Esztike kisasszony professzora: Regény - 04

Total number of words is 4023
Total number of unique words is 2046
32.2 of words are in the 2000 most common words
45.1 of words are in the 5000 most common words
51.4 of words are in the 8000 most common words
Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
– Oda, a hol az eszed is járt, a midőn megszólítottalak. Nem hallottad,
hogy nagy toilette-t kell csinálnod? Bemutatlak Dorozsmayné ő
nagyságának, a kinek férje jó barátom volt s most is elvetődöm néha az
özvegy házához.
– Zoltán!
– Nos?
– Ki mondta nekem, hogy be nem lépnél oly házba, a hol pipád füstjét az
asszony szemébe nem fujhatod?
– Szokásom a tapasztalatlan fiatal emberből bolondot csinálni.
– Gonoszság kovácsa, az ifjúság megrontója: ki mondta nekem, úgy
kerüljem e házat, mint a mérges kigyó fészkét?
– Ezt igen bölcsen mondtam. Szerencsétlenségedre, nem fogadod atyai
intéseimet. Erővel a verembe akarsz veszni, tehát veszsz. Különben pedig
ismerőseim nem szokták minden szavamat mérlegre vetni; mert én csak itt
a képviselőházban beszélek egész komolyan s mégis rendesen kinevetnek.
Úgy lett, mint tervezték. Elébb tisztességesen megebédeltek; onnan
átmentek a báró szállására s Bogárdy Zoltán két virginia-szivarnak is
felét-felét kiszívá, míg barátja tetőtől-talpig «a quatre épingles» újra
öltözött.
Ezalatt Varjas Andoriás a lehető legcsinosabb bérkocsit állítá a kapu
elé s midőn az urak felültek, ő is a kocsis mellé kapaszkodék.
– Mit akar kend ott?
– Semmit, csak ismerem kötelességemet; kár hogy nem kaptam olyan kocsit,
hogy hátul állhatnék rajta.
Az urak nevettek. Szép látvány lett volna estélybe menni bérkocsin,
hátul kipödrött bajuszú vén huszárral.
– Leszáll kend onnan?
– Igen is, ha úgy tetszik parancsolni. De meg ne tudja Zsuzsi néni ő
méltósága, hogy az én uram nagy parádéba csapta magát és huszár nélkül
indult el, mint valami éhes vándorló szabólegény.
Öt percz mulva a kocsi megállott a Nádor-utczának egyik legpompásabb
három emeletes háza előtt, mely különben nem volt palota, miután
földszinten boltok nyiltak, a felső emeletekben szállásbérlők laktak, az
első emeletet azonban kizárólag a gazdag özvegy háztartása vette
igénybe.
Bogárdy Zoltán kifizette a bérkocsit, a mi jelenté, hogy vagy sokáig
maradnak itt, vagy gyalog térnek vissza. Az ifjú bátorkodék megjegyezni,
hogy ez első látogatás levén, csak perczekig időzhetnek, idősb társa
azonban vállát vonogatá s mindketten felmentek a lépcsőn.
Mintegy esti hat óra lehetett. Tehát e családnál már ebéd után. A
szobasorokban gázlámpák égtek, a sötétszürke bérruhába öltöztetett
cselédség ajtót nyitott s az érkezők bejelentés nélkül léptek a belső
szobák szentélyébe. Minden arra mutatott, hogy gazdag urak a
Dorozsmayak, de még mindig ragaszkodnak a középosztály életmódjához.
A hova jutottak, nem volt terem, csak három ablakos nagy szoba az épület
közepén. Innen minden irányban kettős szárnyú ajtók vezettek a szomszéd
szobákba. Minden ajtó tárva-nyitva, mindenütt fény, gazdagság, izlés és
kényelem.
A háziasszony pamlagok és magas hátú karszékek tömkelegében nehány igen
feszes magatartású nővel társalkodott. A szemközti ajtón túl
zongoráztak; nehány kisasszony s több úr képezé a társaságot.
Jól esett a fiatal bárónak, hogy megérkezésük semmi feltünést sem
okozott. Látszott, hogy olyan ház ez, a hol az elfogadási napon
jőnek-mennek a látogatók, és ott keresnek társaságot, a hol kedvük
tartja.
Bogárdy Zoltán még csak most bocsátotta szabadra eddig karöltve vezetett
barátját. Avval se törődött, hogy ő egyedül van itt fekete
sétaöltönyben, aztán közelebb lépve a háziasszonyhoz, megtörtént a
bemutatás igen polgári módon.
– Kedves húgom, kegyes engedelmeddel bemutatom neked képviselőtársamat,
Gencsy Pál bárót.
Dorozsmayné ő nagysága könnyedén meghajtá fejét, mondá, hogy örül az
ismeretségnek, s ezzel vége lett a szertartásnak.
