Esztike kisasszony professzora: Regény - 02

Total number of words is 3974
Total number of unique words is 2037
32.9 of words are in the 2000 most common words
45.9 of words are in the 5000 most common words
53.9 of words are in the 8000 most common words
Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
azt követelte, hogy este hat órakor, az ebéd szokott idején mindenki
jelen legyen. Látszott ebből, hogy az özvegy úgy tekinti őt, mint a
házhoz tartozót, s vigyázott nehogy közte s a társaság más tagjai között
a cselédek különbséget tegyenek.
Arthur grófot e körülmény nyugtalanítani kezdé. Mert megszokta már azon
gondolatot, hogy Louise herczegnőnek udvarol, a négy millióval biró
Esztikét pedig három év mulva nőül veszi. Most pedig egy alkalmatlanul
tolakodó unokaöcs ront közbe, épen mint a regényekben. Ez is felhő volt
ő méltósága láthatárán, mely esetleg viharral is fenyegetőzhetett.
E nyugtalanság fokonként gyűlöletté változott, azonban a háziasszony
akarata és tekintélye ellen fellázadni a képtelenségek sorába tartozott.
Tehát el kellett nyomni a haragot s jó képet mutatni a gonosz játékhoz.
Csak néha ragadta el a heve s akkor nem igen kiméletes megjegyzéseket
tett a mérnök foglalkozására. Máskor csodálkozását fejezte ki, miként
mulattathat valakit az itteni társaság, mely izlés, szokás és nézetek
tárgyában «másoké»-tól különbözik. Sokan félni kezdtek, hogy ezen
gyakori czélzások veszélyes összeütközésekké fajulnak s akkor a ház
csende, a vendégek jó kedve rögtön elszáll.
Szerencsére a mérnök bölcs és gyakorlati ficzkó volt. Maga legjobban
nevetett Arthur gróf élczein s a sűrűn rárakott kétértelműségeket
egyáltalában nem akarta magára venni.
Tulajdonkép pedig a büszke Arthur gróf nem volt itt a maga helyén s ezt
nem is tagadhatta. De vagyonilag megromolva, csak pénzes házasságban
találhatott menedéket.
És már jó három éve, hogy keresi a hozzá méltó menyasszonyt az ország
minden zúgában. Még egyszer sem jutott elhatározáshoz, mert gőgös lelke
föl nem találhatá azon női tökéletességet, mely megérdemlené, hogy
Bendeffy grófnévá emeltessék föl. A kisérletek e tekintetben nem
hiányzottak, de a követelés mindig túlcsigázott volt. Fényes ősi név,
nagy befolyással biró család, ragyogó szépség és ifjúság mellé még
tetemes és biztosított vagyon.
Szerencsétlenségére, a hol eddig a mellőzhetlen kellékeket feltalálni
vélte, a kiszemelt leányok semmi különös vágyat vagy épen lelkesültséget
nem tanusítottak a kinálkozó szerencse iránt.
Szegény leányt pedig Arthur gróf semmi áron sem akart elvenni. Először
mert csak sok pénz mentheti meg az örvényből. Másodszor büszkeségből és
saját értékének módfölötti túlbecsüléséből.
– Mit mondana a világ, ha én, Bendeffy Arthur gróf, koldusnőt vezetnék
oltárhoz! Magamra mondanám ki a lesújtó itéletet, hogy személyem
értéktelen, hogy fényes állásomra méltatlan vagyok. Azt hinnék,
házról-házra kopogtattam s mégsem találtam meg a nőt, a milyen engem
megillet, a milyen engem kielégíthet!
Egy napon a reggeli végén így szólott az özvegy kis leányához:
– Esztikém, kellemes ujságot mondhatok neked. Régi barátnémtól,
Berenczeynétől kaptam levelet; örömmel fogadták meghivásomat és ma
estére ide érkeznek. Már megmondtam a szakácsnénak, hogy egy órával
később ebédelünk, hogy legyen idejük a nőknek az átöltözésre.
– Ki az a Berenczeyné, édes mama?
– Nem emlékezel a kis Rózára?
– Ah, tudom már; de hiszen Róza már nagy leány.
– Igen, nagy, 16 esztendős; teljes két évvel idősb nálad. Te és madame
Escabrotte elibök mentek a vasuti állomásig.
– Drága néni, – szólt közbe Róbert, mert épen vasárnap lévén, szünetelt
a munka, – ha nem volna ellenére, szerencsémnek tartanám, ha hugomat
elkisérhetném.
– Nagyon derék volna, de a kocsiban csak négy hely van.
– Természetes, hogy a kocsis mellé ülök, de megigérem, hogy nem nyúlok a
gyeplőhöz, mert látom, hogy Esztike előre elsápad.
