Petőfi Sándor összes költeményei - 39

Total number of words is 3563
Total number of unique words is 1957
22.7 of words are in the 2000 most common words
33.9 of words are in the 5000 most common words
40.7 of words are in the 8000 most common words
Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
Míg én búban
A széles világot
Átfutom, nem
Lelve boldogságot.

Vendég.
Kerepel a szarka
Házam tetején:
Vendég jön. Vendégnek
Vajh, kit várjak én?
Messze föld határán
Jár a szerető,
Csalfa volt szerelme,
Vissza nem jön ő.
Tán te lész vendégem,
Óhajtott halál;
Úgy siess, ne késsél,
Ajtóm nyitva áll.
(Duna-Vecse, jun. 5.)

Csal.
Völgy homályán, fák hüsében,
Kert megett,
Zeng a lantos hév szerelmi
Éneket.
Zeng, ha gyúl a rózsahajnal
Keleten,
Ha nyugodni bércz megé a
Nap megyen.
S szép tavaszszal, nyár hevén hüs
Őszön át
Pengeti a szerelemnek
Hév dalát.
S édes díja zengzetének,
A leány
Ha kacsingat által a kert,
Ajtaján.
Jő a tél, és megnyil a kert
És ragad
Kebelére a leány – más
Boldogot.
A csalódott megy kinok bús
Éjjelén,
S hallgat a dal lantja néma
Idegén.
(Duna-Vecse, máj. 27.)

Álom.
Kór valék, fájdalmaimnak
Szenvedém nagy kínjait;
Jött az éj szelíden végre,
S könyörűlve békességre
Álmaim karába vitt.
És láttam ott
A szőke lányt,
Nem hidegen
Már szűm iránt;
Hozzám voná
A szerelem,
S eget lele
E kebelen,
S én piruló
Lángajakán,
Mézcsókjait
Lecsókolván.
És ujra csók,
S meg annyi csók,
S oly édesek!
S oly lángolók!
Ily álmakat adjatok, isteneim,
És marhat a fájdalom, a fene kín;
Én tűrni fogok, valahára talán
Majd égi való jön az álmok után.

Örök bú.
Tódúl a felleg; barna éjbe vonja
A látkört, búsul a sötét vidék.
Sötét e szív is, hű szerelmem honja,
Reá a bú gyászfátyla szöveték.
Nem bírva terhét, a felhő könyekre
Fakadt, s a rózsa gyüjti gyöngyeit.
Megtelt e szív is, könyeim peregve
Áztatják arczom hervadt díszeit.
Színekkel tarkaékesen szivárvány
Ragyog keletről, szép derű jele.
Borúm örök, hajh, lánykám nem mosolyg rám
Szivárványként, hogy földerítene.
(Duna-Vecse, április 24.)

Ujság.
Figyeljetek, derék história!
»Halljuk! Tovább! Na s aztán!« A minap
Szent elragadtatás tüzével egy
Költő merészen mászta Helikon
Bérczét, öröklétű hírkoszorút
Tüzendő fürtibe a fénytetőn.
Mármár magos czéljához ért, midőn
Réműletes mennydörgés hallatik.
»»Védj, szent Apollo!«« Ujra mennydörög.
Megborzad a költő, s uramfia!
A mélybe henterűl. »Hahahaha!«
S ugyan mi dörge? »A boszús Olymp.«
Nem. »Halljuk! Halljuk!« Hát a Múzsafi
Nem legbővebben abrakolt – hasa.
(Vadas, május 16.)

Vándordalok.
I.
Távol szeretteimtől
S tőled, te drága hon!
Vándorlom a világot
Végetlen útakon.
És lábam a nagy úton
Fáradva lépdegel,
Mert vállaim tetézvék
Butornak terhivel.
Eldobtam én a terhet,
Nincs többé vállamon;
És mégis vajh mi csüggeszt?
És mégis vajh mi nyom?
Boldogtalan fiú te!
Mely tégedet lever,
Nem válladon… szivedben
Az óriás teher.
II.
Hová, hová az égi úton,
Darusereg?
Azért hagyjátok-é a tájat,
Mert nem meleg?
Vándorlok én is, ámde pályám
Ellenkező:
A szerelem forró honából
Jégsír felé.
(Pápa.)

Változás.
Míg a földet gyász temette,
Dúlván förgeteg felette
Pusztaságnak vad telén,
Mért virúla bájos éden
Kebelemnek belsejében?
Mert rózsámat ölelém.
Most, midőn a szép tavasznak
Uj virányi illatoznak
A mosolygó téreken,
Mért vagyon tél kebelemben,
Puszta, gyászos, véghetetlen?
Mert rózsám nem ölelem.
(Vadas, május 23.)

