háborogván az ő szívében mondá: Mi módon mérsz te a te
mérő kezeddel: megöleled őt, ki mindenét eltékozolta és engem, ki jól
sáfárkodtam vala, meg nem áldasz.
És mondá az ő atyja: Bizony mondom néked, jobb üzletember ő, miként te
vagy, mert jól tudja ő, hogy mit ér ma a moslék, maximális áron.
Akiknek ujjaik vagynak, tapintsák.

EGYSZERŰSÍTENI A FORGALMAT.
A villamos-megállóhelyek csökkentésével kapcsolatban, mely intézkedés,
mint ahogy megmagyarázták nekünk, a forgalom egyszerűsítése céljából
történt, néhány újabb reformról beszélnek, melyek a forgalom és
általában az életformák egyszerűsítését célozzák.
Mint értesülök, a Dunagőzhajózási Társulat átírt a Közvágóhíd
igazgatóságának, hogy a vallás- és közoktatásügyi minisztérium útján
intézkedjék az új egyszerűsítések végrehajtásában.
Legközelebb várhatók a következő egyszerűsítések:
A villamos kerekeket leszedik, ehelyett a villamos padlójába lukakat
fúrnak. Ezekbe a lukakba a közönség beleáll, egy e célra alkalmazott
fogóba belekapaszkodik. Az áram így egyenesen a közönségbe megy bele,
mely is az áram hatása alatt felvillanyozva, felemeli a kocsit és
megindul vele.
Ha ez az egyszerűsítés sem bizonyul elégségesnek, akkor először
beszüntetik a villamosok tetejét, majd a villamos vázát, oly módon, hogy
csak a lukak maradjanak meg, amibe a közönség beleáll. Esetleg a
villamos áramot is meg lehet takarítani: a társaság közgyűlésén
valamelyik szakelőadó kimutatta, hogy az a villamos áram, amelyet a
közönség sistergő istennyila formájában a Társaság gyomrába kíván,
teljesen elégséges ahhoz, hogy az ily módon megkönnyített és
leegyszerűsített forgalmat kellőképpen ellássa.
A forgalom egyszerűsítését célozza a földalatti villamosok
megállóhelyeinek beszüntetése is. A közgyűlésen elhatározák, hogy a
földalatti villamosnak csak két megállóhelyét hagyják meg, az egyiket,
ahol be lehet szállni, a másikat, ahol ki lehet szállni. De ezt ravaszul
úgy csinálják majd, hogy a beszálló megállóhelyet harminc méternyire
attól a helytől állítják fel, ahol eddig le lehetett menni a föld alá,
úgy hogy aki be akar szállni, előbb ártézi kutat kell fúrni magának,
hogy a föld alá jusson – ami lényegesen egyszerűsítené a forgalmat.
Ugyanígy a kiszállásnál is.
A papirkereskedelmi központ iniciativájára a káposztásmegyeri vízművek
szociálpolitikai bizottsága is felszólította a marhabelsőrész-kidolgozók
békekonferenciáját, hogy azonnal szüntessék be a járdákat. A város
uccáin fakorláttal elzárják a járdákat, az egész forgalom a kocsiutakon
bonyolódik le, ami ugyanazt lényegesen egyszerűsíteni fogja.
A belügyminisztérium a tüzoltófőparancsnoksággal egyetértve nagyszabású
tervet dolgozott ki a város víz-ellátásának egyszerűsítésére. A
vízvezetékeket és csatornákat elzárják: ily módon a víz-szükséglet
kielégítése a Dunára korlátozódik, ami lényegesen egyszerűsíti a
vízellátást, mert így mindenki annyi vizet merít csak, amennyire
szüksége van. A város biztosítja a közönséget, hogy ily módon a Duna még
évekig elég vizet szolgáltat. Az ilymódon szükségképen létrejövő
torlódás elkerülésére és egyszerűsítése céljából különben azzal is
foglalkoznak, hogy a Dunát is elzárják.
