Emil, vagy a nevelésről - 08

Total number of words is 4168
Total number of unique words is 1855
30.8 of words are in the 2000 most common words
42.4 of words are in the 5000 most common words
48.1 of words are in the 8000 most common words
Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
földet, ő birtokába veszi azzal, hogy elültet benne egy palántát és ez a
birtoklás bizonyára szentebb és tiszteletreméltóbb, mint mikor Nunès
Balboa birtokába vette Dél-Amerikát Spanyolország nevében, beleplántálva
zászlaját a déli tenger partjába.
Mindennap megöntözzük a palántákat, örömujjongással nézzük növekvésüket.
Azzal növelem ezt az örömet, hogy megmondom neki: ez a tiéd és
megmagyarázom a _tiéd_ fogalmát, megértetem vele, hogy ebbe belehelyezte
idejét, munkáját, fáradságát, végre egész személyét, hogy ebben a
földben van valami belőle magából, a mit magáénak tulajdoníthat bárkivel
szemben, mint a hogy kiszakíthatja a karját egy másik ember kezéből, a
ki akarata ellenére vissza akarja tartani.
Egy szép napon sietve jön, az öntöző kanna a kezében. Oh, micsoda
látvány! Oh, fájdalom! Minden palánta ki van tépve, az egész föld ki van
forgatva, rá sem ismerni a helyre. Ah, mi lett munkámból, művemből,
gondjaim és verejtékem édes gyümölcséből? Ki rabolta meg tulajdonomat?
Ki vette el palántáimat? A fiatal szív fellázad, a jogtalanság első
érzése önti bele szomorú keservét, könnyei patakokban folynak, a
kétségbeesett gyermek megtölti a levegőt nyögésével és sírásával. Részt
veszek fájdalmában, felháborodásában; kutatunk, tudakozódunk,
vizsgálatot rendezünk. Végül fölfedezzük, hogy a kertész követte el a
csinyt. Odahívjuk.
Ezzel aztán ugyan jól járunk. A kertész panaszunk hallatára elkezd még
hangosabban panaszkodni, mint mi. Hogyan, uraim, hát önök rontották el a
munkámat? Ide én máltai dinnyét ültettem, melynek magvait úgy kaptam,
mint valami kincset és melylyel jól akartam önöket tartani, ha majd
megérik, de önök hitvány palántáik kedvéért tönkretették már kikelt
dinnyéimet, a melyeket sohasem tudok többé pótolni. Jóvátehetetlen kárt
okoztak nekem és önmagukat is megfosztották a pompás dinnye élvezetétől.
_János Jakab._ Bocsáss meg, szegény Róbertem. Te belefektetted ide
munkádat, fáradságodat. Belátom, hogy rosszat tettünk, elrontottuk a
munkád eredményét, de majd szerzünk másik máltai magvakat és ezentúl
majd csak akkor fogunk egy földet megművelni, ha tudjuk, hogy előttünk
senki se tette rá a kezét.
_Róbert._ Akkor ugyan megpihenhetnek, uraim, mert parlagon heverő föld
nincs már sehol. Én azon a földön dolgozom, melyet az apám tört fel és
mindenki ugyanazt teszi a maga részéről. A mi földet látnak, mind el van
foglalva rég idők óta.
_Emil._ Róbert úr, akkor hát gyakran vesznek el dinnyemagvak?
_Róbert._ Bocsásson meg, ifjuram, csakhogy nem akad ám mindig olyan
hebehurgya fiatal úr, mint ön. Senki sem nyúl hozzá a szomszédja
kertjéhez, mindenki tiszteletben tartja a más munkáját, hogy a magáé is
biztonságban legyen.
_Emil._ De nekem nincs kertem.
_Róbert._ Mit bánom én! Ha az enyémet elrontja, nem engedem többé
sétálni benne, mert bizony nem akarom, hogy kárba veszszen a fáradságom.
_János Jakab._ Nem lehetne a jó Róberttel megegyezni? Engedjen át kis
barátomnak és nekem egy zúgot a kertjében, hogy megműveljük, az alatt a
föltétel alatt, hogy a haszon fele az övé lesz.
_Róbert._ Átengedem én föltétel nélkül is. De úgy vigyázzanak, hogy
kitépem a palántáikat, ha hozzányúlnak az én dinnyéimhez.
Ebből a kisérletből, a melylyel bele lehet vésni a gyermekbe a
kezdetleges fogalmakat, láthatni, mint lehet a tulajdon fogalmát
természetszerüen visszavezetni arra a jogra, melyet az első foglaló
munkájával szerez. Ez világos, szabatos, egyszerü és mindig érthető a
gyermek számára. Ettől fogva egész a tulajdon jogáig és a cseréig csak
egy lépés van, a mely után rövidesen meg kell állni.
Láthatni azt is, hogy az a magyarázat, melyet itt két lap irásba
szorítok bele, a gyakorlatban talán egy év dolga lesz, mert az erkölcsi
eszmék fejlődésében nem lehet elég lassan haladni, sem elég szilárdan
megvetni a lábunkat minden lépésnél. Fiatal mesterek, kérlek,
gondoljatok erre a példára és tartsátok eszetekben, hogy tanítástoknak
mindenkor inkább a cselekedetekben kell rejlenie, mint a beszédben, mert
a gyermek könnyen elfelejti, a mit mondott s a mit neki mondtak, de nem
felejti el, a mit tett vagy a mit neki tettek.
