Közép-ázsiai utazás - 01

Total number of words is 3544
Total number of unique words is 2060
23.6 of words are in the 2000 most common words
34.3 of words are in the 5000 most common words
41.4 of words are in the 8000 most common words
Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.


KÖZÉP-ÁZSIAI UTAZÁS.
PEST, NYOMATOTT EMICH GUSZTÁV M. AKAD. NYOMDÁSZNÁL.
1865.
[DERVISEK BOKHARÁBAN.]
KÖZÉP-ÁZSIAI UTAZÁS,
MELYET
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADEMIA MEGBIZÁSÁBÓL
1863-BAN TEHERÁNBÓL A TURKMAN SIVATAGON ÁT, A KASPI TENGER KELETI
PARTJÁN KHIVÁBA, BOKHARÁBA ÉS SZAMARKANDBA
TETT ÉS LEIRT
VÁMBÉRY ÁRMIN,
A MAGYAR TUD. AKADÉMIA TAGJA.
PEST,
EMICH GUSZTÁV TULAJDONA
1865.
Minden jog fenntartásával.
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADEMIA IGAZGATÓ TANÁCSÁNAK, KI NAGYLELKÜ
PÁRTFOGÁSÁVAL UTAZÁSOMAT LEGINKÁBB ELŐMOZDITOTTA, LEGMÉLYEBB
HÁLADATOSSÁGOM JELÉÜL AJÁNLOM E LAPOKAT.


ELŐSZÓ.
Más az, ha valaki messze utról visszatérve, a nagy közönségnek beszéli
el kalandjait, s más, ha családja s rokonai körébe visszahuzódva,
kalandjait s viszontagságait a barátság fesztelen s bizalmas hangján
közli.
Uti-emlékeim e jelen magyar kiadásában csak az első szerepben lépek fel.
Közép-Ázsia határországainak leirása, valamint más részletek, melyek a
mi irodalmunkban még nagy hézagot pótolhatnának, nem érdeklik annyira a
Nyugatot, mely sokféle ismeretben minket meghaladott. Ezek ezuttal
elmaradtak.
Későbben, ha vándorbotomat valamely nyugalmas hajlék szögletébe
támaszthatom, majd akkor több évi kóborlásom történetét a magyar
olvasónak egész terjedelmében akarom elmondani. Kelet népe vagyunk
ugyan, de fájdalom, legkevesebbet tudunk Keletről.
Hogy mi lehetett azon vágy, mely a Bosporus bájos partjairól Közép-Ázsia
rémséges pusztáira vezetett: honfitársaim tőlem bizonyosan nem fogják
kérdezni. Lehetnek olyanok, kik megfelejtkezve ezen utamra szükségelt 10
évi előkészületről, számba sem véve a kiállott veszélyeket s
nélkülözéseket, melyeket előre ismertem, mindent csak czél nélküli
utazási viszketegnek vagy kalandvadászatnak hajlandók tulajdonitani.
Sajnálom, hogy ezeket az ellenkezőről nem egykét nap alatt győzhetem
meg.
Nyelvészeti tanulmányaim ezen utat mulhatlanul szükségessé tették, s
fáradságomat a szerzett tapasztalatokban dúsan látom megjutalmazva.
A szomj s éhhalál, rabság, kínpad, tikkasztó homokfergeteg és más
ezernyi veszély, csak igen csekély árnak látszanak, ha eszembe jut azon
örömteljes remény, hogy az őstörténetünk homályát oszlató fáklyához tán
még én is járulhatok egy szerény szikrával. Szerény ugyan, de
létrehozása nem egy, hanem száz ezer élettel felér.
Meglehet, hogy prózai századunkban az „Antiquam exquirite matrem“ ilyes
felfogása soknak majd nagyon különösnek tünik fel. Az irány egyoldalunak
látszhatik ugyan, de bátorkodom figyelmeztetni, hogy a magyar nyelv és
őstörténet terén tett nyomozások, mint elődeim fényesen bebizonyitották,
az általános európai ismeretekre is kisebb nagyobb eredménynyel
lehetnek. Vajha minden ilyes kisérletünket siker koronázná!
Azon időnek mindenesetre be kell következnie, mikor a méltányos Európa
elismeri, hogy hazánk természeti fekvése és történeténél fogva, a keleti
és nyugati világ közti érintkezésben lényeges szolgálatot tehetünk, és
hogy csak azon kar lehet a legbiztosabb közvetitő a nyugati
czivilizatiónak Keletre való átszállitásában, mely Europát a Kelet ellen
századokon át védelmezte.
A magyar olvasó utazásom kalandjainak ezen leirása helyett bizonyosan
inkább annak tudományos eredményét óhajtja ismerni. Nyelvészeti
tapasztalataim minőségét a Magyar Tudományos Akademiához még Teheránból
intézett levelemben már rövideden érintém. Azoknak részletes kidolgozása
éltem egyik feladata, és már most is legkedvesebb foglalkozásom.
