Hazai rejtelmek: Regény (1. kötet) - 15

Total number of words is 3857
Total number of unique words is 2230
21.1 of words are in the 2000 most common words
31.0 of words are in the 5000 most common words
36.9 of words are in the 8000 most common words
Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
elkülöníteni s a dajkák hanyagságát ellenőrizni. De számíthat-e jobb
sorsra, gyöngédebb gondozásra ily szerencsétlen szülött oly anya vagy
család körében, mely őt védintézet nélkül megölni, kitenni vagy
ismeretlen jellemű bérlőkre bízni kényszerűlne? durvább, gyilkosabb-e a
lelenczházi rendszer ama lelketlen gyermekkínzásnál, mely a vörös dajka
által s más lappangó magánintézetekben gyakoroltatik? És ha a
lelenczházi növendékek egy része nagykorúságban, családszövedék nélkül,
név és vagyontalanul vész és veszélynek lenne is kitéve, mint a pusztai
kő; ha védgyám nélkül állva, csáb és szükség ostromai között erkölcsileg
elsikamlanék is: következik-e abból, hogy oly sorsú vagy viszonyú anyák,
minőktől kitett vagy megölendő gyermekek származnak, eszközt és alkalmat
találjanak őket hasonló jövőtől megóvni? s melyik tűrhetőbb rájok és a
statusra nézve: az-e, ha változhatlan eredetökből folyó kétes életnek
vannak kitéve? vagy az-e, ha Márk úr s hasonló gazemberek által
borzasztó czélokra felhasználtatnak? S nem elég jutalom-e a
társadalomnak, ha ily intézetek által anyai bűn s vele rokon merények
elejét veszi; ha már eredendő romlottságunk miatt együtt és egyszerre
minden czélt el nem érhet? s a lelenczházi rendszer eddigi hiányait nem
tudná-e az emberész új tervekkel tökéletesítni? nem lehetne-e azokat a
visszaéléseket, helyköri viszonyokhoz képest a térről leszorítani? Nem
lehetne-e a szerencsétlen anyák bizalmát – kikért ez intézet tulajdonkép
kigondolva van, – úgy vezetni és fedni, hogy se a szemérmes hölgy el ne
ijesztessék, se hűtlen megesettek cselei a jótét alapját ne terheljék?
Ha gyóntató atyáknak a szív legféltőbb titkait, hajlam és bűn minden
fogamzását századoktól bevallja a világ, csak ide nem lehetne-e
titoktartó egyéneket lelni, kikhez a szemérem s kétségbeesés bizalommal
jő s vigaszt visz; kik szigorú nyomozást tennének, hogy a kegy valódi
szükség eseténél osztassék? És ha a lelenczházi nevelés kezdete
kisdedóvók, szakképző intézetekben fejeztetnék be, kellene-e félni a
nagykorúak erkölcssülyedésétől?… Nem, nem, minden czáfolat, mit a hideg
szám s bajkerülő közöny e kegyeletes eszme ellen összehányni képes,
olvatag hótorlat a jótét melege alatt, melyet az áraszt… Fagyott
nemzedék, baljóslatú korszak – gondolá az ismeretlen, – melynél és
melyben az emberi kegyelet egymásra bukik; melynél és melyben a
philantropiának színes hajlongásba, osztalékos igérvényekbe, csábító
tánczosnévá kell öltöznie, hogy hatni tudjon s így is csörgő sapkát s
szarvakat kap díjul; melynél és melyben törvény és erkölcs, miniszter és
favágó, bölcs és zsibárus egyaránt kalmárkodik és önz; mely gazdag és
puha lehet sardanapali kényelmeiben, de szívtelen ivadékot ád a földnek
örökül s történelmi jellemnagysága a gyártelepek kürtőin füstöl ki…
Kedves hazánkban még nem áll ily fagyponton a lelkesültség. Még nem lőn
végkép rabszolgájává a magánérdekeknek a nemzeti s a nemzetinek az
emberi. Itt még nem vak elfogultság előtt jelenik meg rongyaiban a
kéregető nyomor s a megváltó szeretet felhivó szózata nem siket
részvétlenségben hangzik el; és habár eszköz és fejlettség hiányai miatt
sok esetnél parazsat nem hagy az ellobbanó láng: futó melegével sok
dermedt tagját életre hozza mégis a közjó testének. Ki kétkednék, hogy a
nemesen érző nemzetben a lelenczházak eszméje is barátot találand; hogy
jótevő ölébe veendi azon szerencsétleneket, kiket szerelmi tév, vagy
ördögi csáb, a társadalom páriáivá vagy gyilkosokká teendne?… Hazánk
vidékein még nem oly nélkülözhetlen szükség a lelenczház. Ott a
műveltség nem terjedt annyira, hogy a gyermekölés eseteit veszélyes
növekedésben idézné elő. A magyar köznép különben is szigorúbb erkölcsű
más népfajoknál; a mellett sem szapora, sem buja hajlammal nem bir s
fenyítő törvényszéki jegyzőkönyvek szerint gyilkosság s különösen
gyermekölés vétke kedvező arányban tárgyaltatik kisebb bűnökhöz képest.
