Petőfi Sándor összes költeményei - 05

Total number of words is 3947
Total number of unique words is 1967
30.2 of words are in the 2000 most common words
43.9 of words are in the 5000 most common words
49.9 of words are in the 8000 most common words
Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
S beszélgeténk. Kérdezte: ki vagyok?
»Egy bús sohajtás voltam eddig«, szólék,
»Öledben ím e csókkal meghalok.
Most csókolj vissza, lyányka, hogy legyen
Föltámadásom… – ím, föltámadok,
Mert csókod ért; s ki bú-sohaj valék,
Most a gyönyörnek mosolya vagyok.«
Ó megcsókolt. Nem kéreté magát,
Első szavamra ajkamon volt ajka;
E csók! ez ajk!… mért nem váltunk itt kővé?
Hadd függtem volna mindörökre rajta!
E csók, e csók! ez édesb volt a méznél
S az anyatejnél. Csak ezóta élek;
Midőn elcsattant e csók ajkamon,
Érzém, hogy ekkor szállt belém a lélek.
»Tekints körül«, szólott a csók után
A lyányka, »látod, milyen változás?
Én nem tudom, honnan s miként van ez,
De mostan ég és föld egészen más.
Kékebb az ég, sugárosabb a nap,
S e fák alatt is hűvösebb az árnyék,
S pirosb a rózsa, illatosb a lég…
Ah, mintha csak egy más világban járnék!«
»Más a világ, más, nem olyan, minő volt«,
Feleltem én, »vagy csak mi változánk?
De bármiként van, mit törődünk véle,
Midőn e változás áldás reánk!«
Egymás ölében így fontuk tovább
Beszélgetésünk rózsakötelét,
S a mint eszméltünk szép ábrándjainkból,
Láttuk, hogy a nap már a földre lép.
Alkonyodék. Arany felhőkön szállott
A nap violaszín hegyek mögé.
A messzeségbe nyúló rónaságot,
E száraz tengert, halvány köd födé.
A szikla, melyen állottunk, piroslott
A végsugártól, miként bíbor párna
A trónon. De hisz trón volt ez; mi rajta
A boldogság ifjú királyi párja.
Elbúcsuzánk; nem szóval, szemeinkkel;
S nem szomorúan, oh nem, oly vidáman!
Az éjt ugy néztük, mint a haldokló
A sirt, a melyen túl egy szebb világ van.
Nem ígértük, hogy holnap eljövünk,
De mind a ketten eljövénk hiven,
S igy éltük által az egész tavaszt,
Ajk ajakon, kéz kézben, szív sziven.
S igy éltük által az egész nyarat.
Minden napunk egy virágszál vala
A bokrétából, melytül illatot nyer
Az istenek olympi asztala.
De e virágok elhervadtanak már;
Mit ér, szemlélnem száraz kelyhöket?
Repűlj ki e szép kornak édenéből,
Haldokló hattyúm, bús emlékezet!
Eljött az ősz, ez a vad zsarnoka
A természetnek. Kérlelhetlen karja
Letépi a szegény fák levelét,
A földre sujtja, és lábbal tiporja.
Lábbal tiprá boldogságunkat is;
Reánk küldé enyészetes szelét
Elválás képiben, s ez arczainknak
Leszaggatá szép rózsalevelét.
Elváltunk, hogy ne lássuk egymást többé.
Komoly borongó volt az őszi este;
A ködön át a távolból lyánykámat
Könnyes szemem még egyszer fölkereste
Aztán futottam, útat nem tekintve,
Arczom, kezem tövistől vérezék…
Futottam árván, mint a hullócsillag,
Melyet magából kilökött az ég. – –
Azóta arczom és kezem begyógyult,
Arczom s kezem, mit tüske sérte meg,
S szivemből is ki vannak irtva már
Az elválástól támadott sebek;
De e sebeknél jobban fáj nekem most,
Jobban fáj az, hogy már-már feledem
Ábrándjaidnak édes üdvességét,
Oh tündérálom, első szerelem!
(Szalk-Szent-Márton.)

SALGÓ.
Nógrád s Gömör közt hosszan nyúlik el
A Mátra egyik erdőséges ága,
Miként sörényes, elfáradt oroszlán,
Nézvén sötéten messze tájakig.
E hegytetői kősziklára ül
Borús napokban a pihenni vágyó
Terhes felhőknek vándor serege;
Ez a műhely, hol a komor kovács,
A dörgedelmes égi háború,
Készítni szokta a villámokat,
Haragvó isten égő nyilait.
Itt állt Salgóvár, mint egy óriás,
Ki az egekre nyujtja vakmerő
Kezét, hogy onnan csillagot raboljon;
Itt állt Salgó… az éghez oly közel,
És benne még is a pokol tanyázott.
A századoknak döntő lábai
Elgázolák rég e vár tornyait.
Belőlök egy-két csonka fal maradt, mely
Szomorkodással tölti idejét,
Mint a ki lármás ifjuság után
Éltét megunva remetéskedik.
Fölmentem a hegy sziklatetejére,
S letelepedtem a romok fölött.
