Magyarország története. Az ifjuság használatára - 7

iskola, Festetics György gróf által alapítva (1802.), a nemzeti muzeum,
melyet Szécheny Ferenc grófnak köszönünk (1803.). Több lelkes hazafiak
bőkezűségéből támadt 1825-ben a vívó intézet Pesten; a lófuttatási
egyesület, állattenyésztő társaság, s az ezekből keletkezett gazdasági
egyesület Pesten; a nőegyletek, kisdedovó intézetek, s a mi legfőbb
befolyással lett az országra, a „legnagyobb magyar“ Széchenyi István –
Ferenc fia – gróf indítványára és szép példájára a magyar tudós társaság
szinte adakozásokból állottak össze. Ugyan ezen nemes gróf több
hazafiakkal egyesülvén, alkotta Pesten a nemzeti társalgási kört, Casino
név alatt, s innen, az ország szivéből, sugárzott ki az egyesületi
szellem, mire az ország külön vidékein hasonló körök támadtak. A
kereskedés előmozdítására szinte egy társaság építé a Ferenccsatornát,
és a Fiuméhoz a magas helyeken át vezető nagyszerü Ludovicea nevű útat.
– A gőzhajózás a Dunán nagy sikerrel megkezdetett.

88. A pénzzavar. Az 1830-ki országgyülés. Cholera. Ferenc halála.
A hosszú francia háborúk költségei roppant adósságba verték a birodalmi
kincstárt s az egész pénzügyet nagy zavarba bonyolították. A kormány e
szomorú állapot enyhítésére többféle pénzügyi munkálatokat kisértett
meg, de mind hasztalan; a szörnyü zavarból csak a devalvatio, vagy is a
papirpénz értékének egy ötödre való leszállítása által lehetett
kibontakozni (1811.), minélfogva öt forint egy forinttá lett, s igy az
államadósság összege is, mely ezerhatvan millió forintra rugott,
kétszáztizenkét millióra leolvasztatott. Hasonló leszállítás érte a
magánosok pénzügyeit is, mi által sokan, kik előbb gazdagok voltak,
elszegényedtek. E csapást még növelte az 1817-ki szük termés, minek
következtében éhség támadván, számosan estek áldozatául. – Az ország
ekkor mind hiában sürgeté, hogy országgyülés tartassék a pénzügy
elintézésére, a kormány ezt, mint az egész birodalmat illető tárgyat,
nem engedte a magyar országgyülés által eligazítatni, s ezután
országgyülések csak 1825-ben és 1830-ban tartattak, mely utóbbiban
Ferenc első szülött fiát, Ferdinánd főherceget, Pozsonyban september
28-án a nemzet örömnyilatkozatai közt nagy pompával megkoronáztatta. – A
jövő év nyarán az Azsiában dühöngő epeláz – cholera – Europába átjövén,
s hazánkat is meglepvén, számtalan lakost, különösen a köznépből, néhány
órai kinos szenvedés után ragadt el, mire az elrémült, tudatlan nép azon
gyanúból, hogy az urak a kutakat megmérgesítették, több helyen,
kiváltképen pedig Zemplin, Sáros, Abauj megyékben fellázadván, az urakon
irtóztató kegyetlenségeket követett el, míg gyors katonai erő és számos
kivégeztetések által rendre nem szorítatott.
Ferenc az 1832-dik év végére országgyülést hirdetvén, 43 évi uralkodása
után meghalt 67 éves korában, 1835-ben. Bölcs uralkodása által
Magyarország alkotmánya megőrzése mellett az olasz forradalmat több
izben szerencsésen elnyomta, s az osztrák birodalmat első rangú
hatalommá emelte.

V. Ferdinánd.

89. Ferdinánd alkotmányos uralkodása; nevezetes törvényei; az ország
fejlődése.
Harmadévben folyt az országgyülés Pozsonyban, midőn I. Ferenc király
elhalt, s a már 1830-ban királylyá kent Ferdinánd a trónra lépett, ki
bebizonyítandó, mennyire kivánja az ország törvényeit tiszteletben
tartani és tartatni, az országgyülést folytatni rendelte; azután is a
tapasztalt és törvénytisztelő nádor, József főherceg tanácsával élvén,
oly szelíden uralkodott, miszerint jóságos melléknevet nyert; mindjárt
koronáztatása után a nemzettől neki ajánlott ötvenezer darab aranyat,
fejedelmi bőkezűséggel, részint a szükölködő adózó nép enyhítésére,
részint a magyar tudós társaság pénzalapjának gyarapítására ajándékozta,
s midőn látná a magyar nemzet nemes buzgóságát, és lelkes
előretörekvését, tettleges részt sietett venni a hazai vállalatokban,
mely dicső fejedelmi tulajdonságának méltányos elösmerésére, elegendő
legyen itt csak annyit mondani, miként alig van intézet hazánkban,
melynek létesítéséhez nem járult volna e fölséges fejedelem; az
országgyülést is a törvényes időben, minden harmadik évben megtartotta.
Az 1836-ki országgyülés legnevezetesb törvénycikkei: az uri és jobbágyi
viszonyok elintézése; a muzeum fölépítésére rendelt költség, és hogy a
törvények magyar szerkezete eredetinek mondatott ki. – 1838-ban a Duna
kiöntvén, iszonyú pusztításokat tőn; Pesten 2281 házat döntött halomra
és számos életet temetett hullámaiba, Budán mintegy 500 ház roskadt
össze; a két városban az épületeken történt kár sok millióra rugott, s
az árviz még több áldozatba került volna, ha a fiatal, nemesszivü István
főherceg – a nádor fia – és ennek példájára több derék s nemeslelkü
mágnások csónakokba szállva, saját életök kockáztatásával az összedült
házak közt mint védangyalok meg nem jelennek. Igy tudta a magyar
nemesség mindig a veszély idején valódi nemes tettei által a nép
tiszteletét, bizalmát kiérdemelni.
Az 1839-ki országgyülésen mezei rendőrség s váltótörvény alkottatott,
melyek végrehajtására váltótörvényszékek állíttattak fel; épitendő
vasutak, csatornák a törvény ótalma alá vétettek; a nemzeti szinház,
melyet Pest megye buzgó fiai létre hoztak, 450-ezer forinttal
segítetett. – Még fontosabb az 1843-ki országgyülés, melyben a magyar
nyelv az igazgatás minden ágaiban teljes diplomatikai polcra emeltetett;
nem nemesek birtok és hivatalképességet nyertek. – Ily jóságos fejedelem
uralkodása alatt az ország mindinkább virágzóbb lőn; tudomány, művészet,
ipar haladásnak indúltak, mit hathatóul előmozdítottak, a Pesten
felállított József-ipartanoda, a Tiszaszabályozó társulat, mely
kezdetének rövid ideje óta is már nagyszerü eredményeket mutat; az ipar
és műegylet, zenészeti és festészeti akademia, takarék-pénztárak,
dolgozó házak, biztosító társulatok, az épített vasutak; s igy az
osztrák császár az alkotmányos Magyarországban hatalmas erőt és támaszt
birván, még mindig első hatalom volt Europában.