A török-magyar nyelvrokonság kérdése iránt már kora ifjuságomtól fogva a
legnagyobb érdekeltséggel s előszeretettel viseltetem, s annak
tanulmányozását s tisztába hozatalát életem feladatává tettem. Immár
leghőbb vágyam csak az, hogy az eredményeket, melyekhez eddig is e
fontos tárgyban jutottam, hazámnak s a többi tudós világnak minélelőbb
bemutathassam.
Pesten, _deczember hóban 1864_.
VÁMBÉRY ÁRMIN.


ELŐSZÓ AZ ANGOL KIADÁSHOZ.
Én 1832-ben születtem, Magyarországon, Duna-Szerdahely mezővárosában,
mely a Duna legnagyobb szigeteinek egyikén fekszik. Különös hajlamot
érezvén nyelvek tanulmányozására, már kora ifjuságomban Europa és Ázsia
több nyelveivel foglalkoztam. A keleti és nyugati irodalom tárházai
képezték buzgó tanulmányaim első tárgyait. Későbben a nyelvek egymás
közötti viszonyai keltének bennem érdeket; és igy teljességgel nem
meglepő, hogy a „nosce te ipsum“-féle ismeretes közmondást magamra
alkalmazván, figyelmemet mindenek felett saját anyanyelvem rokonságaira
és eredetére forditám.
Ismert dolog, hogy a magyar nyelv az ugynevezett altaji nyelvcsaládhoz
tartozik; de a finn vagy tatár ághoz-e, ez az a kérdés, mely még
eldöntést vár. Ennek kinyomozása, mely minket magyarokat mind tudományos
mind nemzetiségi szempontból annyira érdekel[1], volt fő és eldöntő oka
keleti utazásomnak. Az élő nyelvek gyakorlati tanulmányozása által
ohajtottam meggyőződni a magyar és török-tatár nyelvek közötti rokonság
tényleges fokáról, mely az elmélet gyönge világánál oly meglepőleg tünt
fel előttem. Legelőször is Konstantinápolyba mentem. Több éves lakás
török házaknál, és a török iskolák és könyvtárak gyakori látogatása
csakhamar törökké, sőt efendivé alakitának át. Nyelvészeti fürkészéseim
tovább késztének Kelet felé; s midőn csakugyan eltökélt szándékom lőn
Közép-Ázsiába utazni, tanácsosnak hivém megtartani az efendi szerepét,
és Keletet keleti ember képében látogatni meg.
E megjegyzések meg fogják magyarázni, mi czélja volt vándorlásaimnak a
Bosporustól Szamarkandig. Földtani és csillagászati vizsgálatok kivül
valának körömön, sőt ilyesmi lehetetlenné is vált, miután
dervis-jellemet vettem fel. Figyelmem leginkább a Közép-Ázsiában lakó
népfajokra volt irányozva, s ezek társadalmi és politikai viszonyainak,
jellemének, erkölcseinek és szokásainak igyekeztem vázlatát adni a
következő lapokon, noha talán a siker nem felelt meg tökéletesen a
szándéknak. Arra törekedtem ugyan, a mennyiben a körülmények és régibb
foglalkozásaim természete megengedék, hogy semmi földleirási és
statistikai tárgy ne kerülje el figyelmemet; mindamellett azonban
nyelvészeti fürkészeteim eredményeit kell utazásom főgyümölcsének
tekintenem. Ezeket ohajtom én, érettebb előkészület után, a tudományos
világ elébe terjeszteni. E nyelvnyomozásokat, nem pedig az e lapokon
feljegyzett tényeket fogom mindig valódi jutalmául tekinteni oly
utazásnak, mely alatt hónapokig vándoroltam ide s tova, csupa rongyokkal
testemen, az életre szükséges táplálék nélkül, s oly veszélyek közt,
melyek engemet folyvást kegyetlen, sőt kínos halállal fenyegettek.
Szememre lehetne talán vetni, hogy nagyon is szük körre szoritottam
tudományos nyomozásaimat; de mikor bizonyos czélt tűzünk ki magunknak,
nem kell megfelejtkeznünk arról, hogy „non omnia possumus omnes.“
Idegen levén azon téren, melyre engemet ez utleirás közrebocsátása
vezetett, feladatomat kétszeresen nehéznek érzem oly országban mint
Anglia, hol az irodalom utleirásokban oly gazdag. Szándékom vala
egyszerüen és szépités nélkül feljegyezni mindent, a mit láttam s
hallottam, mig az első benyomások elevenen voltak emlékezetemben. A
sikerre nézve nagy kétségeim vannak, s ezért szives elnézést kérek a
közönségtől. Az olvasók és birálók talán sok hibát fognak találni
munkámban, s a gyönge világosságot, melyet talán némely egyes pontokra
derítek, hihetőleg csekély jutalomnak fogják tartani azon
szenvedésekért, melyeknek magamat alá kelle vetnem; de szivesen kérem
olvasóimat s birálóimat, ne feledjék, hogy én oly földről térek vissza,
hol a hallgatózás szemtelenségnek tartatik, a kérdezés véteknek, és a
jegyezgetés halálos bűnnek.
