Emil, vagy a nevelésről - 09

Total number of words is 4118
Total number of unique words is 1753
29.2 of words are in the 2000 most common words
41.9 of words are in the 5000 most common words
48.2 of words are in the 8000 most common words
Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
A tanulás látszólagos könnyüsége a gyermek romlásának oka. Nem látják,
hogy épen ez a gyermek nem tanul semmit. Síma és egyenletes agyveleje
úgy adja vissza a tárgyakat, melyeket elébe tartanak, mint a tükör; de
semmi sem marad meg, semmi sem hatol bele. A gyermek megtartja a
szavakat, az eszmék visszapattannak róla; a kik hallgatják, megértik
szavait, csak ő maga nem érti meg.
Ámbár az emlékezet és a gondolkodás két lényegesen külömböző tehetség,
mégis az egyik igazában csak a másikkal együtt fejlődik ki. Az értelem
kora előtt a gyermek nem eszméket fog föl, hanem képeket; és a kettő
között az a külömbség, hogy a képek csak az érzékelhető tárgyak abszolut
másai, az eszmék pedig a tárgyakról való, azok egymáshoz való viszonya
által meghatározott fogalmak. A kép megállhat magában is a szellemben, a
mely elképzeli, holott minden eszme más eszméket tételez fel. Mikor
képzelünk, nem teszünk egyebet, csak látunk; mikor fogalmat alkotunk,
összehasonlítunk. Érzékleteink tisztára passivak, ellenben minden
percepciónk vagy eszménk egy aktiv itélő principiumból származik. Ezt
majd alább ki fogjuk mutatni.
Azt mondom tehát, hogy a gyermeknek, nem lévén képes itélni, nincs is
igazi emlékezete; megőrzi a hangokat, az alakokat, az érzéki
benyomásokat; az eszméket ritkán, az eszmék kapcsolatait még ritkábban.
Azt hiszik, ellenem hoznak föl bizonyitékot, ha azt vetik ellenem, hogy
a gyermek meg tudja tanulni a geométria bizonyos elemeit; pedig ezzel
épen mellettem bizonyítanak: azt bizonyítják, hogy egyáltalán nem tudván
önmaguktól következtetéseket vonni, még mások következtetéseit sem
tudják megőrizni. Mert figyeljétek meg ezeknek a kis geométereknek a
módszerét, azonnal meg fogjátok látni, hogy épen csak az ábra benyomását
és a bevezetés szövegét őrizték meg. A legkisebb új ellenvetésre
elvesztik a fonalat; fordítsátok meg az ábrát és belezavarodnak. Minden
tudásuk az érzékelésben merül ki, semmi sem hatol be a megértésig. Még
az emlékezetük sem tökéletesebb, mint a többi képességeik, mert majd
mindig újra meg kell tanulniok, ha felnőnek, azokat a dolgokat, a
melyeknek a szavait gyermekkorukban megtanulták.
Mindazáltal távol legyen tőlem az a gondolat, hogy a gyermekeknek nincs
bizonyos fajta gondolkozásuk,[41] ellenkezőleg, azt látom, hogy nagyon
helyesen gondolkoznak mindenről, a mit ismernek és a mi pillanatnyi és
érezhető érdeküknek megfelel. De ismereteikre vonatkozólag szokás
tévedni, a mikor olyan ismereteket tulajdonítanak nekik, a melyekkel nem
bírnak és azt hiszik, hogy gondolkoznak olyan dolgokról, a melyeket nem
tudnak megérteni. Abban is tévednek, hogy figyelmessé akarják őket tenni
olyan megfontolásokra, a melyek semmi módon nem érintik őket, mint
például: jövendő érdekükre, felnőtt korukbeli boldogságukra, a
tiszteletre, melyben részesülni fognak, ha nagyok lesznek Ez mind olyan
beszéd, a mely mindennemű előrelátás nélkül való lényekhez intézve nem
jelent nekik egyáltalán semmit; pedig ezeknek a szegény
szerencsétleneknek minden rájuk kényszerített tanulmánya eféle,
szellemükre nézve teljesen idegen tárgyakra irányul. Eszerint kell
megitélni a figyelmet, melyet nekik szentelhetnek.
A pedagógusok, a kik nagy apparátussal tárják elénk a tanításokat,
melyeket növendékeiknek adnak, azért kapnak fizetést, hogy más nyelven
beszéljenek. Mindazáltal az ő saját magukviseletéből látni, hogy
tökéletesen úgy gondolkoznak, mint én; mert végre is mit tanítanak?
Szavakat, megint csak szavakat és mindig csak szavakat. Óvakodnak attól,
hogy a különböző tudományok közül, melyeknek tanításával oly nagyra
vannak, azokat válaszszák ki, a melyek valóban hasznára lehetnek a
gyermeknek, mert ezek dologbeli tudományok volnának és nem boldogulnának
velük; ellenben azokat a tudományokat tanítják, a melyeket látszólag tud
az ember, ha a műszavaikat tudja, mint például: a mértant, a földrajzt,
a chronologiát, a nyelvtant stb. csupa olyan tudományokat, melyek oly
messze vannak az embertől és kivált a gyermektől, hogy csodaszámba megy,
ha csak valaminek is egyetlen egyszer hasznát veheti belőlük az életben.