A királyi táblán évenként 10–12 gyermekgyilkossági fenyítő per fordul
meg, mely a 14 millió népességhez nyugoti országok arányában felette
csekély; magzatkitétel pedig a vidékeken oly ritkán hallható, hogy ezen
bűn statisztikája a statusnak aggodalmat nálunk épen nem okozhat. De a
fővárosban másként áll a dolog. Itt sürgetős szükség a lelenczház. Pest
viszonyai méhökben viselik annak kellékét. És ha vannak is városok, hol
talán kevesebb veszély a statusra nézve a gyermekgyilkolás előforduló
esetei, mint az ezen útoni ellenműködés, Pest bizonyosan nem azok közé
tartozik; pedig a törvény lelke épen azt kivánja, hogy meghozatala ott
és úgy alkalmaztassék, hol és miképen felhívó körülmények parancsolják;
és ez áll erkölcsi intézményekre is. Ime Márk úr kínzó műhelyében mennyi
összekötött bűn gyakorlata virágzik. A megcsalt anyai szeretet mint egy
dugárus kiraboltatik; a gyermekgyilkos a törvény kijátszásául hamis
bizonyítványt kap, menhelyet, pártfogást nyer, új feslettségre
ingereltetik s egy másik törvénynek, az örökösödési jognak megcsalásában
hideg, biztos terv szerint vak és szörnyű eszközül gépileg
felhasználtatik. S ennyi vétek szerencsés kivitelében, a mellett, hogy
az állam erkölcsi állapota sülyed és vész, senki sem nyer a zsineget
érdemlő tettesen kívül; mert hiszen ki állítaná nyerő félnek a váltott
gyermeket, kit talán a lemondás lehetségén túlérett korban vár
kétségbeejtő mindentelenség s kigúnyolt gyalázat? Pesten a
gyermekgyilkolás statisztikáját nem is lehet határozottan tudni. Itt
nincsenek halottas házak, hol a természetes halál jeleit szakértő és
hivatalos birálat vizsgálja meg; itt nincs rendőrség, melynek szigora
egy gyilkos anya küzdő eszméi közt rettentő őremlékül ötöljék föl;
minden látlelet hiteles, minden álnevű bitang csalhat álbizonyítványnyal
s a csempész sirok titkait senki sem vizsgálja. De hogy a gyermekölés
esete több, mint mennyi fenyítő szék útján tárgyaltatik, mutatja a
temetett csecsemők számaránya az összes halottakéhoz; mely a városi lég,
szülei elfoglaltság s több előidéző okok egybevetése mellett is aggályt
kelt a nyomozó gondolatokban. Maga a pesti élet és népesség szerkezete
szükségkép feltételez lelencz-intézet létrehozatalát. Pest, mint
középpont, gyűlhelye, mulató széke a vidékek gazdag ifjainak, kiknek
üres hosszú idejök bőven elég arra, hogy magukban a kéjhajlamot
szokássá, időtöltési eszközzé érleljék; kiknek erszénye minden holddal
megtelik, hogy a közerkölcsben fogyatkozást idézzen elő; kiknek
kalandjaiban csábűzérek, kerítők, naplopó iparlovagok szegődnek
segédtársakul, melyeknek ostroma a hiú, engedékeny, vagy szükség s
nyomortól üldözött nőerény ellenében sikerre számíthat. Kinek emléke ne
hivatkoznék itt azon tényre, miszerint e merény hatalma a nőnöveldék
fertőzetéig terjed? miszerint annak növendékei hurczoltattak bérelt
ármánynyal, erőszak kalandjaiba? A gazdag fajon kívül Pesten tömeglik a
középosztályú ifjak serege, a tanulók, orvosnövendékek, királyi táblai
jegyzők koronként változó és népes osztálya, mely a pénzhiányt
időáldozattal, hímes szavak, mézes érzelmekkel pótolja az ingadozó
hölgyerény körül; melynek ismeretség, foglalkozási viszony, nevelői
alkalmazások által alkalma van családélet körébe szövődni, szerelmet,
szenvedélyt költeni és nyerni s az életkorával járó vágyak s gerjedelmek
bizalmas, de önfeledt pillanataiban tévedni s téveszteni: melyet önsorsa
néhány terhelt, de édes év után tovább hí, szétszór s eltávolít; mely
gyakran kényszerül hűtlen tervek nélkül, támasz és vigasztalanul
elhagyni mindent feláldozott leányait, hogy az őt felcserélő ifjabb
nemzedék szerelmeinek helyt adjon… A főváros elemei közt van továbbá a
lakosok számához emelt arányban levő katonaság, melynek kedvtelései
ismét az aljnép hölgyei közt sülyesztik az erkölcs érzelmeit. Sereggel
jő be falvakról szolgálatra, a nép együgyű, tapasztalatlan nőneme. A
népé, melynek erénye, fogalmai természeti állapotban hagyattak, melynek
nevelésére az állam mindeddig mitsem tőn, melynek egyetlen óvszere
önálló s tudatos erkölcsi képzettség helyett a foglaltság s ennek
szűnóráiban könnyen martalékává lesz minden kontár csáboknak. Hány eset