Nevette a társaság ezen őszinte vallomást, csak Arthur gróf vonogatá
vállát, mintha mondaná: ez az ember urak közé tolakodik, s még lovat sem
tud hajtani!
A reggeli után a mérnök egyenesen a kertbe, annak is legelhagyatottabb
sűrűibe bujdoklott. E név, Berenczeyné és leánya, Róza, nagyon érdekes
emléket költött fel szívében. Járta le és fel a kanyargó utakat, kezét
hátra vetette, görcsösen összekulcsolta, fejét lehorgasztotta, s oly
ábrándozólag nézett majd a földre, majd a fák galyaira, mint csak
huszonöt éves fiataltól kitelik, a ki vagy nem talál legszebb
gondolatára rímet, vagy keresi, melyik ágra akaszsza fel magát. Tagadni
sem merjük, hogy ez nem vasuti mérnökhöz illő viselet.
– Berenczeyné? – töprenkedék Arthur gróf, – ha nem csalódom aféle régi
helytartósági tanácsos özvegye. No hiszen szép népet gyűjtenek ide az én
herczegnőim mulattatására!
Még madame Escabrotte-nek sem tetszett a küldetés s gondolá:
– Kedves kis expediczióm lesz ez, mintha bizony a sok utazó közül
tartoznánk megismerni, melyik az a Berenczeyné? az a kéksárga volant-os,
vagy az az olcsó «végeladás»-ból felszalagozott divatbáb?
Megérkezve az állomásra, nézik, vizsgálgatják az érkezőket, a midőn nagy
csodálkozásukra látják, hogy Dorozsmay Róbert már hajlong és ajánlgatja
szolgálatát két uri nő előtt, kik közül az egyik idősebb, a másik pedig
az iskolából megszökött leánykának látszik; e mellett vidám, mindenre
nevet s megengedi, hogy a mérnök átvegye könnyű nyári shawlját és
összerakosgassa a kalap-skatulyákat.
Most már madame és Esztike kisasszony is előléptek s lőn öröm, szíves
fogadtatás és ezer csók a rég nem látott ismerősök között.
Majdnem egy óra kellett, míg az állomástól Harasztosra lehetett érkezni.
Itt azonban Dorozsmayné a kapu előtt várta őket. Arthur gróf, csak
azért, hogy megmutassa ki ő? spanyol grandhoz illő méltósággal sietett a
leszálló hölgyek segítségére, s futó pillantásra méltatá a fővárosból
hozott leánykát. Úgy látszott, hogy a szemle kedvezőleg ütött ki, mert
Róza kisasszony csupa tűz, lélek, kedély, vidámság és fiatalság.
Fájdalom, mind oly tulajdonság, mely szép lehet a maga nemében, de a
pénzes házasságra törekvő gróf baján nem segíthet.
Az érkezett hölgyek 15 percznyi időt kértek az átöltözésre, melynek
leteltével lejöttek az emeletről s rögtön arra meg is szólalt az ebédre
hivó csengetyű, a szokott háromszoros megszakítással.
A dolog természete hozza magával, hogy ily ebédek alatt a társalgás csak
oly tárgyakról folyhat, melyet hivott és hivatlan egyiránt hallhat.
Régen bevett szokás szerint, mindjárt a leves felkanalozása után, az
udvarias vendégek végig nézik a falakon függő ősök arczképeit s
kérdezősködnek mindenről: elkezdve a buzogányos ősapától s a bajusztalan
s hajporos államférfiaktól a legújabb korbeli díszmagyarruhás
exczellencziáig. Ki mit mívelt életében? minő fényes családból hozott
feleséget? minő magas érdemjelt kapott hazafias érdemeinek jutalmául?
Fájdalom! (Arthur grófnak szörnyű bújára) a harasztosi kastély pompái
között ily megbecsülhetetlen kincs egy példányban sem volt feltalálható.
A falakon jelenkori művészek által festett tájképek lógtak, miket
Tihamér a pesti és bécsi műkiállításokból vásárolt össze. A birtok
korábbi urának ősei kótyavetyére kerültek és zsidó uraság mutogatja
azokat vendégeinek, szerényen megvallva, hogy ezek nem saját ősei, hanem
birtokának elődjei.
Egy tudós vendég azonban, a ki távolról ismerte a Berenczey-családot,
megjegyzé, hogy Mária Terézia koronázását követő törvényczikkek végén
egy Berenczey Barnabás, mint tárnokmester szerepel.
Dorozsmay Róbert nem sokat gondolt a koronázási diplomákkal, sem a mult
század krónikásaival, hanem odafordulva szép szomszédnéjához, csendes
hangon mondá:
– Szépséges Róza kisasszony! Nem tudom, emlékezik-e még, hogy ezelőtt
négy esztendővel, midőn kegyed tizenkét éves volt, én pedig a műegyetem
hallgatója voltam, Pesten a Lipót-utczában az apáczák bált adtak. Azon
este mi sokat tánczoltunk együtt s midőn a cottillonban megpihentünk,
így szóltam: nincs szebb leány a teremben, a városban, az országban és
Európában, mint Róza kisasszony. Mihelyt végeztem iskoláimat és jó
hivatalt kaptam, eljövök s megkérem a kezét a mamájától.