Ennyit utazásom okairól és czéljairól. Könyvem elrendezésére nézve, hogy
minden félbeszakitást elkerüljek, jónak láttam azt két részre osztani:
az elsőben utazásom van leirva Teherántól Szamarkandig és vissza; a
második jegyzeteket tartalmaz Közép-Ázsia földleirási, statistikai,
politikai és társadalmi viszonyairól. Remélem, mindkettő egyenlő érdeket
fog ébreszteni az olvasóban; mert mig egyfelől oly utakon jártam,
melyeken még európai ember nem hagyott lábnyomot, másfelől jegyzeteim
oly tárgyakra vonatkoznak, melyek alig, vagy épen még soha sem voltak
megérintve azok által, kik eddig Közép-Ázsiáról irtak. És most legyen
szabad ama sokkal kellemesb kötelességet teljesítnem, miszerint meleg
köszönetemet fejezhessem ki mindazoknak, kiknek szives fogadása, midőn
Londonba érkezém, oly hathatósan előmozditotta e munka megjelenését.
Mindenek előtt legyen szabad megneveznem Sir Justin-t és Lady Sheil-t.
Az ő házukban angol nyiltszivüséget találtam, párosulva keleti
vendégszeretettel; szivességöket soha sem fogom felejteni. Hasonló
mértékben vagyok lekötelezve a földtan Nestorának és a királyi földirati
társulat elnökének, Sir Roderick Murchison-nak; a nagy keleti
nyelvbuvárnak, Viscount Strangford-nak, és Layard parliamenti tag és
al-államtitkár urnak. Közép-Ázsiában áldást osztottam a tapasztalt
szivességért; itt csak szavaim vannak, de ezek őszinték és szivből
fakadnak.
London, _september 28-án 1864_.
VÁMBÉRY ÁRMIN.


KÉPEK JEGYZÉKE.
Dervisek Bokharában czimkép
Fogadtatás egy turkman főnöktől a kaspi tenger partján 42
Kaland a vaddisznókkal 68
Fél vad ember a pusztában 101
Az emberfejek árának kifizetése khivában 132
Átkelés az Oxus folyón 140
Tebbad (homok-vihar) a sivatagban 152
Az emir bevonulása Szamarkándba 200
„Esküszöm ön angol“ 252
Sátor Közép-Ázsiában 287
Lófuttatás a menyasszonynyal a tatároknál (Kökbörü) 292
Vásár lóháton az özbegeknél 312
Közép-Ázsia szinezett földabrosza.


TARTALOM.

I. RÉSZ.
I. FEJEZET.
Täbriszből Teheránba. – Megérkezés Teheránba s fogadtatás a török
követségnél. – Persa és török élet. – Európai követségek s európai
egyének a sah szolgálatában. – Ferrukh khan s a belgiumi, porosz és
olasz követségek. – Herat és tovább-utazásom akadályai. – Kirándulás
Sirazba 1
II. FEJEZET.
Visszatérés Teheránba. – A szunniták, dervisek és hadzsik támogatása a
török követségnél. – A szerző egy Mekkából visszatérő, tatár hadzsikból
álló karavánnal ismerkedik meg. – A különböző utak. – Szerző elhatározza
a hadzsikhoz csatlakozni. – Hadzsi Bilal. – Szerző bemutattatik leendő
utitársainak. – Az utazás a jomutokon s a nagy pusztán keresztül
elhatároztatik 8
III. FEJEZET.
Elindulás Teheránból északkeleti irányban. – A karaván tagjai. – A
siíták gyülölete minden hadzsi iránt. – Mazendran. – Zirab. – Heften. –
Tigrisek és sakálok. – Karatepe 19
IV. FEJEZET.
Karatepe. – Egy afghan, Nur-Ullah, szerzőt megvendégeli. – Dervissége
gyanuba vétetik. – A hadzsik élelmiszerekkel látják el magukat a
sivatagon keresztül vezető utra. – Afghan gyarmat. – Nadir sah. – A
kaspi tenger első megpillantása. – Jakub, turkman hajós. – Szerelmi
talizmán. – Hajóraszállás Asura felé. – Út a kaspi tengeren. – Asura
orosz része. – Orosz hadihajó a kaspi tengeren. – Turkman főnök orosz
szolgálatban. – Szerző félelme a felfedeztetéstől. – Megérkezés
Gömüstepébe s a Görgen torkolatánál 28
V. FEJEZET.
Megérkezés Gömüstepébe, a hadzsik szives vendégszeretettel fogadtatnak.
– Khandzsan. – Ó görög fal. – Az ulemák befolyása. – Az első mecset,
mely a nomádok közt téglából épittetett. – Persa rabszolgák. –
Kirándulás Gömüstepétől észak-nyugati irányban. – Tatár eljegyzés,
lakoma stb. – A khivai khán kervanbasija a sivatagon át teendő utazáshoz
készül. – A tevéket bérbeadó Iliasz beg. – Alkukötés Khulkhannal. –
Turkmanok expeditiója Persiába lórablásra. – A lórablók visszaérkezése
42
VI. FEJEZET.
Elutazás Gömüstepéből. – Volt gazdánk jelleme. – Turkman sánczok vagy
földhányások. – Kaland vaddisznókkal. – Fensík Gömüstepe északi részén.
