Emil, vagy a nevelésről - 33

Total number of words is 4136
Total number of unique words is 1929
27.6 of words are in the 2000 most common words
38.0 of words are in the 5000 most common words
43.9 of words are in the 8000 most common words
Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
szavakká teszszük tanításainkat, semmit sem bizunk a cselekedetekre. Az
ész magában nem tevékeny; néha visszatartóztat, ritkán tüzel fel és
sohasem cselekszik nagyot. Mindig okoskodni a kicsiny szellemek mániája.
Az erős lelkeknek bizony más a nyelve s ezzel a nyelvvel lehet meggyőzni
és tettre indítani.
Az a megfigyelésem, hogy a mai korban az embereknek csak az erőszak és
az érdek által van egymásra hatásuk, holott a régiek sokat tettek a
meggyőzés által, a lélek vonzalmai által, mert nem hanyagolták el a
jelek beszédét. Minden megállapodás ünnepélyesen történt, hogy annál
sérthetetlenebbé tegyék; mielőtt az erőszak érvénybe lépett volna, az
istenek voltak az emberi nem birái; az ő színük előtt csinálták az
egyesek szerződéseiket, szövetségeiket, kijelentették igéreteiket; a
föld felszíne volt a könyv, a melyben az okiratokat őrizték. Sziklák,
fák, kőrakások, melyek meg voltak szentelve ilyen aktusokkal és
tiszteletet keltettek a barbár emberekben, voltak ennek a könyvnek egyes
lapjai, melyek mindig nyitva állottak minden szemnek. Az eskű kútja, az
élő és a látó kútja, a mambréi élő tölgyfa, a tanuság kőrakása, ezek
voltak a szerződések szentségének durva, de fenséges emlekjelei, senki
se mert volna szentségtörő kézzel hozzányulni ezekhez az emlékekhez és
az emberek hűsége jobban volt biztosítva ezeknek a néma tanuknak a
biztosítéka által, mint a mennyire ma biztosítva van a törvények minden
hiábavaló szigora által.
A kormányzatban a királyi hatalom felséges dísze tett benyomást a
népekre. A méltóság jelei, egy trónus, egy jogar, egy biborpalást, egy
korona, egy diadém rájuk nézve szent dolgok voltak. Ezek a tiszteletben
álló jelvények tiszteletreméltóvá tették az embert, a ki fel volt
diszítve velük; katonák nélkül, fenyegetések nélkül a mint megszólalt,
engedelmeskedtek neki; ma el akarják törölni ezeket a jelvényeket;[116]
mi eredménye lett ennek a lebecsülésnek? Az, hogy a királyi méltóság
kitörlődik minden szívből, hogy a királyok csak hadseregükkel szereznek
engedelmességet és hogy az alattvalók tisztelete csakis a büntetéstől
való félelmen alapszik. A királyoknak nem kell diadémjük viselésével
vesződni, sem méltóságuk nagy jelvényeivel, de százezer mindig kész
karra van szükségük, hogy végrehajtassék rendeleteiket. Bár nekik ez
talán szebbnek tünik fel, könnyű belátni, hogy idő multával ez a
változás nem fog hasznukra válni.
Bámulatraméltó, a mit a régiek ékesszólásukkal elértek; de az az
ékesszólás nem állt csupán jól szerkesztett szép beszédekben és sohasem
volt több hatása, mint a mikor a szónok legkevesebbet beszélt. A mit
legélénkebben mondtak, nem szavakkal fejeződött ki, hanem jelekkel, nem
mondták, hanem megmutatták. A tárgy, a melyet a szeme elé állítanak,
megrázkódtatja a képzelőtehetséget, felizgatja a kiváncsiságot,
várakozásban tartja a szellemet arra nézve, a mil mondani akar az ember
s gyakran maga ez a tárgy megmond mindent. Mikor Thrasybulos és
Tarquinius leüti a mákfejeket, mikor Nagy Sándor rányomja pecsétjét
kegyencze szájára, mikor Diogenes elmegy Zeno előtt, nem mondtak-e
többet, mintha hosszú beszédeket mondtak volna? Micsoda körmondata a
szavaknak adta volna vissza ily jól ugyanazokat a gondolatokat? Darius,
mikor Scythiában volt hadseregével, a szkythák királyától madarat,
békát, egeret és öt nyilvesszőt kapott. A követ átadta az ajándékot és
szó nélkül visszafordult. Manapság ezt az embert bolondnak néznék.
Rémületes beszédét azonban megértették és Dariusnak nem volt sürgősebb
dolga, mint visszasietni hazájába, a mint csak tudott. Helyettesítsétek
ezeket a jeleket levéllel: mennél fenyegetőbb lesz, annál kevésbbé fog
megrémíteni; merő nagyotmondás lett volna s Darius csak nevetett volna
rajta.
Mily figyelmet fordítottak a rómaiak a jelek beszédére! Az életkor és
társadalmi helyzet szerinti különböző ruhák, tógák, hadi köpenyek, toga
praetexták, bullák, széles szgélyű köntösök, székek, lictorok, fascesek,
fejszék, avagy fű- és levélkoszorúk, ovátiók, triumphusok, minden pompa,
reprezentálás, szertartás volt náluk és minden benyomást tett a polgárok
szívére. Fontos dolog volt az államnak, hogy a nép inkább ezen a helyen
gyülekezzék és ne azon; hogy lássa vagy ne lássa a Kapitoliumot, hogy a
szenátus felé forduljon vagy elforduljon tőle, hogy inkább ezen a napon
tanácskozzék, mint amazon. A vádlottak más ruhát vettek fel, mást a
jelöltek is, a katonák nem dicsekedtek tetteikkel, hanem megmutatták
sebeiket. Elképzelem, hogy Cæsar halálakor a mi szónokaink egyike meg
akarva hatni a népet, kimerítette volna a művészet összes közhelyeit,
hogy pathetiknsan leírja sebeit, vérét, holttestét: Antonius, a ki
szintén ékesszóló volt, semmi ilyet nem mondott; előhozatta a
holttestet. Micsoda rhetorika!