Hasonló oktatásokat, mint már mondottam, előbb-utóbb adni kell, a
szerint, a mint a növendék szelid vagy heves természete sietteti vagy
késlelteti szükségét; hasznuk szembeszökően nyilvánvaló, de hogy e nehéz
dolgokban semmit se mulaszszunk el, adjunk még egy példát.
Makacs gyereketek elront mindent, a mihez hozzányúl; ne haragudjatok
érte, távolítsatok el keze ügyéből mindent, a mit elronthat. Összetöri a
bútorokat, melyeket használ; ne siessetek újakat adni neki, hadd érezze
a nélkülözés kényelmetlenségét. Betöri szobája ablakát, hadd fújjon rá a
szél éjjel és nappal, a nélkül, hogy törődnétek meghülésével, mert
inkább legyen náthás, mint bolond. Ne panaszkodjatok soha az
alkalmatlanságon, melyet okoz, de legyen rá gondotok, hogy ő érezze
legelőször. Végre kijavíttatjátok az ablakot, de még mindig nem szóltok
semmit. Megint betöri? Fordítani kell a módszeren; mondjátok neki
szárazon, de harag nélkül: az ablak az enyém, az én gondoskodásomból
csinálták, azt akarom, hogy megmaradjon. Ekkor bezárjátok a gyermeket a
sötétbe, egy ablaktalan szobába. Erre az új eljárásra elkezd sírni,
dühösködni; nem törődik vele senki. Hamarosan belefárad és alább hagy a
hangjával; szomorkodik, nyöszörög; megjelenik egy szolga, a lázadó kéri,
hogy szabadítsa meg. A nélkül, hogy kifogást keresne, hogy miért nem
teszi meg, a szolga ezt feleli: _nekem is van ablakom, a melyre vigyázni
kell_. Ezzel elmegy. Végre miután a gyermek néhány óra hosszat maradt
ott, elég sokáig, hogy megúnhassa és megemlékezzék rá, valaki azt
ajánlja neki, egyezzen ki veletek, hogy visszaadjátok neki a szabadságát
és ő nem tör be több ablakot. Hisz ő egyebet sem akar. Megkéret
benneteket, hogy jöjjetek hozzá. El is jöttök. Felajánlja az egyezséget
és ti azonnal elfogadjátok, ezt mondva neki: ez nagyon jól van, nyerünk
rajta mind a ketten, miért nem jött ez a jó eszméd hamarabb? És aztán
örömmel megölelitek, a nélkül, hogy igéretének megerősítését kivánnátok
tőle s azonnal bevezetitek szobájába, ezt a megegyezést oly szentnek és
sérthetetlennek tekintve, mintha esküvel volna megerősítve. Mit
gondoltok, micsoda fogalmat nyer ebből az eljárásból az igéret hiteléről
és hasznosságáról? Nagyot csalódnék, ha akadna a világon egyetlen
gyermek, hacsak nincs még egészen megromolva, a kin ne fogna ez a
bánásmód és a ki ezek után szándékosan betörne egy ablakot. Figyeljétek
meg mindennek lánczolatát. A kis gonosztevő nem gondolt rá, mikor gödröt
ásott, a melybe palántáit ültesse, hogy börtönt ásott ki magának, a
melybe tudománya hamarosan vetni fogja.[34]
Benne vagyunk tehát az erkölcs világában, nyitva van a kapu a bün
számára. A szerződéssel és a kötelességekkel születik meg a rászedés és
a hazugság. Attól fogva, hogy az ember olyat tud tenni, a mit nem
szabad, igyekszik elleplezni azt, a mit nem lett volna szabad tennie.
Attól fogva, hogy valamely érdekből igérünk valamit, egy erősebb érdek
megsértetheti velünk az igéretet; csak arról van már szó, hogy
büntetlenül megsérthessük. A kifogás természetes: az ember elrejtőzik és
hazudik. Miután nem tudtuk elhárítani a bűnt, ott vagyunk, hogy meg kell
büntetnünk. Ime, az emberi élet nyomoruságai, melyek a tévedésekkel
kezdődnek.
Eleget mondtam arra, hogy megértessem, hogy a büntetést sohasem szabad
mint büntetést ráróni a gyermekre, hanem úgy kell hogy rája háruljon,
mint rossz cselekedetének természetes következménye. Ép így ne
szónokoljatok a hazugság ellen, ne egyenesen azért büntessétek meg, mert
hazudott, hanem tegyetek róla, hogy a gyermek fejére, ha hazudott,
ráháramoljon a hazugság minden rossz következménye: az, hogy nem hisznek
neki akkor sem, mikor igazat mond, hogy olyan roszszal is vádolják, a
mit nem tett, akárhogy védekezik is. De magyarázzuk ki, mi a gyermekre
nézve a hazugság.
Két fajtája van a hazugságnak; a ténybeli, a mely a multra vonatkozik s
az érzületbeli, a mely a jövőre vonatkozik. Az elsőnek akkor van helye,
a mikor valaki tagadja, a mit tett, vagy a mikor azt mondja, hogy tett
valamit, a mit nem tett, általában, a mikor az ember tudatosan a dolgok
igazsága ellen szól. A másiknak akkor van helye, mikor olyat igér meg az
ember, a mit nincs szándékában megtartani és általában mikor az ember
olyan szándékot mutat, a mely nincs meg benne. Ez a kétféle hazugság
néha egyesülhet ugyanabban a hazugságban,[35] de itt különbözőségükben
tekintem őket.
