Emil, vagy a nevelésről - 18

Total number of words is 4115
Total number of unique words is 1857
29.0 of words are in the 2000 most common words
40.3 of words are in the 5000 most common words
46.4 of words are in the 8000 most common words
Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
tovább is mint ilyennel.
A természet minden tárgyát s az emberek minden munkáját a saját
hasznával, saját biztonságával, saját maga fentartásával, saját
jóllétével való érezhető viszonya szerint kell megitélnie. Így a vasnak
sokkal több értéke kell, hogy legyen a szemében, mint az aranynak, az
üvegnek, mint a gyémántnak; ugyanígy sokkal többre becsül egy czipészt
vagy kőművest, mintegy Lempereurt, egy Blancot és Európa összes
ékszerészeit; a pástétomsütő mindenekfölött fontos ember az ő szemében
és odaadná a tudományok egész akadémiáját a Lombard-utcza legkisebb
czukrászáért. Az ötvösök, a vésők, az aranyozók, a himzők az ő szemében
csak naplopók, a kik tökéletesen haszontalan játékokkal mulatnak; még az
órásságnak sem tulajdonít valami nagy becset. A boldog gyermek élvezi az
időt, a nélkül, hogy rabja lenne, hasznát veszi és nem ismeri az
értékét. A szenvedélyektől ment nyugalom, a mely mindig egyformává teszi
rá nézve az idő mulását, helyettesíti számára az idő mérésének eszközét,
ha szüksége van rá.[68] A mikor azt mondtam, hogy Emilnek órája van,
épúgy, mint a mikor azt mondtam, hogy sír, egy közönséges Emilt
képzeltem el, hogy hasznos lehessek és megértessem magamat, mert a mi az
igazi Emilt illeti, egy a többitől annyira különböző gyermek nem
szolgálhatna például semmire.
Van egy nem kevésbbé természetes és még észszerűbb rend, a melynél fogva
a mesterségeket a szükségszerűség azon viszonyai szerint becsülik meg, a
melyek összekapcsolják őket, az első helyre juttatva a
legfüggetlenebbeket és a legutolsó helyre azokat, a melyek a többi
mesterségek nagyobb számától függnek. Ez a rend, a mely fontos
meggondolásokat szolgáltat az általános társadalom rendjére nézve,
hasonló az előbbihez és alá van vetve ugyanannak a megfordításnak az
emberek becsülésében, úgy hogy az első anyagok alkalmazása a tisztesség
nélküli s csaknem haszon nélküli mesterségekben megy végbe és mennél
több kézen mennek keresztül, annál jobban fokozódik megmunkálásuknak ára
és annál nagyobb lesz a becsülete. Nem vizsgálom, igaz-e, hogy az ipari
szorgalom nagyobb-e és több ellenértéket érdemel-e a minucziózus
mesterségekben, melyek ezeknek az anyagoknak az utolsó formáját adják
meg, mint az első munkában, a mely átalakítja őket az emberek
használatára; de azt mondom, hogy minden tekintetben az a mesterség
érdemel tagadhatatlanul legtöbb becset, melynek haszna legáltalánosabb
és legkétségbevonhatlanabb és hogy az, a melynek kevesebb más
mesterségre van szüksége, több becset érdemel az alárendelt
mesterségeknél, mert szabadabb és közelebb áll a függetlenséghez. Ezek a
mesterségek és az iparüzés megbecsülésének igazi szabályai; a többi mind
önkényes és a képzelődéstől függ.
Az összes mesterségek közt az első és a legtiszteletreméltóbb a
földművelés; a második helyre a lakatosságot teszem, az ácsmesterséget a
harmadik helyre és így tovább. Az a gyermek, a kit nem vezettek félre a
közkeletű előitéletek, tökéletesen így fog itélni. Milyen fontos
tanulságokat fog Emilünk erre vonatkozólag Robinsonjából levonni! Mit
fog gondolni, látva, hogy a mesterségek csak önmaguk felosztódása útján
szaporodnak, az által, hogy a végtelenig sokszorozzák a maguk és a többi
mesterségek eszközeit? Azt fogja magában mondani: Mindezek az emberek
ostoba módon leleményesek; azt hinné az ember, attól félnek, hogy karjuk
és ujjuk nem lesz való nekik semmire s azért találnak ki annyi eszközt,
hogy nélkülözni tudják őket. Hogy egyetlenegy mesterséget
gyakorolhassanak, alávetik magukat ezer más mesterségnek; minden
munkásnak egy egész városra van szüksége. Az én pajtásom és én, mi
ügyességünkbe vetjük leleményességünket, olyan szerszámokat csinálunk
magunknak, melyeket mindenhova elvihetünk magunkkal. Mindezek az
emberek, a kik Párisban olyan büszkék tehetségükre, nem mennének semmire
a mi szigetünkön és a mi inasaink lehetnének.
