Keleti életképek - 09

Total number of words is 3877
Total number of unique words is 2202
24.4 of words are in the 2000 most common words
35.2 of words are in the 5000 most common words
41.5 of words are in the 8000 most common words
Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
arany pejjé változtatják általa, s a királyi lovak farkánál a
hennafestés a királyi szolgálatot jelzi. A henna számtalan czélra
használtatik és árnyalatai a sötét feketéből átmennek egész a
téglavörösbe. Ha az első szin azért véttetik igénybe, hogy a vénség
jeleit elfátyolozza, az érthető; azonban, mily szépészeti fogalomnak
akar kifejezést adni a művelődésére oly büszke persa azáltal, hogy
fekete szakállát téglavörösre festi, az megmagyarázhatatlan, s még
megmagyarázhatatlanabb azon tisztasági fogalom, melynek következtében
kezeiket befestik, hogy a rájok tapadt piszok láthatatlanná váljék.
Ha férfiak két órát öltözködnek, nem lehet meglepő, hogy a nők négy-öt
órát töltenek a toilette-el; de a nyugati olvasó azért ne képzelje, hogy
egy hölgy az ó-kor rózsaországában tán ragyogó tisztán, diszesen kerül
elő a fürdőből. Habár a persa nők átlag megfelelnek a női szépségrőli
fogalmainknak, öltözetük s cziczomázásuk által, melynél a festőpor
szinte főszerepet játszik, rendkivül eléktelenitettnek. Az európai szem
nem is fogja az elragadó szépség nyomát találhatni amaz anyajegyekben
(Khal) akár természetesek, vagy csak művészileg állittattak elő, –
melyeket a kelet költői oly magasra becsülnek s oly végtelenül
dicsőitenek, elannyira, hogy Hafiz Közép-Ázsia két legszebb városát
odaadná két anyajegyért. A persa nők egy maró kővel, kisebb khal-okat
petyegetnek arczukra, nyakukra és keblükre; a félvilág, a khalt
kiterjesztve, merész képeket petyegett bőrére, sőt Iszpahanban, Irán
valamely emanczipált leánya egész vadászati képet petyegettetett magára.
Daczára a nagy gondnak mit a toilettere forditanak, a persa nők
tisztaság tekintetében mégis messze hátra maradnak a Törökországbeliek
mögött. Szappant csak a jómóduak, gazdagabbak használnak, az alsóbb
néposztályok pótlékúl egy bizonyos agyagnemet használnak, mely olykor
illatossá tétetik, nagyobbára azonban a maga természetes, hamisítlan
valóságában fogyasztatik. De legkivált a hajzat az, mely a reng-kenőcs
által – egy fekete, festékszerű kenőcs – a tisztítás helyett, sürű
pánczélt nyer. Hogy naponta ne kelljen a fésűléssel és hajsimítással
bibelődni, sokan valami ragadó szert vegyítenek a reng (festék) közé, s
képzelhető, mily bűvös illatú a szépek ilyetén elkészitett fejecskéje, a
forró évszak alatt.
Valamint a persa fürdők külső építkezése, belső elrendezése s gyakorlati
használata is nagyban különbözik a törökök fürdőjétől, ép úgy változik a
két országban azoknak használati ideje. Törökországban a fürdő csak
alárendeltek és szegényebbek által használtatik a reggeli órákban, mi
Persiában épen nem áll. Itt a kora reggeli órákban, az idegen egy
trombita egyhangú szózata által lepetik meg; ez az igazhitüeknek szóló
jel, mely tudtukra adja, hogy a fürdőmedenczék megteltek meleg vízzel.
Azon módon, a mint Európában reggelenként a marhát szokták aklából
legelőre csalni, úgy figyelmeztetik Persiában a hivőket a próféta intő
szózatára: Tetahherú! De bármi régen szólal fel naponta a trombita intő
szava, a próféta szózatának valódi értelmét a persa mai napig sem fogta
még fel.