Ez a kitérés azonban észrevétlenül nagyon is eltérít tárgyamtól, úgy
mint számos más kitérés is és kitéréseim sokkal gyakoriabbak, semhogy
hosszúk és tűrhetők lehetnének. Visszatérek tehát a tárgyhoz.
Ne okoskodjatok soha szárazon az ifjúsággal. Ruházzátok fel az
okoskodást testtel, ha rá nézve érthetővé akarjátok tenni. Jártassátok
az elme nyelvét a szíven át, hogy megértethesse magát. Ismétlem, a hideg
érvek meghatározhatják véleményeinket, de nem cselekedeteinket; arra
indítanak, hogy higyjünk, nem arra, hogy cselekedjünk; azt
bizonyíthatni, hogy mit kell gondolni, nem azt, hogy mit kell tenni. Ha
ez igaz minden emberre nézve, annál inkább igaz a még csak érzékeikben
gyökerező fiatal emberekre nézve, kik csak odáig gondolkoznak, a meddig
a képzelődésük ér.
Óvakodni fogok tehát, még azok után az előkészületek után is, melyekről
szóltam, hogy hirtelen bemenjek Emil szobájába és ügyetlenül hosszú
beszédet mondjak neki arról a tárgyról, a melyről fel akarom
világosítani. Azon fogom kezdeni, hogy megindítom a képzeletét, meg
fogom választani az időt, a helyet, a tárgyakat, a melyek a
legkedvezőbbek arra a hatásra, melyet el akarok érni; tanujáúl hívnám,
úgyszólván az egész természetet beszélgetéseinknek; az örök lényt,
melynek műve, bizonyságául hívnám szavaimnak, biróúl szólítanám fel Emil
közt és köztem; megjelölném a helyet, a hol lakunk, a sziklákat, az
erdőket, a hegyeket, melyek körülvesznek, emlékjeleiül az ő
fogadalmainak és az enyéimnek; szemeimbe, hanglejtésembe, mozdulataimba
belevinném mindazt a lelkesedést és hevet, melyet kelteni akarok. Akkor
szólanék hozzá és ő meg fog hallgatni, én ellágyulok és ő megindul.
Áthatva kötelességeim szentségétől, az övéit tiszteletreméltóbbakká
fogom tenni; az okoskodás erejét szóképekkel és figurákkal fogom
megeleveníteni; nem leszek hosszadalmas és bőbeszédű hideg elvek
dolgában, hanem túláradó érzésekben bővelkedő; okoskodásom komoly és
szentencziózus lesz, de a szívem sohasem fogja elégnek érezni, a mit
mondott. Ha ekkor megmutatom neki mindazt, a mit érte tettem, úgy
mutatom meg, mintha önmagamért tettem volna; gyöngéd szeretetemben fogja
látni minden gondoskodásom okát. Mily meglepetést, mily izgalmat fogok
neki szerezni, ha hirtelen megváltoztatom a beszédmodoromat! A helyett,
hogy a szívét szűkkeblűvé tenném azzal, hogy mindig az érdekéről
beszélek neki, a saját érdekemről fogok neki beszélni és ezzel annál
jobban meghatom; fellobbantom fiatal szívét a barátság, a nagylelkűség,
a hála minden érzésével, melyeket már felkeltettem és a melyeket édes
táplálni. Keblemre fogom szorítani, a meghatottság könyeit ontva rá s
ezt fogom neki mondani: te vagy az én jóvoltom, gyermekem, az én művem,
a te boldogságodtól várom az enyémet, ha te meghiusítod reményeimet,
húsz évet rabolsz el életemből és szerencsétlensége leszel öreg
napjaimnak. Igy lehet meghallgattatni magát egy fiatal emberrel és így
lehet szíve mélyébe bevésni annak emlékét, a mit mond neki az ember.
Idáig példáit igyekeztem adni annak a módnak, a hogy egy nevelőnek fel
kell világosítani növendékét nehéz alkalmakkor. Ugyanezt igyekeztem
tenni ebben az esetben is, de sok kísérlet után lemondok róla, meg lévén
győződve, hogy a franczia nyelv sokkal kényeskedőbb, semhogy
elviselhesse egy könyvben a bizonyos tárgyakról szóló első oktatások
naivitását.
A franczia nyelv, úgy mondják, a legszűziesebb nyelv; én a magam
részéről a legfajtalanabbnak tartom, mert nekem úgy tetszik, hogy egy
nyelv szűziessége nem abban áll, hogy gondosan kikerülje a tisztátalan
fordulatokat, hanem hogy ne legyenek benne ilyenek. Valóban, hogy
kikerüljük őket, gondolnunk kell rájuk és nincs nyelv, a melyben
nehezebb volna minden értelemben tisztán beszélni, mint a francziában.
