Emil, vagy a nevelésről - 01
Total number of words is 4040
Total number of unique words is 1862
28.7 of words are in the 2000 most common words
40.4 of words are in the 5000 most common words
46.4 of words are in the 8000 most common words
EMIL
VAGY
A NEVELÉSRŐL
IRTA
ROUSSEAU JÁNOS JAKAB
Sanabilibus ægrotamus
malis; ipsaque nos in rectum
genitos natura, si emendari
velimus, juvat.
_Seneca de Ira., II, 13._
FRANCZIÁBÓL FORDÍTOTTA
SCHÖPFLIN ALADÁR
BUDAPEST
FRANKLIN-TÁRSULAT
MAGYAR IRODALMI INTÉZET ÉS KÖNYVNYOMDA
1911
FRANKLIN-TÁRSULAT NYOMDÁJA.
A FORDÍTÓ ELŐSZAVA.
Rousseau Emil-jének ez a második magyar fordítása. Az első régi érdemes
pædagogusunk, Füredi Ignácz műve, 1875-ben jelent meg s 1895-ben második
kiadást ért. A maga kora színvonalán álló, gondos és minden elismerésre
méltó munka volt ez s munkám közben sok tekintetben hasznát vettem én
is. Ma azonban nem felel meg sem a mai irodalmi nyelv, sem a Rousseaura
vonatkozó tudományos kutatások színvonalának s közben fordítója is, a ki
egyedül illetékes lett volna a mai kornak megfelelő átdolgozására,
meghalt. Ezért a Füredi-féle fordítás újabb kiadása helyett egészen új
fordítás vált szükségessé s e munkával a kiadótársulat engem bizott meg.
A nagy és fáradságos munkát tőlem telhetőleg igyekeztem úgy elvégezni,
hogy a lehető legjobb hasznát vehessék azok, a kiknek szánva van. Mivel
nálunk túlnyomó részben olyanok olvassák az Emilt, a kik Rousseau
pædagogiai nézeteiről akarnak tájékozódni, a fősúlyt Rousseau
gondolatainak pontos és hű visszaadására vetettem, nemcsak abban, hogy
sem hozzá nem adtam, sem el nem vettem semmit abból, a mit Rousseau
mond, hanem abban is, hogy igyekeztem visszaadni az eredeti gondolatok
szinét, egyéni vonásait is, hogy ne csak a puszta gondolat álljon az
olvasó előtt, hanem az a mód is, a hogy Rousseau kimondotta. Ez
természetesen nagy nehézséggel járt s a ki munkámat méltányosan akarja
megitélni, annak figyelembe kell vennie ezt a nehézséget, nem különben
azokat a nehézségeket is, melyeket maga a szöveg a magyar fordító elé
állít.
Tájékoztató bevezetést írni a fordításhoz nem tartottam szükségesnek. A
ki mégis szükségét érzi ilyen tájékozásnak, annak figyelmébe ajánlhatom
Becker F. Ágost Rousseauról szóló füzetét az Olcsó Könyvtárban, a
melyben megtalálhatja mindazt, a mire szüksége van.
Budapest, 1911 május 1.
_Schöpflin Aladár._
ROUSSEAU ELŐSZAVA.
Az elmélkedéseknek és megfigyeléseknek ez a gyüjteménye, rendszer és
csaknem összefüggés nélkül, eredetileg egy gondolkodni tudó jó anya
kedvéért kezdetett meg. Eleinte nem terveztem egyebet, csak egy néhány
lapnyi emlékiratot; de a tárgyam akaratom ellenére magával ragadott s ez
az emlékirat észrevétlenül olyan művé lett, a mely bizonyára túlságosan
terjedelmes ahhoz képest, a mennyi a tartalma, de túlságosan kicsiny
ahhoz az anyaghoz képest, a melyet tárgyal. Sokáig haboztam, közzé
tegyem-e és gyakran éreztem munka közben, hogy ha néhány röpiratot írt
az ember, ez nem elég arra, hogy meg tudjon szerkeszteni egy könyvet.
Hasztalan kisérletek után, hogy jobban csináljam, azt hiszem, úgy kell
kiadnom, a hogy van, meg lévén győződve róla, hogy fontos dolog a
közfigyelmet erre a tárgyra fordítani és hogy ha eszméim rosszak is, de
általuk jobbakat tudok kelteni másokban: akkor sem vesztegettem el az
időmet. Az olyan embernek, a ki visszavonultságából a közönség elé veti
irásait, a nélkül, hogy dicsőitői volnának, nagy pártja, a mely védi
őket, s a ki még azt sem tudja, hogy mit gondolnak vagy mit mondanak
róluk, nem kell attól tartania, hogy ha téved, tévedései megvizsgálás
nélkül fogadtatnak el.
Keveset fogok beszélni a jó nevelés fontosságáról; nem is fogom
bizonyítgatni, hogy a most szokásban levő nevelés rossz; ezren megtették
ezt előttem mások és én nem szeretem olyan dolgokkal tömni tele a
könyvemet, melyeket mindenki tud. Csak épen megjegyzem, hogy időtlen
idők óta folyton felhangzik a panasz a hagyományos nevelési gyakorlat
ellen, a nélkül, hogy bárki is jobbat ajánlott volna helyette. Korunk
irodalma és tudománya sokkal inkább szolgál rombolásra, mint építésre.
Leczkéztető hangon birálgatnak; hogy jobbat ajánljunk, ahhoz más hang
szükséges, a mely filozofikus fennhéjázásuknak kevésbbé felel meg. Annyi
sok irat mellett is, a melyeknek állítólag mindnek csak egy czélja van:
a közérdek, még mindig feledségbe ment a legelső közérdek: az emberek
formálásának művészete. Tárgyam Locke könyve óta teljesen parlagon hever
és attól tartok, heverni fog könyvem megjelenése után is.