A ki érzi, hogy szüksége van mások segítségére és a ki folyton próbára
teszi jóakaratukat, annak nincs érdekében, hogy rászedje őket;
ellenkezőleg, nyilvánvaló az az érdeke, hogy úgy lássák a dolgokat, a
milyenek, mert attól fél, hogy ártalmára tévedhetnek. Nyilvánvaló tehát,
hogy a ténybeli hazugság nem folyik a gyermek természetéből, de az
engedelmesség törvénye idézi fel a hazugság szükségét, mert az
engedelmesség kínos lévén, titokban mennél jobban fölmenti magát alóla s
mert a büntetés vagy a szemrehányás pillanatnyi érdeke háttérbe szorítja
az igazsághoz való ragaszkodás távolabb eső érdekét. A természetes és
szabad nevelésben miért hazudnék a gyermek? Mi rejtegetni valója van
előttetek? Nem korholjátok, nem büntetitek meg semmiért, nem követeltek
tőle semmit. Mért ne mondana meg nektek mindent, a mit tett, ép olyan
őszintén, mint kis pajtásának? Ebben a vallomásában nem láthat több
veszedelmet az egyik oldalról, mint a másikról.
Az érzületbeli hazugság még kevésbbé természetes, mert az igéretek, hogy
valamit tenni fog, vagy valamitől tartózkodni fog, konvenczionális
tények, melyek a természetes állapottól eltávolítják és korlátozzák
szabadságát. Sőt, mi több, a gyermek minden igérete magamagában semmis,
tekintve, hogy korlátozott látóköre nem képes túlterjeszkedni a jelenen,
tehát nem tudja, mit tesz, mikor kötelezi magát valamire. A gyermek alig
hazudhatik, mikor lekötelezi magát, mert nem gondolván egyébre, csakhogy
a jelen pillanatra nézve kihúzza magát a bajból, minden eszköz egyre
megy neki, a melynek nincs pillanatnyi hatása; ha valamit a jövőre nézve
igér, akkor nem igér semmit s még szunnyadó képzelete nem tudja lényét
két különböző időre kiterjeszteni. Ha el tudja kerülni a verést vagy
megkaphat egy édességet azzal, hogy megigéri, hogy holnap kiugrik az
ablakon, azonnal megigérné. Ime, ezért nem veszi számba a törvény a
gyermek igéreteit és mikor a törvénynél szigorúbb apák és mesterek
megkövetelik, hogy váltsa be igéretét, ez csak olyan dolgokban fog
megtörténni, a melyeket a gyermeknek igéret nélkül is meg kellene
tennie.
A gyermek, nem tudva, mit tesz, mikor kötelezi magát valamire, nem
hazudhatik, mikor lekötelezi magát. Máskép áll a dolog, ha megszegi az
igéretét, a mi megint a visszamenőleges hazugság egy neme; mert nagyon
jól emlékszik, hogy ezt az igéretet megtette, de a megtartásnak a
fontosságát nem látja. Nem lévén képes a jövőben olvasni, nem láthatja
előre a dolgok következményeit s a mikor megszegi adott szavát, nem tesz
semmit életkorának szelleme ellen.
Ebből az következik, hogy a gyermek hazugságai mestereinek művei s a
mikor arra akarják tanítani, hogy igazat szóljon, épen ezzel tanítják a
hazugságra. Abban a buzgólkodásban, hogy irányítsák, vezessék, oktassák,
soha sincs elegendő eszköz a czél elérésére. A szellemére való
befolyásnak új eszközeit akarják megszerezni alaptalan elvekkel,
esztelen tanításokkal és jobban szeretik, ha tudja leczkéjét és hazudik,
mintha tudatlan, de igaz.
Mi ellenben, a kik csak a gyakorlat által adunk leczkéket
növendékeinknek és jobb szeretjük, ha jók, mint ha tudósok, nem
követeljük tőlük az igazságot, attól féltünkben, hogy eltorzítjuk és nem
igértetünk velük semmit, hogy ne essenek kisértetbe, igéretüket
megszegni. Ha távollétemben valami bajt csinált magának, melynek
szerzőjét nem tudom, óvakodni fogok tőle, hogy Emilt vádoljam vele vagy
hogy megkérdezzem: _te tetted ezt?_[36] Mert ezzel mi mást tennék, mint
hogy megtanítanám tagadni? Hogyha nehéz természete arra kényszerít, hogy
valamiben megállapodjam vele, ügyesen úgy fogom intézni, hogy az ajánlat
mindig belőle induljon ki, sohase belőlem, hogy ha kötelezte magát
valamire, legyen mindig valami közvetlen és érezhető érdeke adott szava
megtartására és hogy ha bármikor is megszegi szavát, ez a hazugság olyan
bajokat zúdítson rá, melyeket magából a dolgok rendjéből folyóknak lát,
nem pedig nevelője bosszújából. De távol attól, hogy szükség legyen
ilyen kegyetlen eszközökhöz folyamodni, csaknem teljesen biztos vagyok
benne, hogy Emil nagyon későn tudja meg, mi a hazugság és mikor
megtudja, nagyon el fog csodálkozni, nem tudja megérteni, mire jó a
hazugság. Nyilvánvaló, hogy mennél függetlenebbé teszem jóllétét
másoknak akár akaratától, akár itéletétől, annál inkább elvágom benne a
hazugság minden érdekét.
