Esztike kisasszony professzora: Regény - 11

Total number of words is 3940
Total number of unique words is 1998
34.1 of words are in the 2000 most common words
47.3 of words are in the 5000 most common words
53.2 of words are in the 8000 most common words
Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
csoportok alakultak. Az idősb asszonyok nem óhajtották, hogy bizalmas
csevegéseiket fiatal leányok és urak hallgassák; a leánykák
főhadiszállása pedig mindig a zongora közelébe esett.
Fönmaradt tehát a buffet, a hova legritkábban vetődött valaki. A nagyobb
uri faj azért, mert épen ebéd után jött ide, a kisebbek, mert az uri
szokásokat utánozták.
Ezen szobában óriási kerek asztal állott, megrakva Isten áldásával és a
szakács- és czukrászművészet remekeivel. A theát és fagylaltot a
cselédség nagy ezüst tálczákon mindenfelé elhordozgatá.
Ezen hely volt a titkos értekezletek számára kirendelve. A tárt ajtón
ugyan mindenki beláthatott ide, de a jó társaságban nincs szokásban a
bizalmasan beszélgetőket háborgatni. Végre is, ha tetten kapná valaki
őket, nem tartozik a halálos vétkek közé, ha megéhezik az ember és
leszeldel egy darabkát a ludmájpástétomból.
És nem is kizárólag e helyet használták a leczke tartására. Olykor a
legélénkebb általános társalgás között is találtak két üres széket, a
hol bizalmas szót válthattak, úgy hogy a buffetben megszokott
találkozást maguk között tréfásan «nagy leczkének» nevezték.
Itt ült ma is a párocska és a ház kisasszonya nagy érdekeltséggel
olvassa végig Zsuzsi néni ódon zamatú epistoláját. Szemközt vele
tiszteletteljes távolságban ült a báró és leste a leányka arczvonásait.
Mindig tudta, meddig haladt az összekuszált sorokban és az egybefüggés
nélküli ujdonságok elsorolásában.
Jól esett tapasztalnia, hogy Esztike legtávolabb sem veszi magára a
milliós lányokról szóló rajzolatot.
Telvén az idő, Pál báró alkalmasnak találá a perczet, hogy mint
professzor a szerelem tudományában egy fejezettel ismét tovább haladjon
tanítványával.
– Kisasszony, – mondá, – kérdek valamit. Egy hónap letelt az esküvő
elhalasztásának idejéből. Hogy rohanunk előre az érzelmek dolgában?
– Nagy gyorsasággal. Még nem kivánom ugyan augusztus végének közelségét,
de már nem félek tőle.
– Ah, már nem fél tőle. Bravo, ez már határozott lépés előre, de az
ismert kórjelek még mindig késnek?
– Majd megérkeznek, ha kell.
– Pompás. De ha majd megérkeznek, mit gondol, mennyire lesz még akkor is
az igazi szerelemtől, a mely okvetlenül szükséges, hogy bizalommal
lépjen Isten oltára elé?
– Remélem, nagyon közel.
– Mondja meg, kisasszony, hova utazott életében legtávolabbra?
– Mult nyáron elvitt mamám Fiuméba, hogy lássam a tengert.
– Messze volt az ut innen odáig?
– Nincs ennek az utnak sem hossza, sem vége. Zágrábban megháltunk, hogy
ne kelljen éjjel utazni, mikor semmit sem látunk. Másnap alkonyatig
hurczolt bennünket a vonat, míg végre mepillantottuk a tengernek sötét
ibolyaszinét.
– Tehát figyeljen, mert a szerelem utja még hosszabb. Most ott vagyunk,
hogy nem fél augusztus végétől. Mit gondol, melyik állomást érte el
ezáltal Pesttől Fiuméig?
– Azt hiszem, nem leszünk nagyon messze tőle.
– Nem így van, ezer bocsánatot kérek. Mert a hol most van Esztike
kisasszony, az csak annyi, mint mikor itthon felültek a kocsira,
áthajtottak a lánczhidon, a budai alaguton s a Krisztinaváros végén
megpillantották a déli vaspálya indóházát.
– De hiszen ekkor még mindig csak itthon vagyunk.
– Ugy van, és ha Fiuméig is hatoltunk, még mind csekély haladás. Még
csak itt kezdődik a vágy röpülni az ő karjaiba! Ekkor kezdődik aztán az
igazi utazás. Fiuméban azt fogják mondani, a szerelem utja még
képzelhetlen messzeségre terjed; tessék itt áthajózni az adriai tenger
hosszán, onnan keletre fordulva ki kell kötni Egyiptomban. Onnan hajón a
suezi csatornán és a vörös tengeren át az indiai oczeán sivatagaiba; meg
kell látni Ceylon szigetét, s ha majd az egyenlítő vonalán is túl
haladtak, akkor tessék ott tudakozódni, meddig kell még kereskedni, míg
az igazi szerelem kincsét feltalálták.