Meglepetést kelthet, hogy a nyelvek tanulását is a nevelés
haszontalanságai közé számítom, de emlékezni fognak arra, hogy itt csak
az első életkor tanulmányairól beszélek. És mondhatnak akármit, én nem
hiszem, hogy valaha is lett volna gyermek (leszámítva a
csodagyermekeket), a ki 12 vagy 15 éves kora előtt igazán meg tudott
volna tanulni két nyelvet.
Megengedem, hogy ha a nyelvek tanulása nem volna egyéb, mint szavak,
azaz formák és az azokat kifejező hangok tanulása, akkor megfelelhetne a
gyermeknek; de a nyelvek, a mikor megváltoztatják az eszmék neveit,
módosítják egyúttal az eszméket is, a melyeket kifejeznek. A fejek a
nyelvek szerint igazodnak, a gondolatok fölveszik az idiomák szinét.
Csak maga az ész közös, a szellemnek minden egyes nyelvben megvan a
sajátságos formája; nagyon meglehet, hogy részben ez a különbség az oka
vagy az eredménye a nemzeti jellemeknek. Ezt a hozzávetést megerősíteni
látszik az is, hogy a világ minden nemzeténél a nyelv követi a szokások
változásait és velük együtt konzerválódik vagy változik.
Ezek közül a különböző formák közül egyet a gyakorlat olt be a gyermekbe
és ez az egyedüli, a melyet az értelmes korig megőriz. Hogy kettő is
legyen neki, ehhez az kellene, hogy össze tudja hasonlítani az eszméket,
pedig hogy hasonlíthatná össze, mikor alig képes őket felfogni? Minden
dolognak rá nézve ezer különböző megjelölése lehet, ellenben minden
eszmének csak egy formája lehet, így tehát csak egy nyelvet tanulhat meg
beszélni. Azt mondják erre, hogy mégis több nyelvet tanul meg. Ezt én
tagadom. Láttam én már olyan kis csodagyermekeket, a kik azt hitték,
hogy 5–6 nyelven beszélnek, hallottam őket egymásután németül beszélni,
latin szavakkal, franczia szavakkal, olasz szavakkal, valóság szerint
5–6 szótárt használtak, de azért mindig csak németül beszéltek. Szóval
adhattok a gyermeknek annyi synonymát, a mennyit tetszik:
megváltoztatjátok a szavakat, de nem a nyelvet; mindig csak egy nyelvük
lesz.
Hogy leplezzék ebbeli tehetetlenségüket, azért szeretik őket különösen a
holt nyelvekben gyakorolni, a melyekben nincsenek többé
megczáfolhatatlan birák. Mivel ezek a nyelvek a mindennapi használatból
már rég kimentek, megelégszenek azzal, hogy utánozzák azt, a mit belőlük
a könyvekben találnak; erre aztán ráfogják, hogy az illető nyelven
beszélnek. Ha ilyen a mesterek görög és latin beszéde, milyen lehet a
gyermekeké? Alighogy megtanulták könyv nélkül a rudimentumokat, a
melyekből nem értenek egy szót sem, már is arra tanítják őket, hogy egy
franczia beszédet latin szavakkal adjanak vissza, majd mikor előbbre
haladtak, összefoltozzák prózában Cicero frázisait, versben Virgilius
centóit (különféle versek soraiból összerótt versek), akkor aztán azt
hiszik, hogy latinul beszélnek és kicsoda mondana nekik ellent?
Akármiféle tanulmányról van szó, a kifejező jelek a kifejezendő dolgok
eszméi nélkül nem érnek semmit, mégis mindig ezekre a jelekre
korlátozzák a gyermeket, anélkül, hogy valaha is meg tudnák vele értetni
bármelyikét azoknak a dolgoknak, melyeket kifejeznek. Abban a hiszemben,
hogy megtanítják a föld leírására, csak a térkép ismeretére tanítják
meg; megtanítják a városok, országok, folyók neveire, a melyekről azt
képzeli, hogy csak a papiroson léteznek, a melyen megmutatják neki.
Emlékszem, hogy láttam valahol egy földrajzot, a mely így kezdődött: _Mi
a világ? Egy karton gömb._ Tökéletesen ilyen a gyermekek geografiája.
Előttem nyilvánvaló, hogy két évi mathematikai és kozmográfiai földrajzi
oktatás után nincs az a tízéves gyermek, a ki a megtanult szabályok
alapján képes volna eljutni Páristól Saint-Denisig. Előttem nyilvánvaló,
hogy nincs olyan sem, a ki térkép után be tudná járni apja kertjének
kanyarulatait, a nélkül, hogy eltévedne. Ime, a tudósok, a kik pontosan
meg tudják mondani, hol van Peking, Iszpahán, Mexikó és a világ minden
országa.
Hallom az ellenvetést, hogy a gyermeket csak olyan tanulmányokkal kell
foglalkoztatni, a melyekhez csak szem szükségeltetik. Ez lehetséges
volna, ha volna olyan tanulmány, a melyhez csak szem szükségeltetnék, én
azonban ilyent nem ismerek.
Még nevetségesebb tévedés alapján tanítják a gyermeket a történelemre.