Verőfényes nap volt, tekintetem,
Nem lelve gátot, mérföldekre szállt,
Mint börtönéből megszökött madár,
S vigan köszönté a kék messzeséget,
Hol a faluknak tornyán, a mezőknek
Juhnyájain s a patakok vizén
S mindenhol a nap fénye tündökölt.
De lelkemet nem ily képek körözték,
Nem ily vidámak; lelkemet homályos
Látkörbe vitte a komoly merengés,
Holott körűle kétes ködruhában
Mogorva árnyak lengtek, a kihalt
Sötét középkor véres napjai.
* * *
Megvirradott a tizennegyedik
Század s hazánkra éj következék.
Borús éj jött rá… ekkor áldozott le
Az ő napjának, az Árpád családnak
Végső sugára. Harmadik Endre halt meg.
Pártok kelének, s a párt fergeteg,
S a fergetegben a folyó zavart,
S zavart folyóban könnyü a halászat.
Elfeledék a hazaszeretetnek
Örök szentségét a fejetlen ország
Önzés bünébe sűlyedt tagjai,
S rabolni kezdték édes anyjokat,
A gyámolától elesett hazát.
Haramjabarlang lett sok sziklavár,
Honnan le a kipusztitott vidékek
Sohajtására gunykaczaj felelt,
Miként az őszi bús szellő után
Jön a süvöltő téli zivatar. – –
Salgón Kompolti Péter volt az úr,
Nevét rettegve emlité a táj, mert
A meddig kardja s buzogánya ért,
Övé lett minden, a mi kincs vala,
S hol ellenállás szálla szembe véle,
A kincs helyén vérfoltokat hagyott.
Követte őt a rablás útain
Kompolti Dávid és Kompolti Jób,
Zsivány apjoknak méltó fiai.
Kipusztiták már a szomszéd Somoskőt,
Utána jött a távolabb Fülek,
S most a fölött van a tanácskozás:
Hová fordítsák léptöket jelenleg?
Ottan hevernek, apa és fiúk,
Komor teremben medvebőr felett,
Mit kaczagányul vetnek vállaikra,
Ha indulóra a kürt megriad.
Ottan hevernek és Eger borával
Sürítik úgy is sűrü véröket,
Mely ereikben rémesen kereng,
Mint a világok közti téreket
Keresztülkasul bolygó üstökös.
»Emeljétek föl a kupát, fiúk«,
Kiálta Péter, »és kocczantsatok
Gedő Simonnak egészségire!…
Ha élünk és az isten megsegít,
Még holnap éjjel vendégei leszünk;
Azért sokáig éljen ő kegyelme!«
‚Sokáig éljen?‘ zúgtak a fiúk
Utána harsány, mennydörgő torokkal,
És a teremnek hangos boltozatja
Az éljenekre, mint a nyughelyéről
Fölvert szelindek, elkezdett morogni,
S morgott hosszan, mig bele fáradott.
* * *
Gedővár csöndös, mintha halva volna;
Reá borult az éj, mint rá borúl a
Halottra a koporsó födele.
Ki viraszt még a késő éjszakán
Gedővár néma falai között?
A szerelem s a hazaszeretet,
Az égnek e két legszebb csillaga.
Mindenki szunnyad, csak Gedő Simontól
Riasztja messze álma nyúgodalmát
A honfigondok éber tábora.
És míg a férj bús lámpa fénye mellett
Pusztult hazája sorsán elmereng,
Szomszéd teremben nője térdepel,
A szépségében ragyogó Perenna,
S imát sohajt az égiek felé,
Hogy boldogítsák a magyar hazát,
Mert míg a honnak boldogsága nincs,
Mindaddig férje is boldogtalan.
Egyszerre a nő felsikolt ijedve,
Hallván közelgő fegyvercsörgetést,
S belép férjéhez s rémülve áll meg…
A másik ajtó ekkor nyilt s azon
Kompolti Péter jött be kardosan.
»Gedő uram, szép jó estét kivánok«,
Szólt a haramja, »vendégid jövének;
Remélem, szíves házigazda lészsz,
S kérés nélkűl is átadod nekik,
A mit kivánnak… minden vagyonod.
Csodálkozol, hogy ily váratlanúl
Leptünk meg és ily észrevétlenűl
Léptünk eléd? Ez… egyszerű dolog:
Megvesztegettük a jó porkolábot,
S ő megnyitotta várad kapuját,
S bejöttünk százan… százan! érted-e?
És most legényid egyig megkötözvék.
A jó fiúk javában álmadoztak,
Midőn kezökre a hurok került.
Azért, Gedő ur, add elő, a mid van…
Vagy szavaimban tán kételkedel?
Im hát tekints ki!« Megnyitá az ajtót,
S láthatta a száz fegyverest Gedő,
Köztök Kompolti Jóbot s Dávidot.
»Foszsz hát, zsivány, és vidd, a mit találsz!«
Szólt megvetőleg a várúr; »Perennám,
Eredj szobádba, és az aggalom
Ne bántsa lelked: tégedet mególak,
Téged, legdrágább kincse életemnek!
A többivel nem gondolok sokat…
Hadd hízzanak rajt e gaz tolvajok.«
Kompolti Péter ment kutatni s véle
A martalékra vágyó czinkosok;
Csak Dávid és Jób állt merőn, ha ajkok
Le nem pecsétli a csodálkozás,
Ezt kérdték volna: milyen látomány ez?
