Vámbéry Ármin vázlatai Közép-Ázsiából - 05

Total number of words is 4003
Total number of unique words is 2117
25.1 of words are in the 2000 most common words
36.9 of words are in the 5000 most common words
43.2 of words are in the 8000 most common words
Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
melyben nappal különféle szolgák, poroszlók és hóhérok tanyáznak s
várják a fejdelmi parancsokat. E két helyiség között egy szerény
ajtócska a khivai felség tulajdonképeni lakába vezet. Ez, miként a város
többi házai, kivülről egy nyomorult agyagkunyhóhoz hasonlit,
természetesen ablakok nélkül; hanem a belseje sem árul el valami
nagyszerü fényüzést, s a háziur fejdelmi állására csakis a nagyobb és
becsesebb szőnyegek, egy néhány kerevet és kerek párna (vánkos) s egy jó
rakás málha emlékeztetnek, melyek e helyiségek egyedüli butorzatát
képezik. A szobák száma igen csekély s mint mindenütt, ugy itt is két
részre van különitve az egész épület: a Harem (női lakosztály) és a
Szelamdsaj-ra (elfogadó terem).
Szemeink sehol se találkoznak valami különös pompával. Csakis a
szolgacsapat különbözteti meg az uralkodót a közönséges emberektől s
egyetlen hatalmi jelvénye csak az inasokból áll. Ezeket is szemügyre
fogjuk venni egy kissé. A háztartás élén a Desztur khandsi áll (szóról
szóra: asztalteritő), kinek tulajdonképeni hivatala abban áll, hogy a
királyi asztalra felügyel. Az ebédnél is jelen szokott lenni teljesen
fölkészülve és diszruhában s a többi szolgák felett való főfelügyelet is
rá van bizva. Utánna következik a Mehrem, egy neme a hivatalos udvari
szolgának (valet de chambre in officio), de voltaképen több mint titkos
tanácsos, mivel a házi ügyeken kivül államügyekbe is beleavatkozik és az
előbbivel együtt királyi urára leghatalmasabb befolyást gyakorol.
Következnek már most a többi szolgák, a kik közül mindeniknek meg van a
maga meghatározott foglalkozása. Az Aspez vagy szakács ételeket készit,
az Asmehter pedig fölhordja azokat. A Serbetcsi theát, szorbetet s
egyébféle italokat készit, hanem azonkivül jártasnak kell lennie sokféle
bájitalok (elixir) és csodás decoctok előállitásában is. A Pajeke a
Csilin-re (pipa) visel gondot, mely az udvarnál aranyból vagy ezüstből
készittetik és a melyet minden megtömés alkalmával friss vizzel kell
megtölteni. Közép-Ázsia többi udvarainál e hivatal nem létezik, mert a
dohányt a törvény szigoruan tiltja. Az igaz, hogy öltöző szobája
(budoir) a tatár fejedelem ő felségének nincsen, de azért toilettejével
mégis elég szolgálatkész szellem van elfoglalva. Mialatt a Silapcsi
térden állva a mosdótálat tartja, addig a Kumgandsi (kannatartó) ezüst-
vagy aranyedényből vizet önt és a Rumaldsi azonnal kész az ujja hegyével
tartott törölköző-kendőt fejedelmének átnyujtani, mihelyt az előbbiek
visszavonultak. A khánnak egy külön Sertaras (fejborotváló) van, kinek
gyors ujakkal s ügyes kezekkel kell birnia a koponyanyomogatásra, mely
Keleten mindenfelé közkedvességü; azonkivül van a fejedelemnek egy
Ternakcsi-ja, vagyis körömlevágója, egy Khadimdsi-je, ki ő felségének a
hátát szokta megdögönyözni s rajta keresztül-kasul térdelni, hogy tagjai
ropogjanak, ha a khán hosszas fáradtság után tagjai megropogtatása által
akarja magát kipihenni. Végre még van egy Tösekcsi-je is, egy ágyvetője,
kinek az a hivatala, hogy a puha nemezdarabokat vagy mádráczokat éjjel
elegyengesse. A pompás nyeregszerszámok és fegyverek a Khaznadsi
(kincstárnok) felügyelete alatt állanak, a ki nyilvános kilovaglások
alkalmával az uralkodó közelében szokott menni. A Dsigadsi vagy
kócsagtartó a szolgaszemélyzet élén halad.