90. József nádor halála. Az 1848-ki események.
Az 1847-ki év eleje gyászba borította a nemzetet, mert januar 13-án a
szeretve tisztelt József főherceg ötven évi nádorsága után, mindenek
kimondhatlan fájdalmára, elhalt. Az év végére összehivott országgyülés
szép reményekkel kecsegteté az országot, azonban 1848-ki februar havának
végén Párisban forradalom törvén ki, melyben a franciák királyukat
elüzték, s csak hamar egész Europát megszállotta a forradalmi szellem;
Bécsben már mártius 13-kán, s két nap mulva Pesten ütött ki a zaj.
Bécsben egy nagy tömeg tódult a császári lak ellen, hangosan a
köztársaságot ordítozván; ezen a fölséges uralkodó házat vég veszélylyel
fenyegető rakoncátlanságnak csak a Pozsonyból épen jókor érkezett magyar
országgyülési küldöttség vetett határt, mely kijelenté a tomboló bécsi
népnek, miszerint a reformok – ujítások – miket Magyarország is ohajt,
csupán a fölséges uralkodó ház iránti hüségen alapulhatnak! mire a
jóságos fejedelem osztrák tartományainak az alkotmányt is megadta.
Magyarország – hol a papság még a szent István király által neki
adományozott tizedről nagylelküen lemondott, a nemesség, a földes urak
pedig a jobbágyaik által eddig hübérül birt földeket kárpótlás mellett a
jobbágyoknak engedték, az adózást a nép terhein segítendők elvállalták,
s a népet átalában magok kiváltságaikban részesítvén, igy örök hálára
lekötelezték – külön kormányt kapott felelős magyar ministeriummal.
Örömben uszott az ország, és királya iránti lelkesedése határt nem
ösmert; az országgyülés még azon évben Pestre hivatott egybe. Fájdalom,
a magyarok örömét és boldogságát több német és cseh urak irigy szemmel
nézték, kik Magyarországon a külön nemzetiségeket felizgatván, itt
polgárháború ütött ki, s miután e miatt az udvar és magyar ministerium
közt viszálkodás támadt, hazánk is forradalomba sodortatott, mire V.
Ferdinánd az uralkodásról lemondott

Ferenc József
részére, ki erős hadakkal, s azon kivül az orosz cár által tetemes
sereggel segítve, több véres csatákat vívott, s miután a magyar tábor
fővezére a sereggel Világosnál, Arad megyében, 1849-ki aug. 13-án a
fegyvert az orosz fővezér és tábora előtt letétette, a forradalmat
megszüntette; a forradalom fejei részint a külföldre menekültek, részint
Pesten, Aradon kivégeztettek. Vonjunk fátyolt a gyászos eseményekre!
Ezután fölséges urunk leginkább német tanácsosokkal környezve
Magyarországot, alkotmányát eltörülvén, mint örökös tartományt, az
osztrák birodalomba kebelezte. A német és cseh urak elhagyván I. Ferenc
és V. Ferdinánd politikáját, egy hatalmas egységes osztrák birodalmat
kivántak teremteni. Nagyszerü eszme! de az eredmény megmutatta,
miszerint az csak bolygó tüz, mely az utána futókat mocsárba vezeti,
melyből bajosan lehet kigázolni. – A jólét és hatalom növekedése helyett
a birodalom, ily rövid idő alatt is, szörnyen eladósodott, a népek
elszegényedtek, s a köz elégűletlenség miatt hatalma annyira csökkent,
hogy 1859-ben Olaszországban több csatákat vesztve, Lombardiát
elvesztette. – Fölséges Urunk szivére vévén birodalmának inséges
állapotát, különösen a magyar főurak közbenjárására, 1860-ki october
20-kán Magyarország törvényes alkotmányos állapotának visszahelyezését
megparancsolta, s magát megkoronáztatni igérte.
A törvényimádó ország lelkesedve és kegyelettel nyúl ezred éves
törvényeihez, általánosan ott fogván fel azokat, hol megszakadtak, s igy
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán!! –
Bécsben, nyomatott Jacob és Holzhausen-nél.