Magyarország története. Az ifjuság használatára - 6

Total number of words is 3645
Total number of unique words is 1928
22.7 of words are in the 2000 most common words
32.5 of words are in the 5000 most common words
38.5 of words are in the 8000 most common words
Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
meghalt. Ennélfogva ismét Leopold, másod szülött fiát ajánlotta a
rendeknek, ki szinte megkoronáztatott 1654-ben. Harom év mulva ezután
halt el a szerencsés fejedelem.

I. Leopold. 1657–1705 = 48 esztendeig.

74. A törökök dulongásai. Zrinyi Miklós. A szent gothárdi ütközet.
Alig lépett Leopold a trónra, az erdélyi öröklési civódások miatt török
háborúba keveredett. Kara musztafa nagyvezér ugyan is kétszázezerből
álló sereggel indult Magyarország felé. Leopold nem lévén fölkészülve
ily tömérdek ellenségnek gátot vethetni, a németek vezérévé
Montecuculit, magyarokévá pedig Zrinyi Miklóst tette. Zrinyi apró
csatázásaiban, a hol lehetett, tetemesen fogyasztotta az ellenséget,
teljes győzelmet is vehetett volna talán rajtok: de Montecuculi, a
számos ellenségtől félvén, nem csak meg nem ütközött, hanem Zrinyi
dicsőségét akadályozni is iparkodott, sőt még Zrinyivárat alattomban fel
is gyujtotta. Ily méltatlanságon elkeseredvén Zrinyi, a hadi pályáról
magános életre vonult, s későbben vadászaton egy vad kan által
megöletett. Vannak, kik azt állítják, hogy a vadászaton bérencek által
gyilkoltatott meg. – Montecuculi ezután (1664.) szerencsésen megütközött
sz. Gothárdnál, hol tizenhatezer török esett el, s száznegyven zászló az
egész táborral együtt a győző kezeibe jutott.

75. A Vesselényi féle összeesküvés.
Most a török kért békét, mely husz évre Vasváron meg is köttetett, a
magyarok hire tudta nélkül, mit a főrendek nehezen viselvén, csak hamar
többen Leopold ellen összeesküdtek: első összejövetelük a trencséni
fürdőben volt, hol Rákóczy Ferenc Zrinyi Ilonával menyekzőjét tartotta,
utóbb Murányban Vesselényi nádornál, hova az erdélyi fejedelem is
követeket küldött volt (1665.). Az ingerültség eloszlatására a király
Besztercére hivta egybe az ország rendeit, hogy oda küldendő királyi
biztosával sérelmeik orvoslásáról tanakodnának. Az összegyült rendek
azonban gróf Rothal elnöklete alatt nem akarván tanácskozni, az
országgyülés eloszlott, mire az elégületlenek Vesselényinél titkosan
tanácskoztak, s azt határozták, hogy hadakat gyüjtvén, a törököt és
erdélyieket segedelemre hiván, a királyt követség által kérjék föl,
tartaná meg, a mit a felavatási oklevélben esküvel igért; a magyar
ügyeket ne tárgyaltassa a magyarok ellenségei által, az idegen katonákat
vigye ki az országból, s a hivatalokra magyarokat alkalmazzon, és csak
azután, ha a király a nemzetnek ezen igazságos kérelmeit meg nem
hallgatná, nyuljanak fegyverhez II. András törvénye szerint szabadságaik
védelmére; de a király személye s méltósága tiszteletben tartassék.
Vesselényi azonban nem sokára elhalván, az összeesküvés fölfedeztetett,
Zrinyi Péter, Frangepán Kristóf, Nádasdy s több mások lefejeztettek,
sokan jószágaiktól megfosztattak és számüzettek, legtöbben pedig vár
vagy gályarabságra vitettek.
Ezután még nagyobb forrongások ütöttek ki; mert Leopold, leginkább a
jézsuiták, s Lobkovicz és Hocker minisztereinek tanácsára, kik úgy hivén
legkönnyebben a protestansokat elnyomhatni, ha Magyarország osztrák
tartománynyá változtatik, – a magyar katonaságot elbocsátotta, s az
országot német zsoldosokkal öntette el; minden különbség nélkül
mindenektől adót vett, a protestansok jogait szükebb korlátok közé
szorította, a nádorispányi hivatalt eltörölvén, Ambringen Gáspárt, a
német rend nagy mesterét, tette Magyarország kormányzójává, mellé egy
tanácsot rendelvén, mely magyarok és németekből állott.

