Egy mérnök regénye - 17

Total number of words is 4024
Total number of unique words is 2039
32.7 of words are in the 2000 most common words
46.4 of words are in the 5000 most common words
54.0 of words are in the 8000 most common words
Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
– Elhiheted az anyának, – folytatá bágyadt hangon a szenvedő – hogy ezen
éjjel itt volt az a haramia, a ki elébb Gelenczét, ma pedig
menyasszonyodat rabolta el. Vigyázz, még Kis- és Nagygáth is utána
mehet.
Ez már nevetséges volt.
– Nénikém, tévúton jár. Szabolcsy Gábor három nap óta Cseklész grófné
vendége, ki sem mozdult a kastélyból. Tegnapelőtt vele ebédeltem. Ma
reggel korán ismét ott találtam, kocsimba ültettem és vele együtt
érkeztem ide.
– Hogyan? itt van? – kiáltott a báróné s görcseiről megfeledkezve talpra
ugrott. – Hamar! el kell fogni, míg el nem szökik. El vele a börtönbe, a
helység házához. Lovas legény menjen s hozza a szolgabirót,
csendőrhadnagyot, az államügyészt és vizsgáló birót! Megmutatom, hogy
még ma nyakig vasba veretve vitetem Ujhelybe!
– Ej, ej, kedves nénikém, nagyon kurta proczesszus volna ez egy magyar
mágnás ellen. Elébb csak tessék folyamodni a főrendek házához, hogy
egyik tagjának kriminális pörbe való fogatását kegyesen megengedni
méltóztassék. Nem szokott az ilyen dolog hamarjában csakúgy posta
fordultával megtörténni.
– Tetten kapott rablók ellen semmi szükség haszontalan czeremoniákra.
Rögtön megyek magam és megkötöztetem házam megrontóját.
És megindult, több lépéssel előre tipegett; de mivel okos asszony volt,
jól tudta, mit tehet, mit nem? végre mégis könnyebb kisegítő eszköznek
találta, ha görcsei újra megrohanják, s leveretve a gyengeségtől,
pamlagán lelkendezik.
Egyéb sem kellett Gedeon grófnak, mint a jó alkalom, kiosonni a
szobából. Látván tehát a báróné ájuldozását, segítségért kiáltott
mindenfelé s mikor berohant a komorna és a vendégek közől egy pár
irgalmas szamaritánusnő: megszabadítva érzi magát. Nem egy hamar viszi
őt oda vissza valaki.
Ezalatt az udvaron egészen új fordulatot vett a közvélemény.
A báróné határozott vádjára reggel óta Szabolcsy grófot tartották
leányrablónak. De mikor látták, hogy ez a fiatal úr, mint lakodalmi
meghívott vendég Nagygáthy gróffal jött, s hallották, hogy három nap óta
Cseklész grófné kastélyában mulatott, mindjárt kiderült teljes
ártatlansága.
A vidékről, a rétekről, mezőkről és az érett kukoricza magas kórói közől
egymásután tértek vissza az önkénytesen vállalkozó fürkészők, azon
hírrel, hogy sehol legcsekélyebb nyomra sem akadtak.
Nagygáthy gróf egy csoport vendég között találta barátját. Mentől
kevesebb részletet tudtak itt a megtörtént tény magyarázatára, annál
hevesebben vitatkoztak fölötte.
A kastély lakóit hiába kérdezgették. Tegnap esti tíz óra után, mindenki
lefeküdt; éjjel semmi zaj, ajtó-ablak nyitogatás, férfi-léptek kopogása,
női lábak csoszogása nem hallatszott: és mégis eltünt a kisasszony! Ezt
reggel óta mindenki ötvenszer hallotta s még sem fogytak ki az
ismétlésből.
Gedeon gróf elmondta, mit hallott a bárónétól. A vendégek újra csóválák
fejöket. A vőlegény határozottan védelme alá vette a vádlottat. Említé,
hogy Gábor barátja, mióta Gelenczén lakik, csak egyszer volt a báróné
kastélyában, akkor is ő maga hozta ide. Együtt töltötték a napot. Gábor
gróf a kisasszonynyal tanuk nélkül még nem is szólhatott. Honnan
származhatott volna tehát köztük oly minden korlátot leromboló
szenvedély, hogy egy menyasszony a lakodalom napja előtti éjjelen vele
megszökhessék!
