Tündérkert: Szépasszonyok hosszú farsangja - 26

Total number of words is 4085
Total number of unique words is 2077
31.6 of words are in the 2000 most common words
43.4 of words are in the 5000 most common words
49.5 of words are in the 8000 most common words
Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
puskák ropogtak: itt mit tenni nincs: szédülni kezdett, vértolulást
kapott, s mint a farkas a jól őrzött hiú oldalától, hosszú merev
bámészkodás után, mikor már körülte kezdtek röpködni a golyók s egy
kőgolyó, nagy ágyúkő ott vágott le előtte húsz lépésre, lassan
megfordította a ló száját s visszatért…
Illő távolban együtt gyűlt a kisded serege, holmi ezer lovas;
zsibongtak, tanácskoztak, mind a várat nézték s fanyalogva bírálták: nem
lovasnak való hajrá.
A fejedelem csüggedten nézett rájuk: vajjon mi lesz…
Pipali Mihók hajdukapitány lóháton jött s kopjája hegyén egy szakállas
fejet hoz.
Elébe nyújtja a véres fejet s ő nézi, nézi s lassan ráismer: Weiss
Mihály feje…
Elfordítja szemét: a kapuk be vannak zárva… Weiss Mihály feje itt van s
a kapuk be vannak zárva… Ha Weiss Mihály volt az ellenség: mért
nincsenek nyitva a kapuk…?
Körülnéz: jó volna immár leszállani a lóról, s hol van a sátor… Hol van
Imreffy, hogy a sátor még most sincs felütve?…
– Verjetek itt tanyát, – mondja ridegen. – Itt fogunk hálni.
Mozgás, szekerek után néznek, azok még messze vannak, de a fejedelem nem
bír a lovon maradni, mindjárt leszédül a nyeregből; leszáll, ketten is
segítik, egy kis halom oldalába köpenyt terítenek s sápadtan odaájul.
Buzás János hajdukapitány megvetően legyint:
– Szopós gyereket minek hoznak a bálba…
Csak néhány percig fekszik, szinte élettelenül, felpattan, nem bír
nyugodni, megint másat parancsol, étellel kínálják, elutasítja, itallal,
kiüti a kupát s vágtában vezeti a lovassereget nyugatra a Vidombák patak
partján árkon-bokron át, csak úgy bódultában rohan, Keresztényfalván át,
hol egy fertályig megáll s őrségét rendeli, aztán tovább s mikor
feltűnik előtte az égbenyúló sziklán Rozsnyó fellegvára, süvegét levágja
s kiáltja: »Rohamra hajdu!«
Kesely arcú lovas pogány áldozással néz a megvehetetlen magasba, a
kopasz bércet koronázó komor várra: el nem megy, míg ez a kezébe nem
esik…
Három nap, mint éh farkasok álltak a vár alatt, megmászták a hegyoldalt
s föl a falak tövébe; a szászok vitézül tartották, de egyetlen ágyújok
sem volt s tehetetlenül kellett nézniök, hogy mint a csikaszok gyűlnek a
hajduk a favár palánkjaira.
Harmadnap kitört bent a lázadás: víz nem volt s az oláh őrség
szakadatlan vájákolt, s szökdösött le a falakon, kegyelemért könyörögni.
– Hozzátok kötözve a bírót kezembe! – mondta a fejedelem s az oláhok
megrohanták a tanácsházat s hozták a kötelet, amelyben, mint bikát a
vágószékre, elhurcolják a bírót a fejedelem elé. Nem volt mit tenni: a
támadók már hordták a fát, hogy a vár alatt tüzet rakjanak, melybe
belepusztul úgyis a parányi fészek s erre irgalomra, kegyelemre feladták
magukat.
A fejedelem fölment a várba, hajadonfővel, fegyvertelenül, a várőrség
alázattal feküdt lába elé: »Menjetek a pokolba, – mondta nekik s a
hajduknak intett:« vigyétek, amit találtok«…
Megállt a vár fokán, körülnézett a csodálatos völgyön, a Bucses ormain,
s a fogarasi havasokon, nem volt türelme tovább ott maradni, belső tűz s
láng hajtotta, megfordult s menni, menni, mikor serege rendbe szedődött,
élére állt, visszafordult, de megérezte Brassó hiábavaló ostromát,
érezte a hiábavaló küzködést, ott az átkozott Brassó alatt, mit kezdjen
pár száz legénnyel oly temérdek nép előtt… Kinevettesse magát?…
megfordult s Zernyest felé hazament Szebenbe.
Nem volt idő napot lopni, a sereg már fel volt rendelve, annak a
gyülekezése közben kellett kilépni arra a hírre, hogy Weiss Mihály
kijött Brassóból s jön fejedelmet koronázni Fejérvárra.
Voltaképen meg lehet elégedve, hiszen teljes sikerrel végződött a
vállalkozás: Weiss Mihály halott, feje itt van a szebeni bástyán, Géczy
nyilván többet nem gondol a fejedelemségre; a brassaiak elveszítették
vezérüket s most már el vannak vágva mindentől, török, német, ellenségük
s kell hogy észre térjenek.