van reá évenként, hogy közkatona agyonlövi magát szerelmi viszonyok
miatt? pedig mily sok között vállalkozik egy öngyilkosságra, kik
védtelen hölgyeket taszítnak helyzetbe, melynek kétségétől csak
lelenczház adhat menekvést. És ha ezen adatokhoz fontolóra vétetik,
miszerint a pesti élet drágasága, az országos szegénység s érdemlési
módok hiánya miatt igen sokan visszatartatnak a nős élettől, melyre
különben hajlamuk s akaratjok volna; ha gondolóra vétetik, hogy Pesten
csaknem minden európai városokat meghaladó arányban vannak örömházak s
azok többnyire válogatott szépséggel telvék, mi a honi
erkölcsstatisztikához nem leghizelgőbb adat s mi azt bizonyítja, hogy
nemcsak lelenczházakkal biró államban állhat alantfokon a nőerény; igen,
ha fontolóra vétetik, hogy hol ennyi ostromelem s erő küzd a nőerkölcs
ellenébe, a status és helyhatóság pedig sem népnevelés, sem rendőri
szerkezet útján nem képes azt javítni, védni, biztosítni s őrkarok
helyett csak hóhérpallost emelhet a szerencsétlenekre; lehetetlen meg
nem győződni, hogy Márk úréhoz hasonló bűnfészkek irtózatos rejtelmeit
csak lelenczház irthatja ki a főváros évrajzaiból. De hol van hozzá a
kellő tőke, a közszegénység s teendők ezrei között? A nemzetet annyi
közvetett s közvetlen kimerültség mellett, annyi kiáltó éhszükségek
között, vele terhelni, legalább siker reményével, alig lehetne. Különben
is, oly intézetek előállítása, melyeknek haszna, eredménye helyköri
érdekekre van számítva, az illető helyhatóságok kötelessége; s a status
csak annyira tartozik azoknak létesítése körül segélyével befolyni,
mennyiben általuk közérdek is czéloztatik, vagy a helyhatóság ereje arra
elégtelen. És mivel a lelenczház különösen és leginkább a nép javára van
irányozva: legtermészetesb tőkeforrásul a nép pénztárait lehetne arra
kijelelni; és ez volna a takarékpénztár és házi adó. A takarékpénztárba
nélkülözhető fölöslegét szokta a vagyontalan osztály behordani s
mennyivel nemesb, emberi czél volna a nép tőkéiből behajtott haszonból
népintézeteket teremteni, mint a pozsonyi példaként, magán részvényesek
dobaz zsebeit dugdosni meg vétséges uzsorával? De Pest városának
takarékpénztára nincs; az örömkedvelő, s bőséges életű városi
kormánytestnek, nem vala még ideje százezer ember boldogságáról
gondolkodni. A megyéről pedig, sem különvált érdekei-, sem a városi
hatóság iránt alkotmányos szempontokból kifejlett feszültségénél fogva,
nem lehet jogosan követelni, hogy saját terve, s fáradalma után
felállított takarékpénztárát, a főváros elhanyagolt kötelességének
betöltésére szentelje… Házi adó lenne a másik népkútfő. De a városi
budget különben is örök panasz, elégületlenség, királybiztosi nyomozások
alatt forog; miszerint az szakadatlanúl nyomasztó növekedésben áll, s
növő terheinek eredménye nem tapasztalható… Egy harmadik, bár közvetve,
de mégis a néptől eredő kútforrás legigényteljesb volna.
Ha a magyar papság a néptől fizetett tizednek tizedrészét e czélra
áldozná: rögtön virágzó lelenczháznak örvendne a főváros, s vele a
közerkölcs. Mi szép, mi fönséges vonása volna, az idvezítői szeretet
végrendeletét betöltő készségnek, ha a gazdag papi rend, nyugodt
termeiben, kegyes elméletei között, meggyőzné s ajánlaná magát e jótevő
áldozat hozatalára; ha a statusnak, mely neki annyit adott s ad, e
jövedelmeihez képest csekély filléradót, hálából lefizetné, üdvös
példáját adva az által nép iránti munkás részvétének, melynek irányát s
nevelési ügyeit oly örömest szereti intézni. Pedig mily kevés munkába
kerülne átlátnia, hogy a tisztujítási érdekek, s külföldi titkos ügyek
szükségeinél, közelebb áll hozzá a nép boldogsága, melynek keblében
nyolczszáz év óta békésen él, s másik nyolczszázig élni törekszik; hogy
midőn a kor parancsoló ösztönéből, minden erő, minden elem tevékeny
mozgalomban van, egyes osztály, csak önérdeke veszélyzetével vonhatja
vissza kezeit; hogy a fogantatott népszerűtlenség megérlelése helyett,
sokkal tanácsosb lenne a betöltött hivatás érdemével, öntörténetébe
békítő czikkeket iratni; s az igéikben hirdetett mennyország, csak úgy
hat tanítványaikra, ha ők is oda törekszenek jutni.
