Székelyföldi gyüjtés; Magyar népköltési gyüjtemény 3. kötet - 17

Total number of words is 1051
Total number of unique words is 649
37.9 of words are in the 2000 most common words
49.4 of words are in the 5000 most common words
54.7 of words are in the 8000 most common words
Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
valami gonoszszal fizet, mig aztán földeriti tettének inditó okát.
A koránbeli változat szerint (XVIII. fejezet 64–81. vers.) Mózes
találkozik egy előtte ismeretlen bölcs prófétával, s kéri, hogy
vigye őt is magával, hogy bölcs tapasztalatain okulhasson. Miért
vinnélek – mond amaz – te úgy sem maradnál velem, mert nem
szivelhetnéd el tetteimet, melyeknek értelmét fel nem foghatod.
Mózes azonban igéri, hogy vele marad s tetteiben minden
kérdezősködés nélkül meg fog nyugodni. Elindulnak tehát együtt
s először is a tengerpartra érnek, a hol egy hajó horgonyoz. A
próféta fog egy fejszét, lyukat üt a hajón, elsülyeszti. Mózes
nem állhatja meg, hogy meg ne kérdezze, miért tette ezt; de a
próféta emlékezteti őt igéretére s nem ad felvilágositást.
Tovább vándorolva, egy fiúra akadnak, a ki szeliden játszogat. A
próféta ezt megöli s mikor Mózes kérdezi, miért ölte meg,
ismétlődik az előbbi jelenet. Végre egy városhoz érnek, de ott
őket igen rosszúl fogadják, szállást nem kapnak sehol, tovább
kell menniök. Észre veszik azonban, hogy a város fala kidülő
félben van. A próféta ezt csudaerővel föltámogatja és szilárdan
megerősiti. Miért tetted ezt – kérdé Mózes – hiszen e rossz
emberek nem érdemelnek jó tettet; ily munkáért szállást és nagy
jutalmat is követelhettél volna. Ekkor a próféta kijelenti, hogy el
kell válniok s tettei okát igy magyarázza meg. A hajó szegény
embereké s egy hatalmas zsarnok, a kinek hajókra van szüksége,
parancsot adott, hogy minden ép hajót foglaljanak le és vigyék el
számára; a sülyedt hajót azonban nem fogja elvitetni s tulajdonosai
később majd kijavitják. A fiú kegyes szülők gyermeke volt, de
maga istentelen és gonosz indulatú; még szüleire is kárhozatot
hozott volna; Isten azonban majd ad nekik méltóbb gyermeket. A
düledező fal tövében árva gyermekek vagyona van elrejtve; ha
kidőlt volna a fal, mások kezére került volna az elásott kincs;
igy azonban rejtve marad s az árvák, ha felnőnek, megtalálják.
Voltaire e mondának egy másik, a mienkhez hasonlóbb változatát
Zadig czimü keleti regényében dolgozta fel (XX. fejezet:
_L’ermite_) Zadighoz, vándorutja közben, egy angyal (Jesrad)
csatlakozik. Előbb egy gazdag pazar urhoz térnek be, a ki őket
dúsan megvendégeli, de velök szóba sem áll. Az angyal innen ellop
egy drága arany tálat. Aztán egy fösvényhez jutnak, a ki befogadja
ugyan, de igen rosszúl látja el őket. Az angyal az arany tálat
ennek ajándékozza. Harmadszor egy bölcs és szives gazdánál
hálnak meg. Reggel, távozáskor, az angyal felgyujtja a házat.
Azután egy özvegy vendégeli meg őket, a kinek egy szép és kedves
unokaöcscse van; ezt az angyal a folyóba taszitja. Tettei okát
aztán igy fejti meg: A pazar úr hadd legyen vigyázóbb vagyonára; a
fösvény hadd fogadja jobban az utasokat; a bölcs és szives gazda a
leégett ház romjai között kincsre fog találni; a megölt fiú egy
év alatt saját jó nénjét meggyilkolta volna.
Valószinüleg irodalmi uton, talán a szombatosok idejében, jutott ez
ősi zsidó mese a székelyek közé. Részletei azonban, nézetünk
szerint, elmésebbek, mint az eredeti monda.
11. =Többet tud az apjánál=. Rokon természetü tolvajcsinyek:
Gaálnál 24. sz. a. _Az akasztófára rendelt királyfi_, Merényinél
I. és IV. k. _Kilinkó és Tilinkó_, Grimmnél 192. sz. a. _Der
Meisterdieb_ cz. a. Azonban mindezekben egészen más csinytettek
fordulnak elő.