De hol van Bethlen?… Már híre jött, hogy ötven barátjával járt a
temesvári basánál s hogy elindult nagy fényes török kísérettel a
portára, a szultán lába csókolására…
Szörnyű napok, szörnyű idők: a fejedelem örök rettegésben él.
Ha körülnéz, nem érti, hogy élt eddig oly vidám, könnyelmű s boldog
életet: mintha varázsköpenyben lett volna, semmi veszélyt nem ismert.
Most, ha nézi az arcokat: minden szemben ellenséget lát; aki nevet,
rajta nevet; aki sír, miatta sír; aki hallgat, gondolatát takarja; aki
beszél, hazudik.
Nézi az arcokat: Gyerőffy, Bethlen cégéres cimborája: minden percen
várja saját magától, hogy felakasztassa… Mikola János, Gyerőffy barátja,
kiben Bethlen is megnyugodott, Kapy András, s aki intette, hogy Bethlent
ne bántsa: Rhédey Pál, két átkozott kopó, akik itt szaglásznak s még
hívséget mutatni sem erőttetik magukat…
Kamuthy megszökött: hol a hízelgő Kamuthy, a gaz áruló: meg nem hal, míg
ennek nyakát nem szegi; ha körülment az ország urai közt, egy is nem
volt, akinek szemében ne leshetné meg a gonosz árulást…
Megjöttek a követek Kassáról s ragyogó arccal hozták a jó hírt, bedobolá
Forgács Zsigmond a magyar hadakat Tokajba s máris kész indulni újra
Erdélyre. Örömmel vette a fejedelem hívását s kész jönni a fejedelem
segítésére.
Ez is csak gyűlöletet kelt benne, tudná mit cselekedjen, de nincs kivel
elvégeztesse akaratját; mindenben ő maga maga-kancellárja nem lehet s
Pécsi Simon, akit maga mellett tart, még igen ifjú ahhoz, hogy öreg
szakállasoknak parancsoljon… mit tevő légyen, s hogy szolgáltassa ki
magát a nyomorult Forgácsnak, aki mikor derék haddal jött rá, úgy-e
bizony lómájra szorult Moldvában s harmincezer emberéből hétezeret vitt
haza elnyűtten, rongyosan Kassára s most ingyen kapja Erdélyt, ővele
együtt: mert hogyan lehet ember nélkül megviaskodni azokkal: segítséget
hozó hadaktul az isten őrizzen, nékiek jó lesz, de nem minekünk…
A lóhúson éhezett urak, Forgáccsal Homonnay György, a kényes úrfi, most
fog jóllakni a pecsenyén, amit Báthory Gábor süt nekik s Dóczy András, a
részeges csap, aki egy józan szót életében nem mondott, meg Czobor
Mihály, akivel Kassán Bocskay udvarában összeveszett, hogy nem akart
deferálni a Báthory névnek: most ő emelje fel a zászlaját s meghajtsa
előtte a sárkányfogas címert? Vagy Rákóczy Lajos, aki csak azért jön,
hogy Erdélyből elrabolja még, amit lehet s töltse vele a szerencsi
kamarákat… És Thurzó? Thurzó György? mekkora s milyen nagy elégtétel a
palatinusnak, hogy aki nem akart előre köszönni neki a hadadi mezőkön,
most alázatosan ő kínálja magát, országát s kézcsókra jő…
De hát másfelől meg a pogány s Bethlen Gábor…
Már erről is vagyon hír: a porta Géczyt elvetette, látva, hogy semmire
se jó: s Ahmed szultán megesküdött őseire, hogy Erdélyt három darabba
vágja s három vajdaságot csinál benne: legyen minden nemzet külön s
akkor majd nem veszekednek: a magyar külön, a szász külön, a székely
külön: no Géczynek is befellegzett…
Ez az egy vigasztalása volt, hogy mindenkinek lejár a napja, s ő
mindenkit túlél, immár nem is haragudott Géczyre.
Az országgyűlésében azért mégis bevitette a törvényt, hogy: mind az
lázadóknak, mind az elszakadottaknak sok gonoszságaért az ország neki
elégtételt adjon.
De a gyűlésben már nem elnökölt Imreffy s a vita nagyon hosszú lett s
végül is alázatos instanciával járultak elébe: hogy »ha az Isten Sodoma
tartományának tíz igazért megkegyelmezett, felséged sok ezer hívének
könyörgésére adja meg azoknak a vétkeseknek ujonnan életöket,
jószágukat«.
A fejedelem beleszédült, mámoros, vérmámortól nedves szemekkel nézett
körül rajtuk s érezte, hogy nem ő parancsol ezeknek többé: megfordult a
világ, most felébe nőtt a hatalom…
Legyintett: tegyetek, amit akartok.
Igy kegyelmesebb lett a válasz Brassónak, mint valaha remélni lehetett.
Ezen a napon a meggyesiek küldöttei jöttek elébe szintén Brassó miatt
könyörgeni: már meg is gondolta: itt valami magasabb bölcsesség
dolgozik: jobb így, hogy ő enged s megbocsát az ország kérésére, mintha
itt is csalódás és szerencsétlenség érné…
– Bocsássa meg nagyságod a szegény nyomorultaknak bünöket, – akik ebben
a nagy égő láng közepiben lévén, nem tudtak hová lenni s féltükben az
felséged ellenségei közé kerültek…
– Csak ember lehet bünös, – mondta nekik, – állatban bünt fel nem
találunk… Mit tehetünk, hogy emberek vagyunk…
Később azt mondta:
– Már el van végezve, megbocsátok Brassónak és Géczy Andrásnak is.