A mohammedán művelődés még inkább keletnek terjedő birodalmaiban, az
afghánok, turkesztániak, turkománok és kirgizeknél, a mennyiben e népek
művelődésre, vagyis vallásosságra számot tartanak, a fürdő nem csekély
fontosságu intézmény. A Szunita-Khiva, Bokhara és Herat fürdőintézetei
építés-módra s berendezésre nézve hasonló alanti fokon állanak s a
szegénység hatását teszik a szemlélőre. Az özbég fővárosban, valamint a
Zerefsán partjain a fürdők többnyire földalatti helyiségek. Egy
pinczelépcső közvetitése folytán lejutunk a Dehliz-be, (előszoba) hol a
ruházat egymástól elkülönített kis csomagokban hátrahagyatik, anélkül
hogy valaha kicserélés, vagy pláne sikkasztás történnék. Innét keskeny
folyosó a tulajdonképeni hamam-ba, vagy özbeg megnevezés szerint az
»isziglik«-be vezet, a hol az ember edzett tatár markok által derekasan
megdolgoztatik. Volt rá eset hogy két ily tenyeres-talpas, készséges
szolgát láttam egy fürdővendégen dolgozni, s a »shampooing« a hogy az
angolok nevezik, Ázsia egy országában sem használtatik oly erélyesen
mint az emlitettekben. A hamam-ból a mosdókészlethez megy az ember; az
egy kerek medenczéből áll kupola-szerű födővel, melynek közepét egy nagy
vizzel telt üst foglalja el, mely csapszivekkel van ellátva, úgy hogy a
fürdővendégek izlés szerint önthetik le magukat meleg vízzel. Minden
csappal szemben kis czella van alkalmazva, mert a moszlim törvény
szerint a fecscsenő vízcsöp a mellette állót tisztátlanná teszi. A
csapszivek Törökországban és Persiában itt-ott ezüstből vagy finom
rézmunkából valók, az özbégeknél azonban mindig csak egyszerű fából
készülnek. Fürdőintézeteikben egyátalán nyoma sincs a fényüzésnek,
aránylag még a fürdők ára is igen csekély, sőt arra is van eset, hogy
sok fürdővendéget ingyen is bebocsájtanak, – mi Nyugatázsiában sohasem
történik, – s főkép télnek idején, hogy az igazhivőket, ha a folyóban
nem végezhetik vallásbeli mosdásaikat, ezáltal a nagy bűn elkövetésétől
visszatartóztassák.
Turkesztán nomád népsége rendkivül sajátságos módon szokta teljesíteni e
vallási kötelességeket, miután bizonyos esetekben a »Guszl« (tetőtől
talpig való mosdás) elhanyagolása hittagadás gyanánt értelmeztetik. A
Görgen melletti pusztákon, Merv körül, valamint a Jaxartes és Oxus
északi részén, mindenütt hol nomádok tanyáznak, korán reggel gyakran
látható a sátrak előtt egy-egy nő, ki egy hátrafelé tartott,
kiterjesztett lepedő előtt áll, mig a rögtönzött függöny mögött a férj
áll, ki nehány veder hideg vízzel önti le meztelen feleségét. – Volt rá
eset, hogy karavánunk a sivatagban, hol rendesen nagy vizhiány
uralkodik, oly sátor mellett haladt el, hol a leguggolt igazhitü nomád,
valamely szolgája által homokkal öntette le testét. Valóban, nem igen
kellemes toilette-mód! Azonban ez pótfürdő, valamint bizonyos pót
mosdások (Tejemmun) is léteznek, melyeket magam is használni kénytelen
valék, ha a sivatagban még inni való víz sem volt, minél kevésbbé tehát
a vallásbeli mosdásokra szükséges mennyiség. Ha valamely folyó mentében
üttettek fel a sátrak s egy molláh közelléte és fegyelme a törvény
szigorú követését igényli, a fiatal nők sohasem mulasztják el, már korán
reggel a vallás parancsolatai szerint víz alá bukni a folyóban. Az
idegenek és ismerősök tekintete ezalatt igen keveset bántja őket. A
moszlim szemérem tanai, de egyúttal a velök járó bűnök is még egészen
ismeretlenek a nomádoknál.
A fürdők után a vallásos mosdások kiváló helyet foglalnak el a moszlim
világban. Mindenesetre sajátságos látványt nyújt, ha egy egész népet
látunk magunk előtt, mely toilettejének egyes részletei által Istennek
tetsző tettet vél elkövetni s csaknem hihetetlen a tény, hogy vaskos
kötetnyi könyvek léteznek, melyek keleti ravaszsággal és
hajszálhasogatással e parancsolatok apró részleteit magyarázgatják, s az
európai sohasem fogja csodálkozás nélkül szemlélhetni, ha az igazhitü
az, öntöző kannával kezében, ájtatos töredelmességgel s éghez emelt
tekintettel arczát, kezét s lábát mossa. »Tisztán közeledjetek Isten
trónjához,« szól a törvény; de a tisztaság nem a lélekre hanem a testre
alkalmaztatik, minélfogva minden imádság előtt őt igen körülményes s
legapróbb részletében törvényileg nagy szigorral meghatározott mosdás
van megparancsolva, melynek neve abdeszt vagy taharet. Az egész eljárás
alatt nem szabad sem beszélni sem egyébre gondolni, csak Istenre és
szentségére.