Epigrammok.
1.
Szende szerény ibolyák völgyén füzögetve bokrétát,
Szökdele berkének kedvesem árnyai alatt,
Jött és látta Eos bájait; irigyelve pirúla,
S a fák lombi fölé könnyeket ejtve futott.
(Ostfi-Asszonyfa, május 29.)
2.
Hasztalanúl vágyasz, vad sors, kínozni. Nem érzem:
Nincs szivem. A haza s a lyányka s barátnak adám.
(Ostfi-Asszonyfa, junius 4.)
3.
Ujra mosolyg a táj aranyos sugarakba fürödve,
A hanyatló Phoebus ha nyugalomra megyen.
Engemet, hajh, szeretőm búcsúzó pillanatával
Holdtalan éjfélként bánat homálya takar.
(Duna-Vecse, junius 23.)
4.
(_Martial_ után.)
Pompej magzatjait Ázsia és Európa temette,
Őt pedig Afrika; hant ha bizonyára födi.
Hogy szanaszét ekkép hever elszóródva, mit ámulsz?
Hogy birhatott volna a föld egy helye annyi romot?
(Duna-Vecse, junius 23.)
5.
(_Martial_ után.)
Zápor zápor után, a szüret szűnetlenűl ázik.
Bár akarod, nem jő szűz bor iczédbe, csaplár.
(Duna-Vecse, junius 23.)
6.
Rákosnak szomorú mezején járván, magyar, hallod
Fái között a szél mily keseregve nyögel?
Oh nem szél nyögel ott, ősid félisteni lelke
Sír unokáinak elkorcsosodása fölött!
(Rákos, április 30.)
7.
A szerelem jelené; multé s jövőé a barátság.
(Duna-Vecse, junius 23.)

Az őrágyhoz.
Égig emeljen bár a játszi szerencse kegyelme,
És legyen első rang rangom az isten után;
S bár csak azért szűljön két India kincset özönnel,
Hogy büszkén ajakam mondani tudja: enyém!
Durva faalkotmány! emléked nem leszen irtva
Szűmből s akkoron is hajlik öledbe fejem;
Hisz te az inségnek mikor éje boronga körűlem,
S hervasztott a bú: balzsamos enyhet adál.
Enyhet adál! az ölő vad kínok örömtelen ifja
Leggyönyörűbb álmit kebleden álmodozá.

Zivatar.
Mit nekem hab? mit nekem vész?
Én nem félem haragát;
Kebelemnek pusztaságán
Száz sirokkó rohan át?
Rajta, gyorsan evezőhöz,
Talpra reszkető legény,
Bár toronynyá nő a hullám,
A túlpartra szállok én.
Köd borong ott, sűrü ködnek
Kétségbarna éjjele,
Lány, temetve mindörökre
Légyen emléked bele,
Mely az égő szerelemmel
Enyelegve játszhatál,
Mely hűséget esküvél, és
Ah mely még is megcsalál.
Rajta, bajtárs, csüggedetlen!
Nincsen messze már a part;
Bár izzadva férfiszívvel
Mi kiálljuk a vihart.
Im, mi kép leng a ködéjben?
Bájoló, mint a tavasz,
Szőke fürttel – kék szemekkel –
Hűtelen lány! képed az.
Hajh, nélkűle nincsen élet!
Vissza, izzadó legény,
Bár Mátrává nő a hullám,
Vissza – hozzá – szállok én.
(Duna-Vecse, május 8.)

Fürge méh…
Fürge méh, te bejárod a ligetet,
Hogy szedhessed virágokrul mézedet;
Az én babám nem jár fűre s virágra,
Hejh mézednél mégis édesebb csókja.

1842.
* *

Dalforrás.
Költőnek lenni isteni,
Én is költő leszek!
Varázserővel szívemet
E vágy szállotta meg.
S e vágy nem szűnő lángiban
Mindegyre égtem én;
Ragadtam végre a kobozt
Nagy tűzzel, hevenyén.
S hogy énekem röpűlete
Fellengezőbb legyen,
Telt hordóhoz vevém magam,
Pinczének mélyiben.
Mig fejtörés között időm
Itt lassan mendegelt:
A – nem mondhatnám szűk – torok
S a csap nem vesztegelt.
De bár mint törjem fejemet,
S levék borral tele:
Hiába! a csigázott ész
Egy kukkot sem szüle.
Vég pontra szállt a türelem!
Még egyszer jót iszom,
S manó vigye, ha éneket
Úgy sem zeng kobozom.
S a csapnak estem nagy mohón,
Gondolva ezeket;
De oh hallatlan bosszu! a
Csap már nem csepegett.
Zajló kebellel álltam ott,
Bennem harag gyuladt,
És megragadtam s vágtam a
Hordóhoz lantomat.
Felhangozott a kiürűlt
Hordónak kebele,
S oh üdv, oh kéj! a fejtörő
Titok kulcsot lele.
Belőlem – végre rá jövék –
Költő miként leszen:
Im, telve hallgatott, s konog
A hordó üresen.
Éhezni kell, éhezni hát,
Ki költő lenni vágy;
Éheztem én is, s folyt a dal
S enyém a myrtuság.
(Pápa.)