Az olvasó, a ki mindig ügyesebb a fajtalan fordulatok megtalálásában,
mint az író az előlük való kitérésben, mindenen megbotránkozik és
elszörnyűlködik. Hogyne piszkolódnék be az, a mi tisztátalan füleken
megy keresztül? Ellenkezőleg, jó erkölcsű népnek minden dologra
megvannak a maga megfelelő szólásai és ezek a szólások mindig
tisztességesek, mert mindig tisztességesen használják őket. Lehetetlen
tisztesebb nyelvet elképzelni, mint a biblia nyelve, épen azért, mert
minden naivul van benne mondva. Hogy ugyanazokat a dolgokat
megbotránkoztatókká tegyük, ahhoz elég, ha francziára fordítjuk őket.
Abban, a mit Emilemnek mondanom kell, minden csak tisztes és szűzies
lesz a szivének, de hogy olvasva is olyannak találják, ahhoz ép oly
tiszta szív kell, mint az övé.
Még azt is hiszem, hogy a beszéd igazi tisztaságáról és a bűn
áltisztaságáról szóló beszédeknek hasznos helyük lehet az erkölcsi
fejtegetésekben, melyekbe ez a tárgy elvezet minket, mert ha megtanulja
a tisztaság nyelvét, meg kell tanulnia egyúttal az illedelem nyelvét is
és tudnia kell, miért oly különböző ez a kél nyelv. Bárhogy áll is a
dolog, ahhoz ragaszkodom, hogy ha üres oktatások helyett, melyekkel idő
előtt tele tömik a fiatalság szívét és a melyeket kinevet abban a
korban, a mikor időszerűek volnának, megvárjuk, előkészítjük a
megértetés pillanatát s akkor tárjuk elébe a természet törvényeit helyes
igazságukban; ha megmutatjuk ugyanezeknek a törvényeknek az igazolását
azokban a fizikai és erkölcsi bajokban, melyeket megszegésük a bűnösökre
hárít; ha szólunk neki a nemzés felfoghatatlan rejtelméről, hozzáfűzve
annak a varázsnak a fogalmához, melylyel a természet Teremtője ezt az
aktust felruházza, a kizárólagos odaadás varázsát, mely gyönyörteljessé
teszi, a hűség kötelességeinek, a szeméremnek varázsát, mely körülveszi
és a mely megkettőzteti vonzóerejét, mialatt czélját teljesíti; ha
lefestjük neki a házasságot, nem csupán mint a társulások
legédesebbikét, hanem mint a legsérthetetlenebbet és legszentebbet is
minden szerződés körül és nyomatékosan megmondjuk mindazokat az okokat,
melyek ezt a szent frigyet tiszteletreméltóvá teszik minden ember előtt
és a melyek gyűlölettel és átokkal borítanak el mindenkit, a ki
tisztaságát beszennyezni meri; ha megragadó és igaz módon festjük le
előtte a kicsapongás borzalmait, buta eltompulását, azt az
észrevehetetlen lejtőt, melyen át az első kihágás az összes többiekhez
vezet és végül romlásba ragadja azt, a ki odaadja magát neki; ha –
mondom – nyilvánvalóan megmutatjuk neki, hogy függ a szűziességtől az
egészség, az erő, a bátorság, az erény, még maga a szerelem is és az
ember minden igazi java; – azt állítom, hogy akkor kivánatossá és
drágává teszszük rá nézve ezt a szűziességet és hogy szellemét
tanulékonynak fogjuk találni azok iránt az eszközök iránt, melyeket
fentartására adunk neki, mert a míg megtartjuk, tiszteljük is, csak
akkor kezdjük megvetni, mikor elvesztettük.
Nem igaz, hogy a rosszra való hajlam fékezhetetlen és hogy nincs módunk
legyőzésére, ha valaki még nem szokta meg, hogy áldozatul essen neki.
Aurelius Victor azt mondja, hogy több szerelemtől eszeveszett ember
önként feláldozta életét Cleopatra egy éjszakájáért és ez az áldozat nem
lehetetlen a szenvedély részegségében. De tegyük fel, hogy a
legeszeveszettebb és érzékeinek legkevésbbé parancsolni tudó ember is
látja a kivégzésére való készülődést, abban a biztos tudatban, hogy
kínok közt fog elpusztulni egy negyedóra mulva; ettől a pillanattól
fogva ez az ember nemcsak hogy fölébe kerekednék a kísértéseknek, hanem
könnyű szerrel ellent is tudna nekik állni; a borzalmas kép, a mely
kísérné őket, hamar elvonná tőlük és mindig visszafojtatva nem térnének
vissza egyhamar. Csak akaratunk lanyhasága teszi minden gyöngeségünket
és az ember mindig elég erős arra, hogy megtegye, a mit erősen akar.
_Volenti nihil difficile._ Óh, ha annyira gyűlölnők a bűnt, a hogy az
életet szeretjük, ép oly könnyen vissza tudnók magunkat tartani a
kellemes bűntől, mint a pompás serlegben lévő méregtől.
Hogyan nem látják be, hogy ha mindaz a leczke, melyet ezen a ponton a
fiatal embernek adunk, sikertelen, akkor azért az, mert az ő korára
nézve nincs értelme és hogy fontos dolog minden korban olyan formákba
öltöztetni az értelmet, a melyek megszerettetik? Szóljatok hozzá
komolyan, ha kell, de bármit mondtok neki, legyen annak mindig
vonzóereje, a mely rákényszeríti, hogy meghallgasson. Ne küzdjetek
vágyai ellen szárazsággal, ne fojtsátok el a képzelődését, szeressétek,
attól tartva, hogy szörnyszülötteket talál világra hozni. Beszéljetek
neki a szerelemről, a nőkről, mulatságokról, hadd találjon
beszélgetéseitekben olyan bájt, a mi hízeleg ifjú szívének, ne
kíméljétek semmit, hogy bizalmasaivá válhassatok, csak ezen a módon
lesztek igazi mestereivé. Akkor aztán nem kell attól félnetek, hogy
beszélgetéseitek untatják; többet fog benneteket beszéltetni, mint a
mennyire kedvetek van.