Míg egyfelől jártak a követek tovább sűrűn Kassa felé, másfelől Brassóba
is mentek s egy hét mulva ki volt tűzve a Géczy megkegyelmeztetésének
napja.
Október elsején kijött a bezárt urak részéről Géczy András és Nemes
János s örök hűséget esküdtek János pap előtt az országnak, a városiak
közül Chrestels János, Kattner Bertalan, Greissing Kristóf jöttek ötven
lovassal. A fejedelem tuszai voltak, Tököli Miklós, egy finom modorú
ifjú nagyságos és Jantsó Pál negyven inassal.
Géczy Szebenbe érkezve, a fejedelem lábához borult:
– Árulóvá lettem, Nagyságos uram, – mondta, – megszegtem eskümet: hogy
soha sem fogok a szászoktól elválni, de a nagyságodhoz való igaz
szerelem, főben járó bünöktől sem tud eltartani: én ott is csak a
nagyságod embere voltam, dolgaiknak minden titkát kitanultam, s most itt
vagyok, hogy nagyságod rendelkezzék velem.
A fejedelem kihúzta kardját s kegyelmesen a vállára helyezte Géczynek.
– Kelj fel, többet ne vétkezzél ellenem, – mondta.
Géczy a sok nyomorúságban, amiről nem győzött eleget beszélni, meghízott
s nagyobb bajuszt eresztett s mindenben tekintetesebb volt, mint még
nehány hónappal azelőtt. Hozzá is szokott a parancsoláshoz s egy
pillanat alatt megérezte, hogy a fejedelem elvesztette régi erélyét és
akaratát s puha lett, aki arra vágyott, hogy vezessék s gyámkodjanak
felette.
Most boldog volt, hogy bezárkózhatott ismét valakivel, akit régen ismer,
aki hozzá tartozik a gondolataihoz, aki érte s neki gondolkozik s
leveszi a fejéről a felelősség terhét.
– Nagyságos uram, – mondta Géczy, – itt minden fenekestől fel vagyon
fordulva: nagyságod nem tudja, mik készülnek a portán.
– Hallom, három vajdaságot főznek.
Géczy legyintett:
– Az semmi, amit a szászok szeretnének: ez az ördög katonája, ez az
elvetemedett, tökfejü Benkner királybíró dolga, hogy a szászok külön
vajdaságot kapjanak: ez mind olyan, mint a pimpimpáré virág tolla,
elfujja a szél s nem tudja az ember mi lesz belőle; egy baj van csak s
csakis egy baj: Bethlen Gábor. Ha nagyságod meg akarja törni a kigyó
fejét s már azt elmulasztotta, hogy idejében végezzen vele egy
késszúrással: feleségit kell élve ide hoznia: avval megtarthatja örökre
az urát, hogy az moccanni se mer, inkább baráttá lesz, vagy még hamarább
dervissé.
A fejedelem régi boldog ideit érezte felújulni, tervezett, támadott s
megtörtént, amit akart.
Az urak felzúdultak, hogy Bethlennét Dévában megostromolják: az árva
asszonyt, akinek most haltak el gyermekei s az isten épen eléggé
megszomorította.
Géczy felkacagott:
– Nincsenek gyerekei? majd a fejedelem tesz róla, hogy mire megjön az
ura, ikrei legyenek.
Az egész hadat, ami kéznél volt, tízezer főnyi hajduságot, mind Déva alá
indította.
Egy hétig állott a hajduság Déva alatt s felprédálta amit a német s
török meghagyott, ezt a gyönyörű uradalmat is. Károlyi Zsuzsánna sírva
nézte a vár ablakából a tüzeket. De azalatt a rendek felindultak Déva
ostromán s a fejedelmet rákényszerítették, hogy kegyelemlevelet írjon
alá, mind az egész gyűléssel egyetemben Bethlen feleségének.
Gerőffy maga ment a kegyelemmel Bethlennéhez, akit el is vitt
Gyulafejérvárba, ahol maga házában megszállított, cselédivel és
szolgálóival egyetemben.

II.
Mikor Géczy a szebeni szászoktól elbúcsuzott, már mint a fejedelem
barátja, azok sötét arccal néztek reá.
– Nagyságodnak immár jó, – mondta Chrestels János, – isten rátekintett s
jótettiért megjutalmazta.
Géczy felfortyant:
– Isten oda tekint, – szólt kevélyen, – ahol van ami érdemest lásson.
Hegyes Gerard azt mondta:
– Nagyságod megtaníthatna, hogyan kell isten előtt érdemes lenni.
– Neked adhatok jótanácsot, – veregette meg a vállát, sértő gunnyal
Géczy, – te még fiatal ember vagy, hasznát veheted… Tapasztalt embert ne
fogadjatok be városotokba s titkaitokba ne avassátok be…
Élesen felkacagott:
– Majd meglássátok, mit fog nekem használni titkaitok tudása!
A követek mélyen meghajoltak s nem szóltak, elmélkedve távoztak el
Szebenből.