– De már ilyen messze utra nem megyek.
– Akkor meg se találja, a mit keresett. Kaphat ugyan hamis követ, minőt
a színpadi herczegnők viselnek, hanem romolhatlan igaz gyémántot,
közelebb, sehol sem.
– De ön csak szellemi utazást ért?
– Természetesen, csak erről lehet szó, különben vajmi kevés leánykának
volna módjában ily költséges és fáradságos utat meghaladni. De a szív
végetlen oczeánján mindenkinek végig kell hajózni, vagy igazi szerelem
helyett elégedjék meg silány pót áruval.
– Gondolja báró úr, hogy Arthur gróf elvezet engem ily messzeségekbe?
– Az én hitem szerint Arthur grófnak elébb kerekedhetik kedve ezen
utazást a valóságban végbe vinni, mint szellemi fáradsággal felkeresni
ama rejtett kincset. Kissé unalmas volna ily nagy úrnak közelről
tanulmányozni azon kincsnek értékét, melyet már a sorsnak szeszélye is
karjai közé vetett.
– Professzor, ez szerződésünk ellen van. Ön nekem tisztán elméleti
leczkéket igért, most pedig élő példákkal akar bizonyítani.
– Bocsánat, nem én említettem először nevet. De ha kérdezik a tanárt,
felelnie kell, különben azt hiszik róla, maga sem tudja s a tanítvány
fogas kérdésével megakasztotta.
– Igaza van, én mondtam ki először egy nevet és elvállalom a hibát.
Tehát mindent összevonva, ez a mai leczke eredménye. Ha nem félek
augusztus végétől, ez csak annyi, hogy látjuk már a budai indóházat. Ha
röpülni vágyom karjaiba, akkor megérkeztem Fiuméba. De még végtelen sok
állomás van az egyenlítőig. Kérdem: minden állomásnál egy-egy újabb
érzelemmel, vagy mint ön mondja a szerelem kórjeleinek valamely magasabb
fokával kell megismerkednem?
– Tökéletesen így van. De hogy tovább utazhassunk, nem szabad a kijelölt
állomások közül egyet is elkerülni, különben megtörténik, hogy a
rendszeres tanulmány hiányában a fensőbb fokokat nem fogja helyesen
értelmezni.
– És ön, báró, e tömérdek állomás titkait már mind érti?
– A jó mester együtt tanul tanítványával. Elég lesz rám nézve, ha egy
pár állomással mindig elébb leszek, s tapasztalataimat közölhetem.
Mindketten nagyot nevettek e tréfán, mely esetleg jelenthetett is
valamit.
– Még egy kérdést. Mi történik akkor, ha a leány már a legelső
állomáson, teszem azt, Fiuméban felakad, s nem találja, a mit keresett?
– Kisasszony, ha ez megtörténnék, akkor ezen eset csalhatlanul
bebizonyította, hogy a leányka sem helyes uton indult és ezen irányban
soha czélt nem érhet. Nem marad tehát egyéb hátra, mint elszántan
visszatérni, más czélt tűzni ki, _talán más utitársat választani_ s
akkor egy új pályán próbálni szerencsét.
Esztike kisasszonyt módfelett megnevetteté az ifjú bárónak ezen
oktatása, mert hiszen e leczkének nevezett bizalmaskodás úgy sem volt
egyéb társalgási mulatságnál, de ezuttal mégis komolyabban felelé:
– Professzor, ön hamis ember! De elismerem, hogy jól tud magyarázni,
mert még oly gyarló tanítvány is, mint én, tökéletesen megértette. Most
azonban eltelt a leczke órája, ha úgy tetszik, menjünk vissza a leányok
szobájába s ha valaki keringőt verne a zongorán, öné az első forduló.
Ezzel barátságos mosolylyal kezét nyújtá a bárónak, a ki, mindig
tisztelettel, de ezuttal, először és kivételkép, három gyorsan
egymásután következő kézcsókkal köszönte meg a tanítvány kegyét.

II.
(Az ezeregyéji meséknek olyan folytatása következik, hogy még Porczogh
bárónak is megáll az esze.)
Arthur gróf megint nagy úr, de már nem pazarol. Két ezer forint édes
anyjától, négy ezer forint ama rejtélyes forrásból elég volt neki, hogy
bizonytalan határideig folytathassa megszokott életmódját. Azonban alig
elmult és el nem feledett szorultsága megtanította őt gazdálkodni.
Költött, de nem szórá pénzét, mint azelőtt.
Bendeffy Károlyné nem hitt a tündéri mesékben, de a szeme elé tett
váltók, fiának gömbölyű pénztárczája hangos ékesszólással beszéltek.