Azt képzelik, hogy a történelem nekik való, mert nem egyéb, mint a
tények felsorolása. De mit értünk tényeken? Azt hiszik-e, hogy a
vonatkozások, a melyek a történelmi tényeket meghatározzák, oly könnyen
felfoghatók, hogy a rájuk vonatkozó eszmék nehézség nélkül kialakulnak a
gyermek szellemében? Azt hiszik-e, hogy az események igazi ismerete
külön választható okaik és következményeik ismeretétől? És hogy a
történelemnek oly kevés köze van az erkölcshöz, hogy az egyiket meg
lehet ismerni a másik nélkül? Ha nem láttak egyebet az emberek
cselekedeteiben, mint külső és tisztára fizikai mozzanatokat, mit
tanultak akkor a történelemből? Egyáltalán semmit! és ez a tanulmány,
megfosztva minden érdekességétől, époly kevés élvezetet szerez, mint
tanulságot. Ha ezeket a cselekedeteket morális kapcsolataikban akarjátok
megitélni, próbáljátok megértetni ezeket a kapcsolatokat
tanítványaitokkal és akkor meg fogjátok látni, vajjon a történelem az ő
koruknak való-e?
Emlékezzetek, olvasóim, hogy a ki hozzátok szól, se nem tudós, se nem
filozófus, hanem egyszerű ember, az igazság barátja, a ki nem tartozik
párthoz és nincs rendszere; egy magányos ember, a ki keveset élve
emberek között, kevesebb alkalmat is talált megtelni előitéleteikkel és
több időt arra, hogy elmélkedjék azon, a mi szemébe ötlik, mikor az
emberekkel közlekedik. Okoskodásaim nem annyira elvekre, mint inkább
tényekre vannak alapítva és azt hiszem, nem nyujthatok jobb módot
megitélésükre, mintha gyakran hozok fel egyes példákat a
megfigyelésekre, melyek amaz elmélkedéseket sugallták nekem.
Néhány napot vidéken töltöttem egy jó családanyánál, a ki nagy gondot
fordított gyermekeire és nevelésükre. Egy reggel jelen voltam az
idősebbiknek leczkeóráján. Nevelője, a ki nagyon jól tanította ókori
történetre, elővette Nagy Sándor történetét s szóvá tette Philippus, az
orvos ismeretes esetét, a melyet képen örökítettek meg, a minthogy meg
is érdemelte a fáradságot.[42] A nevelő, érdemes férfiú, több
megjegyzést tett Nagy Sándor rettenthetlenségéről, a melyek nekem nem
tetszettek, de én nem akartam vele vitatkozni, mert nem akartam
megingatni hitelét tanítványa előtt. Az asztalnál, franczia szokás
szerint, sokat gügyögtették a kis emberkét. Korának természetes
élénksége és a biztos tetszés kilátása ezer bohóságot mondatott vele, a
melyek közt időnkint akadtak szerencsés szavak is, melyek elfeledtették
a többit. A végén jött Philippus, az orvos története: a fiucska nagyon
helyesen és nagyon kedvesen mondta el. A dicséretek szokásos adója után,
melyet megkövetelt az anya és megvárt a fiú, elbeszélgettünk azon, a mit
a fiucska mondott. A legtöbben kárhoztatták Nagy Sándor vakmerőségét,
néhányan, a nevelő példájára, csodálták elszántságát és bátorságát:
ebből megértettem, hogy a jelenlevők egyike sem látta, miben áll ennek
az esetnek az igazi szépsége. A magam részéről, mondtam én, nekem úgy
tetszik, hogy ha csak a legkevesebb bátorság, a legkevesebb elszántság
van is Nagy Sándor cselekedetében, alapjában nem egyéb, mint bolondság.
Erre mindenki egy véleményben volt és megegyeztek benne, hogy ez bolond
beszéd. Én feleltem és belemelegedtem, mikor a mellettem ülő hölgy, a ki
eddig ki se nyitotta a száját, a fülemhez hajolt és halkan azt mondta:
«Hallgass, János Jakab, úgy sem fognak megérteni». Ránéztem, meg voltam
lepetve és elhallgattam.
Ebéd után, több jelből azt gyanítva, hogy a kis tudós nem értett meg
semmit az egész történetből, melyet oly jól elmondott, megfogtam a
kezénél s elmentem vele sétálni a parkban; kedvem szerint kikérdezve őt,
azt tapasztaltam, hogy jobban csodálja Nagy Sándor dicsőített
bátorságát, mint bárki. De tudjátok-e, miben látta a bátorságot? Csupán
csak abban, hogy egyetlen kortytyal megivott egy kellemetlen ízű
orvosságot, habozás nélkül, a legcsekélyebb ellenkezés nélkül. A szegény
gyermek, a kivel alig tizenöt nappal ezelőtt vetettek be orvosságot és a
ki csak végtelen keservesen vette be, még a szájában érezte az ízét. A
halál, a mérgezés csak kellemetlen érzés számba ment neki s a maga
részéről nem tudott más mérget elképzelni, mint a szenna-leveleket.
Mindazáltal meg kell vallani, hogy a hős elszántsága nagy hatást tett
ifjú szívére és hogy el volt határozva, hogy a mint legközelebb
orvosságot kell nyelnie, ő is olyan lesz, mint Nagy Sándor. A nélkül,
hogy belementem volna olyan felvilágosításokba, melyek nyilvánvalóan
meghaladták értelmi képességét, megszilárdítottam ebben a
dicséretreméltó elhatározásában s magamban az apák és a tanítók
bölcseségén nevetve tértem vissza, a kik azt képzelik, hogy történelemre
tanítják a gyermekeket.
Könnyü dolog a szájukba adni a királyok, birodalmak, háborúk, hódítások,
forradalmak, törvények szavait: de a mikor arra kerül a sor, hogy helyes
eszméket fűzzenek a szavakhoz, még messze leszünk a Róbert kertészszel
való beszélgetéstől mindezekig a magyarázatokig.
