Petőfi Sándor összes költeményei - 21

Total number of words is 3808
Total number of unique words is 1793
30.9 of words are in the 2000 most common words
43.1 of words are in the 5000 most common words
49.3 of words are in the 8000 most common words
Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
Szereted a hazának színeit,
Lyányka, mert szereted a hazát.
Adok én is három színt cserébe:
A zöld színnek vedd reményimet,
A fehérnek halovány orczámat,
A pirosnak vérző szívemet.
(Szalk-Szent-Márton.)

Fa leszek, ha…
Fa leszek, ha fának vagy virága.
Ha harmat vagy: én virág leszek.
Harmat leszek, ha te napsugár vagy…
Csak hogy lényink egyesüljenek.
Ha, leányka, te vagy a mennyország,
Akkor én csillaggá változom.
Ha, leányka, te vagy a pokol: (hogy
Egyesüljünk) én elkárhozom.
(Szalk-Szent-Márton.)

Őszi reggel járok…
Őszi reggel járok a szabadban,
De hiába nézek szerteszét;
Sűrü ködnek fátyolában a táj,
A toronynak látni csak hegyét.
A természet elhagyott szentegyház;
Nincsen benne buzgó népe már:
A virágok… s hallgat orgonája,
Hallgat a sok énekes madár.
A természet néma szentegyháza
Fölzajlik még egyszer az idén
– A tavasznak mintegy viszhangjául –
A szüretnek megjövetelén.
A szüret víg, kellemes mulatság.
Gyakran ekkép sóhajtott szivem:
Be szeretnék én is szüretelni,
Mért nincs nekem is szőlőhegyem?…
Most beérném egyetlen gerezddel,
Egy egész szőlőhegy nem epeszt;
Hejh, beérném én veled, leányka,
Te legszebb, legédesebb gerezd!
(Szalk-Szent-Márton.)

Háborúval álmodám…
Háborúval álmodám az éjjel,
Háborúba hítták a magyart;
Fölhivó jelül, mint hajdanában,
Országszerte járt a véres kard.
S fölriadt a véres kard láttára,
A kinek csak egy csepp vére volt.
A szabadság drága koszorúja,
Nem hitvány pénz volt a harczi zsold.
Épen e nap volt menyegzőnk napja,
Az enyém, leányka, s a tiéd;
S én, hogy haljak a honért, elhagytam
Házasságunk első éjjelét.
Úgy-e, lyányka, a menyegző napján
Menni és meghalni, szörnyü vég?
És mégis, ha rá kerülne a sor,
Ugy tennék, mint álmomban tevék.
(Szalk-Szent-Márton.)

Életem most…
Életem most egyetlen kivánság:
Megnyerhetni, lyányka, szívedet!
Néha mégis csaknem azt ohajtom:
Vajha ne szeretnél engemet.
Azt hiszem, hogy sorsom a tiéddel
Összekötni vétek volna tán;
Az enyém oly boldogtalan, oly bús,
A tiéd oly boldog, oly vidám!
Berekeszszem a szelíd galambot
Vérszomjas vadállatok közé?
Tengerekre, vészes tengerekre
A kicsiny sajkát vezessem-é?
Nem járnál-e ugy mellettem, lyányka,
Mint ott a galamb s a sajka jár?
Megbirnád-e a balsorsot? melyet
Én megbírok, mert megszoktam már…
Csak szeress te engemet, leányka,
Szenvedésim tudni sem fogod.
Nem borúl el soha én miattam,
Nem borúl el fényes homlokod.
Megkiméllek bánatomtól téged,
Mint a föld a napot, kedvesét.
Víg, derült ő, s ha lenyugszik a nap:
Akkor lesz csak szomorú, sötét.
(Szalk-Szent-Márton.)

A letarlott…
A letarlott, megsárgult vidéken
Szomorúan űl az őszi köd…
Mult időmnek szomorú emléke
Őszi ködként ült szívem fölött.
Feljön a nap fényes arczulatja
És eloszlik a szomoru köd…
Fényes arczod megláttam, leányka,
S világosság lett szívem fölött.
Oh de, lyányka, ugy ne tégy, mint a nap,
Mely azért veré el a ködöt,
Csak azért, hogy tisztán lássék: milyen
Hervadás van a világ fölött.
(Szalk-Szent-Márton.)

Elnémult a fergeteg…
Elnémult a fergeteg süvöltő
Hárfájának zordon éneke.
Nyúgott a táj, mint az arcz, mely küzdött
A halállal s már kiszenvede.
Oly szelid, szép őszi délután van!
Itt-ott látni csak kis felleget;
A viharból ugy maradt meg ez, mint
Bús időkből az emlékezet.
A faluknak bádog tornyait a
Nap sugári megaranyozák;
Délibábok távol tengerében
Mint hajók lebegnek a tanyák.
Áttekintek a nagy láthatáron,
Rónaság ez, völgy- és hegytelen.
Szívem is most ily végetlen róna…
Nincsen benne más, csak szerelem.
Szívem olyan tele szerelemmel,
Hogy terhétől csaknem elesik.
Ugy vagyok, mint a fa, melynek ága
Alig birja dús gyümölcseit.
Szívem így, megtelve szerelemmel,
Egy pohár, a mely csordultig áll…
Drága bor!… s ha a lyány porba önti?
Kár lesz… inkább idd ki te, halál!
(Szalk-Szent-Márton.)