Ezen napon édes anyjánál ebédelt és elbeszélte neki, hogy Porczogh báró
előnyös kölcsönt szerzett számára, hogy nagy kamatról szó sincs, sőt még
a tőke visszafizetésének határideje sincs kikötve.
– Ezt csak olyan hitelező tette, – vélekedék a grófné, – a ki bizonyosan
tudja, hogy esküvőd Esztikével, annak idejében, el nem maradhat.
– Én sem gondolhatok egyebet.
Ebéd után felment a második emeletbe. Oda hozatta fekete kávéját,
szivarra gyújtott s várta Porczogh báró látogatását.
A báró pedig mindig pontos volt, s a szokott órában bekopogtatott.
– Arthur, – mondá, miután kényelmesen elhelyezkedett. – A józan ész
tanácsolja, hogy akkor tegyünk valamit, a midőn lelkünk nyugodt, midőn
hitelezőnk nem háborgat, s egy kis pénz birtokában szabadon
rendelkezhetünk időnkkel. Gondold meg, minő állapotban voltál nehány
nappal ezelőtt, a mikor Párisba készültél menekülni?
– Párisba? Oh azt csak egyik állomásnak tekintettem, mert meg sem állok
Amerikáig. Beállok ott munkásnak, hordom targonczával a földet a frissen
hányt vasuti töltésre.
– Jeles elhatározás, melyet előtted mások is megkisérlettek. De midőn a
földet a harmadik targonczával borították a töltésre, tele volt
hólyaggal a tenyerük. Akkor aztán azt gondolták, ha nem lehet valaki
gróf Európában, legokosabban teszi, ha a Missisippi habjai között keresi
fel a dolgok végét.
– Nagyon valószinű, hogy épen így járok.
– Miután pedig okos ember ezen eshetőséget legutoljára hagyja,
tanácskozzunk kissé állapotodról. A legelső kérdés, minő melegséggel
fogadja menyasszonyod udvarlásodat?
– Még mindig az elismert, a kétségbe nem vont vőlegény vagyok előtte és
érdeklődéssel hallja, ha jövendőbeli háztartásunkról beszélek. Néha
megjegyzem, mennyit mulasztunk el az esküvő elhalasztása által, mert
épen a téli időben van együtt a társaság és ez volna a legkedvezőbb
alkalom őt mindenütt bemutatni, úgy hogyha nyárra falura megyünk, akkor
már ismeretséget kötött az egész magyar arisztokracziával.
– És tetszik neki e fényes kilátás?
– Mondhatom, ebben fekszik legfőbb erőm; e nélkül tán értékem se volna
előtte.
– Túlságos szerénység, barátom. De mért nem beszélsz vele arról, a mit
minden leány legörömestebb hall, a szerelemről?
– E tekintetben régen készülök elhatározó rohamra, s mint e téren
gyakorlott mester, sikert is reménylek.
– Egyelőre azonban grófi czímeddel és benső összeköttetéseiddel az első
családokkal akarsz szívébe lopózni. Tehát verd a vasat szorgalmatosan,
míg tüzes. Megbecsülhetlen érték ez oly család előtt, mely hiú és
dicsvágyó s minden áron otthon akar lenni főuraink teremeiben. Attól
félek azonban, hogy Dorozsmayné asszonyom ő nagyságát e ragyogó csábok
nem fölöttébb ingerlik. Környezete, a vén pap, meg a szélbali képviselő,
bizonyára csak rosszat beszélnek előtte társaságunkról. Hallom, hogy az
erdélyi vad báró megint ott ténfereg, mint a macska a forró kása körül.
– Csak nem hiszed, hogy Esztike szerelmes lehetne belé?
– Erre nem felelhetek, csak azt látom, hogy menyasszonyod bizonyos idő
óta szellemileg is nagyon fejlődik. Ma már a társaság közt mindennek
okát kérdi s az átalános szójárásokkal meg nem elégszik. Képzeld, már
gúnyosan is tud mosolyogni! s néha legközönyösebb válaszaiban is fullánk
mutatkozik.
– Ez csak a rendes átmenet, a midőn a gyermekből (nálunk «Backfisch»-nek
nevezik) egyszerre nagy leány lesz. Egy pár hónap alatt többet tanul,
mint a mennyit gouvernante-ja éveken át fejébe vert.
– Én pedig nem kétkedem, hogy az erdélyi rongybáró tanítja a lázadásra.
A napokban 20 teljes perczig nevetköztek a buffetben s azt hiszem, te,
mint deklarált vőlegény, tiltakozhatnál e helyén kívüli bizalmaskodás
ellen.