Nem ismerik a gyermekéletet: mennél messzebbre megyünk róla szóló hamis
fogalmaink után, annál jobban eltévelyedünk. A legokosabbak is csak azt
veszik figyelembe, hogy mit fontos az embernek tudni, a nélkül, hogy
azzal is törődnének, hogy mit bír a gyermek megtanulni. Mindig az embert
keresik a gyermekben s nem gondolnak arra, hogy micsoda, mielőtt emberré
válna. Ennek tanulmányozásával foglalkoztam leginkább, hogy ha egész
módszerem képtelen és hamis volna is, egyes megfigyeléseimnek mégis
hasznát lehessen venni. Lehet, hogy nagyon rosszul láttam meg, mit
kellene tenni, de azt hiszem, jól láttam meg azt a subjectumot, a
melylyel dolgunk van. Kezdjétek tanítványaitok alaposabb
tanulmányozásán; mert egész bizonyos, hogy nem ismeritek őket eléggé és
ha aztán ebből a szempontból olvassátok könyvemet, azt hiszem, nem lesz
rátok nézve haszon nélkül való.
A mi a könyvnek azt a részét illeti, a melyet rendszeres résznek
neveznek s a mely nálam semmi más, mint a természet útja, az olvasót ez
fogja legjobban zavarba hozni; kétségkívül ennek révén is fognak
megtámadni s talán nem is egészen igazságtalanul. Azt fogják hinni, hogy
nem is annyira a nevelésről szóló értekezés, a mit olvasnak, mint inkább
egy vizionáriusnak álmodozásai a nevelésről. Mit tehetek róla? Nem
másnak eszméi, a melyeket megírok, hanem a magaméi. Én nem úgy látok,
mint a többi ember; ezt már régóta a szememre vetik. De vajjon tőlem
függ-e, hogy más szemet adjak magamnak és más gondolatokat keltsek
magamban? Nem. Tőlem csak az függ, hogy el ne teljek a saját
véleményemmel s ne gondoljam, hogy egymagam okosabb vagyok, mint az
egész világ; tőlem függ, nem az, hogy megváltoztassam érzületemet, hanem
hogy ne bizakodjam benne tulságosan. Ennél többet nem tehetek, de ezt
meg is teszem. Ha néha nyomatékos hangon szólok, az nem azért van, hogy
az olvasóra rákényszerítsek valamit, hanem hogy úgy szóljak hozzá, a
hogy gondolkodom. Miért fejtsem ki kétkedő formában azt, a miben a magam
részéről nem kétkedem? Pontosan azt mondom, a mi elmémben végbemegy.
Midőn szabadon nyilvánítom érzületemet, annyira nem várom el, hogy
föltétlen érvényünek ismertessék el, hogy mindig hozzáfűzöm az
okfejtésemet is, a melyet mérlegelni lehet s a melynek alapján itélni
lehet rólam: de bár nem átalkodom is meg nézeteim védelmében, nem
kevésbbé szükségesnek vélem, hogy kifejtsem őket; mert azok az elvek, a
melyekben ellentétbe jutok másokéival, épen nem közömbösek. Igaz vagy
hamis voltukat megismerni fontos dolog s az emberi nem szerencséje és
balszerencséje bennük rejlik.
Javasolj olyat, a mi kivihető, ezt ismétlik nekem szüntelen. Ez annyi,
mintha azt mondanák: javasold azt, a mit tenni szokás, vagy legalább
javasolj valami olyan jót, a mi a meglevő roszszal összekapcsolódik.
Ilyen szándék bizonyos dolgokban sokkal agyrémszerűbb, mint az enyém,
mert ebben az összekapcsolódásban elfajul a jó és nem javul a rossz.
Sokkal szivesebben követném mindenben a hagyományos eljárást, mintsem
félig kövessem a jót: kevesebb ellenmondás volna az emberben. Nem lehet
egyszere két ellentétes czélra törekedni. Apák és anyák, az a kivihető,
a mit ti ki akartok vinni. Felelős vagyok-e én a ti akaratotokért?
Két dolgot kell figyelembe venni minden tervnél: először a terv
föltétlen jóságát, másodszor pedig a végrehajtás könnyűségét.
A mi az elsőt illeti, hogy a terv magamagában elfogadható és kivihető
legyen, ahhoz elegendő, ha a mi jó van benne, a dolog természetében
rejlik; ebben az esetben például, hogy az ajánlott nevelés megfeleljen
az embernek és jól hozzá legyen alkalmazva az emberi szívhez.
A másik szempont azoktól a körülményektől függ, a melyek bizonyos
helyzetekben adva vannak; olyan, a dolog lényegéhez nem tartozó véletlen
körülményektől, melyek ebből folyólag nem is szükségszerűek és a
végtelenségig módosulhatnak. Lehet, hogy valamely nevelés végrehajtható
Svájczban, Francziaországban pedig nem; a másik nevelés végrehajtható a
polgárembernél, a főranguak között nem. A végrehajtás kisebb vagy
nagyobb könnyűsége ezer körülménytől függ, úgy hogy lehetetlen volna
máskép meghatározni, csak ha külön-külön alkalmaznók a módszert erre meg
arra az országra, erre meg arra a társadalmi helyzetre. Ezek a
külön-külön alkalmazások azonban, nem lévén lényegbe vágók tárgyamra
nézve, nem tartoznak tervemre. Foglalkozzanak velük mások, ha akarnak,
kiki arra az országra vagy társadalmi állapotra alkalmazva, mely szeme
előtt lebeg. Nekem elég, ha mindenütt, a hol emberek születnek, azt
lehet belőlük csinálni, a mit én javaslok; és ha azt csinálnak belőlük,
a mit én javaslok, akkor megtették a létező legjobbat nekik maguknak is,
másoknak is. Ha ennek a vállalt kötelezettségemnek nem felelek meg,
kétségkívül nincs igazam; de ha megfelelek neki, azoknak nem volna
igaza, a kik még többet is követelnek tőlem; mert én csak ezt igérem.