Ebben a pillanatban minden rendben volt a fejedelem körül, amint talán
soha nem volt tavasz óta.
Brassó megbékült s lemondott 32 ezer forint követelésről, ellenben
fizetett újabb hétezer forintot; visszakapta Törcsvárát és Brassó
fellegvárát, s örült, hogy nem kell tovább harcolni.
Az országgyűlés is megbékült s Báthoryt kinevezte e békekötésért a haza
atyja s megtartója díszes nevével.
A fejedelem örült, hogy Géczyben ilyen pompás kancellárt nyert s Géczy
örült, mert Fogarast megkapta örök birtokul s ezzel az övé lett Erdély
leghatalmasabb vára.
E percben olyan béke volt Erdélyben, amilyen nyugodt s csöndes a
haldokló az agonia előtti órában.
Bethlen Gábor ekkor már Konstantinápolyban volt.
Iszkender pasa, aki most jött meg Magyarországról, jól ismerte Bethlent
s tudta, mi a jelentősége odahaza Erdélyben: szárnyai alá vette a
menekült főurat, aki mély szomorúságával s rendíthetetlen komolyságával
nagyon rokonszenves volt a török vezérek között.
Bethlen otthon volt a török fővárosban, nyugodtan járt a térdig érő
szennyben, mely az utcákat fedte, úgyhogy a ló is alig tudott benne
csetleni, botlani s nem mutatta, hogy észreveszi, hogy a cifra
mennyezetek s az aranyos boltozatok omladozva, rogyadozva emlékeztetnek
az idők mulására.
Sokat elüldögélt velük szótalanul a tanácsban, ahol az alacsony
dívánokon, keresztbe tett lábakkal hallgatták az egymás hosszadalmas,
keleti frázisokkal kitöltött és kapzsi alattomos, irígy érzésektől
átitatott beszédét, közben némán várták a vízóra cseppjeinek csepegését.
Ebben a városban semmi sem volt sürgős s ha valaki valamit hamar el
akart intézni, csak azt az egyet nem volt szabad megkísérelnie, hogy
sürgesse, mert akkor mindenkinek az ellenszenvét kihívta maga ellen.
Bethlen jól ismerte e szokást s egy dervist megszégyenítő békességgel
várta a maga igazának teljesedését.
Azonban mint mindenütt a világon, még a török városban is történnek
rendkívüli dolgok, amelyek siettetik az eseményeket.
Iszkender pasa budai basává akart lenni, ép ezért eszközölte ki, hogy
Konstantinápolyba visszarendeltessék. Hogy célját elérje, Mehmed basát
Budáról el kellett távolítani. Nagyon jó volt erre Negroni a bécsi
követ, aki Budán keresztül jött Stambulba s úton-útfélen elmondta, hogy
Buda oly állapotban van, hogy a legcsekélyebb ostromot sem bírja ki.
Igaz, hogy ez a teljes leromlás nem Mehmed basa alatt történt, csak az ő
szeme előtt fejeződött be, de most már csak arra emlékeztek, hogy
Ibrahim, a bölcs és erényes, ugyanezen a Budán fogadta Bocskay királyt,
akinek koronát küldött a győzhetetlen padisah. Hogy történhetik az, hogy
még öt évvel ezelőtt Bocskay királyt egy ragyogó és fényes Budavárában
lehetett fogadni, »melynek szépségét és ékességét leírni lehetetlen s
hol az élőkutfejek sokasága oly bőséges volt s oly vizeket adtak,
amelyek ezüsttisztaságu csőből csergedezve az élet vízéhez hasonlatos
édes ízzel bírtak«: s most mint még a hitetlen német is bevallja,
egyetlen háznak sincs fedele, egyetlen kapunak sincs ajtaja, egyetlen
ablaknak sincs fedője, s a felséges padisah katonái télen s nyáron az ég
alatt alusznak s ha valaki azt mondja nekik, hogy: »testvérem ez nem jól
van így«, csupán annyi a válasz reá, hogy »Allah nagy és Mohammed az ő
prófétája, Buda bevehetetlen vár, az igazhivők szemefénye«.
Ilyenformán csöndes és komoly beszédekben, melyeknek susogó bokrában
vipera sziszegett, elhatároztatott, hogy Buda vára basája hazug és
részeges, aki soha józanon nem található s körülötte is egyetlen józan
ember nincsen, sőt még a nép is annyira az ivásnak adta magát, hogy
közöttük egyetlen józan nem találkozik s ez okból a falakat nem is
őrzik, még a kapusok sem alusznak a kapuknál.
Ha pedig ez így van, pedig így van, mert ezt még maga a hitetlen német
is bevallja, akkor nincs más hátra, mint az istentelen hazug és részeges
budai basát eltávolítani az igazhivők szemefénye éléről, a bevehetetlen
budai várból.
Egy napon végre jelen volt Bethlen a basák nagy tanácsában, ahol
Iszkender barátja, Terjáki Hasszán előadta a dolgot s a budai basa ellen
irányította beszédje toporzékoló paripáit.
Végighallgatták a Terjáki Hasszán előadását a komoly s istenhivő basák,
de nem merte senki levonni a konklúziót, mert nem tudták valóban
keresztülvihető-e a budai basa megsemmisítése:
Felszólalt azért Sahin Geráj pasa s mintha Budáról nem is volna szó,
beszélni kezdett nagy kitéréssel.
