Emil, vagy a nevelésről - 45

Total number of words is 4137
Total number of unique words is 1961
29.7 of words are in the 2000 most common words
42.4 of words are in the 5000 most common words
48.9 of words are in the 8000 most common words
Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
kevésbbé kényes kiválóságuk dolgában, mióta ez nem érdeklik őt s mindig
elég szeretetreméltóknak találja őket, olyan emberekről lévén szó, a kik
sohasem fognak neki semmit jelenteni.
Ha az igazi szerelem tudna kaczérsággal élni, azt kellene hinnem, hogy
ennek némi nyomai is megtalálhatók abban a módban, a hogy Zsófia velük
viselkedik szerelmese jelenlétében. Azt lehetne mondani, hogy nem érve
be azzal az égő szenvedélylyel, a melyet benne a tartózkodás és a
beczézgetés válogatott elegyítésével szít, nem bánja azt sem, ha ezt a
szenvedélyt még egy kis nyugtalansággal is ingerli; azt lehetne mondani,
hogy szándékosan felvidítva fiatal vendégeit, Emil kínjainak eszközévé
teszi annak a vídámságnak a varázsát, a melyet vele szemben nem mer
tanusítani. De Zsófia sokkal is figyelmesebb, sokkal is jobb és sokkal
is helyesebb ítéletű, semhogy valósággal kínozza őt. A szerelem és a
becsületesség helyettesíti nála az elővigyázatosságot, hogy enyhítsék
ezt a veszedelmes ingert: ért hozzá, hogy kell őt felingerelni és
megnyugtatni épen akkor, a mikor szükséges és ha néha nyugtalanítja is,
soha el nem szomorítja. Bocsássuk meg azokat a gondokat, melyeket annak
szerez, a kit szeret, annak a félelemnek kedvéért, hogy sohasem lehet
elég erősen hozzá lánczolva.
De micsoda hatással van ez a kis ravaszkodás Emilre? Féltékeny lesz-e?
vagy nem lesz féltékeny? Ezt kell megvizsgálni, mert az ilyen kitérések
is könyvem czéljára tartoznak és nem igen távolítanak el tárgyamtól.
Már az elébb megmutattam, hogy mikép lopózik bele ez a szenvedély az
ember szívébe olyan dolgoknál, melyek csak a képzelődés szüleményei. A
szerelemben azonban ez más dolog; itt a féltékenység oly szoros
kapcsolatban látszik a természettel, hogy csak bajosan tudjuk elhinni,
hogy belőle ered. Még az állatok példája is, melyek közül nem egy a
tombolásig féltékeny, úgy látszik, mintha czáfolhatatlanul állapítaná
meg az ellenkező nézetet. Vajjon az emberek képzelődése tanítja rá a
kakasokat, hogy darabokra tépjék egymást, meg a bikákat, hogy
agyondöfködjék egymást?
Az ellenszenv minden ellen, a mi megzavarja és akadályozza
élvezeteinket, természetes indulat. Ez tagadhatatlan. Bizonyos pontig az
a vágy is az, hogy kizárólagosan bírjuk, a mi nekünk tetszik. De mikor
ez a vágy szenvedélylyé válva tombolássá, vagy gyanakvó, keserű
képzelődéssé alakul át, az már más dolog. Ez a szenvedély lehet
természetes vagy nem természetes; ebben disztingválni kell.
Az állatokról vett példát már régebben megvizsgáltam _Értekezés_-emben
_az egyenlőtlenségről_ és most, hogy újra elmélkedem rajta, az a
vizsgálat elég alaposnak tűnik fel, hogy az olvasót ráutalhassam. Csak
azt fűzöm hozzá azokhoz a megkülönböztetésekhez, melyeket abban az
írásomban tettem, hogy az a féltékenység, mely a természetből ered,
nagyon sok tekintetben függ a nemiség hatalmától és hogy mikor ez a
hatalom határtalan vagy annak látszik, ez a féltékenység tetőpontjára
ér; mert akkor a hím, szükségletei szerint mérve jogait, sohasem nézhet
máskép egy másik hímre, mint alkalmatlan versenytársra. Ugyanezeknél a
fajoknál a nőstények, mindig annak engedelmeskedve, aki először jött,
csakis a foglalás jogán lesznek a hímekéi és örökös harczokat okoznak
ezek között.
Azoknál a fajoknál ellenben, a hol csak egy párosodik egygyel, a hol a
párosodás bizonyos morális köteléket eredményez, a házasság egy nemét, a
nőstény választása alapján azé a hímé levén, a melyet maga szerzett
magának, rendszerint megtagadja magát mindenki mástól; a hím pedig,
hűségének biztosítékául kérve ezt a kizárólagos vonzódást, ép oly
kevéssé ingerlődik fel más hímek láttára és békésebben él velük. Ezekben
a fajokban a hím osztozik a kis magzatokról való gondoskodásban és a
természet ama törvényeinek egyikénél fogva, melyeket nem lehet
meghatottság nélkül szemlélni, úgy tetszik, hogy a nőstény viszonozza az
apának azt a ragaszkodást, a melyet gyermekei iránt tanusít.
Ha most már az emberi nemet szemléljük kezdetleges egyszerűségében,
könnyű meglátni a hím korlátolt képességéből és vágyainak mérsékletéből,
hogy a természettől arra van rendeltetve, hogy érje be egy nősténynyel.