Változó izlés.
Mint szerettem a cseresznyét
Gyermekéveimben én!
Csak cseresznye kelle nékem,
Nem volt szebb szín, édesebb nem
Terme a föld kerekén.
Nem kellett cseresznye többé,
Gyermekéveim után:
Mert az ajak édesebb volt,
Mert az ajkon szebb pír lángolt,
Melyet nyujta szép leány.
És az évek ballagának,
És fejembe ért az ész,
S jóra jöttem valahára!
Most szemem a lyány ajkára
Szinte egykedvűleg néz.
Mert a rózsanedvhez képest,
Mely Ménesnek bérczfokán
Omlik kéjes kedvet adva,
A lyány édes bájos ajka
Keserű és halavány!
(Pápa.)

Tünődés.
Ifjú koromnak ébredése
Ah! oly tündéri szép vala,
Miként a koszorus tavasznak
Varázst mosolygó hajnala.
Hű lyányka dűle karjaimba
Hű lyányka csókja égete,
S mennynek röpíté képzeményim
Hespertüzű tekintete.
S az érzemény, mely lelkesítve
Dagasztá e meleg kebelt,
Rózsás berek lombsátorában
Szelíden ömlő dalra kelt.
Lejárt az év, s a fáradatlan
Idő uj évet alkota;
A kellemgazdag ifjuságnak
Elhulla báj virúlata.
S nincs már a lyányka karjaimban,
És hervadt a phantasia;
Az istenítő boldogságnak
Ekkép ki kelle halnia!
Ti fönn a menny kék tengerében
Mosolygva fürdő csillagok,
Trónjához a szent végezetnek
Olyan közel kik állotok,
Melyik ragyog reményt szivembe,
Melyik ragyog közűletek?
Hogy egykor még örömre kelni
Nem lészen tiltva véletek,
Akár a lyányka hű ajkáról
Szedvén uj édes csókokat,
Akár ha szárnya képzetemnek
Dicsőbb világokhoz ragad.
(Pápa.)

Ifju a pataknál.
(_Schiller_ után.)
Forrás mellett űlt a gyermek,
Koszorúkat kötözött,
S látta őket elragadtan
Tűnni a habtáncz között.
Éltem így röpűl miként a
Forrás fáradatlanul,
S mint a koszorúk sietve,
Ifjuságom elvirul.
Ne kérdjetek, mért busongok
Éltem rózsa-idején;
Minden örvend és reményel
A tavasznak jövetén;
Ámde, az uj természetnek
Ébredő hangezrede
Kebelemnek rejtekében
Csak nehéz bút költhete.
Nem vidítnak a vigalmak,
Melyeket nyujt szép tavasz;
Egy köt engem csak: közel van
S mégis messze tőlem az.
A kedvelt árnykép elébe
Vágyva nyujtom karomat,
Hajh! nem érem el s ez érzet
Csillapítatlan marad.
Jőj le, jőj, oh szép leányka!
Hagyd kevély lakod falát,
Majd virágit a tavasznak
Kebeledre hintem át;
Ime dal zeng a berekben
S tiszta zajjal jár az ér:
Egy boldog szerelmi szívpár
Kis kunyhóban is megfér.
(Pápa.)

Szín és való.
I.
Némúl a hangszerek zenéje,
A függöny fölrepűl,
S az arczokon kiváncsiságnak
Csendes figyelme űl.
És ékes színpadon a múzsa
Kegyelt papnéja áll,
Bájlóbb a kikelet kertének
Minden viráginál.
És oh, midőn szavak születnek
Az ajkak bíborán! –
Nem, így nem énekel tavaszszal
Pacsírta s csalogány.
S mit benne látsz megtestesülve:
Erény és szerelem;
S a néptömeg varázslatánál
Kéjtengerré leszen.
Hódolva a dicső müvészet
Magasb hatalminak,
Éljen-zaj és örömkiáltás
És tapsok hangzanak.
De a zajongó nép között áll
Az ifju mereven.
Ah! érzeményi zavarának
Nyelvet, szót hol vegyen?
Egy új világ nyilik szivében,
Egy új édenvilág,
És benne lángoló szerelme
Az illatos virág.
II.
A barna leples éj
Nyugalmat osztogat,
De ah! az ifjunak
Nyugalmat az nem ad.
Zajló küzdés szivén,
Szerelmi, égető,
Mely tarka gondolat-
Füzért tünődve sző.
»El, el! meglátni őt,
Az égi szép szemet,
A melynek e kebel
Imádó rabja lett;
Meglátni a szelíd
Angyalvonásokat,
Melyeknek bájain
Sziv és ész elakad;
S a tündér-termetet,
S a hullámzó kebelt,
Hol a kecs istene
Két rózsatrónt emelt;
Meglátni, asszonyok
Legszebbje, tégedet,
Minőt az ég csupán
Egyszer teremthetett!«
S az ifju elsiet,
Szerelme vágyiban,
A kedves hely felé,
Hol istennője van.
»Ti ablakai fölött
Irígy őr-kárpitok!
Pillantanom reá,
Oh kérlek, hagyjatok!«
Rejtsétek a szobát
Hiven, oh kárpitok!
Szivszaggató, miket
Az ifju látni fog:
Csók és édes szavak,
S szerelmi jelenet.
Oh bűn, oh förtelem!
Szerelmet pénzt vehet!
III.
Szinházba sergesen tódúl a nép,
Csodálni a müvésznő érdemét;
S mig hangja lelkesült szivekbe hat,
Uj és uj érdemkoszorút arat.
S az ifju?… az ifjú tetszés-zaja
Fel-felzeng bájoló játékira;
De ah! titkon folyó könyűiben
Kihalt a néma kínos szerelem!
(Pápa.)