Élénk helyeslés követte e nyilatkozatot. De volt a vendégek között olyan
is, a ki titokban kivánta, bár ha még is Szabolcsy gróf révén veszett
volna el a kisasszony. Mert a léha Nagygáthy grófot senki sem szerette,
míg az ősi Szabolcsy név feltámasztója a legnépszerűbb ifjú volt
messzetávol a vidéken.
Ekkor Gábor gróf elég hangosan, hogy a nehány lépéssel távolabb állók is
hallhatták, mondá:
– Uraim! Itt állunk együtt számosan és legyenek tanuim. Ime,
becsületszavamat adom, hogy ezen megszöktetés tényét, sem én
személyesen, sem megbizottam által el nem követtem. Nekem is, mint
önöknek, még sejtelmem sincs, hova lett, merre ment és hol lehet e
pillanatban a kisasszony, a ki itt az éjjel, szülői házát minden
hátrahagyott nyom nélkül elhagyta.
Ez aztán világos, határozott és igen erős becsületszó volt. Mindenki
fejet hajtott. Ily nyilatkozat alól többé a becsület elvesztése nélkül
kimenekedni lehetetlen volt.
Csakhogy volt a dologban egy kis jezsuitai föntartás is. Igaz, ő nem
szöktetett el senkit; igaz, ő nem tudta, hova rejtőzött a szökevény: de
azt egy szóval sem állította, hogy ezen megszökés esetleg nem épen ő
miatta lett foganatba téve.
Egyszerre lárma támad. Egy pár suhancz rohanva fut be az udvarra s már
távolról kiáltja:
– Megvan a kisasszony! Megtaláltuk a nyomát. Megölték kegyetlenül a
gyilkosok! Itt a bizonyság a kezünkben!
Az egyik pisztolyt hozott, melyet az országút szélén talált, épen ott, a
hol a dülőút lekanyarodik a Bodrog partjára. A másik finom gyolcs
zsebkendőt mutatott, mely rettenetes vérfoltokkal volt átáztatva.
Jetty komorna jött, megismerte úrnője zsebkendőjét, rá mutatott a R. L.
hímzésre, a bárói koronára és szörnyűkép felsikoltani készült.
Szerencsére épen mellette állott egy okos öreg úr, a ki nem akarta, hogy
a bárónét a nagy ijedtség megölje. Tehát befogta a száját a komornának,
még a leányt magához is szórította. Kedvezőbb alkalmat egy szép
szobacziczus megölelgetésére keresve sem kaphatott volna.
Tehát új, rettentő és hajmeresztő fordulat. A kik eddig könnyelműleg
élvezték a komikum gyönyöreit, most reszkethettek a tragikum borzalmai
alatt.
Gábor gróf kezébe vette a pisztolyt, egy tekintetet vetett rá és átadta
legközelebb álló szomszédjának.
– Bolondság – mondá – ez régi huszár fegyver. A gyutacs csöve be van
rozsdásodva: a cső tele pókhálóval. Legalább harmincz éve mult, hogy e
pisztolyból senki sem lőtt.
– És a véres zsebkendő? el kell tenni; senki hozzá ne nyúljon; ennél
fontosabb corpus delicti még nem került napfényre.
Egy másik jelenlevő megjegyzé:
– Semmi kétség. Lenke kisasszony meg van sebesítve. Vére folyt. Rohant,
vagy hurczolták Zemplén Mississipijébe, a Bodrog hullámai közé.
Egy másik, higgadtabb, gunyolódva veté vissza:
– A Bodrog hullámai közé! Nincs ennek józan értelme, mert fejemet teszem
rá, hogy Szőllőskétől Liszkáig nem találsz olyan helyet, a hol most a
víz térden felül érne.
– Elég az, ha sebesülten és ájultan vetették oda.
Gábor gróf kezébe vette a véres zsebkendőt s mint műegyetemi növendék, a
ki a vegyészet elemeihez is értett valamit, szakértő tekintettel
vizsgálá meg a vérfoltokat. Végre hidegen mondá:
– Ez nem vér. Ez festék. Meszelővel van rá kenve. Közönséges vörös
berzseny, a mivel husvétkor a tojást festik pirosra.
Ezzel tovább ment.
Mi pedig egészen az olvasóra bizzuk, elképzelni, mit érzett lelke
mélyében ez ifjú, a ki Nagygáthy kocsiján ülve, egyszerűen mint
lakodalmi vendég ment oda, a hol földi üdve lakott!