Arczképemmel…
Arczképemmel, lelkem arczképével
Ajándékozlak meg tégedet.
Nem bánom, ha senkinek sem tetszik,
Csak neked tessék, lyánykám, neked!
Lelkem egy könyv, a mely mindig nyitva,
Olvashatja, ki mellette jár.
Olvassák is – a sok forgatásban
Össze is van az szaggatva már.
Lelkem gyűrü, egy aczélgyűrü; de
Láthatsz benne drágaköveket.
Legnagyobb, legszebb ezen kövek közt
Egy gyémánt, a tiszta becsület.
Lelkem oszlop, egy kősziklaoszlop,
Mely soha meg nem rendíttetett,
Nem reszket… csak egy, csak egy esetben:
Hogyha rá száll szép tekinteted.
Lelkem felhő, egy haragvó felhő,
Gyakran ontja a villámokat;
De, leányka, te ne félj! – a villám
Tölgyeket sujt, nem virágokat.
Lelkem Illés próféta, a mennybe
Száll a dicsőség lángszekerén…
Híj öledbe, lyányka, s lángszekérről
És mennyországról lemondok én!
(Szalk-Szent-Márton.)

Ha az isten…
Ha az isten ekkép szólna hozzám:
»Fiam, én neked megengedem,
Hogy ugy halj meg, mint magadnak tetszik«,
Erre kérnem akkor istenem:
Legyen ősz, de szép, szelíd, derült ősz,
Sárga lombon fényes napsugár;
Sárga lomb közt zengje végdalát egy
A tavasztól elmaradt madár.
S valamint az őszi természetre
A halál jön észrevétlenül:
Én reám is igy jőjön… csak akkor
Vegyem észre, ha mellettem ül.
Ekkor, mint a lombon a madárka,
Zengjem én is el végdalomat
Bűvös hangon, mely le a sziveknek
Fenekére s föl az égbe hat.
És ha vége a varázséneknek:
Ajkaimat egy csók zárja be,
A te csókod, szőke szép leány, te
Földi lények legdicsőbbike! –
De ha ezt nem engedné az isten,
Kérném akkor, hogy tavasz legyen,
Harcz tavasza, hol rózsák teremnek,
Véres rózsák, férfikebleken.
S lelkesítve zengjenek a harczok
Csalogányai, a trombiták.
Ott legyek, s az én szivemből szinte
Nőjön egy halálos vérvirág.
S ha ledőlök ekkor paripámról:
Ajkaimat egy csók zárja be,
A te csókod, te szép szabadság, te
Égi lények legdicsőbbike!
(Szalk-Szent-Márton.)

Avvagy én már soha…
Avvagy én már soha meg nem nyugszom?
Mindörökké tart e lelki harcz?
Oh leányka, e véget nem érő
Kínozással, mondd, hogy mit akarsz?
Mert te kínzasz, mert te gyötresz engem,
Pedig én meg nem bántottalak;
Vagy talán az megbántás előtted,
Hogy szeretlek, hogy imádalak?
És ezért kell oly sokat szenvednem,
Oly sokat, a mennyit csak lehet!
Szívemet megvesztegetted, lyányka,
Hogy örökké verjen engemet.
S ezelőtt még, ha reggeltül estig
Gyötörtettem is a kinpadon:
Az enyém volt a pihentető éj;
Most sem éjem többé, sem napom!
Mint galamb száll én felém az álom,
De reám nem édesgethetem:
A galamb félénk madár… tovább száll…
Elriasztja dobogó szivem.
Kérlek, lyányka, parancsolj szivemnek,
Csendesítsd le e vad pártütőt,
Nehogy egyszer a kétségbesésnek
Óráján keresztüllőjem őt!
(Szalk-Szent-Márton.)

Azt hivém, hogy…
Azt hivém, hogy csak az emberek közt
Van irigység és kajánkodás.
Csalatkoztam! mert a milyen a föld,
Ott fenn az ég egy cseppel se más.
Földön, égen nincs valódi béke;
Örökös harcz, örökös zavar.
Mint a földön, éppen úgy az égen
Minden csak uralkodni akar.
A nap és éj háborút viselnek,
Hol az egyik, hol a másik nyér.
Mi a hajnal és az alkony?… a nap
S éj közötti harczban elfolyt vér.
És mi a hold? egy zsarnok király ő,
És jobbágyai a csillagok.
És a jobbágy, ki nagyon tündöklik?
Jaj neki, mert számüzetni fog.
Hány jobbágyát számüzé e zsarnok!
Minden éjjel hull alá néhány…
Tán te is így fényedért az égből
Számüzött csillag vagy, szép leány?
(Szalk-Szent-Márton.)