E becsületes, honkegyelő elmélet közben, fájdalommal látta át a szép
lelkű ismeretlen, miszerint a társadalmi bűnök kútfejét s alkalmát, nagy
részben a polgári intézmények hiánya, vagy ferdesége idézi elő, s az
osztálybeli balitéletek segítik gyakorlatba. Ime Márk úr s nővérei
bűnszövetsége a főrendűek külföldieskedésén, a lelenczházi hiányon, s az
ősiség tekervényes tömkelegében talált tápot, s menrejteket. És itt az
ősiség eszmélyét ragadta meg eszméző kedélye. A lovagszázadok lelke,
határzott jellemű népek közt, a feudalismus rendszerét fejti ki, –
gondolá magában; – s a feudalismus elnyomá a szabad tulajdon tiszta
fogalmát. A magyar nemzetben egész természetét nem tudá kifejteni,
meghonosítni a feudalismus; s így szülötte is csodaszörny lőn: az
ősiség, mely névleg óvni látszék a szabad tulajdon szentségét, de
lényegében eltorzítá, megdermeszté azt. Más népek, a korszellem
nagykorúságában, széttörék a feudalismus igáját, tisztába hozák,
erejéhez juttaták a szabad tulajdon emanczipált jogát.
A magyar nemzetnél folyvást él a középkori csudaszörny, az ősiség, mely
születésében homályos, nőttében baj- és cselidéző, működésében téveteg
és viszályköltő kisértete lőn a családéletnek; mely lomha szemeivel
szétvigyáz, hogy birtokának senki ne legyen biztos, szabad ura, hogy
kötve tartassék a földmíveléssel rokon iparágak ösztöne, s velek a
jólét; hogy szorgalom helyett visszaálmodozó vágy kösse meg a kereső
kezeket; hogy a vagyonszerző, magáét mellőzve, másét követelve százados
szövényű, kétes végű perekben veszítsen költséget, kedvet, sőt egész
életet; hogy a zavaros törvénykönyv ezer védzáradékkal hízzék; a rövid
igazság tekervényes magyarázatokban erőtlenedjék el; hogy ármány és
rossz szándék ezrede nőjön a közélet körében, s végre mégis az ingadó
jogok rendszere mellett senki se birhasson semmit biztosan. S ez ó
szörny, az ősiség, míg egyfelől a nemzeti érdek közjavát csempész
markaiban tartja, másfelől a társas-élet erkölcseit folyvást vesztegeti.
Hány családban tart fenn mérges ellenszenvet firól-fira, leszármaztatva
az örökségi vérvegyületet? hányszor bukik meg üdvös elv, s szenved
megyei közügy, a haragban élő családtagok daczos törekvései miatt? Hány
egységbontó, cselszövő, inség- és boszútámasztó eseteit látjuk ősiségi
érdekeknek, az árvaszékek, osztoztató bírák s gyámgondnokok
jegyzőkönyveiben? hány hátsó ajtót, hány tolvajrést keres és használ a
bírvágyó furfang, hogy ingadó jogát biztosítsa, vagy másét kijátszsza?
Hány örökös téteték el láb alul, vagy idézteték sírba? hány idegen vérű
váltott gyermek téteték nagyravágyó anyák alá, mióta az ősiség rendszere
országol? Ime, Márk úr kettős műhelyében hármas bűneset. Az ebbőrös ősök
sírboltjába paraszt test csempésztetik, melynek férgei elrontják az úri
férgek légjét; a nemes családfába pedig fattyú galy oltatik, melynek
gyümölcsei tán savanyúbbak lesznek az ős törzséinél. Így élők és holtak
közt egyiránt vége a család-dicsőségnek, melyet megőrzött fajvérben
helyheztet a gőg; mely aggvér, a kóbor lovagok, izmos komornyikok, s egy
sereg műkedvelők közbenjárása által, itt-ott a századok közein, az
irgalmas szivű ősanyák kegyeletéből oly tisztán leszármazott. De hagyján
a tréfával, a közerkölcs érdeke mélyen szenved ily eseteknél. Az árva
halász fokonként, vérfagylaló tervvel, iszonyúan tétetik őrültté, hogy a
mellékág ősjavai kézrekerüljenek; a főispán bölcsőjébe pedig egy
pálinkaárúsnő egészségtelen magzata csempésztetik, hogy az ősjavak másra
ne szálljanak… Ime osztályok vétkei- s baltörvényekből mennyi veszély
háramlik a közéletre; mily erkölcs-sülyedés a társaságra! Mennyivel
üdvösb leendne az ősiség ó alkotmányát, e repedezett, hideg légű bujkáló
lyukakból férczelt omladékot egyszerre lerontva, a szorgalom építő
kezének helyt adni, mint így, az ó párkányokból itt-ott egy darabot
letörni, hogy helyén gaz nőjön kigyófészekül, újabb visszaéléseknek!…
Mily boldogító alkotvány a mienk, – gondolá tovább az ismeretlen; – mily
jeles szerencse oly nemzet tagjává születni, hol és miszerint mindenki
tért és alkalmat talál eszméit tárgyalásba hozni; erejét emberi és
polgári hivatásának közgyűléseken felszentelni; helyhatósági befolyás
útján közrehatni, nézeteit átadni, érlelni, s törvényjavaslatig
juttatni… Igen, én, mint eddig, folyvást teendem azt. És bár rögzött
tekintélyek akadályozzák az igénytelen szózatot; bár a tisztes dinastia,
előkelő táblabírák, s népszerű tisztikar között gyengén és lassan hat a
vagyontalan polgár új, szokatlan eszméje; s bár gyakran pangásba jő,
vagy visszaesik a fejlődés, rosszakarat s erőszak miatt: én mégis
csüggedtlenül követendem a jobb szellem ösztönét, mert valódi
polgárerény mellőzötten is fel tudja áldozni munkáját; mert igaz eszmék,
konok körülmények közt is végre megérnek; mert a köz ujjászületés jobb
későn, mint soha; s mert parányi tett is több érdem, s nemesb időtöltés,
mintha másokért épen nem, magamért félig-meddig élve, elpipázom üres
napjaimat.