Ne vesztegesd itt az időt, olvasóm, növendékünk testi gyakorlottságának
és kézi ügyességének szemléletével, de vedd tekintetbe, hogy milyen
irányt adunk gyermeki kiváncsiságának, vedd figyelembe eszességét,
találékony szellemét, előrelátását, vedd tekintetbe, hogy milyenné
akarjuk a fejét formálni. Mindenben, a mit látni fog, mindenben, a mit
tenni fog, mindent meg akar majd érteni, mindennek az okát akarja
megtudni; eszközről-eszközre mindig vissza akar menni az elsőhöz,
semmibe sem nyugszik bele föltevések alapján, nem akar megtanulni semmi
olyat, a mi olyan megelőző ismereteket kiván meg, a melyekkel ő nem bír;
ha egy rúgót lát készülő félben, tudni akarja, hogy vették ki az aczélt
a bányából; ha látja, a mint egy láda darabjait összeillesztik, tudni
akarja, hogy vágták ki a fát; ha ő maga dolgozik, minden szerszámnál,
melyet használ, okvetlenül ezt fogja mondani magában: ha nem volna meg
ez az eszközöm, hogyan fognék hozzá megcsinálásához vagy hogyan tudnék
ellenni nélküle?
Egyébiránt egy nehezen kikerülhető tévedés, ha a mester azok iránt a
foglalkozások iránt, melyekért lelkesül, mindig ugyanazt a kedvet
tételezi fel a gyermeknél is: vigyázzatok, mikor a munka öröme elragad
benneteket, hogy a gyermek e közben ne unatkozzék, a nélkül, hogy ezt el
merné nektek árulni. A gyermeknek teljesen benne kell lennie a dologban,
de ti nektek teljesen a gyermekben kell benne lennetek, meg kell
figyelnetek; kémlelnetek kell ernyedetlenül és a nélkül, hogy ez
észrevehető legyen, előre meg kell éreznetek minden érzését és
megelőznötök azokat az érzéseit, melyeket nem szabad éreznie, végül úgy
kell elfoglalnotok, hogy nemcsak hasznosnak érezze magát a dologra,
hanem öröme is teljék benne, mivel jól megérti, mirevaló az, a mit
csinál.
A mesterségek társulása, a termények kicserélésében áll, a kereskedelemé
a dolgok kicserélésében, a bankoké az értékjegyek és a pénz
kicserélésében; mindezek a fogalmak kapcsolatban vannak egymással és a
rájuk vonatkozó elemi ismeretek már meg vannak szerezve. Mind ennek
alapjait megvetettük, az első életkortól fogva, Róbert kertész
segítségével. Most nem marad más hátra, mint általánosítani ezeket a
fogalmakat és több példára terjeszteni ki őket, hogy megértessük vele a
fogalom hullámzását maga magában véve és szemlélhetővé téve a
természetrajz részletei által, melyek az egyes országok sajátságos
termékeire vonatkoznak, a mesterségek és tudományok részletei által,
melyek a hajózásra vonatkoznak, végül a szállítás nagyobb vagy kisebb
nehézségei által, a helyek távolsága, az országok, a tengerek, a patakok
fekvése szerint stb.
Semmiféle társadalom nem élhet meg csere nélkül, semmiféle csere közös
mérték nélkül és semmiféle közös mérték egyenlőség nélkül. Így minden
társaságnak első törvénye bizonyos megegyezésszerű egyenlőség, akár az
embereket, akár a dolgokat illetőleg.
Az emberek közti megegyezésszerű egyenlőség, a mely teljesen különbözik
a természetes egyenlőségtől, teszi szükségessé a tételes jogot vagyis a
kormányt és a törvényeket. A gyermek politikai ismereteinek
szabatosaknak és korlátozottaknak kell lenniök, a kormányról általában
csak azt kell tudnia, a mi a tulajdonjogra vonatkozik, a melyről már van
valamelyes fogalma.
A dolgok közti megegyezésszerű egyenlőség találtatta fel a pénzt, mert a
pénz nem egyéb, mint a különböző fajtájú dolgok értékbeli
összehasonlításának kifejezése; és ebben az értelemben a pénz a
társadalom igazi összekötő kapcsa; de minden lehet pénz, egykor a marha
is az volt s még ma is pénz számba mennek bizonyos népeknél a csigák; a
vas volt a pénz Spártában, a réz Svédországban, az arany és az ezüst
nálunk.
A fémek könnyebben szállíthatók lévén, minden csere közvetítő eszközéül
választattak; ezeket a fémeket alakították át érmekké, hogy
megtakarítsák minden egyes csere alkalmával a mérést vagy a mérlegelést,
mert a pénz értékjegye nem egyéb, mint tanusítvány arról, hogy az így
megjelölt pénzdarab, ilyen vagy olyan súlyú és egyedül az uralkodónak
van pénzverési joga, mivel egyedül neki van joga követelni, hogy az ő
tanubizonysága tekintélylyel birjon az egész nép előtt.
Ennek a most megmagyarázott találmánynak a hasznát megértheti a
legostobább is. Nehéz dolog közvetlenül összehasonlítani a különböző
természetű dolgokat, pl. a posztót a búzával; ha ellenben találtak egy
közös mértéket, t. i. a pénzt, a gyárosnak és a földművelőnek egyaránt
könnyű dolog visszavezetni erre a közös mértékre azoknak a dolgoknak az
értékét, a melyeket ki akarnak cserélni. Ha egy bizonyos mennyiségű
posztó egy bizonyos pénzösszeget ér és egy bizonyos mennyiségű búza
szintén ugyanakkora pénzösszeget ér, ebből az következik, hogy a
kereskedő, a mikor ezt a búzamennyiséget kapja posztójáért, méltányos
cserét csinál, így lesznek a pénz segítségével a különböző nemű javak
összemérhetők és összehasonlíthatók.