– Mit nyerhetnék vele? Az özvegy, a ki különben sem pártfogóm, azt
felelné: négy-öt szoba áll látogatóink kényelmére berendezve. Minden
ajtó tárvanyitva, mindenki ott keres társaságot, a hol találja s a mi
mindenkinek szabadságában áll, azt saját leányának el nem tilthatja.
– Arthur, – mondá itt a báró igen boszús hangon. – Ez a hely, ez a
megszokott szoba okozza, hogy hasznavehető eszme egyikünk agyába sem
ötlik. Jer, menjünk egyet csavarogni.
Fölkerekedtek tehát, s mint mondani szokás, nyakukba vették a várost.
Épen az Erzsébet-tér lombtalan sétányain haladtak át, a midőn a
boulevard felől pöczkös léptekkel jön szemközt velök Bogárdy Zoltán.
– Ah, – mondá – gróf úr tán épen a nádor-utcza felé sétál? Oh az nagy
öröm lesz ott, mert Esztike húgom két nap óta igen nyugtalan. Az ily kis
bohó, ha nem látja minden nap barátait, mindjárt valami szerencsétlen
esettől fél.
Ezzel ajánlá magát s a szemközti járdán folytatta útját. Valóban nem is
tartozott azok közé, kik éltük legnagyobb boldogságának tartják, ha egy
gróffal végig mehetnek az utczán.
– Hogy tetszik? – szólt Arthur gróf. – Megházasodom, s lesz ilyen ember
a városban, a kinek joga van feleségemről így beszélni: az én húgom, ez
a kis bohó!
Ellenben Porczogh báró kétkedőleg rázá fejét és dühös pillantást vetett
a távozó után.
– Sehogy sem tetszik nekem ez a vén cselszövő, mert épen akkor
legveszedelmesebb, mikor bizalmas, jó akaratot mutat, engedi, hogy az
ellenség reméljen, mely ilyenkor megásta már lőporos aknáját, s készen
van a lobbantásra.
Mentek tovább.
Épen a térnek északi oldalára értek, a hol a csinos, kényelmes, de
módfölött romlékony faburkolat kezdődik, a midőn egy kövér, jól táplált,
piros-pozsgás, de kurta lőcslábú emberkét hoz a sors elibök. Arthur gróf
jól ismerte. Urodalmának főigazgatója volt.
– Ah, Posztóczky, ön Pesten?
– Itt vagyok, méltóságos úr. Rögtön kellett ide jönnöm, bizonyos ügy
miatt, melyről egyátalában nem találhatom el, mit gondoljak?
– Magától értetik, hogy megint valami gonosz újság.
– Holnap akartam alázatos tiszteletemet tenni, ha elébb mindennek utána
jártam, mert a dolog eddig rejtély és érthetetlen.
– Nagyon kiváncsivá tesz. Engem illet, vagy a birtokot?
– Méltóságod bölcsen tudja, hogy legrégibb és legerősebb hitelezőnk
Kaula és társa, frankfurti bankárház.
– Oh tökéletesen ismerem az ügyet. 600,000 forint kölcsön, hat
százalékos kamat, semmi törlesztési föltétel, de hat hónapi határidő a
felmondásra.
– Így van. Néhány nappal ezelőtt azonban a frankfurti czégtől levelet
kapok, melyben értesítenek, hogy Kaula et comp. ezen követelést bizonyos
Spuller Jeannette úrhölgynek eladta, s ennek következtében, ha kamatot
fizetek, keressem fel az új hitelezőt, a ki lakik Pesten a
bástya-utczában 17. szám alatt, földszint 4.-ik ajtó.
– Hallottál ilyet, báró? – kérdé Arthur gróf barátjától. – Pesten a
bástya-utcza egyik rongyfészkének földszinti odújában lakik olyan hölgy,
a ki 600,000 forintos kötelezvényeket szokott vásárolni. Parbleu! ha
ilyen helyre veszi magát a pénz, nem csodálom, ha mi a József-téren
mentől kevesebbet látunk belőle.
– Tegnap – folytatá a jószágigazgató – künn voltam a megyén s
megtekintettem a telekkönyvet, mert az egész história előttem mesének
látszott. Azt gondoltam, izetlen tréfa, melylyel tetszik valakinek engem
misztifikálni.
– És mit mondott a telekkönyv?
– Semmit. Elékérem a jól ismert kötetet, felnyitom a tudva levő
lapszámot és szemem homályosodni kezd, mert Kaula és társa változatlanul
helyén áll és semmi új nincs beírva. Alkalmasint fölösleges utat tevék,
mert ha Spuller Jeannette meg is vette a követelést, volt esze, hogy a
telekkönyvet meg ne változtassa. Nagyon pompás állapot az, ott a legelső
helyen állani, ha az eredeti kötelezvény cessióval ellátva zsebében van.
Nem vagyok oly jártas a törvényben, hogy megitélhetném, lehet-e az
eredeti betáblázást úgy kitörölni, hogy az új hitelező az előbbinek
helyét megtarthassa.