76. Az alkotmány eltörlése. Tököly Imre. Bécs ostroma.
Az alkotmánynak ily hirteleni feldöntése nem maradhatott következés
nélkül; Leopold ellen pártok alakultak. Midőn pedig Ambringen, de
főképen a Kobb vezérsége alatt volt német zsoldosok felső
Magyarországban minden csekély gyanúra is nagyon kegyetlenkednének a
lakosokon, a pártosok száma növekedett, s a baj annyira elhatalmazott,
miszerint már orvosolhatlannak látszék. Köz lázadás és polgár háború
támadt, melyben mindkét fél véres nyomokat hagyott maga után. Ezek
látására Leopold hajlandó lett volna a béke visszaállítására, de Tököly
Imre XIV. Lajos francia királytól pénzbeli, Apaffy erdélyi fejedelemtől
pedig hadi segitséget nyervén, magát a pártosok vezérévé választatta. –
Ezen Apaffyról mondják, hogy egy pipát kapván az érsekujvári basától
ajándékban, első dohányzott a magyarok közt.
Tököly fegyvereit felső Magyarországban szerencse követte, s a
bányavárosokat csak hamar el foglalta, mit Leopold nehezen nézvén,
(1681.) országgyülést hirdetett, hová Tökölyt is meghivta, ki azonban
meg nem jelent. Leopold ekkor a nemzeti alkotmány visszaállításával,
lecsendesítvén a fölkelőket, Tököly pártját igen megfogyasztotta. Ez,
veszedelmes állapotát látván, a husz évi béke eltelése előtt a török
nagy vezért, Kara Musztafát, háromszázezer fegyveressel Magyarországba
hivta, ki is (1683.) iszonyú pusztításokat vitt végbe, és egész
táborával Bécset megszállotta. Leopold a veszedelem elől Lincbe
menekült, s a császári székváros felmaradását csupán Károly lothringiai
hercegnek, Stahrenberg grófnak, a bajor és szász fejedelmeknek, de
leginkább Szobjeszky János lengyel királynak köszönhette, kik
tökéletes győzelmet vettek a törökökön; ezek nyakra főre futottak
vissza, de Párkánynál eléretvén, másodizben is megverettek, mely
szerencsétlenségöket Tökölynek tulajdonítván, őt a váradi basa által
elfogatták, s török fogságba magokkal elhurcolák, mire pártosai a király
hűségére tértek. – Ez időbe esik a kávé használatának kezdete.

