Keleti életképek - 03

Total number of words is 3826
Total number of unique words is 2093
26.5 of words are in the 2000 most common words
38.1 of words are in the 5000 most common words
43.8 of words are in the 8000 most common words
Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
élveznek, a nyugat országbeli szemlélő, mindnyájukban a pasa, khán, vagy
bey nejeit véli látni.
Annak idejében Abdul Medsid két, sőt négyezer nejéről is beszéltek.
Meglehet, hogy e számot megközelitő nő volt együtt a császári
palotákban, de a »feleség« czime semmi esetre sem illette meg őket.
Mahmud Szultán nyugdijazott háreme Eszki Szerai-ba vonult vissza; az
uralkodó Szultán háreme Besik tas-ban tanyázott, s mindezen osztályokban
bizonyos számu feleség, nagynéne, unoka húg, női ex-hivatalnok stb… volt
együtt, melyeknek mindegyike, már az illem és szokás révén négy-öt
társnőt vagy rabszolganőt tartott, mely utóbbiak ismét két-három
cseléddel rendelkeztek. Már most adjuk össze Mahmud Szultán exkadinjai
és exhivatalnoknőinek, valamint az uralkodó Szultán leányainak és
legközelebbi nőrokonainak számát, sokszorozzuk ezt öttel vagy nyolczczal
(az elsők társnőinek száma) s kiderül amaz irtóztató mennyiségű nő, mely
miatt a főuri háremek oly rosz hirbe keveredtek. Csak a legcsekélyebb
számot, 5-öt vettem számitásba, ámbár tisztán emlékszem, hogy az elhunyt
Abdul Medsid Szultán anyjának Khazinedarja (kincstárnoknő) magába több,
mint 50 rabszolganőről gondoskodott, ki mind hires volt kiváló
szépségéről. Ha e tisztességes nőszámhoz, még a nagy sereg Baltadsi-t
(szerail-szolgák) és eunuchot hozzáadjuk, némi fogalmat szerezhetünk
magunknak a bosporusi főuri háztartásról.
E kis kirándulás után, a magas hölgykörökben előszeretettel folytatott
magánűzlet területére, felvesszük ismét a reggelenként előfordulő női
foglalatosság leirása fonalát. Ez időnként fürdőbe készülnek, melyről
később még szó lesz, vagy pedig az európai orvos fogadtatik, ki egy
eunuch vagy a család valamely férfi tagjának társaságában a hárem
betegeit jön látogatni s a nők egészségi állapotáról rendszerinti
tudomást veszen. Mélyen elfátyolozva fogadtatik azon ember, ki előtt
egészségi szempontból, a legtitkosabb is napvilágra jő. Itt-ott, ha az
orvos nem tudta az ország nyelvét, el kelle őt kisérnem látogatásaiban,
melyek inkább komikai, mint komoly szinezettel birtak. Valamennyi török
nő aggályosan gondozza külső megjelenését és testi szépségét s gyakran,
ha az orvos teendője a hölgyeknél be volt fejezve, a hárem kijáratánál a
fehér és fekete rabszolganők egész seregét összegyűlve s reá várakozva
találtuk. Mindannyian kínyujtott nyelvvel és kézzel álltak ott, hogy az
első szemügyre vétessék s a másik kellőleg megtapintassék, mi
képzelhetőleg rendkivül furcsa látványt nyujtott.
Ugyanezen időtájban szokták a hárem lakónői a bazárokat is
látogatásukkal megtisztelni. Egy házi szolga, vagy a forró Afrika
valamely szerencsétlen fiának kiséretében, a török hölgy komornahadával
együtt, szántszándékos nonchalenceal ballag végig az utczákon. Költők, a
csillagok kiséretével elvonuló holdhoz hasonliták az igy feltünő török
nőt, s miután rendszeres léptek e költői képnek ártalmára válhatnának, a
keleti nők nagy gondot forditanak reá, hogy mozdulataik minél
hanyagabbak s lassubbak legyenek, mit kiválóan előkelőnek képzelnek. A
bazárban nincsen különösen sok dolguk, de a legcsekélyebb vásárlás is
három-négy utat igényel. Ebben az egész világ egyforma marad! A londoni
highlife lady, még kellemetlen időjárásban is órákig ül a Bondstreet
divatos boltjaiban, a török nő pedig a bazárban biczeg fel s alá. Hogy a
kettő közül melyiknek eljárása észszerűbb, azt nehéz lenne meghatározni.

II.