Messze estem…
Messze estem, oh lyánykám, beszédes
Szemeidnek szép sugáritól…
(Szemeidből jóság és vidámság
E kedves két égi gyermek szól.)
Messze estem tőled, oh te szép lyány,
Te aranyba foglalt drágakő!
De a nap, hol majd elédbe állok,
Ez a nagy nap nem sokára jő.
Nagy lesz e nap, sorsomat határzó,
Mint Waterloo Napoleonét.
Még király vagyok… kevélyen hordom
Koronámat, a fényes reményt.
Oh, de mi lesz éltem, ha fejemről
Porba hull e drága korona?
Mi lesz akkor éltem?… fájdalomnak
Oczeánján a Szentilona.
(Szalk-Szent-Márton.)

Milyen furcsa álmam…
Milyen furcsa álmam volt az éjjel!
Lyányka, te megszúrtad szívemet,
És belőle minden vér kifolyt; de
Minden csepp vérből egy rózsa lett.
Mit jelenthet ez az álom?… semmit,
Csak azt, hogy ilyen a szerelem;
A szegény szivet halálra gyötri,
S olyan édes ez a gyötrelem!
(Szalk-Szent-Márton.)

Félre mostan…
Félre mostan, félre a fejemről,
Bú, te fekete, nehéz sisak!…
Jer, jókedv, te könnyü tarka csákó,
Melyen pajkos tollak inganak.
Félre, bú, te lándzsa, mely szögezve
Vagy tulajdon gazdád keblinek…
Jer, jókedv, te szép virágbokréta,
Mit keblemre bátran tűzhetek.
Félre bú, te alvilági kínpad,
A melyen a szív martírkodik…
Jer, jókedv, te hattyutollas párna,
Melyen a szív mennyről álmodik.
Jöszte, jókedv! jöszte, víg barátom,
Csapjunk egy hatalmas ünnepet,
Oly hatalmast, a minő közöttünk
Még soha nem ünnepeltetett.
Jöszte, jókedv! fényes szivárványod
Vond keresztül a nagy ég-iven;
Jöszte, kezdd el szép szellemzenédet,
Hadd tánczoljon lelkem és szivem!
Kérdezed, jókedv barátom, hogy mért,
Mért tartunk ilyen nagy ünnepet?
Csak azért, mert megtudom: a lyányka
Szeret-e hát avvagy nem szeret?
Hogyha visszatérünk a leánytól,
És szerelmet tőle nem hozunk:
Messze utra küldelek, barátom,
S többé tán nem is találkozunk.
Megvallom, hogy eddig én reszkettem
Az időtől, mely most jőni fog;
De kihamvadt bátorságom lángja
Most, hogy épen kell, megint lobog.
Gyalázat a gyáva katonára;
Ki a síkra búsfélénken áll –
Vigalomra hát – vigan rohanjunk
A csatába – élet vagy halál! – –
(Szalk-Szent-Márton.)

Megpendítem…
Megpendítem hónapok multával
Még egyszer szerelmi lantomat;
Még ez egyszer, egyszer és utószor,
Mert ezentúl hangot ő nem ad.
Nem pazarlom én többé leányra
Dalaimat, érzeményimet.
Érzéketlen bábok a leányok,
Szívet és dalt nem érdemlenek.
Nem beszél vak indulat belőlem;
Csendes elmém higgadt szózata.
Megszűnt már a vész, mely nem viszonzott
Szerelmem kinjából támada.
Tiszta szemmel nézek a jövőbe,
Nem lebeg rajt szenvedély köde,
Mely előlem annyi szép virányt, de
Annyi puszta tájt is elföde.
Tiszta szemmel nézek a jövőbe,
Jaj de mit lát, mit lát ott szemem?
Azt, hogy nincs már semmi szépet látnom…
Nincs barátság, nincs ott szerelem!
Egyedűl, e roppant nagy világtól
Elhagyatva, szeretetlenűl,
Máriusként, a ki számüzötten
Egy országnak omladékin űl.
Nem lehet, hogy én még ne szeressek,
És hogy engem ne szeressenek!
Bármily hideg a világ: szívem még
Nem fagyott meg, szívem még meleg.
Lesz leány még, kell leánynak lenni,
A ki éreztesse majd velem,
Hogy áldás az átkos élet, melyben
Van egy percznyi boldog szerelem!
(Pest.)