A kis leány azt gondolta, lefordul a székről ezen váratlanul érkezett
interpelláczióra és szótlanul nézett majd tányérára, majd a beszélőre, a
ki a legkomolyabban határozott feleletre várakozott. Róbert ezen
hallgatást felbátorító «igen»-kép magyarázván, folytatá:
– Ime, az idő, melyről beszéltem, szerencsésen megérkezett. Igaz, hogy
nem sokszor találkoztunk azóta; de ha láttam azt, a kit szívem szeret, a
korzón, a színházban, a városligetben, mindig kalapot emeltem s azt
gondoltam: itt van ő, a kinek csak egy szavába kerül, hogy már e földön
idvezüljek. Megengedi, hogy beszéljek a mamával és megkérjem kezét?
Róza kisasszony azt hitte minden perczben, hogy föl kell sikoltania. Még
nem régen bábukat öltöztetett, most is gyakran inti anyja, mérsékelje
gyermekes pajzánkodásait, s most egyszerre egy bajuszos férfi, borzasztó
és félelmes, mély hangon azt mondja neki: szeretem önt, legyen az én
kedves kis feleségem.
Szerencsére vége volt az ebédnek s az urak a hölgyeket a kertre nyiló
verandára vezették.
Hanem Esztike, a ki szemközt ült, észrevette, hogy titkos beszéd folyt
rokona és barátnéja között.
– Mit sugdosott neked Róbert bátyám? – kérdé a legelső alkalommal, midőn
a kertben magukra maradtak.
– Azt én nem merem megmondani, – felelt ártatlanul a leány.
– Barátném vagy és titkaid vannak előttem?
– Ne kényszeríts, mert elfutok az erdőbe és soha vissza nem jövök!

III.
(Ingadozás a sok pénzt igérő jövő s a jelenben kinálkozó rang között.
Három remek lövés, mely azonban nem nyeri meg a hölgyek tetszését.)
Másnap a reggeli után Arthur gróf karjára vette a két herczegnőt s a
kert lugosaiban fel s alá vezette őket.
Nem ma társalgott ugyan először herczegnőkkel, de a kikkel e fajból
eddig találkozott, magasan álltak fölötte és áthidalhatlan ür választá
el tőlük. Ha pedig közeledhetett, nem volt kedve vállalkozni, mert a
czím és talán a vagyon mellett is nem volt szép a nő. Hiszen a
legmagasabb rangú családokban is akad leány, a kinek sorsa, hogy szülői
vagy gyámjai olcsón adhassanak túl rajta.
Ezek itt nem gazdagok, de a leány kellemes, sőt elbájoló. Rangjok
kétségbevonhatlan s az elhunyt férjnek táborszernagyi czíme magában
elég, hogy e nők még az udvari körökben is tündököljenek.
Arthur gróf mindig csak a ragyogó világról beszélt s ha szerénytelen
kiváncsiság nélkül tehette, a családnak még külföldön is elterjedt
rokonságairól kérdezősködött. Még ha a nők, őket közelebbről érdeklő
tárgyra is tértek, ő mindig kedvencz eszméi mellett maradt.
A herczegnő igen világos eszű, értelmes és gyakorlati felfogással biró
hölgy volt. És ha egykor férje oldalán kellő szabatossággal is tudta
magas szerepét viselni, otthon saját házi körében, különösen pedig
leánya nevelésében mindig maradt benne valami, a mi az egykori Bogfalvy
Matildra emlékeztetett.
Ilyennek óhajtott ő itt Harasztoson is tekintetni. Ezen természetes és
mesterkéletlen modor kedvelteté meg őket a ház asszonyával. De maguk sem
tehettek róla, ha Arthur grófnak nagyszabású udvarlási modora újra
visszaragadá őket azon idegen világba, melytől a férj halála után végkép
különváltak.
Louise herczegnő szellemileg egészen anyja képmása volt. Tökéletesen
ismerte saját és családjának helyzetét és soha sem ábrándozott arról,
hogy pusztán magas rangjának vonzóereje által oly férjhez mehet, a ki
czím tekintetében egyenlő lesz vele.
