Vándorlásaim és élményeim Persiában - 04

Total number of words is 3840
Total number of unique words is 2021
25.6 of words are in the 2000 most common words
35.0 of words are in the 5000 most common words
40.3 of words are in the 8000 most common words
Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
alatt a parth-ok először érintkeztek a rómaiakkal, s csakugy az Arsacida
ház ezen kilenczedik fejedelme volt az, a ki Sullához követséget
küldött. Harminczhét évvel utóbb, Licinius Crassus consulsága alatt, a
római hadsereg I. Orodes király idejében a legnagyobb vereségek egyikét
szenvedé Mesopotamia sikságán, mely győzelem annyira elbizottakká tette
a parthokat, hogy be nem érvén legujabb hóditásaikkal, Julius Caesar és
Pompejus ellen közti villongásokba is beleavatkoztak, sőt Syrian át
egész kis Azsiáig nyomultak elő, s bárha Antonius alvezérei viszszaüzték
is őket, a most következő uralkodás idejében Antonius nem vala képes a
Crassuson ejtett gyalázatot lemosni. Csak huzamosb idő után, az Arsacida
ház 15-ik uralkodója azonban, Augusztus fenyegetéseitől megrettenve,
hogy boszújának magát ki ne tegye, a Crassustól elfoglalt lobogót
Augusztusnak visszaküldötte.
S igy a következő két évszázad, szakadatlan lánczolatát képezi a Roma és
Parthia között meg megujuló ellenségeskedések, – megbékülések és
kiegyezkedéseknek, mig végre Artabanes, a harminczadik s legutósó
Arsacida, a fellázadt parthus törzsfőnök Ardesir vagy Artaxerxes ellen
három egész napig folytatott csatában elesett. Vele megszünik ezen egész
dynastia is, mely 180 évig ült Iran királyi trónusán.
„Nagy Sándor halálától kezdve Ardesir Babegan uralkodásáig – mondja
Malcolm – majdnem 500 év folyt le, ezen nevezetes időszak, a keleti
történelmi iratokban, majdnem egészen üres lapot képez. De ha a római
történetiróknál kutatunk: olyan tetteket találunk feljegyezve ezen
időszak folytában, minőkre a leghiúbb nemzet is méltán büszke lehet;
ilyen az, hogy a parthus uralkodók, kiknek hazájuk történelme még csak
nevüket sem őrzé meg, valának egyedül azon fejedelmek, kikre a római
fegyverek, dicsőségük tetőpontján, semmi maradandó befolyást nem
gyakorolhatának.“
Szaszanidák. Ezen uralkodó ház Ardesir Babegannal veszi kezdetét,
Isfendiar unokájának, Szaszannak egyik utódjától. A parth uralkodás
alatt történt felléptéről már tettünk emlitést; ő három diadalmas
csatája után „Sehin-sah“ (királyok királya) czimet vőn fel, s uralkodása
kivált azon keserü gyülöletnél fogva emlékezetes, melylyel a megbukott
dynasztia ellen viselteték, s továbbá azon buzgalmáról, melylyel
Zoroaszter vallását, a maga eredeti tisztaságában visszaállitani akará.
Ő egy Mobed – (papi) gyülést hítt egybe, melyen a hagyomány szerint
40000-en jelentek meg, ezek közül először 400, azután 40, végül pedig 3
egyén bizatott meg a legfőbb hatalommal. Azonban azon nagy feladat, az
igazságot kitalálni, végre is egyetlen férfiúnak jutott,
Erdeviraszphnak. Ez füszeres bort ivott, aludt hét nap és hét éjjel s
azután előszámlálta Zoroaszter vallásának igazi tanait.
A most említett királyt, fia Sapur (Kr. u. 242.) követé az uralkodásban,
ki egy a rómaik ellen nagy szerencsével küzdött csatában azok császárát
Valerianust fogolylyá tette; azonban a kegyetlenség, melylyel vele bánt
volna, bizonyára tulozva van. Odenatus, Palmyra kormányzója állt boszút
a rómaiak sérelméért. Sapur, fiának Bahram-nak hagyta az uralkodást, ki
leginkább arról nevezetes, hogy az ő parancsolatára végeztetett ki Mani,
a manichaeus hitfelekezet alapitója, ki az ő tanaiban, a hinduk
lélekvándorlását akarta a keresztyén vallás tanitásaival
egybeolvasztani. Utána még két Bahram következék, s ezek után Narses
lépett a trónra, ki ugyanazon mezőn ütközött meg Galerius római
császárral, melyen hajdan Crassus ama roppant vereséget szenvedé.
Sapur Zulektaf (III. Sapores) azaz vállas-Sapur, mely nevét onnan
nyerte, minthogy a kezébe esett foglyok vállait kifuratá, s azután őket
a nyilásokon keresztülhúzott kötelekkel kinozta. Persa történetirók
tudósításai nyomán 70 évig uralkodott, s bárha Konstantinban hatalmas
ellenségre talált, még is 350-ben Kr. u. a Szingara melletti csatában
boszút állt a szenvedett vereségért; ugyancsak ő vette vissza ismét a
Tigris-en tuli mindazon tartományokat, melyeket elődei egykoron
elvesztettek.
