Keleti életképek - 21

körnek ezuttal elöször mutatok be. Más mondatok, egykori tanitványom,
Bálint Gábor tanár ur kutatásaiból vétettek át, ki Tatár, Mongol és
Kalmukok közt tett utazásai alkalmával gyüjtötte azokat. Végre a
legutólsok Radloff V. a német tudós kitünő müveiből valók, ki a
török-délszibériai nyelvkutatás terén oly kiváló érdemeket szerzett.


Oszmán példabeszédek.
1. Az apa mestersége a fiukra is átszármazik.
2. Kicsinyes zsugoriságot nagy kár szokta követni.
3. Ne sajtolj ki panaszokat a szerencsétlenből, azok magoktól jönnek
elő.
4. Isten egyetemesen teremté a testvéreket, de erszényüket külön.
5. Az étellel telt kanál megbecsülhetetlen értékkel bir.
6. Gyermek mely nem sir, nem kap emlőt.
7. A körte nem esik messze a fájától.
8. A keserü galóczának nem árt a dér.
9. Az apró ajándék szivtől jön, a nagy ajándék a tele erszénytől.
10. A ki kárt keres, az jótevőjénél is megtalálja.
11. Isten csak anyit ád az embernek, a menyit szive óhajt.
12. Ne változtasd rézzé aranyos nevedet.
13. Még ha mindjárt tüz volnál is, mégis csak annyi tért perselhetnél
el, a mennyit testeddel elboritasz. (Vagyis ne fenyegess tulságosan.)
14. Még egy papucs sem maradna meg a földön, ha fára mászhatnék. Vagyis:
(ha eltávozik, senkit sem hagy hátra a ki megsiratná.)
15. A szerelmesnek még Bagdad sincsen messze.
16. Apád is foghagyma, anyád is foghagyma, hát te mikép jutottál ezen
illathoz? (Ismerjük származásodat, hát ne feszengj.)
17. A fa csak fácska korában hajlékony.
18. Jobb ingyen dolgozni, mint ingyen sétálni.
19. Jobb az eszes ellenség, mint a bolond barát.
20. Arany nem rozsdásodik.
21. A szerelmes vaknak s négy fal közé zártnak tekínti magát.
22. Az Aivasz (mindenes) és a mészáros megértik egymást.
23. A bolond szivét a nyelvén hordja, az okos szivén hordja a nyelvét.
24. Még a viz sem tud átszivárogni köztünk. (Oly benső barátság köteléke
füzi öket egymáshoz.)
25. A tüz is csak ott ég a hová esik.
26. Ne menj odább, ha (utadon) emberrel találkozol de folytasd utadat,
ha kutya ugat meg.
27. A felesleges élelmi szerek nem ártanak neked.
28. Vannak emberek és emberkék.
29. A ki nem ismeri a keveset, a sokat nem is fogja látni.
30. A ki kölcsön-lóra ült, hamar lefog szállni. (Mert jó lovat nem adnak
kölcsön s a rosz ló hamar elfárad.)
31. A vér melynek ki kell folynia, nem marad az erekben. (Vagyis: megjön
a minek jönnie kell.)
32. Ne a lovat nézd, hanem természetét.
33. A ló is ura szerint hordja a fejét, (a gazdagnak szolgája, merész és
kihivó.)
34. Szádat csak jóra nyisd.
35. A ki a tüztől fél, a füsttől is óvakodik.
36. Kétélü mint a persa kard.
37. A pénz-embertől még a hegyek is félnek.
38. Ha a kocsi már össze van zuzva, sok utba igazitóra találunk.
39. A mi az embernek idejekorán nem jut az eszébe előbb-utóbb fején éri.
40. Nem a holtat, de a bolondot sirasd.
41. Csak beszéljenek rólam, ha mindjárt csak azért volna is, hogy
rothadt almához hasonlitsanak.
42. Nézd meg az anyját, vedd el a lányát.
43. Lovadat ugy ápold mint jó barátodat, ha ellenség vagy ülj rá.
44. Az esdőre nem emelnek kardot.
45. Ne csatlakozzál éheshez; azt mondja: »nem eszem,« s mégis megtömi a
hasát.