A herczegnő tehát csak mosolygott, ha Arthur gróf egészen átadta lelkét
a szédítőleg fényes rang bámulatára. Egyszer szóhoz jutván, így
nyilatkozott:
– A milyen igazi és valódi a mi herczegi czímünk, épen oly nevetséges
volna, ha igényeinket a jövőre nézve ezen helyzethez kötnők. Az egész
vidék tudja, kik vagyunk? és kik nem lehetünk? Kétkednünk sem lehet,
hogy legjobb ismerőink minket maguk között a szegény herczegnőknek
neveznek. Ez okból e hangzatos czím inkább teher és alkalmatlanság
rajtunk, mint előny és a sorsnak kedvezménye. Nem élhetünk mint
herczegnők, mégsem tekinthetjük magunkat egyszerűen bogfalvi
közbirtokosoknak. Akaratunk ellen sok olyan dolgot kell tennünk, a mit
szívesen mellőznénk s nem tehetjük azt, a mire kedvünk volna. Mindig
félünk, hogy valami nevetségest követünk el; mert ha rangunkhoz méltólag
beszélünk, azt mondják, megfeledkezünk bogfalvi parányi uraságunkról; ha
pedig mint ilyenek lépünk fel, kérdik, hova rejtettük herczegi
koronánkat?
Arthur gróf az ilyen bölcs beszédre jóformán nem is hallgatott,
képtelenségnek tartván, hogy valaki a földi dicsőségnek legfensőbb
fokát, melyet magános ember elérhet, így csekélybe vehesse, majdnem
elvesse magától. Inkább arról gondolkodott, hogy esetleg tán épen ő van
a sorstól kiszemelve, hogy e bajokon és hiányokon, ha nem is gyökeresen
és óhajtása szerint, de legalább főrészben segíthessen és Louise
herczegnőt ismét visszahelyezze azon kiváltságos körbe, melyben
születési jogánál fogva otthon van.
A leány pedig elvitázhatlanul szép volt, talán épen olyan, minőt az első
ifjúságon túl levő férfi leghamarabb megszeret. Daczára hizékony
természetének s többé már nem gyermeki életkorának, a fiatal leányi báj,
frisseség, kellem és ártatlan kaczérság nem hiányzott nála. A gömbölyű
arcz és termet, melyet az üde egészség himpora védelmezett, csábító
erővel hatott s a kéjvágyó férfinak szenvedélyét ellenállhatlan erővel
ingerlé.
Arthur gróf hamar észrevette, hogy udvarlását szívesen fogadják. Volt
Louise herczegnő természetes nyájasságában valami igazi és meg nem
hamisított érzék, mely nagyon különbözött sok más nőnek dísztelen
örömétől, mely kiüti magát az arczban és a szemek ragyogásában, a
hányszor remény mutatkozik előnyös házasságra. Arthur gróf tehát boldog
volt s nagyon örült, hogy a ház asszonya félremagyarázhatlan figyelemmel
igyekszik a herczegnőket mentül tovább itt marasztania.
Igaz, hogy a leány szegény volt, ő pedig busásan megrakva adósságokkal;
igaz, hogy ő több izben kijelenté, tetemes vagyon nélkül asszonyt nem
visz haza. De soha eszébe sem juthatott, hogy a szegény leány esetleg
még herczegnő is lehet! Oly tulajdon, mely minden eddigi föltevését
halomra hányá s mint új és kivételes körülmény jelenék meg, mely a
korábbi számítások körén végkép kívül esett.
Aztán jobban megvizsgálva, csakugyan szegény leány volt az ő szíve
választottja? E szó: szegény, határozatlan fogalom és ezer értelmezést
eltűr. Előtte pedig a bogfalvi 1500 holdas örökség csekélységét a
herczegi palást hermelinje túlbőven eltakarta.
És csak most, midőn szeretni kezdett, vette észre, mily nevetségesnek
tünhetett fel ő eddig a Dorozsmay házban? Van-e abban józan ész, férfias
okosság, ha 30 éves ember tréfál, enyeleg a 14 éves gyermekkel, azon
utógondolat mellett, hogy három év mulva még kezét is kérheti!
Elhatározta tehát, hogy ha a herczegnők búcsút vettek, ő is visszatér a
fővárosba s eléterjeszti édes anyja előtt házassági szándékát, azután
pedig feleségül veszi a nőt, a ki díszt hoz a házhoz, a férjnek pedig a
török paradicsom minden kigondolható élvezetét.
Mielőtt azonban e boldog ábrándok beteljesülnének, az irigy sors ő
méltóságának uri türelmét nehéz megpróbáltatások alá vetette.
A kertben Róbert, Róza és Esztike sétálgattak. A két utóbbi között
komoly fachée uralkodott: mert a ház kisasszonya lelke mélyében sértve
érezé magát azon bizalmatlanság miatt, hogy gyermekkori barátnéja nem
akarta megmondani, mit beszélgetett oly titkosan a tegnapi ebéd alatt az
ő unokaöcscse, kit ő vezetett be a házhoz?