Buda visszavétele.
E kettős veszteséggel a törökök bátorsága megtöretvén, és seregök is
tetemesen megfogyasztatván, Károly lothringiai herceg csak hamar ezután
Budát is megszállotta, de kénytelen volt, az ott vezérlő basa erélyes
ellentállása miatt, azzal felhagyni, miután azonban Visegrádot,
Érsekujvárt, Esztergomot felszabadította a török járom alól, s Kassa,
Onod, Szolnok több más várral meghódolt volna Leopoldnak, 1686-dik
junius havában kilencvenezernyi sereggel ismét ostrom alá fogta Budát,
melyet a vitéz hitehagyott Abdi basa tizenhatezer próbált harcossal
védelmezett.
Abdi francia Sveiczban szegény sorsú, de becsületes szüléktől
származott, s már gyöngéd korában a juhok őrzésére használtatott. Neve
Kunyí volt. A természet nem hivta őt a pásztori csendes és ártatlan
foglalatosságra; mert ő tüzes elmével birván, maga gyakorta a hegyeken
mászkált, nyáját pedig valamelyik pásztortársára bizta. Egykor
visszatérvén, hallja, hogy a farkas egy kecskéjét elragadta; szigorú
büntetéstől félvén, a tizennégy éves ifjú a szomszéd Franciaországba
futott és katonává lett, hol annyira kitünteté magát, hogy kapitányságra
emelkedett. A szent Gothárdi ütközetben Magyarországban azon sereggel,
melyet a francia király Leopoldnak küldött volt, részt vett, hanem
elfogatván, csak azon föltétel alatt menekült meg a rablánctól, hogy
Mahomed hitére állott. A törököknél is oly derekasan tudta magát
forgatni, miként nem sokára benderi, azután pedig budai basává
neveztetett. – Junius 18-án megszálván ismét Budát a magyar és német
hadak, a várvívás oly szorgalommal és sebességgel folyt, miszerint már
julius 13-án ostromra mehettek, hanem Abdi emberkedése által
visszaverettek. Hiában iparkodott a császári sereg őt a vár feladására
birni; nemes elszántsággal meg nem szünt embereit utolsó lehelletökig
buzdítani a vár védelmére, s igy lőn, hogy csak september 2-án, midőn
mindkét fél a legnagyobb tüzzel és bátorsággal küzdött, s az ostromlók
nagy veszteséggel mindaddig visszaverettek, mig a vitézül küzdő Abdi egy
golyótól találva, le nem rogyott, veretett ki a vezérétől megfosztott
őrsereg. Igy jutott végre Magyarország fővárosa törvényes királya
hatalmába a száznegyvenöt évi török iga alól.
A keresztény fegyver e jeles győzelmét pompás diadali szertartással ülte
meg Károly herceg, és az ünnepet a keresztény erény győzedelme még
inkább dicsőitette. A vitéz ostromlók közt Szápáry Péter különös
példáját mutatta a hazáért való feláldozásnak: a hol legnagyobb volt a
veszély, ott Szápáry küzdött, ki egy előbbi csatában török fogságba
esett volt. A durva Hamzsabég először is kétszáz korbácsot veretett a
nemeslelkü honfira, azután földalatti tömlöcbe vetteté, hol a megkinzott
hős csak penészes kenyéren tengődött, ágya pedig rothadt szalma volt.
Midőn erős természete a roszul ápolt sebeket meggyógyítá, a legnemesb
bajnok és férjfi a legalacsonyabb rabszolgai munkákra kényszeríteték, a
legkegyetlenebb bánást és gúnyoltatást kelle kiállania; sőt annyira ment
a törökök vadsága, hogy járomba fogaték, s mint igás baromnak földet
kellett szántania. Ily sanyarú helyzetben csupán hite s azon reménye
vigasztalá, miszerint az, ki e nehéz próbát reá küldé, érdemetlen
szenvedéseinek majd véget is fog vetni; – s vetett is, mert barátja
Batthyányi egy elfogott agáért kicserélte, és Szápáry ismét hazájáért
harcolhatott. A szerencsés budai ostromnál Hamzsabég elfogatott, s
Károly herceg most Szápárynak adá őt át, hogy a rajta elkövetett
méltatlanságokat kényére boszulja meg, mire Szápáry az elrémült törököt
ily szavakkal lepé meg: a keresztény nem ösmer boszúállást, mert a
szelid Jézus azt tanította, szeresd ellenségedet is. Hamzsabég, én
megbocsátok neked, – szabad vagy! – E szavak megrázák Hamzsabég szivét,
s megilletődve felelé, hogy ily bánásmódot nem reménylvén, már mérget
vett; Szápáry tehát tüstént orvosért küldött, s még néhány hétre
megnyujtatá a török életét, ki az alatt a kereszténységre tért, s
megkeresztelve hunyt el legnemesebb ellenségének karjai közt. Szápáry
boszúja tisztelettel lebegett szájról szájra, s Leopold e hős
vitézségét, s keresztény gondolkodás módját grófi méltósággal jutalmazá.

77. A török feletti győzelmek. A karlovici béke. Az örökösödési jog
megállapítása.
A budai fényes nap után a nagyvezér sietve Belgrádnak indult, hanem
Károly herceg sem veszteglett; még azon évben, mielőtt a tél beállott
volna, Simontornyát, Pécset, Siklóst, Szegedet bevette, a jövő évben
(1687.) pedig augusztus 12-én Mohácson megütközvén húszezer törököt
vágott le, és Eszéket, Péterváradot, egész Tótországot és Szerémséget
vissza foglalta.
Ennyi csapás és veszteségre a törökök uj terveket koholván, Tökölyt
fogságából kibocsátották, ki miután felső Magyarországon a lázadás
zászlóját ujra kitűzte volna, számos követőkre talált, mire a király
Karaffát Eperjesre küldé, hogy nyomozást tartván, a bünösök ellen a
magyar törvény értelme szerint járjon el. Karaffa saját ablakai előtt
állítatta fel a vérpadot, és kinzások által kicsikart vallomások- és
gyanúból is a legtekintélyesebb polgárokat halálra itéltette. Leopold
értesítetvén Karaffa iszonyú eljárásáról, megszüntette ugyan azt, hanem
Tököly pártjával uj támaszt nyert a törökökben, kik több izben
megveretvén, 1697-ben a szultán maga állott serege élére, de Eugen,
savoyeni herceg, Zenta mellett találkozván vele, hirtelen megtámadta őt,
és egészen tönkre tette; az ijedtében megfutott szultán minden ezüst
szereit, összes lőszerét, kilencezer szekeret, hatvanezer tevét,
tizenötezer ökröt, hétezer lovat, s az egész pénztárt három millió
forinttal a győztes seregnek hagyta. A törökök a folytonos vereség által
annyira megrongáltattak, hogy Karlovicon 1699-ben huszonöt évre békét
kötöttek. – Tököly, mint csapláros Bithiniában halt el.
Még ezen utóbbi háborúk folyamata alatt Leopold Pozsonyba országgyülést
hirdetvén (1687.), ott azt kivánta, hogy az ország rendei József fiát
koronáznák meg, s egyszersmind állapítatnék meg az ausztriai ház
(habsburgi) örökös joga Magyarországban; el is fogadták azt a rendek,
abban egyezvén meg, hogy mindig a legidősb fimagzat uralkodjék;
kikötötték azonban, hogy a királyok a koronázáskor mindig ünnepélyes
esküvel biztosítsák a nemzetet, miszerint az ország szabadságait s
törvényeit szentül megfogják tartani. Ezen országgyülésen eltöröltetett
II. András arany bullájának 11-dik cikkelye.