A fejdelem ruházata és ételei csak igen keveset különböznek azoktól,
melyeket gazdag kereskedők vagy előkelő hivatalnokok házaiban
találhatunk. A király ugyanoly nehéz juhbőr-sapkát, ugyanoly esetlen s
több rőfnyi vászonkapczával teletömött csizmákat, épen olyan vastag
bélésü karton- vagy selyemkabátokat visel, mint alattvalói s épen oly
rettenetesen izzad e szibériai öltözékben a nyomasztó juliusi hőség
miatt, mint amazok. Egészben véve a kharezmi fejdelem sorsa épen oly
kevésbé irigylésre méltó, sőt mondhatnók, sokkal silányabb, mint a többi
keleti fejedelmeké. – Oly országban, hol rablás és gyilkolás,
féktelenség és törvénytelenség napi renden vannak, a fejdelem személye a
tulságos félelem és páni rettegés miatt, melyet annak szükségképen
ébresztenie kell, bárminemü érzelmet képes előidézni, csak ragaszkodást
és szeretetet nem. Sőt legközelebb álló környezete is fél tőle korlátlan
hatalma miatt és rokonai épen ugy, mint saját neje és gyermekei is
gyakran leskelődnek élete ellen. A mellett az uralkodó kénytelen az
iszlam erényesség és özbeg szokás és erkölcs mintaképe lenni, mert ő
felségének minden legkisebb, legjelentéktelenebb vétsége azonnal a
városi pletyka tárgyává lesz s jóllehet senki se merészli a fejedelemnek
még nagyobb hibáit is ócsárolni, mindamellett is az ily tények miatt a
befolyásos Mollahk sértve veszik magokat, a mi pedig egészen a fejedelem
érdeke ellen van.
Mint minden igazhivő, ugy a khán is tartozik napfelkeltekor ágyát
elhagyni s a gyülekezetben a reggeli imánál jelen lenni. Ez után, mely
egy fél óránál tovább tart, egy nehány csésze theát iszik, mely zsirral
és sóval van fűszerezve s melyre gyakran több tudós Mollah is
meghivatik, a kik aztán a szent törvények magyarázgatásával vagy bármi
más vallásos kérdés vitatásával, melyhez ő felsége természetesen csak
nagyritkán ért valamit, szokták a reggelizést élénkiteni. A mélybeható
vitatkozások az álmot lassanként előcsalogatják, s miután a khán
hatalmasan horkolni kezdett, a tudós világ visszavonul. Ezt reggeli
álomnak nevezik, mely rendszerint két-három óráig tart. A fölébredés
után kezdődik a miniszterek s más magas hivatalnokok Szelam-ja
(elfogadás). A khán teljesiti uralkodói tisztét, tanácskoznak a
tervezett rablótámadások felett, magas politikát űznek a szomszéd
Bokharát, a Gomud- és Tsaudor-turkománokat, kozákokat és mostanság
hihetőleg a mind közelebb-közelebb nyomuló oroszokat illetőleg is; vagy
számadásra vonják a tartományok kormányzóit és a kiküldött
vámhivatalnokokat, kik a legnagyobb pontossággal tartoznak a fölszedett
pénzről számolni, mert a legcsekélyebb hibánál is könnyen az történhetik
a feleletre vont egyénnel, hogy feje nélkül lesz kénytelen eltávozni. A
több óráig tartó kormányügyek elintézése után szolgálják fel a
tulajdonképeni reggelit, mely nagyobbára könnyebb ételekből áll,
természetesen egy özbeg gyomorra nézve „könnyebbek“-ből, mert ő khivai
fölségének Dejeuner à la fourchette-je (villás reggeli) nálunk több
izmos hordárnak is elég lenne. Az evés alatt minden jelenlévő
tiszteletteljesen körülállva tartozik végignézni azt s csak annak
bevégezte után szólittatik fel nehány kegyencz a leülésre, hogy az
uralkodóval nehány partie sakkot játszodjanak, a mely mulatság egészen a
déli imáig tart. Ez utóbbi körülbelől egy óráig foly. Annak bevégezte
után ő felsége az előudvarba megy, ott egy lépcsőzetes magaslaton helyet
foglal s kezdődik az Arz (nyilvános kihallgatás), melyre a népnek minden
rendje és osztálya, férfiak, nők vagy gyermekek, a legnagyobb
pongyolában vagy félmeztelenül is, megjelenhetnek. A bemenetnél tolongó
sokaság kiáltozva, orditozva várja a kihallgatást. Mindenik magára
bocsáttatik be; egészen közel járulnak az uralkodóhoz,
előterjesztéseikben egészen fesztelenek, kérnek, néha ellenvetéseket is
tesznek, sőt igen gyakran a leghevesebb szóvitába bocsátkoznak a
khánnal, vele, kinek egyetlen intése elég arra, hogy bárkit is a
legkisebb ok nélkül a hóhér kezére juttasson. Kelet a legszembeszökőbb
ellentétek országa volt mindig s az jelenleg is. A tapasztalatlanok ez
eljárást igazságszeretetnek tarthatják, én részemről semmi egyebet nem
látok benne, mint szeszélyességet, mert egyiknek meg van engedve, hogy a
királyi tekintélylyel a legdurvább szavakban daczolhasson, mig a másik
éltével lakol, ha az illemet a legkisebb mozdulatával megsérti. Az Arzon
nemcsak nagy szereket intéznek el, nemcsak halálitéleteket hoznak s
hajtanak végre, hanem gyakran a legaprólékosabb czivódásokat is, mint
például házasfelek között, elintézik. Egy szomszéd bepanaszolja a
másikat egynehány krajczárért, egy szomszédasszony a másikat egy lopott
tyúkért; senkit sem szabad visszautasitani. A khán elküldhet később
valakit a Kadihoz (biró), de elébb ő maga kénytelen kihallgatni. Csak a
késő délutáni ima vet véget e fárasztó foglalkozásnak. A későbbi órákat
sétalovaglásra forditják a városon kivül, de a fejedelem közel
naplemente előtt vissza szokott térni. A negyedik, az esti ima,
hasonlóképen társaságban végeztetik s azután a fejedelem estebédjére
vonul vissza. A vacsora leggazdagabb s tovább is tart, mint a többi
étkezés. Khiva és Bokhara fejedelmei csak ritkán élnek szeszes
italokkal, bárha a királyi család többi tagjai és az ország nagyjai e
tekintetben a kelleténél is tovább mennek. A vacsora után énekesek és
zenészek vagy szemfényvesztők jelennek meg, a kik egynehány darabot
adnak elő. Az elsőbbeket kivált Khivában igen kedvelik és művészetök
miatt Turkesztánban, sőt az egész iszlamhitü Kelet-Ázsiában a
leghiresebbek. A hangszert, melyen művészkednek, Girdsek-nek nevezik. Ez
általán véve a mi hegedűnkhez hasonlit, csakhogy hosszabb nyaka s egy
sodrony- és két selyemhúrja van; vonója is hasonlit a miénkhez.