Miután pedig a törvény-tudománynak ezen szakaszában Arthur gróf és
Porczogh báró sem tudtak felvilágosítást adni, méltóztattak mindketten
bölcsen hallgatni.
– Visszajövet rohantam a távirdai hivatalba és kérdést intéztem
Frankfurtba. Két óra mulva itt volt az igenlő válasz, azon hozzáadással,
hogy a kötelezvény eladása után a czég és az urodalmi pénztár között
minden további levelezés fölöslegessé vált.
– És aztán?
– Zsebembe tettem a már lejárt félévi kamatot, 18,000 forintot s mentem
a bástya-utczába. Ott csak azt mondták, valósággal felvett itt egy
Spuller Jeannette nevű uri nő két udvari szobát, hozatott oda igen
csekély értékű bútort, ott hált egy éjjel, de ismét elutazott, a nélkül,
hogy megmondaná, hova és merre?
A midőn a két jó barát ismét együtt volt, visszafordultak kitűzött
útjokból és újra a sétány kanyargós utai felé közelegtek.
– Báró, van-e ideád, mi az ördög rejlik e bolond komédia alatt? Oda
idézik Posztóczkyt a bástya-utczába; viszi a 18,000 forintot és a
hitelező megszökik előle!
– Ne félj, majd elékerül. Különben én pénz dolgában pessimista vagyok, s
mindig a legrosszabb esélyre gondolok. Azt gyanítom, hogy ez a Spuller
Jeanette csak azért vette meg Kaula és társa követelését, hogy jó olcsó
áron megvásárolhassa összes birtokaidat.
– Azt hiszed?
– Meglásd, igen rövid idő mulva felmondja neked a 600,000 forintos
kölcsönt. Hat hónap mulva, úgy mint ma, nem fizethetsz s következik a
kikötött sommás pör, elmarasztalás és árverés. A többit tudod. A legelső
helyen álló hitelező kényelmesen liczitál, az utolsók pedig rettegnek,
vagy engednek és elvesztik követelésüket, vagy olyan árat kénytelenek
igérni, a mi erejöket felülmúlja. Kaula és társa meg volt elégedve a
biztosított tőkével és hat százalékos kamattal, de Spuller Jeannette, ez
a nagyszabású finánczrabló, végső romlásodra törekszik.
– Bocsáss meg barátom, én meg, ezúttal legalább és kivételkép optimista
vagyok. Ez a Spuller Jeannette álnév, vagy ha törvényszéki ügyről van
szó, elérántott egyéniség, a mit a német Strohmannak nevez. Mert a
600,000 forintos dámák nem a bástya-utcza udvari szobáiban teremnek. Én
mást gyanítok. Ily roppant pénzű halandó, a ki e mellett még rám is
gondol, csak egy van a világon s ez Dorozsmayné.
– Dorozsmayné?
– Vedd csak fontolóra. A nádor-utczában mindig tudták, hogy birtokaimnak
csak czímét viselem, a jövedelem pedig a hitelezőké. Dorozsmayné tehát
kiválasztotta a betáblázott kölcsönök közül az elsőt, megvásárolta, csak
azért, hogy esküvőm után e kötelezvényt mint nőm hozományát kezembe
adja! Tudod-e, hogy ez annyit ér, mint évenként 36,000 forint biztos
jövedelem! Tegyük mellé a 20,000 forintot, a mi a házassági szerződés
értelmében Esztike évi jövedelme s kész számomra az 56,000 forint! A
többi azután következik s a Bendeffyek ősi birtoka tisztán fog szállni
az utódokra. Lásd, ennyit ér a mai demokrata világban, ha a gazdag
köznemes leánya fényes nevű grófnévá lehet!
Porczogh báró vállat vont, keserűen mosolygott, de nem vitatkozott.
– Jer, sétáljunk el a bástya-utczára, kérdezősködjünk Spuller Jeannette
asszonyom után, talán a személyes leírásból kitalálhatjuk, minő fajtája
az emberiségnek?
Erre felugrottak a legelsőbben talált bérkocsiba és elhajtattak a tudva
levő ház kapuja elé.
A házbirtokos csak azt ismétlé, a mit Posztóczkynak mondott. Annyit tett
hozzá, hogy Spuller Jeannette asszony az érsekújvári pályaudvar
postajegyével ellátott levelet írt, melyben az egy napig bírt szállást
felmondja, s miután többé ide visszatérni nem szándékozik, az itt
hagyott bútort a házmesterné leányának ajándékozza.
– De a házbért megfizette? – kérdé Porczogh báró.
– Szokás szerint, évnegyedre és előre. Nekünk semmi követelésünk ellene.