– A világ padisáhja árnyékában sem baj, sem szerencsétlenség nem érheti
az igazhivőt, Mahmud pasa győri bég mértékletes és szelid volt, és
Béglerbég volt a pécsi béglerbég, akinek kellett a győri várat is
élelmeznie. Az volt a szokás, hogy évente kétszer háromszor vagy két
háromszáz szekér Győrből lement Pécsre s élelemmel megrakodva tért
vissza. Azonban a hitetlen kutyák bégjei és agái rendszerint rajtuk
ütöttek, elvették az élelmet s a barmokat; ily módon a pécsi
szandsákságból öt-hatezer ökröt elhajtottak s némelyik járásban egy ökör
sem maradt, én a magam szemével láttam, hogy a hitetlen kutya magyar, a
nyomorult rájah, Allah pusztítsa el, maga húzta feleségével az ekét,
mert nem volt semmi állatja. Bármennyit panaszkodtak is szegények, nem
hallgatták meg őket, és ezt látnia kellett a szelid és mértékletes
Mahmud bégnek és nem tehetett semmit.
Akkor megszólalt a páratlan vezér, Musztafa pasa, aki jól értette Sahin
Geráj célzását és azt helyeselve, megerősítette a következő szavakkal:
– A bölcsek a mérnöki tudománnyal az égig érő lépcsőket készítenek, hogy
utat építsenek a trónushoz és célt érnek, a halál órája ellen azonban
semmiféle óvszert nem találnak… A padisáh, mielőtt e szavakkal: »térj
meg uradhoz megelégedve,« e mulandó szultánságtól búcsút vett, Allah
irgalmazzon neki: ezt megelőzve mondta nekem: »Győr erős vár volt s nagy
híre volt, s elveszett…« És én azt mondom, Buda az izlam szemefénye s
bevehetetlen s el fog veszni.
Most már egyhangú volt a vélemény s mindnyájan tudták, hogy a budai
pasát semmiféle hatalom meg nem menti a megfojtatástól.
Akkor megszólalt Szeád Eddin hodsa:
– Reggel és este kedves kötelességem azért imádkozni, hogy az izlám
országok határait Allah védelme őrizze meg és a hit harcosait hódítással
és gazdagsággal örvendeztesse meg és a szerencse útjain sikeresen
vezérelje… Én magam Győr vára bevételénél jelen voltam és tudom, hogy a
vár elvesztésének sok előjele volt: így például az a visszaélés, hogy az
őrizetre kirendelt dsebedsik és kul ogluk bár Győrött irattak össze, de
mind Pécsett, vagy Koppányban vagy Fejérvárott házasodtak meg s Győr
várába nem igen mentek, ilyen formán a vár üres lett. Majd ismét
élelmiszer hozatalának ürügye alatt két háromszáz ember is eltávozott,
sokat mulattak s a tartomány szegénységét sanyargatták… Azonban a
kormányzó nem törődött evvel, ő csak ópiumot szívott s azok a
hitetlenek, akik előző évben faágyuval bevették Tata várát, ugy hogy
onnan egyetlen élőlény nem szabadult, szennyes elméjükben elgondolták,
hogy: lássátok Győrből évente négy ötezer ember távol van, node
próbáljuk meg…
A hallgatóságot nagyon érdekelte a szemtanu előadása, aki oly bátran
nevezte Mahmud pasát opium-szívónak, holott Sahin Geráj pasa épen most
mondta bölcsnek és mértékletesnek. Örvendtek, hogy a hodsa, gyenge
elméjüek szokása szerint oly őszinte s mindenki reá fordította
pillantását, de egymáson észrevéve az illetlen s helytelen
kiváncsiságot, újonnan elkomolyodtak s bánatosan néztek maguk elé. A
hodsa tovább folytatta suttogó hangon:
– Egy éjjel a Pálffy nevü átkozott, néhány ezer gyalogost maga mellé
véve, a faágyut elrejtette s még saját katonáinak se mutatta meg s így
hozták Győr kapujához. A mi kormányzónk gondatlansága folytán a várnak
nehány deszkából készült kapuja előtt éjjelre se a felvonóhidat fel nem
vonták, se máskép el nem zárták.
– Nehány hitehagyott éjjel a kapuhoz jött s azt kiáltotta: »kapus,
kapus!« s a kaputorony őre, egy inas felébredt álmából, fejét a takaró
alól kivonta s mondá: »kik vagytok?« Ezalatt a faágyut közel hozták.
– »Pécsről ennivalót hozunk, az ellenség utolért s futva nehezen
menekültünk meg, gyorsan nyiss kaput, hogy bevihessük a várba.«
– A fiú pedig válaszolá: »elmegyek, a kapusnak hírt adok s a kulcsot
elhozom«.