Ne menjetek ennél messzebbre és ne bocsájtkozzatok ez intézmény erkölcsi
hatásainak magyarázatába. Minden dologban fontos, jól megmagyarázni a
használatot, mielőtt rámutatnánk a visszaélésre. Ha megmagyarázni
igyekeznél a gyermeknek, hogyan hanyagolják el a jelképek kedvéért a
dolgok lényegét, hogyan születtek a pénzből a képzelődés minden
agyrémei, hogyan kell a pénzben gazdag országoknak mindenben
szegényeknek lenniök, akkor a gyermekkel nemcsak mint filozófussal
bánnál, hanem mint bölcs emberrel és azt akarnád megértetni vele, a mit
még a filozófusok közül is csak kevesen fogtak föl helyesen.
Az érdekes tárgyaknak mekkora sokaságára lehet így a növendék
kiváncsiságát irányítani, a nélkül, hogy bármikor is figyelmen kívül
hagynók a tényleges és anyagi vonatkozásokat és eltürnők, hogy akár
egyetlen olyan gondolat is keletkezhessék szellemében, a melyet nem bir
fölfogni. A mester művészete abban áll, hogy megfigyeléseit soha sem
engedje olyan apróságokon vesztegelni, a melyek nincsenek kapcsolatban
semmivel, hanem szüntelenül közelebb hozni a nagy vonatkozásokhoz,
melyeket egykor meg kell értenie, hogy helyesen tudjon itélni a polgári
társadalom rendjének jóságáról és rosszaságáról. Tudni kell hozzá
alkalmazni a beszélgetéseket, a melyekkel szórakoztatjuk, ahhoz a
szellemi irányhoz, a melyet adtunk neki. Nem egy kérdés, a mely más
gyermeknek figyelmét érinteni sem tudná, Emilt akár hat hónapig is fogja
üldözni.
Egy gazdag házba megyünk ebédelni; ünnepi készülődést, sok népet, sok
szolgát, sok fogást, elegáns és finom terítéket találunk. A gyönyör és
az ünnepiesség mind e készségeiben van valami mámorító, a mely fejébe
szállhat az embernek, ha nincs hozzászokva. Előre érzem mindennek
hatását ifjú növendékemre. Mialatt a lakoma elnyúlik, mialatt a fogások
követik egymást, mialatt az asztal körül ezerféle zajos szóbeszéd
uralkodik, a füléhez hajlok és így szólok: Mit gondolsz, hány kézen ment
keresztül mindaz, a mit ezen az asztalon látsz, mielőtt ide jutott
volna? Mekkora tömegét a gondolatoknak keltem föl agyában e néhány szó
által; ime a mámor összes gőzei le vannak verve. A gyermek tünődik,
elgondolkozik, számítgat, nyugtalankodik. Mialatt a filozófusok
fölvidítva a bortól és talán szomszédnőiktől is, fecsegnek és úgy
tesznek, mintha gyermekek volnának, ő egészen egyedül okoskodik egy
sarokban meghuzódva; kérdezget engem, én megtagadom a feleletet, azt
mondom, hogy majd máskor, ő türelmetlenkedik, enni, inni is elfelejt, ég
a vágytól, hogy elkerülhessen az asztaltól, hogy kedvére társaloghasson
velem. Micsoda czél kiváncsisága számára! Micsoda textus tanulása
számára! Egészséges itélettel, a melyet még semmi sem ronthatott meg,
mit fog gondolni a fényüzésről, mikor azt találja, hogy a világ minden
tájéka hozzájárulásra kényszeríttetett, hogy talán húsz millió kéz
dolgozott sokáig, hogy talán az emberek ezreinek életébe került és
mindez azért, hogy teljes pompában adják elébe azt délben, a mit este a
félreeső helyen fog kiadni magából?
Lessétek ki gondosan azokat a titkos következtetéseket, a melyeket
szivében minden megfigyeléséből levon. Ha nem vigyáztatok rá olyan jól,
mint a hogy én föltételezem, talán kisértetbe esik elmélkedéseit más
irányba téríteni és fontos személyiségnek tekinteni magát a világban,
annak láttára, hogy mennyi gond egyesül ebédjének elkészítésére. Ha
előre sejtitek ezt az okoskodását, könnyen megelőzhetitek, mielőtt
rájönne vagy legalább is azonnal kitörölhetitek az általa keltett
benyomást. Nem tudva még másképp magának tulajdonítani a dolgokat, mint
csak az anyagias élvezet által, csakis az érzékelhető vonatkozások által
birja megitélni, vajjon javára válnak-e vagy nem? Egy egyszerű és
rusztikus, testmozgás által előkészített, az étvágy, a szabadság, a
jókedv által füszerezett ebédnek összehasonlítása ezzel a fényes és
feszes lakomával eléggé megértetheti vele, hogy a lakoma minden nagy
készülete nem adott neki semmiféle tényleges hasznot és a gyomra épp oly
megelégedetten távozik a földmüves asztalától, mint a bankárétól, tehát
az egyikben sem volt több olyan, mint a másikban, a mit valósággal a
magáénak nevezhet.