A mérnök azonban észre sem vette a szörnyű változást, mindig kettőjökhez
intézé megjegyzéseit s most, midőn oly helyre jutottak, a hol a kert
kerítését valamely gazdasági épület fala képezé, mondá:
– Ah, ez pompás hely. Kiváncsi volnék megtudni, mennyit veszt
gyakorlottságából az olyan ember, a ki három hónap óta nem lőtte ki
pisztolyait.
Ezt mondva, gyors léptekkel tért vissza a kastélyba s nehány percz mulva
hóna alatt igen gyanús külsejű szekrénykével érkezett a leányok
társaságába.
A mérnök megtölté fegyvereit, azután előkeresé tárczáját, melybe
jegyzeteit szokta bevezetni, kitépett onnan egy lapot, s miután arra egy
széndarabkával valamit rajzolt, a mi semmihez sem hasonlított, a papirt
gombostűvel a falra tűzé, s lőtt egymásután kettőt. Ekkor egyik
pisztolyát újra tölté, s rögtön arra eldördült a harmadik lövés is.
A fegyverropogásra a kastély többi vendégei is közeledtek s Louise
herczegnő vezérlete alatt még a távolból kiáltozának, hogy mindent
helyén kell hagyni, mert ők maguk akarnak birálókul föllépni, hogy a
lövészt, ha érdemli, megkoszorúzzák.
Uri háznál soha nem tapasztalt zavar támadt s csak egy meggondolatlanul
kiejtett szótól függött, hogy vész és botrány keletkezzék. A hölgyek víg
nevetés között értek ugyan a falkerítés alá, melyen a czéllap most is
ott fehérlett, de csak egy oldalpillantás kellett s mindnyájan
egymásután elhallgattak, elhalaványodtak.
Mit láttak? A szénnel rajzolt ábra ismert arczképet rajzolt eléjük. A
három golyó közül kettő a szemet, egy az ajk közepén oly jellemzetes
szájat rögtönzött oda, hogy lehetetlen volt Arthur gróf karrikaturájára
nem ismerni. A szénnel rajzolt vonalak határozatlanságát az átfuródó
golyók nyomai oly csodálatos ügyességgel egészítik ki. Mindenki ráismert
az eredetire, de mindenki birt oly gyöngédséggel s elővigyázattal, hogy
gondolatát elnyomja és semmit el ne áruljon.
Sőt legelőször is Louise herczegnő adá jelét páratlan lélekjelenlétének,
a midőn a czéltáblául szolgált papirlapot széttépte és így kiáltott fel:
– Ezúttal elmarad a koszorú, mert a golyók hibáztak; az egyik nagyon
balra, másik jobbra, a harmadik igen alant talált. Mindhárom lövés
kerülgette a czentrumot, de egyik sem talált bele. Máskor jobb
szerencsét kivánunk a lövésznek.
Arthur gróf büszkébb volt, mintsem hálás köszönetet inthetne herczegi
védelmezője felé. Csak azt érzette, hogy iszonyúan meg van alázva, s
hogy azon ember, a kit ő gúnyaival üldözött, félelmes is lehet.
Egyszerre lezuhanni érzé magát azon magasságból, honnan ez ideig oly
megvetőleg nézett alá. Szemével láthatta, hogy ezen mérnökkel szemben
hiába folyamodik a nagy urak mentségéhez, mert ha ezen embert megsérti
valaki, nem tekint hivatalos állomására, nem kellemes helyzetére e
házban, hanem megállja helyét s ha közé vág, aczélszilárd kézzel vívja
ki férfias bátorságának elismertetését.
Mit tehetett ő ily elszánt ficzkóval? másodszor: a főúr a munkája után
élő honoratiorral?
Elhatározta tehát, hogy tűr, hallgat és semmit észre nem vesz, míg a
véletlen alkalmat nem nyújt.
Ezalatt a hölgyek minden áron jó kedvet igyekeztek mutatni, mert csak ez
adott reményt a fenyegető vész elhárítására. A jámbor lelkű herczegnő
(született Bogfalvy) még vigasztalá is Róbert urat, hogy majd máskor
szerencsésebben lőhet.
Ily feszült helyzetben a ház asszonya valami társasjátékot
indítványozott, mely falusi szokás szerint sok szaladgálás, nevetés és
elfogdosás közt megy végbe s a legalkalmasabb eszköz arra, hogy a
történteket kiverjék fejükből; már tudniillik azok, kik örültek, ha
feledhettek és más óhajtásuk sem volt, mint feledni.
Ebéd után, a midőn a társaság a verandán hűs levegőt szítt, a ház
asszonya házi gondok czíme alatt a földszinten fekvő könyvtárba, mely
egyszersmind földesuri legfensőbb kabinet is volt, karszékbe veté magát
s egy előcsengetett szolga által Róbert urat hivatá.