Azok, a kik bölcsen akarják nevelni az ifjúságot, hogy megóvják az
érzékek hálóitól, borzalommal töltik el a szerelem iránt és bűnné teszik
rá nézve, ha csak gondol is rá az ő korában, mintha a szerelem az
aggastyánok számára való volna. Mindazok a megtévesztő leczkék, melyeket
a szív megczáfol, nem győznek meg. A fiatal ember, a kit biztosabb
ösztön vezet, titokban nevet a szomorú elveken s úgy tesz, mintha
beléjük nyugodnék, holott csak a pillanatra vár, hogy hiábavalókká tegye
őket. Mindez a természet ellen való dolog. Ha ellenkező irányt követek,
biztosabban jutok el ugyanehhez a czélhoz. Én nem félek hízelegni annak
az édes vágyának, melyre sóvárog, úgy festem le előtte, mint az élet
legfőbb boldogságát, mert csakugyan az is; a mikor lefestem előtte, azt
akarom, hogy oda is adja magát neki; a mikor éreztetem vele, mily bájt
fűz az érzékek varázsához a szívek egyesülése, elveszem a kedvét a
feslettségtől és bölcscsé teszem akkor, a mikor szerelmessé teszem.
Mily korlátoltnak kell lenni arra, hogy az ember ne lásson semmi egyebet
egy fiatal ember keletkező vágyaiban, mint az ész tanításainak
akadályát! Én abban látom igazi eszközét annak, hogy tanulékonynyá
teszem ugyanezek iránt a tanítások iránt. A szenvedélyekre csak a
szenvedélyek útján lehet hatni, ezek uralma által kell leküzdeni a
zsarnokságukat és mindig magából a természetből kell levonni a
szabályozására alkalmas eszközöket.
Emil nem arra van alkotva, hogy mindig egyedül éljen, mint a társadalom
tagjának, teljesítenie kell társadalmi kötelességeit. Arra lévén
alkotva, hogy együtt éljen az emberekkel, ismernie kell őket. Ismeri az
embert általánosságban, most hátra van még, hogy ismerje az egyéneket.
Tudja, mi történik a világban, hátra van még, hogy lássa, hogy foly
benne az élet. Ideje, hogy megmutassuk neki ennek a nagy színpadnak a
külsejét, melynek minden rejtett játékát tudja már. Nem fogja most már
belevinni a hebehurgya fiatalember bamba bámulatát, hanem egy egyenes és
igazságos szellem itélőképességét. Szenvedélyei kétségkívül tévútra
vezethetik; mikor nem vezetik félre azokat, a kik kiszolgáltatják
magukat nekik? De legalább nem fogják megtéveszteni a mások
szenvedélyei. Ha látja ezeket, a bölcs szemével fogja látni s a példájuk
nem csábítja el, sem az előitéleteik nem vezetik félre.
Mint a hogy van egy a tudományok tanulmányozására alkalmas kor, ép úgy
van annak a kora is, hogy helyesen foghassa fel a világi szokásokat. A
ki nagyon is fiatalon tanulja meg ezeket a szokásokat, szerintük fog
igazodni egész életében, válogatás nélkül, gondolkodás nélkül és
önelégülten ugyan, de nem is tudva, mit csinál. A ki azonban megtanulja
és egyúttal belátja okaikat is, több itélőképességgel követi,
következőleg több biztonsággal és szeretetreméltósággal is. Adjatok
nekem egy tizenkét éves gyermeket, a ki semmiről sem tud semmit,
kötelezem magamat, hogy tizenöt éves korában ép oly tudóssá teszem, mint
a milyen az, a kit első gyermekkorától fogva tanítottatok; azzal a
különbséggel, hogy a tiéteknek a tudása csakis az emlékezetében van, az
enyémé pedig az itélő képességében. Ugyanígy vezessetek bele egy húsz
éves fiatal embert a világba; ha jól vezetik, egy év alatt
szeretetreméltóbb és okosabban udvarias lesz, mint az, a kit gyermekkora
óta a társaságban neveltek fel, mert az előbbi képes lévén megérteni az
okait minden a kor, a társadalmi helyzet, a nem szerint igazodó
magatartásnak, elvekre tudja ezeket visszavezetni és alkalmazni előre
nem látott esetekre, holott a másik, a kinek nincs egyéb szabálya, mint
a gyakorlottsága, azonnal zavarba jön, ha el kell ettől térnie.
A fiatal franczia kisasszonyokat mind klastromokban nevelik férjhez
menetelükig. S észrevenni-e, hogy bajjal jár rájuk nézve, elsajátítani
azt a modort, a mely rájuk nézve annyira új? És vádolja-e valaki a
párisi nőket azzal, hogy félszeg, zavarodott a modoruk és hogy nem
tudják a világi szokásokat, mert nem vétették fel ezeket velük
gyermekkoruktól fogva? Ez az előitélet maguktól a nagyvilági emberektől
ered, a kik nem ismerve semmi fontosabbat, mint ezt a kis tudományukat,
tévesen azt képzelik, hogy nem lehet elég korán hozzáfogni
elsajátításához.