Ezt igazolja a két nem számbeli egyenlősége, legalább a mi éghajlatunk
alatt; ez az egyenlőség egyáltalán nincs meg azoknál a fajoknál,
melyeknél a hímek nagyobb ereje több nőstényt egyesít egyetlen himmel.
És bár az ember nem költ mint a galamb és bár abban a tekintetben, hogy
nincsenek szoptatós emlői, a négylábúak osztályához tartozik, a
gyermekek oly sokáig földöncsúszók és tehetetlenek, hogy ők és az anyjuk
csak nehezen tudnának ellenni az apa ragaszkodása nélkül és a nélkül a
gondoskodás nélkül, a mely ennek az eredménye.
Az összes megfigyelések tehát egyesülnek annak bizonyítására, hogy a
hímek féltékeny tombolásából bizonyos állati fajtákban egyáltalán nem
lehet semmit következtetni az emberre nézve és még a déli éghajlatok
kivétele is, a hol a soknejűség dívik, csak annál jobban bizonyítja a
tételt, mert itt a nők számbeli többségéből folyik a férjek zsarnoksága
és mert saját gyöngeségének érzése veszi rá az embert, hogy a
kényszerhez forduljon a természet törvényeinek kijátszása végett.
Nálunk, a hol ugyanezek a törvények ebben a tekintetben kevésbbé
játszatnak ki, de annál jobban kijátszatnak egy ellenkező és
gyűlöletesebb értelemben, a féltékenységnek indító oka inkább a
társadalmi szenvedélyekben van meg, mint a kezdetleges ösztönben. A
gáláns viszonyok legnagyobb részében a szerelmes sokkal jobban gyűlöli
vetélytársait, mint a mennyire szerelmesét szereti; ha attól fél, hogy
nemcsak ő egymaga hallgattatik meg, ez annak az önszeretetnek az
eredménye, melynek eredetére rámutattam és inkább a hiúság szenved
benne, mint a szerelem. Máskülönben félszeg intézményeink olyan
képmutatókká tették a nőket[147] és annyira felcsigázták étvágyukat,
hogy alig lehet számítani még legkipróbáltabb ragaszkodásukra is és hogy
már nem is tudják a kedvezésnek olyan jeleit adni a melyek
megnyugtathatnák a versenytársaktól való félelmet.
Az igazi szerelemben máskép áll a dolog. Fentebb idézett írásomban
megmutattam, hogy ez az érzés nem annyira természetszerű, mint a hogy
gondolná az ember és nem csekély különbség van a között az édes
megszokás között, a mely lelkileg összeköti a férfit hitvestársával és a
között a féktelen hév között, a mely megrészegíti agyrémszerű vonzó
tulajdonságaival egy lénynek, melyet nem lát többé olyannak, amilyen. Ez
a szenvedély, a mely csak kizárást és kedvezést ismer, a hiúságtól csak
annyiban különbözik, a mennyiben a hiúság mindent követel és nem nyújt
semmit, tehát mindig méltánytalan, holott a szerelem ép annyit ad, a
mennyit követel, tehát magában véve méltányossággal teljes érzés.
Máskülönben mennél követelőbb, annál hiszékenyebb: ugyanaz az illuzió, a
mely előidézi, könnyen hajlóvá teszi a rábeszélésre. Ha a szerelem
nyugtalan, a becsülés bizalommal teljes és becsülés nélkül sohasem volt
szerelem tisztességes szívben, mert abban, a mit szeret, mindenki azokat
a tulajdonságokat szereti, melyeknek fontosságot tulajdonít.
Mindez jól meg lévén világítva, egy szempillantásra meg lehet mondani,
minémű féltékenységre képes Emil, mert alig, hogy ennek a szenvedélynek
megvan egy csirája az emberi szívben, a formáját egyedül a nevelés
határozza meg. Emil szerelmes és féltékeny, de nem lesz haragos,
rosszkedvű, gyanakvó, hanem gyöngéd, érzékeny és félénk: inkább meg lesz
ijedve, mint felingerelve; sokkal inkább igyekezni fog megnyerni
szerelmesét, mint fenyegetni vetélytársát; elhárítaná, ha lehetne, mint
valami akadályt, a nélkül, hogy gyűlölné, mint ellenséget; ha pedig
gyűlöli, nem azért gyűlöli, hogy elvitasson tőle egy szívet, melyre
igényt tart, hanem a valóságos veszély miatt, a melyben forog, hogy
elveszítheti; igazságtalan gőgje nem fog ostoba módon megütközni azon,
hogy valaki versenyre mer kelni vele; megérti, hogy a kedvezés maga
egyedül csak az érdemre van alapítva és hogy a becsület az eredményben
rejlik s ezért megkettőzteti igyekezetét, hogy szeretetreméltó legyen és
ez valószinűleg sikerülni is fog neki. A nagylelkű Zsófia mikor
felingerli szerelmét néhányszori ijedséggel, tudni fogja ezt az
ijedséget szabályozni és őt kárpótolni érte; a versenytársakat pedig, a
kiket csak azért tűrt meg, hogy próbára tegye őt, hamarosan félretolja.
De hova is ragadtattam észrevétlenül magamat? Oh, Emil, mi lett belőled?
Felismerhetem e benned tanítványomat? Mily mélyre látlak sülyedni! Hol
az az oly keményen nevelt fiatal ember, a ki szembeszállott az időjárás
viszontagságaival, a ki rászánta testét a legkeményebb munkára, lelkét
pedig egyedül a bölcseség törvényeire, hozzáférhetetlenül az
előítéleteknek, a szenvedélyeknek; a ki csak az igazságot szerette, a ki
csak az észnek engedett és nem ragaszkodott semmihez, a mi nem lényének
alkatrésze? Most elpuhulva a tétlen életben nőket ural; az ő mulatságaik
a foglalkozása, az ő akaratuk az ő törvénye; sorsának bírája egy fiatal
leány; a komoly Emil egy gyermek játékszere!