Az így megtisztított moszlim végre egészen audienczia-képes Allah-nál s
ha Mekka irányában felterítette imádsági szőnyegét s eszméit
összeszedte, megkezdődhetik a »namaz.« Ekkor aztán a kezek oly módon
emeltetnek a fej fölé, hogy a hüvelykújjak a fülek mögé kerülnek. E
szamár-fül jel által igyekszik a moszlim gondolatait a külső dolgokról
elvonni, vagyis, imádságra készül. E mozdulat azonban csak a férfiak
előjoga; a nők, kiknél az egyházi törvény az érzékek tökéletes
fejlettségében kételkedni kegyeskedik, kezeiket nem a halántékig, hanem
csak a vállig emelik. Miután az imádkozó bevégezte a fentemlített
kézmozdulatot, előre hajtja a nyakát, kezeit elől, teste fölött egymás
fölé rakja s testével egy derékszögletet képezve mélyen meghajtja magát,
ismét felemelkedik, hogy azonnal földre bukjék megint de úgy, hogy
homlok, orr és térd a földdel érintkezésbe jusson, mit »Szedsdé«-nek
neveznek. E mozdulat ismételtetik s ezzel valóságos Rikaa-t (térdre
esést) végeztek. Az utolsó Rikaa után – azoknak száma a napontai öt
imádságnál változik – a mohammedán térden állva, fejét töredelmesen s
valódi alázattal mélyen keblére hajtva, nehány perczig mozdulatlan
szokott maradni. Ezen helyzet főkép a szabad természetben, nap feljötte
és lementekor a valódi Istentisztelet és imádat igen megható képét
nyújtja s nincs nép, mely több alázattal s imádattal közelítene
Istenéhez. Az imádság ideje az, a melyben a moszlim legjobb vágyaival
járul teremtője színe elé, magát véle közvetlen közlekedésben véli, s
ebből magyaráztam ki magamnak azon, eleinte meglepő tényt, hogy barátaim
és utazótársaim mindig látható örömmel és ragyogó szemmel emelkedtek fel
imádságukból s ilyenkor oly vidámak s kedvteltek valának, mintha szivük
nagy tehertől szabadult volna meg.
A mosdásokra nézve még meg kell jegyeznünk, hogy a Keleten mindenütt oly
nagy szerepet játszó tisztasági törvények a moszlim társaságra sokkal
üdvösebb hatást gyakorolnak, mint azt felületes utazók gondolni szokták.
A szennyes és szegényes ruházat daczára az ázsiai-moszlim világ
egynémely tartományainak legalsóbb néposztálya, sokkal tisztább mint a
véle együtt lakó, hasonló osztályu keresztény nép, sőt miután a fürdők
és mosdások ezeknél a müvelődéshez tartoznak, még tisztábbak a megfelelő
európai néprétegeknél is. A tisztasági törvényekkel összhangzólag a
mosdókészletekre és mosdóedényekre mindenkor nagy gond fordíttatott. A
humanizmus érzete nemcsak mecsetek, iskolák, kórházak, hídak és
karavánserailok alapítása, hanem vízmedenczék és mosdókútak felállítása
által is kifejezést nyert. Mindenkor nagy súlyt fektettek a vizes
kancsók és vizestálak gyakorlati s egyszersmind csinos alakjára is;
azelőtt gyakorta aranyból és ezüstből készültek, fényüzési czikk gyanánt
ragyogtak, sőt okúl szolgáltak udvari czímek és állások elnyerésére. Az
Ibriktar, (kancsóvivő) ki nyilvános szertartások alkalmával ezen edényt
a Szultán mögött hordani szokta, Törökországban tekintélyes hivatalnok
volt s Közép-Ázsiában, Aftabedsi czímmel még királyi herczegek is
felruháztattak e ranggal.


Iskolák.
Ha valamely keleti városon, bármily kicsi legyen is végig menve, egy
házból fiatal hangok zűrzavara hallatszik ki, melybe időnként egy
idősebb férfihang is vegyül, tudd meg kedves olvasóm, hogy egy alsórendü
mohammedán iskola előtt állsz, mely minden körülmények közt megérdemli
hogy szemügyre vedd. Beléptedkor aligha fog elcsöndesülni a hangzavar,
ámbár a festői összevisszaságban a földön guggoló fiatalság nagy, eszes
szemei, feléd fordulnak; csak a khodsa kinek turbánja a nagy erőltetés
alatt kissé felcsúszott, fog szünetelni a túlságos hosszú nád
tactusszerü mozgatásában. A nádnak azért kell ily hosszúnak lenni, hogy
még a legutolsó sorban ülő ifjak is tettleges megfeddésben
részesülhessenek általa a netalán elkövetett bűnökért. Épen az Elif-Be
(A, B, C) sorozata mémorizáltatik s a szegény gyerekek nagy zavarban
vannak nem tudva, a nagy arányban felrajzolt betűkre, vagy a khodsa
ajkainak mozdulatára figyeljenek-é. Tényleg mindkettő szerencsésen
sikerül. Az arab nyelv rendkivül komplikált abc-jét, melyben egy hiányzó
különböztető jegy életet halállá, szerelmet gyülöletté változtat,
aránylag rövid idő alatt tanúlják meg, s ha nehány hónap multával újból
meglátogatod ugyanezt az iskolát, a tanitványokat már ama kórán
mondatainak memorizálásánál fogod találni, melyeknek a napontai ötszöri
imádságba kötelességszerüleg benn kell foglaltatniok. Ezek turani vagy
irani származásu gyermekek, kiknek rendkivül nehezére esik a durva semi
torokhangok megtanulása. Bármint torzitják el szájukat és álkapczáikat,
akarva nem akarva meg kell tanulniok a nehéz leczkét. Mohammed nem vett
számba semmiféle nemzetiséget, ennélfogva véle szemben a hangszerv
különbsége nem is létezhetik s a görög, albániai, kurd, lazisztani,
persa, afghán és török összhangzatos egyformaságban kénytelen
szólószervezetét az arab sivatag lakosé után idomitani. De nem csak a
kórán mondatok gépies felmondásával, de tudományosan is foglalkozniok
kell a tanitványoknak s már a zsenge fiatalságot is megismertetik
Törökországban p. a Birgevivel, Persiában pedig az Ilmi-hal-al.