Némely olvasó, a ki elégedetlen azzal a _hallgass, János Jakab_-bal, azt
fogja kérdezni, – előre látom – hogy mit találok hát olyan szépnek Nagy
Sándor tettében? Szerencsétlenek! Ha meg kell nektek mondani, hogy
érthetnétek meg? Azt, hogy Nagy Sándor hitt az erényben, hitt benne még
a saját feje, a saját élete árán is; csak az ő nagy lelke tudott így
bízni benne. Mily szép hitvallomás volt annak az orvosságnak az
elnyelése! Nem, soha halandó ilyen felséges hitvallomást nem tett. Ha
van modern Nagy Sándor, tüntesse ki magát hasonló jellemvonással.[43]
Ha nincs szó-tudomány, akkor nincs gyermekeknek való tanulmány. Ha
nincsenek igaz eszméik, nincs igazi emlékezetük sem, mert nem nevezem
emlékezetnek azt, a mi csak érzékleteket őriz meg. Mit használ, ha
teletömjük a fejüket egész katalogusával olyan jeleknek, melyek rájuk
nézve nem jelentenek semmit? Nem tanulják-e meg a jeleket, mikor majd
megtanulják a dolgokat? Mire való rájuk róni a fölösleges fáradságot,
hogy kétszer kelljen azokat megtanulniok? Pedig milyen veszedelmes
előitéleteket kezdenek beléjük oltani, mikor tudományszámba vétetnek
velük olyan szavakat, melyeknek nincs számukra semmi értelmük! Az első
szóval, a melylyel a gyermek beéri, az első dologgal, a melyet megtanul
más szavára, a nélkül, hogy magától belátná hasznosságát, itélete el van
veszve: sokáig kell az ostobák szemében csillognia, míg egy ilyen kárt
jóvá tesz.[44]
Nem, ha a természet megadja a gyermek agyának azt a hajlékonyságot, a
mely alkalmassá teszi, hogy mindennemű benyomást befogadjon, ez nem
azért van, hogy királyok neveit, dátumokat, heraldikus, csillagászati,
földrajzi megjelöléseket véssünk bele és mindazokat a szavakat,
melyeknek korára nézve nincs semmi értelme és a melyeknek nincs semmi
haszna semmiféle korra nézve s ezekkel terheljék túl szomorú és meddő
gyermekkorát. Ellenkezőleg, arra való ez, hogy mindazok az eszmék,
melyeket felfoghat és a melyek neki hasznosak, mindazok, a melyek
boldogságára tartoznak és hivatva vannak egykor felvilágosítani őt
kötelességeiről, idejekorán belevésődjenek kitörülhetetlen betűkkel és
arra szolgáljanak neki, hogy élete folytán lényéhez és tehetségéhez illő
módon viselje magát. Ha nem tanulmányozza is a könyveket, azért nem
marad tétlenül az emlékezetnek az a fajtája, a melylyel egy gyermek
birhat; mindaz, a mit lát, mindaz, a mit hall, meglepi és emlékszik rá,
számon tartja magában az emberek cselekedeteit és beszédeit; és mindaz,
a mi körülveszi, megannyi könyv, a melyből anélkül, hogy gondolna rá,
folytonosan gazdagítja emlékezőtehetségét, a míg majd itélete hasznukat
veheti. Ezeknek a tárgyaknak megválogatásában, abban a gondoskodásban,
hogy szüntelenül azokat a tárgyakat mutassák neki, a melyeket ismerhet
és elrejtsék előle azokat, a melyeket nem szabad ismernie ebben áll az
igazi művészet: ezen első tehetsége kiművelésére és ezáltal kell
igyekezni egy raktárt szerezni be neki oly ismeretekből, melyek
nevelésére szolgálnak ifjúsága alatt és helyes magaviseletére életének
egész ideje alatt. Az igaz, hogy ez a módszer nem képez ki
csodagyermekeket és nem ragyogtatja a nevelőnők és tanítók ügyességét,
de belátó, erőteljes, testileg és értelmileg egészséges embereket képez,
a kik anélkül, hogy csodálatot keltettek volna ifjúkorukban, tiszteletet
keltenek felnőtt korukban.
Emil nem fog semmit könyv nélkül tanulni, még a meséket sem, még
Lafontaine meséit sem, bármily naivak és bájosak, mert a mesék szavai
épúgy nem a mesék maguk, mint a hogy a történelem szavai nem maga a
történelem. – Hogy lehet valaki elég vak arra, hogy a meséket a
gyermekek erkölcstanának nevezze, nem gondolva arra, hogy az apológus, a
mikor mulattatja őket, rászedi őket, hogy félrevezetve a hazugságtól,
elejtik az igazságot és hogy azzal, a mit azért teszünk nekik, hogy a
tanulságot kellemessé tegyük, megakadályozzuk, hogy hasznát vegyek? A
mesék taníthatják a felnőttet, de a gyermeknek meg kell mondani a
leplezetlen igazságot; a mint elfödjük fátyollal, nem veszi magának a
fáradságot, hogy ezt a fátyolt fölemelje.
Lafontaine meséit megtanultatják minden gyermekkel és nincs egyetlenegy
sem, a ki megértse. Ha megértenék, még rosszabb volna, mert az erkölcsi
tanulság bennük oly szövevényes és annyira nincs az ő korukhoz szabva,
hogy hamarabb vinné őket a bűnre, mint az erényre. Azt mondjátok erre,
hogy ezek megint paradoxonok. Meglehet! de nézzük csak, vajjon
igazságok-e?