Ilyenek az élet színjátékának változásai: minden kornak megvan a maga
rugója, a mely mozgatja; de az ember mindig ugyanaz. Tíz éves korában a
sütemények vezetik, húsz éves korában a szerelmese, harmincz éves
korában az élvezetek, negyven éves korában a becsvágy, ötven éves
korában a kapzsiság: mikor fog egyedül csak a bölcseség után szaladni?
Boldog az, a kit akarata ellenére is erre vezetnek! Mi fontossága van
annak, hogy milyen vezető után jár, ha ez a czélhoz vezeti? A hősök,
maguk a bölcsek is megfizették ezt az adót az emberi gyöngeségnek és a
kinek ujjai orsókat törtek össze, azért nem lett kevésbbé nagy ember.
Ha ki akarod terjeszteni a szerencsés nevelés hatását az egész életre,
hosszabbítsd meg az ifjúságon át a gyermekkor jó szokásait és ha
növendéked az, a minek lennie kell, gondoskodjál róla, hogy minden
időben az legyen. Ez az utolsó simítás, a melyet művednek még adnod
kell, hogy tökéletes legyen. Különösen azért fontos dolog, hogy a fiatal
embereknek meghagyják a nevelőjüket, mert máskülönben nem igen kell
attól félni, hogy szerelmi ügyüket ne tudnák nélküle elvégezni. A
nevelőket és kivált az apákat az szokta megtéveszteni, hogy azt hiszik,
az egyik életmód kizárja a másikat és hogy a mint az ember felnő, le
kell mondania mindenről, a mit kis korában tett. Ha ez így volna, akkor
mire való volna gondját viselni a gyermekkornak, ha jó vagy rossz
felhasználása elmúlnék vele együtt és ha az ember szükségszerűen más
gondolkodásmódot is venne fel, valahányszor teljesen különböző életmódra
tér át?
Valamint hogy csak nagy betegségek bontják fel a folytonosságot az
emlékezetben, ép úgy csak nagy szenvedélyek teszik ugyanezt az
erkölcsökben. Az izléseink és a hajlamaink változnak ugyan, de ezt a
változást, bár néha elég hirtelen, enyhítik a megszokások Hajlamaink
egymásra következésében, ép úgy, mint a szinek helyes fokozatában, az
ügyes művésznek észrevehetetlenné kell tenni az átmeneteket,
összeelegyíteni és keverni a tónusokat és hogy semmiben se mutatkozzék
szakadás, többféle tónust rakni fel az egész munkára. Ezt a szabályt
megerősíti a tapasztalat; a mértéktelen emberek mindennap
megváltoztatják vonzódásaikat, izlésüket, érzéseiket és nincs más
állandóságuk, mint csak a változás megszokása; de a rendszeres ember
mindig visszatér régi eljárás-módjához és még öreg korában sem veszti el
a kedvtelést azokban az élvezetekben, melyeket gyermekkorában szeretett.
Ha eléred, hogy átlépve egy új életkorba, a fiatal emberek ne nézzék
megvetéssel azt az életkort, melyben azelőtt voltak, hogy új szokásokat
véve föl, ne hagyják el a régieket és hogy mindig szeressék tenni azt, a
mi jó, tekintet nélkül az időre, a mikor elkezdték, – csak akkor
mentetted meg művedet és lehetsz biztos felőlük életük végéig, mert a
legfélelmesebb felfordulás abban a korban van, a melyen most őrködöl. A
mint hogy mindig fájdalommal gondolunk vissza erre a korra, ép úgy csak
nehezen veszítjük el később is azt az izlést, melyet ekkor fölvettünk;
ha ellenben egyszer felhagytunk vele, soha az életben nem nyerjük többé
vissza.
Legnagyobb része azoknak a szokásoknak, a melyeket a gyermekekre és a
fiatal emberekre rákényszeríteni vélsz, nem igazi szokás, mert csak
erőszak által vették fel és mert csak kedvük ellenére követik, tehát
csak az alkalomra várnak, hogy lerázzák magukról. Az ember nem kedveli
meg a börtönt azért, hogy sokáig volt benne; a megszokás a helyett, hogy
csökkentené az ellene való ellenszenvet, csak fokozza. Nem így Emil. Ő
gyermekkorában mindent csak kedve szerint és szívesen tett s mikor
férfivá válva tovább is ugyanazt teszi, csak hozzáfűzi a szokás uralmát
a szabadság édességéhez. A tevékeny élet, a testi munka, a
testgyakorlás, a mozgás annyira szükségessé vált rá nézve, hogy nem
tudna szenvedés nélkül lemondani róluk. Egyszerre elpuhult és ülő
életmódra szorítani őt annyi volna, mint börtönbe vetni, meglánczolni,
erőszakos kényszerhelyzetben tartani őt. Nincs benne kétségem, hogy a
kedve és az egészsége egyaránt szenvedne általa. A jól elzárt szobában
lélekzeni is alig tud, szüksége van a szabad levegőre, a mozgásra, a
fáradságra. Még Zsófia lábainál sem tudja megállni, hogy néha félszemmel
oda ne nézzen a mezőre és hogy ne vágyjon vele együtt bejárni.