– Nomád szokások. – Turkman vendégszeretet. – Az utolsó kecske. – Persa
rabszolga. – A sivatag kezdete. – Turkman feleség és rabszolganő. –
Etrek. – Persa rabszolgák. – Orosz matróz mint rabszolga. – Szándékba
vett szövetség a jomutok és tekke-k között. – Összejövetel a
kervanbasival. – A Kem törzs. – Az elválás Etrektől. – Az afghan
veszedelmet okoz. – A karaván leirása 66
VII. FEJEZET.
A kervanbasi követeli, hogy szerző jegyzeteket ne irogasson. – Mehemmed
esküje s testvérének nemes magaviselete. – A vezető eltéveszti az utat.
– Körentagi, régi, valószinüleg görög romok. – Kis és nagy Balkan. – Az
Oxus régi medre. – Vérboszú. – A szomjuság kinjai 84
VIII. FEJEZET.
Vihar. – Zergék s vad szamarak. – Megérkezés a kaflankiri fensíkra. – Az
Oxus régi medre. – Barátságos tábor. – Lovasok közeledése. – Gazavat. –
Bevonulás Khivába. – Az afghan gonosz megtámadása. – Találkozás a
khánnal. – Szerző felszólittatik, mutassa meg a török irás mesterségét.
– Tiszteletruhák, jutalmul ellenségek fejeiért. – Foglyok kivégeztetése.