46. Egészséges fejemre sebkötés. (Magának szükségtelen bajt okozni.)
47. Nyisd ki szádat az északi szélnek, (vagyis: pihenj.
Konstantinápolyban t. i. forró nyári napokon nagy örömmel üdvözöltetik
az északi szél.)
48. A béllés drágább a kelménél. (Ez tulságosan borsos készületekre
czéloz.)
49. Keserüt keserüvel semmisits meg.
50. Ne old fel a zsákot. (Ne árulj el titkot.)
51. Ha el is vész a ló, megmarad a ut, (melyet meg tett.) Ha meghal is a
hős, fenmarad neve.
52. Zsebem üres, de fejem könnyü.
53. Hisz nem hord tojásos kosarat a hátán! (tehát üsd!)
54. Tán csak nem szaladt el köztünk egy fekete macska. (A keletiek a
viszály biztos előjelének tartják, ha két barát közt egy fekete macska
szalad el.)
55. A tél gyümölcse a tűz.
56. A ki Alláhba hisz, soha sincs elhagyatva.
57. A kevés a soknak ivadéka.
58. A reggel dala jobb az est öröménél.
59. Alacsony szamárra mindeki felülhet.
60. Homlokom szabad, arczom tiszta. (A Keletiek véleménye szerint a
gazember szégyenében turbánját mélyen arczába huzza.)
61. Még a bab sem nedvesül meg szájában. (A bőbeszédüre szól, ki mindent
kifecseg.)
62. Lába megdermedt a vizben, (t. i. megcáfoltatott.)
63. Pamuttal és tüzzel nem szokás egyidejüleg játszani.
64. A szó »méz« még meg nem édesiti a szát.
65. A mit ma akarsz tenni, ne halaszd holnapra.
66. Jobb ma egy tojás, mint holnap egy tyúk.
67. Nem marad meg egy ágon. (Nem szavatartó, csapodár, rebke mint a
madár.)
68. Nem csinálnak uj támaszt, mig a régi össze nem dül.
69. Egy fillérért nem lehet kilencz kupolát késziteni (Sokra sok kell.)
70. A kinek nem tetszem, ne adja hozzám feleségül a leányát.
71. A méz árus leánya még édesebb.
72. No bizony! itt ugyan mézes virágra akadtál! (Gunyképen arra, ki
fösvénytől valamit ki akar zsarolni.)
73. No nézd! meséket mond nekem!
74. Az adós elhalványul, de meg nem hal. (Ha pénzt követelnek tőle.)
75. Vedd tele a szádat, (nagyot egyél,) de ne dicsekedjél. (Ne
fittogtasd gazdagságodat.)
76. Csak kérdezd meg a borsárustól, mily kárt tesznek a fecskék! (Ne
bizzál az együgyü külsőbe.)
77. Ily bánatteli napok, ily ujévet szülnek.
78. Ennyi hibája még a pap leányának is van.
79. Ösmerjük az agyagot melyből téged dagasztottak.
80. Ajándék lónak nem nézik a fogát.
81. Ily hőségben csak meg nem áll a jég! (Ily sértéseket még a
legnyugodtabb természet sem fog elviselni.)
82. Meglehet hogy az alja jobb lesz a tetejénél. (Csak hadd beszéljen,
tán jobbat is mond ezután.)
83. Üres szóval senki sem lakik jól.
84. Egy virág még nem csinált nyarat.
85. Egy felhő nem csinál telet.
86. Ez oly üstökös mely nem jelen meg mindig.
87. Egy gazember hét kerületnek is árthat.
88. Egy vevő kedvéért nem lehet boltot nyitni.
89. A sors kezét tűrni kell.
90. Egy rózsa kedvéért a kertész ezer tövis szolgája.
91. Ha nincsenek adósságaid, állj jót, (és lesznek.) Ha nincs munkád,
csinálj végrendeletet (és van.)
92. Oly háznál hol két kakas van, későn kél a nap.
93. Hogy egy nap ehessünk, két napig kell dolgoznunk.
94. Úgy cseréli a szint mint a szinbü.