Azt mondom, hogy a gyermek nem érti meg a meséket, a melyeket
tanultatnak vele, mert bármennyire erőlködnek is egyszerűvé tenni őket,
a tanulság, a melyet le akarunk belőlük vonni, kényszerít, hogy olyan
eszméket vonjunk közéjük, melyeket a gyermek nem bír felfogni és mert
maga a költészet természete, a mely megkönnyíti megtanulásukat,
megnehezíti megértésüket, úgy hogy kellemességüket a világosság rovására
szerezzük meg. A nélkül, hogy fölemlítenők azt a sok mesét, a melyekben
nincs semmi érthető, sem hasznos a gyermekre nézve és a melyeket mégis
oktalanul megtanultatnak velük csak azért, mert ott vannak a többiek
között, szorítkozzunk csak azokra, melyeket a szerző mintha csak
egyenesen a gyermekek számára írt volna.
Lafontaine egész gyűjteményében nem ismerek csak öt vagy hat mesét, a
melyekben igazán a gyermeteg naivitás csillog. Ebből az öt vagy hat
meséből példaképen kiválasztom az összes mesék közül az elsőt, mert
ennek a morálja felel meg leginkább minden életkornak, mert ezt foghatja
föl legjobban a gyermek s ezt tanulja a legszivesebben s végül, mert a
szerző épen ezért ezt emelte ki könyve elejére. Ha csakugyan
föltételezzük, hogy az volt a czélja, hogy a gyermekek megértsék és
tessék nekik és tanítsa őket, akkor ez a mese tagadhatatlanul mestermű.
– Legyen szabad tehát végigmennem rajta és néhány szóval megvizsgálnom.

A holló és a róka.
– Mese. –
Holló mester, gubbaszkodva az ágon.
Mester! Mit jelent ez a szó magában? Mit jelent egy tulajdonnév előtt?
Mi az értelme ezen a helyen?
Micsoda a holló?
Mit jelent ez: _gubbaszkodva az ágon?_ Nem úgy szoktuk mondani, hogy
_gubbaszkodva az ágon_, hanem _az ágon gubbaszkodva_. Következőleg
beszélni kell az inverzióról a költészetben, meg kell mondani, mi a
próza és mi a vers.
Csőrében egy darab sajtot tartott.
Miféle sajtot? Vajjon svájczi sajtot-e vagy Brie-t, vagy hollandi
sajtot? Ha a gyermek nem látott még hollót, mire való beszélni neki
róla? Ha látott, hogy értse meg, hogy sajtot tartott a csőrében?
Csináljunk mindig a természetnek megfelelő képeket.
Róka mester, oda csábítva az illattól.
Megint egy mester! De ennek legalább megfelel ez a czím, mert csakugyan
mestere mestersége minden fogásának. Meg kell magyarázni, mi a róka és
mi különbség van igazi jelleme s a közt a szokásos jellem közt, melyet a
mesékben tulajdonítanak neki.
_Odacsábítva a sajt illatától!_ Ez a sajt, melyet egy ágon gubbaszkodó
holló tart a csőrében, ugyan szagos lehet, ha a róka megérzi egy
bokorban vagy épen az odujában. Így gyakoroljátok növendéketeket abban
az éleselméjű kritikában, a melynek csak jó tanítások imponálnak és a
mely meg tudja különböztetni az igazságot a hazugságtól mások
elbeszélésében?
Körülbelül ezt a beszédet mondotta neki:
_Ezt a beszédet?_ Hát tud a róka beszélni? És ugyanazon a nyelven
beszél-e, mint a holló? Bölcs tanító, vigyázz magadra: fontold meg
feleletedet, mielőtt kimondod, mert fontosabb, semmint gondolnád.
Ah, jó napot, holló uram!
_Uram!_ Ezt a czímzést a gyermek gúnyosra fordított értelemben látja,
mielőtt tudná, hogy megtisztelő czímzés.
Milyen csinos ön! Milyen szépnek látom!
Töltelék-szavak, haszontalan szószaporítás. A gyermek, ha ugyanazt a
dolgot ismételni látja más szavakkal, megtanul pongyolán beszélni. Ha
azt mondjátok, hogy ez a szószaporítás a szerző szólásmódja, hogy
megfelel a róka czéljának, a ki szavaival is szaporítani akarja
dicsőítését, ez a mentség jó nekem, de nem a növendékemnek.
Nem hazudok, de ha az éneke
_Nem hazudok!_ Hát szokás néha hazudni? Hová legyen a gyermek, mikor
arra tanítjátok, hogy a róka épen azért mondja, hogy nem hazudok, mert
hazudik?
Megfelel tollának
_Megfelel!_ Mit jelent ez a szó? Tanítsátok meg a gyermeket
összehasonlítani két olyan különböző dolgot, mint az ének meg a toll,
majd meglátok, hogy fog megérteni.
Ön volna a főnix ez erdő lakói közt.
_A főnix!_ Mi az a főnix? Íme, egyszerre benne vagyunk a hazugságokban,
csaknem a mythologiában.
_Ez erdő lakói!_ Micsoda képletes beszéd! A hizelgő finomkodik
beszédében és több méltóságot visz bele, hogy csábítóbbá tegye. Megérti
egy gyermek ezt a finomságot? Tudja-e legalább, tudhatja-e, mi a fenkölt
és mi az alantas stílus?