Igaz, hogy nagyon sokáig sem kell késlekedni. Mindenki, a ki egész
ifjúságát a nagyvilágtól távol töltötte, egész világéletében zavarodott,
feszes modorú lesz, mindig rosszkor tesz mindent, durva és félszeg lesz
a fellépése s ettől a megszokástól sohasem szabadul meg s csak annál
nevetségesebbé válik, mennél jobban igyekszik megszabadulni tőle.
Mindennemű tanulásnak megvan a maga ideje, melyet ismerni kell és
megvannak a maga szokásai, melyeket el kell kerülni. De ezek különösen a
mi esetünkben egyesülnek, csakhogy én nem teszem ki nekik növendékemet a
nélkül az óvatosság nélkül, hogy megóvjam tőlük.
Ha módszerem egy-ugyanazzal a czéllal kielégít minden szempontot és ha
elhárítva egy bajt, ezzel egyúttal egy másiknak is elejét veszi, akkor
úgy vélem, hogy a módszer jó és hogy igazam van. Ezt véltem látni abban
az expediensben, melyet itt sugall nekem. Ha szigorú és száraz akarok
lenni növendékem iránt, elvesztem a bizalmát és azonnal el fog
rejtezkedni előlem. Ha engedékeny és könnyen kezelhető akarok lenni vagy
behúnyom a szememet, mi haszna van abból, hogy őrködésem alatt áll? Csak
igazat adok kihágásainak és megkönnyítem a lelkiismeretét a magamé
rovására. Ha csak abból a czélból vezetem be a világba, hogy tanítsam,
jobban ki fog tanulni, mint a hogy kívánom. Ha távoltartom mindvégig,
akkor mit tanulhat tőlem? Talán mindent, kivéve az embernek és polgárnak
legszükségesebb művészetét, a felebarátaival való együttélés művészetét.
Ha nagyon távoleső hasznosságot tulajdonítok ezeknek a gondoskodásoknak,
semmissé lesz rája nézve; ő csak a jelennel törődik. Ha beérem azzal,
hogy szórakozásokat nyujtok nekik, mi jót teszek vele? Elpusztul és nem
tanul semmit.
Mindebből semmit! Csak az én eljárásom módja gondoskodik mindenről. A te
szivednek, mondom a fiatal embernek, szüksége van társnőre, menjünk,
keressük meg azt, a ki neked megfelel; talán nem fogjuk könnyű szerrel
megtalálni, az igazi érdem mindig ritka, de ne siessünk és ne is
riasztassuk vissza magunkat. Kétségkívül van ilyen nő és végre is meg
fogjuk találni vagy legalább is azt, a ki leginkább hasonlít hozzá.
Ilyen rá nézve ennyire hízelgő czéllal vezetem be az életbe. Mi többet
kell még mondanom? Nem látjátok, hogy megtettem mindent?
Lefestve előtte szerelme tárgyát, a kit neki szántam, gondoljátok el,
meghallgatásra fogok-e találni, kellemesebbé és kedvesebbé tudom-e tenni
számára azokat a tulajdonságokat, melyeket szeretnie kell és tudom-e
minden érzését arra irányítani, a mit keresnie vagy kerülnie kell. A
legügyetlenebb embernek kellene lennem, ha előre is el nem tölteném
szenvedélylyel, maga se tudja ki iránt. Nem fontos, hogy a czél, a
melyet előtte lefestek, képzeletbeli legyen, elég, ha elveszi kedvét
azoktól, a kik kísértetbe vihetik; elég, ha mindenütt talál olyan
összehasonlításokat, melyek révén elébe teheti a képzeletbeli lényeket
azoknak a valóságos alakoknak, a kik a szemébe ötlenek és mi más a
valódi szerelem, mint képzeletbeli dolog, hazugság, illuzió? Az ember
bizony jobban szereti a képet, melyet fest magának, mint a tárgyat, a
melyre alkalmazza. Ha azt, a mit az ember szeret, pontosan olyannak
látná, a milyen, nem volna többé szerelem a világon. Ha az ember
megszűnik szeretni, az, a kit szeret, ugyanolyan marad, a milyen azelőtt
volt, de nem látjuk már ugyanolyannak. A képzelt fátyol lehull s a
szerelem eltűnik. Már pedig ha én nyújtom a képzeletbeli alakot, akkor
tőlem függnek az összehasonlítások és könnyen megakadályozom az illusiót
valóságos személyek segítségével.
Azért azt nem akarom, hogy a fiatal embert rászedjék azzal, hogy
lefestenek előtte egy mintaképet, a milyen nem létezhetik; hanem úgy
választanám meg hölgyének a hibáit, hogy kedvére valók legyenek, hogy
tessenek neki, hogy az ő hibáinak megjavítására szolgáljanak. Azt sem
akarom, hogy hazudjanak neki s csaló módon azt mondják neki, hogy a kit
lefestenek előtte, létezik; ha azonban tetszik neki a képmás, hamarosan
kívánni fogja az eredetijét. A kívánságtól a föltevéshez könnyű az
átmenet, csak egy-két ügyes leírás kell hozzá, melyek szembetünőbb
vonásokkal az igazság nagyobb látszatát adják ennek a képzeletbeli
tárgynak. Hajlandó volnék odáig menni, hogy nevet is adjak neki; nevetve
azt mondanám: Nevezzük jövendőbelidet Zsófiának, Zsófia jót igérő név;
ha az, a kit választott, nem viseli is, legalább méltó lesz a
viselésére; előre is megtisztelhetjük vele. Mindezen részletek után, ha
a nélkül, hogy azt mondanók, igen vagy nem, ürügyekkel kivonjuk magunkat
a dologból, gyanúja bizonyossággá válik; azt fogja hinni, titkot
csinálnak előtte a feleségből, a kit neki szántak és hogy meg fogja
látni, ha megjön annak az ideje. Ha egyszer eljutottunk idáig és ha jól
megválasztottuk a vonásokat, melyeket neki mutatni kell, a többi már
könnyen megy; kibocsáthatjuk a világba csaknem koczkázat nélkül; csak az
érzékei ellen védjétek, a szíve biztonságban van.