Ugyanezen uralkodó ház tagjai közül meg kell még említenünk: Bahram
Gur-t (V. Varanesz), kinek mellékneve (gur. = vad.) rendkivüli vadászat
kedvelésére czéloz; Khoszru Nusirvan-t, kinek neve még ma is úgy él
minden Persának ajkán, mint a bölcseség, igazságszeretet és bőkezüség
mintaképeé. Ő Kr. u. 531-ben lépett a trónra, s a későbbi mohammedán
történetirók azt állítják róla, hogy bárha mint pogány élt és halt is
meg, igazságszeretete s azon körülmény folytán, hogy Mohammed idejében
uralkodott: érdemes a muszulman disznévre. Mikor ő trónra lépett, az
egész ország tömérdek ferdeség sulyos járma alatt nyögött, de ő mindenen
a lehető legjobban segített, a vérző sebeket begyógyítá, a kereskedelmet
és tudományokat virágzásra juttatá, s udvarába a görög bölcsészetet
vezeté be. Minden alkotásában igen hatalmas segitséget szolgáltatott
neki a bölcsességéről hires minisztere: Buzurdzsmihr, ki a
legalacsonyabb sorsból a legmagasb állásra emelkedett. A rómaiakkal való
érintkezés is sokkal lényegesebb előnyöket nyujtott az ő uralkodása
alatt, mint annakelőtte Justinian kénytelen volt a békét 30000 darab
aranyon vásárlani meg, – s ezen kivül egész Syriának elfoglalása,
Antiochia megvétele, s az Irani határoknak a Phasistól egész a Jaxartes
és Indusig való kiterjesztése, elegendő tanúságot szolgáltatnak Nusirvan
hadvezéri tehetségéről.
A szaszanidák dicsősége ő alatta érte el legmagasb fokát, ő utána pedig
napról napra mindinkább hanyatlott. Khoszro Perviz-nek II.
Hormusz-Nusirvan egyik meggyilkoltatott fia – gyermekének, sükerült
ugyan a régi fényt egy időre még helyreállítani, ki betört a római
birodalomba, megrabolta Darat, Mardunt, Edessat és Amidát s el is
pusztitá, úgy szinte Syriát is; bevette Jerusalemet, hol a harcz
dulongása közben szent-Ilona és Konstantin fényes templomai a lángok
martalékává lőnek. Azonban hadi szerencséje csakhamar elkábította, a
legkicsapongóbb s legköltségesebb élveknek adta át magát, s számos
pompás palotája, 12000 neje, mindmegannyi egy-egy rendkivüli szépség,
50,000 nemes lova, 1200 elefántja, Sebdiz nevű arabméne, mely a szélnél
is gyorsabb vala, mindenek fölött pedig bűbájos kedvese: Sirin,
mindmegannyi emlékezetes tárgy, melyekkel a Kelet költői és történetirói
számtalan izben foglalkoztak. Harmincz évig tartott a szerencse
szakadatlan kedvezése; azonban ekkor csatát csatára vesztett a rómaiak
ellenében, s hat év leforgása alatt, minden birtokát, kincseit és
hadseregét elveszté, – sőt tulajdon alattvalóitól még el is fogatott, –
és saját fia szolgáltatta át az apát a bakó bárdjának.[7]
Mindazon uralkodók, a kik ezután egész Jezdedzsird-ig (III. Isdigertes)
uralkodtak, alig méltók az emlitésre. A szaszanidák uralma nyilsebesen
hanyatlott alá, s midőn az arab kalandorok telve prófétájuk vallása
iránti lelkesedéssel, szerte jártak az egész keleten s betörtek Persiába
is, csak egyetlen gyenge lökésre volt szükség, hogy a parsz birodalom és
a zoroaszteri vallás épülete, ezer meg ezer darabban omoljon össze.
Mohammed – a mint tudva van – Nusirván idejében született, a keresztyén
évszámlálás 569-dik évében, s uj tanait negyven év mulva kezdé hirdetni.
Mindenféle követeket küldött, kik vallását ajánló s annak felvételére
szólító iratokat vittek magukkal. A büszke Khoszru sah-hoz is küldött
egy ilyet. A király épen a Karaszú partján ült, midőn a „mekkai
tevehajcsár“ – mint Mahommedet gunyolni szokták – követeit jelenték
előtte; a merész felszólításra annyira felgerjedt, hogy a térítő iratot
darabokra szaggatá és szétszórta a levegőbe, s bele a viznek árjába.
Ezen idő óta – mondják a Mohommedanok, átok fogta meg a Karaszú
partjait, átok nehezedik azon helyen, mely hajdan a legvirulóbb vidék
egyikét képezé.