Melyik tündére az álomvilágnak
Szállott a földre, e falak közé?
S midőn a méla bámulás ködében
Eltévedt lelkök ismét visszatért:
Egyszerre léptek az ajtó felé,
A mely Perenna teremébe nyilt,
S a mely előtt vont karddal állt a férj,
Vont karddal és rettentőn, mint az angyal,
Ki őrizé a paradicsomot.
»Eddig s tovább nem!« dörgött a jövőkre,
»Eddig s tovább nem!… a kétségbesés, a
Halál szolgája áll e küszöbön,
E szent ajtónak tiszta küszöbén!«
Ekkép a férj; de a két zordon ifjut
Nem rettenték meg a dörgő szavak,
Sem a szemeknek átszuró világa,
Mely villámlásként szállt a hang előtt.
»Utamba állasz?« így kiálta Jób,
»Utamba mersz még állni? jaj neked!
Keresztültörnék, bárha kezeidben
Száz kard villogna s minden kard hegyéről
Ezer halál vigyorgna is reám!«
És összecsaptak csengő fegyverökkel
Gedő és Jób, mint két kőszikla, melyet
Egymás felé sujt a földindulás.
Akközben Dávid rést lelt s besuhant,
A hol Perenna elszorúlt kebellel
Az aggódalmak árján fuldokolt.
Egy jajsikoltás és egy halk sohaj…
A nő sikoltott és a férj sohajtott,
A nő, kit Dávid vett ölébe s vitt,
S a férj, kinek Jób átdöfé szivét.
* * *
Salgó s Gedővár közt emelkedék
Hajnácskő, szinte sziklaormi vár.
Csend volt a várban és a vár alatt.
Mindenki alvék; a toronynak őre
Viraszta csak még félig nyilt szemekkel.
A fövenyóra éjfélt mutatott.
Mi zaj hasítja a csendet keresztül?
Még halk, de perczről perczre hangosabb.
Az őr keresztet hány és a toronyból
Fél bátorsággal néz a völgybe le;
Ki más zavarná a világ nyugalmát
Az éjszakának kellő közepén,
Mint boszorkányok és kisértetek?
Lenéz az őr… a teljes hold világa
Arany fátyolként leng a vár körül,
S a vár alatti völgy ezüst ködével,
Mint két szerelmes lélek, összeolvad.
A félhomályban Gedővár felől a
Salgói úton nyargal egy lovag,
Ölében egy hölgy hófehér ruhában,
Hollósötét haj lengő fürtivel.
Mögöttök távol ismét egy lovag. –
Olyan tünékeny volt e jelenés,
Hogy a toronynak őre más nap ezt,
Midőn fölébredt, álomnak hivé.
* * *
Midőn fölére Salgó udvarába
Kompolti Dávid a szép martalékkal,
Ez életének nem adá jelét,
Aléltan fekvék annak karjain;
Szivében a vért és eszméletet
Megállitá a félelem s futás.
Gyöngéd karokkal tette őt az ifju
Egy kerevetre; csínnal bánt vele,
Miként a gyermek a kicsiny madárral,
Melyet fészkébül épen most lopott ki;
S megállt előtte s elmerűlve nézte
És lelkesedve így szólt: »Oh miért
Fejem nem oly nagy, mint az ég, hogy annyi
Szem volna rajt, a hány csillag van ott,
Hadd bámulnálak valamennyivel!…
Ki vagy, ki vagy te? olyan ismerős
Előttem arczod mindenik vonása;
Találkozám már veled?… oh igen, most
Emlékezem, hogy egykor láttalak,
Régen, fölötte régen. Még midőn
Mint gyermek jártam a vadon homályin,
Miként ártatlan gyermek, a kinek
Vérzett szive, ha vérezett az őz
Szilaj vadászok gyilkoló nyilától:
Oh akkor, akkor gyakran láttalak.
Ha szenderegtem a kis völgyi forrás
Virágos partján: édes álmaimban
Meg-megjelentél, tündérek leánya!
Hozzám jövél s lehajlottál reám,
Miként lehajlik földre a szivárvány,
S fülembe égi hangokat sugál.
Karom kinyujtám, hogy öleljelek,
S fölébredék… te már távol valál,
A rengeteg sötétzöld mélyiben
Láttam fehérlő árny-alakodat,
S futék utánad, mint az esti szél
A tünedékeny pillangó után,
Futék a hegyre… a hegy tetején
Bámulva álltam és szomorkodám; már
Oly messze voltál tőlem, fönn az égen
Az esti csillag képiben ragyogtál. –
Gyermekkorom tűnt s gyermekéveimmel
Eltünt regényes ábrándim világa,
S vad ifjuvá lett a szelid fiú,
S azóta véled nem találkozám…
De én beszélek hozzád, és te nem
Hallod beszédem; mozdulatlanul
Fekszel, miként az elesett szobor.