[Illustration: A hold ráviláglott halvány arczaira.]


XVIII. (Orfészkek.)
Míg az ismeretlen szive ily gondolatokban nemesült: az árva halász némán
merült a kék puszta szaggatott ködébe. A hold rávilágolt halvány
arczaira, mélán szemlélve néhai betegét, mint elvált kedvesünket
szoktuk, kinek láttára, jó és bús emlékek kelnek fel álmokul. Multjain
jártatá eszét, abból ítélve az emberi nemet; s természetes, hogy míg az
ismeretlen, általános eseményekből, alkalmazott körülményekre vont le
elveket: addig ő saját fájdalmiból általános nézetekre huzott
következést. Mily furcsa alárendeltsége a természetnek, gondolá magában;
hogy mindent, s így emberi fajt is két annyi rossz, mint jó hajlammal
kénytelen formálni. Mennyire nem tud nemünk eredendő természetéből
megnemesülni; s a sötét és világos, a durva és művelt századok közt
végre alig van egyéb különbség, mint hogy érdeke s bűnei változtak. A
fejlettebb kornak talán ösztöne gyengébb, s vétkei gyávábbak, de az
arány megvan: két annyi rossz, mint jó. Hát ha nem is a lehető világok
legjobbika ez? hát ha van természet, melyben lét az enyészet, fény az
árny, jó a rossz ellen túlnyomóbb vegyben, kitünőbb sikerrel küzd és
boldogul? hol az őserőnek nem kell századokig érlelnie egy darab
gyémántot; s hosszú kortól elkészített eszmét nem irthat ki egy korcs
nemzedék végkép? Hát ha vannak sok jobb világok, az erény és értelem
különböző fokozataival; melyekben több a fehér a feketénél, élő a
halottnál? Saját eszméi felkölték gazdag képzetét, melyet egykori
kórsága örökre felizgatott, önelmélete kiművelt; s hosszú gondolattal
tévedt be a bölcselet titkai közé, mit néma magányában sokszor tőn.
Az ismeretlen kimélőleg, gyöngéden költé fel gondolatiból; s az árva
halász megválva merengéseitől folytatá:
– Az említett irgalom-intézet csak egyik ágát tevé Márk úr üzletének. A
szűk udvar alvégét fészer alakú magazin fogta el, mely a szomszéd
házával s irgalomintézet épületével össze volt ragasztva; magas, meredek
hátfalával pedig, veteményes földekre fordult: úgy hogy udvarunkra, a
napvilágán kívül senki be nem láthatott. E raktár őre egy néma és kopasz
morva volt, kit Márk úr a brünni börtönből szöktetett el, s titkos
egyetértésben, s bizonyos osztaléki egybeköttetés mellett, vak
buzgalommal látszék vezetni az orgazdai s uzsorás üzletet, mely színleg
Márk úr tudtán s befolyásán kívül gyakoroltaték, hogy ha a bűn nyomozás
alá, vagy nyilvánosságra jőne, személyét semmi gyanú, semmi kétely, a
bűntettnek még csak árnya se érintse. A néma morva, dugtári hivatalán
kívül, gondviselé az örves ebeket, a kosztosokra mosott, főzeléket
hordott, s az udvart seprette; különben pedig mint kosárfonó iratá magát
a városi adófizetők könyvébe, ki az említett raktárt üzletéhez bérli, s
kézművi szállítmányiból éldegél.
– S mik valának a dugtár rejtelmei? – kérdezé megkapott figyelemmel az
ismeretlen.