78. Uj elégületlenség. II. Rákóczy Ferenc. Leopold halála.
A török háborut ismét polgári lázadás követte, mert a karlovici
békekötésre a magyarok közül senki sem hivatott meg; a papi és világi
hivatalokra külföldiek tétettek, s az idegen katonaság mindeddig sem
vitetett ki az országból; állandó adózás hozatott be; a protestansoktól
ujra sok templomok elvétettek, s más több effélék történtek a nemzet
szabadságainak ellenére, mit sokan oly nehezen szenvedtek, hogy Leopold
ellen fegyvert fogni magokban eltökélték, vezérül választván II. Rákóczy
Ferencet. Igy ütött ki 1700-ban a kuruc világ név alatt ösmeretes
polgárháború, melyet Leopold, a spanyol örökség iránt való háborúval
foglalkozván, szerződésekkel akart lecsillapítani, de sikeretlenül; mert
az elégedetlenek szerencsés előmenetelöket látván, folytatták a hadat, s
ha a király szerződések, uj igéretek és eskü által kivánná a sérelmeket
orvosolni, minthogy ezeknek sikeretlenségét már több izben tapasztalták,
azt kötötték ki, hogy a békepontok megtartásáért a szárazföldi hatalmak
kezeskedjenek, mibe Leopold átalában nem akart megegyezni, a háború
folytattatott tehát a király haláláig (1705.), sőt fiára is átszállott.
Leopold uralkodása alatt 1666-ban hozatott be Magyarországba a kegyes
iskolák rende.

I. József. 1705–1711 = 6 esztendeig.

79. A Rákóczyféle forradalom legyőzése. A szatmári béke.
József az 1687-ki országgyülésen megállapított örökösödési törvény
szerint a magyar trónra jutván, minden erejét az elégületlen nagyok
lecsendesitésére fordította, hogy a békét helyre állítsa. A
Magyarországon döhöngő német tábornokokat visszahivta, a protestansok
jogait megerősítette, s 1703-diki majus 10-kén átalános bünbocsánatot
hirdetett ki mind azoknak, kik a hűségre visszatérnek, hanem Rákóczy e
derék fejedelemnek jó szándékát féreösmervén, az ország nagyobb részét
elfoglalta, zászlóira, pénzeire s fegyveresei sisakjaira Pro Patria et
Libertate (a hazáért és szabadságért) édesgető szavakat tétette, s már
erdélyi fejedelemmé választatta magát. Azonban seregei Trencsinnél
tetemes veszteséget szenvedvén, párthivei közül sokan a király hűségére
tértek. Hiában iparkodott ezután magát ismét összeszedni, s
külhatalmasságok által biztosítani, mert József, Pálffy János és Károlyi
Sándor grófokat megbizván, Szatmárba meghivta a békételeneket, hol is
azok egészen lecsendesítettek, de a szelid és igazságszerető király nem
éldelheté a béke örömeit, mert még mielőtt az bevégeztetett volna,
himlőben meghalt 1711-ben, kinek halálát Pálffy mindaddig titokban
tartotta, mig a béke cikkelyei tökéletesen meg nem erősitettek s
aláirattak. – Fiai nem voltak.