Sajnáljuk hogy elment, mert igen csendes, jó lakónak igérkezett. Ismerik
önök?
– Azaz: – szólt közbe ismét a báró – ismerünk egy ily nevű hölgyet; de
nem vagyunk bizonyosak benne, vajjon az igazira találtunk-e benne?
– A ki itt volt a 4. számú lakásban, lehet jól túl 40 éven, magas,
száraz, nem szép, kezd őszbevegyülni. Öltözéke finom kelméből készült s
feltünő tiszta volt rajta minden.
– Magyar?
– Velünk mindig németül beszélt!
– Olyan külföldies németül?
– Úgy beszélt, mint más.
– Nagyon gazdagnak látszott?
– Legalább is igen jómódú lehet. Nem gondolt valaminek árával; egész
napon bérkocsi állott rendelkezésére; jött, ment, de itt senki sem
látogatta meg. Még az ebédjét is ide hozatta.
Többet nem tudhattak meg. Megköszönték tehát a házbirtokosnak szíves
felvilágosításait és visszaültek kocsijokba.
– Mit mondasz hozzá?
– Csak azt – felelé Arthur gróf – ez a dolog sokáig bizonytalanságban
nem maradhat. Ha idegen, ha üzleti szempontból vásárlotta a követelést,
akkor a lejárt kamatot, a 18,000 forintot, nem hagyja itt heverni.
– Nekem pedig az érsekújvári levél nem tetszik, a pályaudvar
postajegyével. Ezt útközben vetette a postaszekrénybe, a midőn ment
kifelé nagy Németországba.
– Engem pedig ezen körülmény erősít meg véleményemben.
– Mit keresne akkor Dorozsmayné megbizottja Érsekújvárott?
– Azért küldték oda, hogy szembekötősdit játszanak velem. Ha Spuller
Jeannette külföldi nő volna, szóval is felmondhatja a kifizetett
szállást. Könnyű feltenni, hogy a levelet már Pesten megírta, és csak
Érsekujvárott tette póstára. Minden arra mutat, hogy e nő készakarva fel
nem találhatóvá teszi magát, hogy a Kaula-féle félévi kamat az én
zsebemben maradjon.
– Ha rövid időn senki sem kéri; a kölcsön felmondása pedig nem
következik, akkor… tán igazad is lehet.
– Ah, tehát végre fordul sorsom. Született a világra egy hitelező, a
kinek a félévi 18,000 forint kamat nem kell! Pedig a követelés
eladásakor a Kaula czég jól tudta, hogy lejárt a kamatfizetés ideje s
ezen összeget a vételárba be is számította. Hány napig várjak, míg
földesúri ukázt küldhetek Posztóczkynak, hogy ezután egyenesen nekem
fizesse a Kaula vagy madame Jeannette de Spullert illető 18,000
forintot?
– Egy, vagy két hét mindenesetre elég idő a rejtély felderítésére.
Szándékod bölcs és igazságos, mert legrosszabb esetben kezedben marad –
a veszett fejszének nyele. Ha aztán később követelnék a lejárt kamatot,
vagy felmondanák a kölcsönt, tudni fogod, hogy Spuller Jeannette hadat
izent. Ellenkező esetben bevonom vitorlámat, elismerem hibámat és
dicsőíteni fogom Dorozsmayné ő nagyságát, a ki e fukar és számító
korszakban ily nagyszerű meglepetést készített számodra.
– Még nem mondtál el mindent. Mert ha Dorozsmayné keze játszik velem, ez
egyszersmind jelenti, hogy Esztikém megmásíthatlanul enyém és sokkal
elébb nőm lesz, mint augusztus havának utolsó hete betelik.
Porczogh báró meghajlott, kénytelen volt igazat adni barátjának, de
érzette magában, hogy a szörnyű csodálkozásban _megállott az esze!_
Boldog éjt kivántak egymásnak és úgy töltötték az est hátralevő részét,
mint az ily született nagy urak máskor is szokták.
[Illustration: Porczogh báró meghajlott.]

III.
(A professzor leczkéjéből a tanítvány megint plágiumot csinál, s ezzel
elismert vőlegényét szörnyűkép elkedvetleníti.)
Teltek a napok, Arthur gróf leírhatlan örömére s a hányszor későn éjfél
után ágyába vetődék, hálásan üdvözlé sorsát, hogy Spuller Jeannette
asszonyról semmi ujság. Még nem volt bizonyos a legjobbról, de a
legrosszabb esély félelme mindinkább veszített erejéből.
Két hét elteltével egészen neki bátorodék s megküldé legfelsőbb
földesúri parancsát a tiszttartónak, hogy a gazdátlanul heverő 18,000
forintot haladék nélkül egyenesen neki küldje. Posztóczky uram erre
minden felelősség alól felmentve készséggel engedelmeskedett, de
gondolta magában: bizonyára végső vesztét érzi grófja, a ki eddig
önkéntesen megrendelt sequestrumát megtörve, most már hanyatthomlok
rohan veszedelmébe s nem búsul a végső elpusztulás miatt.