Ha nem sietünk túlságosan az oktatásokkal, akkor nem sietünk túlságosan
a követelésekkel sem; mindennek megvárjuk az idejét s akkor követeljük,
a mikor eljön rá az alkalom. Aztán a gyermek kifejlődik, föltéve, ha
nincs elrontva. De mikor egy eszeveszett tanító, aki nem tudja, hogy
fogjon hozzá a dologhoz, minden pillanatban ezt vagy azt igérteti vele,
megkülömböztetés nélkül, válogatás nélkül, mértéktartás nélkül, a
gyermek felbosszankodik, és túlterhelve mindez igéretekkel,
elhanyagolja, elfelejti, végül semmibe sem veszi őket, s úgy tekintve,
mint üres szólamokat, játéknak veszi és megszegi őket. – Azt akarjátok
tehát, hogy hű legyen szavának megtartásában? Legyetek óvatosak az
igéretek követelésében. A részletesség, a melylyel az imént a
hazugságról szóltam, sok tekintetben alkalmazható a többi kötelességekre
mind, a melyeket nem szabad úgy kiszabni a gyermeknek, hogy nemcsak
gyülöletesekké, hanem kivihetetlenekké is tegyük. Hogy az erény
prédikátorainak látszassanak, megszerettetik velük az összes bűnüket:
beléjük oltják azzal, hogy tiltják őket. Azzal akarják őket jámborakká
tenni, hogy a templomba viszik, a hol unatkoznak. Szüntelenül imákat
daráltatnak velük, s ezzel arra viszik őket, hogy vágyakozzanak arra a
boldogságra, hogy ne kelljen Istenhez imádkozniok, hogy beléjök oltsák a
felebaráti szeretetet, alamizsnát osztogattatnak velük, mintha nem
tartanák magukhoz méltónak, hogy ők maguk osztogassák. Bizony nem a
gyermeknek kell alamizsnát osztogatni, hanem a mesternek; bármennyire
ragaszkodik is növendékéhez, ezt a dicsőséget el kell tőle vitatnia, meg
kell győznie arról, hogy az ő korában ő még nem méltó rá; az alamizsna
olyan embernek való cselekedet, aki ismeri az értékét annak, amit ad és
tudja, mily szüksége van rá felebarátjának. A gyermeknek, a ki mindebből
nem tud semmit, nem lehet az adásban semmi érdeme, szeretet és
jótékonyság nélkül ad, csaknem szégyenli, hogy ad, miután saját
tapasztalata alapján azt hiszi, hogy csak a gyermekek adnak alamizsnát,
s ha valaki felnőtt, akkor már nem ad.
Jegyezzétek meg, hogy ne adassatok a gyermekkel olyan dolgokat,
melyeknek nem ismeri az értékét, fémdarabokat, melyeket zsebében tart,
és melyek nem valók neki másra, mint erre. A gyermek könnyebben ad oda
száz aranyat, mint egy darab kalácsot, de vegyétek rá ezt a kis
tékozlót, hogy olyan dolgokat adjon, amelyek előtte becsesek
játékszereket, bonbonokat, az uzsonnáját és akkor hamar ki fog tudódni,
bőkezüvé tettétek-e.
Még másképp is szoktak ebben segiteni magukon, hogy t. i. hamar
visszaadják a gyermeknek, amit odaadott, úgy hogy hozzá szokik, hogy
odaadjon mindent, a miről tudja, hogy úgy is vissza fogja kapni. A
bőkezüségnek csak ezt a két fajtáját láttam gyermekekben: odaadni azt, a
minek semmi hasznát sem tudják venni, vagy odaadni azt, a miről biztos,
hogy vissza fogják kapni: Tegyetek róla, mondja Locke, hogy a gyermek
meg legyen győződve tapasztalás alapján, hogy a legbőkezübb jár mindig
legjobban. Ez annyi, mint látszólag bőkezüvé tenni a gyermeket,
valóságban pedig kapzsivá. Hozzáteszi azt is, hogy a gyermek ezzel
megszokja a bőkezüséget. Igen, az uzsorás bőkezüséget, a mely oda adja a
krajczárt, hogy forintot kapjon érte. De mikor arról van szó, hogy
igazán jó szívvel adjon, akkor hiába a megszokás s a mint nem adják neki
vissza, akkor aztán nem ad ő sem. Inkább a lélek megszokására kell súlyt
vetni, mint a kezekére. A többi erények, a melyekre a gyermeket
tanítják, mind hasonlók ehhez és ezeknek a szilárd erényeknek a
prédikálásával teszik szomorúvá fiatal éveit! Ez aztán a bölcs nevelés.
Mesterek! félre a nagyképüsködéssel, legyetek erényesek és jók, hogy
példátok bevésődjék növendéketek emlékezetébe, a míg aztán szívükbe is
benyomulhat. A helyett, hogy nagyon sietnék a felebaráti szeretet
tényeit követelni növedékemtől, inkább magam gyakorlom az ő jelenlétében
és meg sem adom neki a módot, hogy engem utánozzon ebben, mintha ez
olyan dicsőség volna, amely az ő korához nem illő; mert fontos dolog,
hogy ne szokja meg az ember kötelességeit úgy tekinteni, mint csupán
csak a gyermekek kötelességeit. Aztán mikor látja, hogy segitek a
szegényeken és megkérdez erről, azt fogom neki mondani, ha ideje van a
feleletnek:[37] «Édes fiam, mikor a szegények beleegyeztek, hogy
legyenek a világon gazdagok, a gazdagok megigérték, hogy el fogják
tartani azokat, a kiknek nincs miből megélniök, sem a vagyonukból, sem a
munkájokból.» «Ön is megigérte ezt?» fogja ő kérdezni; «Bizony igen, én
csak az alatt a föltétel alatt vagyok ura annak, amim van, a mely
birásához hozzá van fűzve.»