III. Károly. 1711–1740 = 29 esztendeig.

80. Az ország jogai és szabadságainak megerősítése. A Sanctio
Pragmatica.
III. Károly, I. Józsefnek testvér öccse, Spanyolországból
visszahivatván, előbb német császárrá, azután pedig a pozsonyi
országgyülésen magyar királylyá koronáztatott. Mint császár VI., mint
magyar király III. Károly nevet viselt. Hogy a polgárháborútól
megrongált országot ismét fölsegíthesse a szatmári béke feltartása
mellett az ország szabadságait és jogait megerősítette, Rákóczynak is
bünbocsánatot ajánlott minden jószágainak meghagyásával, de Rákóczy több
társaival együtt, különösen Bercsényi gróffal e kegyességet el nem
fogadta; készebb volt számkivetésben élni mint magát megalázni s több
viszontagságok után Törökországba vette magát, hol 1735-ben Rodosztóban
meghalt.
III. Károly mindjárt uralkodásának második esztendejében arról kezdett
gondoskodni, hogy a férjfi-ágra szorított öröklési jogot a habsburgi ház
leány-ágára is kiterjessze. Ezen törvényes trónörökösödés Sanctio
Pragmatica nevet nyert, a melyet, miután a többi örökös tartományok
elfogadták volna, Magyarország rendei is törvényeik közé iktatták
(1722.), kikötötték mindazonáltal, hogy az uralkodó fejedelmek romai
vallásuak legyenek, és országlásuk kezdetén a nemzet szabadságainak és
az ország törvényeinek megtartására magokat különös oklevéllel és
esküvel kötelezzék. – 1715-ben az állandó katonaság tartására katonai
adó hozatott be.

81. Török háborúk. Itélő táblák. A selyemtenyésztés.
III. Károly csendes uralkodását két török háboru szakítá meg, melyekből
az első igen szerencsésen ütött ki, mert az által a temesi bánságot,
Nándorfehérvárt, Szervia, Bosznia és Oláhországnak nagy részével együtt,
birodalmához kapcsolta; de a második török háborúban, a temesi bánságot
kivéve, mind azokat ismét elvesztette. Ezen háború után még csak egy
évig élt Károly; meghalt 1740-ben fimagzat nélkül. – Országlása honunkra
nézve igen nevezetes; mert az igazság célirányos kiszolgáltatására a
kerületi táblákat alkotta, ezen felül pedig helyreállította Pesten a
királyi és hétszemélyes táblákat. Számos gymnasiumokat alapított, s a
külföldi egyetemekben tanított tudományok előadását nálunk is
törvényesen meghatározta. – 1735-ben hozta a Bánátba Mercy gróf a
selyembogarakat, de az ipar és kereskedés ezen jövedelmező ága egy
század alatt sem tudott elterjedni.

Mária Therezia. 1740–1780 = 40 esztendeig.

82. Az 1741-ki országgyülés. A magyarok törvényimádása.
Mária Therezia még atyjának, III. Károlynak, életében Ferenc
lotharingiai herceggel házasságra lépett, halála után pedig mind azon
országokat és tartományokat általvette, melyek a Sanctio Pragmatica
szerint őt illeték, de mindjárt országlása kezdetén iszonyú veszély
fenyegette; mert több europai fejedelmek, az elösmert Sanctio Pragmatica
ellenére is, majd egész Ausztriát, majd annak külön részeit magoknak
követelték. Igy történt, hogy a fiatal királynő egyszerre hét
ellenségtől faggattatott, kik birodalma némely részeit már el is
foglalták. E súlyos helyzetben egész birodalmát a vitézségben és nemes
elszánásban magát többször jelesen kitüntetett magyarjaiba helyezé;
ennélfogva Pozsonyba országgyülést hirdetett, hol gyászba öltözve,
fekete szőnyeggel bevont trónon, József kis fiát ölében tartva, fogadta
a királyné az országnak egyházi és világi, számszerint hatodfélszáz
rendeit. (1741-dik september 21-kén). Latin beszédében könnyes szemekkel
panaszlá el az európai fejedelmek hütelenségét, magát és gyermekeit a
nemzet tapasztalt vitézségébe ajánlotta. A harcias férfiak szemei könybe
lábbadtak, és szent lelkesedés hatván meg sziveiket, kardot rántva,
ezerszeresen hangzott: _Moriamur pro rege nostro, Maria Theresia!!_
(haljunk meg királyunkért, Mária Thereziáért). A hetvennyolc éves ősz
Pálffy nádor zászlói alá ötvenezer fegyveres rendeltetvén, Eszterházyak,
Károlyi, Csáky, Baranyay, Festetics, Koháry, Nádasdy tábornokok az előre
hatott ellenséget legyőzték, s a habsburg-lotharingiai ház uralkodását
örökre megszilárdították.