Képzeljük el, mit mondhat neki hasonló esetben egy nevelő. «Képzeld el
magadnak jól ezt a két lakomát és határozd meg magadban, melyikben
vettél részt több élvezettel; melyiken éreztél több örömet, melyiken
ettél nagyobb étvágygyal, ittál vidámabban? melyik tartott hosszabb
ideig, unalom nélkül és a nélkül, hogy ujabb fogásokkal kellett volna
fölfrissíteni? Figyeld meg e közben a különbséget: ez a fekete kenyér,
melyet oly jónak találtál, abból a búzából való, melyet ez a földműves
aratott, zavaros és fanyar, de üdítő és egészséges bora az ő saját
szőlőjének terméséből való. A vászonabrosz az ő kenderéből készült,
melyet az ő felesége, az ő lányai, az ő cselédje fontak a tél folyamán;
asztalát semmi más kéz nem készítette el, csak az ő családtagjaié; ő rá
nézve a legközelebbi malom és a szomszéd vásár a világ határai.
Mennyiben telt tehát igazi élvezeted mind abban, a mivel többet
nyujtottak a távoli országok és az emberi kezek a másik asztalra? Ha
mindez nem tette lakomádat jobbá, mit nyertél ezzel a bőséggel? Mi volt
itt, a mi tulajdonképen számodra készült? Ha te lettél volna a házigazda
– teheti még hozzá – akkor mindez még idegenebb maradhatott volna rád
nézve, mert a gond, hogy élvezeteidet kitárd mások szeme elé, teljesen
megfosztott volna az élvezettől: a tiéd lett volna a fáradság, az övék
az élvezet.»
Ez a beszéd lehet nagyon szép, de az én Emilemnek nem ér semmit; mert
meghaladja felfogási képességét és mert neki nem szokták diktálni az
elmélkedéseket. Szóljatok tehát hozzá egyszerűbben. Ezután a két
tapasztalat után mondjátok neki valamelyik nap reggel: «Hol fogunk ma
ebédelni? A körül az ezüsthegy körül, a mely elborítja az asztal
háromnegyed részét és azok körül a papirvirág-kertek körül, melyeket
tükörüvegen tálalnak fel csemegéül, azok közt az abroncsos szoknyájú nők
között, a kik úgy bánnak veled, mint egy fabábbal és azt akarják veled
mondatni, a mit nem tudsz; vagy inkább abban a faluban, innen két
mérföldnyire, azoknál a jó embereknél, a kik olyan szívesen fogadtak
minket és olyan jó tejszínhabot adtak?» Hogy melyiket fogja Emil
választani, abban nincs kétség, mert ő sem nem fecsegő, sem nem hiú; nem
birja elviselni a feszességet és a mi finom ragoûtink nem izlenek neki,
ellenben mindig kész futkosni a szabadban és szereti a jó gyümölcsöt, a
jó főzeléket, a jó tejszint és a jó embereket.[69] Útközben a
meggondolás magától jő. Látom, hogy az embereknek azok a tömegei, a kik
ezeken a lakomákon dolgoznak, elvesztegetik fáradságukat vagy egyáltalán
nem gondolnak a mi élvezetünkre.
Példáim, melyek talán jók egy czélra, ezer másra rosszak lehetnek. Ha
azonban felfogták szellemüket, tudni fogják őket a szükséghez képest
módosítani; a választás minden gyermek sajátságos természetének
tanulmányozásától függ és ez a tanulmányozás ismét az alkalmaktól függ,
melyeket nyujtunk neki, hogy kimutassa természetét. Senki sem fogja azt
képzelni, hogy három vagy négy évi időközben, melyet itt ki kell
töltenünk, a legszerencsésebb születésű gyermeknek is elegendő fogalmat
adhassunk az összes mesterségekről és természeti tudományokról arra,
hogy egy nap magamagától megtanulhassa őket; de elvonultatva ily módon
előtte mindazokat a tárgyakat, a melyeket ismernie fontos dolog, abba a
helyzetbe juttatjuk, hogy kifejleszthesse ízlését, tehetségét, hogy
megtehesse az első lépést a felé a czél felé, melyre hivatottsága viszi
és hogy megmutassa nekünk az utat, melyet számára meg kell nyitnunk,
hogy a természetnek kezére járjunk.
A korlátozott, de helyes ismeretek lánczolatának egy másik előnye az,
hogy ezeket az ismereteket kapcsolataik, egymáshoz való viszonyaik által
mutatjuk meg neki, hogy valamennyit a neki megfelelő helyre tehetjük
megbecsülésében és megelőzzük benne az előitéleteket, melyekkel az
emberek többsége bír azok iránt a tehetségek iránt, a melyeket művelnek
és azok ellen, a melyeket elhanyagolnak. Az, a ki jól látja mindennek a
rendjét, látja azt a helyet, a melyre minden rész való; a ki jól lát egy
részletet és alaposan ismeri, lehet tudós ember, de az előbbi helyes
itéletű ember. Emlékezni fognak arra, hogy nem annyira a tudomány, mint
inkább a helyes itélet megszerzését tűztük ki czélunkul.
Bárhogy áll is a dolog, az én módszerem független a példáimtól; az ember
képességeinek mértékére van alapítva a különböző életkorokban és a
foglalkozások megválogatására, melyek képességeinek megfelelnek. Azt
hiszem, könnyen lehetne olyan módszert találni, melylyel látszólag
jobban járnánk, de ha kevésbbé volna hozzáalkalmazva a fajhoz, az
életkorhoz, a nemhez, nem hiszem, hogy ugyanakkora sikere lehessen.