EMIL, VAGY A NEVELÉSRŐL.
ELSŐ KÖNYV.
Minden jó, mikor a dolgok Alkotója kezéből kikerül; minden megromlik az
ember kezei között. Az ember kényszeríti az egyik földet, hogy táplálja
a másiknak terményeit, az egyik fát, hogy hordozza a másiknak
gyümölcseit; ő elegyíti és zavarja össze az éghajlatokat, az elemeket,
az évszakokat; megcsonkítja kutyáját, lovát, rabszolgáját; fölforgat
mindent, eltorzít mindent; szereti a formátlanságot, a
szörnyszülötteket; nem akar semmit sem olyannak, a milyennek a természet
megszülte, még az embert sem; idomúlnia kell a kedvéért, akár a hátas
paripának; megnyírja a maga ízlése szerint, mint egy fát a kertjében.
E nélkül minden még rosszabbul folynék és fajunk nem akar félig
kikészíttetni. A milyen állapotban most vannak a dolgok, a
gyermekkorától önmagának átengedett ember, a többiek között, a
legfélszegebb volna valamennyi közül. Az előítéletek, a tekintély, a
szükség, a példa, mindazok a társadalmi intézmények, a melyekben el
vagyunk merülve, elfojtanák benne a természetet és nem engednének semmit
a maga helyére. Olyan volna, mint a facsemete, a melyet a véletlen az út
közepén növesztett ki és melyet a járókelők mindenfelől lökdösve és
taposva hamarosan elpusztítanának.
Hozzád fordulok, okos és előrelátó anya,[1] a ki félre tudsz vonulni a
nagy országútról és meg tudod óvni a növekvő facsemetét az emberi
vélemények támadásától. Ápold, öntözd a fiatal palántát, mielőtt
meghalna; gyümölcsei egykor gyönyörűségedre fognak szolgálni. Vonj
idejekorán védőfalat gyermeked lelke köré; a kerületét megjelölheti más,
de te neked magadnak kell emelned a korlátot.
A fákat míveléssel formáljuk, az embereket neveléssel. Ha az ember
nagynak és erősnek születnék, nagysága és ereje hasztalan volna neki, a
míg nem tud vele élni; még ártalmára is lehetne, mert miatta a többiek
nem gondolnának támogatására és magára hagyatva nyomorultúl
elpusztúlna,[2] mielőtt megismerné saját szükségleteit. Panaszkodunk a
gyermekkor állapota miatt s nem látjuk be, hogy az emberi nem kiveszett
volna, ha az ember nem a gyermekségen kezdené.
Gyöngéknek születünk, szükségünk van erőre; mindennek hiányával
születünk, szükségünk van támogatásra; ostobáknak születünk, szükségünk
van ítéletre. Mindazt, a mink nincs születésünkkor és a mire szükségünk
van felnőtt korunkban, a nevelés adja meg.
Ez a nevelés vagy a természettől jön, vagy az emberektől, vagy a
dolgoktól. Képességeink és szerveink belső kifejlődése a természet
nevelése; e kifejlődés felhasználása, melyre megtanítanak, az emberek
nevelése; s a tapasztalat megszerzése azokra a tárgyakra nézve,
melyekkel érintkezésbe jutunk, a dolgok nevelése.
Valamennyiünket tehát háromfajta mester formálta. Az a növendék, a kiben
különböző tanításaik ellenmondanak egymásnak, rosszul van nevelve és nem
jön soha tisztába önmagával: a kiben mind ugyanarra a pontra esnek és
ugyanazokra a czélokra törekszenek, egyedül éri el czélját és
következetesen él. Csak ez van jól nevelve.
Ezek közül a különféle nevelések közül a természeté nem függ tőlünk, a
dolgoké csak bizonyos tekintetben függ tőlünk. Az embereké az egyedüli,
melyről igazában rendelkezünk, de erről is csak bizonyos előföltételek
mellett, mert kicsoda remélheti, hogy tökéletesen irányíthatja
mindazoknak beszédét és tetteit, a kik egy gyermeket körülvesznek?
Ily módon a nevelés művészet lévén, csaknem lehetetlen, hogy sikerre
vezessen, mert a sikerhez szükséges együttműködés nem függ senkitől.
Teljes gondossággal legfeljebb többé-kevésbbé megközelíthetjük a czélt,
de szerencse kell hozzá, hogy elérjük.
Mi ez a czél? Magának a természetnek a czélja, mint az imént kimutattuk.
Miután háromféle nevelés együttműködése szükséges tökéletességéhez, az,
a melyikkel egyáltalán nem rendelkezhetünk, kell, hogy irányítsa a másik
kettőt. De talán a természet szónak nagyon bizonytalan értelme van,
megpróbáljuk tehát pontosabban megállapítani.
A természet, mondják, nem más, csak a megszokás. Mit jelent ez?