A dohányzás egyszerűsítése úgy fog történni, hogy beszüntetik a
gyufaárúsítást. Szakértők megállapítása szerint a szivar, a cigaretta és
pipadohány sokkal tovább tart, ha az ember nem gyujt rá, hanem csak úgy
szívja.
Ugyanez vonatkozik a levegőre is, amelyből az oxigént beszüntetik. Erről
különben jóelőre értesíteni fogják a közönséget, hogy mindenkinek
módjában legyen kopoltyúkat beszerezni. Az oxigénmentes levegőben
ugyanis nem lévén lehetséges lélegzeni, vízzel töltött légmentesen
elzárt üvegburákat hordunk majd a fejünkön, amiben azután egész
egyszerűen kopoltyúval lehet lélegzeni.
Az étkezés egyszerűsítése céljából legközelebb rendelet jelenik meg,
mely a síkfedelű asztalokat beszüntetve, helyettük homorú-felületű
asztalok alkalmazását rendeli el, hogy a tányérok egyszerűen
lecsúszhassanak az asztalról, ne kelljen őket lehordani.
Ezután következik a világosság beszüntetése, mely a látás, a hallás
beszüntetése, mely a hallás; a szagok beszüntetése, mely a szaglás, az
ízek beszüntetése, mely az ízlés és a nők beszüntetése, mely a tapintás
egyszerűsítését célozza.
Volna egy szerény javaslatom, mindezen egyszerűsítések egyszerűsítésére.
Minek ez a sok fejtörés, ez a sokféle intézkedés és rendelet? Egységesen
kell a dolgokat intézni. Mondja ki a Tanács, hogy mondjuk május 21-étől
kezdve mindenkinek, mindennap lakhely és illetőség szerint meghatározott
órában jelentkeznie kell az előljáróságnál, ahol egy nagy pofont kap.
Aki nem jelenik meg, elveszti jogát, utólagos felszólamlások nem vehetők
figyelembe.

ESZEM ADTA MENYECSKE.
_(Népszinmű.)_
Balaton-Nyúz, julius.
_Nyaraló_ (borjúszájú fürdőtrikóban, félrecsapott kis cilinderrel).
(Dal):
Befordultam a konyhára,
Rágyujtottam a pipára,
Azaz rágyujtottam volna,
Ha a Krémer elküldte volna azt a fél liter petróleumot, amiért a
helybeli borbély negyedkiló cukrot igért, hogy adjam oda a Kéjkávéház
főpincérének, aki egy pakli dohányt lett volna hajlandó cserébe adni,
abban az esetben
Hogyha már nem égett volna.
_Menyecske_ (kikiabál a kunyhóból): Mit ordít az úr? Menjen vissza a
telepre ordítani. Hogy a rosseb égesse le a bőrt a pofájáról!
_Nyaraló_ (alázatosan), (dal):
A pofám javában égett,
Nem is mentem én avégett,
Azért mentem, mert megláttam,
Hogy odabenn egy félkiló
vaj és három tojás és egy darab szalonna van.
_Menyecske:_ Na és mondja, hogy már van. Mi baja vele?
_Nyaraló_ (hízelegve): Eszemadta kis magyar menyecske, bokorugró
kökényszeme, huncut a bíró!
_Menyecske:_ Hallja, a Bíró Lajost ne szidja, az a kedvenc íróm. Mit
kíván?
_Nyaraló_ (kacsint): Hát hogy ityeg a fityeg? Hogy vesztegetjük azt a
kis tikmonyt? (Kacsint).
_Menyecske:_ Mit mond?
_Nyaraló:_ Tikmony, az tojás. Népiesen.
_Menyecske:_ Ja, a tojás. A tojásnak két korona darabja.
_Nyaraló_ (dal):
Csinom Jankó, Csinom Palkó
Volnék, ha megvenném,
Inkább azt a kicsi vajat
Kenyeremre kenném.
Hát a vaj hogy, lelkemszottya? Mert a tojás ekkissé derága!