A szigorúságot hirdető hely, az ünnepélyes meghivás, jobban mondva
megidézés, előre tudtul adá az ifjúnak, hogy e találkozás az «ad
audiendum verbum» komolyságával bír. Tudta, hogy most jól megmossák
fejét.
Nem is csalódott. Dorozsmayné redőzött homlokkal hosszú nagybőjti
prédikácziót tartott. Nem helyeselte Arthur gróf ingerkedéseit, de
határozottan rosszalta az erre adott nagyjelentőségű választ.
A mérnök alázattal hallgatta végig a dorgálást; egy szóval sem menté
magát s végül mondá:
– Legyen megnyugodva, drága nénikém, úgyis e mai nappal minden
surlódásnak örökre vége van. Épen most kaptam az államvasuti
igazgatóságtól sürgős rendeletet, hogy itteni munkámat adjam át
segédemnek s haladék nélkül menjek három tervezett állomással tovább s
így holnap virradat előtt már útra kelek.
Dorozsmayné kétkedni látszott ezen állítás igaz voltán, de midőn a
mérnök, saját igazolására, kabátja zsebébe nyúlt s a hivatalos
rendeletet eredetiben akarta előmutatni, szólott:
– Elég. Nem szeretem családom körében az «okmányokkal támogatott
bizonyítékokat». Ha nem hiszek a szónak, még kevésbbé hajlok meg a nagy
pecsétes levelek előtt. Mehetsz, mikor akarsz, de ne feledd, hogy míg
élek, mindig itthon vagy e háznál és halálom esetére sem feledkezem el
unokaöcsémről.
– Kérem, nénikém, ne beszéljünk ily dolgokról.
– Van pénzed?
– Engem a kormány tisztességesen fizet, s ezen vendégszerető vidéken
alig van kiadásom. Most is különös bizalom és kettős díj mellett utazom
újabb rendeltetésem helyére, a hol ezelőtt két alámrendelt működött. Az
egyik a vasutat posványon keresztül pilotákra épített gránit-viaducton
akarta keresztülvinni; a másik elkerülte a posványt, de neki vitte a
vasutat egyenesen a falunak s ott nemcsak a bárónak kastélyát, de még a
pápista papnak gót templomát is leromboltatni javasolta. Nekem egy
harmadik irányt kell feltalálnom, hogy csatlakozási pontot keresve,
kényelmesen beroboghassunk a hatvani indóházba.
Ezzel vége volt az audiencziának.

IV.
(Van ebben egy párocskának igen vad-érzékeny eljegyzése; egy másiknak
pedig rögtönzött és igen prózai egybekelése.)
Másnap, bizonyos okok folytán, Dorozsmay Róbert mérnök helyénvalónak
találta utazását ebéd utánig elhalasztani.
Láttuk már, hogy a reggeli s az ebéd közötti órákban volt azon időpont,
melyben Harasztoson hivatalos intézkedések mentek végbe. Ekkor adá
tudtul a ház asszonya akaratát, döntő itéletét «urbi et orbi».
Ott ült tehát a könyvtárban, férjének zöld bőrrel borított karszékében s
becsörgeté a «táblaterítőt», mint leghivatalosabb egyéniséget, s ez
által kéreté Berenczeyné barátnéját és leányát, Róza kisasszonyt, hogyha
nekik is úgy tetszenék, igen szívesen látná őket egy rövid szóra.
Egy másik közönséges szolgával Róbert mérnököt hivatá, a ki valószinűleg
nem nagyon távol rejtőzködhetett, mert nehány másodpercz elteltével már
hódolt a megidéztetési parancsnak. A néni csak kezével intett neki, hogy
üljön le valahová, a hol széket talál.
Csakhamar azután jött Berenczeyné is leányával, s miután ezeket pompás
selyemkarszékekbe ülteté, haladék nélkül így szólt:
– Van itt a háznál két engedetlen gyermek, kiknek rossz hirét hallottam.
Kémeim azt súgják fülembe, hogy Róbert öcsém hirtelen férfi akar lenni s
a kastélyba mulató egyik kisasszonykának olyan dolgokat mondogat, miket
a verseskönyvekben szerelemnek szoktak nevezni.
Ezen bekezdés hallatára Róza kisasszony felugrott székéről s nem
gondolva meg, hogy így legegyenesebben magára vall, követte természete
hajlamát, melyet Isten emberbe és állatba öntött, hogy a hol veszedelem
üt ki, a legelső védelem a megfutamodás.
Mint az ívről lepattant nyílvessző lövődék az ajtó felé, de anyja sem
rest, utána iramodik, útját állja, feltartóztatja s karjaiba ragadja.
– Hova szaladsz a nagy világba, a hol utól nem érnélek? Ne félj, ülj
mellém, mert anyád mellett nem lehet bántódásod.