Ha más volna és nem Emil, aki megértette ezt a beszélgetést (és láttuk
már, mikép lehet egy gyermekkel megértetni), kisértetbe esnék, hogy
utánozzon engem és úgy viselje magát, mint egy gazdag ember. Hasonló
esetben megakadályoznám legalább azt, hogy tüntetve tegye; szivesebben
látnám, ha megfosztana jogomtól és titokban adakozna. Ez korához illő
ravaszság volna és az egyedüli, a melyet megbocsájtanék neki.
Tudom, hogy mindezek az utánzott erények majomerények és hogy semmiféle
jó cselekedet erkölcsileg nem jó, csak ha mint olyant végzik, és nem
azért, mert mások is végzik. De olyan életkorban, mikor a szív még nem
érez semmit, utánoztatni kell a gyermekkel olyan cselekedeteket, a
melyekre rá akarjuk szoktatni, hogy aztán később meggyőződésből és a jó
iránti szeretetből cselekedhessék. Az ember utánzó lény, még az állat is
az; az utánzás ösztöne a természet bölcs rendelése szerint való, de a
társadalomban elfajul bűnné. A majom utánozza az embert, a kitől fél, de
nem utánozza az állatokat, a melyeket megvet; jónak tartja azt, a mit
egy nálánál külömb lény tesz. Köztünk ellenkezőleg a mi mindenféle
bohóczaink utánozzák a szépet, hogy lealjasítsák, hogy nevetségessé
tegyék, arra igyekeznek alacsonyságuk érzésében, hogy magukkal egyenlővé
tegyék azt, a mi többet ér, mint ők; vagy ha igyekeznek utánozni azt, a
mit csodálnak, csodálatuk tárgyának megválasztásában láthatni az
utánzóknak hamis izlését: sokkal inkább akarnak vele a többieknek
imponálni, vagy tehetségeiket ünnepeltetni, mint jobbakká, vagy
bölcsebbekké válni. Az utánzás alapja közöttünk abból a vágyból
származik, hogy mindig önmagunk fölé emeljük magunkat. Ha vállalkozásom
sikerül, Emilben ez a vágy bizonyosan nem lesz meg. Le kell tehát
mondanunk arról a látszólagos jóról, a mit ez előidézhet.
Hatoljatok le neveléstek összes szabályainak mélyére és akkor
valamennyit visszásaknak fogjátok találni, kivált abban, ami az
erényekre és erkölcsökre vonatkozik. Az egyedüli erkölcsi leczke, a mely
a gyermekkorhoz illik – és ez a lefontosabb minden korban: – soha nem
tenni rosszat senkinek. Maga a jótét szabálya is, ha nincs ennek
alávetve, veszedelmes, téves, ellenmondással teljes. Kicsoda nem tesz
jót? Jót mindenki tesz, a gonosz épp úgy, mint a többiek. Egyet
szerencséssé tesz száz szerencsétlennek rovására és ebből származik
minden nyomorúságunk. A legfenköltebb erények negativ természetüek s
egyúttal a legnehezebbek is, mert fitogtatás nélkül valók és nincs meg
bennük az az emberi szívnek oly édes gyönyör sem, hogy valakit úgy
bocsájtunk el magunktól, hogy meg van velünk elégedve. Oh mennyi jót
tesz szükségszerüen felebarátaival az – ha ugyan van ilyen, – a ki nem
tesz nekik soha rosszat! Micsoda rettenthetetlen lélekre, micsoda
hatalmas jellemre van ehhez szüksége! Ha nem okoskodunk erről a
tételről, hanem igyekszünk gyakorolni, csak akkor érezzük, mily nagy és
keserves dolog megvalósitani.[38]
Ez néhány halvány eszme arról az óvatosságról, a melylyel a gyermeknek
meg akarom adatni azokat a tanításokat, a melyeket néha nem lehet tőle
megtagadni, a nélkül, hogy kitennők annak a veszélynek, hogy ártalmára
lehet magamagának, vagy másoknak és különösen, hogy olyan szokásokat
vegyen föl, a melyekről aztán később csak bajosan lehet leszoktatni. De
biztosak lehetünk, hogy ez a szükség ritkán fog beállni oly
gyermekeknél, a melyek úgy vannak nevelve, a hogy kell, mivel
lehetetlenség, hogy nehéz fölfogásuakká, gonoszakká, hazugokká,
kapzsiakká váljanak, ha nem oltottunk szívükbe bűnöket, a melyek
ilyenekké teszik! Igy tehát a mit erre a pontra vonatkozólag mondtam,
inkább a kivételekre, mint a szabályokra vonatkozik, de ezek a kivételek
annál gyakrabbiak, mennél több alkalma van a gyermeknek kivetkőzni
állapotából és rákapni a felnőttek bűneire. Azoknak, a kik a világban
nevelkednek, szükségképen korábban van szükségük oktatásra, mint
azoknak, a kik visszavonultságban nevelkednek. Ennek a magányos
nevelésnek kell tehát előnyt adni, még ha nem való is egyébre, mint hogy
időt enged a gyermeknek, hogy megérlelődjék. Egy másik ellenkező fajtája
a kivételeknek azok számára való, a kiket szerencsés természetük fölébe
emel koruknak. Valaminthogy vannak emberek, a kik soha sem lépnek ki a
gyermekkorból, épp úgy vannak ismét mások, a kik úgyszólván soha nem is
voltak benne és csaknem születésüktől fogva felnőtt emberek. Az a baj,
hogy ez az utóbbi kivétel nagyon ritka, nagyon nehezen felismerhető, és
hogy minden anya azt képzelvén, hogy ha már vannak csodagyermekek,
habozás nélkül annak tartja a magáét. Tovább is mennek, rendkívüli
jeleknek tekintik még azokat is, a melyek a dolgok megszokott rendjéhez
tartoznak: az élénkséget, a pajkosságot, a fürgeséget, a bájos
naivitást, a gyermekkor minden jellemző vonását, a melyek legjobban
mutatják, hogy a gyermek éppen gyermek. Van-e abban csodálni való, ha
az, a kit sokat beszéltetnek és a kinek megengedik, hogy kimondjon
mindent, a kit nem feszélyez semmi tekintet, semmi illedelem, véletlenül
valami jó mondást tud mondani? Inkább az volna csodálatos, ha soha nem
mondana; a mint hogy csodálatos volna, ha egy asztrológus ezer hazugság
között nem mondana soha valami igazat. Annyit hazudnak, mondta IV.