Igaz ugyan, hogy az arabok első támadása szerencsésen visszaveretett; de
azok Kadesszia sikján csakhamar véres boszut álltak a szenvedett
vereségért, és Persia dicsősége, örök időkre oda lett. Dirafsi Kejvani
hirneves nemzeti lobogója az ellenség kezébe esett, „s a puszta meztelen
rablói – mondja Gibbon – minden reményen felüli gazdagsághoz jutottak.“
Jezdedzsird – az utósó szaszanida – seregének százezer harczosa borítá a
csatatért, maga a király Merv felé menekül, melynek közelében egy molnár
által megöletik. Vele együtt ért véget egyszersmind Zoroaszter vallása
is, azon vallás, mely bárha némely ujabb alakulásokkal – egyidejünek
tekinthető a föld özönviz utáni megnépesülésével, s mely Persiában
tovább fenállt 1200 esztendőnél.

b) Ujabbkori történelem.
Ezen korszak első évei – mely kor az Iszlamnak Perzsiába hozatalával
veszi kezdetét – az egész országban a legiszonyúbb pusztításnak,
dúlásnak és rombolásnak rémképeit mutatják. Az arabok, a régi korszaknak
legparányibb emlékjelét is, a vallásos fanatismus legiszonyúbb dühével
semmisíték meg, s Ó-Iran annyi nevezetes műkincsének, a régi kor oly
felséges emlékeinek, majdnem mind el kelle enyészniök!
Nem lehet tehát csodálni, ha az iraniak mélyen sértett nemzeti
büszkesége, a fájdalom nagyságának megfelelő boszút szomjazott. Az első
Khalifak virágzásban állt uralkodása alatt, gondolni sem lehetett az
elszakadásra; azonban alig mutatkozott az első gyengeség a bagdadi
udvarnál és Persiában már is nyiltan kitört a lázadás. Jakub ben Leis
egy szegisztani czinöntő fia volt a legelső, ki a lázadás zászlaját
kitűzte; ő volt az első mohammedan vallású független uralkodó Persiában,
azonban dynasztiát nem alapíthatott, s 877-ben meghalván az uralkodást
öcscsére Amer-re hagyta, ki Iszmail Szamani Sah által meggyőzetvén, ezen
Szefarieh névvel jelzett uralkodó ház utósó tagja volt.[8]
Iszmail személyében a Szaman ház lépett most uralkodásra, melyek
egymásra következő tagjai: Ahmed Naszr, Nuh, Abdul melik, Nuh bin
Manszur s végül Manszur bin Nuh váltották fel egymás a trónon, mig végre
a nagy Giznei Mahmud, néhány rövid év lefolyta alatt hatalmas országot
alapitott Bagdadtól Kasgarig, s Georgiától Bengáliaig; s figyelmét
Iranra is kiterjeszteni kezdé. Ez időközben ott a dilemita-ház
uralkodott, melynek sorát Ali bin Buje nyitja meg. Iran ezen időben
részint egészen független fejedelemségekből, részint pedig olyanokból
állott, melyek uralkodói még mindig a bagdadi udvartól nyerték
hatalmukat. Giznei Mahmud hatalma utóbb, egészen véget vett Iranban a
dilemita Dynasztiának. Hogy ezen fejedelemnek dicsvágya és vallásos
buzgalma mennyi mindent alkotott: az sokkal több, semmint hogy e
történeti képek szük keretébe foglalható lenne: korának történészei
hatalma nagyságát, kegyességét és igazságszeretét igen kiemelik, daczára
annak, hogy nem maradt ment egyszer másszor a fösvénység és kapzsiság
vádjától. Az ő uralkodása alatt élt és halt meg Firduszi a hires költő,
kit, a mint ez eléggé ismeretes, ő oly kicsinyes fukarsággal
jutalmazott. Mondják hogy székhelye, Gizni, a maga idejében sok szép
épülettel ékeskedett, ma már csupán mausoleuma áll fenn. 1032-ben
történt halála után hatalma is ép oly gyorsan elenyészett, mint a mily
hirtelen támadott. Utódját, Meszud-ot, Togrulbej, a szeldzsuk törzs
egyik főnöke fosztotta meg trónjától. Ezen tatár fejedelem, kit a
középázsiai sivatagok legbátrabbjainak százezrei követtek, nem csak
magát Iránt hóditá meg rövid idő alatt, hanem Bagdadot is; s még abban a
szerencsében is részesült, hogy utódjává oly jeles férfiú vállt, mint
fia Arszlán, ki maga volt a megtestesült lovagiasság. Arszlán, nagy
lelküségét, a többi között, Romanus Diogenes byzanti császár irányában
is megbizonyitá, ki fennhéjázó büszkeséget tanusíta előbb ellenében,
utóbb azonban foglyává lett: „Mit tettél volna velem – kérdé Arszlán
emezt – ha sorsunk épen ellenkezőleg fordúl vala?“ „Megkorbácsoltattalak
volna“ – viszonzá Romanus. „S minő bánásmódot vársz most éntőlem?“ –
Kérdé a tatár fejdelem. „Ha kegyetlen vagy és vérszomjazó: – válaszolt a
császár – akkor megöletsz; hahogy hiú: akkor lánczokra veretsz, és
diadalszekered előtt rabszolga gyanánt hajtatsz; de ha nemesszivü és
bölcs vagy: akkor elfogadod a váltságdijat és visszaadod szabadságomat.“
Arszlán ez utóbbi módon cselekvék s hazaküldé a byzanti császárt; sőt
már már intézkedéseket is tőn, hogy trónjára még visszasegitse, azonban
nemes tervét Romanus meggyilkoltatásának hire meghiusitotta.