Ideál.
Küzdő gerjedelmek, fény, homály, csapongó
Vágyak és remények tarka serege!
Melyek majd borongva, majd derengve kelnek,
Indulat-csatáit a zajló kebelnek
Ah ki festi le?
Mért e láng, e hullám dagadó eremben?
Honnan e feszítő érzet keblemen?
S szomjazó hevökben a zajongó vágyak
Lenge képzeletnek karján merre szállnak,
Merre szüntelen?
Mely varázserőnek bűvös ihletése,
Ah, mi készti zengő dalra lantomat?
És a dal ha fölzeng, ujra vaj’ mi némit?
Mert a hur beszélni szívem érzeményit
Nem lel hangokat.
Messze, messze szállnak érzeményim innen,
Oh, a puszta föld, ez nem az én hazám;
Itt a bús valónak hervatag körében
Bájoló alakkal édesen, szelíden
Mi mosolygna rám?
Fenn, elérhetetlen égmagas tetőkön
Isten-szép alakkal rózsafényben áll,
Mely után epedve küzd a hév indúlat,
Mely után e szívnek dobbanása gyúlad.
Ott az ideál.
Ott lebegsz előttem tündér fátyolodban
A hajnal biborszin leplén, szép alak!
Ott lebegsz az alkony elhaló tüzénél,
S szende félhomályán a merengő éjfél
Holdsugárinak.
És ha zúg a szélvész romboló csatája,
És ha nyögve sír a berki csalogány,
És te lengsz előmbe, hogyha sújt a bánat,
S hogyha keblem éjén kéj koránya támad
Kíncsaták után.
Lelkesült idegről száll feléd az ének,
Forró érzeményim szállanak vele;
Oh, ki élsz ragyogva túl a földhomályon,
Halld meg a sóvár szűt, égi ideálom
Tiszta kebele.
Jőj le bájaidnak szép gazdagságában,
Jőj egy pillanatra, túlvilági lény!
Jőj, ez árva lét hogy elfeledve légyen,
Hogy szelíd ölednek enyhe édenében
Üdvezűljek én.
Hervadok, te érted hullanak virágim,
Mint a gyenge rózsa nyári hév alatt;
Légy keserveimnek édes égi bére,
Hintsd e sorvadó ajk égető tüzére
Szellemcsókodat!
Vagy ha zárva tőled e világ határa,
Oh ha karjaimba jőnöd nem szabad:
Ints, ragadj fel hozzád egy varázserővel!
Ints, hagyj összeforrni fényed szépségével!
Nélküled hajh éltem kín és kárhozat!
(Pápa.)

Kolmár József emlékkönyvébe.
Magas trónján a sors ül, titkos könyv kezében,
Az életkönyv ez, benne két lap a mienk,
Az egyiken borongó gyász vonul sötéten,
A másik hajnalodva rózsaként dereng.
Ohajtom én: legyen hű kedveződ a végzet,
Hogy általolvasnod ne kelljen a sötétet.
(Pápa.)

Tolvaj huszár.
I.
Ló dobog, por kél az úton,
Zeng a harsány trombita.
»Kvártélyt, kisbiró! huszárok
Szállanak a faluba.«
És hogy jöttek, hogy megálltak
A vitézi seregek,
Aggalom s öröm vegyűlve
A lakókat szállta meg.
Aggalom s öröm szivökben
Nem hiába lakozik:
A huszárok csínosak, de
Kissé hosszuk ujjaik.
»Jól vigyázz mindenre, lyányom,
– Mondd az aggódó anya –
Nehogy ez vagy az házunktól
Vélök elvándorlana.«
II.
Ébred a hajnal sugára,
Véle ébred a huszár,
Lóra pattan, induló zeng,
S messze föld fogadja már.
És merengő fájdalommal
Néz utánok a leány;
Könny pereg le szép szeméről
Mély fohász kel ajakán.
‚Mért, leányom, e busongás?
Szólj, mi történt vaj’ veled?‘
»Jó anyácskám, meglopának,
Egy elvitte szívemet.«
(Pápa.)