83. A királyné hálája s bölcs kormányzata.
Hálaérzéssel fogadta a dicső Mária Therezia magyarjainak igy
bebizonyított hűségét, s hosszú uralkodása alatt a nemzet iránti
legbensőbb ragaszkodással viseltetett. Ennélfogva József fiának
nevelését is Batthyányi Károly hercegre bizta. A háborúk alatt tetemesen
megrongált budai királyi várat és lakhelyet fölépíttette. A magyar nemes
ifjak nevelését az általa Bécsben alapított nevelő intézetben
(Theresianum), valamint a bécsujhelyi katonai akademiában is megengedte
(1746.) Selmecen (1660.) bányász iskolákat szerzett, melyek mai napig
szép előmenetellel virágoznak. A magyar koronához tartozó
tengermelléket, a fiumei kikötővel együtt Magyarországhoz kapcsolta
(1766.), s ugyan ezen évben Erdélyt Nagyfejedelemség cimével ékesítette.
1772-ben a Zsigmond király által elzálogosított tizenhat szepesi várost
kiváltotta: Galliciát és Lodomeriát visszavette. A Pázmány Péter által
Nagyszombatban alapított egyetemet, eltörültetvén a Jézus társasági
szerzet, Budára áttette, s az iskolákat egész országban célszerű rendre
állította. A katholikus püspökségeket héttel szaporította. 1764-ben
állítá fel a szent István apostoli királyi rendét; 1760-ban a magyar
testőr sereget. 1767-ben hozta be királyi biztos által az urbariumot. –
Ily dicső uralkodás után négy fiat s hat leányt hagyván maga után,
tartományainak mély szomorúságára 1780-ban mult ki.

II. József. 1780–1790 = 10 esztendeig.

84. József nagyszerű, de alkotmányellenes ujításai.
E valóban nagy fejedelem dicső anyjának köszönheté az egész világtól
nagyrabecsült tetteit; mert legcélszerübb nevelését bevégezvén, vele
tartományait s a külföldet beutaztatta, s igy 1765-ben uralkodó társává
nevezte. Ily előkészületek után méltán mondhatni, miként még egy
fejedelem sem lépett annyi tehetséggel felruházva a trónra, ki sok
utazásai és tanulmányai által szerzett ösmereteit, alattvalóinak
boldogítására ügyekezett fordítani; minélfogva mindjárt uralkodása
kezdetén erélyesen belekapott nagy terveinek kivitelére. – Mindjárt első
rendelete mindenütt figyelmet és örömöt gerjesztett, mert a pénztárt nem
csak kiürülve, hanem adósságokkal terhelve találván, az államkiadásaiban
takarékosságot hozott be, s ezt is jó például saját udvarában kezdte
meg, honnan a tulságos fényüzést kitiltotta. Ezután hogy alattvalóinak
érzelmeiről, kivánatairól biztos tudomást szerezhessen, a sajtónak
szabad működést engedett; legfőbb gondját azonban a vallási ügyekre
fordította, melyeket illetőleg kibocsátott rendeletei nem csak
alattvalóit, hanem az egész mivelt Europát csodálattal töltötték el.
Több egyéb intézményei közt a szerzetes rendeket nagyobb részint
eltörölte, s bevont javaikat a plébániák szaporitására fordította, s
hogy birodalmát minden kül befolyástól megóvja, a püspököknek
megtiltotta bár miféle cimért, engedmény vagy kegyelemért a pápához
folyamodni, minden pápai okiratot, kihirdetése előtt, maga elejébe
terjesztetni parancsolt, s ezen rendeleteihez annyira ragaszkodott,
miszerint azok visszavonására még a Bécsbe utazott romai pápa. VI. Pius,
kit katholikuskoz illő tisztelettel fogadott ugyan, sem hirhatta. –
1781-ben a vallási egyenetlenségek kikerülésére s a jó egyetértés
előmozdítására a Tolerantiale Edictumot, vagy is türelmi rendeletet adta
ki, melynek erejénél fogva a protestansok és ó hitüek szabadságot
nyertek, vallásukat mindenütt háborítatlanul gyakorolhatni, templomokat
és iskolákat építeni.
Hasonló erélyességgel fogott politikai ujitásaihoz is; az egyesült
udvari kamarát eltörülte, magyar ügyeit a Kancelláriára bizván, melylyel
az erdélyi kancelláriát egyesítette: a nádori hivatalt mellőzvén a
helytartótanácshoz egy elnököt és két alelnököt nevezett ki, s az igy
ujonnan szabályozott kormányszéket Pozsonyból Budára, az ország közepére
tette át. A közterhek viselésére uj adórendszert dolgoztatott ki, s a
földet vevén alapul, azt rendelte, hogy mind a jobbágy, mind az uri
telkek – legyenek azok akár magánosak, akár papok vagy korona birtokai –
terjedelmök és termékenységök aránya szerint rovassanak meg, minek
kivitelére az egész országot fölmérette s a népet összeiratta. Az örökös
jobbágyságot fölmentette. A kereskedés előmozdítására a tengeri
városokat különféle kiváltságokkal megajándékozta. Az egyetemet Budáról
Pestre vitte át, Pesten és Pozsonyban papnevelő intézetet, a nép
müvelésére minden nagyobb plébánián nemzeti iskolákat állított. A megyei
hatóságokat megszüntetvén, az országot polgári tekintetben tiz kerületre
osztotta, melyek igazgatását királyi biztosok, (Commissariusok)
vezették. Minden iskolában és hivatalokban a német nyelv bevételét
parancsolta.