E második időszak kezdetén hasznát vettük erőink fölöslegének
szükségleteink fölött, hogy önmagunkon fölül emeljük magunkat;
fölemelkedtünk az egekig, megmértük a földet, összegyüjtöttük a
természet törvényeit, szóval bejártuk az egész szigetet, most
visszatérünk önmagunkhoz, észrevétlenül közeledünk lakásunkhoz. Mekkora
boldogság, hogy nem találjuk még az ellenség birtokában, a ki fenyeget
bennünket és a ki készülődik hatalmába keríteni!
Mi tennivalónk marad azután, hogy megfigyeltük mindazt, a mi bennünket
környez? Hogy hasznunkra fordítsuk mindazt, a mit magunkévá tudunk tenni
és hogy hasznunkra fordíthassuk kiváncsiságunkat, jólétünk javára. Idáig
készletet szereztünk, mindenféle eszközökből, a nélkül, hogy tudtuk
volna, melyekre van közülük szükségünk. Ha esetleg haszontalanok
önmagunk számára ezek az eszközeink, hasznára válhatnak másoknak, nekünk
pedig viszont, az övéikre lehet szükségünk. Így valamennyien megtaláljuk
számításunkat, ebben a cserében, de hogy ezt a cserét végrehajthassuk,
ismerni kell a kölcsönös szükségleteket, mindenki kell, hogy tudja, mije
van másoknak, a minek ő hasznát veheti és mit nyujthat nekik ő
viszonzásul. Vegyünk föl tíz embert, a kik mindegyikének tízféle
szükséglete van. Mindegyiküknek, hogy szükségleteiket kielégíthessék,
tízféle munkára kell ráadni magát; de tekintve a géniusz és a tehetség
különlegességét, az egyik kevésbbé boldogul e munkák valamelyikével, a
másik a másikkal. Valamennyien bár különböző dolgokra alkalmasak,
ugyanazt végzik és pórul járnak vele. Alakítsunk ebből a tíz emberből
társaságot és mindegyikük foglalkozzék a maga és a többi kilencz számára
a foglalatosságnak azzal a nemével, a mely neki legjobban megfelel;
mindegyik olyan hasznát fogja venni a többiek tehetségének, mintha mind
megvolna ő benne magában, mindegyik tökéletesíteni fogja a maga
tehetségét a folytonos gyakorlattal s az lesz a vége, hogy mind a tizen
tökéletesen jól lesznek ellátva és még fölöslegük is marad mások
számára. Ez minden intézményünknek nyilvánvaló alapelve. Nem tartozik
tárgyamra itt ennek következményeit vizsgálni, ezt megtettem egy másik
iratomban.[70]
Ebből az elvből kifolyólag az olyan ember, a ki elszigetelt lénynek
akarná magát tekinteni, a mely nem függ egyáltalán semmitől és
magamagában elegendő, csak boldogtalan lehet. Sőt lehetetlen volna neki
fönntartani magát, mert az egész földet az enyémmel és a tiéddel találná
borítva, maga számára nem volna egyebe, csak a teste s így miből tartaná
föl magát? A midőn kilépünk a természetes állapotból, embertársainkat is
kényszerítjük, hogy szintén kilépjenek belőle; senki sem maradhat meg
benne a többiek ellenére és a ki a benne élés lehetetlensége mellett is
meg akarna benne maradni, arra nézve éppen ez jelentené a belőle való
tényleges kilépést, mert a természet első törvénye az önfentartásról
való gondoskodás.
Így alakulnak ki fokonként a gyermek elméjében a társadalmi
vonatkozásokról való fogalmak, még mielőtt valóban aktiv tagja lehetne a
társadalomnak. Emil látja, hogyha hasznára szolgáló eszközökre akar
szert tenni, neki is kell, hogy legyenek mások hasznára szolgáló
eszközei, a melyek révén cserében megkaphatja azokat a dolgokat, a
melyekre szüksége van és a melyek másnak megvannak. Könnyű szerrel
rávezetem, hogy ennek a cserének a szükségét megérezze és abba a
helyzetbe hozza magát, hogy hasznát vegye.
_Nagy uram! élnem csak kell_ – mondotta egy szerencsétlen szatirikus író
a miniszternek, a ki szemére vetette foglalkozásának becstelenségét.
_Nem látom be ennek szükségét_ – felelt neki hidegen az előkelő állású
ember. Ez a felelet kitünő volt egy minisztertől, de minden más szájban
barbár és hamis lett volna. Élnie kell minden embernek. Ez az érv, a
melyre mindenki több vagy kevesebb súlyt vet a szerint, a mint több vagy
kevesebb emberségesség van benne, nekem megczáfolhatatlannak tünik fel,
annak a szempontjából, a ki önmagára vonatkoztatja. Mivel mindazon
ellenszenvek közül, melyeket a természet olt belénk, legerősebb a halál
iránti ellenszenv, ebből az következik, hogy ez ellenszenv által minden
szabad mindenkinek, a kinek nincs semmi más módja a megélhetésre. Azok
az elvek, a melyek alapján az erényes ember megtanulja életét megvetni
és föláldozni a kötelességnek, nagyon távol vannak ettől a primitiv
egyszerüségtől. Boldogok azok a népek, a melyeknél az ember jó lehet
erőlködés nélkül és igazságos erény nélkül! Ha van a világon olyan
nyomorúságos állam, a melyben senki sem élhet meg a nélkül, hogy rosszat
tegyen és a melynek polgárai szükségből gazemberek, akkor nem a
gonosztevőt kell fölakasztani, hanem azt, a ki arra kényszeríti, hogy
gonosztevő legyen.