E szavakra a holló azt se tudja, hova legyen örömében.
Nagyon élénk szenvedélyeket kellett már éreznie annak, a ki ezt a
közmondásszerű kifejezést meg akarja érteni.
És hogy megmutassa szép hangját,
Nem kell elfeledni, hogy a gyermeknek tudnia kell, milyen szép a hangja
a hollónak, hogy ezt a sort és az egész mesét megérthesse.
Kitátja nagy csőrét, elejti zsákmányát.
Ez a sor csodálatraméltó, már a harmóniája is megadja a képet. Látom az
ocsmány nagy csőrt kitátva; hallom, a mint a sajt leesik az ágak közt;
de az efféle szépségek el vannak veszve a gyermek számára.
A róka megragadja és szól: Jó uram,
Ime, tehát a jóság már ostabaságszámba megy. Kétségkívül nem fogjuk
vesztegetni az időt, hogy erre kioktassuk a gyermeket.
Tanulja meg, hogy minden hízelgő
Általános tétel; eltérünk a tárgytól.
Annak költségére él, a ki meghallgatja.
Soha tízéves gyermek nem fogja ezt a sort megérteni.
Ez a leczke bizony megér egy darab sajtot.
Ez magától értetődik és a gondolat nagyon jó. Mégis alighanem kevés
gyermek van, a ki össze tudja hasonlítani a leczkét a sajttal és a ki ne
becsülné többre a sajtot, mint a leczkét. Meg kell tehát értetni velük,
hogy ez a mondás csak csúfolódás. Mennyi finomság egy gyermeknek!
A holló, szégyenkezve és megzavarodva
Megint pleonazmus; de ez semmivel sem menthető.
Megesküdött, kissé elkésve, hogy többet nem szedik rá.
_Megesküdött!_ Hol az az ostoba tanító, a ki meg meri magyarázni a
gyermeknek, hogy mi az eskü?
Ez pesze mind aprólékosság, mégis sokkal kevesebb, mint a mennyire
szükség volna, hogy elemezzük ennek a mesének az összes eszméit és
visszavezessük őket azokra az egyszerű és elemi eszmékre, a melyekből
mindegyik össze van állítva. De kicsoda hiszi, hogy erre az elemzésre
szüksége van, hogy megértesse magát az ifjúsággal? Senki sem eléggé
filozófus közülünk, hogy egy gyermek helyébe tudja képzelni magát.
Térjünk most rá a moráljára.
Azt kérdem, vajjon a tízéves gyermekeknek kell-e magyaráznunk, hogy
vannak olyan emberek, a kik haszonlesésből hízelegnek és hazudnak?
Legfeljebb arra kellene őket tanítani, hogy vannak csúfolkodók, a kik a
kis fiúkat kinevetik és magukban mulatnak ostoba hiúságukon: de a sajt
elront mindent; nem annyira arra tanítják őket, hogy ne hullassák ki a
sajtot csőrükből, mint inkább arra, hogy hullassák ki mások csőréből.
Ez, ime, az én második paradoxonom és nem a legkisebb fontosságú.
Figyeljétek meg a gyermekeket, a mikor a meséjüket tanulják és látni
fogjátok, hogy a mikor módjukban van alkalmazni, csaknem mindig a szerző
czélzatával ellentétesen alkalmazzák s a helyett, hogy megfigyelnék
önmagukat arra a hibára vonatkozólag, a melyből ki akarjuk őket
gyógyítani vagy meg akarjuk óvni, hajlandók megkedvelni a bűnt, melylyel
hasznot lehet húzni mások hibáiból. A föntebbi mesében a gyermekek
mulatnak a hollón, de megszeretik valamennyien a rókát; a következő
mesében, azt hiszitek, a tücsköt adtátok nekik követendő például és szó
sincs róla, biztosan a hangyát választják. Senki sem szereti megalázni
magát; a gyermek mindig a jobbik szerepet választja. Ez az önszeretet
választása, nagyon természetes választás. De mily rettentő leczke a
gyermekkorra! A leggyűlöletesebb szörnyeteg volna a kapzsi és durva
gyermek, a ki tudja, hogy mit kérnek tőle s mit utasít vissza. A hangya
pedig még többet is tesz, megtanítja a gyermeket gúnyolódni, mikor
visszautasít.
Minden mesében, melyek szereplőinek egyike az oroszlán, rendszerint a
legdicsőbb szereplő lévén, a gyermek okvetlenül oroszlán akar lenni és
ha majd valami oroszlánkodást kell végeznie, gondja lesz rá, hogy
magának kaparintson meg mindent. De mikor a szúnyog legyőzi az
oroszlánt, a dolog egész máskép áll, akkor már a gyermek nem oroszlán
akar lenni, hanem szúnyog. Megtanulja, hogy valamikor tűszúrásokkal ölje
meg azt, a kit nem mer nyiltan megtámadni.
A sovány farkasról és a kövér kutyáról szóló meséből a mérséklet
tanulsága helyett, melyet adni akarnak neki, a féktelenség tanulságát
vonja ki. Sohasem fogom elfelejteni, hogy sokat láttam sírni egy kis
leányt, a kit elkeserítettek ezzel a mesével, mindig a szófogadást
prédikálva neki belőle. Nehezen lehetett megtudni sírásának okát, végre
megtudtuk. A szegény gyermek unta, hogy örökké lánczra legyen kötve. Úgy
érezte, hogy a nyaka föl van horzsolva; azért sírt, hogy nem ő a farkas.