Henrik, hogy végül már igazságot szólnak. A ki el akar találni néhány jó
mondást, nem kell egyebet tennie, mint sok badarságot beszélni. Isten
óvja minden bajtól a divatos embereket, a kiknek csak ez az egy érdemük
van, hogy ünnepeljék őket.
A legragyogóbb gondolatok is felötölhetnek egy gyermek agyában vagy még
inkább, a legjobb mondások a szájában, mint a hogy kezébe juthat a
legnagyobb értékű gyémánt is, a nélkül, hogy akár a gondolat, akár a
gyémánt az övé volna; ebben a korban egyáltalában semmi sem lehet a
gyermeknek igazi tulajdona. Azok a dolgok, melyeket a gyermek mond, nem
azt jelentik ő rá nézve, a mit miránk nézve, nem is fűzi hozzájuk
ugyanazokat az eszméket. Ezeknek az eszméknek, ha ugyan egyáltalában
vannak ilyen eszméi, nincs a fejében sem folytatásuk, sem kapcsolatuk,
nincs semmi szilárd, nincs semmi biztos mindabban, a mit gondol.
Vizsgáljátok meg állitólagos csodagyermeketeket. Bizonyos pillanatokban
rendkívüli tevékenységet s oly világosságát a szellemnek találjátok meg
nála, a mely a fellegeken is át tudna hatolni. Máskor, többnyire pedig
ez a szellem renyhének, bénának tetszik, mintha sűrű ködbe volna
burkolva. Hol előre szalad, hol pedig mozdulatlan marad. Az egyik
pillanatban azt mondanátok: lángész, a másik pillanatban: ostoba; mind a
két esetben tévedtek. Gyermek. Az egyik pillanatban sasfiók, a mely a
levegőben száll, és a következő pillanatban visszaesik fészkébe.
Bánjatok hát vele, minden látszat daczára, korának megfelelően és
óvakodjatok kimeríteni erejét azzal, hogy nagyon is akarjátok
fejleszteni. Ha ez a gyönge agyvelő föltárult, ha azt látjátok, hogy
bugyborékolni kezd, hagyjátok kezdetben szabadon erjedni, de ne
izgassátok föl soha, hogy minden ki ne párologjon belőle és mikor az
első hullámzásai elmultak, tartsátok vissza, szorítsátok meg a
többieket, addig, a míg az évek multával minden éltető meleggé és igazi
erővé válik. Máskülömben elvesztegetitek időtöket és gondoskodástokat,
elpusztítjátok saját műveteket és miután vigyázatlanul megrészegedtetek
mindezektől a lobbanékony gőzöktől, nem marad számotokra más, mint az
erőtlen üledék. A koraérett gyermekekből lesznek a köznapi emberek;
ennél általánosabb érvényű és biztosabb megfigyelést nem tudok. Semmi
sem nehezebb, mint megkülömböztetni a gyermekben az igazi
tompa-elméjüséget attól a látszólagos és csalékony tompa-elméjüségtől, a
mely az erős léleknek jelzője. Első pillantásra különösnek tünik föl,
hogy a két végletnek ily hasonló jelei vannak, és ez mégis
megtörténhetik; mert abban az életkorban, mikor az embernek még
nincsenek igazi eszméi, az egész külömbség a között, a kiben lángész van
s a között, a kiben nincs, csak az, hogy az utóbbi csupa hamis eszméket
vesz magába, és az előbbi, csak hamis eszméket találván, nem vesz föl
semmilyeneket: abban hasonlít tehát, hogy az egyik nem képes semmire és
hogy semmi sem felel meg a másiknak. Az egyedüli jel, a mely
megkülömböztetheti őket, a véletlentől függ, a mely az utóbbinak valami
neki való eszmét nyujt, míg a másik mindig és mindenben ugyanaz marad.
Az ifjabbik Cátót gyermekkorában odahaza félkegyelmünek tartották.
Hallgatag volt és makacs, ez volt róla az egész vélemény. Csak Sulla
előszobájában kezdte őt a nagybátyja megismerni. Ha nem lépett volna be
ebbe az előszobába, talán a teljes elmebeli érettség koráig buta számba
ment volna; ha Cæsar nem élt volna, talán mindég álmodozónak tartották
volna ugyanazt a Cátót, a ki átlátott Cæsar gyászos lángelméjén és
messziről előre látta minden tervét. Oh mennyire alá vannak vetve a
tévedésnek azok, a kik a gyermekeket oly elhamarkodottan itélik meg.