Fia Meliksah, atyjához hasonló bölcs államférfiú, hatalmas hős és bátor
harczos volt. Az erkölcsösség és becsületesség ritka példái élnek még e
mai napiglan a népnek ajkán e fejedelemről, ki élte virágában, 38 éves
korában halt el.
Őutána kezdődik a nagy zavarok korszaka, nem csak Iranban, hanem a
szeldzsuk birodalom minden tartományában. Fiai szakadatlanúl háborukba
valának bonyolódva egymás ellen, s az uralkodó ház utósó tagját,
Szandzsart, a Kharezmi fejedelem fegyvere ejté el, midőn amaz ittas
állapotban rohanna a csatába.
Persia, ezen időtől fogva, egész Helgau Khan (Dzsingisz-fia) hóditásaig,
mintegy évszázadon keresztül azon zavargások és kölcsönös hadviselések
szinhelye volt, melyeket az Ata-bey-ek, a tartományi kormányzók
támasztottak egymás ellen. Helagu, ki Persia teljes meghódoltatását
hatalmas atyjától öröklé: nem csak ezen országban volt diadalmas, hanem
romba dönté Mutassim-Billahnak bagdadi árny-khalifatusát is; benne
azonban nem hiányzott azon szép tulajdonság sem, hogy a pusztitás
kardját néha-néha hüvelyébe is rejté, s magát az irodalom és tudományok
élvezetének engedte át. Tudva levő dolog felőle, hogy a hires csillagász
Naszr-eddin-Tuszi számára Maragaban csillagdát épittetett, s az ő
korából származó csillagászati táblák, miket Ilkhanie-táblázatoknak is
szokás nevezni, mind e mai napig tiszteletben állanak. Fiáról, a szelid
lelkü Abaka-khanról, úgy szinte egyéb utódairól igen kevés érdekes
tárgyat lehet feljegyezni, s ha Gazan-Khant, Tebrisz szépitőjét, és Sah
Khudabendet, Persia első siíta fejedelmét kiveszszük, nyugodtan
elmondjuk, hogy az ő halála után, mind egész Timur felléptéig, Iran
évkönyveiben pártoskodásnál és belháborúknál egyéb alig van feljegyezve,
mint a melyek minden nagyszerü forradalmat rendesen meg szoktak előzni.
Timur vagy Timurlenk (Sánta Timur) nálunk Tamerlannak is nevezve,
Sehri-Szebz-ben, egy Szamarkand közelében lévő kisded városkában
született. Élettörténete sok tekintetben hasonlít más egyéb ázsiai
hóditók és országrenditőkéihez. Előbb jelentéktelen törzsfőnök, aztán
tekintélyes saját tartományában, utóbb hatalmas az egész országban,
végre ott áll a vért és zsákmányt szomjazó tömeg élén, milyen Ázsia azon
részeiben mindig könnyen feltalálható, s velük tartományokat hódit és
birodalmakat forgat fel. Iran – mely épen nyugat felé vett utjában
feküdt, s a nélkül is apró tartományocskákká volt elforgácsolva,
csakhamar prédájává lőn féktelen csordájának; sok régi várost
megraboltak s egészen porrá hamvasztottak, sőt még Timur halála után sem
lőn nyugta Persiának, mert a világhóditónak fiai elkeseredett harczokat
folytattak egymással az örökségért, mig végre az erényes Sah-rukh a béke
malasztjait árasztá ez ország egy kis részecskéjére. Khoraszan, Merv és
Herat akkori fővárosaival képezé a bölcsek, a tudomány és költészet
férfiainak gyülhelyét. Igy szinte Szultán Huszein Mirza is, kinek
uralkodása mintegy fénypontját képezi a timuridák dynasztiájának, mint a
müvészetek és tudományok Maecenása, némi nevet hagyott maga után.
Mindamellett, általában véve a Timuridak uralma alatt, Persia majd
részekre szakadva, majd a belháboruknak, majd a szomszéd turkomantörzsek
pusztitásának vala szakadatlanul kitétetve, s igy előre sejthető volt,
hogy az állandó nyugalom és rend csak valamely benszülött hatalmas
fejedelem kormánybotja alatt fog helyreállhatni.