– Különös módja a nők kivégeztetésének. – Kungrat. – A szerző végső
áldása a khánra 105
IX. FEJEZET.
Elutazás Khivából Bokharába. – Három ut. – Godzse. – Khanka. – Az Oxus
és réve. – Nagy hőség. – Surakhan. – Vásár. – Japkenari. – Akkamis. –
Töjebojun. – Sajátságos beszélgetés egy kirghisz asszonynyal a nomád
életről. – Tünüklü. – A tekkéknek alamanja. – A karavan, veszély által
fenyegetve, visszafordul Tünüklübe. – Kénytelen a sivatagba kicsapni. –
Szomjuság. – Elhulló tevék. – Sorkutuk. – Medemin Bulag. – Egy hadzsi
halála. – Vihar. – Szerző veszedelme. – Vendégszeretet, fogadtatás a
persa rabszolgák között. – A „nemes Bokhara“ első benyomása 136
X. FEJEZET.
Bokhara. – Fogadtatás a tekkiében, az iszlam főszékhelyén. – Ramet bi. –
Bazárok. – Baha-Eddin, Turkesztan nagy szentje. – Szerző ellen kémek
küldetnek ki. – Rövid idő előtt Bokharában volt utazók sorsa. –
Könyvbazár. – A fonalféreg. (Riste). – A város vizzel való ellátása. –
Hajdani s mostani emirek. – Az uralkodó emir háreme, kormánya s
családja. – Rabszolga-rakhely és kereskedés. – Elutazás Bokharából s
látogatás Baha-Eddin sirjánál 157
XI. FEJEZET.
Bokharából Szamarkand felé. – A Csöl Melin nevü kis sivatag. – Az ut
népessége a háboru miatt. – Szamarkand. – Hazreti sah Zinde. – Timur
mecsetje. – Vár (Ark). – Timur elfogadó csarnoka. – Köktas, vagy Timur
trónja. – Különös zsámoly. – Timur és tanitójának sirja. – Szerző
megtekinti Timur valódi sirját a föld alatt. – Korán folióban,
hirszerint Oszmantól, Mohammed irnokától. – Kollegiumok. – Régi
obszervatorium. – Görög és örmény könyvtár, de nem mint állittatik,
Timur által rabolva. – Nyilvános épületek épitési modora, nem khinai,
hanem persa izlésben. – A mai Szamarkand. – Lakossága. – Dehbid. –
Szerző elhatározza, hogy visszatér. – Az emir megérkezése. – Szerző
találkozik vele. – Búcsuzás a hadzsiktól, s elindulás Szamarkandba 183
XII. FEJEZET.
Szamarkandból Karsiba a sivatagon át. – Nomádok. – Karsi, a régi
Nakhseb. – Kereskedés és iparczikkek. – Kerki. – Oxus. – Szerző arról
vádoltatik, hogy megszökött rabszolga. – Erszari turkmanok. – Mezari
serif. – Belkh. – Szerző egy bokharai karavánnal egyesül. –
Rabszolgaság. – Zejd. – Andkhuj. – Jeketut. – Khajrabad. – Majmene. –
Akkale 205
XIII. FEJEZET.
Majmene. – Politikai állása és fontossága. – Az uralkodó fejedelem. –
Féltékenység Bokhara és Kabul közt. – Doszt Mohammed khán. – Isan Ejub
és Molla Khalmurad. – Majmene vár és khánság. – Megszökött orosz
fegyenczek. – Murgab folyó és Bala Murgab. – Dsemsidiek s afghanok. –
Túlságos vám. – Kale no. – Heszare. – Adók és rosz igazgatás Afghaniában
225
XIV. FEJEZET.
Az elpusztult Herat. – Bazár. – Szerző elhagyott helyzete. – Mehemed
Jakub khán, a szerdar. – Afghan sereg. – Találkozás a szerdarral. – Az
afghanok viselete Herat ostrománál. – Nazir naim vezir. – Pénzügyi
viszonyok. – Todd őrnagy. – Moszalla, Hüszejn Mirza szultán sirja. –
Khodsa Abdullah és Doszt Mohammed khán sirja 246
XV. FEJEZET.
Szerző egy Mesedbe menő karavánhoz csatlakozik. – Kuhszun, legutolsó
afghan város. – Alaptalan ijedelem vadszamaraktól. – Vita alatt levő
terület az afghan és persa birtok között. – Az ut sokféle irányban
oszlik el. – Juszuf khán hezare. – Ferimon. – Dolmage ezredes. – Szultán
Murad Mirza herczeg. – Szerző kilétét megirja a herati szerdárnak. –
Sahrud. – Teheran s fogadtatás az ottani török ügyvivő Iszmael
efenditől. – Barátságos fogadtatás mr. Alison s az angol követségtől. –
Találkozás a sahhal. – Kavvan Ud-Daulet s a mervi vereség. – Visszatérés
Trebizondon és Konstantinápolyon át Pestre. – Szerző a khivai mollát
Pesten hagyja és Londonba megy. – Ottani fogadtatása 261

II. RÉSZ.
XVI. FEJEZET.
Határok s törzsfelosztás. – Sem uralkodó, sem alattvalók. – Az iszlam. –
Az ez által létesitett változások csak külsőlegesek. – Az akszakalok
magukban hatalom nélküliek. – A mollák befolyása. – A nomád sátrak
szerkezete. – Alamanok s ezek vezetése. – Persa gyávaság. – Turkman
költők. – Troubadourok. – Egyszerü házassági szokások. – Lovak. –
Sirhalmok. – Gyász a halottakért. – A turkmanok történetéből. –
Pillanatnyi politikai és földrajzi fontosságuk 275
XVII. FEJEZET.
Khiva, a főváros. – Főfelosztása, a város kapui s részei. – Bazárok. –
Mecsetek. – Medreszék vagy kollégiumok; alapitásuk, szervezetök s
javadalmazásuk. – Rendőrség. – A khán és kormánya. – Adók. –
Törvényszék. – A khánság. – Csatornák. – Politikai felosztások. –
Termények. – Ipar és kereskedelem. – Utak. – A khánság népessége. –
Özbegek. – Turkmanok. – Karakalpak. – Kaszak (Kirgiszek). – Szart. –
Persák. – Khiva története a XIX. században. – A khánok s nemzetségök 298
XVIII. FEJEZET.
Bokhara városa, kapui, részei, mecsetjei, collegiumai. – A Katalin
czárnő által alapitott collegium. – A medreszék rendeltetése nem a
tudomány, hanem a fanatismus élesztése. – Bazárok. – A rendőrségi
rendszer szigorubb, mint bárhol Ázsiában. – A bokharai khánság. –
Lakosok: özbegek, tadsikok, kirgiszek, arabok, merviek, persák, hinduk,
zsidók. – A kormány. – Különféle hivatalnokok. – Politikai felosztás. –
A hadsereg. – A bokharai történet rövid körvonalokban 328
XIX. FEJEZET. A KHOKANDI KHÁNSÁG.
Lakosok. – Felosztás. – Khohand. – Taskend. – Khodsend. – Mergolan,
Endidsan. – Hazretti Turkesztan. – Ós. – Politikai helyzet. – A
legutóbbi háboruk 344
XX. FEJEZET. A KHINAI TATÁRSÁG.
Közlekedés nyugatról. – Közigazgatás. – Lakosok. – Városok 359
XXI. FEJEZET. KÖZÉP-ÁZSIA KÖZLEKEDÉSE.
Közlekedés Oroszország, Persia és Indiával. – A három khánság s a khinai
tatárság utjai 368
XXII. FEJEZET. ÁLTALÁNOS VÁZLAT A FÖLDMIVELÉS, IPAR ÉS KERESKEDELEMRŐL.
Földmivelés. – Különféle lófajok. – Juhok. – Tevék. – Szamarak. –
Kézműáruk. – A kereskedés főhelyei. – Orosz kereskedés Közép-Ázsiában
378
XXIII. FEJEZET. KÖZÉP-ÁZSIA BEL- S KÜLPOLITIKAI VISZONYAI.
Belviszonyok Bokhara, Khiva és Khokand között. – Külviszonyok
Törökország-, Persia-, Khiva- s Oroszországgal… 388
XXIV. FEJEZET. OROSZ-ANGOL VERSENYZÉS KÖZÉP-ÁZSIÁBAN.
Orosz- és Angolország viszonya Közép-Ázsiához. – Oroszország
előnyomulása a Jaxartesnél 395



KÖZÉP-ÁZSIAI UTAZÁS.