Sokszor gyermekebbek mint azok. Ismertem egy embert,[39] a ki
megtisztelt barátságával, a ki már meglehetős érett korában korlátolt
elme számban ment családjában és barátainál; ez a kitünő elme csöndben
érlelődött. Egyszerre csak kitünt róla, hogy filozófus, és én nem
kétkedem benne, hogy az utókor tiszteletre méltó és kiváló helyet juttat
neki korának legjobb gondolkodói és legnagyobb metafizikusai között.
Tiszteljétek a gyermekkort és ne siessetek nagyon itélni róla, akár
jóban, akár rosszban. Hadd jelentkezzenek, igazolják magukat,
bizonyítsák magukat sokáig a kivételek, mielőtt különleges eljárási
módokat alkalmaznának ellenük. Hadd fejtse ki hatását a természet,
mielőtt ti cselekednétek helyette, nehogy ellensúlyozzátok ezt a hatást.
Azt mondhatjátok erre, hogy ismeritek az idő értékét és nem akarjátok az
időt elvesztegetni; nem veszitek észre, hogy jóval nagyobb
idővesztegetés rosszul használni fel az időt, mint egyáltalán nem
használni föl és hogy a rosszul tanított gyermek messzebb van a
bölcseségtől, mint az, a kit egyáltalán nem tanítottak. Aggodalommal
nézitek, hogy tétlenül emészti föl első éveit. Hogyan! hát az semmi,
boldognak lenni, hát az semmi, ugrálni, játszani, futkosni egész nap?
Soha életében nem lesz annyira elfoglalva. Plátó respublikájában, melyet
oly szigorúnak tartanak, csupa mulatságban, játékban, dalolásban,
szórakozásban neveli föl a gyermekeket; azt mondhatnám, hogy megtett
mindent, a mikor jól megtanította őket örülni. Seneca pedig a régi római
ifjúságról azt mondja: mindig talpon volt, nem tanították semmire, a mit
ülve kellett volna tanulnia.[40] Vajjon kevesebbet ért-e ez az ifjúság,
mikor megérte a férfikort? Ne sokat rémüldözzetek ettől a tétlenségtől.
Mit szólnátok az olyan emberről, a ki nem akarna soha aludni, csak hogy
hasznára fordíthassa egész életét? Azt mondanátok: ez az ember
eszeveszett, nem felhasználja idejét, hanem megfosztja magát tőle; hogy
elkerülje az álmot, beleszalad a halálba. Gondoljátok meg tehát, hogy ez
itt ugyanaz a dolog és hogy a gyermekkor az elmének álma.
You have read 1 text from Hungarian literature.
Next - Emil, vagy a nevelésről - 09
  • Parts
  • Emil, vagy a nevelésről - 01
    Total number of words is 4040
    Total number of unique words is 1862
    28.7 of words are in the 2000 most common words
    40.4 of words are in the 5000 most common words
    46.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 02
    Total number of words is 4071
    Total number of unique words is 1914
    30.1 of words are in the 2000 most common words
    40.4 of words are in the 5000 most common words
    47.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 03
    Total number of words is 4177
    Total number of unique words is 1881
    28.4 of words are in the 2000 most common words
    39.6 of words are in the 5000 most common words
    46.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 04
    Total number of words is 4145
    Total number of unique words is 1852
    29.1 of words are in the 2000 most common words
    40.6 of words are in the 5000 most common words
    47.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 05
    Total number of words is 4144
    Total number of unique words is 1824
    29.9 of words are in the 2000 most common words
    42.1 of words are in the 5000 most common words
    48.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 06
    Total number of words is 4088
    Total number of unique words is 1818
    29.2 of words are in the 2000 most common words
    40.5 of words are in the 5000 most common words
    47.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 07
    Total number of words is 4153
    Total number of unique words is 1835
    28.6 of words are in the 2000 most common words
    39.8 of words are in the 5000 most common words
    46.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 08
    Total number of words is 4168
    Total number of unique words is 1855
    30.8 of words are in the 2000 most common words
    42.4 of words are in the 5000 most common words
    48.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 09
    Total number of words is 4118
    Total number of unique words is 1753
    29.2 of words are in the 2000 most common words
    41.9 of words are in the 5000 most common words
    48.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 10
    Total number of words is 4151
    Total number of unique words is 1895
    30.4 of words are in the 2000 most common words
    42.3 of words are in the 5000 most common words
    49.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 11
    Total number of words is 4159
    Total number of unique words is 1815
    28.3 of words are in the 2000 most common words
    38.5 of words are in the 5000 most common words
    44.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 12
    Total number of words is 4203
    Total number of unique words is 1948
    30.0 of words are in the 2000 most common words
    40.5 of words are in the 5000 most common words
    46.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 13
    Total number of words is 4155
    Total number of unique words is 1885
    26.8 of words are in the 2000 most common words
    36.9 of words are in the 5000 most common words
    42.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 14
    Total number of words is 4185
    Total number of unique words is 1949
    28.9 of words are in the 2000 most common words
    39.0 of words are in the 5000 most common words
    45.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 15
    Total number of words is 4215
    Total number of unique words is 1907
    29.1 of words are in the 2000 most common words
    41.1 of words are in the 5000 most common words
    47.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 16
    Total number of words is 4134
    Total number of unique words is 1891
    28.2 of words are in the 2000 most common words
    39.7 of words are in the 5000 most common words
    45.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 17
    Total number of words is 4170
    Total number of unique words is 1821
    29.2 of words are in the 2000 most common words
    40.6 of words are in the 5000 most common words
    47.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 18
    Total number of words is 4115
    Total number of unique words is 1857
    29.0 of words are in the 2000 most common words
    40.3 of words are in the 5000 most common words
    46.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 19
    Total number of words is 4174
    Total number of unique words is 1880
    29.6 of words are in the 2000 most common words
    40.1 of words are in the 5000 most common words
    47.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 20
    Total number of words is 4208
    Total number of unique words is 1805
    30.1 of words are in the 2000 most common words
    41.8 of words are in the 5000 most common words
    49.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 21
    Total number of words is 4099
    Total number of unique words is 1831
    26.9 of words are in the 2000 most common words