De akár megszemélyesíti a mintaképét, a kit szeretetreméltóvá tudtam
előtte tenni, akár nem, ez a mintakép, ha jón van csinálva, nem fogja
kevésbé hozzávonzani mindenhez a mi hasonlít hozzá és nem fogja kevésbé
eltávolítani mindattól, a mi nem hasonlít hozzá, mintha volna reális
tárgya. Mily előny az arra, hogy megóvjuk szívét a veszedelmektől,
melyeknek személye ki kell hogy téve legyen, hogy visszafojtsuk érzékeit
képzelődése által, hogy azonnal elvonjuk azoktól a nőktől, a kik
állitólag kinevelik, de drágán meg is fizettetik ezt a nevelést és csak
udvariasságra nevelnek egy fiatal embert, de megfosztják minden
tisztességétől! Zsófia olyan szerény! Milyen szemmel fogja nézni, ha
ezek kikezdenek vele? Zsófiában annyi az egyszerűség! Hogy fog neki
tetszeni ezek modora? Gondolatai oly messze esnek megfigyeléseitől, hogy
ezek sohasem lehetnek rá nézve veszedelmesek.
Mindazok, a kik gyermekek neveléséről beszélnek, ugyanazokat az
előitéleteket és ugyanazokat az elveket követik, mert rosszul figyelnek
meg és még rosszabbul gondolkoznak. Sem a temperamentum, sem az érzékek
által nem kezdődik a fiatalság eltévelyedése, hanem a társasági
gondolkodásmód által. Ha itt olyan fiúkról volna szó, a kiket
kollegiumokban nevelnek, akkor megmutatnám, hogy ez igaz még ő rájuk
vonatkozólag is, mert az első leczkék, melyeket azok is, ezek is kapnak,
az elsők, melyek gyümölcsöket hoznak, a bűn leczkéi és nem a természet
rontja meg őket, hanem a rossz példa. De hagyjuk a kollégiumok és
kolostorok növendékeit rossz erkölcseikkel együtt; rajtuk már úgy sincs
mód segíteni. Én csak a házi nevelésről beszélek. Vegyetek egy atyja
házában, vidéken, okosan nevelkedett fiatalembert és vizsgáljátok meg
abban a pillanatban, mikor Párisba jön vagy mikor belép a világba; azt
fogjátok találni, hogy tisztességes dolgokra gondol és az akarata is ép
oly egészséges, mint az elméje; találtok benne megvetést a bűn iránt és
borzalmat a kicsapongás iránt; egy prostituált nőnek már a nevére is
látni fogjátok szemében az ártatlanság megbotránkozását. Merem állítani,
hogy nem akad az ilyen ifjak között egy is, a ki rá tudja szánni magát,
hogy egyedül bemenjen ezeknek a boldogtalanoknak a szomorú házaiba, még
ha tudná is, mire valók és szükségüket érezné.
Hat hónappal ezután nézzétek meg újra ugyanezt a fiatal embert és nem
fogtok ráismerni, szabadszájúsága, nagy hangú nézetei, fesztelen modora
egészen más embernek mutatják, ha azelőtti egyűgyűségén való
csúfolódása, szégyenkezése, ha erre emlékeztetik, nem mutatná, hogy ő
ugyanaz és pirul rajta. Óh, mennyire átalakult rövid idő alatt! Honnan
van az ilyen nagy és hirtelen változás? Temperamentumának fejlődésétől?
A temperamentuma vajjon nem fejlődött volna-e ép úgy az apai házban is?
Pedig ott bizonyosan nem vette volna fel sem ezt a hangot, sem ezeket a
nézeteket. Az érzékek első gyönyöreitől? Ellenkezőleg. Mikor az ember
kezdi ezeknek átengedni magát, akkor félénk, nyugtalan, kerüli a
nagyvilágot és a zajt. Az első kéjek mindig rejtelmesek, a szemérem
fűszerezi és elrejti őket; az első szerető nem szemtelenné lesz, hanem
félénkké. Egészen elmerülve egy rá nézve ilyen új állapotba, a fiatal
ember összeszedi magát, hogy élvezze és folyton attól retteg, hogy
elveszti. Ha nagyzoló, akkor se nem kéjelgő, se nem gyöngéd, a mint
dicsekszik; nem élvezett.