Ezenkivül van még Tambur kopoz (koboz) és Dutara is, melyeket a Bakhsi
dalainak kisérésére használ. A közönséges életben csak mindennapi
hősöket énekelnek meg, ellenben a királyi udvarnál többnyire Nevaji-ból
s a persa költőkből vesznek át ghazeleket s minthogy az ifju herczegeket
a zeneművészetben is oktatják, néha a khán őket is fel szokta szólitani,
hogy magokat vagy magánosan vagy az udvari dalnokok kiséretében
produkálják. Különös vidámságot és jó kedélyt, miként az a teheráni
lakosoknál s a Bosporus melletti palotákban otthonos, az özbegi
fejedelmek udvaránál nem igen találunk; az itt ismeretlen, vagy legalább
is nincs gyakorlatban. A tatárok nemzeti jelleme főképen a komolyságban
és szilárdságban áll; a tánczolás, ugrálás és bármi egyéb csintalanság
szerintök csak asszonyhoz vagy gyermekhez méltó. Nem is láttam soha
egyetlenegy előkelő özbeget sem szerfölött nevetni.
Naplemente után mintegy két óra mulva az uralkodó a hárembe vagy
hálószobájába vonul vissza, és ezzel a khivai fejedelem mindennapi
munkája be van végezve. A hárem itt a világért sem az, a mi a török vagy
persa udvaroknál. A nők száma csekély, a hárem-élet tündérszerü
szinezete egészen hiányzik, minden a legszigorubb szűziességre és
erkölcsösségre van számitva és e tekintetben a khivai udvar felette is
áll a többi keleti udvaroknak. A jelenlegi khánnak csak két törvényes
felesége van, bárha a Korán négyet enged meg. Ezek mindig magából a
királyi családból választatnak, s nagyon ritka eset, hogy vagy egy
magasabb hivatalnok leányát, ki nem tartozik a családhoz, e méltóságra
fölemeljék. Bárha a fejedelem neje felett épen ugy mint minden
alattvalója felett korlátlanul uralkodik, mindazáltal neje, ha valami
különös vétket elnem követett, szelidebb bánásmódban részesül. De czime,
vagy valami más előjoga épen nincs; udvartartása csak annyiban
különbözik a többi háremektől, hogy neki több cselédje és rabnője van. A
nőcselédek rendesen hivatalnok nejei és leányai, a rabnők többnyire
persa nők s egynehány fekete arab nő; s minthogy ezek, főképen Iran
leányai testi szépség tekintetében az özbeg dámáktól nagyon hátra
állanak, igy az uralkodónőnek semmi oka sincs vetélytársaktól tartani. A
mi a külvilággali érintkezést illeti, e tekintetben a khivai
fejedelemnők sokkal inkább meg vannak szoritva, mint Kelet többi
uralkodónéi. Az emlitett szűzesség törvényei követelik, hogy a nap
legnagyobb részét a háremben töltsék, ahol cziczomára és öltözködésre
lehető legkevesebb időt pazarolnak; de nem is igen sok pazarolni való
idejök van a hárem hölgyeinek, minthogy egy országosan divatozó szokás
azt követeli, hogy a ruhákat, szőnyegeket s egyébb kelméket, miket a
fejedelem használ, ha nem is mind, de legnagyobb részét, saját felesége
készitse el. Ez hatalmasan emlékeztet a régi patriarchális életmód
szokásaira, melyből Turkesztán, durvasága daczára is, még elég sok
kedves vonást őrzött meg.