Mindkettő olyan katéchizmus-féle, melynek tartalma ép oly kevéssé
érthető az ifju tehetségére nézve, mint nálunk pl. valami rejtélyes
theologiai dogmák, minek következtében ott ép úgy mint itt, a kivánt
czél nem is éretik el. Ha a gyermeket a vallási mosdásokra s
jelentőségükre vagy egyébb egyházi parancsra tanitják, az ellen senkinek
sem lehet kifogása; ha azonban a zsenge fiúnak a birgeviből
megmagyarázzák, miként kell magát egyházi parancs szerint előforduló
bizonyos nemi esetlegességekkel szemben viselnie, akkor még nagyobb
mértékben vétenek a morál ellen, mint pl. az ó-testamentombeli
Thamar-monda, vagy egyéb az ó-testamentomban található s a szentség
leplébe burkolt esztelenség elbeszélése által. De a Birgevi és Ilmi-hal,
mint a moszlim tudomány kezdeményezése szentesitvék, s valószinüleg még
soká fenntartandják tekintélyüket.
Az olvasó, vagy jobban mondva a kiáltozó-leczke után, felvétetik a Dsuz
(irka); sárga vagy vörös lakkos papirosból áll, s használat után nedves
spongyával letöröltetvén újra használható. Mig európai gyermekek
tuczatonként telemázolják az irkákat, az ázsiai négy lapon megtanulhatja
az írás nehéz mesterségét. Téntája, természetesen szinte különbözik a
miénktől; kevésbbé folyékony s könnyen letörölhető, valamint a toll és a
nádtoll is, melynek legjobb fajtája Mazendran-ból származik, szélesen
metszetik s a többi irószerszámhoz illik. Az irókészletet illetőleg
Abdul Haszan Alitól egy versbe foglalt rendszabály létezik, melynek
czíme: »a portás fia,« és mely az ifjút a toll-metszésre,
ténta-készitésre s a papiros megválasztására tanítja. »Kezetek és
ujjaitok,« mondja a költő, csak hasznos dolgok irásával foglalkozzanak,
melyeket akkor, midőn a csalódások e hazáját elhagyandjátok, utánotok
fennmaradjanak.«
A szépirás a mohammedánoknál sokkal fontosabb mint nálunk, sőt arra
nézve, ki műveltségre igényt tart, úgyszólván nélkülözhetlen, s habár az
arab példabeszéd: »Kulli khatatum dsahilun (a szépiró mind bolond) nem
messze esik a »doctores male pingunt«-tól, mégis a moszlim Keleten száz
irástudó közűl alig lesz egynek is rosz irása; kificzamodott betűk,
milyenek nálunk divatosak, ott sohasem fordulnak elő. Nyolcz különböző
irásnem létezik, melyek közűl minden ország kiválogatta magának a
magáét. Meglepő azonban, hogy az elemi iskolákban csak a könyvbeli irást
tanítják, az írásbetűket csak a későbbi években kell elsajátítani.
Valamint az olvasás tanitásánál, úgy az írásnál sem igen vétetik
tekintetbe a nemzeti nyelv. Egyedűl csak az arabot tanitják, melynek
helyesírása a nyelvtanból derűl ki; a nemzeti nyelv helyesírásával
senkisem törődik, s innen magyarázható hogy a leghiresebb írástudó
törökök saját nyelvöket, t. i. a törököt nem írják hibátlanúl. Az
igazhivő véleménye szerint az írás leginkább a szent könyv
sokszorositása s magyarázata terjesztése eszközeül szolgál; hasznossága
a világbeli forgalomban, mellékesnek tartatik. Az írás művészete
ennélfogva vallási szinezettel bír s nemcsak az írás, de még az
írószerek is oly tiszteletben álltak azelőtt, hogy Abdul-Kader Gilani
seikhtől, dicséretre méltó kegyeletteljes tett gyanánt beszélték, hogy
csak akkor ment keresztűl azon bazáron melyben papirost árulnak, ha
szentelt mosdások következtében teljesen megtisztúltnak tekintheté
magát. A papiros, mint oly anyag, melyre isteni szózatok irvák, még most
is szentnek tekintetik az egész moszlim világban. Voltak Szultánok és
más mohammedán fejedelmek, kik sajátkezüleg írták meg házi kóránjukat,
de sőt még IV. Murad egy híres eunuchja is nem kevéssé volt büszke reá,
hogy roppant vagyona daczára, mégis csak abból tartotta fenn magát, mit
a kórán másolatok folytán szerzett.