Zoltán úr azonban nem elégedett meg azzal, hogy pártfogoltja csak egy
legyen az itten bejárók közül, hanem igyekezett őt az előtérbe vonni.
– Pál barátom, – mondá, – nem tartozik az én pártom soraiba, de mégis
ellenzéki. Hatan esküdtünk össze, hogy megtérítjük, de mindeddig
sikertelenül. Ha pedig ide jött, a hol a kormánypárt hívei vernek
fészket, soha többé vele nem boldogulhatunk.
– Akkor annál becsesebb rám nézve Zoltán bátyámnak ezen feláldozó
önzéstelensége, – felelé a ház asszonya. – De mi jut eszembe? Tán épen
báró úr azon utitárs, kivel ketten rohamra indultak az egyház ellen? Ott
tarokkozik kanonok bácsi a harmadik szobában, és elpanaszolta nekem,
mily eretnek játékot űztek vele. Részemről megadom az amnesztiát, csak
tanácslom, ne nagyon törekedjenek házi papom szeme elé kerülni.
Ezzel Pál báró felé fordult.
– Remélem uram, legalább három remek beszédet tartott már a
képviselőházban?
– Bocsánat asszonyom, de bizony én még eddig egy kedvem szerinti
«éljen»-t sem kiáltottam.
– Még akkor sem, a midőn Zoltán bácsi beszélt és rendre utasították?
– Akkor pártállásom tiltotta a helyeslést, de várva várom az alkalmat,
hogy valamely hazafias kifakadása fölött tapsolhassak.
Magától érthető, hogy az ily beszédek csak arra valók, hogy mondjon az
ember valamit. A jelenlevők hamar visszatértek félbenhagyott társalgási
tárgyukra s egy grófné (nevezzük meg, özvegy Bendeffy Károlyné), a kinek
fia a leányok körében mulatott, kegyesen elismeré, hogy mai napon a nem
czímes nemesség között gyakrabban találkoznak oly családok, melyek a
nemzeti királyok alatt is virágoztak, míg a főrendűek csak az ausztriai
ház kegyének köszönhetik rangjukat. Oly vallomás, melyet a grófné saját
köreiben semmi áron ki nem bocsát ajkáról.
Pál báró mély tisztelettel látszék a grófné tudós megjegyzésére
hallgatni, de ezalatt másutt járt az esze. Miféle ember ez a Bogárdy
Zoltán? hogy ijesztgette őt e házzal s kiderül, hogy itthon van e
termekben, a háziasszonyt húgának nevezi és tegezi! Hát az a kanonok
bácsi mit keres e protestáns háznál? Ismerték egymást, s még jó reggelt
sem mondtak a találkozáskor!
Oly helyen ült, hogy akadály nélkül beláthatott a szomszéd szobába. A
ház kisasszonyát már látta a színházban. Akkor, messziről, nagyon szép
leánynak találta: most közelről az égből leszállt angyalnak.
És a mint így nézegeti, nehány sikertelen kisérlet után szemük
összetalálkozott; az ifjú tiszteletteljes fejhajtással fejezé ki
hódolatát, a leányka észrevette a figyelmet s lekötelező mosolylyal
viszonzást intett, de aztán megint a körötte álló urak beszédére
hallgatott.
Pál úr csakhamar észrevette, hogy itt az asszonyok között nem a maga
helyén foglalt széket s készült átmenni a leányok társalgási szobájába.
De nem könnyű feladat ez ott, a hol sok ismerős között egyedül idegen az
ember. Jól tudta, hogy ha ő oda lép, az urak egyszerre elhallgatnak, s
aztán kárörvendve mosolyognak, ha az új arcz zavarba jő és beszédében
akadozik.
Különösen pedig Bendeffy Arthur gróf szeméből látszott ki a rosszakarat
és ellenséges indulat. Ő méltósága kényelmesen helyezkedett el egy
karszéken, épen szemközt a házi kisasszonynyal és igen érdekes
történetkét beszélt el a város legmagasabb köreiből. Fesztelen
viseletével főleg azt kivánta a jelenlevőkkel elhitetni, hogy ő e házban
jobban érzi magát, mint más jelenlevő, sőt esetleg több is eléadhatja
magát. Az urak mind tegezték egymást, a leánykák pedig nagyobbrészt gróf
vagy báró czímen szólíták őket.
De mi történik?
Esztike kisasszony egyszerre fölkel helyéből, társnői mint adott jelre
követik példáját s mindnyájan a nagy szobába gyülekeznek, a hol a
háziasszony elnökösködött. Ezen hadi mozdulatra a férfisereg is
«front»-ot változtat, a körben álló székek háta mögé sorakozik, s
mindenkinek azon leánykával kellett megelégednie, a hova épen sorsa
juttatta.
A gróf urak nem tudták elhatározni, mit jelentett e saloni forradalom?