95. Jégre irt irás. (t. i. nem tartós.)
96. Egy kővel nem ütnek agyon két madarat.
97. Az idősbiket büntesd meg, hogy a fiatalabbik okuljon.
98. Az egyszerre jött szerencse nem tart soká.
99. Ne a dolog elejét, de a végét vedd tekintetbe.
100. A sors végzete el nem marad.
101. Kérdezd meg a gyermekektől. (Köztudomásu dologra szól.)
102. A le nem szögzött lóczát elviszi a szél. (Az elhagyatott nem megy
semmire.)
103. Még nem is szól a zene és már is tánczol. (Elhamarkodott öröm.)
104. A tömegnek nem szokás darát hinteni.
105. Ne kopogtassál másnak ajtaján, (kölcsönért,) mert csakhamar a
tiédén is kopogtatni fognak.
106. A gyermek megnő, az együgyü okul. (Minden változik.)
107. Nem hosszu élettől, de hosszu utazástól érik az ész.
108. Nincs biztosabb mérleg, mint a méltányos szem; senki sem tud
többet, mint aki saját hibáit ismeri.
109. A ki sokat tud sokat téved.
110. Mit mér a juhász? Mézgát.
111. Ne zsémbelj annyit, Csaponoglu jön! (Egy hirhedett kolompos, ki
mindenütt félelmet gerjesztett.)
112. Nem ettem nyers ételt hogy a hasam fájjon tőle. (Nincs lopott
joszágom, melytől félnék.)
113. Forgasd a ludat, hogy meg ne égjen! (Beszélj egyebet, mert
untatsz.)
114. A mig a test él, nincs veszve minden remény.
115. Az ütés alatt az ember nem válogat az ütlegekben.
116. Csak egy maroknyi fű okozza, hogy a teve lecsuszik a dombról. (A
csekély ellenfél is árthat.)
117. Egyél-igyál barátoddal, de üzleti dologba ne keveredjél vele.
118. A ki baját titkolja nem lel gyógyszert.
119. Mit tudhat az illemről, ki ugy jött, mint a ki a háztetőröl pottyan
alá.
120. Szerencsésen átkelt a tengeren és patakban ful meg.
121. Jobb tág helyen ütlegeltetni, mint szük helyen enni. Az együgyü
embernek Isten segit.
122. Nem is tudja hol a lakodalom és mégis fazékakat czipel.
123. Ha a tengert nem is gyujthatom fel, legalább sustorgásba hozom.
(Ellenségemnek ártok, ha nagyon nem lehet, hát keveset.)
124. A ki a tengerbe bukik kigyóba is belefogódzik.
125. A barát sirásra indit (szomoru igazság által,) az ellenség
nevetésre bir, (hizelgésekkel.)
126. Nem szoktak a tengerben halat árulni.
127. Az őrült nem az édes tökből lesz azzá, (hanem emberből.)
128. Ne nyujts elenségednek alkalmat.
129. A bolondnak minden nap Bajram. (Ünnep.)
130. Az ellenséget legjobban meggyötri a hizelgés.
131. A ki tanácsot kér, átkelt a hegyen, a ki a tanácsot megveti,
eltéved.
132. Ha csak egy koldus lenne, könnyü volna őt czukorral is etetni.
133. Nem tesznek külömbséget a közt ki a vizet hozta, s a közt ki a
korsót törte el. (Az érdem el nem ismerésére czélozva.) Mig a róka
megtanulta a ravaszságot, elveszti a bőrét.
134. A szabó hurczolkodik: a fején hordja a tüt. (Az mindene neki.)
135. A szabó soh’ sem foltozza meg saját ruháját.
136. Csöp csöp után s tó lesz belőle.
137. A hol elbuktál, ott tapászkodjál fel.
138. Nincsen gyógyithatatlan baj.
139. Még csak tegnap óta vagy ördög, hát ne falj még ma embereket. (Még
ujonc vagy a dologban, hát még ne tanitgass mást.)
140. A ki teve hajtsárhoz csatlakozik, annak tág kapu kell.
141. Ha rizsvásárra mégysz, ne hagyd abba otthon a gabna kereskedést.
142. Uborkát adtak a koldusnak: azt találta hogy görbe, és nem fogadta
el. (A koldusok elégedetlenek.)
143. A mig a Dsami (Minarétes nagy imaház) áll, ne imádkozzatok
Mecsetben.
144. Csak ha egy szivet áldozunk, hódithatunk meg egy szivet.
145. A szerelmes, ki nem ösmert bánatot nem is méltányolhatja az
üdvősséget.