Valamint az első út az iskolába bizonyos ünnepélyességekkel van
egybekötve, a mennyiben a jövendőbeli iskolatársak eljönnek a
gyermekért, az ABC-s könyvet selyem tokban hordva, s díszes öltözetben,
ővszalagokkal tele aggatva egy sereg újjongó, hymnusokat éneklő gyerek
által az iskolaépületbe vezettetik, úgyszinte a Khatem is, t. i. a kórán
első befejezése után következő ünnepély nagyfontosságú, vallási
szertartásokkal megy végbe s családi-eseménynyé alakúl. Még a
legszegényebb sem mellőzi a Khatem-et s a gazdagoknál gyakran nagyszerü
tivornyázásra ad alkalmat. A tanító tanitványával a már egybegyült
társaságban megjelen; egy új, két szárnynyal ellátott, Rakhle nevezetű
olvasótámlány a szobaközepére tétetik, tanító és tanítvány leguggolnak
előtte s a ki szemtanúja az apa és rokonság örömének, mely a dünnyögő
előadás hallatára elragadtatásba megy át, a ki a társaságot könyekre
látja fakadni a durva arab gégehangok erőltető kimondásának hallatára,
azzal nehéz volna elhitetni, hogy az ifju szigorász oly textust olvas,
mit sem ő, sem hallgatói nem értenek, sőt ellenkezőleg, a tapasztalatlan
azt fogja képzelni, hogy a gyermek szellemi tehetségeinek az imént
legfényesb bizonyitékait adta, midőn a kórán titkaiba behatott. – Ha a
mohammedán ifjú már kissé előrehaladt a tudományban, ha t. i. az arab
nyelvtan elemi szabályain már keresztül ment, akkor, természetesen
csigalépéssel közeledik a nyelv értelmezéséhez, s ama forrón óhajtott
kútfőhöz, melyből egyes egyedűl merithető a tudomány; t. i. a kórán és a
Fikih (vallási törvények) megértése. Semmi sem lehet czélellenesebb mint
a modor, melylyel az emlitett nyelvet elsajátitani igyekszik. T. i. a
nyelvtant arabúl tanúlja, még pedig az elméleti formatan legapróbb
részletéig. A nyelvtan, mely századok óta javitó szabályozás nélkül, a
maga eredeti valóságában megmaradt, a moszlin világ minden tartományában
egy és ugyanaz. A tanitvány az első füzeten az, Emszelén kezdi, erre a
Bina következik, (előkészitő szyntaxis) azután az Ilal, Makszud, Mantik,
stb. stb. mig végre zárkövül a verstant alkalmazza befejezett nyelvtani
épületére.
A világi tudományokból legföljebb a számtan elemi szabályai, vagy a
kórán hagyományokra vonatkozó teremtéstan és földképződés tanittatik.
Minek is kinoznák az ifjút az európai tudományok unalmas vivmányaival?!
Itt, hol a tanitó csak a hét föld és hét meny csodaszerü, költői
képletét kénytelen feltüntetni, elegendőnek tartják, ha a tanitvány e
világok átmérőjének nagyságát ösmeri. Megtanitják rá, hogy 500 évnyi
távolsági ut választja el e földgömböket egymástól, hogy ugyanazon
távolsági mérték a menyek egymástóli távolságára is alkalmazandó, s e
menyek elseje smaragdkőből, a második vakitó fehérségü ezüstből, a
harmadik nagy fehér gyöngyökből, a negyedik rubintból, az ötödik
vörösded aranyból, a hatodik sárga jáczintkőből s a hetedik végre
sugárzó világosságból való. E sajátságos világtan a föld tengerövéről is
regél, mely fölött a Kuhi-Kaf (Kafhegység) létezik, melynek csucsáról a
véghetetlen semmiségbe merül az emberi tekintet. Továbbá, hogy az egész
föld átvándorlása 500 esztendeig tart, melyből 200 vizen, 200 puszta
sivatagokon, 80 az óriások országában s csak 20 esztendő tölthető ismert
országokban. A menny kéksége, nehány mohammedán világtanárok állitása
szerint a Kafhegység zöld aranykövéből ered, mely hegységnek hátát
épenséggel nem környezi a határozott ür, mint azt hinni akarják, sőt
ellenkezőleg, angyalok tartózkodási helyéül szolgálnak a különböző
régiók, melyeknek egyike aranyból, más hetven ezüstből és 7 pézsmából
való. Mohammedán hit szerint a mi földünkön kivül, mérhetetlen
mélységben még hat más létezik; Ezek közül a 2. számu földön a szelek
laknak, a 3. és 4. sz. alatt csak kövek és pokolkén létezik, az 5.
számon csupán kigyók tartózkodnak, a 6. szám alatt öszvér nagyságu
skorpiók, lándzsa hosszuságu farkokkal, s a 7. sz. végre a rettegett
Sitan (sátán) s gonosz társainak rezidencziája.