Péntek délután van. A háremben feltünő sürgés-forgás észlelhető; az
eunuchok kicziczomázott arczczal és felsarkantyuzva, a nélkülözhetetlen
lovaglóostort suhintva, állnak a hárem udvarán s csak a jelt várják,
hogy lóra ülhessenek. Hosszas toilette előkészületek után, a fiatalabb
Hanim-ok (nők) is egyenkint megjelennek, s csak a Böjük-Hanim-ot
(háziasszony) várják még, hogy a szokott pénteki sétára a készen álló
kocsikba szálljanak. Végre megjelen az urnő, egy tisztességes sereg nő
és leány kiséretében; az utóbbiak közül azonban, csak a legközelebb
állók vehetnek részt a sétakocsizásban. Az első, legdiszesebben
felszerelt kocsiba száll az urnő, egy-két ifjabb osztály sorsosával s
néha egy idősb társalkodónővel, vagy komornával. A második és harmadik
kocsit rendesen a fiatalabb Hanim-ok foglalják el, mig a pajzánul
tréfálódzó Khalaikok az utólsó kocsikba ülnek. Az előkelő háremek e
kocsisorozata, lassan vonul az utczákon keresztül, á háremagaszi
(eunuch-főnök) kötelezett felügyelete alatt, ki láthatólag azon
mesterkél, hogy a keresztyén seladont kellő távolságban tartsa, mig az
igazhivő szépségkedvelők részéről előforduló tréfáknak, jeleknek és
integetéseknek jóval szabadabb tért enged. E jelek és tréfák csak ritkán
szólnak a fiatal Hanimoknak, de többnyire a vidám Khalaik seregnek,
melynek alig van elegendő keze, hogy a kocsikban készen tartott tarka
kendőkkel és szalagokkal az ugynevezett, szinnyelvet kellőleg
fenntartsa.
A Szejr felé tartanak, melyekben Konstantinápoly környéke oly végtelen
gazdag. A divat változékony törvényei szerint, mindennapra más Szejrjéri
(sétahely) jön sorra Hétfőn rendesen Modaburun-ba mennek (a divat foka)
kedden, Kadiköj-be, szerdára és csütörtökre Kaulidsia van napirenden, s
pénteken az előkelő divatvilág, vagy Kiagadkhané-ben, vagy Kandili-ben
találkozik. A kitüzött helyen megérkezve, a társaság elhagyja a
kocsikat, a Khalaikok szőnyegeket boritanak a zöld pázsitra, mindenki
letelepedik s egy pillanat alatt a szemlélő szingazdag, festői
csoportozatot lát szemei előtt, mely a legsajátságosabb helyzetekben
egybeolvadva, a legvonzóbb képet nyujtja.
Mi európaiak, sétálni járunk, a keletiek, ugyszólván sétálni ülnek, mert
a hölgyek ott a szönyegeken órákig képesek csaknem mozdulatlanul
maradni, a természet pompájában gyönyörködve, vagy a mint már
emlitettük, tarka zsebkendők és az ujjbeszéd segélyével, a körülöttük
hemzsegő fiatal világgal fenntartva a közlekedést. Az idősebbek
többnyire arczczal a kör belseje felé fordulva ülnek s pipájukat
élvezik, mely fekete rabszolganők által szolgáltatik át, kik szükség
esetében, kiterjesztett köpenyeikkel, olyan védfal-félét képezhetnek
urnőik körül. Bárha a kor még oly mély redők és barázdák által törölte
el az egykori szépség legutolsó nyomát is, a jó anyóka mégis attól fél,
hogy vélt bájai által bünös vonzerőt találna gyakorolni. Igen, az öregek
mindenütt még prudebbek a fiataloknál s valóban hálásak lehetnének a
vallás szigoru elfátyolozási törvénye iránt, minthogy általa, sok keserü
kiábrándulástól óvatnak meg. A fiatalabb nők csoportjában, csaknem soha
sem találhatók nyilvánosan pipázók. Többnyire élénk társalgásba
merülnek, s a ki a keleti mimika titkaiba nincsen beavatva, alig fogja
sejteni, hogy a fátyol elrendezése a szemszegletek körül, két-három vagy
négy ujjal, avagy a csucs képzése, mely a könnyü selyemköpeny előli
részét összetartja, mind megannyi jel, melynek meg van a maga mély
jelentősége. Ama bey vagy efendi, ki látszólagos közönynyel sétálgat a
távolban, igen jól tudja értelmezni e jeleket s megfelelő mimikával
válaszol.
Valamint a rózsának a virulást nem lehet megtiltani, ugy hiába tiltanák
meg a nőknek az arczjátékot, s a konstantinápolyi, s más török városok
környékén fekvő, nagyszerü kilátást engedő sétahelyek a szép évszak
délutáni óráiban, szerelemgazdag romántikának szinhelyei, melyre a
természet elragadó szépsége hangulatteljes bájával, bátoritólag hangolja
a kedélyt.
Mint Törökországban a Szejrjei, ugy szerepel Persiában a lovaglóséta.