Arthur grófnak most már kétsége sem volt, hogy Dorozsmayné személyében
keresse a szabadító angyalt. Hogy tény volt a 600,000 forint adósság
elenyészése, a kezébe vett kamat bizonyította. Spuller Jeannette
mythoszi alak, semmi életjelt sem ad, s valószinűleg visszatért állandó
lakásába, az újuló holdba.
Boldog tehát a jelen, a jövőben pedig a legbájosabb remények
kecsegteték. Régóta nem állott ennyi pénz szabad rendelkezésére s e
gondolat annyira fellelkesíté, hogy tudtán és szándékán kívül
gazdálkodni kezdett. Ebédre édes anyjához járt, este pedig a kaszinóban
egy adag fáczán vagy fogoly, mellé a megszokott üveg champagnei,
összesen 10 forint kiadás, oly semmiség, melyet feldomborodott tárczája
meg sem érzett.
Lóra, kocsira semmi kiadása; a kártya elveszíté előtte ingerét. Ha
unalmában szinházba tévedett, egy páholy helyett tíz állott
rendelkezésére s mindenütt szívesen fogadták. Nem győzött eléggé
bámulni, mily csekély költséggel élhet meg az ember Pesten, ha pénzét
nem szórja ki az ablakon.
Hogy miként jutott Arthur gróf a bukás örvényébe? azt jó lesz mentül
kiméletesebben részletezni. Ő is, mint sok más, kimeríthetlen forrásnak
képzelé vagyonát, de midőn meg lőn ingatva, rohamosan sülyedt a
veszedelembe. Bécs hiúságai, Anglia drága lóversenyei, különösen pedig
Páris vakító csábjai legtöbbet beszélhetnének.
Most ismét minden jobbra fordulni látszott. Egészsége virulóbb, mint
valaha; a kiélt férfinak halványsága, a szem aljának vádaskodó kékje
mint varázsszóra elszállott. Mentve a napi gondoktól, nem háborgatva az
uzsorások üldözéseitől újra hízni és ifjodni kezdett. Visszanyerte
önbizalmát saját külseje tekintetében is és vidám lélekkel töltött
minden nap egy pár órát szépséges menyasszonyának társaságában.
Csak Dorozsmayné maradt előtte rejtély. Tudta ugyan, hogy minden asszony
otthon jó vagy rossz szinésznő s ha titkolni akar valamit, még
kétértelmű czélzást sem bocsát ki ajkán. Mert a ki példálózgatni kezd,
az már nem bírja tovább titkának terhét s alig várja, hogy az
érdeklettek mindent fölfedezhessenek.
De semmi sem árulta el benne, hogy bizonyos dologban, mely Arthur grófot
annyira érdeklé, többet tudna, mint más. A grófot változatlan
udvariassággal fogadta, de szavaiban még mindig nem tűnt fel azon
melegség, előzékenység, melyet méltán megvárhatott volna azon férfi,
kinek kezére egyetlen leányának sorsát és boldogságát bizza.
Egy este Arthur gróf derült arczczal, majdnem elbizakodva élvezett
szerencséjében, látogatást tőn a Dorozsmayné páholyában.
Az özvegy mellett a kanonok bácsi foglalt helyet, s vitatkozott a ház
asszonyával a mai napság divatos franczia házasságtörő drámák erkölcsi
értéke fölött. Az egyház embere kárhoztatá e szörnyűkép leplezetlen
rajzokat, de mindig végig nézé, a mit elébe tálaltak. Az özvegy csak azt
felelte, jó az ilyet is látni, hadd vegyenek példát rajta az emberek.
Arthur gróf kényelmesen telepedett le Esztike kisasszony közvetlen
közelében, s kezdé magát azon gondolathoz szoktatni, hogy ő már itthon
van a kellemes szomszédságban.
Épen e napon határozta el, hogy beszélni fog menyasszonyával oly
tárgyról, mely eddig köztük, legalább tüzetesen érintve, elé nem
fordult, tudniillik a szerelemről.
Jövendőbeli háztartásukról, a vadász-kastély kies fekvéséről, a pompás
toilettekben teendő látogatásokról, Európa fővárosainak
megszemléléséről, a fürdői idényekről számtalanszor cserélék ki
gondolataikat, de hogy szeretik-e egymást? ezt tán föltették, de nem
kérdezősködtek felőle.
A vőlegény megelégedett, ha kifejezé határtalan hódolatát a tökéletes
szépség előtt, értésül adván, hogy a természet ily remekét teljes
lehetlen egyszersmind nem szeretni.