    36.5 of words are in the 5000 most common words
    43.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 22
    Total number of words is 4068
    Total number of unique words is 1859
    27.8 of words are in the 2000 most common words
    40.1 of words are in the 5000 most common words
    47.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 23
    Total number of words is 4131
    Total number of unique words is 1852
    28.4 of words are in the 2000 most common words
    39.9 of words are in the 5000 most common words
    45.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 24
    Total number of words is 4079
    Total number of unique words is 1880
    28.3 of words are in the 2000 most common words
    38.8 of words are in the 5000 most common words
    44.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 25
    Total number of words is 4078
    Total number of unique words is 1835
    28.7 of words are in the 2000 most common words
    39.4 of words are in the 5000 most common words
    45.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 26
    Total number of words is 4052
    Total number of unique words is 1930
    29.5 of words are in the 2000 most common words
    41.0 of words are in the 5000 most common words
    48.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 27
    Total number of words is 4029
    Total number of unique words is 1725
    27.8 of words are in the 2000 most common words
    38.9 of words are in the 5000 most common words
    44.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 28
    Total number of words is 4209
    Total number of unique words is 1747
    29.0 of words are in the 2000 most common words
    39.6 of words are in the 5000 most common words
    46.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 29
    Total number of words is 4097
    Total number of unique words is 1832
    28.1 of words are in the 2000 most common words
    40.7 of words are in the 5000 most common words
    47.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 30
    Total number of words is 4037
    Total number of unique words is 1719
    30.3 of words are in the 2000 most common words
    41.4 of words are in the 5000 most common words
    46.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 31
    Total number of words is 4113
    Total number of unique words is 1858
    28.7 of words are in the 2000 most common words
    40.4 of words are in the 5000 most common words
    46.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 32
    Total number of words is 4066
    Total number of unique words is 1900
    27.4 of words are in the 2000 most common words
    39.0 of words are in the 5000 most common words
    45.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 33
    Total number of words is 4136
    Total number of unique words is 1929
    27.6 of words are in the 2000 most common words
    38.0 of words are in the 5000 most common words
    43.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 34
    Total number of words is 4202
    Total number of unique words is 1834
    30.8 of words are in the 2000 most common words
    42.0 of words are in the 5000 most common words
    48.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 35
    Total number of words is 4138
    Total number of unique words is 1904
    27.3 of words are in the 2000 most common words
    37.5 of words are in the 5000 most common words
    43.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 36
    Total number of words is 4205
    Total number of unique words is 1942
    28.6 of words are in the 2000 most common words
    39.4 of words are in the 5000 most common words
    45.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 37
    Total number of words is 4137
    Total number of unique words is 1846
    28.5 of words are in the 2000 most common words
    38.7 of words are in the 5000 most common words
    44.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 38
    Total number of words is 4188
    Total number of unique words is 1838
    28.8 of words are in the 2000 most common words
    39.4 of words are in the 5000 most common words
    46.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 39
    Total number of words is 4256
    Total number of unique words is 1763
    29.5 of words are in the 2000 most common words
    41.1 of words are in the 5000 most common words
    47.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 40
    Total number of words is 4179
    Total number of unique words is 1894
    27.9 of words are in the 2000 most common words
    39.0 of words are in the 5000 most common words
    46.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 41
    Total number of words is 4184
    Total number of unique words is 1848
    30.8 of words are in the 2000 most common words
    44.1 of words are in the 5000 most common words
    51.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 42
    Total number of words is 4210
    Total number of unique words is 1839
    30.2 of words are in the 2000 most common words
    42.4 of words are in the 5000 most common words
    50.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 43
    Total number of words is 4193
    Total number of unique words is 1931
    30.5 of words are in the 2000 most common words
    43.9 of words are in the 5000 most common words
    50.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 44
    Total number of words is 4128
    Total number of unique words is 1912
    29.7 of words are in the 2000 most common words
    41.9 of words are in the 5000 most common words
    48.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 45
    Total number of words is 4137
    Total number of unique words is 1961
    29.7 of words are in the 2000 most common words
    42.4 of words are in the 5000 most common words
    48.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 46
    Total number of words is 4261
    Total number of unique words is 1917
    31.5 of words are in the 2000 most common words
    44.6 of words are in the 5000 most common words
    51.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 47
    Total number of words is 4208
    Total number of unique words is 1833
    31.0 of words are in the 2000 most common words
    44.5 of words are in the 5000 most common words
    50.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 48
    Total number of words is 4070
    Total number of unique words is 1679
    28.1 of words are in the 2000 most common words
    39.6 of words are in the 5000 most common words
    46.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 49
    Total number of words is 4030
    Total number of unique words is 1823
    30.0 of words are in the 2000 most common words
    41.3 of words are in the 5000 most common words
    47.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Emil, vagy a nevelésről - 50
    Total number of words is 3560
    Total number of unique words is 1688
    31.8 of words are in the 2000 most common words
    43.8 of words are in the 5000 most common words
    50.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.