Itt a szórakozás ájtatossággal egyesül. A várostól nem messze fekvő
szentek sirjaihoz megy az ember, melyekben Persia kiválóan bővelkedik, s
melyek árnyas kertek közepét képezvén különösen alkalmasak a szerelmes
párok légyottjára. Teheran elengáns világa, Sah Abdul Azim sirjával bir,
Iszpahan pedig a nagy, árnyas berkü temetővel. A halottak culturája s a
szerelemjátéka igen ellentétes dolgoknak látszanak nekünk, azonban
Persiában a halottak nyughelye változatlanul örvendhet az élők
szerelmében. Ennélfogva Siráz, Kum, Nisabur és Herat sétahelyei is mind
egy rég elhunyt szent személy sirjának közvetlen tőszomszédságába vannak
helyezve. Csak Közép-Ázsiában látunk Csihar bag-okat, azaz nyilvános
kerteket folyó vizzel, vagy álló viz medenczékkel, melyekből aztán a nők
ki vannak zárva.
Látod-e amott ama csoport lovagnőt, tisztelt olvasóm, mely Iran ujkori
fővárosból Sah Abdul Azim kapuján keresztül, a hasonnevü szenthez
zarándokol? Ha a kengyelvasban a piczi papucsok nem lennének láthatók, s
az arczfátyol szük rostélyain keresztül a nagy szemek tüze villámokat
nem szórna, valóban, csak esetlen kék vászonzsákoknak néznéd az ékesen
felczifrázott lovakon ülő társaságot. S tényleg, csakugyan kék
vászonzsákok, azonban e vászon alatt, Irán kaczér, életvidor leányai
rejlenek, kik parthiai őseikhez méltó ivadékai lévén, igen ügyesen ülik
meg a lovat. Egyszerre sebesvágtatva közelg egy lovas; a villám
gyorsaságával illan el az elfátyolozott szépek mellett, azonban a villám
gyujtott, mert a találkozás rövid pillanatában szavak cseréltettek.
Rövid vártatva ismét porfelleg tünik fel a távolban, ismét közelg egy
lovas; ez az előbbeni, s ujból néhány szót váltanak. Ez többször
ismétlődik, mig végre az ügyes Seladon szépének kiséretéhez csatlakozik,
s valamely nehézkesebb, szélesebb kék zsák mellett egy néni, vagy
komorna oldalánál, beszélgetésbe ered. A megszólitott szépség a menet
élén folytatja utját, de azért mindent látszik hallani és látni, mert
időnként egy-egy megjegyzést kiált hátrafelé, mely gyakorta általános
derültséget idéz elő.
Igy udvarolnak Persiában a sétalovaglás alatt s egyidejüleg hódolnak a
szentnek és a szerelem istenének. Irán pajzán leányai annak idejében
bizonyára távolról sem sejtették, hogy a szerény kis szamáron mögöttük
ügető dervis megleste őket, hogy később az európai keresztényvilágnak
elárulja titkaikat s eljárásukat. Ismeretlen létemre s észrevétlenül
gyakorta szemtanuja voltam az ily jeleneteknek, melyek mindannyiszor
teljes érdekemet felgerjeszték; – s létezhetik-e vonzóbb s érdekesebb
látvány, mintha az embert, a különböző éghajlatok alatt és országokban,
minden tetteiben, örömében és bánatában, ifjukori játékaiban s idősb
korának komoly czéljaiban figyelemmel kisérhetjük?

III.
Egészen más jelleggel bir a négy fal közti mulatság s a szórakozás a
házban. Itt az illem és fesz legtöbb esetben háttérbe szorul, s a
műveletlen, minden itélet elől mentt nők eljárása s modora gyakorta
kellemetlen, sőt undoritó képet nyujt. Ha már az moszlim férfikörök
társalgásában is hiányzik az éltető fűszer a nők kizáratása
következtében s felületessé, fékezetlen frivollá alakul, annyival inkább
érezhető az elkülönzés hatása a háremkörökben. A beszédtárgyak
megválasztásában éppenséggel nem szőrszálhasogatók s nem képzelhető
ellenszenvesebb valami, mintha öreg matrónák és fiatal leányok oly
thémát feszegetnek, mely Európában, nemük legelvetemültebb tagjának is,
arczába kergetné a vért. Ha belefáradtak a beszédbe, tánczokat kezdenek,
melyek egész Keleten csak látványosságnak tartatnak; az érzéki ösztönök
plasztikai értelmezésére számitvák s mint gondolható, valódi
jelentőségükben még sokkal megvetendőbbek a trágár nyelvek laza
értekezleténél. A perzsa és török előkelő világ háremeiben, a tánczosnők
rendesen külön erre nevelt s kiművelt rabszolganők, kik kézcsörgetyűkkel
és kis dobokkal maguk kisérik tánczukat s többnyire bámulatra méltó
ügyességgel végzik mutatványaikat, melyek ugyan sokkal inkább
hasonlitanak valamely voltigeuréihez, mintsem ama rythmikus, hullámos