De tény maradt, hogy az eddig elszigetelt új arcz nyert legtöbb előnyt;
mert a házi kisasszony oly helyet választott, hogy Pál báró épen a háta
mögé esett.
E pillanatban Bogárdy Zoltán bácsi, a ki ezalatt minden szobát bejárt,
büszke mosolylyal közelített a ház asszonya felé s mondá:
– Szépséges húgomasszony, jó hírrel jövök; megtaláltam kanonok bácsit s
békét kötöttem az egyedül idvezítő szent eklezsiával. Nagy munkámba
került, mert épen most fogták el a pagátját s ezt úgy tekintette, mint
jogtalan erőszakot az egyházi tulajdon ellen. Megigértem neki, hogy én
fogom indítványozni a polgári házasság behozatalát, s minthogy ezen
esetben előre meg van bukva a kezdemény, tehát megbocsátotta a vasuton
szenvedett inzultácziót.
A gróf urak és grófné mamák igen «közönséges»-nek találák az ilyen,
klubba és kávéházba való tréfákat; de Zoltán bácsi dicsőségének
tartotta, ha mint «enfant terrible» szerepel, s aztán visszavonulva,
Esztike mellé állott és csendes hangon mondá:
– Végig hallgattuk a multkor a jövő zenéjét, s tökéletesen
egyetértettünk Pál barátommal, hogy ki volt a páholy hölgyei között a
legszebb?
Ezzel tovább állt s barátját és a ház kisasszonyát magukra hagyá.
Pál báró folytatni akará a felvetett s igen háladatos társalgási
tárgyat, a midőn Esztike kisasszony egészen közönyösen, de mint a
következmény bebizonyította, valósággal végzetszerű véletlenből, kérdé:
– Báró úr, erdélyi?
Pál báró ezen szó, Erdély, hallatára egyszerre tizenhat kötetre terjedő
regénytárgyat fedezett fel; csodálatos ékesszólással beszélt a szelid
domb alján fekvő Gencsről, az ódon, de esetlen alakú szöglettornyokkal
erősített udvarházról, a megholt anyának művészietlenül faragott
sírkövéről, a szigorú apának gazdasági gondjairól, három
leánytestvéreiről, végre ama köszörűletlen gyémántról, Zsuzsi néniről,
ennek ártatlan előitéleteiről, forró szeretetéről, jóságáról, önzéstelen
feláldozásáról, s maga is csodálta, hogy Esztike kisasszony mindezt
érdekkel hallgatta, sőt néha fölvilágosítás okáért még kérdéseket is
tett!
Képzelhetlen gyorsasággal telt ezalatt az idő, az öreg grófnék fiatal
kisérőikkel már eltávoztak; a harmadik szobában tarokkozók bevégezték
napi munkájukat, a vendég kisasszonykák után is kocsit küldtek hazulról,
úgy hogy végül csak Arthur gróf, Zoltán bácsi s a fiatal báró maradtak
és készültek búcsut venni.
Hogy valakinek eszébe juthatott volna, tüntetést keresni abban, ki marad
itt legutóljára? szó sem lehetett. Ily rossz izlés ezen társaságban
lehetetlen volt.
[Illustration: Esztike kisasszony mindezt érdekkel hallgatta.]
Tehát egyszerre indultak. A kapu előtt a grófot pompás fogat várta s
midőn felült kocsijára, nem tagadhatá meg ő méltósága önmagától azon
elégtételt, hogy lenéző tekintetet ne vessen azokra, kik gyalog indultak
hazafelé.
– Zoltán! te rejtély vagy előttem.
– És miért? ha szabad kérdenem?
– Minő mérgesen beszéltél a Dorozsmay-ház ellen s azalatt kiderül, hogy
egyike vagy a legszívesebben látott vendégeknek. Félreérthetlen
tekintélylyel lépsz fel a családban; tegezed, kedves húgomnak nevezed a
ház asszonyát, neked több szabad ott, mint másnak. Vigyázz, mert ez az
özvegy még nagyon szép; bele találsz szeretni s akkor vége lesz
államférfiúi szilárd hírednek.
– Öcsém, barátocskám, tanulj udvariasabb lenni az idősbek iránt. Hátha
magam is a leányért járnék oda?
– A leányért! – felelt a báró elképedve, habár tudta, hogy Zoltán
bácsinak soha sem szabad szavait betűértelemben venni.
– Nem lehetetlen! Azt hiszed, tied már a leány? Meghódítottad első
látásra? s most szeretnéd elkommendálni nyakadról az alkalmatlan anyóst!
– Ugyan beszélj már életedben legalább egyszer komolyan. Különben pedig
fogadd forró köszönetemet szívességedért, hogy e dicső házhoz
bevezettél.
– Várjuk meg a regény végét; mert félek, hogy e napot velem együtt
elátkozod. Vetted észre, hogy Arthur gróf nagy kegyben áll a hölgyek
előtt?
– Úgy látszott, követelőleg lép fel ott.