Ha külsőleg megtarthatá közönyét, bizonyosnak kelle lennie, hogy a
vőlegény üres fészket talál Réthfalván. De mit nevezünk mi halandók
bizonyosnak? A legcsekélyebb előre nem látott véletlen lerombolja tető
alá hozott építményünket.
Tulajdonkép Gábor gróf nem is ismerheté, mi lakhatik az ő Lenkéje
kebelében? Lesz-e bátorsága végzetes határozatát teljesíteni? Mert a
higgadt megfontolás soha sem követel sürgősebben meghallgatást, mint a
végrehajtás pillanatának megérkezésével. Nagyon sokan erősek voltak a
szándékban, az elhatározó perczben pedig visszariadtak.
Másként is sajátszerű helyzet volt ez. A férfi semmit sem tehetett. Keze
kötve, még nem is közeledhetett imádottjához. Nem élünk a lovagkorban,
hogy fegyveres szolgákkal megtámadjuk a szomszéd várát s kardéllel
vívjuk ki győzelmünket.
Érzette, hogy sorsa fölött csak egy leányka bátorlelkűsége
határozhatott. De ezen leánynak önállólag kellett fellépni, szerepet
cserélni és mindent koczkáztatni. Él-e valahol, napjainkban, tizenhét
éves leány, a kit elolthatlan szenvedélye ily végletek határáig
ragadhat?
A kis leány egész jövőjével játszott. Ki súgta meg szívének, hogy
áldozatát nem méltatlanra pazarolja? Mert az anyai háztól megszökött
leány, e lépése után, egyedül csak azé lehet, a kiért megszökött. Hozzá
van kovácsolva, mint a gályarab elitélt társához. Ha pedig
indokolatlanul merész volt és bizalma horgonyát ingatag homoktalajba
vetette: egy kártyán játszotta el egész földi czélját és rendeltetését.
Ezt gondolta Gábor gróf, míg barátja mellett a kocsin ült, remélve és
remegve nézett ama jól ismert hegyláncz kékje felé s azon is túl igen
messzire.
Ellenben Nagygáthy gróf, mint karvaly, elbizakodva készült lecsapni a
fehér galambkára. Valami nagy szerelem nem alkalmatlankodott szívében,
hanem tagadhatlanul tetszett neki a szép Lenke nyájas arcza, kecses
termete. Épen oly fönséges tünemény volt, minő neki kellett, hogy a
társaságokban, illő pompás és hatalmas parádét csapjon vele. Otthon
pedig a legjobb volt arra, hogy a Nagygáthy névnek és vagyonnak
örökösöket adjon. Mást nem követelt tőle.
A kis grófocska nem volt rossz, jellemtelen vagy épen aljas lélek.
Minden hibája csak saját énjének és helyzetének túlbecsüléséből
származott. Még képtelen elbizakodottsága is inkább nevetségessé mint
gyűlöletessé tette őt.
Mai bukását is csak úgy tekintette, mint például ha valamely terve
Párisban sem sikerült. Elfeledte s vége volt. Most is csiklandozta a
gondolat, hogy nagyon szép feleséget kap körme közé. De nem feledte,
hogy igen drágán lehet ily portékához jutni. Más közönséges kaland csak
pénzbe kerül s ha a pénz el van költve, vége a regénynek, míg a tárcza
újra meg nem telik. Nála, egy kis bőjtöléssel, mindig megtelt.
Most a midőn hiuságán e sérelem esett, a midőn legérzékenyebb oldalán
ezen hatalmas érvágási operatio végbe ment: inkább elbámult, mint
megrendült.
– Furcsa! – gondolá – egy kilenczezer holdas báróné leánya nem akart
Nagygáthy grófné lenni! Ilyen vén a világ, s mégis, megtermi a
leghihetlenebb botorságokat.
Egy pillanatra valósággal rossz kedve volt. Olyan képet csinált, mint
mikor valaki az ajtó szárnyába üti könyökét és megfájdul bele a
zsibbadós ere. Nagyon kellemetlen érzés, de hamar elmulik.
Gedeon gróf is csak addig volt megkinzott martir, míg kocsisa elé állott
a pompás fogattal. Az öt ló megemlékezteté arra, hogy ő még most is
Nagygáthy gróf, s az marad, úgy feleséggel, mint feleség nélkül.
Ekkor intett barátjának.