mozdulatokra emlékeztetnének, melyekkel az ujkori Európának
choréographikus művészete oly bájos kifejezést tud adni az örömteli
felindulásnak és változó hangulatoknak. Csak ebből érthető, hogy a
keleti ember a művelt és szabad emberhez méltatlan foglalatosságnak
tekinti a tánczot, mi amaz adomából is kitünik, melyet a Bosporus
partjain egy persa diplomatáról beszélnek. Ez, t. i. európai kollegái
által nagyon ünnepeltetett s tiszteletére még bált is rendeztek, melyen
az iráni udvaroncz megjelenvén, egy emelvényen helyet foglalt. A zene
megzendült, a vidám párok tánczra kelve forogni kezdtek a nagy persa
előtt, mit ez, külön neki szóló, kiváló kitüntetésnek tartott; midőn
azonban a háziur, N. N. ő excellentiája egy szép perai nőt a felharsogó
keringőre felkért, a nagy persa felugrott székéről, oda rohant az
excellentiás urhoz, kiáltva: »Uram! tulságos megtiszteltetésben
részesitesz; semmiért sem engedhetem, hogy te is tánczolj nekem!«
A nyilvánosság terén, magától értetődik, hogy a tánczok tejképü, nő
ruhába öltözött fiuk által ábrázoltatnak, kik Törökországban »Csengi«
név alatt ismeretesek, és mi igen sajátságos, egyedül csak a zsidók és
czigányok soraiból ujjonczoztatnak. Régente még nagyon divatban voltak a
Csengik, ma már Konstantinápolyban és más nagy városokban ritkábban
fordulnak elő. Persiában még általánosabban kedvelik a tánczelőadásokat;
legféktelenebbül viszik e dolgot Közép-Ázsiában, hol főkép a tadsik
népeknél csaknem minden rongyos falunak meg vannak a maga
művésztársaságai, melyek közül sok tánczos a jobb családokhoz tartozik.
De térjünk vissza a háremmulatságokhoz.
A tánczot és társalgást társasjátékok és mesélés váltja fel. Valamint a
férfivilágnak, ugy a nőknek is meg vannak a maguk »Meddach«-jai, kiknek
emlékezete jó nagy gyüjtemény tarka-barka, képzeletdus históriát rejt,
melyeknek érdekfeszitő előadásához kitünően értenek; változás kedvéért
aztán a Kulzum nené-ból (nőkatechizmus) olvasnak fel nehány fejezetet,
oly könyv, mely a vallástant, a női észjárásnak megfelelő módon
magyarázza, mellesleg azonban talizmánokkal és bájitalokkal is
foglalkozik, melyek által a testi szépség és férfiak szerelme nemcsak
megnyerhető, de állhatatosabban meg is tartható.
Szini előadások sem hiányzanak Keleten, csakhogy azok a kezdetlegesség
legalsóbb fokán állanak, mi annál feltünőbb, miután a dramatikusnak
fejlődését annyira előmozditó passió-játékok Persiában már két század
óta nagy buzgalommal ápoltatnak és sokkal magasabb tökélylyel
ábrázoltatnak, mint a keresztény passió-játékok Nyugaton. Jelen voltam a
tyroli passió-játékokon s bátran merem állitani, hogy a »Tazie-k«
Iránban, mi az arczjátékot, előadást és szinrehozatalt illeti, még tán a
felső-ammergaui leghiresebb ilynemü előadásokat is jóval tulszárnyalják.
Kelet hátra maradásáért a dramatikus téren, első sorban a nő szigoru
elszigeteltsége és beburkolódzása okozható. A hol a szindarabok csak
férfiak által adatnak elő, ott a finomabb árnyalás, a valóság vonzó bája
hiányzik s ezzel nagy mértékben hanyatlik az érdek, mely különben a
szini előadásokkal jár. A mi Keleten a mulatság helyére lépett, vagy az
ugynevezett Orta Ojunu-ból (középjáték), vagy pedig a Khajal-ból, máskép
Kara-gőz-ből áll, a tulajdonképeni khinai árnyjátékból. Az első,
leginkább nyilvános helyeken adatik elő, mi alatt az ábrázolók, sűrű
néptömegtől környezve, valamely bohózatot a legfurcsább módon s trágár
rögtönzésekkel fűszerezetten játszanak el. – A második intra muros
mulatság. A Khajal-dsi (árnyjátszó) bódéját egy szoba szegletében
állitja fel, s miután a gyertyák eloltattak, nehézkes alakjait egy
megvilágitott vászon táblán ugrándoztatja, s minden alakocska, különbőző
hangok utánzása mellett, kétértelmü, cynikus magán beszédeket tart.
Cselekvény és beszéd többnyire oly izetlenek és erkölcssértők, hogy az
európai elbámul rajta, mikép lehet élvezetet találni ily undoritó
ostobaságokban, de még inkább feltünik a körülmény, hogy atyák nem csak
megengedik nejeiknek s leányaiknak ily előadások látogatását, de még
fizetnek is értök.