Élsz, vagy meghaltál? oh csak meg ne halj,
Inkább hervadjon el minden virág
A föld szinén, s ne légyen több tavasz!…
Hah, végre, végre nyílnak szemeid;
Milyen szemek, mily égetőn-vakítók…
Hová jutottam? hol vagyok? talán a
Teremtő műhelyében, a hol a
Napok készülnek? ottan, ottan… oh
Ha e két nap az égre fölkerűl,
A mindenséget porrá égeti!…«
‚Elég már, bátya, most én rajtam a sor‘,
Ily hang szakasztá félbe Dávidot,
Jób hangja, a ki mostan érkezett meg,
‚Elég volt, bátya, most én rajtam a sor;
E drága kincsen ketten osztozunk!‘
* * *
Eszmélt Perenna, és csodálkozással
Nézett körűl, és töredezve szólt:
»Férjem!… de ez nem férjem… ez sem az;
És e terem… hisz ez nem a mienk.
Hová juték? és férjem hol marad,
Hogy így magára hagyja hitvesét?«
»Férjed, menyecske, messze útazott«,
Ekkép felelt Jób, »kár lesz várnod őt,
Mert míg utából ismét visszajő,
Rég elvirítnak ifju bájaid.
Azért feledd őt, s add nekünk magad,
Hogy részesűljünk mink is a gyönyörben,
Mit férjed a mennyországtól bitorlott.«
»El oldalamtól! vissza, szemtelen!«
Kiálta a nő, »vissza!… és ne szólj,
Mert minden szóért s minden léptedért,
Ha férjem eljön, rémesen lakolsz…«
»Ha férjed eljő, akkor?« szóla Jób,
»Hisz mondtam már, hogy messze útazott,
Oly messzire, hogy onnan, a hová ment,
Porszemnek látja a nagy földtekét.
Szóval – hogy őt ne várd hiába – nézd
E kardot s rajta ezt a szép piros vért:
Ez férjed vére… én megöltem őt.
Most hát szabad vagy, szép asszony, szabad!
A női hűség rabbilincsei
Nem korlátozzák többé lelkedet.
Szabad vagy, használd szabadságodat.
Két kar helyett most négy kar vár reád,
Hogy boldogítson ölelésivel.«
Perenna némán és merően állt,
Némán, merően, hidegen, fehéren,
Miként holt, csendes téli éjszakán a
Száraz bokor, mit ellepett a hó.
Ott állt Perenna és a kardra bámult,
A melyen olyan drága vér alutt meg. –
E mozdulatlan némaság alatt
Szivét, lelkét mily harczok szaggaták!
A lélek benne ugy sírt, ugy nyögött,
Ugy küzködött, ugy jajgatott, miként
A jég alatt a befagyott patak.
Kitört végtére a kétségbesés,
Kitört belőle, mint a tűzokádó
Hegy méhéből a füst s lángoszlopok,
És átkokat szórt, rémes átkokat
Zsivány fejére férje gyilkosának.
De mintha minden átok egy virág
Lett volna, egy-egy illatos virág,
Miket feléje dobnak, hogy szagolja,
Olyan kedvtelve állt a hölgy előtt Jób,
S midőn az végzé, így kezdette ez:
»Hah, istenemre, hogyha átkozódva
Ily szép vagy, asszony, menj férjhez naponként,
S én férjedet naponként megölöm!…
Átkozz tovább, szép hölgy, én hallgatom,
Ha minden átkod megfogamszik is.«
Perenna Dávid lábaihoz borult,
Átfogta térdét, és így esdekelt:
»Oh ifju, arczod nem oly ördögi,
Miként ezé itt… légy könyörülő,
És ój meg tőle, ój meg engemet!
Szeretni foglak, szolgálód leszek,
Csak ments meg engem férjem gyilkosától,
Csak e sátán ellen légy paizsom.«
»Meg foglak óni, gyermekálmaim
Földönfölűli tündérgyermeke!«
Kiáltá Dávid, fölemelve őt,
»Meg foglak óni, paizsod leszek;
S ki hozzád nyúlni kíván: annak e
Paizst előbb ketté kell törnie.
Most hát öcsém, Jób, ehhez tartsd magad!«
»Nem ugy, jó bátya«, monda Jób, s szemében
Ellenszegűlő dacznak lángja gyúlt,
»Nem ugy, jó bátya! igy nem alkuszunk.
Mi nálunk minden martalék közös,
Azért kettőnké e menyecske is;
És ha nem engedsz, tudd: e kard, a melylyel
Férjének irtam úti levelet
A más világra, e kard most is éles,
S karomnak sincsen legkisebb baja!«
Egymás elébe állt a két fiú,
Egymás elébe állt és hallgatott,
Nyelvök helyett most kardjaik beszéltek.
Kompolti Péter jött be s rájok ordít:
»Megálljatok!« s a bajvivók megálltak.
»Apánk, te légy hát köztünk a bíró«,
Igy szóla Jób, »ez asszonyt itt magának
Akarja Dávid bátya tartani;
De én azt mondom: ehhez nincs joga,
Mert ő kettőnké. Nincs-e igazam?«
»Hitvány fiúk«, szólt megvetőleg apjok,
»Ily hasztalanság annyira feltüzel,
Hogy egymás ellen karddal rontotok?
S ilyen mihaszna pörben engemet
Mertek biróul híni, engemet!… jó;
Igazságot hát én szolgáltatok.