A csárda romjai.
Te vagy, oh szép alföld végtelen rónája,
Lelkem legkedvesebb mulatótanyája.
Az a görbe felföld hegy- és völgyeivel
Könyv, melynek számtalan lapját forgatni kell,
De te, alföldem, hol hegy után hegy nem kél,
Olyan vagy, mint a nyilt, a fölbontott levél,
A melyet egyszerre általolvashatok;
S vannak beléd irva szép, nagy gondolatok.
Mint sajnálom én, hogy egész életemet
Itt kinn a pusztákon töltenem nem lehet!
Itt szeretnék élni a puszták közepin,
Mint Arábiában a szabad beduin.
Puszta, puszta, te vagy a szabadság képe,
És, szabadság, te vagy lelkem istensége!
Szabadság, istenem, még csak azért élek,
Csak azért, hogy egykor érted haljak én meg,
S síromnál, ha érted onthatom véremet,
Meg fogom áldani átkos életemet.
De mi ez?… sír… halál… hova nem vetődtem!
Nem csoda különben, mert rom van előttem.
Nem váromladék ez. Csárdának romjai.
Hanem hiszen azt az idő nem keresi:
Mely’k milyen épület? vár-e avvagy csárda?
Ennek is, annak is reá lép falára;
S hova az idő lép, omlik, ha kő, ha vas,
És neki semmi nem alacsony, nem magas. –
Hogy van, hogy e csárda kövekből épüle?
Holott kőtermésnek nyoma sincs körüle.
Itt régente falu avvagy város állott,
Míg nem nyögte hazánk a török rabságot;
(Szegény Magyarország, szegény édes honom,
Be sokféle bilincs volt már lábaidon!)
E hajdani várost földúlta az ozmán,
Kő kövön nem maradt, csak az isten házán.
A templom maradt meg – de ez is betegen –
Hogy a pusztulásnak gyászolója legyen.
És gyászolt a templom több hosszú századot,
Mig végre bujában össze nem roskadott.
Hogy haszna ne veszszen széthullott kövének,
Belőle e helyen csárdát épitének.
Az isten házából csárda!… és miért ne?
Ott léleknek: testnek szolgált itt enyhére.
És nem ugy részünk-e a test, mint a lélek?
Egyenlőn kedveznünk kell mind a kettőnek.
Az isten házából csárda!… és miért ne?
Itt és ott élhetünk az isten kedvére;
S láttam én csárdákban tisztább szíveket már,
Mint kit naponként lát térdelni az oltár. –
Csárda, eldőlt csárda, még mikor te benned
Útasok vigadtak, útasok pihentek!
Fölépít tégedet ujra képzeletem,
S vendégidet színről színre szemlélhetem:
Itt görcsös botjával egy vándorlólegény,
Ott zsíros subában egy pár szegénylegény,
Itt hosszu szakállal egy üveges zsidó,
Amott egy drótostót s több ilyen borozó.
Hát a szép csaplárné fiatalságával?
Mostan ölelkezik egy hamis deákkal,
Kinek a bor kissé megzavarta fejét,
De a szép menyecske még jobban a szivét.
S hol a vén csaplár, hogy ezért föl nem pattan?
Kinn a kazal végén álmodik nyúgottan…
Kazal végén akkor, most már lenn a sírban,
És a szép fiatal menyecske is ott van,
És a hamis deák s mind, kik itt boroztak,
Ők valamennyien már rég porladoznak.
A csárda is vénült, vénült és roskadott,
Leüté fejéről a szél a kalapot,
A födelet… ekkép áll hajadon fővel,
Mintha urával beszélne, az idővel,
S kérné alázattal, hogy kissé kimélje;
Hanem sikeretlen esdeklő beszédje.
Dűledez, dűledez; félig ismerni csak:
Melyik volt az ajtó, melyik volt az ablak.
Még áll s emelkedik az éghez kéménye,
Mint a haldoklónak utósó reménye.
Pinczéje beomlott, a kút is mellette,
Honnan az ostorfát valaki elvitte;
Csak az ágas és a gém van meg épségben,
Egy mogorva sas űl a gém tetejében.
Legmagasabb hely a pusztán e gém vége,
Azért ült föl a sas ennek tetejébe.
Fönn űl és merően maga elé bámul,
Mintha gondolkodnék a mulandóságrul.
Fölötte lángol a nap, az égnek ifja,
Lángol, mert kebelét a szerelem vívja;
Szeretője, a ki epedve néz rája,
Délibáb, a puszták szép tündérleánya.
(Szalk-Szent-Márton.)

Jókai Mórhoz.
Miért szeretsz te engemet,
Kit annyian gyülölnek?
S én, a ki annyit gyűlölök,
Téged miért szeretlek?
Szeretlek téged, oh barátom…
Nem, nem barátom!… megbocsáss,
Hogy e gúnynévvel illetélek;
Mert a jelenkor gyermekének
E szó »barát« csak gúnyolás.
Perczenként jobban-jobban el-
Sötétül láthatárom;
De én éltemnek éjjelét
Nem rettegem, sőt várom…
Hisz annál fényesebb a csillag,
Minél sötétb az éjszaka.
Tudom, mert a szív mondja nékem:
Te lészsz sötét, kietlen éjem
Hamvadhatatlan csillaga.
Nem hiszek én már senkinek,
Nincs senkiben bizalmam,
Mert életemben sokszor, ah,
Oly sokszor megcsalattam.
Bizalmam várát fölgyujtották,
Ledöntötték az emberek;
Romjai között egy ép oszlop van:
Te állasz ott… csak te… magadban…
Téged le nem dönthettenek.
Szentül hiszem, ha a világ
Elfordul is szivemtül,
Ha a világnak ajakán
Rám átkok átka zendül:
A te ajkadról akkor is még
Reám csak áldás lebben el…
Ha az egész világ egy kéz lesz,
Mely eltaszít, miként dögvészest:
Kezed még akkor is ölel.
Tudom, hogy így tesz a világ,
Hogy így fog tenni vélem.
Fejemre köveket hajít,
Míg éltemet leélem.
S hóhéraim, ha halva fekszem,
Agyonveretve, egykoron:
Koporsómhoz majd oda lépnek,
S melyet elébb megkövezének,
Babérral födik homlokom.
Oh e babér, a melylyel a
Világ magát gunyolja,
Ez a babér, ez a babér
Velőm égetni fogja.
De nem soká tart égetése…
Te, lelkem megmaradt fele,
Hozzám te szinte eljövendesz,
És koszorúmra könnyet ejtesz,
S eloltod lángjait vele.
(Pest.)