I. FEJEZET.
TÄBRISZBŐL TEHERÁNBA. – MEGÉRKEZÉS TEHERÁNBA S FOGADTATÁS A TÖRÖK
KÖVETSÉGNÉL. – PERSA ÉS TÖRÖK ÉLET. – EURÓPAI KÖVETSÉGEK S EURÓPAI
EGYÉNEK A SAH SZOLGÁLATÁBAN. – FERRUKH KHÁN S A BELGIUMI, POROSZ ÉS
OLASZ KÖVETSÉGEK. – HERAT ÉS TOVÁBBUTAZÁSOM AKADÁLYAI. – KIRÁNDULÁS
SIRAZBA.
– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –
_Je marchais, et mes compagnons flottaient comme des branches par
l’effet du sommeil_. – Hugo Victor, _Omaiah-ben Aiëdz-ből_.
– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –
Emlékezni fog rá, a ki julius közepén Persiában járt, mint örült, midőn
a Täbriszből Teheránba vezető utat már háta megett érzé. Az egész út 15,
vagy a hogy veszszük, 13 karaván-állomás; de az ember borzasztóan
elfárad, amint egy megterhelt öszvéren ülve, az áldásos nap sugarai
alatt kénytelen e nyomorúlt, puszta vidéken, mely egész Persiát
jellemzi, lassan végig baktatni. Keserű csalódás, ha Persiát előbb
Szaadi, Khakani vagy Hafizból tanulmányoztuk, de még sokkal keserűbb, ha
jó ideig a Göthe-féle „West-östlicher Divan“, a Hugo Victor-féle
„Orientales“, vagy Moore Tamás felséges képeiből szőtt ábrándvilágban
ringattuk magunkat! Dzsilodárunknak (karaván-vezető) csak Teherántól két
állomásnyira jutott eszébe, hogy nappal helyett éjjel utazzunk; de ennek
is meg volt rosz oldala, mert Persia hűs éjei nagyon elálmositják az
embert, az állatok lassu léptetése mintha bölcsőringatás volna, s jól
meg kell az embernek fogóznia, sőt gyakran tanácsos magát leköttetnie,
nehogy Morpheust követve egyszerre az éles kövekre hulljon. A keleti,
már beleszokva az örökös kínba, édesen alszik a nyeregben, lovon úgy
mint tevén, öszvéren vagy szamáron, s mindig mosolyra inditott, ha egy
hosszuköntösű persát egy rövid szamár hátán végig nyujtózva láttam.
Lábai majdnem a földet látszanak érinteni s fejét a jámbor állat nyakára
hajtva, egész nyugalomban átaluszik több állomást. Akkor még a szükség,
„a müvészetek anyja“ nem tanitott meg eléggé, s mig utitársaim
legnagyobb része csendesen alva léptetett mellettem, volt időm a
Kervankus és Pervin (fias-tyúk) útját tanulmányozni; és türelmetlenül
tekinték mindig azon vidék felé, merre a Szuheil és Szitare Szubh-nak
(hajnal-csillag) elő kelle tűnnie, a mi a reggel érkezését jelentené,
mert ekkor állomást érünk és kínomnak vége lesz.
Nem csoda tehát, ha 1862. julius 13-kán, mint egy félig megfőtt hal,
közeledtem Persia fővárosához. Mintegy két angol mértföldnyi távolságra
megállapodtunk, hogy állatainkat egy pataknál megitassuk. Ezáltal
társaim felébredtek és még szemeiket dörzsölve mutaták nekem a tőlünk
északkeletre fekvő Teheránt. Körültekintve, kékes füstöt láttam azon
vidéken, mely hosszú oszlopokban szállt fel, s koronkint egy-egy
világitó kupola tűnt szemembe. Csak később, midőn e fátyol lassankint
eloszlott, részesülheték azon élvezetben, hogy a Dar ül Khilafe-t, a
hatalom székét, mint a persák nevezik, egész meztelen nyomorúságában
láthassam magam előtt.
A Dervaze No-n keresztül tartám bevonulásomat, s bizonyára nem egyhamar
fogom feledni, mennyi fáradságomba került a szamarak, tevék és öszvérek
tömegén át, melyek szalmával, árpával, persa s európai árukötegekkel
megrakva, a kapu bejáratánál borzasztó rendetlenségben tolongtak,
magamnak utat törnöm. Lábaimat a nyeregben magam alá kapva, s a
többiekhez hasonlóan „khaberdar! khaberdar“-t (vigyázz!) kiáltva,
sikerült végre a városba behatolnom. Nem kevesebb bajjal törtem
keresztül a bazáron, s valóban örültem, midőn végre minden zúzás, ütés
vagy szúrás nélkül a török követség palotájához értem.