– Róbert öcsém, – folytatá Dorozsmayné, – igaz-e, hogy te itten
jelenlevő Berenczeynének leánykáját, Róza kisasszonyt szereted, s ha
hozzád megy, elveszed feleségül s boldogul élsz vele holtodiglan,
holtaiglan?
– Igen! – felelé a szögletből Róbert mérnök oly hangon, mely a leányka
fülében úgy hangzott, mintha kisértet szólalna meg a kályha mögül, –
szeretem, s ha hozzám jő, életemnek nem lesz más czélja, mint őt
boldoggá tenni.
– Hallotta ezt Róza kisasszony?
Hallani ugyan nagyon is jól hallotta, de felelet helyett úgy elbujdosott
édes anyja fodrainak és csipkéinek felhőjébe, hogy a két asszonynak mind
a húsz körmére volt szükség, míg onnan napfényre hozhaták.
– Felelj! – mondá most a néni bizalmasabb hangon.
– Csak azt mondd, – folytatá az anyja, – a mit gondolsz, a mit érzesz.
De a szegény kis leány azt hitte, mindjárt rászakad a terem boltozata.
Úgy pihegett, mint a csapó-kalitkában megfogott madár. Hiába biztatta,
ölelte, csókolta anyja; mindent eltűrt, mint az oltáron álló szent
szobor, csak hangot nem adott.
– Gyermek, – szólt Berenczeyné, – e pillanatban egész élted
boldogságáról kell határozni. Nézd Róbert urat, mily esdekelve tekint
rád s várja nyilatkozatodat. Mi téged semmire sem kényszerítünk. Szabad
vagy s akármit felelsz, azontúl is legkedvesebb leánykám maradsz. De ha
föl vagy szólítva, az udvariasság követeli, hogy igen-t, vagy nem-et
felelj.
Még ezen anyai oktatás sem fogott rajta. Szerencsére Róbert szólott
közbe:
– Kedves, drága Róza kisasszony; egyetlen angyalom, reményem és
boldogságom!
Ezen «rövid, de velős» szónoklat végre hatást látszott igérni; mert
lassan és félénken fölemelé fejét a leány s valamit súgott az anyja
fülébe.
– Mit mondott? mit mondott? – kérdék a többiek.
– Azt mondta, – felelé Berenczeyné, – a mint a mama parancsolja.
– Nagyon helyes, – bátorítá Dorozsmayné, – de nekünk fönhangon kimondott
szóra van szükségünk. Oly nehéz az, ha szeretünk, azt mondani, igen, ha
nem szeretünk, csak megrázzuk a fejünket?
Erre a kis leány nagyon világosan megrázá a fejét.
– Hogyan! – kiáltának mindnyájan. – Nem szereti?
A leányka ismét megrázta fejét és anyja fülébe súgott.
– Ah, ez már más; csak arra felelt tagadólag, hogy nem oly nehéz igent
vagy nemet válaszolni.
– Helyes, derék, – kiáltá Dorozsmayné, – tehát ha nem nehéz, halljuk azt
a piczi kis szócskát.
Erre aztán elszállott mégis a leányka ajkáról egy alig érthető hang,
mely igen, de nem is lehetett. De miután fejét most nem rázta, hanem
csendesen lehajtotta, az egész társaság egyhangulag úgy fogadta, mint
beleegyezést.
Róbert előrohant, hogy hálát rebegjen s meg akará csókolni imádottjának
kezét. Ezen igyekezet alatt nyílást talált a leányka s kifutott a
teremből. Vissza sem nézett az ajtóból, különben észreveheti, hogy
ezúttal nem veszik üldözőbe.
– Most azonban – szólt határtalan úrnői hangon Dorozsmayné – az
eljegyzés megtörtént, s ha Isten éltet, meg is tartjuk itt nálam a
lakodalmat mához két esztendőre.
– Hogyan! két esztendőre?
– Én hármat mondtam volna, – veté közbe az anya.
– Kettő elég. A 18 éves kor előtti házasság nem hoz szerencsét. A
leánynak van ideje várni. Róbertnek pedig sok a dolga, s ki kell magát
tüntetnie pályáján hivatalbeli főnökei előtt. Házassági ajándékul készen
fekszik számatokra nálam 50,000 forint. Egy szót se! Egyetlen élő
rokonom vagy s minden hálálkodás sértené fülemet.
– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –
Ezen érzékeny, helyesebben mondva kissé diákos színezetű eljegyzés után
Arthur gróf is visszatért a fővárosba s ott édes anyja, özvegy Bendeffy
Károlyné előtt mindent elmondott, a mi vele Harasztoson, a Dorozsmay
háznál történt s kijelenté, hogy Hohenmark Louise herczegnőt nőül venni
szándékozik, de édes anyja beleegyezése nélkül eddig még kötelező
igéretet nem adott.