Remény.
Mi a remény?… förtelmes kéjleány,
Ki minden embert egyaránt ölel.
Ha rá pazarlod legszebb kincsedet,
Az ifjuságot: akkor elhagy, el!
(Pest.)

Változás.
Nem úgy van, a mint volt. A földön
Minden mindegyre változik.
Multam s jelenkorom két testvér,
S egymást tán meg sem ismerik.
A tenyeremben hordtam egykor
Szivem, barátsággal tele;
Nem volt szükség, hogy kérjék tőlem:
Magam kínáltam mást vele.
Mostan ha kérik, szívemet sem
Adom, nem adom senkinek.
Azt hazudom, ha jőnek hozzám:
»Nincsen szivem, eredjetek!«
Egykor ha szerelemre gyúltam:
Plátói szerelem vala,
Oly szentül hittem, hogy minden lyány
A mennyországnak angyala.
Azt hittem!… most tudom, hogy inkább
Ördög, mint angyal, a leány;
S nem sírok, ha nem kellek egynek,
Akad helyette akárhány.
A hazaszeretet napom volt,
Mely melegíté lelkemet;
S mi mostan? holdvilág, mely sárga
Hideg sugárt arczomra vet.
Egykor ha a világ megbántott,
Kivánkozám a sírba le;
Most, épen mert bánt, élni vágyok,
Daczolni van kedvem vele.
Agyag voltam, hig, engedékeny,
Egy ujjal is átszurható;
Márvány vagyok… ki rám lő: rólam
Rá visszapattan a golyó.
Fejér bor, szőke lyány, fényes nap
Hatottak egykor lelkemig;
Vörös bor, barna lyány, sötét éj,
Kedvem most bennetek telik!
(Szalk-Szent-Márton.)

Hogy van, hogy azt a sok gazembert…
Hogy van, hogy azt a sok gazembert
Egytől-egyig föl nem kötik?…
Tán csak azért, mert annyi fája
Nincs a világnak, hogy reája
Akasztathatnék mindenik.
Oh mennyi, mennyi a gazember
E földön!… én megesküszöm:
Ha mind esőcseppé változnék,
Negyven nap, negyven éjjel esnék,
Támadna egy új vízözön.
(Pest.)

A sivatag koronája.
Olyan mint vén királynak
Feje, a sivatag;
Hajszálai, a fűvek,
Csak gyéren inganak.
E vén királyi főn egy
Nagy tölgy a korona.
Ha megszólamlanék, sok
Századról szólana.
Megszólamlott végtére.
Kóbor felhő jöve;
Elfáradott, s leszálla
Pihenni fölibe.
Ez kérte, mondaná el
Élettörténetét,
És a felhőnek a tölgy
Következőt beszélt.
* * *
»Távol világ regényes bérczein
Virágozának boldog őseim.
Anyám – közel hozzá az égi bolt –
A vadonerdő legszebb fája volt.
A fergeteg beléje szeretett,
S mivel szerelme czélt nem érhetett:
Anyámra – oh mi aljaslelküség! –
Szegény anyámra bosszut esküvék.
És teljesíté. Ottan függtem én
Testvéreimmel szülőnk kebelén;
Letépe minket és szétkergetett
A bosszujában rémes fergeteg.
Idáig űzött engem haraga,
E sivatag magába fogada,
Felnőttem itten, és sok századot
Láttam már, a mint jött és távozott,
Ah, mily unalmas hosszu életem!
Csak szomorúság széttekintenem;
Bármerre nézek: látnom nem lehet
Szegény anyámat és testvérimet.
Koronként jőnek hozzám emberek,
Javokra vagyok, a mint lehetek.
Ki nyáron jő, midőn nap égeti,
Szolgálok hűvös sátorúl neki;
Ha jőnek erre tél-idő alatt,
Adok tüzelni száraz ágakat,
S a kit kétségbe ejte a világ,
Jön s fölakasztja én reám magát. –
S ezzel végeztem. Eddig terjede
Hosszú éltem rövid története.
Éltemnek is bár vége volna már!
A fergeteg, mely ide-ide jár,
A fergeteg, e régi ellenem,
Nem győzhetett meg, nem bírt én velem.
S a hőst, ki annyi századéven át
Oly bátran, olyan rendületlen állt,
E hőst mi fogja most eldönteni?
Önnön keblének hitvány férgei!
Oh isten, isten, a ki alkotál,
Hát nincs számomra nemesebb halál?«
* * *
Im ezt beszélte a tölgy.
Fönn űlt a tölgytetőn
A felleg, s a beszédet
Hallgatta részvevőn.
Részvétből, szánalomból
Villámot vett elé,
Az árva tölgyre sujtá
S azt porrá égeté.
(Pest.)