Nincsenek-e megszokások, melyeket az ember csak kényszerből vesz fel és
a melyek sohasem fojtják el a természetet? Ilyen például a növények
megszokása, melyeket nem engednek fölfelé nőni. A szabadjára hagyott
növény megtartja azt a hajlást, a melybe belekényszerítették, de nedve
azért nem változtatta meg eredeti irányát és ha a növény tovább
növekszik, a további hajtása ismét fölfelé nő. Ugyanígy vannak az ember
hajlandóságai is. A míg ugyanabban az állapotban maradunk, megőrizzük
azokat a hajlandóságokat, melyek a megszokásból folynak, ha még oly
kevéssé természetesek is; de a mint a helyzet megváltozik, a megszokás
érvényét veszti és visszatér a természetes hajlam. A nevelés nem egyéb,
mint megszokás. Nincsenek-e emberek, a kik elfelejtik és elvesztik
nevelésüket, mások, a kik megőrzik? Honnan jön az a különbség? Ha a
természet nevet csak a természetnek megfelelő szokásokra korlátozzuk,
megtakaríthatjuk ezt a zűrzavart.
Érzésekkel születünk és születésünktől fogva különböző módokon hatnak
ránk azok a tárgyak, melyek körülvesznek bennünket. A mint, hogy úgy
mondjam, öntudatára jutunk érzéseinknek, hajlandóságot érzünk keresni
vagy kerülni a tárgyakat, melyek ezeket előidézik, kezdetben a szerint,
a mint az érzések kellemesek vagy kellemetlenek, később a szerint a
megegyezés vagy ellenkezés szerint, a melyet köztünk és a tárgyak között
találunk és végül azok szerint az eszünk adta fogalmak szerint, melyeket
a boldogságról vagy tökéletességről alkotunk magunknak. Ezek a fogalmak
kitágulnak és megszilárdulnak abban a mértékben, a mint benyomásokra
fogékonyabbak és felvilágosultabbak leszünk; de megszokásaink nyomása
alatt állva, többé-kevésbbé megváltoznak véleményeink által. Ez előtt a
megváltozás előtt adják azt, a mit én a bennünk rejlő természetnek
nevezek.
Ezekre a fogalmakra kellene tehát mindent visszavezetni és ez lehetséges
is volna, ha három nevelésünk csak különböző volna: de mit tegyünk,
mikor ellentétesek, a mikor a helyett, hogy önmaga számára nevelnék az
embert, azt látjuk, hogy a mások számára nevelik? Akkor az összhang
lehetetlen. Kénytelenek lévén leküzdeni vagy a természetet, vagy a
társadalmi intézményeket, választani kell, embert akarunk-e nevelni,
vagy polgárt, mert nem nevelhetünk egyszerre ezt is, azt is.
Minden részleges társaság, ha szűkkörű és egységes, elidegenedik a nagy
társadalomtól. Minden hazafi ellenséges érzületű az idegenek iránt; csak
emberek s nem számítanak semmit a szemében.[3] Ez a baj elkerülhetetlen,
de nem nagy. A fődolog, hogy az ember jó legyen azok iránt, a kikkel
együtt él. A spártai kifelé becsvágyó, kapzsi, kiméletlen volt; de falai
között önzetlenség, kiméletesség, egyetértés uralkodott. Ne bízzatok
azokban a kozmopolitákban, a kik a messze távolban keresik könyveikben
azokat a kötelességeket, a melyeket nincs kedvük a maguk körében
teljesíteni. Az ilyen filozófus azért szereti a barbárokat, hogy ne
kelljen szeretnie szomszédjait.
A természet embere teljesen a maga lábán áll; számbeli egység, tökéletes
egész, csak magamagával és a hozzá hasonlóval van vonatkozásban. A
polgári ember csak tört-egység, a mely a nevezőtől függ és melynek
értéke az egészhez való viszonyától függ; ez az egész pedig a társadalmi
testület. Azok a jó társadalmi intézmények, a melyek a legjobban tudják
a természettől eltávolítani az embert, megfosztani őt abszolut lététől
és relativ létet adni neki helyette és átvinni az _én_-t a közös
egységbe annyira, hogy minden egyes ne érezze magát egynek, hanem az
egység egyik részének és csak az egészszel érezzen együtt. A római
polgár nem volt sem Caius, sem Lucius, római volt; még a hazáját is
kizárólag magáért szerette. Regulus karthagóinak tekintette magát,
miután urainak tulajdona lett. Mint idegen nem akart helyet foglalni a
római szenátusban, egy karthagói kellett, hogy ezt megparancsolja neki.
Felháborodott azon, hogy meg akarták menteni az életét. Győzött és
diadallal tért vissza, hogy meghaljon a vesztőhelyen. Ez, a mint én
látom, nem nagyon hasonlít azokhoz az emberekhez, a kiket mi ismerünk.
A lakedemoniai Pedaretes ajánlkozik a fölvételre a háromszázak
tanácsába; visszautasítják: örvendezve tér vissza, hogy Spártában
háromszáz ember akadt, a ki különb, mint ő.[4] Fölteszem, hogy ez a
nyilatkozat őszinte volt és el lehet hinni. Ime, a polgár.
Egy spártai nőnek öt fia volt a hadseregben és várta a híreket a
csatáról. Jött egy helóta, remegve kérdezősködik tőle. «Öt fia elesett.»
«Nyomorult rabszolga, ezt kérdeztem tőled? Győztünk!» Az anya a
templomba siet és hálát ad az isteneknek.[5] Ime, a polgárnő.