– Követelőleg és nem remény nélkül. Az özvegynek tetszik a nagynevű
grófság. Egyéb nem kell hozzá, mint jól kiszámított roham a leány ellen
s kész az eljegyzés.
– Valószinű.
– Részemről nem pártolom e tervet; de mit tehetek én? Van ugyan
fegyverem a gróf ellenében s tán használni is fogom. Csak annyit mondok
előre, hogy kézfogó is történhetik a háznál: de a házasság csak akkor
bizonyos, a midőn a párocska az esküvő után visszajő a templomból.
Hallgatva folytatták útjokat.
Később Pál báró megjegyzé:
– Csak annyira óhajtanálak megismerni, hogy eltaláljam, mikor beszélsz
komolyan? mikor űzesz bolondot belőlem?
– Nincs ennél könnyebb. Soha se hallgasd, mit beszélek, hanem nézd, mit
teszek? Ha parlamenti férfiú akarsz lenni, mindig azt kutasd, mit nem
mondott az ellenség? Azonban az ily makrapipás Demosthenes, mint én
vagyok, csak akkor tudja meg, mit beszélt, a midőn szavát a gyorsírók
feljegyzették. Most pedig megérkeztünk szállásod elé, adjon az Isten
neked csendes és nyugodalmas jó éjszakát.
Belépvén szállására a fiatal báró, a külső szobában találá Varjas
Andoriás uramat, a ki épen azon nehéz mesterséget gyakorlá, miként
csípheti le magát az ember, ha egyedül, társ nélkül iszik.
A jó kedv már megvolt s ha korábban, mint várta, nem háborgatják, a
többi is okvetlenül bekövetkezik. De karbunkulus módjára csillámlott a
szeme, a midőn urának őszi felső kabátját leölteni segíté.
– Mi lelte kendet?
– Engem? semmi. Hanem mikor szégyenszemre leszállítottak a bakról, utána
iramodtam a rozsdás fiákerlónak s láttam, hogy az én méltóságos uram a
Nádor-utcza végén száll le egy gyönyörűséges nagy ház kapuja előtt.
– Hogyan? huszár és kémkedik!
– Az ilyen ispionságért nem akasztják fel az embert. Akkor, örömömben
bort hoztam a korcsmából s arra ittam: adja Isten, hogy farsangra
idehagyjuk ezt a nagy bolond várost s mutassuk meg Csikszéknek, milyen
friss menyecskét szereztünk az országgyűlés alatt!
A kivánat nem volt rossz, de ha a góbénak több is volt szabad, mint más
cselédnek, a bárót ezen hivatlan bizalmaskodás mégis boszantotta.
– Bolond kend Varjas Andoriás és az is marad. Igya meg, a mi
palaczkjában még van és menjen feküdni.

VIII.
(Aláirás egy tánczvigalomra, mely létre sem jő; a nagy világ hiú
szédelgéseibe merült uracsot megemlékeztetik a csendes, egyszerű s
boldog otthonra.)
Három vagy négy hét mulva, hétfőn, Dorozsmayné rendes nagyobb elfogadási
napján, az urak szivarozó szobájában ketten üldögéltek. Arthur gróf s
egy másik, kit már láthattunk itt, de csak most nevezzük meg először:
Porczogh Viktor báró.
– Valóban hiszed, hogy ez az erdélyi mokány fiú veszedelmes?
– Úgy mutatkozik. Keresztapja, a ki itt bemutatta, erősen pártfogolja.
Az özvegy részeden van, de a leány könnyen ingadozhatik. Meg kell
buktatnunk e hivatlan tolakodót.
– Megbuktatni! – felelé Arthur gróf. – De hogy? mert én uri emberhez
méltólag csak két eszközt ismerek: pénz és párbaj.
– A párbajt vessük ki számításunkból. Mi nem verekszünk, hogy pedig egy
vívómestert béreljünk fel, a ki belekössön, ez rút, piszkos dolog.
– Marad a pénz.
– Igen a pénz. Századunkban legkényelmesebb mód, pénz dolgában tönkre
tenni ellenségünket. Jelen esetben még sokat sem kell koczkáztatnunk,
mert a báró nevetségesen szegény. Kérdezősködtem erdélyi ismerőseimtől,
minő faj ez a Gencsy báróság? Azt felelték: idősb Gencsy Pál télen
báránybőr ködmönben jár vadászni, de csak pecsenyére valót lő. Nyáron
leveti kabátját és ingujjban ebédel. Állítják, három fiú, kilencz leány
van a háznál. Végre ráadásul bizonyos Zsuzsi néni, a kinek kezében a
kormány rúdja fekszik.
– Pompás család. És valóban bárók?
– E tekintetben nincs kétség.
– Tehát pénzügyileg buktatjuk meg, – nevetett Arthur gróf. – Parbleu!
nem messze kell mennünk, ha példát akarunk keresni.