Halljátok: e hölgy nem lesz egyiké sem,
Sem egyiké, sem másiké… igen,
E hölgyet bírni én fogom, magam!«
Kihullt a kard a két fiú kezéből,
Vérök föllázadt, sustorgott, miként
A víz, a melybe a villám csapott,
S dörmögni kezdtek bosszus dolgokat.
Keresztülszúró lángtekintetét
Jártatta végig rajtok az apa,
S parancsolólag így kiálta föl:
»Ki mer mocczanni és morogni, hogyha
Kompolti Péter ezt kiáltja: csitt!«
* * *
Miből teremté isten a szivet?
Hogy annyi bútól, kíntól sem hasad meg,
A mennyi érte a szegény Perennát. –
Őrizve Salgó szűk falai között
Ült a fogoly hölgy napok óta csak,
De mindenik nap századokra nyúlt,
Azokra nyujtá azt a szenvedés.
Az árva lélek mennyit szenvedett!
Egy pillanatban keble meggyuladt
A fájdalomtól, és más pillanatban
A rettegéstől ismét megfagyott.
Hosszan tünődék, véghetetlenűl:
Hogy szabaduljon e falak közűl,
S hogy álljon bosszut férje gyilkosán?
És nem talála semmi, semmi módot!
S most jött reá a legnagyobb csapás;
Kompolti Péter így nyilatkozék:
»Szép asszony, benned a sátán lakik,
Te megbüvöltél, napról napra jobban
Tetszel nekem, s ha akarod, ha nem:
Én feleségül veszlek tégedet.«
»Hozzád megyek«, szólt elhatározottan
Perenna, ámde oly hangon, mikéntha
Lett volna a halálnak angyala,
S ezt mondta volna ama szók helyett:
»Kompolti Péter, végórád ütött!« –
Magához híta Dávidot Perenna,
S így szóla: »Ifju, igazán szerettél?
Vagy pillanatra fellobbant lidércznek
Volt lángja csak, mit érezél irántam?
És ha szerettél, mondd: szeretsz-e még?«
»Szeretlek egyre«, válaszolt az ifju,
»Szeretlek, mint a völgyet a patak,
Szeretlek, mint a csillag az eget,
Szeretlek, mint a féreg a gyümölcsöt!
S ha te szeretnél… oh szólj, asszonyom,
Hogy érdemeljem meg szerelmedet?«
»Hogyan?« felelt a nő, »egy módja van:
Öcséd megölte férjemet, s apád most
Engem magának hitvesűl kiván.
De én apádat, ezt a második
Leendő férjemet szintúgy utálom,
Miként első férjemnek gyilkosát.
Szeretsz valóban? ugy hát szabadíts meg
E két gonosztól. – A tiéd leszek, ha
Apádat és öcsédet megölöd.«
* * *
Örök rejtélyü érzés, szerelem!
Te nagy folyó, mely egyszer szemetet,
Máskor virágot hordasz vizeden,
S mind egy helyről: az emberek szivéből.
Oh szerelem, te végtelen óczeán,
Melynek határát még nem látta senki,
S melynek le nem szállt fenekére senki.
Ott állsz te, óriások óriása,
Mesés nagyságban… hogyha nyúgoszol,
Meglátja széles tükrödben magát a
Határtalan menny minden csillaga;
S ha háborogsz: fölszíneden csatáznak
Az alvilágnak minden szörnyei.
Mindenható erő vagy, szerelem!
Mindenható vagy… angyallá az embert,
Az angyalt ördöggé, az ördögöt
Emberré könnyen átváltoztatod… – –
* * *
Derűlt, kék éj volt, tiszta csendes éj,
Vidáman néztek felhőtlen magasból
A földre a hold és a csillagok,
Olyan vidáman!… hah, pedig mi történt
A földön? apa- és testvérgyilkolás!
Kigyóként csúszott Dávid a terembe,
Hol apja szunnyadt. Ágya függönyét
Széttolta halkan… reszketett keze,
Mintha kősziklát hengerítene.
»Itt fekszik, alszik«, így gondolkodék,
Merőn szegezve rá égő szemét,
»De mily szelíd most arcza, melynek ébren
Minden vonása egy-egy Luczifer;
Vagy csak te látod tán ilyen szelídnek,
Te mindig-gyáva lelkiismeret?
Eredj, hivatlan vendég, menj tova;
Nem hallgatok rád, nem, nem! hasztalan
Nyujtod felém fenyítő ujjadat,
Hijába intesz oly parancsolólag,
Nem hallgatok rád… nézd, nem hallgatok!«
Az alvót ekkor torkon ragadá,
S beléje fojtá a lélekzetet…
Nem is nyögött… egy rángás, s vége volt.
Bevonta ismét a függönyt s mene,
De a küszöbnél visszafordula,
Hogy megtekintse: nem maradt-e élet
Ama testben? nem támadand-e föl?
Az ágy előtt megállt… állt, s nem meré
A kárpitot szétvonni újolag.
Nem mert benézni rettentő müvére,
S lélekszakadva kifelé rohant
Másik terembe, a hol öcscse volt.
A zajra Jób fölébredett s fölült,
S fél eszmélettel nézte a jövőt,
S midőn egészen eszmélt, akkorára
Keblében járt a gyilkoló aczél,
A melyet bátyja a falról ragadt le.