Elégia egy várrom felett.
(_Matthisson_ után németből.)
Nyugszik esti szürkület fátylában
A halk táj, s a berki dal kivesz,
Még csak itt, az agg falak körében
Egy tücsök busongva zengedez;
Csend lebeg le fellegetlen égről,
Lassan mén a csorda mezejéről,
És a fáradt földmives halad
Megnyugodni ős fedél alatt.
Itt az erdőkoszorús tetőkön,
Az enyészet töredékiben,
Hol reám a multból borzalom száll,
Bánat! e dalt néked szentelem.
Búval gondolom, hogy mik valának
Hajdanán e porló maradványok:
E tornyos vár állt fenségesen,
A hegyeknek szirttetőiben.
Ott, hol oszlopok sötét kövére
Bút susogva hajlik a repkény,
És a puszta ablak üvegén át
Csillog szomorún az esti fény,
Az atyának ott talán könyűje
Áldva perge bátor gyermekére,
Kinek hírsovárgó kebele
Vágyva néze harcznak ellene.
»Béke véled!« szólt az őszült bajnok,
Átövezve hősi karddal őt,
»Soha többé, vagy térj győzve vissza,
Érdemeld meg őseid nevét!«
És a nemes ifjunak szemébe
Rémítő láng szálla, arcza ége,
Rózsáknak virító kerteként,
Melyre bíbor hajnal hinte fényt.
És arszlánszivű Richardként harczba
Akkoron röpűlt a dalia,
S mint erdőnek a viharban, kellett
Ellenének meghajolnia;
S mint virágos partu ér szelíden
Szállt meg sziklavára teremében,
Az örömkönyűt siró atyát
És ölelve szép menyasszonyát.
Ah, gyakorta a szorongó kedves
Erkélyéről néz a völgy felé:
Vért, pajzs csillog estnek aranyában,
A paripa nyargal, híve jő;
Hallgatólag jobbját néki nyujtja,
S áll majd halványan, majd elpirulva,
De mi szende szemeiből szól,
Olyat Petrark’ s Sappho sem dalol.
Hol bagolyfészkek fölött terülnek
Durván összebonyolult füvek,
Ott a billikom vidáman csenge,
Míg a csillagok kiégtenek,
Terhesen vítt harczok diadalma
És a szent csaták szörnyű kalandja
Míg emlékezetben újra kelt,
Kedvvel tölté a zord hőskebelt.
Ó mi változás! most borzadályos
Éj takarja a dicső helyet,
S esti szél nyög búsan, hol erősek
Vígadának áldomás felett;
Ott magányos kórók lengedeznek,
Hol lándsát és pajzsot kért a gyermek,
Ha riadván a harcztrombita,
Csataménre pattant az apa.
Elhamvadtak a hatalmas csontok
Immár a borongó föld alatt,
Félig sülyedt kő alig mutatja,
Hol találták vég nyugalmokat.
Mennyi lett játéka a szeleknek!
Sírjaikkal emlékeik is vesztek,
A vitézkor fénytettei felett
Feledés űz barna fölleget.
Igy enyész az élet dicsősége
S hatalomnak álomképzete,
Igy merűl a gyors idő röptével
Égbe minden, a mit föld szüle:
Hamvveder, szánt az emlékezetnek,
Halhatatlanság-igérő ének,
Győztes főt koszoruzó babér,
S tett, a melyet ércz, márvány dicsér.
Minden, a mi bájol s vágygyal tölti
Itt a porban a nemes kebelt,
Eltűnt mint az őszi nap sugára,
Hogyha vész a láthatárra kelt.
Kik vigan ölelkezének este,
A korány arczukra már bút feste,
A barátság is, s a szerelem
Kéje vész a földről jegytelen.
Édes szerelem, rózsás ösvényed
Pusztaság tövisével határ,
S te, barátság aetheri világa,
Egy rögtön vihar homályba zár.
Kábaság a hír, fenség, hatalmak!
A koporsók egyaránt takarnak
Éjbe büszke föld-uralkodót
S reszketeg fejü zarándokot.
(Pápa.)

A bujdosó.
Mit nekem hab! mit nekem vész!
Én nem félem haragát,
Kebelemnek pusztaságit
Száz vihar rohanja át.
Rajta! gyorsan evezőhöz,
Talpra, reszkető legény!
Bár toronynyá nő a hullám,
A túlpartra szállok én.
Éj borong ott, sűrü ködnek
Kétségbarna éjjele;
Lyány! temetve mindörökre
Légyen emléked bele,
Ki ez égő szerelemmel
Enyelegve játszhatál,
Ki hűséget esküvél, és
Oh! ki még is megcsalál.
Messze tűnnek már a partok,
Messze tűn a gyászvidék,
Hol szivemnek béke, csönde
Romhalomba dönteték.
Tűnjön is nagy messze tőlem,
Hogy ne légyen semmi jel,
Mely a multat, érzeményim’
Háborítni, költse fel.
Hah! mi kép leng a ködéjben?
Bájoló, mint a tavasz…
Szőke fürttel… kék szemekkel…
Hűtelen lyány, képed az!
Nincs tehát a nagy világon,
Nincs hely, csalfa szép alak!
Hol sebemre ír csepegjen,
Hol feledni tudjalak?