– Tervem van. Tisztességes és rangunkhoz méltó. Bele másztatjuk, s egy
pár hónap mulva biróilag lefoglalják képviselői napidíját. Az ilyen
ember aztán végkép lehetetlen minden lányos háznál.
– Hogy viszed bele?
– Mindjárt meglátod. Menj a leánykák szobájába; szólítsd meg a bárót s
hívd ide egy bizalmas szóra.
E küldetés semmi nehézséggel sem járt s nehány percz mulva Arthur gróf
karöltve vezeti be a fiatal bárót.
– Ülj le, – mondá neki. – Ez itt Porczogh Viktor báró, legjobb barátom,
s beszédünk lesz veled.
Porczogh báró papirlapot nyitott ki, mely hasonlított azon aláirási
ívekhez, mikkel a pesti embert úton-útszélen üldözik.
Pál báró zavartan és bizalmatlanul nézett. Eddig Arthur gróf nem tegezte
őt. Ha találkozott vele a lefolyt héten a Nádor-utczai háznál vagy nem
szólott hozzá, vagy úgy beszélt, hogy az «ön» vagy «te» megszólítást
kikerülte. Tud így a magyar ember beszélni, ha akar.
– Ime, – kezdé Porczogh báró. – Aláirási ív olyan válogatott és «comme
il faut» tánczvigalomra, a milyen még nem volt. Húszan vagyunk és 200
meghívójegynél többet ki nem adunk. Megmutatjuk Pestnek, kik vagyunk? és
hányan vagyunk? A ki ide bejut, az szemen szedett crème, a ki kimarad,
örökre a második osztályba sülyed. Természetes, hogy Dorozsmayné ő
nagyságát ki nem hagyhatjuk. Benne lesz a főrendiház színe, holmi
főispánság vagy miniszterség ide nem elég ajánlólevél. Lásd 19-en már
aláírtuk, a 20-dik hely számodra van hagyva.
– Értem, 19 egy hián 20.
– Vigyen el az ördög közmondásoddal. Lásd, mi ragad rád, ha azzal a
csizmadia-czéhmesterrel, Bogárdy Zoltánnal kompanistáskodol. Itt a
helyed, írd alá.
– Igen szívesen s köszönöm, hogy ki nem feledtetek. Természetesen
ismernem kell azon összeget, a mire kötelezem magamat.
– Az összeg itt nem határoz. Párisból hozatunk szakácsot, Nápolyból
czukrászt, Londonból cselédséget. Minden költség pontosan előre
kiszámítva; egy részvény ára pedig potomság 1200 forint.
– Hogyan? 1200 forint? Sajnálom barátom, ez változtat a dolgon. Ez oly
összeg nekem, minőt én eddig egy lélegzetre soha ki nem mondtam.
– Csak nem utasítod vissza e kitüntetést? Ki akarnád magadat zárni a
legfelsőbb osztályból?
– Oh a mi a megtiszteltetést illeti, nem vagyok érzéketlen iránta, de
ezen összeg fölülmulja erőmet.
– Soha ilyet, – kiálta föl Arthur gróf. – Van-e ára annak, hogy az
ország első gentleman-jei közé számíttassunk? Azt hiszed, nem kapunk
Pesten tízszer ennyi embert, a ki ha csak pénzről volna szó, 10,000
forintot is fizetne, csak velünk tánczolhasson?
– Legkevésbbé sem kétkedem. Én azonban képviselői díjamból élek s csak
rendkívüli kiadásaimra kaptam otthon 500 forintot.
– Ha csak ez a baj, szerzünk mi neked embert, a ki annyit ad kölcsön,
mennyit parancsolsz.
– Becsületemre fogadtam fel, hogy adósságot nem csinálok.
– Oh özönvíz előtti ember, – nevetett Porczogh báró. – Ez még nem tudja,
hogy három dologban nincs becsületszó: primo: hogy többé nem kártyázunk;
secundo: bizonyos szoknya után nem futkosunk; tertio: soha váltót alá
nem irunk. Benne van ez minden kifogástalan dandy codex-ében. Hanc
veniam damus petimusque vicissim.
– Ne kisértsetek; nincs pénzem.
– Ez nem mentség, – felelt Arthur gróf. – Holnap hozzád küldöm udvari
zsidómat, Kohn Fülöp urat, a kinek azon gyengéje van, hogy mentől többet
parancsolsz, annál készebb és alázatosabb.
– Nem kétkedem Kohn Fülöp úr előzékenységében; de majd másként beszélne,
ha a lejárati napon nem fizethetnék.
– Micsoda? más hangon? Látom, sejtelmed sincs róla, ki ez a Kohn Fülöp?
Olyan sajátszerű ficzkó, hogyha a lejárati napon fizetni is akarnál,
térden csúszva kér, hogy könyörülj rajta és prolongálj.