Ilyen után epedt egész Persia, ilyent talált is Iszmail Sah-ban a
szeferi dynasztia tulajdonképeni megalapitójában, kiknek uralkodása, a
mint látni fogjuk, valóságos fénypontját képezi Iran ujabbkori
történelmének. Ezen uralkodó ház fejedelmei, kik egy Szofi-eddin nevű
erdebil-i kegyes Seikhtől vették származásukat, az éjszaki
Azerbaidzsanból, maguk is török eredetüek lévén, jókorán körükbe vonták
éjszaki Irán harczias török törzseit. Ismeretes dolog, hogy a törökök
akkor, két felekezetre oszlottak: a kara kojunlu-k (fekete juh) kik
leginkább szunniták lévén, az ottoman fejedelmek lobogói alatt
harczoltak; és az Ak-Kojunlu-k (fehér juh)[9], kik bárha amazoknak
rokonai, mindazáltal utóbb Uzun-Haszán alatt, azoknak leghatalmasabb
ellenségei s ennélfogva a siíszmus legfanatikusabb védelmezői.[10]
Iszmail Sah felhasználva párthiveinek vallásos lelkesültségét, országát
kelet felé Mehemmed Seibani, Bokhara hatalmas szultánja ellenében
megvédelmezé, valamint Szelim szultan ellen is, ha talán nem oly
sükerrel is, de nem kevesebb erélylyel, ki őt Azerbaidzsan felől támadá
meg. A Csaldirim-i hires csatában hada ugyan tönkre tétetett a bátor
ottoman császár által, mely veszteség őt igen keserité, bárha amannak
halála után megint átment az Araxesen s a meghódoltatott tartományok
egyrészét ismét visszafoglalá. Egész Persiának teljes birtokosaképen
halt meg nyugodtan Erdebilben, s azon nevet hagyta maga után, mint a ki
Iran egykori határait ujra visszállitá, és a nemzeti hitnek megalapitója
lőn.
Ép oly szerencsés volt fiának, Tahmasbnak uralkodása is, ki bárha
fiatalon jutott is a trónra, mindazáltal szunnita ellenségeit, mind
nyugaton mind keleten megverte. Hadi szerencséje oly nagy hirnevet
szerzett számára, hogy Humajun, India császára, midőn országa lázongó
nagyjai elől futni kellene, ennek udvarába menekült, s ugyancsak az ő
segedelmével nyerte utóbb ujolag vissza fejedelmi trónusát.
A nyugati hatalmasságokkal megkezdődött az összeköttetés. Erzsébet,
Angolország királynője küldé az első követet Persiába, Jenkinson Antal
személyében, ki ott huzamosb ideig tartózkodván ezen ország egyik
legkorábbi s legérdekesebb ismertetését irta.
A király utódjai azonban, Iran veszedelmére, nagy versengésben éltek
egymással; Haider és Iszmael, mint utódai alig méltók az emlitésre. De
annál dicsőségesebb volt e most emlitett fiának, Abbasznak uralkodása,
ki méltán megérdemli az utóbb melléknévűl kapott nagy nevezetet. Az
1582-dik évben jutván a trónra, uralkodása első éveit kénytelen volt az
ország határaira csapott ellenségek ellenei harczokban tölteni: de meg
is győzte valamennyit. Helyreállítván a nyugalmat, tartományainak belső
szervezéséhez fogott, s a földmüvelés, kereskedelem és ipar
felvirágoztatására annyit tett, mint sem előtte, sem utána senki többet
Iranban mind e mai napiglan. Atyáskodó gondosságának legfényesebb
tanujelei, a még mai napig fenálló, s az egész országban szétszórt
Kervanszeraj-ok, jó országutak és vizvezetékek; legtöbb gondot azonban
székhelyének, Iszfahannak csinosbitására forditott, mely az ő idejében
nemcsak Ázsiának volt legszebb fővárosa, hanem hozzá hasonló, Europában
is alig találtaték, mely oly virágzásnak örvendett volna, s oly gazdag
lett volna pompás épületekben mint Iszfahan. Sir Dodmore Cotton angol
követ, kit I. Jakab küldött Abbasz sah-hoz, csodadolgokat beszél azon
pompáról és fényüzésről, mely ennek udvaránál uralkodott, ki már ekkor
mélyen átértette, mennyire szükséges a nyugati fejedelmekkel jó lábon
állani, s velük kereskedelmi szerződéseket kötni. A keresztyének iránt
is különösen türelmes volt, sőt azt is mondják, hogy Sir Robert
Shirleyt, különös kedvenczét, egy szép csirkaszi nővel megajándékozván,
utóbb született gyermeküknél még a keresztapai tisztet is ő maga
töltötte be. De ezen türelmi-érzelmei daczára különös buzgalmat
tanusitott a Persák nemzeti vallása iránt is, és hogy a Siítakat a Mekka
és Medina sirjaihoz való szenvedélyes zarándoklástól visszatartsa, Imam
Rizának Meshedben, s Alinak Nedzsefben fekvő eddig jelentéktelen
sirjait, kitünő pompával ékesítteté föl. Uralkodását egyaránt
igazságosság és jó szerencse teszik nevezetessé, s ha a mai kor persája
az igazi fejedelem mintaképét akarja emliteni: mindjárt Abbasz sah nevét
hordozza ajkain.