Mindazonáltal marad, mikor maradnia kell, de nyugtalan, izgatott,
látszik rajta, hogy erőszakot tesz magán; azért marad, mert bilincsek
vannak rajta. Ime tehát – fogjátok mondani – ezek olyan szükségletek,
melyeknek alávetettem, rabság, a melybe juttattam! Mindez igaz;
alávetettem őt az emberi állapotnak.
Emil szereti Zsófiát; de mi az első varázs, mely őt lebilincselte? Az
érzés, az erény, a tisztesség szeretete. Mikor ezt a szeretetet szereti
szerelmesében, elveszthette-e önmagából? És mily áron adta oda magát
Zsófia? Mindazon érzések árán, melyek kedvese szívében természetesek: az
igazi javak megbecsülése, az önmegtartóztatás, az egyszerűség, a
nagylelkű önzetlenség, a pompa és gazdagság megvetése. Emilben ezek az
erények megvoltak, mielőtt még a szerelem a szívébe oltotta volna őket.
Miben változott tehát tulajdonképen Emil? Újabb okai vannak, hogy az
legyen, a mi; ez az egyedüli pont, a miben különbözik attól, a mi volt.
Nem birom elképzelni, hogy bárki, a ki ezt a könyvet csak némi
figyelemmel olvasta is, azt higyje, hogy annak a helyzetnek, a melyben
van, minden körülménye véletlenül alakult ki körülötte. Vajjon
véletlen-e, hogy bár a városok annyi szeretetreméltó leányt kináltak
neki, az, a ki tetszését megnyerje, csak egy távoli magányban volt
feltalálható! Vajjon véletlen-e, hogy itt megtalálja? Véletlen-e, hogy
megfelelnek egymásnak? Véletlen-e, hogy nem lehetnek ugyanarról a
helyről valók? Véletlen-e, hogy csak a lánytól oly messzire kap Emil
szállást? Véletlen, hogy oly ritkán láthatja és hogy kénytelen annyi
fáradsággal megvásárolni azt az élvezetet, hogy néha láthassa őt?
Elférfiatlanodik, fogjátok mondani. Ellenkezőleg, megedződik; olyan
erőteljesnek kell lennie, a milyenné én tettem, hogy el tudja viselni a
fáradalmakat, melyeket Zsófia reá ró.
Két mértföldnyire lakik tőle. Ez a távolság a fujtató a kovácsműhelyben;
ebben edzem meg a szerelem nyilait. Ha egymás tőszomszédságában
laknának, vagy ha kényelmes kocsiban üldögélve látogathatná meg,
kényelmesen, párisi módra szerethetné. Akart volna-e Leander meghalni
Neróért, ha nem választotta volna el őket a tenger? Engedd el nekem a
sok szót, olvasóm; ha arra való vagy, hogy megérts, eléggé tudod követni
részleteiben eljárásom módját.
Az első alkalmakkor, hogy Zsófiát meglátogattuk, lovakat fogadtunk, hogy
gyorsabban jussunk oda. Kényelmesnek találtuk ezt a megoldást és az
ötödik alkalommal is lovakat fogadtunk még. Vártak ránk; több mint
mértföldnyire a háztól embereket vettünk észre az úton. Emil néz, a
szíve dobog; közeledik, fölismeri Zsófiát, leveti magát lováról,
elindul, repül, a szeretetreméltó család lába előtt van. Emil szereti a
szép lovakat; az ő lova szilaj; szabadnak érzi magát, elvágtat a mezőn
át; én utána vágtatok, nagy nehezen utólérem és visszavezetem.
Szerencsétlenségére Zsófia fél a lótól, nem merek hozzá közelíteni. Emil
se lát, se hall, de Zsófia a fülébe súgja, hogy milyen vesződséget
okozott barátjának. Emil szégyenkezve szalad oda, hogy megfogja a
lovakat, hátramarad; illő, hogy mindenkire rákerüljön a sor. Ő indul
előre, hogy megszabaduljunk a lovaktól. Igy maga mögött hagyva Zsófiát,
nem találja többé oly kényelmesnek a lovaglást. Lihegve jön vissza és
fél úton elénkbe szalad.
A legközelebbi utazáskor Emil nem akar már lovakat. Miért? kérdem tőle.
Hiszen csak inast kell fogadnunk, a ki gondjukat viseli. Ugyan – mondja
ő – még ezzel is terhére legyünk a tiszteletreméltó családnak? Hiszen
tudod, hogy el akarnak látni mindent, embereket és lovakat. Igaz,
felelem én, megvan bennük a szegény emberek nemes vendégszeretete. A
gazdagok kapzsiak, a maguk bőségében csak barátaikat látják el; a
szegények ellenben ellátják barátaik lovait is. Menjünk gyalog, – mondja
Emil. – Nincs rá bátorságod, neked, a ki oly könnyedén osztoztál fiad
fáradságos mulatságaiban? Nagyon szívesen, – felelek én azonnal. – Úgy
tűnik fel nekem, hogy a szerelem sem kivánja, hogy oly sok hűhóval
csinálják.
Közeledve az anyát és a leányt még messzebb találjuk, mint az előbbi
alkalommal. Úgy megyünk feléjük, mint a nyíl. Emil csupa verejték; egy
drága kéz megsimítja orczáját zsebkendőjével. Lehetne mégannyi ló a
világon, ezután ugyan eszünkbe sem jutna hasznát venni.