– Elhiszem, jó kamat fejében.
– Kamat? Barátom, ez oly aljas szó, melyet született úr soha ajkára sem
vesz. Jól gondold meg, mit teszesz: mert nem tudom, minő figurát
játszhatol aztán itt, a Dorozsmayné házánál, ha elmondják rólad, hogy
fösvénységből kizártad magad ez előkelők társaságából. Ez a borzasztóan
millionaire kisasszony nem értené, hogy jár valaki a házhoz, s
pénzkérdés miatt lemond azon élvezetről, hogy tánczoljon vele.
Pál báró el volt határozva, hogy az ívet semmi áron alá nem írja s csak
arról gondolkodott, hogy illendő módot találjon a menekvésre.
Ekkor azonban megtoppan a háta mögött egy pár recsegős csizma s Bogárdy
Zoltánt látja közeledni, a ki téntába mártott tollat hoz és mondja:
– Patvarba az ilyen félénk gyerkőczczel; itt a toll, írd alá.
– Hogyan? te is kisértesz?
– Ird alá; a többit pedig bizd rám.
De mily csodálatos változás? Arthur gróf és barátja, egyszerre mintha
kicserélték volna őket, oly természetesnek találták, hogy a kinek nincs
pénze, nem kötelezheti magát. De Bogárdy Zoltán annál kevésbbé tágított.
Karon ragadta fiatal barátját, az asztalhoz vezeté s az ívet aláiratá
vele.
Szegény Pál báró most már egészen elveszté szeme fényét; csak azt tudta:
asztal mellett ül, perczeg valami a kezében s végre ott feketéllett a
fehéren: b. Gencsy Pál s. k.
– Amazok átvették az ívet; hideg köszönetet mormogtak, s minden jó
kedvüket elvesztve, visszatértek a társalkodási szobákba.
Ekkor felkelt székéről az ifjú s megragadva barátja kezét, mondá:
– Zoltán! el vagyok veszve!
– Ezerkétszáz forintért?
– Nagy összeg ez nekem.
– Igen, ha Kohn Fülöp adná. Holnap eljönne hozzád. Már tudná, hogy
aláírtad az ívet s diktálná a föltételeket. 1200 forintért 2000 forint
egy hónapi határidőre! A második hónap végén 4000 forint, s biróilag
lefoglaltatná képviselői napidíjadat. De ne gondolj ezzel. Nem láttad,
mily hosszú orral kotródtak el innen? Mihelyt nem sikerült téged Kohn
Fülöp körmei közé játszani, nem gondolnak többé tánczvigalmukkal sem.
Száz ürügyet találnak a visszavonulásra. Azt mondják, jókor van még s
nincs együtt a társaság. Egymásután kitörlik a neveket s a lapot
széttépik.
– És ha nem tépnék?
– Akkor fizetsz; de nem Kohn Fülöp, hanem én leszek bankárod.
– Zsuzsi néni exkommunikál.
– Gyerek! azt mondom neked, ne félj, míg engem látsz. Azonban eltelt az
idő, oszolnak a vendégek, menjünk szép csendesen mi is haza.
Otthon az ifjú bárót kellemes meglepetés érte. Levél érkezett hazulról s
a vastag lúdtollal, jól ismert vonásokkal irott czímről látta, hogy
Zsuzsi néninek akadtak fontos közleni valói. Élénk kiváncsisággal törte
fel tehát a pecsétet és olvasni kezdett.
«Gencs, nov. 20.
Kedves fiam, Pál! Még nem kaptam leveledet s az csúnya volna tőled, ha
nem tudnám, mennyi dolgod van az országgyűlésen? Mi pedig reggelinél,
ebédnél, uzsoránál, vacsoránál mindig rólad beszélünk, miként tüntetted
ki magad az ülésekben s miként veszed hasznát a sok iskolának, a mit
kitanultál s a mi annyi költségünkbe került.
A lányok egésségesek. Klárit a küküllői alispán megkérte. Özvegy ember,
nem nagyon sok gyermeke van s az idén erdejében annyi makk termett, hogy
1500 forintot kapott a brassói hentesektől. Képzelheted, hogy a fényes
ajánlatot örömmel fogadtuk.
A dió s aszalt szilva, a mit holmid közé dugtam, úgy-e jól esett? Csak
ropogtasd Zsuzsi nénéd ajándékát, legalább van otthon vacsorád s nem
kényszerülsz a drága és utálatos vendéglőkbe menni. Ha fehérruhád
kilyukad, vagy elrongyolódik, küld haza, kifoltozzuk. Lelkére kötöttem
Varjas Andoriásnak, hogy ingeden mindig gomb legyen. Van czérnája fehér
és fekete. A fejős tehenek most rosszul tejelnek, de szép agarad a Rabló
visszakerült kóborlásaiból s a lányok olyan jól tartják, mintha magad
volnál. Jolán húgod gyapot paplant köt számodra, de Pál napra nem lesz
kész. Még csak 16 koczka van, pedig 178 kell.