Ideál és való.
Dalra, dalra, néma húrok!
Lengj előmbe, ideál;
Hagyd hevűlni képzeményim
Égi fényed bájinál.
S száll egéből ideálom,
És az ott – mely rózsaszál?
Ah a lyányka ablakából
Ablakomra kandikál.
S ideál és szép leányka
Engemet hevítenek.
Kit tekintsek, kit daloljak?
Mondjátok meg, istenek!
Képzetem varázsalakja!
Tűnj egedbe, tűnj tova;
Való kell a föld fiának,
S költő nem a föld fia?
(Pápa.)

Lehel.
A kürtkebelbe fú Lehel,
S a kürt riadva énekel
Vad éneket csatára;
S szilaj szikrát ezer szem hány,
És nyúl kifent aczél után
Ezer kéz, hallatára.
A kürtnek harsogó szava
Még egyszer szóla tétova,
És összeütközének:
Hadur világduló fia
S a boszuló Germania,
Mind harczszomjas legények.
Iszonyterhes lőn a csata,
Vérnek patakja árada
Mezők tiport füvében,
És por közé a hadfiak
Sürűn omolva hulltanak,
Mint gabna jégesőben.
Még dúl soká az ütközet,
S még diadal nem nyujt kezet
Sem ennek sem amannak;
Még a koromsetét halál
Honába, kard csapásinál,
Ezren s ezren rohannak.
A sors koczkája vetve van,
És hajh! serege csúfosan
Leverve nyög Lehelnek;
S kiket nem ére a halál,
Kardok duló csapásinál,
Rablánczon vesztegelnek.
»Hogy többé ránk ne törjetek,
Bitóra tüstént véletek,
Rablók gonosz csapatja!«
Kihez hajolt a győzelem,
Parancsszavát a fejdelem
Ily büszke-durván adja.
»Elő, vezér, elő veled!
Elsőség illet tégedet,
Hadd lássuk szörnyü képed.
Olyan magasra emel-e
A magyarok nagy istene,
Mint én emellek téged?«
S a porba tipratott kebel
Fojtott dühérzeményivel
A hős előbbre lépett,
És szóla: »Fejdelem! kegyed,
Látom, határtalan; egyet
Engedj hát kérni tőled.
A kürt éltem hű társa volt,
Ő annyi vért és viadalt
Karom között szemléle;
Ez óra tőle elszakaszt:
Hagyd még egyszer megfúnom azt,
Hagyj elbucsúzni tőle!«
És zúg dörögve rémitőn
A kürt ismét Lehel kezén;
S hogy harsogtatta szerte,
Rá szent hevűlet lángja száll,
A győző fejdelemnek áll
És véle őt leverte!
»Te fölmagasztalsz – e szavak
A hősi ajkon hangzanak –
És én a porba váglak.«
S megy bátran, míg önérzete
Arczára kéjsugárt vete,
Elébe a halálnak.
(Pápa.)

1843.
* *

Az első dal.
Kit a dal istene
Szent csókjával füröszt,
Első vagyok, hazám,
Szinházad népe közt.
Zengjen tehát a lant!
S legelső énekem,
Pályámnak társai,
Tinéktek szentelem.
Az érzet kútfeje
A dagadó kebel;
Dalomnak hangjai
Onnan szakadtak el.
S mint szívnek gyermeki
A szívbe vágynak ők;
Engedjétek nekik
Honokba menniök. – –
Ki a művészet e
Szent templomába lép,
Az, illő, hogy legyen
Fejben, kebelben ép;
Az elme éjjele
S a megromlott kebel
E fának ágain
Gyümölcsöt nem nevel.
Két csillag sugara
Derengje át egünk:
Hon és erény legyen
E két csillag nekünk.
Nem kell a színpadot
Tekinteni csak úgy,
Mint hol mindennapi
Kenyérhez nyílik út;
A színpad czélja nagy,
A színpad czélja szent:
Ez a szív parlagán
Erkölcsöt fejt, teremt.
Azért érzelmeink’
Gyullaszsza tiszta tűz,
Mely minden szennyet a
Kebelbül számkiűz;
Mert várni lehet-e,
Hogy romlott föld alatt
A mag termő legyen
Gazdag kalászokat!
Föl hát! és míg a szem
Csak egy sugárt lövel,
Előle a magas,
Szent czél ne veszszen el.
S ha ez lesz életünk:
Édes jutalmat ad
A hon áldó szava
S a nyúgott öntudat
(Kecskemét.)