Sétákat és kirándulásokat a khivai fejedelemnő csakis a város közelében
fekvő kéjlakokba és nyári palotákba tehet, a mely alkalommal soha sem
lóháton megy oda, mint az Persiában közönséges szokás, hanem egy tarkára
festett, vörös szőnyegekkel és posztókkal bevont és elzárt nagy
szekérben. A jármű előtt és után egy nehány lovag baktat, kik fehér
botokkal vannak ellátva. Utjában mindenki tiszteletteljesen áll fel
üléséről s mély hajlongással üdvözli őt. A szekér belsejébe merész
vizsgatekintetet vetni senkinek sem jut eszébe; nem is érne az semmit a
gondos elleplezés miatt. Különben egy ily merész tett, nem csak az
uralkodó nejénél, de minden más hivatalnok nejénél is halált vonna maga
után. A persa királynő sétalovaglása alkalmával a számtalan Ferras
(szolga), kik a menetet megnyitják, a kiváncsi néptömeget jobbra-balra
bőven osztogatott csapásokkal szokta elüzni. De a komolyabb természetű
özbegeknél erre nincs szükség, mert a háremélet ott nem oly szigoru s
jól tudjuk, hogy minél elnézőbbek a törvények e tekintetben, azoknak
megszegései is annál ritkábbak.
Nyáron át a királyi család Rafenek-ben és Tashauz-ban, két közelfekvő
kéjlakban, tartózkodik, melyek régibb fejedelmektől persa izlésben
épittettek s ablaküvegeik és tűkördarabjaik által tűnnek föl; főképpen
ez utóbbiak a khivaiak szemében nagy fényüzési czikk gyanánt
szerepelnek. Tashauz nincs minden izlés nélkül épitve. A kastély egy
tágas kertben áll, nehány viztartója is van s erősen emlékeztet a
nigarisztami kastélyra, mely Teheran kapui (Simran) közelében fekszik. A
telet a városban töltik; de még itt is többre becsüli ő özbegi felsége a
falakon belől felütött sátort, a mi különben nem mutat rosz izlésre,
mert a kerek, hófehér posztóból készült lakás, melynek közepén
barátságos tűz lobog, nem csak hogy épen oly meleg, mint bármely
kőépület, de azonkivül valami sajátságosan vonzó is van benne és nem
gyakorol olyan mogorva, bárátságtalan benyomást, mint Turkesztán
ablaktalan agyagkunyhói.


VII. Öröm és szomoruság.
Az öröm és bánat elvitázhatlanul azon tűkör, melyben egy népnek
jellemét, szokásainak hű képét megláthatjuk. Az öröm és bánatban tova
tünnek a szinlés mesterségének jelei; az ember mivoltának valódi
szinében tünik fel, árny- és fényoldal egyiránt lesznek előtérben; mert
a hol az érzelmek visznek szerepet, ott hasztalan volna másnak
mutatkozni, mint a milyenek vagyunk, másként szólani és cselekedni, mint
ezt belső szózatunk parancsolja.
Az emberi nem nagy családjában az életnek három állapota van: születés,
házasság és halál, ama képek, melyekben az öröm és bánat vonásait
legjobban tanulmányozhatjuk. A körvonalak ugyan mindenütt egyenlők, de a
szin- és kivitelben imitt-amott találunk külömbséget, melyek a
legmíveltebb népeknél sem hiányoznak. Az ethnografia fáklyája e tárgyat
a világ különféle részeiben gyakran világosságba helyezte; de
mindazonáltal meg kell vallanunk, hogy Közép-Ázsia mezején még
meglehetős setétség uralg. Ezért egy pár szikra nem lesz épen
felesleges, és ha a vad polinésiai és közép-áfrikai hiában daczoltak a
vizsgáló szemeivel, miért ne szellőztetnők a fátylat a durva és
gyanakodó özbeg felett is? Ez az első, és igy csak gyenge kisérlet.

1. Születés.
Midőn a közép-ázsiai nő – értem a bennlakót – a vajudás közeledését
érzi, elhivatja közeli rokonait, egy szülésznőt és gyermekápolónőt. A
sátorban vagy szobában leteritenek egy uj nemezt vagy szőnyeget, és arra
ül a szülendő összecsomporodott lábakkal. A szülésfájdalom
nagyobbodtával közeli rokonai melléje guggolnak, ő pedig karjait legjobb
barátnéjának nyaka közé fűzi, és a bába által, a ki ágyékánál fogja,
mindaddig ide s tova csusztatik, a mig méhgyümölcsétől megszabadul. És
csak ennek megszabadulta után fektetik ágyba, midőn a rokonok a
gyermekágyast, a bába a gyermeket veszik gondjaik alá. Az előbbi a
halántékon és üteren alkalmazott dörzsölések által felüdittetik, s mig
az utóbbi rejtve fekszik, addig a bába pólyákat vág egy darab uj
gyolcsból, melyekbe különféle babonás szokások szoros megtartása mellett
betakarják. A polyaszeletek hulladékait elviszik az anyának, midőn
egyszersmind a gyermek neméről és kinézéséről tudósitják. Hasonló módon
megviszik az atyának is az örvendetes hirt, és pedig az ugynevezett
pólyavágó (Kindikkeszen), a ki különösen fontos szerepet játszik és
tudósitásaért megajándékoztatik. Három napig a gyermeket senkinek sem
mutatják, ezalatt pedig szorgalmasan kenegetik vajjal, szemeit megmossák
sós vizzel, különben veres szemei lesznek ugy hiszik, melyek
gyülöletesek nagyon, és miután ráadták az első inget, teveszőrön
közszemlére kiteszik. Ekkor a barátok és ismerősök látogatást tesznek, a
férj nejének valamely ajándékot ad s az anya mindig remeg, hallván a
gyermek jövője feletti jóslatokat, melyeket tapasztalt matrónák a kis
testnek tagjai- és mozdulataiból olvasnak. Igy p. rosz jelnek tartják,
ha a gyermek bal lábbal vagy bal kézzel jött a világra; a kis szemgolyó
azt jelenti, hogy magzatuk tolvaj lesz; széles homlok bátorságot, a
lábakkal való nyugtalan tombolás jövendő gazdagságat jósol stb. Mindenki
jelentékeny arczczal bámul, és ha nem kötötte volna az anya saját
kezeivel gyermeke bal karára a fehér varázskövet, bizonyára
nyugtalanitaná őt a gonosz szemektőli félelme.