A ki a polgári rendben meg akarja őrizni a természeti érzések
elsődlegességét, nem tudja, mit akar. Mindig ellenmondásban magamagával,
mindig ingadozva hajlamai és kötelességei között, soha nem lesz sem
ember, sem polgár, nem lesz jó sem magamagának, sem a többieknek. Egyike
lesz napjaink embereinek, franczia, angol, polgár, semmiember.
Hogy valami legyen az ember, hogy magamaga és mindig egy lehessen, úgy
kell tenni, a hogy beszél, mindig el kell szánva lenni, hogy milyen
álláspontot foglal el s el kell foglalnia nyiltan és követni mindig.
Szeretném meglátni ezt a csodalényt, hogy megtudjam, ember-e vagy
polgár, vagy mikép tudja megcsinálni, hogy egyszerre az egyik is, a
másik is.
Ezekből a szükségszerűen ellentétes czélokból az intézmények két
ellentétes formája következik; az egyik nyilvános és közös, a másik
különleges és otthoni.
Ha fogalmat akartok szerezni a nyilvános nevelésről, olvassátok Plato
Respublikáját. Ez nem politikai munka, mint a hogy azok gondolják, a kik
csak a czímek alapján ítélnek a könyvekről: ez a legszebb értekezés a
nevelésről, a mit csak valaha csináltak.
Ha valakit az agyrémek országába akarunk küldeni. mutassuk meg Plato
nevelési rendszerét; ha Lykurgosz csak írásban hagyta volna meg a
magáét, azt még agyrémszerűbbnek találnám. Plato csak megtisztította az
ember szívét, Lykurgosz kiforgatta természetéből.
A nyilvános nevelés nincs többé és nem is lehet, mert a hol nincs többé
haza, ott nem lehetnek polgárok sem. Ezt a két szót: _haza_ és _polgár_
ki kell törölni a modern nyelvekből. Tudom az okát, de nem akarom
megmondani; nem is tartozik tárgyamra.
Nem tekintem nyilvános nevelésnek azokat a nevetséges intézményeket,
melyeket kollégiumoknak neveznek.[6] Még kevésbbé veszem számba a
nagyvilági nevelést, mert ez a nevelés, két ellentétes czélra törekedne,
elhibázza mind a kettőt: nem való egyébre, mint hogy kétszínű embereket
formáljon, a kik úgy tünnek fel, hogy mindig embertársaikra
vonatkoztatnak mindent és csak magukra vonatkoztatják. Csakhogy ezek a
tüntetések közösek mindenkiben s így nem vezetnek tévútra senkit.
Kárbaveszett tehát a fáradság.
Ezekből az ellenmondásokból származik az, a melyet szüntelenül
tapasztalunk önmagunkon. A természettől és az emberektől ellentétes
utakra vezettetve, kényszerülve megosztani magunkat ezek közt a
különböző ösztökélések közt, egy egyveleg szerint élünk, a mely nem
vezet el sem egyik, sem másik czélunkhoz. Ily módon küzködve és
ingadozva életünk egész folyása alatt, befejezzük életünket a nélkül,
hogy összhangba tudtunk volna jönni magunkkal és a nélkül, hogy jók
lettünk volna akár önmagunk, akár embertársaink iránt.
Megmarad végül az otthoni nevelés vagy a természet nevelése; de mi lesz
a többiekre nézve az olyan ember, a ki kizárólag csak magamaga számára
nevelkedett? Talán ha a kettős czél, melyet kitűztünk magunknak,
egyesülni tudna egy czéllá, eltávolíttatván az ember ellenmondásai, el
volna távolítva boldogságának egy nagy akadálya. Hogy erről ítélni
lehessen, teljesen kialakulva kellene látni, meg kellene figyelni
hajlamait, látni haladását, követni fejlődése menetét, szóval ismerni
kellene a természetes embert. Azt hiszem, néhány lépéssel előbbre jutunk
ezekben a kutatásokban ez írás elolvasása után.
Mit kell tennünk, hogy ezt a ritka embert kialakítsuk? Kétségkívül
sokat: megakadályozni, hogy bármit is csináljanak vele. Ha csak arról
van szó, hogy a szél ellen vitorlázzunk, lavirozni kell, de ha a tenger
háborog és egy helyben akar az ember maradni, ki kell vetni a horgonyt.
Vigyázz, fiatal hajós, hogy a köteled meg ne lazuljon és a horgonyod
bele ne ásódjék a talajba és hogy a hajód el ne ragadtassék, mielőtt
észrevennéd.
A társadalmi rendben, a melyben mindenkinek ki van jelölve a helye,
mindenkinek a maga helye számára kell nevelkednie. Ha valaki a számára
kijelölt helyből kilép nem való semmire. A nevelés csak akkor hasznos,
ha a szülők sorsa egybevág hivatásukkal; minden más esetben ártalmas a
növendéknek, ha egyébért nem, az előítéletekért, melyeket beleplántált.
Egyiptomban, a hol a fiú köteles volt atyja mesterségét folytatni, a
nevelésnek volt legalább biztos czélja, de nálunk, a hol csak a rangok
maradnak meg és a hol az emberek szüntelenül változnak, senki se tudja,
nem dolgozik-e fia kárára, ha a maga társadalmi helyzete számára neveli.