Amint Emil tudni fogja, hogy mi az élet, első gondom lesz, hogy
megtanítsam föntartására. Mindeddig nem tettem különbséget társadalmi
helyzet, rang és vagyon dolgában és a következőkben sem fogok nagyobb
különbséget tenni, mert az ember minden helyzetben ugyanaz, mert a
gazdagnak sincs nagyobb gyomra, mint a szegénynek és nem is emészt
jobban, mert az úrnak sincs hosszabb vagy erősebb karja, mint a
rabszolgának, mert a főúr sem nagyobb, mint a köznépből való ember és
végül, mert a természetes szükségletek mindenütt ugyanazok lévén,
megszerzésük eszközeinek mindenütt egyenlőknek kell lenni. Alkalmazzátok
az ember nevelését az emberhez és nem ahhoz, a mi rajta kívül van. Nem
látjátok-e, hogy a mikor azon dolgoztok, hogy kizárólag egy társadalmi
helyzet számára képezzétek ki őt, hasznavehetetlenné teszitek minden más
helyzet számára és ha a sorsnak úgy tetszik, csak azért dolgoztatok,
hogy boldogtalanná tegyétek? Van-e nevetségesebb, mint a koldussá lett
nagyúr, a ki nyomorában is bele viszi származásának előitéleteit? Van-e
hitványabb, mint az elszegényedett gazdag, a ki emlékezve a megvetésre,
a melyet a szegénység iránt tanusítanak, úgy érzi magát, mintha utolsóvá
lett volna az emberek között? Az egyiknek nincs más menedéke, mint a
nyilvános gazember mestersége, a másiknak a csúszó-mászó szolgáé, ezzel
a szép szólásmóddal: _élnem csak kell_.
Megbiztok a társadalom jelenlegi rendjében, a nélkül, hogy gondolnátok
rá, hogy ez a rend kikerülhetetlen revolutióknak van alávetve és
lehetetlen előre látnotok és megelőznötök azt, a mely gyermekeiteket
érheti. A nagy kicsinynyé válhatik, a gazdag szegénynyé, az uralkodó
alattvalóvá; oly ritkák-e vajjon a sors csapásai, hogy számíthattok
arra, hogy mentesek maradtok tőlük? Közeledünk a válság állapotához és a
forradalmak korához.[71] Kicsoda állhat jót arról, hogy mi lesz
belőletek ezután? Mindent, a mit az emberek csináltak, le is
rombolhatnak az emberek; csak azok a betük eltörölhetetlenek, a melyeket
a természet ír és a természet nem alkot fejedelmeket, sem gazdagokat,
sem nagy urakat. Mit tenne tehát az alacsony sorsban az a szatrapa, a
kit csak nagyságra neveltetek? mit tenne a szegénységben az a
publikánus, a ki csak az aranyból tud élni? Mit tenne mindentől
megfosztva, az a képzelődő ostoba, a ki nem tudja semmi hasznát venni
önmagának és egész lényét olyan dolgokba helyezi, a melyek idegenek
tőle? Boldog az, a ki akkor eltudja hagyni azt a társadalmi helyzetet, a
mely elhagyja őt és a sors daczára is ember tud maradni. Dicsérhetik, a
hogy akarják, azt a királyt, a ki dühében el akar temetkezni trónja
romjai alá; én megvetem, én látom, hogy csak koronája által létezik és
ha nem király, akkor egyáltalán semmi, holott az, a ki elveszti és el
tud lenni nélküle, fölötte áll koronájának. A király rangjából, melyet
egy gyáva, egy gonosz ember, egy bolond épp úgy betölthet, mint bárki
más, az ember állapotába emelkedik, melyet oly kevés ember tud
betölteni; akkor diadalmaskodik a sors fölött, daczol vele, mindent csak
magának köszönhet és ha nem marad is más mutogatni valója, mint ő maga,
akkor sem lesz semmivé: valaki marad. Igen! százszor jobban szeretem a
syrakuzai királyt, a ki Corinthusban iskolamester lett és a maczedoniai
királyt, a ki Rómában irnok lett, mint azt a szerencsétlen Tarquiniust,
a ki ha nem uralkodik, nem tudja hova legyen, mint a három királyság
birtokosának örökösét, a ki játékszere mindenkinek, a ki gúnytárgyává
meri tenni nyomoruságában, midőn udvarról-udvarra bolyong, mindenütt
segítséget keresve és mindenütt csak sértéseket találva, mivel nem tud
semmi mást csinálni, mint azt a mesterséget, a mely nincs már
hatalmában.
Az ember és a polgár, bármilyen legyen is, nem hozhat a társadalomba
semmi más értéket, csak maga magát. Minden más értéke akarata ellenére
is a társadalomé és mikor az ember gazdag, akkor vagy nem élvezi
gazdagságát, vagy vele együtt élvezik a többiek is. Az első esetben
másoktól lopja el azt, a mit önmagától von meg, a második esetben nem ad
nekik semmit. Így a társadalom iránti adóssága teljesen megmarad
mindaddig, a míg csak vagyonából fizet. «De az én apám a társadalomnak
tett szolgálatot, a mikor vagyonát szerezte». Lehet, de akkor is a maga
adósságát fizette meg, nem pedig a tiedet. Többel tartozol a többieknek,
mintha vagyontalanul születtél volna, mert kedvezményekkel születtél.