Csak miután a csille (40 első nap) eltelt, kezdik meg az ünnepélyeket.
Leánynál ezek jelentéktelenek, de fiunál még a legszegényebb is rajta
van, hogy minél nagyobb számu vendéget maga köré gyüjtsön és azokat a
legfényesebben megvendégelje. Nagy lakoma, versenyfutás, küzdés, zene,
napirenden levő dolgok, és a születésünnepnek sajátságát képezi az
ugynevezett Altin-Kabak, mely abban áll, hogy egy magas fa csucsára egy
arany vagy ezüst golyót tesznek, és a ki azt egy lövésre, akár puskával
akár nyillal lelövi, az nem csak a golyót nyeri el, hanem azon felül
bizonyos számu juhot, sőt tevéket és lovakat is, melyek dijul
kitüzettek.
Egy év eltelte után, mialatt a gyermek macskáktól, gonosz szellemektől
és más veszedelmes dolgoktól szigorun őriztetik, az emlitett fehér kő
helyét egy kerek csont pótolja, és sapkájára egy argusteket (egy
titokszerűen faragott és festett fadarabot), egy nuszkhát (talizman),
mely tudós kéz által iratik, több korált, egy hyénafogat, és ha a
körülmények engedik, egy kis zacskót Mohamed szent sirjáról való földdel
raknak. Ez gyakran jókora csomóvá növi ki magát, mely a szegény
teremtménynek fejét terheli; de ők ezt nem veszik figyelembe. De sőt
vigyáz az anya és aggodalmas szemmel őrködik, nehogy ezek egyike vagy
másika hiányozzék, mert mindenik biztos óvszer némely veszélyek ellen.
A gyermekek játékkora Közép-Ázsiában valamint egész Keleten csak nagyon
rövid ideig tart. A leánynyal nagyon hamar megkedveltetik a fonást,
szövést, varrást, túrókészitést stb., a fiut már öt éves korában lóra
ültetik és tizedik évében, sokszor már korábban, a szintusákban mint
lovas, vagy a pályafuttatásokban mint jokey szerepel. Csak a
tehetősebbek adják fiaikat a Mollahnak. Miután olvasni megtanult,
megkezdődik a Korantói vagy Korani ünnep, mely az oszmanli Khatem-Düjünü
ünnepével azonos, azon különbséggel, hogy az utolsó csak akkor áll be,
midőn a fiu Mohamed szent könyvét először átolvasta, az itteni pedig
akkor tartatik, midőn az olvasást megkezdi.

2. Házasság.
Jóllehet a gyermekkor csak rövid tartamu, mindazonáltal a férfi csak 18
éves korában neveztetik jigid (érett ifju)-nak, a leány pedig csak 16
éves korában küz- (hajadon)-nak. Vidéken a két nem közti társalgásra a
Korán nincs legkevesebb befolyással. Valamint nyugaton, ugy találjuk az
özbegnél is képviselve a szerelem rózsás játékát minden örömei- és
kellemetlenségeivel, minden varázsával és ihletségével. Hogy miként
találhatnak helyet a leggyöngédebb érzelmek szivében egy
közép-ázsiainak, ki kora ifjuságától fogva csak rablás-, gyilkoláshoz,
árvák, özvegyek és rabszolgák könyéhez szokott, az eleinte engemet is
csodálatra ragadott; de volt alkalmam meggyőződhetni, hogy a szerelmi
viszonyok itt sokkal sürűbben, mint más iszlam országokban a legtarkább
kalandokban nyilvánulnak. Az özbeg szenvedélyes kedvelője a zenének és
költészetnek, s mint ilyennél hogyan lehetne a szerelem idegen az ő
ábrándos érzelmeitől?