Mi dolgom volt mint magyarnak, kit a Magyar Akademia tudományos
küldetéssel bizott meg Közép-Ázsiában, a török követségnél: azt meg
fogja érteni a t. olvasó, ha ezen úti emlékezéseim előszavát elolvasta;
s ha nem olvasta volna, kérem, tegye meg; ámbár sok ember az előszavakat
haszontalan sallangnak tekintve, nem szokta figyelemre méltatni. Hajdar
efendit, ki akkor a portát képviselte a persa udvarnál, s már ily
minőségben előbb Pétervárott és Párisban működött, még
Konstantinápolyból ismertem; mindazonáltal, hoztam magammal nehány
ajánlólevelet legjobb barátaitól, s a törökök több izben tapasztalt
vendégszeretetében bízva, meg voltam a jó fogadtatásról győződve. A
török követségi palotába tehát azon érzettel léptem, mint leendő
lakhelyembe. Miután az urak már Dsizerben – nyolcz angol mértföldnyire
Teherántól – voltak jajlak-jaikon (nyári szállás), csak ruhát váltottam,
s az álmatlan éjeket kipótolandó, nehány óráig pihentem; aztán egy a
kirándulásra bérbe vett öszvérre ültem, s két óra mulva az efendik közt
voltam, kik pompás selyemsátor alatt rám nézve még pompásabb ebéd
elköltésével valának elfoglalva. A követ úgy, mint a titkárok, a
legbarátságosabban fogadtak; gyorsan helyet csináltak számomra az
asztalnál s nehány percz múlva már javában folyt a beszélgetés
Sztambulról és természeti szépségeiről, a szultánról és kormányáról. Oly
jól esik az embernek, ha Teheránban eszébe jut a Bosporus, s nem csuda,
hogy társalgás közben összehasonlitások történtek a török és persa élet
között. Az első benyomásoknak engedve a költőileg híres Iran borzasztó
sivatagnak, Törökország földi paradicsomnak látszik. A persánál látok
udvarias modort, élénk észt s élczet, melylyel az oszmanli nem bír, de
ebben találtam őszinteséget és becsületességet, melyet a persánál hiába
kerestem. Szép, hogy a persák általában véve költői érzékkel és régi
nemzeti miveltséggel birnak; de én sokkal szebbnek találom, hogy az
oszmanlik mind szorgalmasabban tanulják az európai nyelveket, s nagy
előszeretetet mutatnak a vegytan, természettan és történelem iránt.
Késő estig tartott a mulatság. Másnap a többi ott székelő europai
követségeknél mutattatám be. Gobineau urat, a franczia császár követét
egy katlan alakú kertben, kis sátorban találtam, hol a hőség roppant
nagy volt, s szinte kedvem jött felkiáltani: ugy kell neki, mit keres a
franczia Persiában? – Mr. Alison már kényelmesebben lakott, a kormánya
által Gulahekben vásárolt kertben; igen barátságos volt irántam, s nem
egyszer volt alkalmam vendégszerető asztalánál azon kérdés felett
gondolkodni: mi oka, hogy az angol követek az őket körülvevő pompa által
mindenütt kitűnnek társaik közől? Az europai diplomatiai testületen
kivül azon időben több franczia s olasz tisztet is láttam Teheránban, s
egy osztrák genie-tisztet, Gasteiger lovagot, kik nem megvetendő
fizetéssel a persa sah szolgálatában álltak. Ezen urak, úgy hallám,
sokat akartak tenni, s a tehetségben nem is volt hiány, de Persia
rendszernélküli kormányzata és a persák aljas ármánykodásai igen kis
körre szoríták működésöket. Ferrukh khán körutat tett volt Europában,
hogy cabinetjeinkkel elhitesse, mennyire szívökön fekszik a persáknak,
hogy az államcsoportozatba beléphessenek; és mindenütt kérte, segítsék
meg őt, hogy arra a csodás hatású elixírre, melyet civilisátiónak
nevezünk, minél gyorsabban szert tehessen. Europai minisztereink elég
jószivüek voltak Ferrukh khánnak, ki hosszu szakállat, hosszu köntöst és
magas kalpagot visel, s teljesen komoly kinézéssel bir, minden szavát
elhinni. Egész Europa azt hitte, Persia már europaisitni akarja magát;
seregenkint vándoroltak oda a katonatisztek, művészek és kézmivesek, sőt
a sah rendkivüli küldöttje visszakapta minden adott etiquettevisitjét
is; ami csak azért történt, mert Persia kormánynak tekintetett, s igy az
illő tiszteletet meg kellett neki adni. A kis Belgium nem csekély
költséggel küldött követet Persiába, hogy ott kereskedelmi szerződéseket
kössön, a kereskedelmi viszonyokat tanulmányozza, s isten tudja még mi
minden szép dolgot vigyen véghez. A követ megjött, s alig hiszem, hogy
az első jelentés, melyet ministeriumának tett, „veni, vidi, vici“-vel
kezdődött volna; s még kevésbbé hiszem, hogy kedve volna másodszor is
meglátogatni „la belle Perse“-t. Belgiumot Poroszország követte. A tudós
diplomata, báró Minutoli, kire e küldetés bizatott, nem is jött többé
vissza. A tudományszomj déli Persiába vitte, és két napi járó földre a
mennyei Siraztól, – amint a persák nevezik, – a rosz lég áldozata lett.
Most e városban nyugszik a Bagi Takht megett, nehány száz lépésnyire
Hafiz és Szaaditól.
Nehány nappal utánnam érkezett meg az új olasz királyság követsége. Több
mint húsz személyből állt, s egy diplomatico-katonai, és egy tudományos
osztályra vala felosztva. Czéljai mindig titok maradtak előttem;
fogadtatásáról ugyan beszélhetnék holmit, de hadd maradjon ez máskorra,
most foglalkozzunk inkább az előkészületekkel utazásunkhoz.