A természet rendjében, az emberek mind egyenlők lévén, közös hivatásuk,
hogy emberek legyenek és a ki jól van nevelve erre a hivatásra, nem
töltheti be rosszul azokat a hivatásokat, melyek ezzel kapcsolatban
állanak. Hogy katonának nevelik-e növendékemet, vagy papnak, vagy
jogásznak, az egyre megy. A szülők rendelése előtt rendelte őt a
természet emberi életre. Élni – ez az a mesterség, a melyre tanítani
akarom.[7]
Kezeimből kikerülve nem lesz, megengedem, sem hivatalnok, sem katona,
sem pap; elsősorban ember lesz: mindaz, a mi egy ember kell, hogy
legyen; szükség esetén ép úgy fog tudni mindent, a mi az életre kell,
mint bárki más és a sors teheti a hova akarja, mindig a maga helyén
lesz. Occupavite, fortuna atque cepi; omuesque aditus tuos interclusi,
ut ad me aspirare non posses.[8]
A mi tulajdonképeni tanulmányunk tárgya az ember helyzete. A ki közülünk
legjobban tudja elviselni ennek az életnek javait és terheit, az van az
én véleményem szerint legjobban nevelve; ebből pedig az következik, hogy
az igazi nevelés nem annyira oktatásokban, mint inkább gyakorlatokban
áll. Akkor kezdünk tanulni, a mikor elkezdünk élni, nevelésünk velünk
együtt kezdődik; első tanítónk a dajkánk. Az _educatio_ (nevelés) szónak
más értelme is volt a régieknél, mint nálunk: táplálást jelentett.
_Educit_ obstetrix – mondja Varro – educat nutrix, instituit pædagogus,
docet magister.[9] Itt az educatio, institutio, instructio tárgyukban
annyira elütő fogalmak, mint a dajka, a tanító és a mester. De ezek a
megkülönböztetések tévesek és hogy jól vezettessék a gyermek, csak egy
vezetőt kell követnie.
Általánosítani kell nézeteinket és az elvont embert kell tekintenünk
növendékünkben, az emberi élet minden eshetőségének kitett embert. Ha az
emberek egy ország földjéhez tapadva születnének, ha egész évben egy s
ugyanaz az évszak volna, ha mindenki annyira megmaradna a maga
helyzetében hogy ez sohasem változhatnék meg, a ma szokásos nevelési
gyakorlat bizonyos tekintetekben jó volna; a saját társadalmi helyzete
szerint nevelt gyermek ebből sohasem lépne ki, nem volna kitéve egy más
helyzet viszontagságainak. De tekintve az emberi dolgok változandóságát,
korunk nyugtalan, rázkódtatásokkal teljes szellemét, a mely fölforgat
mindent, nemzedékről-nemzedékre, lehet-e képzelni esztelenebb módszert,
mint ha úgy nevelik a gyermeket, mintha sohasem kellene kilépnie
szobájából, mintha örökké csak hozzátartozóitól volna körülvéve? A
szerencsétlen, ha egy lépést tesz a földön, ha csak egy lépést tesz is
lefelé, el van veszve. Nem a szenvedés elviselésére tanítják, hanem
érzésére.
Csak arra gondolnak, hogy eltartsák a gyermeket; de ez nem elég: meg
kell tanítani, hogy el tudja magát tartani, ha ember lesz, hogy el tudja
viselni a sors csapásait, szemébe tudjon nézni a bőségnek és a
szegénységnek, hogy meg tudjon állni, ha kell, Izland jégmezőin vagy
Málta forró szikláin egyaránt. Akárhogy vigyáztok rá, hogy ne haljon
meg, azért mégis meghal: és ha halála nem is gondoskodásotoknak
eredménye, ez a gondoskodás mégis téves volna. Nem annyira arról van
szó, hogy megakadályozzuk a halálát, mint inkább, hogy megtanítsuk élni.
Élni – nem lélekzés, hanem cselekvés, szerveink, érzékeink,
tehetségeink, összes részeink használata, melyek megadják létünk
érzését. Nem az az ember élt legtöbbet, a ki a legtöbb évet számlálja,
hanem a ki leginkább érezte az életet. Akárhányat temettek el száz éves
korában, pedig meg volt halva már születésétől fogva. Jobban járt volna,
ha ifjúkorában dől sírjába, csak legalább addig élt volna.[10]
Egész bölcsességünk szolgai előítéleteinkben áll, minden szokásunk nem
egyéb, mint önmagunk alávetése, elnyomatás és kényszer. A polgári ember
a rabszolgaságban születik, él és hal meg: születésekor beleszorítják
egy pólyába, halálakor becsukják egy koporsóba, a míg megtartja emberi
formáját, le van nyűgözve intézményeinkkel.
Mondják, hogy némely bábaasszony megnyomkodja az újszülött fejét, hogy
alkalmasabb formát adjon neki: és ezt eltűrik! A fejünk rosszul van
alkotva, a hogy lényünk Alkotója megalkotta: kívülről a bábaasszonynak
kell formálnia, belül pedig a filozófusoknak. Hisz akkor a karaibok
felényivel boldogabbak nálunknál.
«Alig hogy a gyermek kikerült anyja méhéből és alig hogy élvezhette a
szabadságot, hogy mozoghat és kinyujtóztathatja tagjait, máris új
bilincseket raknak rá. Bepólyázzák, merev tejjel és kinyujtott lábakkal
fektetik le, karjait lelógatva teste mellett; körül van véve mindenféle
vásznakkal és kötelekkel, a melyektől nem tudja helyzetét változtatni.
Jó, ha úgy meg nem kötözik, hogy lélekzeni se tudjon és ha legalább arra
vigyáznak, hogy oldalt fektessék, hogy a nedvek, a melyeket a szájából
kell kibocsátania, maguktól kicsordulhassanak, – mert még annyi
szabadsága se volna, hogy oldalt fordítsa a fejét, hogy könnyebben
kifolyhassanak.[11]
Az újszülött gyermeknek szüksége van rá, hogy kinyujtózkodhassék és
mozgathassa tagjait, hogy megszüntesse merevségüket, a melyben oly
sokáig voltak összegubbaszkodva. Igaz, hogy kinyujtóztatják, de
megakadályozzák mozgásában, még fejkötőkkel is összeszorítják fejét:
mintha félnének, hogy meglátszik rajta, hogy él.