A nyitány rendesen egy dünnyögve elmondott dalból áll, melyben a
Kara-gőz minden földi jónak mulandóságáról, az emberi hatalom
hiányosságáról, a korszak romlottságáról, szóval, mindenről a világon
panaszkodik, csaknem saját ronda s izetlen beszédeiről; megjegyzendő,
hogy a cynikus Kara-gőz mindig erkölcstanitóként lép fel s elnézésre s
türelemre kéri fel a közönséget. Egyszerre pokoli lárma hallatszik,
zsémbelés, veszekedés s betoppan a szinpadra, vagyis tulajdonképen a
vászonra, egy rongyos persának árnyképe, hosszu szakállal, magas
kucsmával, tövig kiölti a nyelvét, mig egerek, patkányok és más ronda
bogárfélék sans-gêne fel s alá futkosnak testén. Az Iráni (a török
gunynak egyik kedvencz czéltáblája) most a legtulzottabb phrazisokban
kezdi magasztalni nemzetének előnyeit, hazájának szépségeit, s épen
legjavában foly dicséneke, midőn egyszerre egy töröknek árnyképe, egy
hangos ütés kiséretében megjelen, a perzsát egy csapással földre teriti
s darabig halálos hörgésben a földön hagyja fetrengeni. – Erre a taps és
lelkesedés általános lesz! Karagőz ismét dünnyögni kezd, ujra
panaszkodik a földi javak mulandósága felett, s igy megy ez tovább ad
infinitum.
S e mellett apraja, nagyja, örege és fiatala örömkönyeket nevet, mig az
európai néző nem képes megérteni, hogy oly társadalom, mely különben
szellemet és izlést tanusit, mikép gyönyörködhetik ily gyermekes
rondaságokon.

IV.
Még csak egy igen sötét pontot akarunk felemliteni a keleti nők
életéből, oly sötét pontot, melynek árnya az egyetemes társadalmi és
állami létet elsötétiti s jogosan tekintendő minden társadalmi baj
okozójának. Ez a házasság megkötése, mely a mohammedán világ minden
népénél egyaránt esztelen, ferde és természetellenes. Kelet minden
országában azoknak, kik egész életre szövetkezni akarnak legkevésbé van
joguk a döntő szóra. Mindenütt a szülék, tutorok, nénék és nagybátyák
lesznek szerelmesek a házasulandó felek kontójára, helyettük látnak,
hallanak és határoznak; mert az általános vélemény szerint a személyes
közeledés teljesen szükségtelen, s a Fatiha áldó szavai tökéletes
elegendőknek tartatnak arra, hogy a házassági frigyben az egyetértést és
szerelmet meghonositsák.
A fél-czivilizált osztályoknál olykor megesik, hogy a fiatal ember
alkalmat talál egy futó pillantást vethetni jövendőbelijére, sőt van
eset rá, hogy ily váratlannak nevezett találkozások eleve
elrendeztetnek, – ismétlem, egy futó pillantást vet reá, mert szóbeli
közlekedés hallatlan dolog s a mit a kiküldött szerelmi hirnöknő
(Szevidsi khatum,) szépnek, bájosnak és okosnak talál, azt az illető
vőlegénynek jó remény fejében el kell hinnie. Az inkább Keletnek fekvő
országokban, már a gyermekkorban köttetnek a házasságok, miből az
illetőknek legalább a játékéveken át folytatott ismeretség hasznára
válik; a dolog lényegében azonban ez semmit sem változtat; legtöbbnyire
a házassági frigy oly lényeket egyesit, kiknél a kölcsönös vonzalom és
lélek rokonság mindig igen kétséges marad s a számos szerencsés
kimenetelü házasság valóban csodának tekinthető.
E helyzetek legélethivebben tükröződnek egy általam leforditott török
»eredeti vigjátékban«, mely az ötvenes évek vége felé a »Dseridei
Havadisz« (Uj hirek lajstroma) nevű, török lap tárczájában jelent meg.
Szerzője e vigjátéknak, Sinaszi Efendi, a közoktatási tanács tagja, azon
mollá-’k egyike, kik annak idejében Resid pasa által Párisba küldettek,
hogy mohammedán rajongásukat levetkezve, nyugati műveltségre tegyenek
szert. Mint az rendesen történni szokott, Sinaszi is mint istentagadó
tért vissza a moszlim szokásoktól, erkölcsöktől és világnézlettől
irtózott s minthogy a házasságról körülbelől ugy gondolkozott, mint
nyájas olvasóm, annak gúnyolására a vig muzsához folyamodott segélyért.
Egy felvonásos darabja, mint dramatikus mű csak gyönge első kisérlet,
azonban a házassági szokásokat sokkal hívebben festi a legkörülményesebb
leirásnál.


SÁ’IR EVLENMESZI az az Egy költő házassága.
Vigjáték egy felvonásban.
SZEMÉLYEK:
Mustak bey: a Kumri Khanim vőlegénye és kedvese.
Hikmet efendi: Mustak bey kebelbarátja.
Kumri Khanim: Mustak bey kedvese és a Szakime Khanim nővére.
Szakine Khanim: Mustak bey menyasszonya és a Kumri Khanim növére.
Ziba Dudu: a vőlegény nyoszolyó asszonya.
Habbe Kadin: Vöfél.
Ebul Laklakat ul Enfi: megköti a Szakine Khanim házassági szerződését.