Nem méltányos dolog, hogy az, a mit az egyik ember tett a társadalomért,
fölmentse a másikat attól, a mivel tartozik neki, mert mindenki a maga
egészében van lekötelezve s csak önmagáért fizethet és egy apa sem
örökítheti át fiára azt a jogot, hogy hasznavehetetlen legyen
embertársaira nézve; szerinted pedig éppen ezt teszi azzal, hogy
átörökíti reá gazdagságát, a mely munkának a bizonysága és dija. Az, a
ki tétlenül eszi, a mit nem ő szerzett, lopja azt és a kegydijas, a kit
az állam fizet semmittevéseért, az én szememben nem sokban különbözik az
útonállóktól, a ki a járókelők rovására él. A társadalmon kívül az
elszigetelt embernek, a ki nem tartozik senkinek semmivel, joga van úgy
élni, a hogy neki tetszik; a társadalomban azonban, a hol szükségképen
mások költségére él, munkájával tartozik azért, a miből él. Ez alól
nincs kivétel. Dolgozni elengedhetetlen kötelessége a társadalomban élő
embernek. Akár gazdag, akár szegény, akár hatalmas, akár gyönge, minden
munkátlan polgár gazember.
Mindazon foglalkozások közül, a melyek az ember fentartására szolgálnak,
a kézimunka áll legközelebb a természetes állapothoz; az összes
helyzetek között a legfüggetlenebb a sorstól és az emberektől a
mesteremberé. A mesterember csak munkájától függ, szabad, annyira
szabad, mint a mennyire rabszolga a földmíves, mert ez a röghöz van
kötve, melynek terméséről más rendelkezik. Az ellenség, az uralkodó, egy
hatalmas szomszéd, egy pör elkobozhatja földjét; ezer féle módon
sanyargathatják ezért a földért. Ellenben a mesterembernek, ha valahol
sanyargatják, hamar be van csomagolva a podgyásza, magával viszi a
karját és odább áll. Mindazáltal a földmívelés az ember első
foglalkozása, a legbecsületesebb, a leghasznosabb és következőleg a
You have read 1 text from Hungarian literature.
Next - Emil, vagy a nevelésről - 19
  • Parts
  • Emil, vagy a nevelésről - 01
    Total number of words is 4040
    Total number of unique words is 1862
    28.7 of words are in the 2000 most common words
    40.4 of words are in the 5000 most common words
    46.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 02
    Total number of words is 4071
    Total number of unique words is 1914
    30.1 of words are in the 2000 most common words
    40.4 of words are in the 5000 most common words
    47.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 03
    Total number of words is 4177
    Total number of unique words is 1881
    28.4 of words are in the 2000 most common words
    39.6 of words are in the 5000 most common words
    46.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 04
    Total number of words is 4145
    Total number of unique words is 1852
    29.1 of words are in the 2000 most common words
    40.6 of words are in the 5000 most common words
    47.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 05
    Total number of words is 4144
    Total number of unique words is 1824
    29.9 of words are in the 2000 most common words
    42.1 of words are in the 5000 most common words
    48.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 06
    Total number of words is 4088
    Total number of unique words is 1818
    29.2 of words are in the 2000 most common words
    40.5 of words are in the 5000 most common words
    47.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 07
    Total number of words is 4153
    Total number of unique words is 1835
    28.6 of words are in the 2000 most common words
    39.8 of words are in the 5000 most common words
    46.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 08
    Total number of words is 4168
    Total number of unique words is 1855
    30.8 of words are in the 2000 most common words
    42.4 of words are in the 5000 most common words
    48.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 09
    Total number of words is 4118
    Total number of unique words is 1753
    29.2 of words are in the 2000 most common words
    41.9 of words are in the 5000 most common words
    48.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 10
    Total number of words is 4151
    Total number of unique words is 1895
    30.4 of words are in the 2000 most common words
    42.3 of words are in the 5000 most common words
    49.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 11
    Total number of words is 4159
    Total number of unique words is 1815
    28.3 of words are in the 2000 most common words
    38.5 of words are in the 5000 most common words
    44.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 12
    Total number of words is 4203
    Total number of unique words is 1948
    30.0 of words are in the 2000 most common words
    40.5 of words are in the 5000 most common words
    46.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 13
    Total number of words is 4155
    Total number of unique words is 1885
    26.8 of words are in the 2000 most common words
    36.9 of words are in the 5000 most common words
    42.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 14
    Total number of words is 4185
    Total number of unique words is 1949
    28.9 of words are in the 2000 most common words
    39.0 of words are in the 5000 most common words
    45.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 15
    Total number of words is 4215
    Total number of unique words is 1907
    29.1 of words are in the 2000 most common words
    41.1 of words are in the 5000 most common words
    47.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 16
    Total number of words is 4134
    Total number of unique words is 1891
    28.2 of words are in the 2000 most common words
    39.7 of words are in the 5000 most common words
    45.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 17
    Total number of words is 4170
    Total number of unique words is 1821
    29.2 of words are in the 2000 most common words
    40.6 of words are in the 5000 most common words
    47.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 18
    Total number of words is 4115
    Total number of unique words is 1857
    29.0 of words are in the 2000 most common words
    40.3 of words are in the 5000 most common words
    46.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 19
    Total number of words is 4174
    Total number of unique words is 1880
    29.6 of words are in the 2000 most common words
    40.1 of words are in the 5000 most common words
    47.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 20
    Total number of words is 4208
    Total number of unique words is 1805
    30.1 of words are in the 2000 most common words
    41.8 of words are in the 5000 most common words
    49.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 21
    Total number of words is 4099
    Total number of unique words is 1831
    26.9 of words are in the 2000 most common words
    36.5 of words are in the 5000 most common words
    43.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 22
    Total number of words is 4068