Ily módon a növekvésre törekvő test belső részeinek ösztönzése
elháríthatatlan akadályra talál azokban a mozdulatokban, melyekre
szüksége van. A gyermek folyton hasztalan erőlködéseket visz végbe,
melyek kimerítik erejét vagy késleltetik ennek kifejlődését. Kevésbbé
szűken, kevésbbé kényelmetlenül, kevésbbé összeszorultan volt a
burokban, mint most pólyáiban: nem is tudom, mit nyert azzal, hogy
megszületett.
A tétlenség, a kényszerhelyzet, a melyben a gyermek tagjait tartják,
csak akadályozhatja a vér keringését, a test nedveit, nem engedi a
gyermeket megerősödni, nőni, testalkatát kifejleszteni. A hol ezek a
különös gondoskodások nincsenek szokásban, a gyermekek nagyok, erősek,
arányos testalkatuak.[12] Azok az országok, a hol bepólyázzák a
You have read 1 text from Hungarian literature.
Next - Emil, vagy a nevelésről - 02
- Parts
- Emil, vagy a nevelésről - 01Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4040Total number of unique words is 186228.7 of words are in the 2000 most common words40.4 of words are in the 5000 most common words46.4 of words are in the 8000 most common words
- Emil, vagy a nevelésről - 02Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4071Total number of unique words is 191430.1 of words are in the 2000 most common words40.4 of words are in the 5000 most common words47.0 of words are in the 8000 most common words
- Emil, vagy a nevelésről - 03Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4177Total number of unique words is 188128.4 of words are in the 2000 most common words39.6 of words are in the 5000 most common words46.3 of words are in the 8000 most common words
- Emil, vagy a nevelésről - 04Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4145Total number of unique words is 185229.1 of words are in the 2000 most common words40.6 of words are in the 5000 most common words47.8 of words are in the 8000 most common words
- Emil, vagy a nevelésről - 05Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4144Total number of unique words is 182429.9 of words are in the 2000 most common words42.1 of words are in the 5000 most common words48.2 of words are in the 8000 most common words
- Emil, vagy a nevelésről - 06Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4088Total number of unique words is 181829.2 of words are in the 2000 most common words40.5 of words are in the 5000 most common words47.3 of words are in the 8000 most common words
- Emil, vagy a nevelésről - 07Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4153Total number of unique words is 183528.6 of words are in the 2000 most common words39.8 of words are in the 5000 most common words46.6 of words are in the 8000 most common words
- Emil, vagy a nevelésről - 08Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4168Total number of unique words is 185530.8 of words are in the 2000 most common words42.4 of words are in the 5000 most common words48.1 of words are in the 8000 most common words
- Emil, vagy a nevelésről - 09Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4118Total number of unique words is 175329.2 of words are in the 2000 most common words41.9 of words are in the 5000 most common words48.2 of words are in the 8000 most common words
- Emil, vagy a nevelésről - 10Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4151Total number of unique words is 189530.4 of words are in the 2000 most common words42.3 of words are in the 5000 most common words49.3 of words are in the 8000 most common words
- Emil, vagy a nevelésről - 11Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4159Total number of unique words is 181528.3 of words are in the 2000 most common words38.5 of words are in the 5000 most common words44.5 of words are in the 8000 most common words
- Emil, vagy a nevelésről - 12Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4203Total number of unique words is 194830.0 of words are in the 2000 most common words40.5 of words are in the 5000 most common words46.8 of words are in the 8000 most common words
- Emil, vagy a nevelésről - 13Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4155Total number of unique words is 188526.8 of words are in the 2000 most common words36.9 of words are in the 5000 most common words42.4 of words are in the 8000 most common words
- Emil, vagy a nevelésről - 14Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4185Total number of unique words is 194928.9 of words are in the 2000 most common words39.0 of words are in the 5000 most common words45.9 of words are in the 8000 most common words
- Emil, vagy a nevelésről - 15Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4215Total number of unique words is 190729.1 of words are in the 2000 most common words41.1 of words are in the 5000 most common words47.9 of words are in the 8000 most common words
- Emil, vagy a nevelésről - 16Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4134Total number of unique words is 189128.2 of words are in the 2000 most common words39.7 of words are in the 5000 most common words45.6 of words are in the 8000 most common words
- Emil, vagy a nevelésről - 17Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4170Total number of unique words is 182129.2 of words are in the 2000 most common words40.6 of words are in the 5000 most common words47.1 of words are in the 8000 most common words
- Emil, vagy a nevelésről - 18Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4115Total number of unique words is 185729.0 of words are in the 2000 most common words40.3 of words are in the 5000 most common words46.4 of words are in the 8000 most common words
- Emil, vagy a nevelésről - 19Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4174Total number of unique words is 188029.6 of words are in the 2000 most common words40.1 of words are in the 5000 most common words47.3 of words are in the 8000 most common words
- Emil, vagy a nevelésről - 20Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4208Total number of unique words is 180530.1 of words are in the 2000 most common words41.8 of words are in the 5000 most common words49.3 of words are in the 8000 most common words
- Emil, vagy a nevelésről - 21Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4099Total number of unique words is 183126.9 of words are in the 2000 most common words36.5 of words are in the 5000 most common words43.9 of words are in the 8000 most common words
- Emil, vagy a nevelésről - 22Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4068Total number of unique words is 185927.8 of words are in the 2000 most common words40.1 of words are in the 5000 most common words47.0 of words are in the 8000 most common words
- Emil, vagy a nevelésről - 23Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4131Total number of unique words is 185228.4 of words are in the 2000 most common words39.9 of words are in the 5000 most common words45.7 of words are in the 8000 most common words