– Ez alatt a szóváltás alatt az ágyut tetszésük szerint közel hozták és
elsütötték. Mihelyt a kaput betörték, a jelenlevő annyi ezer átkozott a
várba ment. Benn a várban ki részegen, ki pedig ópiumtól bódultan
feküdt. Mihelyt a balesetről értesültek, hogy a híveket két oldalról
megtámadták, egy kissé megfélemlettek, miként ez szokása a hasonló
embereknek, de ekkor Jahja aga a jancsárok agája, aki dőzsölő és
kicsapongó, de vitéz férfi vala, az iszlám csapatok élére állva, »Az
igaz hivők vágya a harcolás« mondásnak értelme szerint felbuzdította és
fellelkesítette őket. A hitharcosok csapatonként nekibuzdultak és
életüket feláldozni nem vonakodtak, hanem mindegyik egy-egy felbőszült
oroszlánképen a várba tört hitetlenekkel harcba bocsátkozott. A harci
zaj, a hájhuj kiáltozás, a dobpergés, trombitaharsogás, a viaskodó népek
lármája olyan foku volt, hogy az ég és a föld megremegett attól. »Azt
vélnéd, hogy a végítélet tört ki.«
– Szóval e harc és ütközet hevessége miatt még a hetedik égben az
angyalok is rémülve néztek le s a hitetlenek megtöréseért esedeztek a
segítő istenhez. Egész reggelig eltartott az ütközet és tizennyolcezeren
lettek névtelenné és jeltelenné és íme mégis egy erős vár így jutott
gondatlanság miatt az ellenség kezére.
A hodsa elhallgatott, erre mindnyájan imaszerű csöndben maradtak s
mereven néztek a márványkockákkal kirakott padlóra.
Aztán a hodsa így szólt:
– Beszélték, hogy a részeg janicsár agát élve vitték a gyalázatos Pálffy
elé, aki még 15–20.000 aranyat is elvett tőle: »Igy őrzöd e várat? Ezt
az aranyat a mai napra rejtegetted-e?« mondá neki s fejét levágatván,
póznára tüzette és a várban körülhordoztatá s kiáltatta: »Aki a várat
így őrzi, annak ilyen sorsa legyen.«
Mindnyájan halkan felkiáltottak:
– Nagyon helyes, nagyon helyes!
Az öreg Terjáki Hasszán, hosszas csönd és néma gondolkodás után így
szólt:
– Helyes lesz-é Budát ilyen helyzetbe hozni? Mohammed népe országának és
az iszlám birodalmának ily meggyengítéséről ki fog felelni?
Erre halkan mindenki azt mondta:
– Az ítélet erről a nagyhatalmu Alláhnál van.
Bethlen elég jól tudott törökül, s értette a beszédet, most a szíve
örült, mert látta, hogy egyetlen hang sem hallatszott Iszkender basa
ellen s ez már bizonyosan budai basa lesz. Ez pedig magával hozza, hogy
András Demeter napig, vagyis mire a hó leesne, a török hadviselés téli
határáig, el kell végezni a hadjáratot, bizonyos tehát, hogy akkorra ő
is otthon lesz kedveseinél…
Egy hét mulva bemutatták a világhatalmú szultánnál.
Nagy pompa s nagy ceremónia vette körül, a győzhetetlen padisát,
százával állottak a selyemkaftánba öltözött basák s bégek s a janicsárok
vérveres ruhája pazar volt.
Iszkender basa a padisáht értesítette, hogy Bethlen Gábor szépen el
tudja mondani a beszédét törökül, ami a szultánnak nagy mulatság volt,
mert még sosem hallott hitetlent, aki három szónál többet el tudott
mondani az igazhivők nyelvén.
Megmondatta azért neki, hogy parancsára mondja el az erdélyi
állapotokat.
Bethlen előre elkészült a szónoklatra s a legnagyobb nyugalommal
beszélt: de minden kijelentés után meg kellett állania, hogy a tolmács
költői formába öntse az ő gyaur gondolatait, viszont a legelőkelőbb
tolmácsot kapta, a legjobb költőt, aki minden mondatot, amit ő mondott,
a végtelenségig kicifrázott és túlozott, hogy a szultán kedvét
megnyerje.
– Hatalmas császárunk zsámolyánál arcainkkal leborulván alázatos
könyörgéssel kivánunk minden jókat Istentől, hatalmasságodnak, – mondta
Bethlen s azt hitte a török izlést ez alázattal teljesen kielégítette.
A tolmács elragadtatott szemét felemelte s két kinyújtott karral
rámutatva, így szólt:
– A hitetlenek által lakott Erdélyi vilajetnek főura Bethlen Gábor, aki
otthon hatalmasabb a kősziklánál s szabadabb a repülő sólyomnál: térden
csúszik a nagy messzeségből, mint egy kis egér a legfelségesebb és
győzhetetlen padisah lábaihoz.
Bethlen nem volt elkészülve rá, hogy az ő törökül mondott szavait a
tolmács ugyanolyan módon fogja közölni, mintha idegen nyelven szólt
volna, ezért egy pillanatig megzavarodott, aztán folytatta:
– Kismadárnyi lelkemet, szabadulást keresve hatalmas császár szárnyai
alá ajánlom.
A tolmács:
– A sivatag oroszlánja, a szakállas és hatalmas kardu hitetlen, kinek
párja nincs sem a császárnál, sem a szultánnál, kinek kardjánál
hatalmasabb kard nincs, aki bárhová megy, mindenütt győz: igen árvául
gondolkodik azon, vajjon életének táplálására egy falat adatik-e kezébe.