De nem halálos volt Dávid szurása,
Feléje lépett tántorogva öcscse,
Hogy megragadja öldöklő kezét…
Egy új suhintás és Jób homlokát
Elboritotta vére, s összedőlt.
A kardot messze dobta Dávid, és
Futott, futott ki, mintha lépteit
Követte volna százezer boszorkány,
Lidércz, kisértet, ördög s minden, a mi
Irtóztató a képzeletben él.
Futott; futott, és nem tudá: hová fut?
Sötét sarokban megvoná magát,
Szemét behunyta, hogy ne lássa a
Számithatatlan rémeket; de látta
Még akkor is, ha behunyá szemét.
S majd apja halvány arcza állt előtte,
Majd öcscse véres, megvagdalt alakja.
Intett kezével, hogy távozzanak;
Nem távozának. Mindig közelebb
Jöttek hozzája… egyre közelebb…
Beléje vágták végre körmüket…
Torkon ragadták… lég után kapott,
S egy jajnyögéssel összeroskada.
Midőn fölébredt, reggeledni kezdett,
A hajnalfény betört az ablakon;
Körűltekinte, s akkor látta meg,
Hogy apja ágya mellett feküvék.
»Apám, ébredj föl, ébredj… hallod-e?«
Szólott megrázva a holttetemet,
»Mit alszol, hosszan, mint a mormotér?
Már fényes nap van. Jer, menjünk rabolni…
Szabad vásár van, minthogy nincs király.
Menjünk rabolni, szálljuk meg Gedővárt;
Tiétek minden kincs, arany… nekem
Nem kell egyéb, csak a vár asszonya.
De kelj föl hát! ne rángattasd magad
Hiába. S még sem ébredsz föl… no semmi,
Fölébredsz majd az ítéletnapon.
De akkor ki ne böffentsd valahogy
Az istennek, hogy én voltam, ki téged
Elaltatálak, mert megfojtalak!«
Elindult és ment a szomszéd terembe,
»Hát ez ki itten?« kérdé, öcscse testét
Megrugva, »mit? te volnál, Jób öcsém?
Mi a manó, hát a földön heversz?
Neked bezeg jó ágyad lehetett.
Bordáidnak becsűletére válik,
Hogy nem jajgatnak ilyen durva ágyon.
Hanem hát kelj föl s mosd meg arczodat,
Hiszen merő vér; kelj föl, hallod-e?
Mi a tatár, ugy veszem észre, hogy ma
Fölkelni nincsen kedve senkinek.
Annál jobb. Oh ez pompás alkalom!
Szép kedvesem most megszöktethetem…«
S ment a szobába, hol Perenna volt.
»Megölted őket?« kérdezé a hölgy.
»Kit öltem én meg?« fölkiálta Dávid,
»Én meg nem öltem senkit, senkit is!
Ottan feküsznek szépen, csendesen,
Egyik fehér és a másik piros.
Jer, angyalom, jer. Mélyen alszanak;
Megszökhetünk. Jer. Senki sem vesz észre.
Fölnyargalunk a bástya tetejére,
S onnét aztán az égbe röpülünk!«
»Hah, ez megőrült«, gondolá Perenna,
S borzadva hátrált; de az ifju őt
Ölébe fogta s vitte kifelé.
A nő sikoltott. »Csitt, légy csendesen,
Mindenre kérlek, a mi szent előtted!«
Szólott az ifju, »fölkel valaki
Zajodra, s akkor el nem szökhetünk,
Elfognak… hah nézd, nézd, már jőnek is!«
Ezzel rohanni kezde, fölrohant
A bástyafalra. »Most röpülj!« kiálta,
»Mingyárt ott fönn, ott fönn leszünk az égben«,
És átszoritva a hölgyet, leugrott…
Alant a mélység sziklacsúcsai
A vértül és a hajnaltól pirultak.
* * *
Dávidnak már nem kelle temetés,
Elnyelte őt a vár alatti mélység,
El volt temetve. S a ki eltemesse
Apját s öcscsét: nem volt ember reá.
Kipusztulván mind a Kompoltiak,
Elosztották a rablott kincseket
Legényeik; de osztozás alatt
Egymásnak esvén kardot fogtanak.
Kevés jutott el épen közülök.
Nagy részt elestek, és holttesteik
Az éhes hollók tápláléki lettek.
Igy állt sokáig Salgó zajtalan,
Csak a hollóknak károgása szólt
Holttetemekkel megtelt udvarában;
S alant a völgyben a népség futott
A szél elől, mely Salgóról jöve.
(Dömsöd.)

SZILAJ PISTA.
I.
Jó ideje, hogy a nap lenézett.
Pihennek az elfáradt révészek,
A révházban pihennek, alusznak.
Szilaj Pista maga nem alszik csak.
Szilaj Pista, tőled én azt kérdem,
Hogy miért vagy te még most is ébren?
»E kérdésre én csak azt felelem,
Hogy ébren tart engem a szerelem.«
Holdvilágos éjben Szilaj Pista
Csónakát a partról eloldozta,
Az evezőt is kezébe vette,
Át is ment a vízen a szigetbe.
A Dunának kellő közepében
Áll a sziget virágos kertképen.
A szigetnek legszebb virágszála
Egy vén halász fiatal leánya.