12. =A szép ember és a csalfa asszony=. Az _Ezeregyéjből_ került,
de tetemesen megromlott. Az _Ezeregyéj_nek legelső meséje szerint,
mely egyszersmind az egész nagy gyüjteménynek befoglaló keretéül
szolgál, Shahrian szultán hűségtörésen kapván nejét,
bátyjával együtt, a kit szintén ugyanazon fátum ért, elindulnak
bujdosni, hogy magoknál megcsalatottabb embert keressenek. Találnak
egy dzsint (óriást), a ki a feleségét üvegszekrényben hordja a
hátán, de ez mégis oly sokszor megcsalja, hogy már egész füzér
gyürüje van azon férfiaktól, a kikkel hütlenkedett. Shahrián
elszörnyűködve az asszonyi csalfaságon, hazatér, és elhatározza,
hogy ezentul minden este más leányt vesz magának, s hogy azt reggel
megöleti. Egy ideig meg is teszi, azonban a szép Sheherzade ezer egy
éjen tartja őt mesével, mig végre meggyőződvén e leány
állhatatosságáról, kegyetlen határozatától eláll.
Mesénk ennek kissé gyarló reminiscentiája.
13. =A fotosi ember polturája=. Változata Jókai Mór Adomái közt.
_A szegény ember és a zsiványok_ cz. a.; továbbá Arany László
Népmeséi közt _Dongó és Mohácsi_ cz. mesében.
14. =Krisztus-mondák=. Gyüjteményünk első kötetében sikerült
tiz Krisztus-mondát összegyüjtenünk; köztök néhány igen
szépet, olyanokat is, melyeknek ereteti magyar voltok egyátalán
kétségbe nem vonható, mert az egész monda teljesen magyar
szó-játékon épül. E sikernek annyival inkább örvendhetünk, mert
azelőtt a magyar népköltési gyűtjemények Krisztus-mondákat nem
közöltek s mert ennélfogva remélhettük, hogy mihelyt a gyüjtők
figyelme ezekre is föl van ébresztve, a gyüjtemény talán gyorsan
szaporodni fog. E reményt a jelen kötet Krisztus-mondái csak
részben váltják be. Számra sem sok, a mi összekerült s költői
értékre és eredetiségre sem állják ki a versenyt az első
kötetbeliekkel. Azonban a közlést bizonyára ezek is megérdemlik,
már azért is, hogy a gyüjtők e kevésbbé méltatott
népköltészeti termékekről ezentúl se feledkezzenek meg.
Az egyes mondákra kevés megjegyezni valónk van.
Az 1. számút v. ö. _Gyüjteményünk_ I. kötetében a XXIV. sz.
Krisztus-mondával, melyhez mind szerkezet, mind erkölcsi tanulság
tekintetében rokon.
A 2. sz. alig egyéb, mint egy részlete azon ó héber mondának,
melyről lásd fentebb a X. számú meséhez irott jegyzetet.
A 3. számúra nézve v. ö. _Gyüjteményünk_ I. köt. XXX. sz.
A 4. sz. már régebben közöltetett irodalmunkban, mint cseh
népmese, Waldau Alfréd német nyelvü gyüjteménye nyomán a
_Koszorú_ 1864. II. félévi 17-ik számában. Variánsunk az ott
közlött mondával egészen azonos. V. ö. ezen kivül
_Gyüjteményünk_ I. köt. XXXIV. számát, mely szintén rokon.
5. sz. Előfordul Wenzig nyugati szláv meséi között. A magyarban
még egy változatát hallottuk, de oly élczes fordulattal, a mi
magával az eredeti naiv mondával aligha egykorú. Péter t. i. egy
élczczel vágja ki magát a bajból s az övé marad az utolsó szó.
Mikor Krisztus a féllábon álldogáló ludakra reá rezzent s ezzel
akar Péterre piritani, ez teljes nyugalommal azt feleli neki:
hessentett volna a sült lúdra is, akkor bizonyosan az is kinyujtotta
volna a másik czombját.
15. =Helyi mondák=. Néhány helyi mondát is fölvettünk, leginkább
azért, hogy gyüjtőinket ezek gyüjtésére is ösztönözzük. A
Kriza Attila-Réka mondája úgy látszik könyvmonda vagy legalább is
ily szellemben keletkezett monda. Nagyon érdekes volna, ha
összegyüjtve birhatnók mindazon mondákat, melyek Attiláról,
nejéről és fiairól élnek a székely nép ajkán. Ez némi világot
vethetne az oly sokat vitatott hún monda kérdésére is. A Kriza
mondája, valamint az itt közlött többi helyi mondák is,
ugynevezett etymologiai mondák, melyeket nemcsak a középkori
barátok, hanem maga a nép is kedvelt. Ha költői tekintetben nem is
nagy becsüek, de mint a népetymologia adatai minden esetre
érdekesek.

You have read 1 text from Hungarian literature.