Mindazáltal elég keserves dolog, hogy sohasem tölthetjük együtt az
estét. A nyár múlóban van, a napok kezdenek rövidülni. Bármit mondjunk
is, sohasem engedik meg, hogy éjjel induljunk haza és hacsak nem jövünk
már reggel, csaknem azonnal indulnunk kell, alighogy megérkeztünk. Az
anya sokáig sajnálgat minket és aggódik miattunk, végre arra a
gondolatra jön, hogy az ő házukban nem lehet ugyan minket elhelyezni, de
a faluban lehetne számunkra hajlékot szerezni, a hol néha alhatnánk.
Erre a szóra Emil tapsban tör ki, remeg az örömtől; Zsófia pedig
akaratlanul is többször csókolja meg anyját azon a napon, mikor erre a
gondolatra jött.
Lassankint édes barátság és ártatlan bizalmasság kap lábra köztünk. A
Zsófia vagy anyja által megszabott napokon rendesen eljövök barátommal;
néha egyedül is engedem menni. A bizalom fölemeli a lelket és egy
férfival nem kell már gyermek módjára bánni és mi végre jutottam volna,
ha növendékem nem érdemelné meg becsülésemet? Megesik az is, hogy én
megyek ő nélküle; olyankor szomorú, de nem zúgolódik: mit érne el
zúgolódásával? Különben is tudja, hogy nem azért megyek, hogy ártsak az
érdekeinek. De akár együtt megyünk, akár külön-külön, magától értetődik,
hogy semmiféle időjárás nem tartóztathat fel, hiszen büszkék vagyunk, ha
olyan állapotban érkezünk meg, hogy sajnálnak bennünket.
Szerencsétlenségünkre Zsófia megtiltja nekünk ezt a dicsőséget és
tiltakozik az ellen, hogy rossz időben is jöjjünk. Ez az egyedüli eset,
hogy lázadónak látom azok ellen a szabályok ellen, melyeket titokban
sugallok neki.
Egy nap, mikor Emil egyedül ment s én csak másnapra vártam haza, még az
este hazatért. Megölelem s ezt mondom neki: Nos, kedves Emilem,
visszajöttél barátodhoz? De a helyett, hogy viszonozná ölelésemet, kissé
lehangoltan mondja: Ne hidd, hogy jó kedvemből jövök; akaratom ellenére
jöttem el. Ő akarta, hogy menjek; az ő kedvéért jöttem, nem a te
kedvedért. Meghatva ettől a naivitástól, újra megölelem. Nyilt lélek,
őszinte barátom, ne foszsz meg attól, a mi megillet engem. Ha az ő
kedvéért jöttél el, az én kedvemért vallod meg; a te hazatérésed az ő
műve, de a nyiltságod az enyém. Őrizd meg mindig a szép lelkeknek ezt a
nyiltságát. A közömbösek hadd gondolják, a mit akarnak, de bűn tűrni,
hogy egy barátunk érdem számba vegye tőlünk azt, a mit nem ő érette
tettünk.
Óvakodom attól, hogy ennek a vallomásnak értékét leszállítsam szemében
azzal, hogy több szerelmet, mint nagylelkűséget találjak benne és
megmondjam neki, hogy nem annyira magától akarja elhárítani
visszatérésének érdemét, mint inkább biztosítani Zsófia számára. De így
leplezi le előttem szívének mélyét a nélkül, hogy akarná: ha
kényelmesen, lassan, szerelméről álmodozva jön, akkor Emil nem egyéb,
csak Zsófia szerelmese; ha szaporán jön, kihevülve, bár kissé
rosszkedvűen, akkor Mentorának barátja.
Ezekből a rendelkezésekből láthatni, hogy az én ifjam távol van attól,
hogy Zsófia mellett töltse életét és hogy annyiszor lássa, a hányszor
akarja. Hetenkint egy-két utazás a legtöbb, a mi meg van neki engedve és
látogatásai gyakran csak fél napra terjednek s csak ritkán nyúlnak át a
másnapba. Sokkal több időt tölt azzal, hogy remélgeti, hogy látni fogja
vagy hogy örül neki, hogy láthatta, mintsem hogy valósággal látja. Még
abból az időből is, a melyet látogatásaira fordít, kevesebbet tölt
mellette, mint útközben feléje vagy távolodva tőle. Ezek az igaz,
tiszta, gyönyörteljes, de inkább képzelt, mint valódi élvezetek izgatják
szerelmét a nélkül, hogy elférfiatlanítanák szívét.
Azokon a napokon, mikor nem látja Zsófiát, nem tétlen vagy renyhe.
Ezeken a napokon megint Emil: egyáltalán nem változott meg.