Most a szebeni kék virágos tányérokról eszünk; kiméljük az új service-t,
mert a cselédek nagyon törik. A len olyan vastag az idén, hogy csak
törölközőket szőhet belőle a takács, de a kertben annyi a hernyótojás az
almafán, hogy nem győzzük pusztítani.
Tegnap itt voltak Marialakyék. Keresztlányom Zsuzsika megnőtt mint a
lödéczi lajtorja. Már nem jár sem rövid ruhában, sem fodros nadrágban,
de rossz kedve volt, mert szorította az új czipője. Igazán szép leány s
miután egyetlen gyermek és szép puszta néz rá, soha se feledd, hogy őt
néztem ki neked feleségül.
Apád szüretkor meghűtötte magát s nagyon köhögött. De főztem neki
árvacsalán, utilapú és cziczkafarkból czukros bonbonokat, azóta jobban
van. Csak ne színá mindig azt a borzasztó erős bethlen-szentmiklósi
dohányt!
Úgy-e nehéz munka a haza javára gyűléseket tartani? De ne szavazz valami
új adóra, mert a régiekben is fülig úszunk. Azt azonban nem bánnám, ha
vasutat indítványoznál Csikszeredától Gencsig, mert igen nehéz innen
külön kocsit küldeni, ha só, riskása, sáfrány kell a házhoz. Küldök jó
reczeptet, melylyel szennyes kesztyűidet kimoshatod, de mielőtt
hordanád, akaszd ki kötélre a folyosón, mert eleinte förtelmes büdös
szaga van.
A majorosné hat cziczája, mihelyt megnő, muffot csináltatunk bőréből a
két kis leánynak; de a szolgabiró, a kit tavaly választottak, gyönyörű
szép zongorát vett a feleségének. Bele is került neki a hozatallal
együtt 37 forintjába!
Hordatjuk a «Marosvásárhelyi közlöny»-t. Félre rakom a számokat, hogy ha
nyáron haza jösz, olvashasd. Borzasztó benne, mint vágták le a tolvajok
a gelenczei zsidónak a fülét, de mikor erre járt a miniszter, a mi
tiszteletesünk olyan szép köszöntő verset írt hozzá, hogy az itteni
iskolás gyerekeknek könyv nélkül meg kellett tanulni.
Édes Pál fiam! ne nagyon nézegesd te azokat a pesti selyem ruhás
fehérnépeket. Lám innen egy fiatal Mikes addig sétálgatott a promenádon
egy selyem ruhás fekete fátyolos uri nővel, kiről azt gondolta grófné,
pedig a theatromban játszik amolyan nyelves szobalányokat. Jobb lesz
tehát, ha gyűlés után haza mégysz, hozatsz Varjas Andoriással ebédet,
este pedig fél kilenczkor imádkozol és lefekszel, mert a hiábavaló
csavargás minden gonosznak kútforrása. Mihelyt fagy, küldök sonkát meg
füstös kolbászt. Most pedig bezárom soraimat és az én Istenem oltalmába
ajánlja Palikáját az őt kimondhatlanul szerető
_Zsuzsi nénije._
U. I. Fel kell bontanom levelemet, mert elfeledtem megírni, el ne
hanyagold a flótázást, mert a mai világban követelik a fiatal embertől,
hogy muzsikális legyen. Aztán oly szép az, ha valaki az udvarra szóló
ablakban flótázik, oda lenn pedig könyhullatások között hallgatják.
Aztán meg ha francziául tudsz is, nem árt, ha néha a német gramatikába
bepillantasz.
_Zs. n._»
Pál báró feszült figyelemmel olvasta ezen hosszú s az idegenre nézve
érdektelen levelet. Olyan világosan meg volt írva benne: ki ő otthon? és
hozzá gondolta, mi lett itten? Közepette a főváros zajának, midőn
már-már be volt sodorva a nagy világ veszedelmeinek örvényébe, oly
megnyugtatólag hatott rá a falusi csend, boldogság és egyszerűség.
Tán unalmat és boszankodást érezve, félreveté a levelet? Tán nevetett az
elfogultság és korlátoltság ily kézzelfogható bizonyítéka fölött? Nem.
Még egyszer átolvasá, s miután minden semmiség érdekelte őt, szemébe
igaz könyek lopóztak. Bajos volt ugyan a sorokban érzékeny s könyet
facsaró ömlengéseket fölfedezni. Ő azonban minden betűből csak azt
olvasta, hogy a kiket otthon hagyott, végtelenül szeretik őt, s
meggyőződve vannak, hogy a mit hazulról hall, hittel és szent érdekkel
fogja olvasni, elkezdve a majorosné hat cziczájától a szolgabiróné remek
zongorájáig.