85. Az ország aggodalmai és feliratai. Az erdélyi oláhok lázadása.
József halála.
Sok üdvös és igazságos volt a nagylelkü királynak felhozott
intézkedéseiben, hanem mivel magát meg nem koronáztatá, sem
országgyülést nem tartott, rendeletei, mint az önkény kifolyása, a
törvényimádó magyarokban – mind egyháziak, mind világiakban – aggodalmat
költöttek, ennélfogva a megyék gyüléseket tartván, feliratokban kérték ő
felségét, hogy elődeinek példájára s eskü kötelezettségénél fogva, jönne
az országba, s koronáztatná meg magát; József azonban választ sem adván
a megyék felirataira, még a koronát is Bécsbe viteté.
Ezen munkálkodásaiban többféle lázadások és háborúk akadályozák, u. m.
Erdélyben az oláhok Hóra és Kloska vezéreik alatt haramiáskodtak; ezen
lázadásnak összesen hatvankét feldúlt s felégetett falú, százharminckét
nemesi udvar és négyezer emberélet esett áldozatúl, mig végre Hóra,
alvezéreivel együtt elfogatván, kerékben törettek. – A belgák
szabadságaik és kiváltságaik megsértése miatt békételenkedtek. Ugyan
ekkor (1788.) a törökkel is kénytelen volt megvívni, de az reá nézve
szerencsésen végződött; mert Laudon és Hadik vezérei nem csak megtörék
az ellenséget, de Belgrádot is elfoglalták. Ezután gyöngélkedni érezvén
egészségét, s látván a nemzet elégületlenségét és ingerült állapotát, mi
már annyira nőtt, hogy több megye eddigi törvényellenes ujításait
tettleg eltörülte, felirataiban pedig az országgyülés mielőbbi
megtartását zajosan sürgette; ne hogy tehát az országot ő is
forradalomba hozza, s úgy hagyja utódára, halála előtt minden ujításait,
kivéve a vallási türelem, a plébániák szabályozása s a jobbágyok
állapota iránti rendeleteit, melyeket teljes épségben fentartatni
kivánt, visszavonta, a szent koronát is Budára visszaküldötte. – Meghalt
1790-ki februar 20-kán; gyermekei nem maradtak.
Józsefnek minden cselekedetei nagy lelket, fáradhatlan munkásságot,
önzéstelen szeretetet mutatnak, és sok századoktól fogva nem volt hozzá
hasonló nagy fejedelem.