Leggyakrabban a környékbeli mezőkön csatangol, foglalkozik a
természetrajzzal, megvizsgálja, figyeli a földeket, terményeiket,
művelésüket, összehasonlítja a munkát, a mit lát, azzal, a melyet ismer,
keresi a különbségek okait; ha úgy találja, hogy más dolgozási módok
előnyösebbek az ittenieknél, közli ezeket a földművelőkkel; ha jobb
formájú ekéket ajánl, mindjárt meg is csináltatja saját rajzai alapján;
ha márgabányát talál, megmagyarázza nekik a hasznosságát, a mely ezen a
környéken ismeretlen; gyakran maga is nekifog a munkának; mind
elálmélkodnak, ha látják, hogy könnyebben forgatja szerszámaikat, mint
ők, mélyebb és egyenesebb barázdát von, mint az övék, egyenletesebben
vet, czélszerűbben ültet. Nem gúnyolódnak rajta, mintha csak szájjal
volna földművelő, látják, hogy csakugyan ért hozzá. Szóval kiterjeszti
buzgalmát és gondolkodását mindenre, a minek megvan az eredeti és
általános haszna, sőt nem is szorítkozik csak erre. Meglátogatja a
földművesek házait, tudakozódik hogylétükről, családjukról, gyermekeik
számáról, földjük mennyiségéről, terményeik minéműségéről,
kelendőségéről, jövedelmükről, adóikról, adósságaikról stb. Pénzt
keveset ad, tudva, hogy rendszerint rosszul használják fel, de maga
határozza meg felhasználását és hasznossá teszi rájuk nézve, még
akaratuk ellenére is. Munkásokat szerez nekik és gyakran megfizeti nekik
a napszámot azért a munkáért, a melyre szükségük van. Az egyikkel újra
fölépítteti vagy befödeti beomlott kunyhóját, a másikkal megdolgoztatja
földjét, a melyet eszközök hiányában parlagon hagyott, meg másnak
tehenet szerez, vagy lovat vagy mindenféle állatot az elpusztult
helyett; két szomszéd már-már pört kezd egymással, rábeszéli őket, hogy
egyezzenek ki; egy paraszt megbetegszik, ápoltatja, maga is ápolja;[148]
egy másikat háborgat valami hatalmas szomszédja, megvédi és közbelép
érdekében; szegény fiatal pár szereti egymást, segít nekik
összeházasodni; egy derék asszony elvesztette kedves gyermekét,
meglátogatja és vígasztalja; nem megy el azonnal, a mint jött; nem veti
meg a szűkölködőket, nem siet otthagyni a szerencsétleneket; gyakran
azoknál a parasztoknál étkezik, a kiken segített, olyanoktól is elfogad
meghívást, a kiknek nincs rá szükségük; amazoknak jóltevőjévé, emezeknek
barátjává válván, mindig egyenlő marad velük. Szóval személyével mindig
épen annyi jót tesz, mint pénzével.
Sétáit néha a boldog ház felé irányítja; talán remélheti, hogy titokban
megpillantja Zsófiát, hogy észrevétlenül láthatja sétája közben. Emil
azonban nyilt magaviseletű, nem tud és nem is akar megtéveszteni. Megvan
benne az a szeretetreméltó gyöngédség, a mely növeli és táplálja az
önbecsülést az önmagáról való jó tanuságtétellel. Szorosan a neki
megszabott korlátok közt tartja magát és sohasem közeledik annyira, hogy
véletlenül nyerje meg azt, a mit csak Zsófiától kaphat. Viszont örömest
bolyong a környéken, keresgélve szerelmese lába nyomát, meghatva a
fáradtságtól, melyet kiállott és az utaktól, melyeket megtett az ő
kedvéért. Előtte való nap, hogy meglátogathatja, elmegy valami szomszéd
tanyára, harapni valót rendelni másnapra. A séta észrevétlenül erre
térül, mintegy véletlenül térnek be, gyümölcsöt, süteményt, tejszínt
kapnak. A torkos Zsófia nem érzéketlen az ilyen figyelmességek iránt és
szívesen becsüli meg gondoskodásunkat; mert a bókból mindig kijut nekem
is a magam része, még ha semmi részem sincs is a gondoskodásban, mely
alkalmat adott rá; ez a kis lány ravaszkodása, hogy ne kelljen olyan
nagy zavarba jönnie, mikor megköszöni. Az apa és én eszünk a süteményből
és bort iszunk, Emil azonban a nőkkel tart és mindig résen van, hogy
elcsenhessen egy tányér tejszínt, a melybe Zsófia belemerítette a
kanalát.
A sütemények kapcsán szóba hozom Emil előtt egyszeri versenyfutásait.
Tudni akarják, miféle versenyfutások azok: megmagyarázom, nevetnek
rajta, kérdezik tőle, tud-e még futni. Jobban, mint valaha, felel ő, nem
is szeretném, ha elfelejtettem volna. Valaki a társaságból nagyon
szeretné futni látni és nem meri megmondani; másvalaki magára vállalja,
hogy fölveti a dolgot. Emil belemegy; előkerítenek két-három fiatal
legényt a környékről, megállapítják a díjat és hogy annál jobban
utánozzák az egykori játékokat, odatesznek egy süteményt a czélpontra.
Mindenki készen van; a papa adja meg a jelt kezével tapsolva. A gyors
Emil csak úgy szeli a levegőt és máris a pálya végén van, mikor még
nehézkes versenytársai alig indultak el. Emil átveszi a díjat a Zsófia
kezéből és nem kevésbbé bőkezűen, mint Aeneas, megajándékozza az összes
legyőzötteket.
A diadalzaj közepette Zsófia arra merészkedik, hogy kihívja a győzőt és
azzal dicsekszik, hogy tud oly jól futni, mint ő. Emil nem vonakodik
versenyre szállni vele és mialatt Zsófia készülődik a futásra és föltűzi
kétoldalt a ruháját és gondosabban ügyelve arra, hogy feltárja Emil
szeme előtt finom lábát, mint hogy legyőzze a versenyben, megnézi, elég
rövid-e a szoknyája, – Emil egy szót súg fülébe az anyának. Ez mosolyog
és helyeslően bólint. Emil erre versenytársa mellé áll és alig adatott
meg a jel, már látni a lányt elindulni és repülni, mint a madár.