    Total number of unique words is 1859
    27.8 of words are in the 2000 most common words
    40.1 of words are in the 5000 most common words
    47.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 23
    Total number of words is 4131
    Total number of unique words is 1852
    28.4 of words are in the 2000 most common words
    39.9 of words are in the 5000 most common words
    45.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 24
    Total number of words is 4079
    Total number of unique words is 1880
    28.3 of words are in the 2000 most common words
    38.8 of words are in the 5000 most common words
    44.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 25
    Total number of words is 4078
    Total number of unique words is 1835
    28.7 of words are in the 2000 most common words
    39.4 of words are in the 5000 most common words
    45.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 26
    Total number of words is 4052
    Total number of unique words is 1930
    29.5 of words are in the 2000 most common words
    41.0 of words are in the 5000 most common words
    48.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 27
    Total number of words is 4029
    Total number of unique words is 1725
    27.8 of words are in the 2000 most common words
    38.9 of words are in the 5000 most common words
    44.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 28
    Total number of words is 4209
    Total number of unique words is 1747
    29.0 of words are in the 2000 most common words
    39.6 of words are in the 5000 most common words
    46.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 29
    Total number of words is 4097
    Total number of unique words is 1832
    28.1 of words are in the 2000 most common words
    40.7 of words are in the 5000 most common words
    47.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 30
    Total number of words is 4037
    Total number of unique words is 1719
    30.3 of words are in the 2000 most common words
    41.4 of words are in the 5000 most common words
    46.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 31
    Total number of words is 4113
    Total number of unique words is 1858
    28.7 of words are in the 2000 most common words
    40.4 of words are in the 5000 most common words
    46.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 32
    Total number of words is 4066
    Total number of unique words is 1900
    27.4 of words are in the 2000 most common words
    39.0 of words are in the 5000 most common words
    45.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 33
    Total number of words is 4136
    Total number of unique words is 1929
    27.6 of words are in the 2000 most common words
    38.0 of words are in the 5000 most common words
    43.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 34
    Total number of words is 4202
    Total number of unique words is 1834
    30.8 of words are in the 2000 most common words
    42.0 of words are in the 5000 most common words
    48.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 35
    Total number of words is 4138
    Total number of unique words is 1904
    27.3 of words are in the 2000 most common words
    37.5 of words are in the 5000 most common words
    43.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 36
    Total number of words is 4205
    Total number of unique words is 1942
    28.6 of words are in the 2000 most common words
    39.4 of words are in the 5000 most common words
    45.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 37
    Total number of words is 4137
    Total number of unique words is 1846
    28.5 of words are in the 2000 most common words
    38.7 of words are in the 5000 most common words
    44.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 38
    Total number of words is 4188
    Total number of unique words is 1838
    28.8 of words are in the 2000 most common words
    39.4 of words are in the 5000 most common words
    46.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 39
    Total number of words is 4256
    Total number of unique words is 1763
    29.5 of words are in the 2000 most common words
    41.1 of words are in the 5000 most common words
    47.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 40
    Total number of words is 4179
    Total number of unique words is 1894
    27.9 of words are in the 2000 most common words
    39.0 of words are in the 5000 most common words
    46.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 41
    Total number of words is 4184
    Total number of unique words is 1848
    30.8 of words are in the 2000 most common words
    44.1 of words are in the 5000 most common words
    51.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 42
    Total number of words is 4210
    Total number of unique words is 1839
    30.2 of words are in the 2000 most common words
    42.4 of words are in the 5000 most common words
    50.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 43
    Total number of words is 4193
    Total number of unique words is 1931
    30.5 of words are in the 2000 most common words
    43.9 of words are in the 5000 most common words
    50.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 44
    Total number of words is 4128
    Total number of unique words is 1912
    29.7 of words are in the 2000 most common words
    41.9 of words are in the 5000 most common words
    48.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 45
    Total number of words is 4137
    Total number of unique words is 1961
    29.7 of words are in the 2000 most common words
    42.4 of words are in the 5000 most common words
    48.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 46
    Total number of words is 4261
    Total number of unique words is 1917
    31.5 of words are in the 2000 most common words
    44.6 of words are in the 5000 most common words
    51.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 47
    Total number of words is 4208
    Total number of unique words is 1833
    31.0 of words are in the 2000 most common words
    44.5 of words are in the 5000 most common words
    50.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 48
    Total number of words is 4070
    Total number of unique words is 1679
    28.1 of words are in the 2000 most common words
    39.6 of words are in the 5000 most common words
    46.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 49
    Total number of words is 4030
    Total number of unique words is 1823
    30.0 of words are in the 2000 most common words
    41.3 of words are in the 5000 most common words
    47.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 50
    Total number of words is 3560
    Total number of unique words is 1688
    31.8 of words are in the 2000 most common words
    43.8 of words are in the 5000 most common words
    50.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.