A naiv hit, ezen minden kétkedést kizáró bizalom és ártatlan föltevés
gyüleszté szemébe a könyeket. Egy egészen más csalárd világból tekintett
vissza az elhagyott atyai házra, az ott fölmerült köznapiságokra, s
mégis tapasztalnia kellett, hogy egyedül ama távol otthon azon szent
hajlék, melyhez tartozik, s a hova ezer csalódások után is mindenkor
mint biztos révbe vissza is térhet.
Eszébe sem jutott, hogy még ma nem is vacsorált, s hogy erejét felülmuló
pénzbeli kötelezettséget vállalt, hanem lefeküdt és aludt világos
virradtig.

IX.
(Szokatlan ünnepélyes szertartással végbement leánykérés; a roham sikert
igér, de még semmi sem bizonyos.)
Nincs Budapesten szebb, uriasabb, tisztább, vidámabb és barátságosabb
lakás, mint a József-tér. A Dunapart csak téli szállás, mert nyáron a
nyugatra hajló nap forró katlanná fűti a szobákat, még a fal s a bútor
is megmelegszik. Itt pedig üde levegő ömlik be a térről s az ablakról
letekinteni, annyi, mint a művészileg gondozott virág- és
bokorültetvények színét, zamatját és frisseségét folytonosan élvezni.
Ily házban tartá uri residentiáját özvegy Bendeffy Károly grófné, kit
You have read 1 text from Hungarian literature.
Next - Esztike kisasszony professzora: Regény - 05
  • Parts
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 01
    Total number of words is 3944
    Total number of unique words is 2084
    33.3 of words are in the 2000 most common words
    45.6 of words are in the 5000 most common words
    52.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 02
    Total number of words is 3974
    Total number of unique words is 2037
    32.9 of words are in the 2000 most common words
    45.9 of words are in the 5000 most common words
    53.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 03
    Total number of words is 4015
    Total number of unique words is 2084
    32.3 of words are in the 2000 most common words
    45.2 of words are in the 5000 most common words
    51.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 04
    Total number of words is 4023
    Total number of unique words is 2046
    32.2 of words are in the 2000 most common words
    45.1 of words are in the 5000 most common words
    51.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 05
    Total number of words is 3862
    Total number of unique words is 1873
    34.4 of words are in the 2000 most common words
    46.5 of words are in the 5000 most common words
    53.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 06
    Total number of words is 3949
    Total number of unique words is 2008
    33.6 of words are in the 2000 most common words
    47.1 of words are in the 5000 most common words
    54.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 07
    Total number of words is 3961
    Total number of unique words is 2052
    33.2 of words are in the 2000 most common words
    45.3 of words are in the 5000 most common words
    52.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 08
    Total number of words is 3931
    Total number of unique words is 1953
    32.9 of words are in the 2000 most common words
    46.7 of words are in the 5000 most common words
    53.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 09
    Total number of words is 3933
    Total number of unique words is 1998
    31.4 of words are in the 2000 most common words
    44.6 of words are in the 5000 most common words
    52.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 10
    Total number of words is 3925
    Total number of unique words is 2012
    33.4 of words are in the 2000 most common words
    46.1 of words are in the 5000 most common words
    52.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 11
    Total number of words is 3940
    Total number of unique words is 1998
    34.1 of words are in the 2000 most common words
    47.3 of words are in the 5000 most common words
    53.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 12
    Total number of words is 3991
    Total number of unique words is 2006
    32.6 of words are in the 2000 most common words
    44.8 of words are in the 5000 most common words
    52.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 13
    Total number of words is 3991
    Total number of unique words is 2015
    34.3 of words are in the 2000 most common words
    47.0 of words are in the 5000 most common words
    53.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 14
    Total number of words is 3964
    Total number of unique words is 2053
    32.7 of words are in the 2000 most common words
    45.8 of words are in the 5000 most common words
    53.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 15
    Total number of words is 3977
    Total number of unique words is 1918
    34.3 of words are in the 2000 most common words
    45.7 of words are in the 5000 most common words
    52.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 16
    Total number of words is 4003
    Total number of unique words is 2089
    32.2 of words are in the 2000 most common words
    45.6 of words are in the 5000 most common words
    52.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 17
    Total number of words is 3973
    Total number of unique words is 2072
    33.4 of words are in the 2000 most common words
    45.9 of words are in the 5000 most common words
    52.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 18
    Total number of words is 3933
    Total number of unique words is 2002
    32.7 of words are in the 2000 most common words
    46.6 of words are in the 5000 most common words
    53.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 19
    Total number of words is 3878
    Total number of unique words is 2036
    33.0 of words are in the 2000 most common words
    45.0 of words are in the 5000 most common words
    52.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 20
    Total number of words is 1167
    Total number of unique words is 726
    41.3 of words are in the 2000 most common words
    54.1 of words are in the 5000 most common words
    61.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.