Ha hosszabb viszony két szivet közeli bizalomba helyezett; ha a
szerelmesek kölcsönös egyetértése a határozatot megérlelte, az illetők
csak akkor avatják be szülőiket titkukba. Ha ezek beleegyeznek, akkor a
kezdemény az ifju részéről történik. Ő ugyanis elküld két követségi nőt
(Szoucsi-Khatun), hogy a leány kezét szüleitől megkérje. Ezek a
követségről nagyobbára már eleve értesültek; a küldöttség tisztelettel
és kitüntetéssel fogadtatik, az ajánlattal megelégednek, de még sem
adnak feltétlen határozott választ. A nyers „igen“-t kimondani nem épen
tetsző, és az ifjunak a kis czélzásokból kell kiolvasnia kivánatának
teljesülését. Egy ilyen követség után mindenek előtt a kalimot
(nászhozományt) tárgyalják, melyet a férfi jövendőjeért adni szándékszik
vagy adhat. Igy szokták kérdeni: „Hányszor kilencz?“ azaz, hányszor 9
juhot, tehenet, tevét vagy lovat, vagy hányszor 9 darab aranyat, a
városban divatozó szokás szerint, kell az atyának leánya átengedéseért
fizetni? A szegényebbek adnak kétszer kilenczet, a gazdagabbak hatszor
kilenczet, a khánnak kilenczszer kilenczczel kell menyasszonyát
megvásárolnia. A Kalim után a második horderejü kérdést képezi az
eginbas (ékszerajándék), melyet a vőlegény adni köteles. Ez áll 8
gyürűből (jüzüg), egy fél tiarából (segendsin), egy egész tiarából
(sekergül), egy karkötőből (bilezig), fülfüggőkből (iszirga),
orrpereczekből (arabek) és mellfüggőkből (öngülük). E tárgyakból
semminek sem szabad hiányoznia, és megállapittatik egyszersmind, hogy
ezeket aranyban vagy ezüstben kivánja-e megadni. A közép-ázsiai tehát
nagyon drágán vásárolja meg nejét. Az alkudozások hosszan folynak, és
miután minden határozottan megköttetik, akkor összehivatnak a szomszédok
és rokonok az eljegyzési ünnepélyre (Fatiha toj), a mely két napig a
menyasszony házánál, két napig a vőlegény házában tartatik. A Mollah
vagy egy aggszakál tudtára adja az összegyült vendégeknek a viszonyt.
Elmondja, mily nagy volt az átengedési ár, mikor lesz a menyegző, és
rövid beszédét egy fatihaval végzi, mire mindenki az ünnepélyhez lát és
négy napig mulat. Ilyes ünnepélyeknél, melyek toj-nak (magyarul tornak)
neveztetnek, mindnyájan egy szobában, de több csoportra oszolva vannak.
A terem főrészét az öregek foglalják el, a jobboldali fal mellett
tartózkodnak a nők, mig a leányok és ifjak egy szegletbe, jobbára a
zenészek és énekesek mellé telepednek. A toj nemcsak ünnepi lakomából
áll, hanem a zenét, énekelőadásokat, daljátékokat is magában foglalja,
de főleg a lófuttatást, mely utóbbi Közép-Ázsiában minden ünnepélynél
kiváló szerepet játszik. Kitüznek e mellett jókora összegeket, fiatalok
és öregek élénk részt vesznek benne. A pálya egy vagy három mértföld
nagyságu; az egyikre csak két éves csikókat bocsátanak, a másikra teljes
évü, erős lovakat. Mindig két megnevezett távolban fekvő helységet
választanak, s mig az egyiken az ünnepi tömeg gyülekezik, addig a másik
helyre felügyelőül egy toj emir-t (ünnepi tisztet) rendelnek. Ő
felvigyáz rá, hogy egyszerre induljanak, és azon lovas, ki a másik hely
bejáratához alkalmazott jelt legelőször átfutotta, az a nyertes. A lovak
e műtétre hetekig gyakoroltatnak, kis fiuk szokták megülni, a kik ez
alkalommal szűk, rövid ruhát viselnek, mely nem nagyon elütő az
angolországi jokey-öltözettől.
A fatiha toj és a menyekző közti időköz a menyasszony kora szerint
határoztatik. Az utóbbi előtti héten a vőlegénytől a tojlukot
(nászköltséget) kérik. Hust, lisztet, rizst, zsirt, czukrot és
gyümölcsöt küld jövendőbelije lakására, s nemsokára anyja és nőrokonai
több szekerekre rakva jőnek, kik a jövendőbelinek vendégei lesznek. Az
ünnep előtt két nappal lóra ül a vőlegény, barátjai kiséretében; minden
a legünnepiesebb pompában, igy az ember és a ló. Ő is ipához megy; csak
atyja marad otthon, nem a házat őrizni, hanem az előkészületek
megtevéseért, hogy az uj házaspárt visszatérésében ünnepélyesen fogadja.