– Kézi zálogok és lopott holmik; – felelt az árvahalász; – melyeknek
egyetlen szállítója egy városi biztos volt, molnárszín kabátú, zömök,
szeplős ember, verhenyes barkóval; rendkívül nagy pecsétgyűrűt viselt, s
a Király-utczán lakott. E biztos, tiszttársaival titkos egyetértésre
szövetkezett, közös érdekből pártfogásuk alatt tartván a biztos
tolvajokat, mint például hűtlen bolti egyének, vendéglőbeli bérszolgák,
házaló zsidók, urasági cselédek s több efféle, kiknek alkalmuk van jó
szerével körmölni; s egyszersmind műértőleg ki vannak képezve, az
átalkodott tagadásra, vagy épen szembeszökő szemtelenségre gyanú
eseteinél. A zömök biztos jól ismeré a czukorgyár és fatér gödrös
környékét, a semináriumkert körüli szemétdombokat, a Terézia-városi
dugházakat, kálvária vidékét, lebujokat, rongyos korcsmákat, kőbányák
szakadékos barlangit, szóval a pesti lopott dolgok minden takaréktárát;
jól ismeré a zsibárusok rejtekét, az újpesti orgazdákat, zsidó
szatócsokat, titkos zálogházakat, városháztól elbocsátott csavargókat,
azoknak vidéki szállítóival együtt; s jaj lőn annak, ki lopott,
csempészett, vagy tolvajmálhákat útnak indíta a nélkül, hogy árából neki
dézmát adott volna. Az ily vakmerőket rögtön kisüté, kézre keríté, még
pedig, hogy az orgazdaság kisülésétől biztosítva legyen, titokban mások
által. Ezt tevé oly esetben is, ha valaki eltolvajlott érdekbecsű
csekélységeiért két annyi jutalmat igért, mint azoknak valóságos értéke.
Különben ha lopott dolog, klubja, vagy helyhatósági körébe jutott, az
ugyan ki nem került, ha a városi panyóka igazság, s rendőri rokkant
szigor csákányt forgatott is a kapitányi hivatalszobában, minthogy
szobán kívül úgy sem kivántatik erélyes működés. E királyutczai
biztosnak egész rendezett titkos politiája volt. A kiváltságos tolvajok,
egyik a másikat ellenőrzé, hogy zsákmányain a zömök tizede nélkül túl ne
adhasson; s az irígység hűbbekké, fogultabbakká tevé őket mint a zsold.
Ezen kívül, titkos kémekül bérlé a pártolt dugházak és orgazdák
cselédeit, kik, míg egyfelől uraiktól kapott osztalékban részesültek:
másfelől hitszegetten elárulták őket, ha szabálytóli eltéréseikben a
zömök érdekét csonkulva látták. Így a gazemberek egymástól félelembe
tartva, cseléd a bűntársi vádtól, orgazda kobzástól, tolvaj
kézrekerüléstől rettegve, irígység, gyűlölet, hűtlenség, bizalmatlanság,
kétszinűség által voltak egymásközt visszatartva, s megfosztva a
zömöktőli szabadulhatástól; míg más részről a közbűn szorosan egybeköté
őket; úgy, hogy a szerkezet hasonlíta egy statustervhez, melyben a
vallás-, nyelv- és osztályérdekek által elkülönzött elemek, fenmaradási
ösztönből, kénytelenek a nyomasztás és fejetés közveszélyét tűrni. E
mellett volt a zömök biztosnak rejtekben egész sereg őrszeme, becsületes
szegény emberek, teherhordók, favágók, napszámosak, kiknek ő hűség
fejében olykor egy-két fillért hullatott; kik őt erélyes tisztviselőnek
tarták, s a közbátorság érdekében őszintén jelenték fel a pesti
legalsóbb élet zugaiban előforduló eseményeket. E mozaikszemélyzet által
úgy kezében tartá a fővárosi rablások szövevényét, mint Velencze titkait
a tizek tanácsa, s e bűnüzlet terén nem történék semmi, melynek
részleteit ne ismerte, vagy sikeres nyomozására rövid és biztos útat ne
tudott volna; mit persze nem akart. Százszemű rendszerét, ügyes utánlátó
sürgéseivel, merész, akadálygyőző kivitelével folyvást virágzatban tudá
tartani, de nem azért, hogy lélekismeretének önérzetet adjon, hogy
fizetéses hivatalát betöltse, s a közbátorság irányában vállalt polgári
hivatásnak megfeleljen: hanem, hogy aljas érdekét kedvező helyzetével
palástolhassa; hogy a közhivatal alkalmaival kereskedést űzzön, s a
pártolt ortitkok zavarában bátran halászhasson. Mégis a városkapitány, s
minden előljárók ravasz, cseles, erélyes csendőrnek tarták őt, s
előforduló alkalmaknál dicsekedtek vele; mert néha a lármaköltő,
közkedélyizgató vagy kétségbeesett eseteknél, hol a makacs titkolás,
önveszélyeztetéssel lehetendett egybekötve, a csín vagy bűn némi
részletét felfedé; mert a lopott dolgok jelentéstelen töredékeit
kikeríté, vagy az üldözést bizonytalan nyomba igazítá. Például egy
előkelő gróf kocsibakjáról orozva levágtak bizonyos úti-táskát, melybe