Más gondolkozásmód idézte elő ezeket a különbségeket. A szíve még
ugyanaz, de a nézetei megváltoztak. Érzelmei lassabban változnak s végül
ezek által változnak meg s csak akkor lesz igazán megromolva. Alig
lépett bele a világba s már egy második nevelést nyer benne, a mely
teljesen ellentétes az elsővel, általa megtanulja megvetni, a mit
becsült és becsülni, a mit megvetett; rátanítják, hogy úgy tekintse
szülőinek és nevelőinek tanításait, mint pedáns szószátyárságot, a
kötelességeket, melyeket ők prédikáltak neki, mint gyermekes morált,
melyet le kell nézni, ha az ember felnő. Azt hiszi, becsületbeli
kötelessége megváltoztatni magaviseletét, vállalkozó szellemű lesz
vágyak nélkül és nyegle lesz álszégyenből. Kigúnyolja a jó erkölcsöket,
mielőtt megkedvelte volna a rosszakat és henczeg kicsapongásával,
mielőtt kicsapongott volna. Sohasem fogom elfelejteni a svájczi gárda
egy fiatal tisztjének vallomását, a ki nagyon unta magát bajtársai zajos
mulatságain, de nem mert róluk elmaradni, mert attól félt, hogy ki
fogják csúfolni. «Úgy gyakorlom magamat ebben – mondta – mintha kedvem
ellenére dohányoznám; a megszokás révén majd megjön rá a kedvem; nem
maradhat az ember örökké gyermek».
Így tehát nem annyira az érzékiségtől kell óvni a világba lépő fiatal
embert, mint inkább a hiúságtól; inkább enged mások hajlamainak, mint a
magáéinak és a nagyzolás több kéjenczet csinál, mint a szerelem.
Ezután a megállapítás után kérdem, van-e a föld hátán jobban
felpánczélozott fiatal ember, mint az enyém, minden ellen, a mi
megtámadhatja erkölcseit, érzéseit, elveit s van-e, a ki jobban ellent
tud állni az örvénynek? Mert mely csábítás ellen nincs védve? Ha vágyai
a nőkhöz vonzzák, nem találja meg köztük azt, a kit keres és másfelé
forduló szíve visszatartja. Ha az érzékei izgatják és szorítják, hol
találja meg kielégítésüket? A házasságtöréstől és a kicsapongástól való
borzalom ép úgy visszatartja őt a nyilvános nőktől, mint a férjes nőktől
és mindig e kétféle állapot valamelyikéből erednek a fiatalság
kihágásai. Egy eladó lány lehet kaczér, de nem lesz szemérmetlen és nem
fogja magát nyakába vetni egy fiatal embernek, a ki esetleg elveszi, ha
jóravalónak tartja; különben is rendszerint van valakije, a ki vigyáz
rá. Emil sem lesz a maga részéről egészen magára hagyatva; mindkettőben
meglesz őr gyanánt legalább a félelem és a szégyenkezés, a melyek
elválaszthatatlanok az első vágyaktól; nem fognak egyszerre a végső
You have read 1 text from Hungarian literature.
Next - Emil, vagy a nevelésről - 34
  • Parts
  • Emil, vagy a nevelésről - 01
    Total number of words is 4040
    Total number of unique words is 1862
    28.7 of words are in the 2000 most common words
    40.4 of words are in the 5000 most common words
    46.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 02
    Total number of words is 4071
    Total number of unique words is 1914
    30.1 of words are in the 2000 most common words
    40.4 of words are in the 5000 most common words
    47.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 03
    Total number of words is 4177
    Total number of unique words is 1881
    28.4 of words are in the 2000 most common words
    39.6 of words are in the 5000 most common words
    46.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 04
    Total number of words is 4145
    Total number of unique words is 1852
    29.1 of words are in the 2000 most common words
    40.6 of words are in the 5000 most common words
    47.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 05
    Total number of words is 4144
    Total number of unique words is 1824
    29.9 of words are in the 2000 most common words
    42.1 of words are in the 5000 most common words
    48.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 06
    Total number of words is 4088
    Total number of unique words is 1818
    29.2 of words are in the 2000 most common words
    40.5 of words are in the 5000 most common words
    47.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 07
    Total number of words is 4153
    Total number of unique words is 1835
    28.6 of words are in the 2000 most common words
    39.8 of words are in the 5000 most common words
    46.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 08
    Total number of words is 4168
    Total number of unique words is 1855
    30.8 of words are in the 2000 most common words
    42.4 of words are in the 5000 most common words
    48.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 09
    Total number of words is 4118
    Total number of unique words is 1753
    29.2 of words are in the 2000 most common words
    41.9 of words are in the 5000 most common words
    48.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 10
    Total number of words is 4151
    Total number of unique words is 1895
    30.4 of words are in the 2000 most common words
    42.3 of words are in the 5000 most common words
    49.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 11
    Total number of words is 4159
    Total number of unique words is 1815
    28.3 of words are in the 2000 most common words
    38.5 of words are in the 5000 most common words
    44.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 12
    Total number of words is 4203
    Total number of unique words is 1948
    30.0 of words are in the 2000 most common words
    40.5 of words are in the 5000 most common words
    46.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 13
    Total number of words is 4155
    Total number of unique words is 1885
    26.8 of words are in the 2000 most common words
    36.9 of words are in the 5000 most common words
    42.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 14
    Total number of words is 4185
    Total number of unique words is 1949
    28.9 of words are in the 2000 most common words
    39.0 of words are in the 5000 most common words
    45.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 15
    Total number of words is 4215
    Total number of unique words is 1907
    29.1 of words are in the 2000 most common words
    41.1 of words are in the 5000 most common words
    47.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 16
    Total number of words is 4134
    Total number of unique words is 1891
    28.2 of words are in the 2000 most common words
    39.7 of words are in the 5000 most common words
    45.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 17
    Total number of words is 4170
    Total number of unique words is 1821
    29.2 of words are in the 2000 most common words
    40.6 of words are in the 5000 most common words
    47.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 18
    Total number of words is 4115
    Total number of unique words is 1857
    29.0 of words are in the 2000 most common words
    40.3 of words are in the 5000 most common words
    46.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 19
    Total number of words is 4174
    Total number of unique words is 1880
    29.6 of words are in the 2000 most common words
    40.1 of words are in the 5000 most common words
    47.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 20
    Total number of words is 4208
    Total number of unique words is 1805
    30.1 of words are in the 2000 most common words
    41.8 of words are in the 5000 most common words