146. Tetted büntetést érdemel, bünhödjél!
147. A torokból jön az élet. (Az evéstől.)
148. A Lelket lélekért, fejet fejért. (Ha adsz kapsz is.)
149. Egy sziv a másikat követi.
150. Bár mily hosszasan kóborol a róka, még is bekerül a szücsmester
boltjába.
151. Tán csak nem maradtál egy barlangban tiz árvával?! (hogy oly
szomoru vagy.)
152. Azt a ki igazat szól, kilencz faluból is kiüzik.
153. Hegyek soh’ sem találkoznak hegyekkel, de annál inkább emberek
emberekkel.
154. Ha biróval van peres-ügyed, legyen neked irgalmas az Isten.
155. Kilencz vak egy bottal.
156. A jóért mindig roszat adnak, s mindig is fognak adni.
157. A tönkre menő tevéhez jól illik, ha takarója félre áll rajta,
(vagyis: magaviseletéhez illik a ruházata is.)
158. Ép ugy várhatsz idegentül hüséget, mint méregtől egészséget.
159. Üljünk görbén, de beszéljünk egyenesen.
160. A hus véres, a harczos bátor legyen.
161. Az egekig messzébb van egy-két lépésnél.
162. Tégy jót és dobd a tengerbe; ha a halak nem is találják meg, Isten
mégis látja.
163. Jót jóval viszonozni, mindenki kötelessége, a roszat jóval, azonban
csak a derék ember fizeti meg.
164. A kézzel osztogass, a lábbal keress. (Eledelt.)
165. A halál a világba jött, a fejfájást azonban (egyátalán, betegséget)
csak ürügy képen hozta el magával.
166. Ne mutasd senkinek, vetésedet.
167. Tégy a mit tehetsz.
168. Még sziklákon is aratja buzáját.
169. Végzete után szomjazott. (a halálra vágyott.)
170. A végzet határozata nélkül az ember nem hal meg.
171. Közös mulatás ünnepélyé válik.
172. Régi barátból nem lesz ellenség.
173. A jó munka hat hónap alatt készül el. (Gyorsan készült munka nem ér
semmit.)
174. Görbe a hajó, de egyenes az utja.
175. Megtenni a mit lehetett, még nem dicséretre méltó tett.
176. Ha ólcsó áru is érne valamit, a zsibvásáron minden csak ragyogna.
177. A földmivelő esőt, az utazó száraz időt óhajt.
178. Ne mulaszd el tehetséged szerint jót cselekedni.
179. Másnak a szája nem zsák, hogy tetszésed szerint beköthetnéd.
180. Azon hidon melyen mások átjutottak, mi is átjutunk.
181. Sok tészta nagy kenyeret ád.
182. A hus nem válik le a körömről.
183. Kézzel ütött sebeket, elfelejtünk, a sebek miket a nyelv ütött,
maradandók.
184. Jó szóra jóval felelnek, roszra rosszal.
185. Ha meg is öregszik a szamár, még sem áll az istállóban első helyen.
186. A bátor nem néz se jobbra se balra, (az az nyiltan kimondja, a mi
eszébe ötlik.)
187. Ne unszold beszédre a vidámat. (Vagy nem figyel reád, vagy olyat
mond mi néked kellemetlen.)
188. Ne gondolj senkivel, gyujts pipára és légy vig!
189. Más dolog otthon vásárolni, és más a bazárban.
190. Ne nyulj ahhoz, mit nem saját kezed tett le.
191. A kenyérből mely még kemenczében van, senki sem ehetik. (Azt a mi
csak lesz, nem lehet élvezni.)
192. Előbb fontold meg, aztán beszélj.
193. A müveletlen nem ember.
194. Bevégzett munka után édes a nyugalom.
195. A kéz nem mérleg.
196. A ki meg nem izlelte másnak a kezét, bátornak tartja magát.
196. A sors szeszélye egynek érett, a másiknak éretlen dinnyéket oszt.
198. A szegénység tűzből készült ing.
199. Az ég forró és hüvös napjait látta.
200. Idegen országban dicsekedni, csak annyi mint a fürdőben (a
bolthajtásosban) énekelni. (Elhangzik.)