szép értékű tárgyak, s fontos oklevelek voltak pakolva. A kárvallott
nagy tekintélyű férfiú vala, osztatlan közvélemény s szeretet jeleltje,
kinek minden ügyét, érdekét, eseményeit részvéttel kiséri a nép. Így a
botrány feltünő, a figyelem feszült, a várakozás izgatott levén: nem lőn
tanácsos a merényt végkép elfedni s óvni, annyival inkább, mert nemcsak
úri díj téteték a felderítő őrség jutalmául, hanem ily felötlő
alkalmaknál legkönnyebb semmiért nagy érdemekre szert tenni. Ugyanazért
az eltolvajlott tárgyak közül némi közönyös, hitvány iratok a kitűzött
nyomozási bérért visszaadattak: az értékes czikkek hihetőleg a tolvaj és
zömök biztos további épületére megtartatván, a kárvallott grófot pedig
szépen azon meggyőződésre hozák, miszerint a szegény tolvajt ugyan
megtudja a pesti rendőrség találni, de az orzott vagyont emberi
irgalomérzetből sajnálja tőle vissza tulajdonítni; annyival inkább,
minthogy díjazott dicsőségre minálunk elég érdem, ha a lopott kincs
rongy takarója kikeríttetik; a mint hogy, a mondott esemény után, némely
lapok szétszedett cicero betűkkel hirdették az erélyes kapitány ildomos
eljárását; mely neme a hirlapi megdicsőülésnek annál eszélyesebben
előidézhető, minthogy a magyar főváros magyar tanácsa keblében német lap
szerkesztetik, a keblén kívüli lapszerkesztők pedig, – a ki tudniillik
kutyabőrrel nem birván, hatóságuk alá húz-vonható, s a városi
botrányokat kézzel-lábbal nem magasztalja, – statarialiter a nemes
tanács színe elibe idéztetik, czikkének vagy szavainak visszahuzására
kényszeríttetik, s mint illő, börtönnel és botozással megfenyegettetik;
míg a bűnök irányában több kegyelettel gyakorolt szigor mellett a tolvaj
menekvést, s osztalékot nyer… Máskor ismét egy vagyontalan iró, fényes
nappal, saját szobájában kiraboltaték. Családereklyéi, kedves ifjukori
emlékek, multjának egész kincse, s körülményihez aránylag, tetemes
pénzöszlet oroztaték el tőle. A károsult jól tudá, miként minőségénél
fogva nem sokat várhat a városi ministeriumtól, miután annak míveltebb
tagja is, közhelyen lelkesült szónoklata közben bátran kimondá, hogy
háta az iróktól borsózik: ugyanazért, mivel a zömök biztos tulajdonit
hírből ismerte, rögtön fél órával a rablás után egyenesen hozzá ment; az
okadatos gyanú alatt levő tolvajt megnevezte, telhető jutalmat igért, s
egyszersmind a városkapitányt, kötelessége nevében illemmel felkéré,
hogy a bűntett nyomozását az általa kijelelt úton és személy ellen
szorgalmazza. Azonban helytartó tanács útján, a tolvaj üldözését
személyes rajzának hirdetése mellett kieszközlé; megyei pandurok által
szinte rögtöni nyomozást intéze. E mellett jobbra-balra, úton-útfélen,
barátinak, ismerősinek, köz- és magánhelyen beszélé esetét; úgy hogy a
mit ama grófnál a köztekintély tőn, ő személyes izgatásival vitte azt
véghez; s az illető rendőrség, vagy jobban szólva, az azt főleg
képviselő biztos, ily kiáltó körülmények, s útmutató irány és nyomadás
közt, irtózott védpalástba rejteni a bűnt, vagy némi jelét nem adni
hivatalos mozgalmainak; annyival inkább, minthogy az iró
hirlapiralommali egybeköttetéseinél fogva, a napi hasábok megrovásaitól
félhetett. Ezen okok következtében a kirablott félnek, nyolczadfélszáz
pengőre menő kárából kikeríte vagyis kézhez ada egy gyöngyzacskót, a
kijelelt tolvajtól elkobzott egy titkos tartalmú ócska koffert; ezen
szolgálatokért kifizettetett magának az iróval 45 f. 27 kr. p. p.
nyomozási költséget és díjt; a tolvaj pedig, miután bejelentett
szállásán három évet nyugodtan alvék, s a lopott pénzből illő élvezet és
mulatság után jó bundát, s több szükséges ruhát bevásárolt, csinos
fogadott alkalmon, illatos szivarral, s olvasókönyvvel, fényes nappal,
kényelmesen elutazék, mint az későbben kivilágult. A szegény károsult az
alatt nyugtalanul sürgeté a kapitány irgalmát s miután tolvajok s
csőcselék aljnép közt, előszobában töltött órák után, sikerült színe
eleibe jutni, a talán nem elég ebi alázattal ismételt kérelmekre, intéző
végválaszul ezen igazságosztó itéletet nyeré: «Nem vagyok én isten, hogy
a tolvajok titkait ismerjem». A mint hogy a közbátorság ezen hű és bölcs
You have read 1 text from Hungarian literature.