A vén halász nádvityillójában
Subaágyán alszik már javában.
A vén halász fiatal leánya
Sziget partján vár Szilaj Pistára.
Mikor átért a szép révész legény,
Jó dolga lett rózsája kebelén.
Csókolóztak… de nem mondom ezt el!
Tele van a világ irígyekkel.
Legtüzesebb bor a szép lyány csókja,
Csók az észnek könnyen zavarója;
Pistának is megzavarta eszét,
Származott is tőle tarka beszéd.
»Lidi lelkem, Lidim, galambocskám,
Gyöngyvirágom, aranyos halacskám,
Gyémánt gyűrűm, csillagom sugára,
Csókolj agyon hajnal hasadtára.
Fekete a pillád, kék a szemed,
Mint mikor a felhő kettéreped.
A megrepedt felhőben kék az ég,
S mint ebben a csillag, szemed ugy ég.
Ha egyetlen egy füzért fonnának
Minden virágából a világnak,
Át nem érné az én szerelmemet,
Olyan nagy!… s az egyedül a tied.
Szerelmemnek nincs határa, vége;
Hát a tied ily végtelenség-e?
Csak szerelmed határát ne érjem,
Mert ott, kis lyány, jaj néked, jaj nékem!
Egy óriás alszik ott, angyalom,
Egy óriás, az én indulatom;
Mihelyt oda érkezünk: fölébred,
S összeszaggat engem úgy, mint téged.«
Igy beszélt az ifju révészlegény,
De megnyugott a lyány tekintetén,
Tekintetén, mely ezt magyarázta:
Szerelmének nincs vége, határa.
Még sokáig váltogatták a szót.
Közelökben a fülemile szólt;
Vagy tán nem is madár dalolása
Volt ez, hanem szivök dobogása.
Elváltanak egymástól végtére
Szép reménynyel a jövő estére.
Az ifju ment a révésztanyába,
A leány ment apja kunyhajába.
Csendesség volt az egész vidéken,
Hajlott a hold lefelé az égen,
Gönczölszekér rúdja is leállott,
A fiastyúk föl magasra szállott.
Csendes a révkocsmárosnak háza,
A szellő a bokrokat nem rázza,
Semmi sem szól, csak a Duna habja,
Mely a komp oldalát locsolgatja.
II.
A vén halász város piaczára
Hordta halát a hetivásárra.
»Gyere velem a városba, lyányom.«
»Ha kivánja keed, apám, nem bánom.«
Apa, leány a városba mentek.
Hejh, csak ne lett volna épen péntek!
Először volt a városban Lidi,
Azért nem tetszett ez a nap neki.
De csakhamar ezt elfelejtette
A városi zajnak közepette.
Jöttek czifra, szép ruhás urfiak,
S a szép lyánynyal csintalankodtanak.
Szólt egy urfi, ki mellette megáll:
»Hol termettél, gyönyörű virágszál?«
Felelt Lidi: »Lenn a szigetségben
Termettem a Duna közepében.«
Szólt az úrfi: »Már ez derék dolog!
Mert hisz én is oda való vagyok.
Csak azt mondd meg, van-e már szeretőd?
Ha van, inkább engem szeress, ne őt.«
Felelt Lidi: »Hogy van-e szeretőm?
Azt én senki orrára nem kötöm,
Ha az úrfi tudni ugy kivánja:
Van czigányné s van annak kártyája.«
Ment az úrfi, mivelhogy őt Lidi
You have read 1 text from Hungarian literature.
Next - Petőfi Sándor összes költeményei - 06
  • Parts
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 01
    Total number of words is 3804
    Total number of unique words is 1931
    32.7 of words are in the 2000 most common words
    45.6 of words are in the 5000 most common words
    53.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 02
    Total number of words is 3850
    Total number of unique words is 1833
    34.5 of words are in the 2000 most common words
    47.9 of words are in the 5000 most common words
    54.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 03
    Total number of words is 3647
    Total number of unique words is 1920
    30.4 of words are in the 2000 most common words
    42.7 of words are in the 5000 most common words
    48.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 04
    Total number of words is 3671
    Total number of unique words is 1896
    28.2 of words are in the 2000 most common words
    40.4 of words are in the 5000 most common words
    45.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 05
    Total number of words is 3947
    Total number of unique words is 1967
    30.2 of words are in the 2000 most common words
    43.9 of words are in the 5000 most common words
    49.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 06
    Total number of words is 3860
    Total number of unique words is 1731
    34.3 of words are in the 2000 most common words
    48.7 of words are in the 5000 most common words
    55.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 07
    Total number of words is 3902
    Total number of unique words is 1960
    32.6 of words are in the 2000 most common words
    45.8 of words are in the 5000 most common words
    52.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 08
    Total number of words is 3982
    Total number of unique words is 1830
    33.7 of words are in the 2000 most common words
    47.7 of words are in the 5000 most common words
    54.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 09
    Total number of words is 3989
    Total number of unique words is 1776
    34.2 of words are in the 2000 most common words
    48.5 of words are in the 5000 most common words
    55.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 10
    Total number of words is 3925
    Total number of unique words is 1771
    33.1 of words are in the 2000 most common words
    45.9 of words are in the 5000 most common words
    53.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 11
    Total number of words is 3875
    Total number of unique words is 1947
    31.3 of words are in the 2000 most common words
    43.3 of words are in the 5000 most common words
    49.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 12
    Total number of words is 3828
    Total number of unique words is 2006
    30.1 of words are in the 2000 most common words
    42.9 of words are in the 5000 most common words
    49.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 13
    Total number of words is 3626
    Total number of unique words is 1846
    28.8 of words are in the 2000 most common words
    40.8 of words are in the 5000 most common words
    47.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 14
    Total number of words is 3664
    Total number of unique words is 1806
    30.8 of words are in the 2000 most common words
    43.6 of words are in the 5000 most common words
    50.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 15
    Total number of words is 3717
    Total number of unique words is 1886
    28.6 of words are in the 2000 most common words
    40.4 of words are in the 5000 most common words
    47.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 16