Így tehát a legelőször említett mese tanulsága a gyermekre nézve a
legaljasabb hízelgés, a másodiké az embertelenség, a harmadiké az
igazságtalanság, a negyediké a gúnyolódás, az ötödiké a függetlenség. Ez
az utóbbi tanulság az én növendékemnek fölösleges, de azért a többieknek
semmivel sem való jobban. Ha olyan tanításokat adtok nekik, a melyek
ellentmondanak egymásnak, micsoda gyümölcsét remélitek
gondoskodástoknak? De meglehet, hogy ezt az esetet leszámítva, ez az
egész morál, a mely fölkelti ellenvetéseimet a mesék ellen, ugyanannyi
okot ad megtartásukra. A társadalomban szükség van a szavak moráljára és
a tettek moráljára és ez a két morál nem hasonlít egymáshoz. Az előbbi
benne van a katekizmusban, a melyben benne is hagyják, az utóbbi benne
van Lafontaine meséiben a gyermekek számára s elbeszéléseiben az anyák
számára. Ugyanaz az író mindkettőre szolgál.
Egyezkedjünk, Lafontaine úr. Én a magam részéről megigérem, hogy
választékkal olvasom önt, szeretem és okulok meséiből, mert remélem, nem
esem tévedésbe czéljuk felől. De a mi növendékemet illeti, engedje meg,
hogy ne taníttassam egyikre sem mindaddig, a míg ön be nem bizonyította,
hogy jó lesz neki, ha olyan dolgokat tanul, a melyeknek negyedrészét sem
érti meg s hogy azokban, a melyeket meg tud érteni, nem fogja soha
fölcserélni a szerepeket s a helyett, hogy okulna a megcsalatotton, nem
fogja példaképül venni a csalót.
A mikor így elveszek a gyermektől minden kötelességet, elveszem
legnagyobb nyomorúsága eszközét, t. i. a könyveket. Az olvasmány a
gyermekkor ostora és csaknem az egyedüli foglalkozás, melyet neki adni
tudnak. Tizenkét éves korában Emil alig fogja tudni, mi a könyv. De azt
fogjátok mondani, legalább olvasni mégis csak kell, hogy tudjon.
Megengedem: tudnia kell olvasni, mikor az olvasmány hasznos neki; addig
nem való egyébre, mint hogy untassa.
Ha semmit sem kell engedelmességből követelni a gyermekektől, ebből az
You have read 1 text from Hungarian literature.
Next - Emil, vagy a nevelésről - 10
  • Parts
  • Emil, vagy a nevelésről - 01
    Total number of words is 4040
    Total number of unique words is 1862
    28.7 of words are in the 2000 most common words
    40.4 of words are in the 5000 most common words
    46.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 02
    Total number of words is 4071
    Total number of unique words is 1914
    30.1 of words are in the 2000 most common words
    40.4 of words are in the 5000 most common words
    47.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 03
    Total number of words is 4177
    Total number of unique words is 1881
    28.4 of words are in the 2000 most common words
    39.6 of words are in the 5000 most common words
    46.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 04
    Total number of words is 4145
    Total number of unique words is 1852
    29.1 of words are in the 2000 most common words
    40.6 of words are in the 5000 most common words
    47.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 05
    Total number of words is 4144
    Total number of unique words is 1824
    29.9 of words are in the 2000 most common words
    42.1 of words are in the 5000 most common words
    48.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 06
    Total number of words is 4088
    Total number of unique words is 1818
    29.2 of words are in the 2000 most common words
    40.5 of words are in the 5000 most common words
    47.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 07
    Total number of words is 4153
    Total number of unique words is 1835
    28.6 of words are in the 2000 most common words
    39.8 of words are in the 5000 most common words
    46.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 08
    Total number of words is 4168
    Total number of unique words is 1855
    30.8 of words are in the 2000 most common words
    42.4 of words are in the 5000 most common words
    48.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 09
    Total number of words is 4118
    Total number of unique words is 1753
    29.2 of words are in the 2000 most common words
    41.9 of words are in the 5000 most common words
    48.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 10
    Total number of words is 4151
    Total number of unique words is 1895
    30.4 of words are in the 2000 most common words
    42.3 of words are in the 5000 most common words
    49.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 11
    Total number of words is 4159
    Total number of unique words is 1815
    28.3 of words are in the 2000 most common words
    38.5 of words are in the 5000 most common words
    44.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 12
    Total number of words is 4203
    Total number of unique words is 1948
    30.0 of words are in the 2000 most common words
    40.5 of words are in the 5000 most common words
    46.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 13
    Total number of words is 4155
    Total number of unique words is 1885
    26.8 of words are in the 2000 most common words
    36.9 of words are in the 5000 most common words
    42.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 14
    Total number of words is 4185
    Total number of unique words is 1949
    28.9 of words are in the 2000 most common words
    39.0 of words are in the 5000 most common words
    45.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 15
    Total number of words is 4215
    Total number of unique words is 1907
    29.1 of words are in the 2000 most common words
    41.1 of words are in the 5000 most common words
    47.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 16
    Total number of words is 4134
    Total number of unique words is 1891
    28.2 of words are in the 2000 most common words
    39.7 of words are in the 5000 most common words
    45.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 17
    Total number of words is 4170
    Total number of unique words is 1821
    29.2 of words are in the 2000 most common words
    40.6 of words are in the 5000 most common words
    47.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 18
    Total number of words is 4115
    Total number of unique words is 1857
    29.0 of words are in the 2000 most common words
    40.3 of words are in the 5000 most common words
    46.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 19
    Total number of words is 4174
    Total number of unique words is 1880
    29.6 of words are in the 2000 most common words
    40.1 of words are in the 5000 most common words
    47.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 20
    Total number of words is 4208
    Total number of unique words is 1805
    30.1 of words are in the 2000 most common words
    41.8 of words are in the 5000 most common words
    49.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 21
    Total number of words is 4099
    Total number of unique words is 1831
    26.9 of words are in the 2000 most common words
    36.5 of words are in the 5000 most common words