Most azonban kedvező alkalom kínálkozott egy lépéssel elébb hatolni. A
szinpadon egész felvonás alatt két egymásért égő szívnek csendes és
háborítlan boldogsága gyönyörködteté a nézők szemét s a csábító példa
annyira elragadá a grófot, hogy a mennyire a szigorú illem s a hely
nyilvánossága nem tiltá, odahajolt menyasszonyához és félig sugdosva
mondá:
– Imádott Esztikém, megengedi, hogy egy kérdést tegyek? Láttam, mily
éldelegve feledé szemét az előttünk lefolyt idylli jelenetre. Oh mondja,
gondolt-e ezalatt arra is, hogy él önnek közelében egy férfi, a ki
mindent, a mit a színmű költője a legélénkebb színekkel elénk rajzolt, a
valóságban is érzi? Elhatározta már, hogy ha egykor teljesen
meggyőződött szerelmem mélységéről, azt viszonozni fogja? Ön már régen
tudja, hogy végtelenűl szeretem, de hogy szeret-e engem egy kicsit az én
tündöklő királyném is, azt még élő szóval soha nem hallottam.
Esztike a meglepetés első perczében ijedve nézett a grófra. Nem mintha e
kérdésre el nem lett volna készülve, de ösztöne súgta, hogy feleletében
You have read 1 text from Hungarian literature.
Next - Esztike kisasszony professzora: Regény - 12
  • Parts
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 01
    Total number of words is 3944
    Total number of unique words is 2084
    33.3 of words are in the 2000 most common words
    45.6 of words are in the 5000 most common words
    52.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 02
    Total number of words is 3974
    Total number of unique words is 2037
    32.9 of words are in the 2000 most common words
    45.9 of words are in the 5000 most common words
    53.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 03
    Total number of words is 4015
    Total number of unique words is 2084
    32.3 of words are in the 2000 most common words
    45.2 of words are in the 5000 most common words
    51.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 04
    Total number of words is 4023
    Total number of unique words is 2046
    32.2 of words are in the 2000 most common words
    45.1 of words are in the 5000 most common words
    51.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 05
    Total number of words is 3862
    Total number of unique words is 1873
    34.4 of words are in the 2000 most common words
    46.5 of words are in the 5000 most common words
    53.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 06
    Total number of words is 3949
    Total number of unique words is 2008
    33.6 of words are in the 2000 most common words
    47.1 of words are in the 5000 most common words
    54.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 07
    Total number of words is 3961
    Total number of unique words is 2052
    33.2 of words are in the 2000 most common words
    45.3 of words are in the 5000 most common words
    52.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 08
    Total number of words is 3931
    Total number of unique words is 1953
    32.9 of words are in the 2000 most common words
    46.7 of words are in the 5000 most common words
    53.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 09
    Total number of words is 3933
    Total number of unique words is 1998
    31.4 of words are in the 2000 most common words
    44.6 of words are in the 5000 most common words
    52.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 10
    Total number of words is 3925
    Total number of unique words is 2012
    33.4 of words are in the 2000 most common words
    46.1 of words are in the 5000 most common words
    52.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 11
    Total number of words is 3940
    Total number of unique words is 1998
    34.1 of words are in the 2000 most common words
    47.3 of words are in the 5000 most common words
    53.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 12
    Total number of words is 3991
    Total number of unique words is 2006
    32.6 of words are in the 2000 most common words
    44.8 of words are in the 5000 most common words
    52.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 13
    Total number of words is 3991
    Total number of unique words is 2015
    34.3 of words are in the 2000 most common words
    47.0 of words are in the 5000 most common words
    53.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 14
    Total number of words is 3964
    Total number of unique words is 2053
    32.7 of words are in the 2000 most common words
    45.8 of words are in the 5000 most common words
    53.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 15
    Total number of words is 3977
    Total number of unique words is 1918
    34.3 of words are in the 2000 most common words
    45.7 of words are in the 5000 most common words
    52.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 16
    Total number of words is 4003
    Total number of unique words is 2089
    32.2 of words are in the 2000 most common words
    45.6 of words are in the 5000 most common words
    52.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 17
    Total number of words is 3973
    Total number of unique words is 2072
    33.4 of words are in the 2000 most common words
    45.9 of words are in the 5000 most common words
    52.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 18
    Total number of words is 3933
    Total number of unique words is 2002
    32.7 of words are in the 2000 most common words
    46.6 of words are in the 5000 most common words
    53.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 19
    Total number of words is 3878
    Total number of unique words is 2036
    33.0 of words are in the 2000 most common words
    45.0 of words are in the 5000 most common words
    52.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 20
    Total number of words is 1167
    Total number of unique words is 726
    41.3 of words are in the 2000 most common words
    54.1 of words are in the 5000 most common words
    61.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.