Álmaim.
Irtóztatók koronként álmaim.
Az éjjel is szörnyűket álmodám.
Alig hogy eltünt egyik álomképem,
Másik mereszte vad szemet reám.
Láttam biborban a bűn hőseit,
Tiprott erény volt lábuk zsámolya.
Fejérpirosra volt e zsámoly festve:
Szeméből könny, szivéből vér folya.
Láttam kiszáradt sárga arczokat,
Sárgák valának, mint az éji hold,
Igen bizony, mert minden arcz az éhség
Éjének egy-egy holdvilága volt.
Láttam mellettök fényes arczokat,
Miken a jóllét napja ragyoga;
Bokáikon arany sarkantyú… sárga,
Mint amaz éhezők arczúlata.
Láttam halotti ágyon férfiút,
Szivének táján mély seb tátogott.
Saját magzatja ölte meg. De nője
Siratja tán a bús áldozatot?
Mit? nője? nője nem siratja őt!
Mig egy szobában a férj álmodik
Halotti ágyon: más szobában a nő
Uj szeretőjével bujálkodik.
S midőn sirban volt már a férfiú,
Eljöttek éjjel az atyafiak,
Feltörték sírja ajtaját, s halotti
Ruhája kincsén megosztoztanak.
Láttam veszendő, dúlt országokat,
Hol kész halál volt a polgárerény,
Hol éj közelge… már pirúlt az alkony
Hóhérok honfivéres fegyverén.
Láttam ledöntött, rab országokat,
Hol nem hallatszott a rabok jaja,
Mert jajgatásukat fölülhaladta
A zsarnokhatalom gúnykaczaja.
Im, ilyek éji látományaim.
De nem csodálkozom, hogy ilyenek;
Mert, a miket szemlélek álmaimban,
Történnek egyre és történtenek.
Meddig tart még ez iszonyú világ?
Miért nem jösz, te rontó égitest,
Te üstökös, mely arra rendeltettél,
Hogy tengelyéből a földet kivesd!
(Pest.)

Pusztai találkozás.
Sík a puszta, mint a pihenő tó.
Közepén megy gazdag úri hintó.
Megy a hintó, még pedig vágtatva,
Mintha villám volna bele fogva.
Van beléje fogva négy paripa.
Az út olyan, mint a pallós szoba.
De a jó út s jó lovak daczára
Most a hintó hirtelen megálla.
Elvágták-e a négy hámistrángot?
Vagy a kerék mély kátyúba vágott?
Sem az egyik, sem a másik biz a!
Hanem ott termett a puszták fia,
Ottan termett a puszták királya,
A haramja: egy nagyot kiálta,
S pisztolyt vett ki a nyeregkápábul.
Azért áll a hintó és nem mozdul.
A haramja gyönge sikoltást hall,
Azt gondolja, hogy talán madárdal,
És körűlnéz és be a hintóba,
Hát ott van a madár, a ki szóla;
Szép kis madár, gyönyörű menyecske.
Talán nem is él, csak ugy van festve.
»Könyörűlj!« szól, s tovább esdekelne,
De elvette hangját ijedelme.
A haramja lelkesen néz rája,
S ilyen nyájas szókra nyílik szája:
»Ne rettegjen, tekintetes asszony!
Nem gátolom, hogy tovább utazzon.
De mielőtt innen odább menne,
Kérem szépen, nézzen a szemembe!«
És az asszony félénk bátorsággal
Farkasszemet néz a haramjával,
Ki közelebb lépett, és megint kért:
»Tegyen meg még egyet a kedvemért;
Engedje megfognom szép kacsóját…
Megengedi? megengedi tehát?
Oh köszönöm, köszönöm!… de hátha
Volna még egy esdeklésem hátra?
Egyetlen egy… azután utazzon…
Csókoljon meg, tekintetes asszony! –
Arcza pirul… harag ez vagy szégyen?
Oh akármi, csak harag ne légyen;
Ne váljunk el haragban egymástól,
Inkább lemondok e kivánságról.
A csók úgy is, ha erőtetve jő,
Olyan, mint a korán szedett szőlő.
Teens asszony, isten áldja meg hát!
Felejtse el a szegény haramját,
A ki, a ki…« itt megszakadt szava,
De érezte sarkantyúját lova,
Egyet ugrott és vágtatni kezdett,
Meg sem állott, a mig este nem lett.
(Pest.)