A nők nem futásra vannak teremtve; csak azért futnak, hogy utólérjék
őket. A futás nem az egyedüli dolog, a mit ügyetlenül csinálnak, de az
egyedüli, a mit csúnyán csinálnak: hátrahajtott és testükhöz szorított
könyökük nevetségessé teszi mozdulataikat, a magas sarkukon, melyen
szökdécselnek, olyanok, mint a szöcskék, melyek futni akarnak ugrálás
nélkül.
Emil nem képzeli azt, hogy Zsófia jobban fut, mint más nő s nem tartja
érdemesnek, hogy elindúljon helyéről és ingerkedő mosolylyal nézi, hogy
indúl neki. Zsófia azonban könnyed és alacsony sarkú czipőben jár, nincs
szüksége mesterkedésre, hogy a lába kicsinek látszassék. Olyan
sebességgel fut előre, hogy ha utól akarja érni ezt az új Atalantát,
épen csak annyi ideje van, a mennyi kell, mikor oly messze maga előtt
látja. Ő is elindul tehát, hasonlóan a sashoz, a mely ráveti magát
zsákmányára; kergeti, a sarkához ér, végre utóléri a lihegőt, gyöngéden
köréje fonja bal karját, fölemeli, mint a tollat és szívére szorítva az
édes terhet, így fejezi be a futást; ő vele érinteti meg először a
czélt, majd azt kiáltva: «Zsófia a győztes!» letérdel előtte a földre és
legyőzöttnek vallja magát.
Ezekhez a különböző foglalatosságokhoz járul az a mesterség, a melyet
tanultunk. Legelőbb egy nap hetenkint és ezenkívül minden nap, mikor az
idő nem engedi meg, hogy a szabadban maradjunk, Emil és én elmegyünk
dolgozni egy mesterhez. Nemcsak a forma kedvéért dolgozunk itt, olyan
emberek módjára, a kik fölötte állnak az efféle foglalkozásnak, hanem
Istenigazában és valódi munkások módjára. Zsófia apja egy alkalommal,
mikor meglátogat minket, a munkánál talál és csodálattal beszéli el
feleségének és leányának, a mit látott. Nézzétek meg, mondja, ezt a
fiatal embert a műhelyben és látni fogjátok, megveti-e a szegény ember
helyzetét. El lehet képzelni, hogy Zsófia örömmel hallgatja ezt a
beszédet. Újra szóba kerül a dolog; szeretnék meglepni Emilt munka
közben. Kikérdeznek engem, a nélkül, hogy észrevétetnének valamit és
You have read 1 text from Hungarian literature.
Next - Emil, vagy a nevelésről - 46
  • Parts
  • Emil, vagy a nevelésről - 01
    Total number of words is 4040
    Total number of unique words is 1862
    28.7 of words are in the 2000 most common words
    40.4 of words are in the 5000 most common words
    46.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 02
    Total number of words is 4071
    Total number of unique words is 1914
    30.1 of words are in the 2000 most common words
    40.4 of words are in the 5000 most common words
    47.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 03
    Total number of words is 4177
    Total number of unique words is 1881
    28.4 of words are in the 2000 most common words
    39.6 of words are in the 5000 most common words
    46.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 04
    Total number of words is 4145
    Total number of unique words is 1852
    29.1 of words are in the 2000 most common words
    40.6 of words are in the 5000 most common words
    47.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 05
    Total number of words is 4144
    Total number of unique words is 1824
    29.9 of words are in the 2000 most common words
    42.1 of words are in the 5000 most common words
    48.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 06
    Total number of words is 4088
    Total number of unique words is 1818
    29.2 of words are in the 2000 most common words
    40.5 of words are in the 5000 most common words
    47.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 07
    Total number of words is 4153
    Total number of unique words is 1835
    28.6 of words are in the 2000 most common words
    39.8 of words are in the 5000 most common words
    46.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 08
    Total number of words is 4168
    Total number of unique words is 1855
    30.8 of words are in the 2000 most common words
    42.4 of words are in the 5000 most common words
    48.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 09
    Total number of words is 4118
    Total number of unique words is 1753
    29.2 of words are in the 2000 most common words
    41.9 of words are in the 5000 most common words
    48.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 10
    Total number of words is 4151
    Total number of unique words is 1895
    30.4 of words are in the 2000 most common words
    42.3 of words are in the 5000 most common words
    49.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 11
    Total number of words is 4159
    Total number of unique words is 1815
    28.3 of words are in the 2000 most common words
    38.5 of words are in the 5000 most common words
    44.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 12
    Total number of words is 4203
    Total number of unique words is 1948
    30.0 of words are in the 2000 most common words
    40.5 of words are in the 5000 most common words
    46.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 13
    Total number of words is 4155
    Total number of unique words is 1885
    26.8 of words are in the 2000 most common words
    36.9 of words are in the 5000 most common words
    42.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 14
    Total number of words is 4185
    Total number of unique words is 1949
    28.9 of words are in the 2000 most common words
    39.0 of words are in the 5000 most common words
    45.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 15
    Total number of words is 4215
    Total number of unique words is 1907
    29.1 of words are in the 2000 most common words
    41.1 of words are in the 5000 most common words
    47.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 16
    Total number of words is 4134
    Total number of unique words is 1891
    28.2 of words are in the 2000 most common words
    39.7 of words are in the 5000 most common words
    45.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 17
    Total number of words is 4170
    Total number of unique words is 1821
    29.2 of words are in the 2000 most common words
    40.6 of words are in the 5000 most common words
    47.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 18
    Total number of words is 4115
    Total number of unique words is 1857
    29.0 of words are in the 2000 most common words
    40.3 of words are in the 5000 most common words
    46.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 19
    Total number of words is 4174
    Total number of unique words is 1880
    29.6 of words are in the 2000 most common words
    40.1 of words are in the 5000 most common words
    47.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 20
    Total number of words is 4208
    Total number of unique words is 1805
    30.1 of words are in the 2000 most common words
    41.8 of words are in the 5000 most common words
    49.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 21
    Total number of words is 4099
    Total number of unique words is 1831
    26.9 of words are in the 2000 most common words
    36.5 of words are in the 5000 most common words