    49.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 21
    Total number of words is 4099
    Total number of unique words is 1831
    26.9 of words are in the 2000 most common words
    36.5 of words are in the 5000 most common words
    43.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 22
    Total number of words is 4068
    Total number of unique words is 1859
    27.8 of words are in the 2000 most common words
    40.1 of words are in the 5000 most common words
    47.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 23
    Total number of words is 4131
    Total number of unique words is 1852
    28.4 of words are in the 2000 most common words
    39.9 of words are in the 5000 most common words
    45.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 24
    Total number of words is 4079
    Total number of unique words is 1880
    28.3 of words are in the 2000 most common words
    38.8 of words are in the 5000 most common words
    44.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 25
    Total number of words is 4078
    Total number of unique words is 1835
    28.7 of words are in the 2000 most common words
    39.4 of words are in the 5000 most common words
    45.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 26
    Total number of words is 4052
    Total number of unique words is 1930
    29.5 of words are in the 2000 most common words
    41.0 of words are in the 5000 most common words
    48.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 27
    Total number of words is 4029
    Total number of unique words is 1725
    27.8 of words are in the 2000 most common words
    38.9 of words are in the 5000 most common words
    44.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 28
    Total number of words is 4209
    Total number of unique words is 1747
    29.0 of words are in the 2000 most common words
    39.6 of words are in the 5000 most common words
    46.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 29
    Total number of words is 4097
    Total number of unique words is 1832
    28.1 of words are in the 2000 most common words
    40.7 of words are in the 5000 most common words
    47.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 30
    Total number of words is 4037
    Total number of unique words is 1719
    30.3 of words are in the 2000 most common words
    41.4 of words are in the 5000 most common words
    46.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 31
    Total number of words is 4113
    Total number of unique words is 1858
    28.7 of words are in the 2000 most common words
    40.4 of words are in the 5000 most common words
    46.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 32
    Total number of words is 4066
    Total number of unique words is 1900
    27.4 of words are in the 2000 most common words
    39.0 of words are in the 5000 most common words
    45.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 33
    Total number of words is 4136
    Total number of unique words is 1929
    27.6 of words are in the 2000 most common words
    38.0 of words are in the 5000 most common words
    43.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 34
    Total number of words is 4202
    Total number of unique words is 1834
    30.8 of words are in the 2000 most common words
    42.0 of words are in the 5000 most common words
    48.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 35
    Total number of words is 4138
    Total number of unique words is 1904
    27.3 of words are in the 2000 most common words
    37.5 of words are in the 5000 most common words
    43.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 36
    Total number of words is 4205
    Total number of unique words is 1942
    28.6 of words are in the 2000 most common words
    39.4 of words are in the 5000 most common words
    45.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 37
    Total number of words is 4137
    Total number of unique words is 1846
    28.5 of words are in the 2000 most common words
    38.7 of words are in the 5000 most common words
    44.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 38
    Total number of words is 4188
    Total number of unique words is 1838
    28.8 of words are in the 2000 most common words
    39.4 of words are in the 5000 most common words
    46.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 39
    Total number of words is 4256
    Total number of unique words is 1763
    29.5 of words are in the 2000 most common words
    41.1 of words are in the 5000 most common words
    47.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 40
    Total number of words is 4179
    Total number of unique words is 1894
    27.9 of words are in the 2000 most common words
    39.0 of words are in the 5000 most common words
    46.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 41
    Total number of words is 4184
    Total number of unique words is 1848
    30.8 of words are in the 2000 most common words
    44.1 of words are in the 5000 most common words
    51.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 42
    Total number of words is 4210
    Total number of unique words is 1839
    30.2 of words are in the 2000 most common words
    42.4 of words are in the 5000 most common words
    50.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 43
    Total number of words is 4193
    Total number of unique words is 1931
    30.5 of words are in the 2000 most common words
    43.9 of words are in the 5000 most common words
    50.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 44
    Total number of words is 4128
    Total number of unique words is 1912
    29.7 of words are in the 2000 most common words
    41.9 of words are in the 5000 most common words
    48.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 45
    Total number of words is 4137
    Total number of unique words is 1961
    29.7 of words are in the 2000 most common words
    42.4 of words are in the 5000 most common words
    48.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 46
    Total number of words is 4261
    Total number of unique words is 1917
    31.5 of words are in the 2000 most common words
    44.6 of words are in the 5000 most common words
    51.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 47
    Total number of words is 4208
    Total number of unique words is 1833
    31.0 of words are in the 2000 most common words
    44.5 of words are in the 5000 most common words
    50.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 48
    Total number of words is 4070
    Total number of unique words is 1679
    28.1 of words are in the 2000 most common words
    39.6 of words are in the 5000 most common words
    46.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 49
    Total number of words is 4030
    Total number of unique words is 1823
    30.0 of words are in the 2000 most common words
    41.3 of words are in the 5000 most common words
    47.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 50
    Total number of words is 3560
    Total number of unique words is 1688
    31.8 of words are in the 2000 most common words
    43.8 of words are in the 5000 most common words
    50.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.