201. A hazátlannak nincsenek barátai.
202. Tekintsűnk egyszer a sors tükrébe s nézzük meg, mily képet mutat!
203. Nyissunk szemet mi is, mert mások majd kinyitják!
204. A faluba, mit magunk elött látunk, nem kell kalauz.
205. Csak a csalogány tudja méltányolni a rózsát. (A keletiek felfogása
szerint, a csalogányok a rózsa iránti szerelemből bubánatosak.)
206. Még a szemből is kilopja a szint.
207. Ne nevesd ki szomszédotat, mert nyakadra jő.
208. Mi minden nem történhet még, mig feljön a nap? (Már korán is sok
történik.)
209. Ne mulaszd el oda menni a hová hittak, de még ott is, a hová nem
hittak, még ott se ülj feszesen.
210. A mi mesze van a szemtől, a szivtől még messzibb van.
211. Még a hegyekben is melyekre számitottunk, hó esett. (Ha a természet
állhatatlan, mért ne lenne az ember is az)?
212. A ki a rózsát akarja a töviseket is akarja.
213. Nincs rózsa mely tövis nélkül, nincs jáczint mely ráncz nélkül
virulna.
214. Ha a harag jön, elmegy az ész.
215. A hitből jön az ájtatosság.
216. A csaló szeme mindig nedves.
217. Az irigy szivet a legnagyobb kegy sem engeszteli meg.
118. Becsülettel keresett vagyon, nem mulik.
219. Az elkészitett eledelnek még hegyek sem állnak ellent.
220. Az igazság szavai keserüek.
221. A »Hakk« (Isten) kiáltásra, még a vizek is megállanak.
222. A ki álnokul cselekszik, bubánatban végzi.
223. Minden dologban többet ér a tudás, mint a tudatlanság.
224. Kevésből mindig lehet sok.
225. Mindenki a maga hazájáról beszél.
226. Szalad, de egyre veri a dobot. (Gyávaságból menekszik és kiáltoz
mellette.)
227. Mindenkivel szorits kezet, de senkinek se üss vállára.
228. Tehetségnélküli ember, gyümölcsnélküli fa.
229. Mindenkinek gond van a fejében, a molnáréban viz. (Az utóbbi az ő
gondja.)
230. Minden felre, következik egy le, minden elmenetelre jövetel.
231. A tudomány megnemesiti birtokosát.
232. Egy ember a másikra szorul.
233. Két meztelen csak a fürdöben illik egymáshoz
234. Hogy igyál, azt ugyan mondták neked, de nem a forrás kiszáritásáig.
235. Senkinek se add a fonal végét. (A titokból egy szót sem árulj el.)
236. Ha kettő hitét megtagadja, (t. i. ha hamisan esküdnek) egy harmadik
elveszti életét.
237. Egy börben nem lakhat két oroszlán.
238. Annyit használ mint este felé boltot nyitni.
239. Annyit használ mint tű hegyével kutat ásni.
240. Fonalát vásárra vitték. (Megitélik, ki milyen.)
241. Kétszer inni annyi mint egyszer enni.
242. A pap házánál ép oly nehezen lehet eledelre szert tenni, mint a
halott szemében könyre.
243. A hol kettő egymással beszél, ne légy te harmadik.
244. Egy karóhoz nem lehet kötni két lovat.
245. Egy fej számára két kéz teremtetett.
246. Egy hón’ alá nem fér két dinnye.
247. A ki soká válogat két mecset közt végre ima nélkül marad.
248. Meglehet királyom, hogy még a tenger is meggyul! (Ha te úgy
akarod.)
249. Ne rostálj oly nagyon, ne szőjj oly sürün. (Ne végy mindent oly
szorosan.)
250. Az ember majd keményebb a kőnél, majd gyöngédebb a rózsánál.
251. Tán csak nem az óvakodik az esőtől a ki már egyszer megázott?!
252. Egyszer pirul el a kérő, kétszer a ki nem ád.
253. Nem annyira a kéz (munka,) mint a fog a takarékos.
254. Az ember majd hegyeket rendit meg, majd meg egy daraszemet sem bir
legyőzni.