    43.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 22
    Total number of words is 4068
    Total number of unique words is 1859
    27.8 of words are in the 2000 most common words
    40.1 of words are in the 5000 most common words
    47.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 23
    Total number of words is 4131
    Total number of unique words is 1852
    28.4 of words are in the 2000 most common words
    39.9 of words are in the 5000 most common words
    45.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 24
    Total number of words is 4079
    Total number of unique words is 1880
    28.3 of words are in the 2000 most common words
    38.8 of words are in the 5000 most common words
    44.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 25
    Total number of words is 4078
    Total number of unique words is 1835
    28.7 of words are in the 2000 most common words
    39.4 of words are in the 5000 most common words
    45.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 26
    Total number of words is 4052
    Total number of unique words is 1930
    29.5 of words are in the 2000 most common words
    41.0 of words are in the 5000 most common words
    48.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 27
    Total number of words is 4029
    Total number of unique words is 1725
    27.8 of words are in the 2000 most common words
    38.9 of words are in the 5000 most common words
    44.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 28
    Total number of words is 4209
    Total number of unique words is 1747
    29.0 of words are in the 2000 most common words
    39.6 of words are in the 5000 most common words
    46.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 29
    Total number of words is 4097
    Total number of unique words is 1832
    28.1 of words are in the 2000 most common words
    40.7 of words are in the 5000 most common words
    47.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 30
    Total number of words is 4037
    Total number of unique words is 1719
    30.3 of words are in the 2000 most common words
    41.4 of words are in the 5000 most common words
    46.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 31
    Total number of words is 4113
    Total number of unique words is 1858
    28.7 of words are in the 2000 most common words
    40.4 of words are in the 5000 most common words
    46.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 32
    Total number of words is 4066
    Total number of unique words is 1900
    27.4 of words are in the 2000 most common words
    39.0 of words are in the 5000 most common words
    45.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 33
    Total number of words is 4136
    Total number of unique words is 1929
    27.6 of words are in the 2000 most common words
    38.0 of words are in the 5000 most common words
    43.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 34
    Total number of words is 4202
    Total number of unique words is 1834
    30.8 of words are in the 2000 most common words
    42.0 of words are in the 5000 most common words
    48.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 35
    Total number of words is 4138
    Total number of unique words is 1904
    27.3 of words are in the 2000 most common words
    37.5 of words are in the 5000 most common words
    43.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 36
    Total number of words is 4205
    Total number of unique words is 1942
    28.6 of words are in the 2000 most common words
    39.4 of words are in the 5000 most common words
    45.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 37
    Total number of words is 4137
    Total number of unique words is 1846
    28.5 of words are in the 2000 most common words
    38.7 of words are in the 5000 most common words
    44.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 38
    Total number of words is 4188
    Total number of unique words is 1838
    28.8 of words are in the 2000 most common words
    39.4 of words are in the 5000 most common words
    46.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 39
    Total number of words is 4256
    Total number of unique words is 1763
    29.5 of words are in the 2000 most common words
    41.1 of words are in the 5000 most common words
    47.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 40
    Total number of words is 4179
    Total number of unique words is 1894
    27.9 of words are in the 2000 most common words
    39.0 of words are in the 5000 most common words
    46.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 41
    Total number of words is 4184
    Total number of unique words is 1848
    30.8 of words are in the 2000 most common words
    44.1 of words are in the 5000 most common words
    51.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 42
    Total number of words is 4210
    Total number of unique words is 1839
    30.2 of words are in the 2000 most common words
    42.4 of words are in the 5000 most common words
    50.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 43
    Total number of words is 4193
    Total number of unique words is 1931
    30.5 of words are in the 2000 most common words
    43.9 of words are in the 5000 most common words
    50.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 44
    Total number of words is 4128
    Total number of unique words is 1912
    29.7 of words are in the 2000 most common words
    41.9 of words are in the 5000 most common words
    48.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 45
    Total number of words is 4137
    Total number of unique words is 1961
    29.7 of words are in the 2000 most common words
    42.4 of words are in the 5000 most common words
    48.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 46
    Total number of words is 4261
    Total number of unique words is 1917
    31.5 of words are in the 2000 most common words
    44.6 of words are in the 5000 most common words
    51.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 47
    Total number of words is 4208
    Total number of unique words is 1833
    31.0 of words are in the 2000 most common words
    44.5 of words are in the 5000 most common words
    50.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 48
    Total number of words is 4070
    Total number of unique words is 1679
    28.1 of words are in the 2000 most common words
    39.6 of words are in the 5000 most common words
    46.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 49
    Total number of words is 4030
    Total number of unique words is 1823
    30.0 of words are in the 2000 most common words
    41.3 of words are in the 5000 most common words
    47.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 50
    Total number of words is 3560
    Total number of unique words is 1688
    31.8 of words are in the 2000 most common words
    43.8 of words are in the 5000 most common words
    50.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.