Nevezetes és feltünő azonban, hogy házi magán körében ép oly vad és
barbar volt, mint a külvilággal érintkeztében a mily szelid és
kegyelmes. Legkedvesb fiát kivégezteté, másoknak szemük világát véteté,
s kegyetlensége őrjöngésében legkedvesb unokaleányát, ki egész
ártatlanúl közelíte nagyatyjához, hogy vele enyelegjen, tulajdon kezével
fojtá meg. Végre maga is mérget vett, és Malcolmnak igaza van, midőn azt
mondja: „Mikor ezen nagy fejedelem megszünt uralkodni, ugyanakkor
megszünt uralkodni Persia is.“ Utódai, kik magukat a teljes
elpuhultságnak s a leggyalázatosabb kicsapongásoknak engedték át:
virágzó országutaikat is a veszedelem örvényének szélére juttatták. A
hanyatló hatalommal, együtt növekvék az előbb elnyomott népek
vakmerősége, s a harczias afghanok voltak az elsők kelet felől, kik
nemcsak függetlenekké tették magukat, sőt nemsokára, egyik vezérük,
Mahmud vezérlete alatt még Persiára is ráütöttek és a fővárost,
Iszfahant ostromolták. Ez időben a jólelkü de gyenge Huszein Sah ült a
trónon. A minden oldalról megszoritott főváros, mely a hanyatló Rómához
hasonlóan csak panem et circenses – után epedt, képtelen volt a
védelemre, ugy hogy a jó ideig tartó sulyos ostrom után, maga a szeferi
család utósó királya volt kénytelen a durva Afghanok táborában
megjelenni s könnyes szemekkel kegyelemért esedezni.
Huszein tömlöczbe vetteték, hol azután nemsokára el is veszett. A
kincsszomjas afghanok nagy mohón rajta törtek az elhagyott fővároson.
Kényük kedvük szerint dultak és raboltak, s miután több évig az ő
kezükben volt e hely: a szefevi dynastia majdnem minden alkotványa, az
országnak majdnem birtoka elpusztult, ugy hogy mindenütt csak siralom és
pusztulás volt található. A porig megalázott ország boszút akart állani
és Nadir Kulit az Afsar-törzs egy főnöke állt az elégületlenek élére
Khoraszanban, és sükerült is neki a mazendraniak segedelmével az idegen
dulárok hatalmát megtörni. Több izben tönkre verte az Afghanokat, ugy
hogy ezek végre futásnak eredtek, azonban csak igen kevés menekült meg
közülök.
Nadir, ki eddigelé csak is mint Huszein fiának Tahmaszbnak vezére
szerepelt: diadalaitól megittasultan nem tudott sokáig ellenállani
uralkodási vágyának, s 1736-ban, csakugyan Iran trónjára is ült, s ezen
ázsiai utósó világverőnek haditettei valóban ép oly bámulatra méltók,
mint a minő csodálatos volt egész kalandos pályája, az egyszerű
rablófőnöktől, fel egész a királyi méltóságig. Nadir nem csak nyugaton a
törököket verte meg, nemcsak éjszakon a tatárokat, nem csak
visszaállitotta az ország régi határait: hanem még Indiába is becsapott,
s diadalmenete Delhibe, mely ez időben egy millió lakost számlált, s
honnan a legdusabb s legértékesebb kincsekkel megrakottan tért vissza,
valósággal oly meseszerünek hangzik, minő csak is keleten fordulhat elő.
Iran, őalatta, bárha csak rövid időre, még nagyobb volt, mint Abbasz sah
korában; azonban országának belső felvirágoztatására semmit sem tett,
azon egy kisérleten kivül, hogy t. i. a siítákat, a szunnitákkal ki
akarta békíteni, mi azonban teljességgel nem sükerült.
A mily dicsőséges volt e hóditónak nyilvános pályája: ép oly
gyalázatteljesek uralkodásának utósó napjai és tulajdon életének vége
is. Azt képzelte, hogy szakadatlanúl életére törnek, s ezen rémképektől
gyötretve, a legirtózatosabb módon dühöngött környezete ellen. Fiát,
Riza Kulit szeme világától fosztatá meg; legközelebbi rokonait és
barátait rakásra gyilkoltatá, és egész városok estek dühének áldozatául,
s midőn őrjöngésének tetőfokán azt határozta volna magában, hogy minden
Persát ki fog irtani a földszinéről: tulajdon törzsének egy fia verte őt
át fegyverével. Hatalmának kártyavára ép oly hamar roskadt is össze,
mint a mily gyorsan felépűlt. Utódjai csak alig-alig tudtak megtartani
néhány tartományt hatalmas vetélytársaik ellen, Mazendran és Asztrabad
ez időben a Kadzsartörzs egy főnökének, Mohammed Huszein khannak uralma
alatt állott; Azer bajdzsan az afghan Azad-Khant uralta, Gilanban
Hidajet Khan volt független, Khoraszant pedig Sahrukh tartotta
birtokában. Délen Ali Merdun Khan, a bakhtiari főnök foglalta el
Iszfahan fővárost, mig ezt végre a bátor Kerim Khan Zend győzte le, ki a
független fejedelmek ellen folytatott sok sulyos harcz után, királyi
hatalmát ismét egész Iran fölött kiterjeszté. Kerim Khant, mint
született első persa királyt, kiváltképen a déli Iran magasztalja és
dicsőiti leginkább, mint a melynek vidékéért ő maga is igen sokat tett,
s minthogy a becsületességgel és mérséklettel a dicsvágyat és hősiséget
igen alkalmasan tudta egyesíteni: méltán megérdemli az „igazságos“
nevet, melylyel őt az utókor feldiszité. Közkatonából lévén királylyá,
pályafutása telve van a legérdekesebb kalandokkal, s ha Siraz lakói, hol
fővárosát is tartotta, kedvencz fejedelmükről kezdenek beszélni az ember
alig győzi végig hallgatni magasztalásukat.