Batak Esze: a városrész éjjeli őre.
Atak Kösze: utcza-seprő ugyanott.
Szomszédok a mesteremberek osztályából.
Szinhely: A menyasszony háza.

ELSŐ JELENET.
_Mustak bey és Hikmet efendi._
Mustak bey. Végre hát mégis megházasodom ma este. Mily szerencse, hogy
házassági szerződésem valahára megköttetett. Különben
szórakozottságomban és szerelemből, csaknem minden szerződés nélkül is
megnősültem volna.
Hikmet efendi. Lehetséges volna-e az?
Mustak bey. Hát mért ne? Hisz ez az, mit szerelmi házasságnak neveznek.
Hikmet. Különös.
Mustak. Persze. Azoknak valóban sok szerencsét kivánok, kik nem
vonzalomból és szerelemből nősülnek és mégis megtudnak élni együtt. Én
részemről soha sem vettem volna feleségül Kumri Khanimot, ha szerelmemet
nem birná. Mit mondasz hozzá, nem volt-e okos tőlem, hogy annyira belé
bolondultam?
Hikmet. Meglehet.
Mustak. A mily fiatal, ép oly szép. Valóban, minden tekintetben meg
vagyok véle elégedve. Oh jaj, csak oly varju forma testvére ne volna az
én fehér galambomnak.
Hikmet. Igazság! Hogy is hijják azt?
Mustak. Ha nem csalódom, Szakine Chanimnak hijják. Szegény, még a neve
sem tetszik nekem.
Hikmet. Mért?
Mustak. Nemcsak, hogy utunkban van és szépségre nézve igen szegény; de
45 éves koráig otthon is ült mindig, minek következtében szelleme végkép
tönkre ment; óriás pupján kivül semmivel sem bir, mi által feltünhetne
az embereknek. Oh! Szégyellem, hogy ilyen sógornőm van!
Hikmet. Mért szégyelnéd? A ki rozsát akar, ne féljen a tövisektől.
Mustak. No, ugy neked ajándékozom, még pedig szerződésileg; mért ne
lehetne kijönni vele? Vagy ő lesz okos, vagy te bolondulsz meg.
Hikmet. Csak vigyázz, hogy téged meg ne csaljanak s ne őt varrják a
nyakadba Kumri Khanim helyett; mert hiába! ilyen a világ. Nem is szokás
a fiatalabbikat férjhez adni, mig az idősebb a háznál van.
Mustak. Ohó! Nem szeretem az ilyen tréfát; ha tréfa, csak maradjon meg
tréfának.
Hikmet. S tréfából mégis nekem ajándékozod?
Mustak. Hogyan? Csak tréfából akarom odaadni? Dehogy, barátom! Egész
komolyan.
Hikmet. Mentséged még vértlázitóbb, mint sértésed.
Mustak. De hát, ki mondja, hogy menteni akartam magam?
Hikmet. Ugy?
Mustak. Pszt! Csendet! Amott jön Ziba Dudu, a vőlegény nyoszolyó
asszonya. Tán elhozta galambomat. Menj ki az előcsarnokba;
viszontlátásra!

MÁSODIK JELENET.
_Mustak bey. Ziba Dudu._
Ziba. Örömhirt hozok neked, fiam, örömhirt! A menyasszony jön; már utban
van.
Mustak. Oh anyuska! Ha te nem volnál, vágyam teljesitlen maradna! Nem is
tudom mikép háláljam meg jóságodat.
Ziba. Oh fiam! Mit is tennék e gonosz világban, ha nem foglalkoznám ily
jó cselekedettekkel. Hisz a te jóságodat is ismerem. Mit is tehetnék még
egyebet a világon. Nem! nem! nem fogadhatok el semmit. Nem akarok mást
semmit, minthogy gyermekeidet még ősz szakállal lássam, mielőtt
szemeimet lehunynám.
Mustak. Végre teljesitetted leghőbb vágyaimat. Élj, a mig csak lehet.
(Örömében ugrál és tánczol.)
Ziba. Légy már kissé komoly kedves fiam; hisz túl vagy már a házasulás
évein, s ezt tulajdonkép szégyelned kellene.
Mustak. Hát szégyen, ha megházasodik az ember? Én az ellenkezőt hittem.
De most pusztulj innen. Várj te odakinn a menyasszonyra, én addig
idebenn a szégyenkezésben fogom magam gyakorolni.

HARMADIK JELENET.
Mustak bey. (egyedül.) Végre valahára a kalitkába kerül az én galambom.
Oh! csak már szárnyai alatt élhetnék. – De az emberi nemzedéknek
bizonyos táplálékra van szüksége, mit »pénznek« neveznek. Hát ha ő azt
találja tőlem kérni, mit tegyek akkor? A mi hatalmamban áll, az minden
az övé legyen. Leginkább vigaszt adhatok neki. De mi történik a
nászajándékokkal? Néhány lakodalmi verssel fogom megajándékozni, be kell
érnie vele.