255. Az ember ördöge az ember.
256. Vásárnak csak az első vásárt lehet nevezni.
257. Ki lassan jár, czélt ér.
258. Nincs esztendő aratás nélkül.
259. Lapáttal szalad a tüzvészhez. (az az, lopni akar.)
260. Még ha ő maga volna az eső, még se termékenyitené senki földjét.
(Oly gazember.)
261. Gördülő követ nem fedi be a moh.
262. Ne hordjál hetvenkét völgyből vizet.
264. Az ügyes tolvaj váratlanul lepi meg háziurát.
265. Előbb találd meg az árut s aztán kérj vám pénzt.
266. A hamis számla Bagdadból is visszakerül.
267. Mig az eső elől menekült, utólérte a jégeső.
268. A takaró után nyujtózkodjál.
269. Az ember vénül, de a sziv nem.
270. A ki kigyókat eszik, nem talál orvost.
271. A föld vas, a meny aczél. (Senkisem hallgatja meg imádságomat.)
272. Még a földnek is vannak fülei.
273. Ne keveredjél bonyolodott dologba.
274. A buza maradéka a dervisé.
275. A gazember gyáva.
276. Ha a tolvajok felszaporodnak, a birók hanyagsága az oka.
277. Ha házat veszesz előbb szerezz magadnak szomszédot.
278. Ha csak egy hangya ellenséged van is, mégis légy óvatos.
279. Az ellenség az ellenségért nem imádkozik.
280. Ne kérdezd a beteget kell-é neki leves?
281. A kopasz valamint az aranyfürtös, a vak és a szép szemü, valamennyi
meghal.
282. A hust, melyet a macska el nem érhet, piszkosnak nevezi.
283. Ha nincs a háznál macska, igen sok az egér.
284. Mindenki tettei szerint jutalmaztatik.
285. Éles kard nem vágja meg hüvelyét.
286. Gyakran még az őrületesen szerelmest is megilleti a tagadás.
287. Rosz pénzt és rosz szavakat nem kellene elkölteni.
288. A ki egyszer kis dobot hallott, mindig hallgat a nagyra.
289. Mig a rosszat nem láttuk, nem tudjuk méltányolni a jót.
290. Az elvetemedettség nem ragadós betegség.
291. Nem ott a hol születünk, ott a hol jó dolgunk van, ott van a
hazánk.
292. Nem lenne jó ha mindenki ösmerné a helyzetét.
293. Mi által külömbözik a szivtelen ur a szegény embertől?
294. Más szemében látja a szálkát, s a magáéban nem látja a gerendát.
295. Az egyik zsirost, a másik savanyut szeret.
296. Az egyik nem talál hidat a vizen át, a másik nem talál vizet
ivásra.
297. Barátaink által, megismerjük az embert.
298. Az egyiknek panasza nem inditja meg a másikat.
299. A kopasznak elefántcsont fésüt?
300. A ki magától esik el, nem sir.
301. Inkább az életet, mint a jó hirnevet elveszteni.
302. Bármily szép legyen is a falusi leány, kecses sohasem lehet.
303. Nézd meg a szegélyt és vedd meg a vásznat.
304. Háboruba nem szokás kardot kölcsönözni.
305. Ha ludat kapsz ne sajnálj egy tyúkot. (viszonajándékul.)
306. A szomszéd, a szomszéd tyúkját ludnak nézi.
307. A kőre, mely kemény, hajtsd le fejed.
308. Milyen napra nem következett este? (Hol van a végtelen öröm?)
309. Ha a kapun át kikergetsz, bejövök ismét a kéményen keresztül.
310. Ne ássál kutat, mert magad esel belé.
311. Járj a hóban, de ne hagyj magad után nyomot. (Lopj ügyesen.)
312. Valódi segélyt csak Isten nyujt.
313. Még a hangyának is megvan a saját akarata.
314. A szivtől az ut a szivhez vezet.
315. A ki kéz (ajándék,) nélkül megy be, igazság nélkül jön ki.
316. Hasa tele, de szeme éhes.
317. Ösmeri az eret melyet vágni kell. (Tudja hogy kitől nyerhet
valamit.)
318. A sas nyilat kapott, de saját tollaival ékitettett. (saját magának
árt.)
319. A ki a tejfölt szereti, a tehenet zsebében hordja. (Abból ered, a
ki kedvenczételét másoktól kéri kölcsön.)