Ezalatt a dolgok a menyasszony házában, hol a nászünnep megkezdetett,
egyre-másra a legtarkább rendben folynak. A fiatal nők viszik a
szakácsnői szerepet, buzgóan és szorgosan sürögnek-forognak az óriási
üstök körül. Rendkivül nagy egy özbegi nászünnep ételkészlete, mert a
tömeg étvágya is rendkivüli. Mig a fiatal leányok sütnek, főznek, addig
a kedvhajhászó ifjuság mindenféle élczekkel enyeleg. Az élczelő, a ki az
üstből egy konczot vagy másnemű nyalánkságot kap, az ebben jóakaratot
lát kedvese részéről; de a ki izmos ütlegeket kap a főzőkanállal, az még
boldogabb, mert az a nyalánkságoknál többre becsültetik. Közel a
főzőhelyiséghez a férfi- és nővilág egyes csoportokra oszolva tréfál,
fecseg, kiabál és nevet, zenészek játszanak és énekelnek, gyermekek
kurjongatnak és ujjonganak, juhok bőgnek, kutyák ugatnak, lovak
nyeritnek, szamarak orditnak; és ezen iszonyatos zürzavarban kell a
bohóskodónak hatalmas harsány hangon az özbeg humor durva élczeit
mindenfelé hangoztatnia. Ő az egész vigságnak valódi achillesi
sarkpontja. Taglejtései, torzképei, melyekkel kiséri élczeit, forrásai a
folytonos kaczajnak. Most egyiket, majd a másikat utánozza, majd
elbeszél egy tréfás bohóságot, majd fütyöl mint a madár, majd nyáfog
mint a macska, és jóllehet sürüen foly az izzadsága, mégis szakadatlanul
kell folytatnia művészetét. Csak nagyon különös, hogy a vőlegénynek az
első napokban nem szabad elhagyni a számára kijelölt sátrat; a
menyasszony és barátnői kiváncsian kémlelődnek a sátor körül, s az
előbbi olykor-olykor már barátnőitől és rokonaitól unszoltatik egy
titkos négyszemköztre, és csak az esketési jelenet bevégezte után szabad
a társasághoz sorakoznia.
Ez a második nap után az egész társaság jelenlétében megy véghez.
Mindkét rész két-két tanu által személyesittetik. A mollah megkérdi
ezektől a házasulandó beleegyezését, és már végre akarja hajtani az
esketést, midőn a menyasszony tanui tiltakoznak. Értésére adják
(természetesen csak külszinleg), hogy a rájok bizott kincset addig ki
nem adják, mig a vőlegény egy bizonyos összeget vagy ajándékot nem ad.
Az utóbbi a követelt összeget igen nagynak találva, addig igérnek és
alkusznak, mig a tanuk kielégittetnek, és csak akkor fognak az esketés
ünnepélyes végrehajtásához. A mollah felolvassa a reisz (vallásfő)
engedélyét, erősitik és esküvel állitják, hogy az illetők valóban
eljegyeztettek, ők ezt mindig felette fontos arczczal teszik, és miután
egy rövid imát elmondtak, megtörtént az esketés.
Zsiros pogácsát és gyümölcsöt hordanak körül, és pedig maga a
menyasszony, a ki egyszersmind fehér kendőket, ruhákat vagy más ilynemü
ajándékokat osztogat a molláhknak, aggszakáloknak, de főleg a tanuk
gyanánt szerepelt ifjaknak. Most a vőlegény is megjelenik a
vendégségnél, mindazonáltal nehány lépésnyire az ajtótól meg kell
állnia, és miután ez is véget ér egy óriás lakomával, bevégződnek a
vendégségek a leány házánál.
A vének és házasok eltávoznak, a fiatalok pedig szekérre rakják a
menyasszonyt és hozományát, s ő barátnőinek kiséretében jövendőbelijének
házához megy. Törekednek az oda vezető utat hosszabbitani, és gyakran,
midőn a távolság csak nagyon közeli, egy két órányi körutat tesznek,
hogy a menet alatt, mely _Bolus_nak (magy.: válás) neveztetik, a
játékokat és tréfákat annál tovább üzhessék. Az első szekeren ül a
menyasszony jövendőbeli ángyával, a fiatalság gyors lovakon körülöttük
sürög, és a ki sebes vágtatásban megkerülve a menetet legelőször
hozzájok érkezik, annak jutalmul egy kendőt dobnak. A többi lovas
iparkodik azt tőle elragadni, kitelhető módon vágtat, és nem szabad őt
többé üzni, ha a szekeret ujra elérte. A nyert kendők a ló kantárára
köttetnek és még sokáig megőriztetnek[10].
Ha a menet egy falun visz keresztül, a nászmenet itt gyakran
feltartóztatik. Itt vámpénzt követelnek; a menyasszony mellett ülő ángy
kalácsot osztogat és az átjárás szabad.
Folytonos tréfa és bohóság közt a menyasszony jövendőbelijének háza elé
érkezik, és alig hogy ezt észrevette, arczát ujra elháloznia és vig
kedvét komoly arczczal felcserélnie kell. A vőlegény atyjától a
szekérről leemeltetik, a házba vezettetik és a háznak egyik szegletében
függönyökből és szőnyegekből rögtönözött sátorba vonul. A vőlegény
You have read 1 text from Hungarian literature.