Nagy zavarba ejti e phantaszta világtanárokat, a világ támpontja, mely
ujra tért nyit a képzelet szabad játékának. Állitásuk szerint Isten a
hét föld teremtése után észre vevé, hogy alapjuk nem egészen biztos,
minek következtében egy külön angyalt vala kénytelen életre hozni,
melynek háta a földeknek a kellő támaszt nyujthatá. De imhol egy ujabb
zavar: min nyugodjanak már most az angyal lábai? Ennélfogva egy 7000-nyi
nyilással biró rubint szikla teremtetett, s minden nyilásból egy-egy
tenger özönlék elő. Ezzel azonban a támpont kérdése még mindig nem volt
megoldva. A szikla hordozására tehát óriási bika hozatott létre, 4000
szemmel, ugyananyi füllel, orral, szájjal, nyelvvel és lábbal s minden
láb a másiktól oly távolságban áll, hogy ez utat csak 500 év alatt
lehetne megtenni E bika naponta kétszer szed lélekzetet, innen az apály
és dagály csodája, s minthogy utoljára e gyöngéd kis állatkának is
valamin nyugodnia kelle, a jó isten még egy halról is gondoskodott,
melynek orlyukai oly tágak, hogy bennök a mindenség minden tengere csak
egy-egy csöpnek látszik stb. stb.
Azonban ezáltal távolról sem akarom állitani, hogy a jó persák, törökök
és arabok nem ismernek egyéb földrajzot. A Nyugaton e tudomány területén
történt előmenetelek épenséggel nem ismeretlenek a keletiek előtt s
Hadsi Khalfától a mai napig amaz országokban nem hiányzottak e tudomány
terén tett komoly tanulmányok bizonyitékai, melyeknek Ó-Ázsia ösmeretét
köszönjük. Az ujkori török irodalom, pl. igen jó böngészeti munkákat bir
az ujkor legjobb földrajzi munkáiból, habár általánosan még ritkán
tanitanak belőlük. Még a távol Siráz egy magán házában is, a földrajz
európai minta szerinti előadását hallottam, mely alkalommal persze a
nevezéktan nem kevéssé mulattatott. A tanitó t. i. »Oszter-Lasiá«-ról
mint világrészről, Gujene, Nifhaland, Niwiperetin nevezetü országokról
beszélt, s midőn e sajátságos elnevezések gyökerét kutattam, kisült,
hogy a persa földrajziró e neveket félig a kiejtés, félig az átirat
nyomán adta volt elő; »Oszter-Lashia« – Ausztrál-ázsia, Gujene: Guinéát,
Nifhaland: New-Holland-ot, Niwiperetin: – New-Britaint jelentett.
Hasonló szellemü azon tanitás, melynek nyomán az ifjak Klió szentélyébe
vezettettnek be. Valamint a középkorban nálunk a vértanuk történetére s
a szentek életirására fektették a legfőbb sulyt, épugy legmagasb czélul
tüzte ki magának a moszlim történelmi oktatás a Kisszasz-ul-enbia, t. i.
a proféták történetét, és a Teszkrei-evliát, a szentek életirását. Minek
is foglalkozzék a fiatal török nemzete eredetével, egy Szelim,
Szuleiman, IV. Murat tetteivel, – mit használhat a régi persa kultura,
egy nagy Szamanid avagy Szefida virágkorának ösmerete a fiatal
persának?! – Elég ha aszunita egy Abdul Kadir Gilani, egy Imam, Hanife,
Abbasz és mások csodaszerü életpályáját ösmeri; elég ha tudja, hogy ezen
emberek a földöntuli tanulmányok által átszellemülve, testi táplálék
gyanánt több hét folytán csak egyetlen egy olajbogyót fogyasztottak.
»Az istenfélelem minden bölcseség kezdete«, mondák századok előtt, s ez
mai napig is áll. Feledhetetlen marad előttem egy persa tudós, kivel
Iszfahánban, Mederi-sah hajdan nagyszerü collegiumában találkozám, s ki
oktatásunk és tanügyeink felsőbbségét dicsőitő beszédemre nehány
észrevételt koczkáztatott. Egy márványszegélyü vizmedencze szélén
ültünk, melynek vizében ringatództak a közel álló platánok az ősz
folytán elsárgult levelei, mig a lenge szellő, a fejünk fölötti
rózsaberkekről hervadt rózsaleveleket szedett s tele hintett velök.