_Menyecske:_ Drága? Ne vegye meg. Ne búsuljon, nem marad a nyakamon.
_Nyaraló:_ Búsuljon a ló, mely fejének nagyobb térfogata folytán erre
alkalmasabban van berendezve. Mán csak annak a vajnak az árát firtatnám,
ha tűzről-pattantságod nem nehezményezné megmondani.
_Menyecske:_ Száz korona kilója.
_Nyaraló_ (dal):
Ha én nekem száz forintom volna.
A kilincsem irósvajból volna,
De mivel, hogy nincsen,
Rézből van a kilincsem.
El lesz rekvirálva.
(Kacsintva.) Hát a Maxi hogy van? A maxika? A maxika nem járt erre?
_Menyecske_ (fenyegetően): Mi…i? Miről beszél maga? Csak nem a…
_Nyaraló_ (ijedten): Dehogy, kérem! Ugyan minek néz engem? Én a Miksáról
beszéltem, a Nordau Miksáról, arról a híres publicistáról.
_Menyecske:_ Azér! Mert ha maximált vajat akar kapni, menjen a
keresztanyja vajközpontjába, ne Balaton-Nyuzra.
_Nyaraló_ (dal):
Hullámzó Balaton tetején,
Csolnakázik egy halász legény,
Hálóját a Halközpont
Bérli ki, a Halközpont,
Egy fogas száz korona!
_Menyecske:_ Hát kell vagy nem kell? Én nem érek rá, ki akarok menni a
strandra fürdeni.
_Nyaraló:_ (dal):
Fürdik a holdvilág Balaton hosszában,
Méláz a haramja strandfürdő-kasszában,
Mért nem kértem kétszerannyit, ahogy illik,
Azt is megfizették vón a hadimillik.
_Menyecske:_ Na, isten áldja meg, most már annyiér nem adom.
_Nyaraló_ (dal):
Sűrű csillagos az ég,
Majd eszedbe jutok még,
De már akkor késő lesz,
De már akkor késő lesz,
Vajad rekvirálva lesz
és akkor legalább maga se eszik belőle, ehetünk mind a ketten káposztát.
_Menyecske_ (dal):
Kerek a káposzta,
Csipkés a levele,
Le a Vajközponttal,
Le vele, le vele!
_Együtt_ (dal):
Eresz alatt fészkel a fecske,
Mi van a kötődbe menyecske?
Pici alma…
_Nyaraló_ (mohón): Alma? Alma? Lehetne egy kilót kapni? Mennyibe kerülne
egy kiló?
_Menyecske_ (folytatva): ötven ko… ko… ko… ko… koroni,
_Nyaraló:_ Me… me… me… mennyi? (Ájultan összeesik).
_Együtt_ (dal):
Jobb vóna a sírba nyaróni!
(Tánc, függöny.)

PLAKÁT.
Igen tisztelt Nyomdaigazgató úr!
Kérem, alább következő plakátszövegeket holnap reggelre elkészíttetni és
kiragasztatni. Ma csak ennyit küldök, mivel alkalmazottaim közül többen
sztrájkolnak, holnapra reméljük munkába áll az egész üzem. Kérem, tessék
vigyázni a példányszámra.
1. _Munkások! Elvtársak! Katonák!_
A rettenetes ököl ismét lecsapni készül szorongatott fejünkre. Utolsó
perce következik a döntő pillanatnak. Ne nézzük ölbetett kézzel, hogy
vijjog a saskeselyű.
Fel! Fel!
Jöjjetek el mindnyájan az _alakuló nagytanácsra._
Majd közlöm, hogy mikor és hol.
Alázatos tisztelettel
Végrehajtó Vérigazgatóság.
*
2. _Dolgozó bányászok!_
Vigyázzunk!! A korhadó kastély összeomolni készül.
_Mi dolgozni akarunk, nem érünk rá fecsegni._
Csak a munka, a megfeszített akarat vérharmatos verejtéke építheti fel
egy boldogabb jövő szívbe markoló igazságának elnempusztuló
lélekszentségét és nem üres és röpke szavak cikornyás útvesztőjébe
bonyolult elmederengés.