Dal.
Galambom, lelkem eszményképe te,
Szivemben hadd épitsem fészkedet;
Én teljes szivből, lélekből szeretlek
S megérdemled, szivemben hogy épitsem fészkedet.
Ez lesz a szegény költő nászajándoka.

NEGYEDIK JELENET.
_Mustak bey. Ziba Dudu. Habbe Kadin. Szakine Khanim._
Ziba. Fiam, elhoztuk néked menyasszonyodat; jer, ved karjánál s ültesd a
sarokba.
Mustak. (ki örömében nagyokat ugrik, a Habbe Kadin által vezetett
Szakine Khanim elébe megy.) Ah!
Ziba. (Habbe Kadinhez.) Oh, barátom; a vőlegény ur még alig pillantotta
meg a menyasszonyt, és már elájul örömében.
Mustak. Nem az örömtől, de fájdalomtól megszakad szivem.
Habbe Kadin. (Ziba Duduhoz.) Jaj! mily reszketegség fogja el a
menyasszonyt. Tartsd te is, hogy el ne essék. (Szakine Khanim-et egy
székre ülteti.)
Mustak. Mi ez?
Ziba. Ime, itt van a halálig elválhatatlan társnője életednek,
szeretetreméltó feleséged, Szakine Khanim.
Mustak. Inkább váljék meg lelkem testemtől, mielőtt ez életem társnője
lesz.
Ziba. (Habbe Kadinhoz.) Hallod! a vőlegény ur magánkivül van; tán
örömében elvesztette eszét.
Habbe. (Zibához.) Szegény! Vágya teljesedése őrültté teszi!
Mustak. (leverten.) Oh! oh! oh!
Ziba. Csak ne sirj; hadd sirjanak ellenségeid helyetted.
Mustak. Oh be nevetnének ellenségeim, ha helyzetemet ismernék.
Ziba. Menj oda fiam, leplezd le a menyasszony ábrázatját, hogy szived
kissé gyönyörködjék benne.
Mustak. Minek? Tán, hogy még jobban visszaborzadjak midőn arczába
tekintek?
Ziba. Leplezd le, fiam, leplezd le, hogy ne maradj kétségben a fölött,
hogy csakugyan ő szived választottja. (Ő és Habbe Kadin arra
kényszeritik Mustak beyt, hogy a Szakine Khanim fátyolát fellebbentse.)
Mustak. Nem akarok. (A mint kezeit visszavonja azok esetleg Szakine
Khanim fátyolaban és vendég hajában megakadnak, s mindkettő Mustak
kezeiben marad, mig Szakine Khanim arcza és őszhaja láthatóvá válik.) Mi
az?
Ziba. Oh jaj? Most még a leányka szép aranyhaját is kitépte.
Mustak. Igazán! Ősz haja ugy fénylik, mint a fehér arany, nemde?
Ziba. Beszéded nem neki szól, de nekem és a násznagynak. Majd
megtanitlak, hogy kell beszélni. (Habbe Kadinhez) Menj násznagy vezesd
el hamar a menyasszonyt s hozd ide azt az urat, ki a házassági
szerződést köti meg. A közeleső kávéházban van; hadd hozza magával az
ott lévő szomszédokat is, hogy ezt az embert ismét észre téritsék.

ÖTÖDIK JELENET.
_Mustak bey. Ziba Dudu._
Mustak. Hogyan? A szomszédok kényszeritsenek rá, hogy vőlegény legyek?
Ziba. Igen. A nászszobába vagy a börtönbe fognak vezetni.
Mustak. Százszor szivesebben vagyok börtönben, mint e nőszemélylyel egy
házban.
Ziba. Csak menj hát a börtönbe; majd megtudod ottan, milyenek annak
kinjai.
Mustak. A miattad szerzett hitelezők áldásával és jó kivánságaival,
mégis igen boldogan fogok élni.
Ziba. S ha megbetegednél?
Mustak. Hitelezőim valószinüleg orvost küldenének, ki ápolna.
Ziba. Hát mit tehetsz?
Mustak. Csak szerencsétlenségemmel kezdődnek azoknak kellemetlenségei.
Ziba. Hát mi baj érheti őket?
Mustak. Akár megis vakulnék, ha halálom nem válnék kárukra.

HATODIK JELENET.
_Mustak bey. Ziba Dudu. Habbe Kadin. Ebul Laklakat. Batak Esze és
szomszédok._
Ebul Laklakat. (Hálósapkával fején, lép föl.) Mit jelentsen az, hogy
álmamból fölzavartak s ide czipeltek? Nézzétek meg öltözetemet – mintha
szinpadra akarnék lépni. Mily botrány! Mit jelent e lárma?
Ziba. (felső ruhája szegélyével arczát elrejtve, Ebul Laklakatnak kezet
csókol.) Bocsánat uram. Lásd, ez a nyomorult, vőlegény akar lenni, és
mégis visszautasitja a forrón szeretett nőt, miután kitépte haját. De ez
még nem elég; menyasszonyát, engem és a násznagyot is oly szidalmakkal
illet, melyeket ismételni szégyellek.