Hadsi Kirmansahi molláh, – ez volt a persa neve, – következőleg szólt
hozzám: »Igaz, ti a tüzszekeret (gőzmozdony) feltaláltátok, melylyel
gyorsabban juthatni el a föld egyik végétől a másikig, mint a szellő
szárnyán; drótszálak kifeszitése által – hasa szumma hasa – (isten
bocsássa meg vétkemet) a villám gyorsaságával versenyeztek; nem kétkedem
benne, hogy még oly gépeket is felfogtok találni melylyel a hetedik
menybe fel s a hetetedik földre le lehet lesz jutni, – de ugyan mondd
meg, ott Nyugaton, ki képes csak távolról is oly szert feltalálni, mely
által e platánleveleket ágaikon s e rózsákat száraikon meglehetne
erősiteni? A teremtés és megsemmisités titka még is csak egyetlen egy
lény tulajdona; s balgaságnak nevezhető-e ennélfogva, ha minden
hasztalan fáradozástól elfordulunk s csak a legdicsőbb lényben keressük
a tudomány és buvárkodás központját?« – S ezen eszmék nemcsak a
moszlimokat, buddhistákat és brahmanistákat jellemzi, de még a keleti
kereszsztényeket is, és fájdalom! még jó soká in-státu quo fognak
maradni.
Eddig a városi és falusi elemi iskolákról szóltam s még a kivételes
magánoktatásról is megakarok emlékezni, melyben csak az előkelőbbek fiai
részesülnek, s melybe, a mint mondják: kisebb nagyobb mértékben, az
európai tudományok is becsempésztetnek. Tapasztalásból beszélek, miután
magam is éveken keresztül működtem mint magántanitó, s a persák és
törökök közt folytatott tanászati pályám még igen elevenen megmaradt
emlékemben. Bármily őszinte jóakarattal igyekeztem is a természettan,
földrajz és történelem első alapfogalmaival magasrangu tanitványaimat
megismertetni, minden fáradságom kárba veszett oly tanulókkal szemben,
kik már 4–5 év óta egy fanatikus, ostoba Khodsa vezetése alatt álltak, s
kiknek képzelő tehetsége folytonosan a háremvilág regényes mondái által
hevittetett fel. A mindennapi természeti tünemények magyarázatát egy kis
franczia füzetkéből tanitám; melynek czime: »Les pourqois et les
parceques«; alig hallották a gyerekek a menydörgés, villám és szivárány
magyarázatát, midőn őrültek gyanánt felugráltak helyeikről, hogy nyomban
a hárembe szaladjanak, hogy ott az anyának Lalá-nak és Ajá-nak a
»frank«-tanitó furcsa ötleteit elmondhassák, s melyek természetesen
borzadályt keltettek a hölgyeknél, minek rendes végeredménye az lőn,
hogy a »frank-khodsa« (idegen-tanitó) fekete tudatlanságban született
szamárnak deklaráltatott, s Isten bocsánata kéretett le a menyből a
pater familias részére, ki e tanitó alkalmazása bünébe esett.
– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –
A moszlim keletnek észrevehető, sőt feltünő hanyatlása, leginkább ama
fény végleges megszünése által nyilvánul, mely letünt századokban a
Medreszéket, az egyetemeket, vagyis főiskolákat sugarával környezé. A
mult és jelen közti metsző ellentét sohasem hatott meg szembetünőbben,
mint Szamarkandban, a Medreszei Hanim romvárában. A széditő magasságu,
impozans-kapu művészi munkáju fülkékkel, függő csepegvényszerü
művakolászattal, csodaszép mozaikkal kirakva, melyből a mesterileg
berakott betüirás, szépirászati tökélylyel emelkedik elő, a szemlélőben
inkább azon hitet ébresztheti, hogy valamely hatalmas uralkodó
hajdankori pompás székhelye, s nem a tudományoknak szentelt menhely
előtt áll. S pedig tisztán láthatók még az egykori egyetemi épület egyes
cellának, fürdő és éttermeinek körvonalai. Timur hüséges élettársa, ki
örömet és bánatot megosztott férjével, pazar fénynyel épitteté ezen
épületet s tanitóknak valamint tanulóknak is, valóban fejedelmi
nagylelküséggel nyitotta meg annak kapuit. S mit látunk ma e helyen? A
Medreszei Hanim előudvara, – legalább az én ottlétemkor ugy volt – a
khokandi szamárhajtsárok és talyigabérlők légyottja! Itt, a kapu
mozaikján egy nagyfülü Bileámszamár dörzsölődik, egy másik fülhasitó
orditásait hallatja ott, hol egykor a hálás tanulók Kaszidéjei
(dicsének) hangzának fel. A cellaromok mind a legundoritóbb szeméttel
telvék, s ott hol az arab szónokok előadásukat tarták, ma már csak
szitkozódást, káromkodást és trágár beszédet hallani. Az ellentét a
hajdankor e diszépülete s a legalsóbb rendü lebuj között leghivebb képe
Ázsia egykori és mai egyetemi életetének.