_Elég volt a beszédből!_
_Lássunk munkához!_
Mindenki jöjjön el ennek megbeszélésére hétfőtől kezdve hajnali öt
órától esti nyolcig naponta az Országház-téren tartandó permanens
_világkonferenciára_.
A rividerci! Szervusztok!
Munkaellenőrző Légvezeték Cárbizottság.
*
3. _Zsidó Ecethamisitók!_
Hát igy akarnak elnyomni bennünket! Pogromot hirdetnek ellenünk.
_Szervezkedjünk!_
A gázgyárak átkos permanenciája nem fogja letörni az igazság hatezeréves
tüzét.
_Életkopf_ s. k.
*
4. _Kerületi kancsalok!_
Még mindig nem érzitek hogy egymásra vagytok utalva?
_Európai konferenciái követelünk!_
Szabadalmazott Alzsarnokság
*
5. _Papirt! Papirt! Papirt!_
A papirhiány fenyegető réme közeledik! Mi lesz?
_Ne írjunk annyit!_
_Spóroljunk a papirral!_
*
6. _Na és?_
_Hová?_
_Mindent tudunk!_
*
7. _Halló! Halló! Halló!_
_Ne csoportosuljunk!_
A közbiztonságnak és az ucca rendjének ellensége, aki összeáll és
bámészkodik, holmi éretlen és felelőtlen falragasz alatt.
_Halló! Halló!_
_Ne olvassunk plakátokat!_
*
8.
?? Hát velem mi lesz? ??
Krakauer H. Ágost, Lágymányos, II. emelet.
*
9. _Disznóság!!_
Alább következő versemet egyik lap se akarta leadni:
_Dr. B. G.-néhez_
Szerelmem büvös mámorában
Kéjes lelkedre gondolok,
Az élet aranytavaszában
Csak téged, téged akarok.
_Alberted!!!_
*
10. _Jóska!_
Már megint elvitted az egyetlen manzsettámat. Hozd be délutánra a
kávéházba. Hétkor felmegyek Málcsi nénihez.
11. _Embertársak!!_
Nagyon kérlek benneteket, ne mondjátok meg senkinek, hogy ezt a cikket
én írtam.
(100.000 példány.)

CLÉMENCEAU.
Borzasztó szépet álmodtam megint – apróhirdetés jelent meg valamelyik
lapban, hogy kezdő fizetéssel gyakornok kerestetik az „Inferno“ egyesült
szurok- és kemenceművekhez. Persze azonnal jelentkeztem – hivatalos
helyiségben dr. Asmódi főkályhamester fogadott és elmagyarázta, miről
van szó. Egyelőre a magánkemencékhez osztanak be és ha ott megfelelek,
mint alördög, bejutok a központba. Azonban lelkiismeretes és pontos
munkát kell végeznem – az igazgatóság figyeli a kezdőket és nem riad
vissza esetleges előléptetéstől, ha leleményt és ügyességet észlel.
Ezután a segédördög jól fűtött cellácskába vezetett, melynek közepén
gőzölgő szurokkal teli kád állott. A kád mellett állt a kemence, amibe
nekem kellett rakni a szenet. Figyelmeztettek, hogy új lelket hoznak,
aki rám lesz bízva, – a felügyelő a harmadik emeleten figyel és ha a
lélek ordítozását odáig lehet hallani, megerősítenek állásomban, ha
pedig a vezérördög hallja meg, még fizetésemelést is kaphatok. Tehát úgy
csináljam a dolgomat, ha valamire vinni akarom.
Néhány perc mulva két ördöggyakornok hozta is már az új lelket. Mekkora
volt meglepetésem, Clémenceaut, a francia miniszterelnököt ismerve fel.
Fejjel lefelé befordították a szurokba, rátették a kádra a fedelet, amin
csak egy kerek kis nyílás van a fej számára, aztán magamra hagytak vele,
hogy vegyem gondjaimba.