A török követségnél, jóltevőim szives előzékenysége oly helyzetbe
hozott, mely egy leendő kolduló dervishez nem igen illett. De a kényelem
valóban kellemetlen volt rám nézve, s tiz napi pihenés után Teheránban
hajlandó lettem volna utamat Meseden és Heraton keresztül rögtön
folytatni, ha oly akadályok, melyektől már előre féltem, csakugyan be
You have read 1 text from Hungarian literature.
Next - Közép-ázsiai utazás - 02
  • Parts
  • Közép-ázsiai utazás - 01
    Total number of words is 3544
    Total number of unique words is 2060
    23.6 of words are in the 2000 most common words
    34.3 of words are in the 5000 most common words
    41.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Közép-ázsiai utazás - 02
    Total number of words is 3855
    Total number of unique words is 2058
    28.6 of words are in the 2000 most common words
    38.6 of words are in the 5000 most common words
    44.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Közép-ázsiai utazás - 03
    Total number of words is 3911
    Total number of unique words is 2075
    28.1 of words are in the 2000 most common words
    40.1 of words are in the 5000 most common words
    45.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Közép-ázsiai utazás - 04
    Total number of words is 3967
    Total number of unique words is 2073
    28.3 of words are in the 2000 most common words
    39.2 of words are in the 5000 most common words
    44.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Közép-ázsiai utazás - 05
    Total number of words is 3989
    Total number of unique words is 2084
    28.2 of words are in the 2000 most common words
    39.0 of words are in the 5000 most common words
    45.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Közép-ázsiai utazás - 06
    Total number of words is 3966
    Total number of unique words is 2054
    28.4 of words are in the 2000 most common words
    39.1 of words are in the 5000 most common words
    45.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Közép-ázsiai utazás - 07
    Total number of words is 4010
    Total number of unique words is 2113
    28.3 of words are in the 2000 most common words
    39.6 of words are in the 5000 most common words
    45.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Közép-ázsiai utazás - 08
    Total number of words is 3936
    Total number of unique words is 2094
    27.8 of words are in the 2000 most common words
    39.5 of words are in the 5000 most common words
    45.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Közép-ázsiai utazás - 09
    Total number of words is 4030
    Total number of unique words is 2081
    27.7 of words are in the 2000 most common words
    39.6 of words are in the 5000 most common words
    44.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Közép-ázsiai utazás - 10
    Total number of words is 3974
    Total number of unique words is 2159
    27.3 of words are in the 2000 most common words
    38.5 of words are in the 5000 most common words
    43.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Közép-ázsiai utazás - 11
    Total number of words is 3960
    Total number of unique words is 2104
    27.1 of words are in the 2000 most common words
    36.3 of words are in the 5000 most common words
    41.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Közép-ázsiai utazás - 12
    Total number of words is 3965
    Total number of unique words is 2040
    26.1 of words are in the 2000 most common words
    36.9 of words are in the 5000 most common words
    41.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Közép-ázsiai utazás - 13
    Total number of words is 3994
    Total number of unique words is 2074
    26.4 of words are in the 2000 most common words
    37.4 of words are in the 5000 most common words
    43.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Közép-ázsiai utazás - 14
    Total number of words is 4003
    Total number of unique words is 2043
    26.9 of words are in the 2000 most common words
    37.5 of words are in the 5000 most common words
    43.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Közép-ázsiai utazás - 15
    Total number of words is 3878
    Total number of unique words is 2117
    27.0 of words are in the 2000 most common words
    37.8 of words are in the 5000 most common words
    42.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Közép-ázsiai utazás - 16
    Total number of words is 3732
    Total number of unique words is 2067
    24.6 of words are in the 2000 most common words
    33.2 of words are in the 5000 most common words
    38.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Közép-ázsiai utazás - 17
    Total number of words is 3905
    Total number of unique words is 2107
    25.2 of words are in the 2000 most common words
    36.2 of words are in the 5000 most common words
    42.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Közép-ázsiai utazás - 18
    Total number of words is 3555
    Total number of unique words is 1923
    23.7 of words are in the 2000 most common words
    32.1 of words are in the 5000 most common words
    37.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Közép-ázsiai utazás - 19
    Total number of words is 3767
    Total number of unique words is 1953
    22.4 of words are in the 2000 most common words
    31.5 of words are in the 5000 most common words
    36.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Közép-ázsiai utazás - 20
    Total number of words is 3870
    Total number of unique words is 1912
    25.2 of words are in the 2000 most common words
    34.4 of words are in the 5000 most common words
    39.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Közép-ázsiai utazás - 21
    Total number of words is 3494
    Total number of unique words is 1805
    22.3 of words are in the 2000 most common words
    30.1 of words are in the 5000 most common words
    34.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Közép-ázsiai utazás - 22
    Total number of words is 1792
    Total number of unique words is 1011
    27.1 of words are in the 2000 most common words
    38.6 of words are in the 5000 most common words
    45.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.