Téli éj.
Vad téli éj. Sürű hópelyhek esnek.
Szélvész ragadja. S hátha nem hópelyhek?
Talán egy őrült gondolatjai?
Vagy összetépett lelkem rongyai.
Közelg az éjfél. Fenn virasztva várom.
Akkor kisértet látogat meg, három;
Szent háromság, mely egykor vezetett:
A hit, a remény és a szeretet.
Nem élnek többé. Meggyilkoltatának,
De éjfelenként sírjokból kiszállnak,
S felém lebegnek halvány képeik,
S a régi szép időt emlegetik. –
Szétszaggatá a felleget a szélvész,
Tekintetem a csillagok közé vész.
Olyan sötétpiroslók fényeik,
Mikéntha vércsepp volna mindegyik.
S ki mondja meg: nem vércsepp-e a csillag?
Hisz itt a földön oly sokat gyilkolnak,
Ábelszivek fölfeccsent vére ez,
Mit a zsivány föld csillagnak nevez. –
Veszett szélvész, te még mindegyre tombolsz,
A fellegekbe és hajamba markolsz;
Ki akarod tán tépni fürtimet?
Ah, tépd ki inkább, tépd ki szívemet.
Hogy dobog e szív! – szinte félek tőle, –
Ugy, mint a kő, mely várromokról dől le,
Vagy mint a koporsónak födele,
Ha a halottat szögezik bele.
Koporsó vagy, koporsó vagy te, keblem,
A melybe szívem élve eltemettem.
Oh szív, te élő eltemettetett!
Ki irhatná le gyötrelmeidet?
Megszünt a vész, a hold is fönn az égen,
Már béke és fény lebeg a vidéken.
Haza mehetek hát s lefekhetem,
Mert béke és fény nem való nekem.
(Szalk-Szent-Márton.)