Mint minden ideig óráig tartó nagyságoknál rendesen történni szokott:
itt is az az eset állott elő, hogy az őt tulélő négy fia, nem volt képes
atyjának trónját, a hatalmas főnökök tőrei és ármányai ellen megvédeni.
Kerim Khan halála után, ismét kitört az Iran fölötti uralkodásért küzdő
háború. A Zend család, mely a túlvakmerő Lulf Ali Khan személyében
hatalmas védelmezőt birt ugyan, nem juttathatá érvényre a maga jogát a
kadzsartörzs hatalmas főnöke, Aga Mehemmed Khan ellenében, kinek lobogói
alatt, az ország legharcziasabb népei, a törökök egyesültek. Amazok
legyőzettek, és Aga Mehemmed Khannal a Kadzsar dynasztia jutott a
trónra, mely mind e mái napiglan uralkodik. Ezen fejedelem, ki
férfiúságától kora ifjuságában megfosztaték, utóbb pedig ellenségei
foglyává lőn, sok viszontagságon ment keresztül, s jellemében ritka
erélyt és dicsvágyat egyesitett tigris-kegyetlenséggel és
bosszúállással, s igen hihető, hogy ama rémület, melyet maga iránt a
legyőzötteken elkövetett hallatlan kegyetlensége folytán gerjesztett,
talán még fegyvereinél is többet tett hatalmának megalapitására nézve.
Hajmeresztő olvasni azon városok sorát, melyeket e barbar főnök
feldulatott, s azon lemészárolt tömeg számát, kiket kardélre hányatott.
Még tulajdon rokonai ellenében is a legbaromibb módon viselteték, egy
unokaöcscse az egyetlen Baba Khan kivételével, ki atyjának 1797-ben Sise
mellett történt halála után, Feth Ali Sah néven jutott a trónra, mint
mind e tartományok egyetlen örököse. Őalatta kezd az európávali
diplomatiai közlekedés igazán állandóvá és szakadatlanná lenni; Gardanne
és Jaubert tábornokok követsége, kiket I. Napoleon küldött udvarához,
ugyszinte Malcolmnak, a hires diplomata és tudósnak küldetése, mind őt
közelebb hozták Európához, mind pedig minket jobban és jobban
megismertetének ezen ország milyen-voltával és institutióval. Utóbb az
oroszokkal is érintkezésbe jutott, sőt egy hosszadalmas háboruba is
bonyolult velük, melyben a persák legyőzettek és 1828-ban a
turkmacsaji[11] megalázó szerződést elfogadni kényszerültek. A tetemes
veszteség igen bántá Feth Ali Sahot, ki nagyon szerette magát a
„fenséges“nek nevezni, mindazáltal a háborut nem lehetett többé
megujitani, s még fia Mehemmed Sah alatt is, hiába óhajtoztak, az
elvesztett tartományokat visszanyerni. Persia, mind jobban és jobban
elhomályosítva az éjszaki Kolosz által, mostani uralkodójának, Naszr ed
din Sahnak uralkodása alatt teljesen belépett ugyan, a nyugati
hatalmasságok államcsoportjába, s bárha igen nagy gond fordittatik is
rá, az európai institutiók átültetésével megkönnyiteni a nyugati
civilisatióval való összeolvadást: mindazáltal jövendője főleg a
szent-pétervári udvar óriási befolyásától függ, s ha erélyes módon nem
lát hozzá, regeneratióját önön erejéből megalkotni, igen könnyen a mai
török birodalom sorsára juthat, melynek létezése, a nyugati
hatalmasságok kegyelmétől függ egyedül.


TEHERANBA.

I.
Ágyudörgés, zeneszó és örömkiáltások hangzának fel a trapezunti
kikötőből hajónk felé, midőn ez büszke lengéssel a parthoz közelíte.
Bizonyára távolról sem fogja senkisem gondolni, hogy ezen ünnepélyes
fogadtatás, talán engem, a leendő dervist, illetett, ki koldúsbottal
kezében vándor-útra indult, hogy az óklassikus Ázsia nagy részét
bebarangolja. Bizonyára nem engem illetett. A hódolat Emin Muhlisz
pasának nyujtaték, Trapezunt ujonan kinevezett kormányzójának, ki
utitársunk volt Konstantinápolytól idáig. Egy-egy török tartomány új
kormányzója mindig a legédesebb remények fris kutforrását hozza magával
You have read 1 text from Hungarian literature.