Népdalok.
I.
Jön az ősz, megy a gólya már,
Hideg neki ez a határ;
Röpűl, röpűl más országba,
Hol jobban süt a nap rája.
Hejh van oka a gólyának,
Hogy más hazát néz magának;
De, galambom, hogy elhagytál,
Nem t’om mi okot találtál.
Hív voltam én hozzád mindig,
Elejétől utójáig,
Nem volt szivemben ősz, tavasz,
Érted, mint a nyár, égett az.
S vajjon a kihez röpűltél,
Nem lesz-e annak szivén tél?
Megeshetik, szép galambom,
Noha neked nem kivánom.
Mert a gólya, ha visszaszáll,
Virító szép tavaszt talál;
Hejh de mire te visszaszállsz,
Csak puszta sírhalmot találsz.
II.
Kakasszóra hajnal ébred,
Én lányokkal nem beszélek,
Mert ha szólok ő hozzájok,
Hajnal lesz a két orczájok.
Igy valaki azt gondolná,
Én is kakas vagyok talán;
S hejh a kakas hamis madár,
Untalan más fészekhez jár.
Pedig én kakas nem vagyok,
Hanem filemile vagyok,
Egy a fészkem, egy a párom,
Egyért élek a világon.
(Kecskemét.)

Könyeim.
I.
Áldás reátok, ligetemben
Odább iramló csermelyek!
Utaitokon a szép tavasznak
Hímes virági termenek.
Ez arcz fölött is két patak foly,
Folytok, szerencsétlen könyek;
De halvány pályátok körében
Virágok ah nem zsengenek!
II.
Forró sugárokat
Lövel a nyári nap;
Sugári lánghevén
Patak, folyó apad.
O forró nyári nap,
O lángoló sugár,
Könyűmnek árjait
Apasztanád ki bár!
III.
Eljött az ősz; a part virága
Hervadva hull a csermelyár habjába.
Eljött a bú; az élet kéje
Kihalva ful a könyek özönébe.
IV.
O télnek dermesztő hidegje!
Mely a folyókat lebilincseléd;
O télnek dermesztő hidegje,
Bilincseld le szememnek csepkönyét!
V.
Fuss, oh patakcsa,
Fuss csüggedetlen;
Megnyúgoszol majd
A tengerekben.
Hullasz könyűm, hullj;
O a halálban,
Számomra is tán
Megnyúgovás van.
(Kecskemét.)

Viz és bor.
Le a tenger fenekére
Merül a halász,
Lent a tenger fenekében
Gyöngyöket halász.
Nékem a boros pohárnak
Öble tengerem,
S gyöngy ha van tán dalaimban,
Az csak ott terem.
Bűnnek éje űlt a földön.
Jött a vízözön,
A viz által a bűn éje
Elseperve lön.
Búnak éje ül szivemben;
A bú éjjelét
– Bennem a viz tehetetlen! –
Csak bor mossa szét.
Nyári hévben a virágszál
Sanyarogva nő;
A virágot uj életre
Kelti langy eső.
Csüggedésben, tikkadásban
Langy esőm a bor;
Permetegje enyhe csöpjén
Vérem ujra forr.
Tettetés-e, vagy belösztön,
Vagy akármi más,
Csak hogy a halottra könyet
Ejteni szokás;
Engemet viz ott se érjen,
S már ha sirni kell,
Sirja hát hideg poromra
Könyét borkehely.
(Pozsony.)