Bethlen:
– Minekutána a nagy emlékezetü Szolimán szultán idejében a magyar nemzet
kétfelé oszlott s egyik törökösnek, másik németesnek tartatott, két párt
származott: s ezek azóta mai napig egymást üldözik s gyülölik. Én
gyermekségem óta törökös vagyok, ezért most harmadízben szenvedek
számüzetést, mert hű voltam a portához. Ifju koromban könnyen tűrtem a
bujdosást, azután hittem, hogy a fényes szultán szárnyai alatt
megnyughatom, s ime most, mikor a németek kitisztítása után azt vártuk,
hogy hazánkban csendességgel nyughatunk, egy uj és szokatlan zsarnokság
alá estünk.
A tolmács a legnagyobb nyugalommal várta be, míg Bethlen bevégzi
szavait, akkor jéghideg arcot mutatott s Bethlen megfigyelte, hogy a
szultán mindig pontosan olyan arcot öltött, amilyen a tolmácsé volt.
Beszéde alatt a beteg, pergamentsárga arcú szultán szeme fakó lett,
fáradtan s közönyösen nézett, nyilván egy szóra sem figyelt s egy szót
sem értett szavaiból, csak akkor csillant fel újra, mikor a tolmács
megszólalt:
– A hitetleneknél csak egy van ily hatalmas és dicsőséges vitéz, ó
padisah, amilyen a győzhetelen szultán bégjei s pasái között
megszámlálhatatlan sok van, hogy ha akarnám sem tudnám nevüket
elsorolni, s azt sem mondhatnám, hogy egyik a másik felett kiválik: de
ezt az egy hitetlen hőst az erdélyi király, az a Bolondkirály, papucsa
sarkával tapodja.
Bethlen:
– Az én hazámnak, Erdélynek dolgai mind szép rendben folynak, mióta a
világbíró hatalmas Szolimán császár által helybe állíttaték, egészen
addig míg a mostani fejedelem Báthory Gábor össze nem gázolta a szegény
hazát.
A tolmács:
– Fenséges padisah! én, szolgád, e magas birodalom minden része közül
legszebbnek s leggazdagabbnak nevezem az Erdély nevü legkisebb
tartományodat, melyet egy őrült alattvalód, a gyalázatos Bolondkirály
sarkával és csizmájával tapos, mint a földre pottyant érett figét.
Bethlen:
– Ez a Báthory Gábor fejedelem a felséges szultán ecsedi hívének s
szolgájának, néhai Báthory Istvánnak fia, bátyjának kincseit
eltékozolván, az országnak jövedelmeit tolvajokra s asszonyokra
elpocsékolván, annakutána a saját városait prédálta s szomszéd
országokra ment, a padisah birodalmában, hogy lakomáit s vendégségeit
folytathassa, így az egész ország harcba borult miatta.
A tolmács:
– Padisáhunknak egy csekély szolgája származott a leghíresebb és
leggazdagabb hitetlen kutyától, akinek annyi kincse s aranya, ezüstje,
drágaköve s minden ékességei voltak, hogy az Aladin lámpájával járó
legfelségesebb indiai szultán elálmélkodott volna azon kincseknek
hegynél magasabb s tengernél szélesebb garmadáin. De a Bolondkirály
belemarkolt e kincsek tengerébe s ezt kiáltotta: Efendi! nesze egy véka
arany! Insallah! nesze egy karaván serleg s szőnyeg és még mit kivánsz.
You have read 1 text from Hungarian literature.
Next - Tündérkert: Szépasszonyok hosszú farsangja - 27
  • Parts
  • Tündérkert: Szépasszonyok hosszú farsangja - 01
    Total number of words is 4009
    Total number of unique words is 1967
    31.3 of words are in the 2000 most common words
    42.6 of words are in the 5000 most common words
    49.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Tündérkert: Szépasszonyok hosszú farsangja - 02
    Total number of words is 4120
    Total number of unique words is 1960
    30.3 of words are in the 2000 most common words
    43.5 of words are in the 5000 most common words
    49.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Tündérkert: Szépasszonyok hosszú farsangja - 03
    Total number of words is 4118
    Total number of unique words is 2030
    31.4 of words are in the 2000 most common words
    43.7 of words are in the 5000 most common words
    49.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Tündérkert: Szépasszonyok hosszú farsangja - 04
    Total number of words is 4042
    Total number of unique words is 1961
    33.4 of words are in the 2000 most common words
    46.0 of words are in the 5000 most common words
    53.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Tündérkert: Szépasszonyok hosszú farsangja - 05
    Total number of words is 4011
    Total number of unique words is 1925
    32.6 of words are in the 2000 most common words
    43.9 of words are in the 5000 most common words
    49.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Tündérkert: Szépasszonyok hosszú farsangja - 06
    Total number of words is 4022
    Total number of unique words is 1964
    29.3 of words are in the 2000 most common words
    40.6 of words are in the 5000 most common words
    46.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Tündérkert: Szépasszonyok hosszú farsangja - 07
    Total number of words is 4105
    Total number of unique words is 1916
    32.7 of words are in the 2000 most common words
    44.9 of words are in the 5000 most common words
    51.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Tündérkert: Szépasszonyok hosszú farsangja - 08
    Total number of words is 4056
    Total number of unique words is 1961
    30.2 of words are in the 2000 most common words
    41.0 of words are in the 5000 most common words
    46.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Tündérkert: Szépasszonyok hosszú farsangja - 09
    Total number of words is 4007
    Total number of unique words is 1976
    29.6 of words are in the 2000 most common words
    40.9 of words are in the 5000 most common words
    46.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Tündérkert: Szépasszonyok hosszú farsangja - 10
    Total number of words is 4099
    Total number of unique words is 1914
    31.0 of words are in the 2000 most common words
    43.1 of words are in the 5000 most common words
    49.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Tündérkert: Szépasszonyok hosszú farsangja - 11