Next - Vámbéry Ármin vázlatai Közép-Ázsiából - 06
  • Parts
  • Vámbéry Ármin vázlatai Közép-Ázsiából - 01
    Total number of words is 3822
    Total number of unique words is 2203
    25.9 of words are in the 2000 most common words
    36.4 of words are in the 5000 most common words
    42.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Vámbéry Ármin vázlatai Közép-Ázsiából - 02
    Total number of words is 3898
    Total number of unique words is 2127
    27.7 of words are in the 2000 most common words
    38.8 of words are in the 5000 most common words
    44.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Vámbéry Ármin vázlatai Közép-Ázsiából - 03
    Total number of words is 3901
    Total number of unique words is 2102
    29.2 of words are in the 2000 most common words
    40.8 of words are in the 5000 most common words
    47.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Vámbéry Ármin vázlatai Közép-Ázsiából - 04
    Total number of words is 4029
    Total number of unique words is 2151
    27.1 of words are in the 2000 most common words
    38.7 of words are in the 5000 most common words
    45.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Vámbéry Ármin vázlatai Közép-Ázsiából - 05
    Total number of words is 4003
    Total number of unique words is 2117
    25.1 of words are in the 2000 most common words
    36.9 of words are in the 5000 most common words
    43.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Vámbéry Ármin vázlatai Közép-Ázsiából - 06
    Total number of words is 4054
    Total number of unique words is 2128
    24.4 of words are in the 2000 most common words
    35.4 of words are in the 5000 most common words
    41.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Vámbéry Ármin vázlatai Közép-Ázsiából - 07
    Total number of words is 4015
    Total number of unique words is 2054
    26.6 of words are in the 2000 most common words
    37.0 of words are in the 5000 most common words
    43.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Vámbéry Ármin vázlatai Közép-Ázsiából - 08
    Total number of words is 3999
    Total number of unique words is 2038
    29.9 of words are in the 2000 most common words
    41.5 of words are in the 5000 most common words
    47.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Vámbéry Ármin vázlatai Közép-Ázsiából - 09
    Total number of words is 3972
    Total number of unique words is 2071
    27.6 of words are in the 2000 most common words
    38.2 of words are in the 5000 most common words
    43.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Vámbéry Ármin vázlatai Közép-Ázsiából - 10
    Total number of words is 3852
    Total number of unique words is 2003
    23.4 of words are in the 2000 most common words
    34.1 of words are in the 5000 most common words
    39.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Vámbéry Ármin vázlatai Közép-Ázsiából - 11
    Total number of words is 3892
    Total number of unique words is 1976
    25.5 of words are in the 2000 most common words
    35.1 of words are in the 5000 most common words
    41.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Vámbéry Ármin vázlatai Közép-Ázsiából - 12
    Total number of words is 3887
    Total number of unique words is 1958
    24.7 of words are in the 2000 most common words
    33.6 of words are in the 5000 most common words
    38.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Vámbéry Ármin vázlatai Közép-Ázsiából - 13
    Total number of words is 3912
    Total number of unique words is 2071
    25.9 of words are in the 2000 most common words
    36.5 of words are in the 5000 most common words
    42.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Vámbéry Ármin vázlatai Közép-Ázsiából - 14
    Total number of words is 3970
    Total number of unique words is 1974
    23.9 of words are in the 2000 most common words
    34.0 of words are in the 5000 most common words
    39.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Vámbéry Ármin vázlatai Közép-Ázsiából - 15
    Total number of words is 3860
    Total number of unique words is 1834
    23.9 of words are in the 2000 most common words
    32.9 of words are in the 5000 most common words
    38.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Vámbéry Ármin vázlatai Közép-Ázsiából - 16
    Total number of words is 3999
    Total number of unique words is 2039
    24.8 of words are in the 2000 most common words
    36.4 of words are in the 5000 most common words
    41.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Vámbéry Ármin vázlatai Közép-Ázsiából - 17
    Total number of words is 4077
    Total number of unique words is 2102
    28.8 of words are in the 2000 most common words
    41.1 of words are in the 5000 most common words
    47.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Vámbéry Ármin vázlatai Közép-Ázsiából - 18
    Total number of words is 4163
    Total number of unique words is 1970
    30.8 of words are in the 2000 most common words
    42.5 of words are in the 5000 most common words
    48.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Vámbéry Ármin vázlatai Közép-Ázsiából - 19
    Total number of words is 3895
    Total number of unique words is 2021
    23.0 of words are in the 2000 most common words
    33.4 of words are in the 5000 most common words
    39.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Vámbéry Ármin vázlatai Közép-Ázsiából - 20
    Total number of words is 3844
    Total number of unique words is 1949
    22.3 of words are in the 2000 most common words
    31.8 of words are in the 5000 most common words
    37.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Vámbéry Ármin vázlatai Közép-Ázsiából - 21
    Total number of words is 3699
    Total number of unique words is 1911
    23.8 of words are in the 2000 most common words
    32.7 of words are in the 5000 most common words
    38.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.