Szemere Pálhoz.
Sok van, miben büszkélkednem lehet,
De büszkeségem mindenek felett,
Hogy, mint barátod, úgy állok szivednél,
Bár korra nézve nagyapám lehetnél.
Tiszteltelek; mint tisztelőd menék
Hozzád. Te szóltál, hogy: ez nem elég,
Engem ne tisztelj, engemet szeress!
Mostan szeretlek és tisztellek téged;
Mind a kettőre vagy te érdemes.
Mig tiszteletre indit öregséged,
Szeretnem kell ifjúi szívedet…
Mert nyom nélkül haladt el e felett
Esztendeidnek terhe, sokasága,
Hervadhatatlan kebled e virága.
Öreg barátom fiatal sziveddel!
Fa vagy te, melynek elhullt levele,
A melyet már a téli hó lepett el,
De rajta vígan zeng a czinege.
S bár késő este van már életedben,
Szemed még most is tisztán s messze lát:
Megismeréd a felhők madarát,
Kit fényes nappal sem láttak meg többen.
Magamról szólok. – Hah, mig annyian
Vetnek reám lenéző szemeket,
Kezedben a borostyán lombja van,
Megkoszorúzni véle fejemet.
Tedd föl fejemre, tedd e koszorút!
Ha most nem érdemelném is, talán
Megérdemelni fogom ezután.
Előttem még olyan hosszú az út,
S a boldogságról már végkép lemondék,
Ugy sem találnám meg, hát életem
Keresésére nem vesztegetem;
Szivemnek csak egy óhajtása van még…
Erre törekszem, ez a mit kivánok:
Büszkén nevezzen a haza fiának! –
Elérem-e e nagy czélt? féluton
Nem roskadok-e össze? nem tudom.
Tán egy bevégezetlen épület
Lesz életem munkája, meglehet,
You have read 1 text from Hungarian literature.
Next - Petőfi Sándor összes költeményei - 22
  • Parts
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 01
    Total number of words is 3804
    Total number of unique words is 1931
    32.7 of words are in the 2000 most common words
    45.6 of words are in the 5000 most common words
    53.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 02
    Total number of words is 3850
    Total number of unique words is 1833
    34.5 of words are in the 2000 most common words
    47.9 of words are in the 5000 most common words
    54.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 03
    Total number of words is 3647
    Total number of unique words is 1920
    30.4 of words are in the 2000 most common words
    42.7 of words are in the 5000 most common words
    48.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 04
    Total number of words is 3671
    Total number of unique words is 1896
    28.2 of words are in the 2000 most common words
    40.4 of words are in the 5000 most common words
    45.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 05
    Total number of words is 3947
    Total number of unique words is 1967
    30.2 of words are in the 2000 most common words
    43.9 of words are in the 5000 most common words
    49.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 06
    Total number of words is 3860
    Total number of unique words is 1731
    34.3 of words are in the 2000 most common words
    48.7 of words are in the 5000 most common words
    55.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 07
    Total number of words is 3902
    Total number of unique words is 1960
    32.6 of words are in the 2000 most common words
    45.8 of words are in the 5000 most common words
    52.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 08
    Total number of words is 3982
    Total number of unique words is 1830
    33.7 of words are in the 2000 most common words
    47.7 of words are in the 5000 most common words
    54.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 09
    Total number of words is 3989
    Total number of unique words is 1776
    34.2 of words are in the 2000 most common words
    48.5 of words are in the 5000 most common words
    55.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 10
    Total number of words is 3925
    Total number of unique words is 1771
    33.1 of words are in the 2000 most common words
    45.9 of words are in the 5000 most common words
    53.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 11
    Total number of words is 3875
    Total number of unique words is 1947
    31.3 of words are in the 2000 most common words
    43.3 of words are in the 5000 most common words
    49.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 12
    Total number of words is 3828
    Total number of unique words is 2006
    30.1 of words are in the 2000 most common words
    42.9 of words are in the 5000 most common words
    49.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 13
    Total number of words is 3626
    Total number of unique words is 1846
    28.8 of words are in the 2000 most common words
    40.8 of words are in the 5000 most common words
    47.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 14
    Total number of words is 3664
    Total number of unique words is 1806
    30.8 of words are in the 2000 most common words
    43.6 of words are in the 5000 most common words
    50.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 15
    Total number of words is 3717
    Total number of unique words is 1886
    28.6 of words are in the 2000 most common words
    40.4 of words are in the 5000 most common words
    47.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 16
    Total number of words is 3679
    Total number of unique words is 1767
    31.3 of words are in the 2000 most common words
    43.2 of words are in the 5000 most common words
    49.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 17
    Total number of words is 3633
    Total number of unique words is 1701
    30.0 of words are in the 2000 most common words
    42.3 of words are in the 5000 most common words
    49.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 18
    Total number of words is 3671
    Total number of unique words is 1830
    28.1 of words are in the 2000 most common words
    40.5 of words are in the 5000 most common words
    47.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 19
    Total number of words is 3832
    Total number of unique words is 1846
    31.1 of words are in the 2000 most common words
    43.9 of words are in the 5000 most common words
    51.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 20
    Total number of words is 3719
    Total number of unique words is 1715
    30.5 of words are in the 2000 most common words
    42.8 of words are in the 5000 most common words
    50.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 21
    Total number of words is 3808
    Total number of unique words is 1793
    30.9 of words are in the 2000 most common words
    43.1 of words are in the 5000 most common words
    49.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 22
    Total number of words is 3612
    Total number of unique words is 1673
    30.3 of words are in the 2000 most common words
    41.7 of words are in the 5000 most common words
    47.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 23
    Total number of words is 3686
    Total number of unique words is 1718
    28.8 of words are in the 2000 most common words
    40.8 of words are in the 5000 most common words
    47.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 24
    Total number of words is 3801
    Total number of unique words is 1725
    29.4 of words are in the 2000 most common words
    41.8 of words are in the 5000 most common words
    49.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 25
    Total number of words is 3794
    Total number of unique words is 1894
    31.6 of words are in the 2000 most common words
    45.1 of words are in the 5000 most common words
    51.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 26
    Total number of words is 3759
    Total number of unique words is 1761
    31.8 of words are in the 2000 most common words
    44.5 of words are in the 5000 most common words
    51.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 27
    Total number of words is 3802
    Total number of unique words is 1808
    30.4 of words are in the 2000 most common words
    43.9 of words are in the 5000 most common words
    51.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 28
    Total number of words is 3845
    Total number of unique words is 1847
    30.0 of words are in the 2000 most common words
    43.2 of words are in the 5000 most common words
    50.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 29
    Total number of words is 3805
    Total number of unique words is 1898
    29.3 of words are in the 2000 most common words
    41.9 of words are in the 5000 most common words
    48.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 30
    Total number of words is 3791
    Total number of unique words is 1830
    29.8 of words are in the 2000 most common words
    42.1 of words are in the 5000 most common words
    50.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 31
    Total number of words is 3726
    Total number of unique words is 1858
    28.5 of words are in the 2000 most common words
    41.6 of words are in the 5000 most common words
    48.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 32
    Total number of words is 3804
    Total number of unique words is 1886
    30.8 of words are in the 2000 most common words
    42.1 of words are in the 5000 most common words
    49.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 33
    Total number of words is 3683
    Total number of unique words is 1800
    30.7 of words are in the 2000 most common words
    42.4 of words are in the 5000 most common words
    48.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 34
    Total number of words is 3648
    Total number of unique words is 1776
    30.0 of words are in the 2000 most common words
    41.3 of words are in the 5000 most common words
    48.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 35
    Total number of words is 3764
    Total number of unique words is 1875
    30.4 of words are in the 2000 most common words
    43.6 of words are in the 5000 most common words
    49.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 36
    Total number of words is 3876
    Total number of unique words is 1860
    30.8 of words are in the 2000 most common words
    45.3 of words are in the 5000 most common words
    51.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 37
    Total number of words is 3754
    Total number of unique words is 1795
    29.9 of words are in the 2000 most common words
    43.8 of words are in the 5000 most common words
    50.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 38
    Total number of words is 3631
    Total number of unique words is 1855
    28.0 of words are in the 2000 most common words
    39.4 of words are in the 5000 most common words
    45.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 39
    Total number of words is 3563
    Total number of unique words is 1957
    22.7 of words are in the 2000 most common words
    33.9 of words are in the 5000 most common words
    40.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 40
    Total number of words is 3751
    Total number of unique words is 1801
    31.4 of words are in the 2000 most common words
    44.1 of words are in the 5000 most common words
    50.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 41
    Total number of words is 2293
    Total number of unique words is 1143
    35.2 of words are in the 2000 most common words
    46.8 of words are in the 5000 most common words
    52.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.