    Total number of words is 4090
    Total number of unique words is 1883
    32.1 of words are in the 2000 most common words
    45.2 of words are in the 5000 most common words
    52.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Tündérkert: Szépasszonyok hosszú farsangja - 12
    Total number of words is 4078
    Total number of unique words is 1907
    33.5 of words are in the 2000 most common words
    46.2 of words are in the 5000 most common words
    52.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Tündérkert: Szépasszonyok hosszú farsangja - 13
    Total number of words is 4081
    Total number of unique words is 1873
    31.9 of words are in the 2000 most common words
    45.8 of words are in the 5000 most common words
    52.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Tündérkert: Szépasszonyok hosszú farsangja - 14
    Total number of words is 4108
    Total number of unique words is 1939
    31.3 of words are in the 2000 most common words
    43.8 of words are in the 5000 most common words
    50.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Tündérkert: Szépasszonyok hosszú farsangja - 15
    Total number of words is 4003
    Total number of unique words is 1961
    29.4 of words are in the 2000 most common words
    40.7 of words are in the 5000 most common words
    45.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Tündérkert: Szépasszonyok hosszú farsangja - 16
    Total number of words is 4086
    Total number of unique words is 1966
    30.8 of words are in the 2000 most common words
    42.9 of words are in the 5000 most common words
    49.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Tündérkert: Szépasszonyok hosszú farsangja - 17
    Total number of words is 4077
    Total number of unique words is 2007
    31.5 of words are in the 2000 most common words
    43.4 of words are in the 5000 most common words
    50.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Tündérkert: Szépasszonyok hosszú farsangja - 18
    Total number of words is 4047
    Total number of unique words is 1971
    32.6 of words are in the 2000 most common words
    44.4 of words are in the 5000 most common words
    50.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Tündérkert: Szépasszonyok hosszú farsangja - 19
    Total number of words is 4134
    Total number of unique words is 1887
    31.9 of words are in the 2000 most common words
    43.0 of words are in the 5000 most common words
    50.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Tündérkert: Szépasszonyok hosszú farsangja - 20
    Total number of words is 4129
    Total number of unique words is 2023
    29.7 of words are in the 2000 most common words
    42.5 of words are in the 5000 most common words
    48.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Tündérkert: Szépasszonyok hosszú farsangja - 21
    Total number of words is 4032
    Total number of unique words is 2002
    30.7 of words are in the 2000 most common words
    42.4 of words are in the 5000 most common words
    48.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Tündérkert: Szépasszonyok hosszú farsangja - 22
    Total number of words is 4120
    Total number of unique words is 1948
    32.2 of words are in the 2000 most common words
    45.8 of words are in the 5000 most common words
    52.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Tündérkert: Szépasszonyok hosszú farsangja - 23
    Total number of words is 4178
    Total number of unique words is 1901
    34.7 of words are in the 2000 most common words
    47.3 of words are in the 5000 most common words
    54.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Tündérkert: Szépasszonyok hosszú farsangja - 24
    Total number of words is 4069
    Total number of unique words is 1929
    32.9 of words are in the 2000 most common words
    45.8 of words are in the 5000 most common words
    53.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Tündérkert: Szépasszonyok hosszú farsangja - 25
    Total number of words is 4226
    Total number of unique words is 1951
    31.8 of words are in the 2000 most common words
    44.3 of words are in the 5000 most common words
    50.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Tündérkert: Szépasszonyok hosszú farsangja - 26
    Total number of words is 4085
    Total number of unique words is 2077
    31.6 of words are in the 2000 most common words
    43.4 of words are in the 5000 most common words
    49.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Tündérkert: Szépasszonyok hosszú farsangja - 27
    Total number of words is 4036
    Total number of unique words is 2000
    31.0 of words are in the 2000 most common words
    42.1 of words are in the 5000 most common words
    49.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Tündérkert: Szépasszonyok hosszú farsangja - 28
    Total number of words is 4148
    Total number of unique words is 2002
    31.4 of words are in the 2000 most common words
    44.4 of words are in the 5000 most common words
    50.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Tündérkert: Szépasszonyok hosszú farsangja - 29
    Total number of words is 4076
    Total number of unique words is 1955
    32.5 of words are in the 2000 most common words
    45.3 of words are in the 5000 most common words
    51.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Tündérkert: Szépasszonyok hosszú farsangja - 30
    Total number of words is 3694
    Total number of unique words is 1806
    31.8 of words are in the 2000 most common words
    43.9 of words are in the 5000 most common words
    49.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.