Next - Vándorlásaim és élményeim Persiában - 05
  • Parts
  • Vándorlásaim és élményeim Persiában - 01
    Total number of words is 3743
    Total number of unique words is 2058
    22.5 of words are in the 2000 most common words
    32.1 of words are in the 5000 most common words
    37.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Vándorlásaim és élményeim Persiában - 02
    Total number of words is 3831
    Total number of unique words is 2042
    23.7 of words are in the 2000 most common words
    34.2 of words are in the 5000 most common words
    39.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Vándorlásaim és élményeim Persiában - 03
    Total number of words is 3889
    Total number of unique words is 2084
    24.1 of words are in the 2000 most common words
    33.5 of words are in the 5000 most common words
    39.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Vándorlásaim és élményeim Persiában - 04
    Total number of words is 3840
    Total number of unique words is 2021
    25.6 of words are in the 2000 most common words
    35.0 of words are in the 5000 most common words
    40.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Vándorlásaim és élményeim Persiában - 05
    Total number of words is 3937
    Total number of unique words is 2107
    28.7 of words are in the 2000 most common words
    39.2 of words are in the 5000 most common words
    44.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Vándorlásaim és élményeim Persiában - 06
    Total number of words is 4018
    Total number of unique words is 2113
    29.0 of words are in the 2000 most common words
    40.8 of words are in the 5000 most common words
    46.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Vándorlásaim és élményeim Persiában - 07
    Total number of words is 3982
    Total number of unique words is 2109
    28.9 of words are in the 2000 most common words
    40.1 of words are in the 5000 most common words
    45.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Vándorlásaim és élményeim Persiában - 08
    Total number of words is 3953
    Total number of unique words is 2165
    26.9 of words are in the 2000 most common words
    37.9 of words are in the 5000 most common words
    43.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Vándorlásaim és élményeim Persiában - 09
    Total number of words is 3982
    Total number of unique words is 2098
    26.8 of words are in the 2000 most common words
    38.9 of words are in the 5000 most common words
    45.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Vándorlásaim és élményeim Persiában - 10
    Total number of words is 3940
    Total number of unique words is 2014
    28.6 of words are in the 2000 most common words
    39.4 of words are in the 5000 most common words
    45.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Vándorlásaim és élményeim Persiában - 11
    Total number of words is 4024
    Total number of unique words is 2093
    27.2 of words are in the 2000 most common words
    37.7 of words are in the 5000 most common words
    42.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Vándorlásaim és élményeim Persiában - 12
    Total number of words is 4038
    Total number of unique words is 2147
    27.4 of words are in the 2000 most common words
    38.9 of words are in the 5000 most common words
    44.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Vándorlásaim és élményeim Persiában - 13
    Total number of words is 3992
    Total number of unique words is 2083
    29.0 of words are in the 2000 most common words
    40.0 of words are in the 5000 most common words
    46.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Vándorlásaim és élményeim Persiában - 14
    Total number of words is 4042
    Total number of unique words is 2062
    28.8 of words are in the 2000 most common words
    41.5 of words are in the 5000 most common words
    47.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Vándorlásaim és élményeim Persiában - 15
    Total number of words is 3956
    Total number of unique words is 2000
    26.8 of words are in the 2000 most common words
    38.4 of words are in the 5000 most common words
    44.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Vándorlásaim és élményeim Persiában - 16
    Total number of words is 3897
    Total number of unique words is 2145
    26.6 of words are in the 2000 most common words
    37.7 of words are in the 5000 most common words
    44.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Vándorlásaim és élményeim Persiában - 17
    Total number of words is 3927
    Total number of unique words is 2123
    27.9 of words are in the 2000 most common words
    39.8 of words are in the 5000 most common words
    46.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Vándorlásaim és élményeim Persiában - 18
    Total number of words is 4046
    Total number of unique words is 2027
    29.2 of words are in the 2000 most common words
    40.0 of words are in the 5000 most common words
    46.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Vándorlásaim és élményeim Persiában - 19
    Total number of words is 3980
    Total number of unique words is 2048
    27.3 of words are in the 2000 most common words
    38.1 of words are in the 5000 most common words
    44.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Vándorlásaim és élményeim Persiában - 20
    Total number of words is 3918
    Total number of unique words is 2196
    25.6 of words are in the 2000 most common words
    35.6 of words are in the 5000 most common words
    42.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Vándorlásaim és élményeim Persiában - 21
    Total number of words is 4004
    Total number of unique words is 2168
    28.5 of words are in the 2000 most common words
    38.2 of words are in the 5000 most common words
    44.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Vándorlásaim és élményeim Persiában - 22
    Total number of words is 3584
    Total number of unique words is 1951
    29.2 of words are in the 2000 most common words
    40.2 of words are in the 5000 most common words
    46.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.