320. Meg nem érdemelt áldásra, senki sem mond áment.
321. A mit a sors rendelt nekünk, az jut a tálunkra.
322. Ember nem lehet hiba nélkül.
323. A szárnyak a hangyának a megsemmisülés előjelei. (Intés nagyratörő
személyek számára.)
324. Ki törődik vele ha titokban sántit? (azaz kedvetlen.)
325. 40 Arab esze együttesen, még egy fügemag szemet sem tölt meg. (A
törökök véleménye szerint.)
326. Várat belülről kell bevenni.
327. A veszedelem hire hamar terjed.
328. A hol nincsen juh, ott a kecske viszi a fő szerepet. (Keleten, a
juhhus nagy delicatesse-nek tekintetik.)
329. A Megelégedés, kimerithetetlen kincs. Ha a lányt magára biznák,
elmenne még muzsikushoz is.
330. Jobb nem is aludni, mint rettenetes dologról álmodni.
331. Egy harapástól nem lakik jól az ember, de mégis jól esik a szivnek.
332. Előbb válaszd meg a szót, aztán beszélj.
333. Szót szó követ, igy lesz a beszéd.
334. A szó nem marad a zsákban, (t. i. el nem rejthető.)
335. A közbenjárónak bő a zsákja. (Mert nem a magáéból ád.)
336. A vagyon a sziv forgácsa.
337. A Gyertya nem lefelé világit.
338. Ha nyilvános helyen vágod le szamarad farkát, az egyik hosszunak, a
másik rövidnek fogja találni.
339. A bánatot az öröm képén is tükrözni tudni, az valódi müvészet.
340. A kályhapad a tél virág kertje.
341. A ki a pecsét birtokában van, az a Szulejman. (Szulejman, Dávid fia
a keleti mythósz hőse, ki egy varázspecsét birtokában volt.)
342. A lándzsát nem lehet zsákba rejteni. (A rosz szokás mindenütt
elárulja magát.)
343. A szerelem nem tür társat.
344. Nyelvedet társaságban, kezedet utazáson ki ne öltsd. (Társaságban
ne beszélj, utazáson ne ajándékozz.)
345. Egyed a gyümölcsöt anélkül, hogy fája után kérdezősködnél. (Még a
lopott jószágot is élvezd.)
346. Az arabtól nem kell se czukor, se pofon.
347. Ha neked annyira tetszik, magad is fuvolás lehetsz.
348. A hol levetkeződöl, ott öltözkődjél is.
349. Az együgyü kezéből ne igyál, ha mindjárt az élet vize lenne is.
(Nektar.)
350. A mit saját kezeddel adsz, az a más világba is elkisér. (t. i. a
könyöradományok.)
351. Se a nyárs, se a pecsenye ne égjen el. (Minden a kellő formában
maradjon.)
352. A milyen a vetés olyan az aratás.
353. Annyi serbetet ád, a menyit ütere enged. (Annyit szidja a mennyit
csak elbir.)
354. A friss mozgás, áldást hoz.
355. Jó akarat, jó eredmény.
356. Ha nem akarsz figyelni a nagyok szavára, türnöd kell a szenvedések
sulyát.
357. Annyit használ, mint Atmejdánban tömjénnel füstölni. (Atmejdan, egy
nagy tér Konstantinápolyban azelőtt a nyillövők gyakorlati helye.)
358. Egy papucscsal is beéri, hogy Bajram-ot csináljon magának.
359. Ne légy oly hajszálnyi finom, könnyen el találsz szakadni.
360. A ki haraggal áll fel, kárral szokott leülni.
361. A harag (boszu) édesebb a méznél.
362. A döglött lovat keresi, hogy a patkót leszedje róla. (Nagyon
fösvény.)
363. Az ökör meghalt, a társaság szétoszlott.
364. A bölcset verték s az én hátam érezte.
365. Pamut fonállal kötözték meg. (Bajos állapotban van.)
366. A ki a pilavot szereti kanalat hord magánál.
367. A szerdán meglátszik, milyen lesz a csötörtök.
368. A rizs nem száll fel a viz felszinére.
369. Ha már megfött az étel ne vegyits közé vizet.
370. Csak a gazdag szép és tiszteltetett.
371. A czukor más és más a csodasó. (Ámbár mindkettőnek egyenlő szine
van.)