– Gábor! itt többé semmi keresetünk; mentől elébb pusztulunk innen,
annál jobb. De azért nem végeztem szerepemet. Nekem ugyan épen most
tömérdek dolgom van Hevesben, Pesten, Bécsben és Párisban, de mindent
abbahagyok. Érzem, hogy kötelességeim vannak. A báróné rokonom, nem
tagadhatom meg tőle segítségemet. A megszökött leányt ugyan ez életben
soha nőül nem veszem; de tartozom az anyának azzal, hogy elvesztett
gyermekét visszaszerezzem. Számíthatok barátságodra?
– Egészen szolgálatodra állok.
– Tulajdonkép te sem vagy távolabb rokona a bárónénak, mint én vagyok.
Jer, szenteljünk egy pár hetet a leány felkeresésére. Kellemes az ilyen
vaktában való kóborlás: az ember soha sem tudja, hol talál útközben
érdekes kalandra? Csak azt szeretném tudni, végre is, kiért szökött meg
az én hóbortos menyasszonyom? A báróné téged vádol.
– És ha úgy volna? párbajra hínál?
– Ellenkezőleg. Azaz: tegnap még homlokba lőttelek volna.
– És ma?
– Egészen új világba léptünk; mintha egy századdal később születtünk
volna. Vigye a leányt, a ki megszöktette. Engem tökéletesen
kigyógyított; tiszta szívemből gratulálok szabadítómnak.
Valóban kevés hiányzott hozzá, hogy elvegyen egy leányt, a ki képes volt
megszökni!
Nagyon kevés: csak a menyasszony.


XXIII. (Hova szökött a menyasszony?)
Besötétedett.
Az utolsó vendég is elhagyá a kastélyt. A vidékiek saját fogatukon, a
távoliak azon kocsin, mely őket a legközelebbi állomástól ide hozta.
Többnyire búcsú nélkül széledtek szét. Némelyek haragudtak,
boszankodtak, mások nevettek. Lesz ebből egetrázó zaj a lapokban és a
társaságokban egész télre. Kapós ember lesz, a ki ily történetkének
szemtanuja lehetett.
A tréfa legérdekesebb részlete abból állott, hogy a vendégsereg éhesen,
ebéd nélkül futamodott meg a lakodalmas háztól. Senki sem követelte,
hogy a báróné még ily rettenetes itélet napján is a ház úrnőjének
kötelességeit teljesítse.
Tán tüzet sem raktak a konyhában. Mióta az északkeleti vasút megnyilt, a
Réthfalvához legközelebb eső vasúti állomáson annyi jegy el nem kelt.
Hová szökött a bátor kis lány a nem szeretett vőlegény elől? ez
másodrendű kérdés volt. Elszökött s azóta hegyen völgyön túl volt, ez
magyarázott meg mindent.
Mindenki tudhatta, hogy a szökés útja, módja előre jól volt kiszámítva,
miként az eredmény is igazolta. A kalitkából kiröpült madár meleg
fészekbe szállt. Gyalog vagy kocsin valamely vasúti állomásig, az
mindegy volt. Most már Pesten is lehet. Ki tudja? itt sem áll meg ez
éjjel.
A báróné okos asszony volt. Ismerte a világot s nem kétkedett, hogy
eszes emberekkel van dolga. Őt nem szédíté el a látvány, hogy Szabolcsy
jelen volt a meghívott vendégek között. Ez vitte el leányát és senki
más. A leány pedig nem mehetett anyja ismerőseinek körébe, mert oly
visszavonult élet mellett, minőt a kastély úrnője folytatott, a jó
barátnék elfogytak és elidegenedtek. Más volna, ha a vén jakobinus
Miklós bácsi még élne: akkor még ezen éjjel körülvétetné a gelenczei
házat vasvillás emberekkel.
De ez a gyűlölt mérnök-gróf sem vihette az elcsábított gyermeket egyenes
oltalom alá. Van annyi esze, hogy ki nem teszi magát, mint hölgyrabló,
büntetőperi vizsgálatnak. A lány sem mehetett hozzá; mert ha a megszökés
csak regény, a megszöktetőhöz menekülés már vétek és gyalázat. Művelt
körben és jó ízlésben nevelt hölgy ily hibát el nem követhet.
Egyedül állott a báróné a kastély előtti kertben s nézte a hidegen
ragyogó csillagokat. Cselédei is kerülték, mert féltek tőle. Reggel óta
haragjának kiömlését sorban érezték egymásután.