Perc mulva megjelent a fej a nyílásban. A miniszterelnök úr arcán annak
a mély impressziónak nyomai látszottak amit a szurok meglehetős magas
hőfoka keltett nemes lelkében.
Sez Macar ädäbiyättän 1 tekst ukıdıgız.
Çirattagı - Ne bántsuk egymást: Ujabb tréfák - 8
  • Büleklär
  • Ne bántsuk egymást: Ujabb tréfák - 1
    Süzlärneñ gomumi sanı 3852
    Unikal süzlärneñ gomumi sanı 1921
    31.5 süzlär 2000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    44.0 süzlär 5000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    50.8 süzlär 8000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    Härber sızık iñ yış oçrıy torgan 1000 süzlärneñ protsentnı kürsätä.
  • Ne bántsuk egymást: Ujabb tréfák - 2
    Süzlärneñ gomumi sanı 3921
    Unikal süzlärneñ gomumi sanı 1831
    31.9 süzlär 2000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    44.1 süzlär 5000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    49.2 süzlär 8000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    Härber sızık iñ yış oçrıy torgan 1000 süzlärneñ protsentnı kürsätä.
  • Ne bántsuk egymást: Ujabb tréfák - 3
    Süzlärneñ gomumi sanı 3964
    Unikal süzlärneñ gomumi sanı 1880
    30.7 süzlär 2000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    43.3 süzlär 5000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    48.8 süzlär 8000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    Härber sızık iñ yış oçrıy torgan 1000 süzlärneñ protsentnı kürsätä.
  • Ne bántsuk egymást: Ujabb tréfák - 4
    Süzlärneñ gomumi sanı 3927
    Unikal süzlärneñ gomumi sanı 1627
    33.9 süzlär 2000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    46.6 süzlär 5000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    52.5 süzlär 8000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    Härber sızık iñ yış oçrıy torgan 1000 süzlärneñ protsentnı kürsätä.
  • Ne bántsuk egymást: Ujabb tréfák - 5
    Süzlärneñ gomumi sanı 3968
    Unikal süzlärneñ gomumi sanı 1885
    31.7 süzlär 2000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    43.3 süzlär 5000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    49.4 süzlär 8000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    Härber sızık iñ yış oçrıy torgan 1000 süzlärneñ protsentnı kürsätä.
  • Ne bántsuk egymást: Ujabb tréfák - 6
    Süzlärneñ gomumi sanı 3706
    Unikal süzlärneñ gomumi sanı 1904
    31.3 süzlär 2000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    44.9 süzlär 5000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    50.8 süzlär 8000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    Härber sızık iñ yış oçrıy torgan 1000 süzlärneñ protsentnı kürsätä.
  • Ne bántsuk egymást: Ujabb tréfák - 7
    Süzlärneñ gomumi sanı 3795
    Unikal süzlärneñ gomumi sanı 1924
    28.2 süzlär 2000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    37.9 süzlär 5000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    43.6 süzlär 8000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    Härber sızık iñ yış oçrıy torgan 1000 süzlärneñ protsentnı kürsätä.
  • Ne bántsuk egymást: Ujabb tréfák - 8
    Süzlärneñ gomumi sanı 3882
    Unikal süzlärneñ gomumi sanı 1788
    31.7 süzlär 2000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    44.5 süzlär 5000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    51.2 süzlär 8000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    Härber sızık iñ yış oçrıy torgan 1000 süzlärneñ protsentnı kürsätä.
  • Ne bántsuk egymást: Ujabb tréfák - 9
    Süzlärneñ gomumi sanı 1821
    Unikal süzlärneñ gomumi sanı 926
    37.4 süzlär 2000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    49.5 süzlär 5000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    55.9 süzlär 8000 iñ yış oçrıy torgan süzlärgä kerä.
    Härber sızık iñ yış oçrıy torgan 1000 süzlärneñ protsentnı kürsätä.