Ebul. (Mustakhoz.) Oh, te szemtelen!
Mustak. Méltóztassék megengedni, uram, hogy ugy mondjam el az igazat, a
mint én tudom.
Ebul. Hallgass! Ziba asszony, ki hozzád olyan, mint az anya, e szegény
teremtés nem hazudhatott.
Ziba. Igen, uram, a leányt mindenesetre el kell vennie.
Ebul. Természetesen. Ha el nem veszi, jó hirnevét bemocskolja (A
szomszédokhoz.) Nincs-e ugy szomszédok?
Szomszédok. Mindenesetre. Ugy van.
You have read 1 text from Hungarian literature.
Next - Keleti életképek - 04
  • Parts
  • Keleti életképek - 01
    Total number of words is 3994
    Total number of unique words is 2153
    25.4 of words are in the 2000 most common words
    37.1 of words are in the 5000 most common words
    42.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Keleti életképek - 02
    Total number of words is 3948
    Total number of unique words is 2055
    27.5 of words are in the 2000 most common words
    38.0 of words are in the 5000 most common words
    44.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Keleti életképek - 03
    Total number of words is 3826
    Total number of unique words is 2093
    26.5 of words are in the 2000 most common words
    38.1 of words are in the 5000 most common words
    43.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Keleti életképek - 04
    Total number of words is 3920
    Total number of unique words is 2058
    27.5 of words are in the 2000 most common words
    38.1 of words are in the 5000 most common words
    43.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Keleti életképek - 05
    Total number of words is 3960
    Total number of unique words is 2156
    24.2 of words are in the 2000 most common words
    34.8 of words are in the 5000 most common words
    40.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Keleti életképek - 06
    Total number of words is 3948
    Total number of unique words is 2246
    23.4 of words are in the 2000 most common words
    33.5 of words are in the 5000 most common words
    38.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Keleti életképek - 07
    Total number of words is 3990
    Total number of unique words is 2075
    24.5 of words are in the 2000 most common words
    35.6 of words are in the 5000 most common words
    41.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Keleti életképek - 08
    Total number of words is 3886
    Total number of unique words is 2155
    25.2 of words are in the 2000 most common words
    35.1 of words are in the 5000 most common words
    41.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Keleti életképek - 09
    Total number of words is 3877
    Total number of unique words is 2202
    24.4 of words are in the 2000 most common words
    35.2 of words are in the 5000 most common words
    41.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Keleti életképek - 10
    Total number of words is 3827
    Total number of unique words is 2152
    24.3 of words are in the 2000 most common words
    35.6 of words are in the 5000 most common words
    41.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Keleti életképek - 11
    Total number of words is 3867
    Total number of unique words is 2147
    25.3 of words are in the 2000 most common words
    35.4 of words are in the 5000 most common words
    41.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Keleti életképek - 12
    Total number of words is 3832
    Total number of unique words is 2141
    22.9 of words are in the 2000 most common words
    34.0 of words are in the 5000 most common words
    39.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Keleti életképek - 13
    Total number of words is 3665
    Total number of unique words is 2071
    24.1 of words are in the 2000 most common words
    35.3 of words are in the 5000 most common words
    40.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Keleti életképek - 14
    Total number of words is 3884
    Total number of unique words is 2140
    23.7 of words are in the 2000 most common words
    34.4 of words are in the 5000 most common words
    38.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Keleti életképek - 15
    Total number of words is 3866
    Total number of unique words is 2101
    24.6 of words are in the 2000 most common words
    34.5 of words are in the 5000 most common words
    40.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Keleti életképek - 16
    Total number of words is 3910
    Total number of unique words is 2168
    23.9 of words are in the 2000 most common words
    35.0 of words are in the 5000 most common words
    40.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Keleti életképek - 17
    Total number of words is 3847
    Total number of unique words is 2193
    24.0 of words are in the 2000 most common words
    34.6 of words are in the 5000 most common words
    40.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Keleti életképek - 18
    Total number of words is 3791
    Total number of unique words is 2100
    24.5 of words are in the 2000 most common words
    35.2 of words are in the 5000 most common words
    41.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Keleti életképek - 19
    Total number of words is 3817
    Total number of unique words is 2164
    24.1 of words are in the 2000 most common words
    34.4 of words are in the 5000 most common words
    39.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Keleti életképek - 20
    Total number of words is 3781
    Total number of unique words is 2076
    24.2 of words are in the 2000 most common words
    34.8 of words are in the 5000 most common words
    41.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Keleti életképek - 21
    Total number of words is 3887
    Total number of unique words is 1878
    28.8 of words are in the 2000 most common words
    41.3 of words are in the 5000 most common words
    48.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Keleti életképek - 22
    Total number of words is 2650
    Total number of unique words is 1315
    31.3 of words are in the 2000 most common words
    43.6 of words are in the 5000 most common words
    50.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.