Arthur gróf azonnal tapasztalá, hogy édes anyja a házassági terv
hallatára épen nem lelkesedik föl. Uri szokás szerint a legfőbb kifogás
a vállalat pénzügyi oldala ellen emelkedett. A czím szép, a leány derék,
de a hozomány megdöbbentőleg vékony. A fiatal gróf birtokai pedig már
eddig is több mint fele értékig adóssággal terhelve lévén, úgy
mutatkozott, hogy anyjának aligha igaza nincs.
Másnap már örvendett, hogy a kimenthető folytonos udvarláson kívül egy
határozott szót sem hagyott zálogban. Még fel-feltünt olykor kéjvágyó
szeme előtt a teljesen kifejlődött és gyönyörre ingerlő női alak; de mit
használ ez ott, a hol főleg sok pénzre van szükség? A kielégített
szerelem hamar elröpül s mi marad azután? unalom, bánat, örökös
pénzzavar egy pillanatnyi eltántorodás miatt.
Harmadnapra már útban volt. Bécsben csak meghált, onnan pedig egyenesen
Párisba, a szomorodott szívek vigasztaló Mekkájába robogott azon
elhatározással, hogy fölkeresve régi pajtásait, a világváros
You have read 1 text from Hungarian literature.
Next - Esztike kisasszony professzora: Regény - 03
  • Parts
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 01
    Total number of words is 3944
    Total number of unique words is 2084
    33.3 of words are in the 2000 most common words
    45.6 of words are in the 5000 most common words
    52.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 02
    Total number of words is 3974
    Total number of unique words is 2037
    32.9 of words are in the 2000 most common words
    45.9 of words are in the 5000 most common words
    53.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 03
    Total number of words is 4015
    Total number of unique words is 2084
    32.3 of words are in the 2000 most common words
    45.2 of words are in the 5000 most common words
    51.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 04
    Total number of words is 4023
    Total number of unique words is 2046
    32.2 of words are in the 2000 most common words
    45.1 of words are in the 5000 most common words
    51.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 05
    Total number of words is 3862
    Total number of unique words is 1873
    34.4 of words are in the 2000 most common words
    46.5 of words are in the 5000 most common words
    53.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 06
    Total number of words is 3949
    Total number of unique words is 2008
    33.6 of words are in the 2000 most common words
    47.1 of words are in the 5000 most common words
    54.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 07
    Total number of words is 3961
    Total number of unique words is 2052
    33.2 of words are in the 2000 most common words
    45.3 of words are in the 5000 most common words
    52.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 08
    Total number of words is 3931
    Total number of unique words is 1953
    32.9 of words are in the 2000 most common words
    46.7 of words are in the 5000 most common words
    53.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 09
    Total number of words is 3933
    Total number of unique words is 1998
    31.4 of words are in the 2000 most common words
    44.6 of words are in the 5000 most common words
    52.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 10
    Total number of words is 3925
    Total number of unique words is 2012
    33.4 of words are in the 2000 most common words
    46.1 of words are in the 5000 most common words
    52.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 11
    Total number of words is 3940
    Total number of unique words is 1998
    34.1 of words are in the 2000 most common words
    47.3 of words are in the 5000 most common words
    53.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 12
    Total number of words is 3991
    Total number of unique words is 2006
    32.6 of words are in the 2000 most common words
    44.8 of words are in the 5000 most common words
    52.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 13
    Total number of words is 3991
    Total number of unique words is 2015
    34.3 of words are in the 2000 most common words
    47.0 of words are in the 5000 most common words
    53.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 14
    Total number of words is 3964
    Total number of unique words is 2053
    32.7 of words are in the 2000 most common words
    45.8 of words are in the 5000 most common words
    53.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 15
    Total number of words is 3977
    Total number of unique words is 1918
    34.3 of words are in the 2000 most common words
    45.7 of words are in the 5000 most common words
    52.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 16
    Total number of words is 4003
    Total number of unique words is 2089
    32.2 of words are in the 2000 most common words
    45.6 of words are in the 5000 most common words
    52.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 17
    Total number of words is 3973
    Total number of unique words is 2072
    33.4 of words are in the 2000 most common words
    45.9 of words are in the 5000 most common words
    52.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 18
    Total number of words is 3933
    Total number of unique words is 2002
    32.7 of words are in the 2000 most common words
    46.6 of words are in the 5000 most common words
    53.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 19
    Total number of words is 3878
    Total number of unique words is 2036
    33.0 of words are in the 2000 most common words
    45.0 of words are in the 5000 most common words
    52.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Esztike kisasszony professzora: Regény - 20
    Total number of words is 1167
    Total number of unique words is 726
    41.3 of words are in the 2000 most common words
    54.1 of words are in the 5000 most common words
    61.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.