- Emil, vagy a nevelésről - 24Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4079Total number of unique words is 188028.3 of words are in the 2000 most common words38.8 of words are in the 5000 most common words44.5 of words are in the 8000 most common words
- Emil, vagy a nevelésről - 25Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4078Total number of unique words is 183528.7 of words are in the 2000 most common words39.4 of words are in the 5000 most common words45.6 of words are in the 8000 most common words
- Emil, vagy a nevelésről - 26Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4052Total number of unique words is 193029.5 of words are in the 2000 most common words41.0 of words are in the 5000 most common words48.1 of words are in the 8000 most common words
- Emil, vagy a nevelésről - 27Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4029Total number of unique words is 172527.8 of words are in the 2000 most common words38.9 of words are in the 5000 most common words44.4 of words are in the 8000 most common words
- Emil, vagy a nevelésről - 28Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4209Total number of unique words is 174729.0 of words are in the 2000 most common words39.6 of words are in the 5000 most common words46.2 of words are in the 8000 most common words
- Emil, vagy a nevelésről - 29Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4097Total number of unique words is 183228.1 of words are in the 2000 most common words40.7 of words are in the 5000 most common words47.3 of words are in the 8000 most common words
- Emil, vagy a nevelésről - 30Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4037Total number of unique words is 171930.3 of words are in the 2000 most common words41.4 of words are in the 5000 most common words46.8 of words are in the 8000 most common words
- Emil, vagy a nevelésről - 31Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4113Total number of unique words is 185828.7 of words are in the 2000 most common words40.4 of words are in the 5000 most common words46.2 of words are in the 8000 most common words
- Emil, vagy a nevelésről - 32Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4066Total number of unique words is 190027.4 of words are in the 2000 most common words39.0 of words are in the 5000 most common words45.6 of words are in the 8000 most common words
- Emil, vagy a nevelésről - 33Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4136Total number of unique words is 192927.6 of words are in the 2000 most common words38.0 of words are in the 5000 most common words43.9 of words are in the 8000 most common words
- Emil, vagy a nevelésről - 34Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4202Total number of unique words is 183430.8 of words are in the 2000 most common words42.0 of words are in the 5000 most common words48.8 of words are in the 8000 most common words
- Emil, vagy a nevelésről - 35Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4138Total number of unique words is 190427.3 of words are in the 2000 most common words37.5 of words are in the 5000 most common words43.3 of words are in the 8000 most common words
- Emil, vagy a nevelésről - 36Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4205Total number of unique words is 194228.6 of words are in the 2000 most common words39.4 of words are in the 5000 most common words45.1 of words are in the 8000 most common words
- Emil, vagy a nevelésről - 37Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4137Total number of unique words is 184628.5 of words are in the 2000 most common words38.7 of words are in the 5000 most common words44.2 of words are in the 8000 most common words
- Emil, vagy a nevelésről - 38Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4188Total number of unique words is 183828.8 of words are in the 2000 most common words39.4 of words are in the 5000 most common words46.1 of words are in the 8000 most common words
- Emil, vagy a nevelésről - 39Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4256Total number of unique words is 176329.5 of words are in the 2000 most common words41.1 of words are in the 5000 most common words47.1 of words are in the 8000 most common words
- Emil, vagy a nevelésről - 40Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4179Total number of unique words is 189427.9 of words are in the 2000 most common words39.0 of words are in the 5000 most common words46.6 of words are in the 8000 most common words
- Emil, vagy a nevelésről - 41Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4184Total number of unique words is 184830.8 of words are in the 2000 most common words44.1 of words are in the 5000 most common words51.2 of words are in the 8000 most common words
- Emil, vagy a nevelésről - 42Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4210Total number of unique words is 183930.2 of words are in the 2000 most common words42.4 of words are in the 5000 most common words50.0 of words are in the 8000 most common words
- Emil, vagy a nevelésről - 43Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4193Total number of unique words is 193130.5 of words are in the 2000 most common words43.9 of words are in the 5000 most common words50.8 of words are in the 8000 most common words
- Emil, vagy a nevelésről - 44Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4128Total number of unique words is 191229.7 of words are in the 2000 most common words41.9 of words are in the 5000 most common words48.1 of words are in the 8000 most common words
- Emil, vagy a nevelésről - 45Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4137Total number of unique words is 196129.7 of words are in the 2000 most common words42.4 of words are in the 5000 most common words48.9 of words are in the 8000 most common words
- Emil, vagy a nevelésről - 46Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4261Total number of unique words is 191731.5 of words are in the 2000 most common words44.6 of words are in the 5000 most common words51.0 of words are in the 8000 most common words
- Emil, vagy a nevelésről - 47Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4208Total number of unique words is 183331.0 of words are in the 2000 most common words44.5 of words are in the 5000 most common words50.9 of words are in the 8000 most common words
- Emil, vagy a nevelésről - 48Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4070Total number of unique words is 167928.1 of words are in the 2000 most common words39.6 of words are in the 5000 most common words46.3 of words are in the 8000 most common words
- Emil, vagy a nevelésről - 49Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4030Total number of unique words is 182330.0 of words are in the 2000 most common words41.3 of words are in the 5000 most common words47.4 of words are in the 8000 most common words
- Emil, vagy a nevelésről - 50Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 3560Total number of unique words is 168831.8 of words are in the 2000 most common words43.8 of words are in the 5000 most common words50.1 of words are in the 8000 most common words