372. A ruha nem bizonyitja a bátorságot.
373. A sarkantyú cseng és bong, de csak a pénz mivel mindent.
374. Ólmot az ördög fűlébe! (Hogy meg ne hallja. Szokásos példabeszéd
midőn illetlen beszédet kell ismételni).
375. Légy óvatos az alamizsnával, hogy roszat ne cselekedjél vele. (Ha
méltatlannak adsz.)
376. Ne nyisd ki szádat helytelen beszédre.
377. A ki alamizsnát oszt, soká él.
378. Ne a testet nézd hanem a lelket.
379. Csak kérdezz és te is bele jutsz a Kaabá-ba.
380. Még a viz is hamarébb nyugszik mint az ellenség.
381. A fiatalságot a hallgatás, a kort a beszéd illeti meg.
383. Ne gyürd fel nadrágodat elébb, mint sem a folyóhoz értél volna.
384. A Szofu azt állitja, hogy nem eszik foghagymát; pedig ha talál, még
a haját sem hagyja meg.
385. A tulerős eczet még saját edényét is megkárositja. (A hirtelen
haragu beteg.)
386. Mi hátra marad, gyakran el is fog maradni.
387. Fejét feláldozza, de titkát nem áruja el.
388. A ki verebektől fél nem hint kását,
389. A hallgató okosabb legyen a beszélőnél.
390. Ne aggodjál azon ma, mit fogsz enni holnap.
391. A birtokos belényugodott már s most a kupecz nem akar. (Szokásos a
szolgára ki uránál takarékosabb.)
392. Ha holnap lesz, megjöhet még az áldás.
393. Szakállad tán csak nem megőszült a malomban? (Ne tettesd magad oly
fiatalnak.)
394. A siketet ne üdvözöld kétszer. (Az ő hibája ha elsőször nem
hallott.)
395. A késő megbánás hiábavaló.
396. Türelemmel a szederfát selyemmé változtatod.
397. Szép a viz a pohárban, szép a hajó a gyárban.
398. A szó lábaira esett. (Nem ment teljesedésbe.)
399. A hű barát többet ér a rokonnál.
400. A légy ösmeri a nyalánkságárust.
401. Hallgatásod édesebb a zenénél. (A fecsegőkre alkalmazott guny.)
402. A légy ugyan kicsi, mégis felkavarta a gyomrot.
403. Tőkéjét egy macska hátára rakta. (A hütelen igazgatóra czélzó.)
404. A ki gyorsan jár lábaival ruháiba bonyolodik.
405. Parancsolj a restnek s ő maga fog aztán tanácsolni neked.
406. A vasat üsd a mig tüzes.
407. A töröknek későn érik meg az esze.
408. A kertésznek nem lehet zöldséget árulni.
409. A ki a kolostorban vár, levest kap. (Türelem czélhoz vezet.)
410. Meghallotta a nyúl, hogy a vadászkutya megbénult. (Azért jár-kel
oly büszkén.)
411. A gyéren vetett retek jobb a sürün vetettnél. (A sok nem mindig jó
is.)
412. A kőböl is, ha préseli, vizet sajtol ki. (Kitartó, nagyratörő
emberről szólva.)
413. A gazdagnak nehéz ajándékot nyujtani.
414. A fösvénység szeme, csak a föld által elégittetik ki. (t. i. a
sirban.)
415. Kilencz évnek szerdái kerültek össze.
416. Sántitó szamárral ne csatlakozzál karavánhoz.
417. A mig fősvények fognak létezni a gazemberek nem maradnak éhen.
418. Édes szavak még a kigyót is kicsalják lyukából.
419. Váratlanul esik a kő az ember fejére.
420. Az alvó kigyónak ne lépj a fejére.
421. Repülő madártól vár segitséget. (Hasztalan remény.)
422. Mint a liszteszsák csak a bot alat porzik. (Csak erőszakkal lehet
valamit kicsalni belőle.)
423. Lisztünk meg van szitálva; szitánkat szögre akasztjuk.
424. A távolból még a dobszó is szépen hangzik.
425. Olcsó eczet édesebb a méznél.
426. Olcsó husnak hig a leve.