    43.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 22
    Total number of words is 4068
    Total number of unique words is 1859
    27.8 of words are in the 2000 most common words
    40.1 of words are in the 5000 most common words
    47.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 23
    Total number of words is 4131
    Total number of unique words is 1852
    28.4 of words are in the 2000 most common words
    39.9 of words are in the 5000 most common words
    45.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 24
    Total number of words is 4079
    Total number of unique words is 1880
    28.3 of words are in the 2000 most common words
    38.8 of words are in the 5000 most common words
    44.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 25
    Total number of words is 4078
    Total number of unique words is 1835
    28.7 of words are in the 2000 most common words
    39.4 of words are in the 5000 most common words
    45.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 26
    Total number of words is 4052
    Total number of unique words is 1930
    29.5 of words are in the 2000 most common words
    41.0 of words are in the 5000 most common words
    48.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 27
    Total number of words is 4029
    Total number of unique words is 1725
    27.8 of words are in the 2000 most common words
    38.9 of words are in the 5000 most common words
    44.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 28
    Total number of words is 4209
    Total number of unique words is 1747
    29.0 of words are in the 2000 most common words
    39.6 of words are in the 5000 most common words
    46.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 29
    Total number of words is 4097
    Total number of unique words is 1832
    28.1 of words are in the 2000 most common words
    40.7 of words are in the 5000 most common words
    47.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 30
    Total number of words is 4037
    Total number of unique words is 1719
    30.3 of words are in the 2000 most common words
    41.4 of words are in the 5000 most common words
    46.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 31
    Total number of words is 4113
    Total number of unique words is 1858
    28.7 of words are in the 2000 most common words
    40.4 of words are in the 5000 most common words
    46.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 32
    Total number of words is 4066
    Total number of unique words is 1900
    27.4 of words are in the 2000 most common words
    39.0 of words are in the 5000 most common words
    45.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 33
    Total number of words is 4136
    Total number of unique words is 1929
    27.6 of words are in the 2000 most common words
    38.0 of words are in the 5000 most common words
    43.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 34
    Total number of words is 4202
    Total number of unique words is 1834
    30.8 of words are in the 2000 most common words
    42.0 of words are in the 5000 most common words
    48.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 35
    Total number of words is 4138
    Total number of unique words is 1904
    27.3 of words are in the 2000 most common words
    37.5 of words are in the 5000 most common words
    43.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 36
    Total number of words is 4205
    Total number of unique words is 1942
    28.6 of words are in the 2000 most common words
    39.4 of words are in the 5000 most common words
    45.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 37
    Total number of words is 4137
    Total number of unique words is 1846
    28.5 of words are in the 2000 most common words
    38.7 of words are in the 5000 most common words
    44.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 38
    Total number of words is 4188
    Total number of unique words is 1838
    28.8 of words are in the 2000 most common words
    39.4 of words are in the 5000 most common words
    46.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 39
    Total number of words is 4256
    Total number of unique words is 1763
    29.5 of words are in the 2000 most common words
    41.1 of words are in the 5000 most common words
    47.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 40
    Total number of words is 4179
    Total number of unique words is 1894
    27.9 of words are in the 2000 most common words
    39.0 of words are in the 5000 most common words
    46.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 41
    Total number of words is 4184
    Total number of unique words is 1848
    30.8 of words are in the 2000 most common words
    44.1 of words are in the 5000 most common words
    51.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 42
    Total number of words is 4210
    Total number of unique words is 1839
    30.2 of words are in the 2000 most common words
    42.4 of words are in the 5000 most common words
    50.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 43
    Total number of words is 4193
    Total number of unique words is 1931
    30.5 of words are in the 2000 most common words
    43.9 of words are in the 5000 most common words
    50.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 44
    Total number of words is 4128
    Total number of unique words is 1912
    29.7 of words are in the 2000 most common words
    41.9 of words are in the 5000 most common words
    48.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 45
    Total number of words is 4137
    Total number of unique words is 1961
    29.7 of words are in the 2000 most common words
    42.4 of words are in the 5000 most common words
    48.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 46
    Total number of words is 4261
    Total number of unique words is 1917
    31.5 of words are in the 2000 most common words
    44.6 of words are in the 5000 most common words
    51.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 47
    Total number of words is 4208
    Total number of unique words is 1833
    31.0 of words are in the 2000 most common words
    44.5 of words are in the 5000 most common words
    50.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 48
    Total number of words is 4070
    Total number of unique words is 1679
    28.1 of words are in the 2000 most common words
    39.6 of words are in the 5000 most common words
    46.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 49
    Total number of words is 4030
    Total number of unique words is 1823
    30.0 of words are in the 2000 most common words
    41.3 of words are in the 5000 most common words
    47.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 50
    Total number of words is 3560
    Total number of unique words is 1688
    31.8 of words are in the 2000 most common words
    43.8 of words are in the 5000 most common words
    50.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.