Next - Hazai rejtelmek: Regény (1. kötet) - 16
  • Parts
  • Hazai rejtelmek: Regény (1. kötet) - 01
    Total number of words is 4106
    Total number of unique words is 2355
    26.7 of words are in the 2000 most common words
    38.9 of words are in the 5000 most common words
    45.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Hazai rejtelmek: Regény (1. kötet) - 02
    Total number of words is 4083
    Total number of unique words is 2442
    26.2 of words are in the 2000 most common words
    37.0 of words are in the 5000 most common words
    43.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Hazai rejtelmek: Regény (1. kötet) - 03
    Total number of words is 4113
    Total number of unique words is 2163
    28.3 of words are in the 2000 most common words
    40.5 of words are in the 5000 most common words
    47.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Hazai rejtelmek: Regény (1. kötet) - 04
    Total number of words is 3989
    Total number of unique words is 2314
    26.0 of words are in the 2000 most common words
    36.3 of words are in the 5000 most common words
    41.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Hazai rejtelmek: Regény (1. kötet) - 05
    Total number of words is 3970
    Total number of unique words is 2384
    23.0 of words are in the 2000 most common words
    33.4 of words are in the 5000 most common words
    38.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Hazai rejtelmek: Regény (1. kötet) - 06
    Total number of words is 4014
    Total number of unique words is 2422
    25.6 of words are in the 2000 most common words
    36.9 of words are in the 5000 most common words
    43.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Hazai rejtelmek: Regény (1. kötet) - 07
    Total number of words is 4066
    Total number of unique words is 2281
    25.8 of words are in the 2000 most common words
    38.8 of words are in the 5000 most common words
    45.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Hazai rejtelmek: Regény (1. kötet) - 08
    Total number of words is 4033
    Total number of unique words is 2252
    27.3 of words are in the 2000 most common words
    40.3 of words are in the 5000 most common words
    47.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Hazai rejtelmek: Regény (1. kötet) - 09
    Total number of words is 4018
    Total number of unique words is 2296
    26.6 of words are in the 2000 most common words
    39.0 of words are in the 5000 most common words
    45.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Hazai rejtelmek: Regény (1. kötet) - 10
    Total number of words is 4000
    Total number of unique words is 2213
    27.7 of words are in the 2000 most common words
    39.3 of words are in the 5000 most common words
    45.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Hazai rejtelmek: Regény (1. kötet) - 11
    Total number of words is 3860
    Total number of unique words is 2309
    23.2 of words are in the 2000 most common words
    35.3 of words are in the 5000 most common words
    41.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Hazai rejtelmek: Regény (1. kötet) - 12
    Total number of words is 3903
    Total number of unique words is 2279
    23.5 of words are in the 2000 most common words
    34.5 of words are in the 5000 most common words
    40.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Hazai rejtelmek: Regény (1. kötet) - 13
    Total number of words is 4058
    Total number of unique words is 2387
    25.0 of words are in the 2000 most common words
    35.2 of words are in the 5000 most common words
    41.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Hazai rejtelmek: Regény (1. kötet) - 14
    Total number of words is 3951
    Total number of unique words is 2283
    22.4 of words are in the 2000 most common words
    33.6 of words are in the 5000 most common words
    40.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Hazai rejtelmek: Regény (1. kötet) - 15
    Total number of words is 3857
    Total number of unique words is 2230
    21.1 of words are in the 2000 most common words
    31.0 of words are in the 5000 most common words
    36.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Hazai rejtelmek: Regény (1. kötet) - 16
    Total number of words is 4073
    Total number of unique words is 2320
    23.2 of words are in the 2000 most common words
    34.5 of words are in the 5000 most common words
    41.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Hazai rejtelmek: Regény (1. kötet) - 17
    Total number of words is 4075
    Total number of unique words is 2503
    22.3 of words are in the 2000 most common words
    32.8 of words are in the 5000 most common words
    39.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Hazai rejtelmek: Regény (1. kötet) - 18
    Total number of words is 4189
    Total number of unique words is 2471
    24.7 of words are in the 2000 most common words
    36.2 of words are in the 5000 most common words
    42.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Hazai rejtelmek: Regény (1. kötet) - 19
    Total number of words is 4026
    Total number of unique words is 2464
    25.5 of words are in the 2000 most common words
    37.1 of words are in the 5000 most common words
    43.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Hazai rejtelmek: Regény (1. kötet) - 20
    Total number of words is 3977
    Total number of unique words is 2478
    21.8 of words are in the 2000 most common words
    32.2 of words are in the 5000 most common words
    39.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Hazai rejtelmek: Regény (1. kötet) - 21
    Total number of words is 4155
    Total number of unique words is 2432
    24.8 of words are in the 2000 most common words
    34.6 of words are in the 5000 most common words
    41.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Hazai rejtelmek: Regény (1. kötet) - 22
    Total number of words is 4144
    Total number of unique words is 2426
    24.2 of words are in the 2000 most common words
    35.9 of words are in the 5000 most common words
    41.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Hazai rejtelmek: Regény (1. kötet) - 23
    Total number of words is 4137
    Total number of unique words is 2369
    23.4 of words are in the 2000 most common words
    34.5 of words are in the 5000 most common words
    42.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.