    Total number of words is 3679
    Total number of unique words is 1767
    31.3 of words are in the 2000 most common words
    43.2 of words are in the 5000 most common words
    49.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 17
    Total number of words is 3633
    Total number of unique words is 1701
    30.0 of words are in the 2000 most common words
    42.3 of words are in the 5000 most common words
    49.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 18
    Total number of words is 3671
    Total number of unique words is 1830
    28.1 of words are in the 2000 most common words
    40.5 of words are in the 5000 most common words
    47.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 19
    Total number of words is 3832
    Total number of unique words is 1846
    31.1 of words are in the 2000 most common words
    43.9 of words are in the 5000 most common words
    51.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 20
    Total number of words is 3719
    Total number of unique words is 1715
    30.5 of words are in the 2000 most common words
    42.8 of words are in the 5000 most common words
    50.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 21
    Total number of words is 3808
    Total number of unique words is 1793
    30.9 of words are in the 2000 most common words
    43.1 of words are in the 5000 most common words
    49.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 22
    Total number of words is 3612
    Total number of unique words is 1673
    30.3 of words are in the 2000 most common words
    41.7 of words are in the 5000 most common words
    47.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 23
    Total number of words is 3686
    Total number of unique words is 1718
    28.8 of words are in the 2000 most common words
    40.8 of words are in the 5000 most common words
    47.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 24
    Total number of words is 3801
    Total number of unique words is 1725
    29.4 of words are in the 2000 most common words
    41.8 of words are in the 5000 most common words
    49.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 25
    Total number of words is 3794
    Total number of unique words is 1894
    31.6 of words are in the 2000 most common words
    45.1 of words are in the 5000 most common words
    51.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 26
    Total number of words is 3759
    Total number of unique words is 1761
    31.8 of words are in the 2000 most common words
    44.5 of words are in the 5000 most common words
    51.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 27
    Total number of words is 3802
    Total number of unique words is 1808
    30.4 of words are in the 2000 most common words
    43.9 of words are in the 5000 most common words
    51.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 28
    Total number of words is 3845
    Total number of unique words is 1847
    30.0 of words are in the 2000 most common words
    43.2 of words are in the 5000 most common words
    50.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 29
    Total number of words is 3805
    Total number of unique words is 1898
    29.3 of words are in the 2000 most common words
    41.9 of words are in the 5000 most common words
    48.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 30
    Total number of words is 3791
    Total number of unique words is 1830
    29.8 of words are in the 2000 most common words
    42.1 of words are in the 5000 most common words
    50.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 31
    Total number of words is 3726
    Total number of unique words is 1858
    28.5 of words are in the 2000 most common words
    41.6 of words are in the 5000 most common words
    48.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 32
    Total number of words is 3804
    Total number of unique words is 1886
    30.8 of words are in the 2000 most common words
    42.1 of words are in the 5000 most common words
    49.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 33
    Total number of words is 3683
    Total number of unique words is 1800
    30.7 of words are in the 2000 most common words
    42.4 of words are in the 5000 most common words
    48.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 34
    Total number of words is 3648
    Total number of unique words is 1776
    30.0 of words are in the 2000 most common words
    41.3 of words are in the 5000 most common words
    48.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 35
    Total number of words is 3764
    Total number of unique words is 1875
    30.4 of words are in the 2000 most common words
    43.6 of words are in the 5000 most common words
    49.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 36
    Total number of words is 3876
    Total number of unique words is 1860
    30.8 of words are in the 2000 most common words
    45.3 of words are in the 5000 most common words
    51.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 37
    Total number of words is 3754
    Total number of unique words is 1795
    29.9 of words are in the 2000 most common words
    43.8 of words are in the 5000 most common words
    50.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 38
    Total number of words is 3631
    Total number of unique words is 1855
    28.0 of words are in the 2000 most common words
    39.4 of words are in the 5000 most common words
    45.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 39
    Total number of words is 3563
    Total number of unique words is 1957
    22.7 of words are in the 2000 most common words
    33.9 of words are in the 5000 most common words
    40.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 40
    Total number of words is 3751
    Total number of unique words is 1801
    31.4 of words are in the 2000 most common words
    44.1 of words are in the 5000 most common words
    50.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Petőfi Sándor összes költeményei - 41
    Total number of words is 2293
    Total number of unique words is 1143
    35.2 of words are in the 2000 most common words
    46.8 of words are in the 5000 most common words
    52.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.