II.
A KÖLTŐ ÁLTAL GYÜJTEMÉNYEIBŐL
KIHAGYOTT KÖLTEMÉNYEK.
1844.
* *

Szinházban.
You have read 1 text from Hungarian literature.
Next - Petőfi Sándor összes költeményei - 40
  • Parts
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 01
    Total number of words is 3804
    Total number of unique words is 1931
    32.7 of words are in the 2000 most common words
    45.6 of words are in the 5000 most common words
    53.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 02
    Total number of words is 3850
    Total number of unique words is 1833
    34.5 of words are in the 2000 most common words
    47.9 of words are in the 5000 most common words
    54.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 03
    Total number of words is 3647
    Total number of unique words is 1920
    30.4 of words are in the 2000 most common words
    42.7 of words are in the 5000 most common words
    48.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 04
    Total number of words is 3671
    Total number of unique words is 1896
    28.2 of words are in the 2000 most common words
    40.4 of words are in the 5000 most common words
    45.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 05
    Total number of words is 3947
    Total number of unique words is 1967
    30.2 of words are in the 2000 most common words
    43.9 of words are in the 5000 most common words
    49.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 06
    Total number of words is 3860
    Total number of unique words is 1731
    34.3 of words are in the 2000 most common words
    48.7 of words are in the 5000 most common words
    55.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 07
    Total number of words is 3902
    Total number of unique words is 1960
    32.6 of words are in the 2000 most common words
    45.8 of words are in the 5000 most common words
    52.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 08
    Total number of words is 3982
    Total number of unique words is 1830
    33.7 of words are in the 2000 most common words
    47.7 of words are in the 5000 most common words
    54.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 09
    Total number of words is 3989
    Total number of unique words is 1776
    34.2 of words are in the 2000 most common words
    48.5 of words are in the 5000 most common words
    55.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 10
    Total number of words is 3925
    Total number of unique words is 1771
    33.1 of words are in the 2000 most common words
    45.9 of words are in the 5000 most common words
    53.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 11
    Total number of words is 3875
    Total number of unique words is 1947
    31.3 of words are in the 2000 most common words
    43.3 of words are in the 5000 most common words
    49.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 12
    Total number of words is 3828
    Total number of unique words is 2006
    30.1 of words are in the 2000 most common words
    42.9 of words are in the 5000 most common words
    49.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 13
    Total number of words is 3626
    Total number of unique words is 1846
    28.8 of words are in the 2000 most common words
    40.8 of words are in the 5000 most common words
    47.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 14
    Total number of words is 3664
    Total number of unique words is 1806
    30.8 of words are in the 2000 most common words
    43.6 of words are in the 5000 most common words
    50.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 15
    Total number of words is 3717
    Total number of unique words is 1886
    28.6 of words are in the 2000 most common words
    40.4 of words are in the 5000 most common words
    47.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 16
    Total number of words is 3679
    Total number of unique words is 1767
    31.3 of words are in the 2000 most common words
    43.2 of words are in the 5000 most common words
    49.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 17
    Total number of words is 3633
    Total number of unique words is 1701
    30.0 of words are in the 2000 most common words
    42.3 of words are in the 5000 most common words
    49.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 18
    Total number of words is 3671
    Total number of unique words is 1830
    28.1 of words are in the 2000 most common words
    40.5 of words are in the 5000 most common words
    47.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 19
    Total number of words is 3832
    Total number of unique words is 1846
    31.1 of words are in the 2000 most common words
    43.9 of words are in the 5000 most common words
    51.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 20
    Total number of words is 3719
    Total number of unique words is 1715
    30.5 of words are in the 2000 most common words
    42.8 of words are in the 5000 most common words
    50.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 21
    Total number of words is 3808
    Total number of unique words is 1793
    30.9 of words are in the 2000 most common words
    43.1 of words are in the 5000 most common words
    49.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 22
    Total number of words is 3612
    Total number of unique words is 1673
    30.3 of words are in the 2000 most common words
    41.7 of words are in the 5000 most common words
    47.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 23
    Total number of words is 3686
    Total number of unique words is 1718
    28.8 of words are in the 2000 most common words
    40.8 of words are in the 5000 most common words
    47.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 24
    Total number of words is 3801
    Total number of unique words is 1725
    29.4 of words are in the 2000 most common words
    41.8 of words are in the 5000 most common words
    49.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 25
    Total number of words is 3794
    Total number of unique words is 1894
    31.6 of words are in the 2000 most common words
    45.1 of words are in the 5000 most common words
    51.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 26
    Total number of words is 3759
    Total number of unique words is 1761
    31.8 of words are in the 2000 most common words
    44.5 of words are in the 5000 most common words
    51.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 27
    Total number of words is 3802
    Total number of unique words is 1808
    30.4 of words are in the 2000 most common words
    43.9 of words are in the 5000 most common words
    51.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 28
    Total number of words is 3845
    Total number of unique words is 1847
    30.0 of words are in the 2000 most common words
    43.2 of words are in the 5000 most common words
    50.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 29
    Total number of words is 3805
    Total number of unique words is 1898
    29.3 of words are in the 2000 most common words
    41.9 of words are in the 5000 most common words
    48.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 30
    Total number of words is 3791
    Total number of unique words is 1830
    29.8 of words are in the 2000 most common words
    42.1 of words are in the 5000 most common words
    50.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 31
    Total number of words is 3726
    Total number of unique words is 1858
    28.5 of words are in the 2000 most common words
    41.6 of words are in the 5000 most common words
    48.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 32
    Total number of words is 3804
    Total number of unique words is 1886
    30.8 of words are in the 2000 most common words
    42.1 of words are in the 5000 most common words
    49.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 33
    Total number of words is 3683
    Total number of unique words is 1800
    30.7 of words are in the 2000 most common words
    42.4 of words are in the 5000 most common words
    48.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 34
    Total number of words is 3648
    Total number of unique words is 1776
    30.0 of words are in the 2000 most common words
    41.3 of words are in the 5000 most common words
    48.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 35
    Total number of words is 3764
    Total number of unique words is 1875
    30.4 of words are in the 2000 most common words
    43.6 of words are in the 5000 most common words
    49.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 36
    Total number of words is 3876
    Total number of unique words is 1860
    30.8 of words are in the 2000 most common words
    45.3 of words are in the 5000 most common words
    51.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 37
    Total number of words is 3754
    Total number of unique words is 1795
    29.9 of words are in the 2000 most common words
    43.8 of words are in the 5000 most common words
    50.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 38
    Total number of words is 3631
    Total number of unique words is 1855
    28.0 of words are in the 2000 most common words
    39.4 of words are in the 5000 most common words
    45.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 39
    Total number of words is 3563
    Total number of unique words is 1957
    22.7 of words are in the 2000 most common words
    33.9 of words are in the 5000 most common words
    40.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 40
    Total number of words is 3751
    Total number of unique words is 1801
    31.4 of words are in the 2000 most common words
    44.1 of words are in the 5000 most common words
    50.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 41
    Total number of words is 2293
    Total number of unique words is 1143
    35.2 of words are in the 2000 most common words
    46.8 of words are in the 5000 most common words
    52.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.