Sétált tehát: nem kétségbeesve, nem kezeit tördelve, de gyűlölettel
eltelve az egész világ ellen. Kezében pénzszekrényének kulcsát tartá.
Hiábavaló őre kincseinek, ha a czél, melyért a fösvénység rút jellegét
is magára vette, örökre megsemmisült.
Ment és nem tudta merre? Mint álomjáró kóválygott a sötétben s
rettenetes volt előtte a csend és az elhagyatottság. A rekedt levegőt
friss szellő meg nem rázkódtatá; egy levél sem mozdult meg a fák
galyain.
A mint így, mint kisértet, tünedezett a kert kanyargó utain, egyszerre
ott állott közel a honvédezredes sírkövéhez.
Ezen hallgatag obeliszk, mely egyedül meredezett a sötét éjben mint
szürkülő derengés, visszaemlékezteté őt a rég elmult időkre.
– Itt nyugszik a hűtelen! Elhamvadt, elporlott a szív, mely egykor értem
lángolt. Istenem! te tudod, mily változhatlan érzelemmel szerettem őt!
Atyám nem engedte, hogy a vagyontalan embert magamhoz emeljem. Úgy
váltunk el egymástól, hogy várni fogunk kedvezőbb időkre. Ő elment;
jártában keltében más nőt talált, elvette, engem elfeledett. Aztán ide
hozták meghalni. Az egykor szép Laurából vén leány lett;
kétségbeesésében kezet nyújtott egy érdemetlennek, a ki szerencsétlenné
tette. Istenem, lágyítsd meg a hidegen számító szülők szívét s ne
engedd, hogy az atyák és anyák vakságáért a gyermekek szenvedjenek!
Hallotta az olvasó ezt az imádságot? Pedig igazán szívből folyt,
valósággal tiszta meggyőződésből keletkezett.
Oh régi szép kora a patriarkáknak! Akkor ha így imádkozott az ember: ama
messze magasban élő mennyei hatalom mindjárt prófétát küldött, a ki ezen
imádságra meghozá az Úr feleletét.
– Leányom! Igazad van; kérésed helyes és igazságos. A szülők adjanak jó
tanácsot, de ha nincs alapos kifogás a gyermek választása ellen, ne
akadályozzák boldogságukat. Mért üldözöd azon ifjat, a ki leányod
szívében mint eszménykép él? Derék, tanult ember. Adtam neki ép testben
ép lelket. Láttad, hogy önerejéből is díszes helyet vívott ki a
társadalomban. Ma már czíme, rangja, vagyona van és a ti számításotok
szerint ősrégi családból származik. Mondd tehát leányom: mért
hallgassalak meg téged és nem gyermekedet, a ki még sokkal buzgóbban
imádkozik hozzám? Mért erőlteted? mért választod ki számára a derék ifjú
helyébe a testben, lélekben törpe s mégis elbizakodott haszontalant?
Tudd meg: a házasságokat itt nálam az égben kötik. Némelyeket
megjutalmazok, másokat megbüntetek vele. Hanem előttem, a ki annyi
világot és földet teremtettem és ingyen nektek adtam, nem argumentum az,
hogy a léhának hetvenezer, a jelesnek csak tizenháromezer holdja van. Ha
igazságosabban osztjátok fel az én földeimet, sehol egy emberre ennyi
nem jut.
[Illustration: Egyszerre ott állott a siremlék talapzatának lépcsőjén.]
A bárónéhoz nem jött próféta, a ki így felvilágosította volna.
Napjainkban az Úr, a józan ész ajándékával szokott az emberrel szóba
állni. De a kik látván, nem látnak, hallván, nem hallanak, azok számára
nem terem orvosság a szellemi gyógyszertárban. Megrögzött a
szerencsétlen asszony agyvelejében a gondolat, hogy egyedül az ő leánya
bír annyi igénynyel, hogy a Nagygáthy grófnéság koronáját elnyerje:
tehát anyai kötelességének tartotta megóvni gyermekét azon
önfeláldozástól, hogy elvetvén magát, ily értéket, mint prédát olcsó
áron elpazaroljon.
És a mint így nézi a sírkövet, egyszerre úgy látja, mintha annak túlsó
feléről valami élő alak tünnék fel és egyenesen közelednék erre.
A báróné nem volt kisértetekben hívő teremtés: de a magány, az elhagyott
hely, a lefolyt nap történeteinek kábító hatása megfélemlíté; a látomány
megreszketteté.