Mindenütt, a Boszporus partjaitól kezdve Timur hajdani székhelyéig,
kiváló figyelmet forditottam a különböző medreszekre, s egykori,
elméleti nézetek befolyása alatt lévén, csak nagy ellenszenvvel, vagy
jobban mondva, csak nagy szomorusággal birtam hozzá szokni a nyomorult
valósághoz. Terisz-ben, Iszpahanban és Nisaburban, nem kevésbbé
You have read 1 text from Hungarian literature.
Next - Keleti életképek - 10
  • Parts
  • Keleti életképek - 01
    Total number of words is 3994
    Total number of unique words is 2153
    25.4 of words are in the 2000 most common words
    37.1 of words are in the 5000 most common words
    42.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Keleti életképek - 02
    Total number of words is 3948
    Total number of unique words is 2055
    27.5 of words are in the 2000 most common words
    38.0 of words are in the 5000 most common words
    44.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Keleti életképek - 03
    Total number of words is 3826
    Total number of unique words is 2093
    26.5 of words are in the 2000 most common words
    38.1 of words are in the 5000 most common words
    43.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Keleti életképek - 04
    Total number of words is 3920
    Total number of unique words is 2058
    27.5 of words are in the 2000 most common words
    38.1 of words are in the 5000 most common words
    43.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Keleti életképek - 05
    Total number of words is 3960
    Total number of unique words is 2156
    24.2 of words are in the 2000 most common words
    34.8 of words are in the 5000 most common words
    40.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Keleti életképek - 06
    Total number of words is 3948
    Total number of unique words is 2246
    23.4 of words are in the 2000 most common words
    33.5 of words are in the 5000 most common words
    38.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Keleti életképek - 07
    Total number of words is 3990
    Total number of unique words is 2075
    24.5 of words are in the 2000 most common words
    35.6 of words are in the 5000 most common words
    41.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Keleti életképek - 08
    Total number of words is 3886
    Total number of unique words is 2155
    25.2 of words are in the 2000 most common words
    35.1 of words are in the 5000 most common words
    41.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Keleti életképek - 09
    Total number of words is 3877
    Total number of unique words is 2202
    24.4 of words are in the 2000 most common words
    35.2 of words are in the 5000 most common words
    41.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Keleti életképek - 10
    Total number of words is 3827
    Total number of unique words is 2152
    24.3 of words are in the 2000 most common words
    35.6 of words are in the 5000 most common words
    41.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Keleti életképek - 11
    Total number of words is 3867
    Total number of unique words is 2147
    25.3 of words are in the 2000 most common words
    35.4 of words are in the 5000 most common words
    41.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Keleti életképek - 12
    Total number of words is 3832
    Total number of unique words is 2141
    22.9 of words are in the 2000 most common words
    34.0 of words are in the 5000 most common words
    39.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Keleti életképek - 13
    Total number of words is 3665
    Total number of unique words is 2071
    24.1 of words are in the 2000 most common words
    35.3 of words are in the 5000 most common words
    40.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Keleti életképek - 14
    Total number of words is 3884
    Total number of unique words is 2140
    23.7 of words are in the 2000 most common words
    34.4 of words are in the 5000 most common words
    38.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Keleti életképek - 15
    Total number of words is 3866
    Total number of unique words is 2101
    24.6 of words are in the 2000 most common words
    34.5 of words are in the 5000 most common words
    40.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Keleti életképek - 16
    Total number of words is 3910
    Total number of unique words is 2168
    23.9 of words are in the 2000 most common words
    35.0 of words are in the 5000 most common words
    40.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Keleti életképek - 17
    Total number of words is 3847
    Total number of unique words is 2193
    24.0 of words are in the 2000 most common words
    34.6 of words are in the 5000 most common words
    40.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Keleti életképek - 18
    Total number of words is 3791
    Total number of unique words is 2100
    24.5 of words are in the 2000 most common words
    35.2 of words are in the 5000 most common words
    41.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Keleti életképek - 19
    Total number of words is 3817
    Total number of unique words is 2164
    24.1 of words are in the 2000 most common words
    34.4 of words are in the 5000 most common words
    39.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Keleti életképek - 20
    Total number of words is 3781
    Total number of unique words is 2076
    24.2 of words are in the 2000 most common words
    34.8 of words are in the 5000 most common words
    41.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Keleti életképek - 21
    Total number of words is 3887
    Total number of unique words is 1878
    28.8 of words are in the 2000 most common words
    41.3 of words are in the 5000 most common words
    48.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Keleti életképek - 22
    Total number of words is 2650
    Total number of unique words is 1315
    31.3 of words are in the 2000 most common words
    43.6 of words are in the 5000 most common words
    50.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.