II. Leopold. 1790–1792 = 2 esztendeig.

86. A nemzet kibékítése. Török mozgalmak.
II. Leopold Mária Thereziának másodszülött fia, mint nagyherceg huszonöt
esztendeig oly ügyesen és kegyesen uralkodott Toskanában, hogy a jó és
bölcs fejedelem nevét vívta ki magának. József fivérének halála után reá
szállván a magyar korona, az országot nem igen csendes állapotban
találta; a nemzetiség elnyomására hozott intézkedések fölébreszték a
nemzet gondolkozó tagjait, s eddigi hibáikat jóvá teendők, nemzeti
ruhába öltözködtek, a hazai nyelv hanyatlását figyelembe véve lelkesedve
kezdék azt mivelni, a tudósok egy magyar tudós társaság létrehozásán
törekedtek. A megyék is felvillanyozva a nemzet jogai és szabadságának
megőrzésére és biztosítására erélyesen fölléptek. Leopold az ország
nyugalmát uralkodásának fő céljául tűzvén ki, a nemzetet jogai
fentartásáról bíztosította, a miért is Budára országgyülést hirdetett, a
nádor választását elrendelte, s igy rövid uralkodása alatt is oly
tetteket vitt végbe, melyek az ország előmenetét és nyugalmát
megalapították. Legnevezetesebb a vallás szabad gyakorlatának törvényes
megállapítása, és a jobbágyok szabad költözése. Megemlítendő az is, hogy
az egyetemben, az akademiákban s gymnasiumokban, hol mindenütt a
tannyelv latin volt, a magyar nyelv tanitását behozta; hogy a jászok,
kunok és hajdu városok az országgyülésre követeket küldhessenek,
megengedte.
Mig Magyarországban ily bölcsen uralkodott, a törökök a poroszoktól
támogattatván, ismét fegyverre készültek, visszaadván azonban Leopold
Belgrádot, Orsovát s a többi, József által elfoglalt helyeket, a háború
ki nem ütött, hanem a belga ügyek miatt a franciákkal elegyedett hadba,
melyet azonban, rövid betegség után meghalván 1792-ben, fiára hagyott.

I. Ferenc. 1792–1835 = 43 esztendeig.

87. A francia háborúk. A nemzet, különösen a főurak hazafiúi buzgósága.
Ferenc – II. Leopold fia – hosszu uralkodásának felét nehéz gondok alatt
tölté, mert I. Napoleon francia császár, ki egész Europát megrendíté
győzelmes fegyvereivel, Ferencet is megtámadta, meggyőzte, több
tartományait elfoglalta, s mindaddig nyugtalanította, mig Ferenc a több
europai fejedelmekkel egyesülvén, a félelmes hőst, az angolok a messze
tengeren, egy sziklaszigetbe zárták. Ferenc 1804-ben osztrák császárnak
nyilatkoztatván magát, 1806-ban a német császárságot letette. Ezután
béke nyugvék az ausztriai tartományokon, s Ferenc tömérdek áldozatokkal
járult Ausztriának, különösen Bécsnek, felvirágoztatására; mindazonáltal
Magyarország sem maradt hátra, mert még midőn az ország egy része a
csatamezőn királyáért harcolt, a másik rész nemes elszántsággal
iparkodott a haza díszét és javát emelni. Nemes honfiak voltak azok, kik
a XIX. század kezdetével a hazaszeretet legtisztább érzelméből a
tudomány és mesterség gyarapítására összeállván, több intézeteket
alapítottak, ilyenek: a váci siketnémák intézete; a keszthelyi gazdasági
You have read 1 text from Hungarian literature.
Next - Magyarország története. Az ifjuság használatára - 7
  • Parts
  • Magyarország története. Az ifjuság használatára - 1
    Total number of words is 3864
    Total number of unique words is 2092
    24.7 of words are in the 2000 most common words
    35.9 of words are in the 5000 most common words
    42.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Magyarország története. Az ifjuság használatára - 2
    Total number of words is 3751
    Total number of unique words is 1947
    24.7 of words are in the 2000 most common words
    34.9 of words are in the 5000 most common words
    41.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Magyarország története. Az ifjuság használatára - 3
    Total number of words is 3810
    Total number of unique words is 1882
    25.3 of words are in the 2000 most common words
    36.4 of words are in the 5000 most common words
    43.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Magyarország története. Az ifjuság használatára - 4
    Total number of words is 3793
    Total number of unique words is 1921
    26.6 of words are in the 2000 most common words
    37.7 of words are in the 5000 most common words
    43.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Magyarország története. Az ifjuság használatára - 5
    Total number of words is 3779
    Total number of unique words is 1909
    25.4 of words are in the 2000 most common words
    36.4 of words are in the 5000 most common words
    42.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Magyarország története. Az ifjuság használatára - 6
    Total number of words is 3645
    Total number of unique words is 1928
    22.7 of words are in the 2000 most common words
    32.5 of words are in the 5000 most common words
    38.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Magyarország története. Az ifjuság használatára - 7
    Total number of words is 1250
    Total number of unique words is 765
    30.5 of words are in the 2000 most common words
    43.0 of words are in the 5000 most common words
    49.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.