Egészen ösztöne sugalmának engedve át magát, halkan visszahúzódék a még
lombbal rakott bokrok közé és visszafojtva lélegzetét: várta, minek lesz
most mindjárt egyedüli tanuja?
Azt jól látta, hogy a tünemény mozog, világos színű női öltönyt visel és
félénk léptekkel közeledik.
Egyszerre ott állott a síremlék talpazatának lépcsőjén s fejét a hideg
kőre hajtá; valószínűleg megcsókolá.
Erre rögtön, mintha szárnyra kelt volna, megiramodott, de nem
visszafelé, a honnan jött, hanem egyenesen a kastély kapujának
irányában, a hol aztán a távolban és a sötétben láthatlanná vált.
Semmi kétség. Ez ő volt: Lenke, a báróné leánya, a ki e perczben
visszajött a szülői házhoz. Honnan jött? honnan termett elő, ha ily
könnyedén ismét itt lehetett és mégis egész napon át senki nem
találhatta?
A báróné visszaindult a kastély felé; átment a ház bejáratán keresztül
az alsó kertbe s onnan nézett fel a sötétben meredező falakra.
A következő perczben látta, hogy Jetty komorna szobájából a gyertya
fénye eltünik s rögtön aztán leánya szobájának két ablaka világosodik
meg. A ház bensejében, a lépcsőkön és folyosókon zaj keletkezik; a
korábbi halotti csendet egyes felkiáltó, csodálkozó és örvendező hangok
váltják fel.
A báróné ezalatt mozdulatlanul állott helyében s gondolkozott, mikép
fogadja vissza a megtérőt? S midőn meghozta határozatát, feljött a
kastély verandájára, onnan a nyári társalgó szobába, végre saját
legbensőbb szentélyébe.
Most már hallotta, hogy mindenfelé keresik. Hol a báróné? hol a
méltóságos asszony? mert látták, mikor kiment a házból, de
visszajövetelét nem vették észre.
Nem kelt fel pamlagáról, nem csengetett, hanem az asztalára tett két
gyertyát meggyújtá. A ki az alsó kertbe megy őt keresni, majd
útbaigazítja a megvilágított ablak.
Épen Jetty, a komorna volt e szerencsétlen. Rohant is felfelé egész a
boudoir ajtajáig; itt elcsendesedett; meggondolta, hogy úrnője ajtaját
minden körülmény között tiszteletteljesen kell megnyitnia s képzelődék,
mily vihar fog most rögtön keletkezni. Hogy ugrik fel a báróné? mily
kiabálás, szemrehányás, siránkozás vagy épen mitől isten őrizzen, anyai
átkok borzalmai következnek.
Belépett és mint tartozó kötelességet jelenté.
– Báróné, Lenke kisasszony megérkezett.
Az úrnő legkisebb meglepetést sem mutatott. Keze gépileg egy előtte
fekvő könyv felé nyúlt s felelé:
– És aztán?
– Bátorkodtam jelenteni.
– Tudtam és láttam.
– Igen is, kérem alássan. Méltóztatik valamit parancsolni?
– Mehet dolgára. Ha valamire szükségem lesz, csengetek.
A komornai rangra emeltetett szobaleány majd lefordult a lábáról a nagy
csodálkozás miatt. Mióta uraságoknál szolgál, még a cselédszobákban
forgalomban levő mesékből sem hallotta, hogy a grófnék és bárónék a
megszökött kisasszonyok véletlen visszatérésének hírét ily példás úri
nyugodtsággal szokták volna fogadni!
Legalább csak jött volna leánya szobájába s megkérdi, hol töltötte a
napot? ha itthon a faluban és a mezőkön hiába keresték.
A kis leány ezalatt sírt és a pamlag párnái közé rejté arczát. Minden
pillanatban várta, hogy anyja berohan hozzá ezer szemrehányással. De
minden szokott csendben maradt körötte, mintha érdekkel sem birna többé
az az új hír, hogy az elveszett leány visszakerült.
Anyjának késedelme és hallgatása még inkább elrettentette. Mert a mamák
szóözönének és könnyzáporának bocsánat a vége; de az elfojtott harag és
színlett közöny ismeretlen veszélyekkel fenyeget.
A kastély más lakói a fáradalmas és izgalmas nap után nyugalomra
térhettek és a ki közülök képes volt aludni, alhatott is világos
reggelig.
– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –
Igen, aludhatott. Ez a boldogok és megelégedettek élvezete, néha a
megszomorodottak vigasztalása: de a báróné kebelében a vulkánok tüze
rombolt és pusztított.
Pamlagán ülve, vad tekintettel nézte a gyertya lángjának csendes
lobogását. Arról gondolkodott, mint lépjen fel s mint viselje magát
önmagához és a helyzethez méltólag, mint vakmerően megsértett anya a
fellázadt gyermek ellenében!
Volt ideje gondolkodni. A leány haza jött, itt van teljes biztosságban.
Tehát nem félhetett újabb válságok, újabb rettentő hírek érkezésétől. És
ha ily könnyedén öltözve hagyta el a házat: nem is lehetett igen távol.
Valóban nem. De mégis épen annyira, hogy anyjának évek óta érlelt tervét
egy csapással megsemmisítette. Mert ha Nagygáthy gróf e napon a
násznéppel együtt, úgyszólván búcsú nélkül elkotródott, elég világos
jelét adta, hogy többé visszakerülni nem szándékozik.
Mit tegyen?
Gondolkodni, tervelődni akart: de mint a zaklatott ember szivében
történni szokott, inkább fantáziája ragadta képtelen világokba. Igy
képzelődik a tönkre jutott kereskedő: ha most egy vaskos csomó
ezerforintos bankjegyet látna asztalán! Igy reménykedik a halálra itélt
rab: ha most kidőlne börtönének fala és utat nyitna a szabadba!
Ábrándjai a mesék országába ragadtak. Nem mintha lehetetlenségekre
gondolt volna: de a mi eszébe jutott, nem hozott megoldási módot, nem
kisegítő eszközt a jövőre.
Egyik perczében elhatározta, hogy kiköltözik az országból. Vagyonát
eladja s megy Észak-Amerikába vagy Braziliába. Később Páris, London
tömkelegébe akart temetkezni. De ha mind e mellett «báróné» is akart
maradni, nem rejtőzhetett el, mint ismeretlen s akkor bizonyos üldöző
alak, Gábor gróf, csakhamar újra feltalálja.
Elviszi leányát kolostorba és ott hagyja, mig él. De ott sem falazzák be
már ma a leányokat s az ő Lenkéje épen most bizonyította be, hogy önálló
is tud lenni, s ha valamit kigondolt, végre is hajtja.
Tán az is eszébe jutott, hogy előnyös egyezkedést köthetne leányával.
Épen úgy, mint népével a király, a kit a forradalom megpuhított. Az anya
lemond eredeti tervéről, nem kényszeríti leányát a házasságra Nagygáthy
gróffal; sőt teljes választási szabadságot enged neki. Mehet nőül
gazdaghoz, szegényhez, ha különben a férfi jó házból származott, az úri
társasághoz tartozik és becsületes ember. Ennyi engedményért csak azt
követelte, hogy leánya azt a gyűlölt ivadékot, a mérnök-grófot, verje ki
fejéből.
Mert élve el nem tűrhette, hogy egyetlen Lenkéje egy hűtlen apának fiát
tegye boldoggá. Az nem jutott eszébe, hogy leánya is boldog lett volna
vele.
Oh, ezen rég elhunyt apa örökre fizetetlen rovást hagyott hátra! A
honvédezredes volt, a ki őt hitegette és megcsalta, a midőn más nőt
emelt magához. Az alatt az egykor szép Laura híven várt rá, időközben
elhervadt és vén leány lett belőle. Később kétségbeesésből kellett
férjhez mennie ahhoz, a ki épen megkérte. Ez ember pedig korhely,
kártyás, kicsapongó és jellemtelen férfi volt. Igy is múlt ki erőszakos
halállal. Ekkor a báróné a vagyoni bukás örvénye előtt állott és el is
sülyed, ha erélye nem nagyobb szerencsétlenségénél. Ekkor lett belőle
előbb takarékos háziasszony, később kikiáltott fösvény és megvetett
madame Harpagon. Csak így fizethette ki férje adósságait, így menthette
meg a Réthfalvához tőszomszédságban eső két kis falucskát. Mikor pedig
végre lőn hajtva a nagy munka, megérkezett a dicsvágy és hiúság ördöge.
Ez főzte ki benne a tervet, hogy leányát a hatalmas Nagygáthy örökössel
házasítsa össze. Ehhez megint sok pénz kellett, mert a büszke báróné azt
akarta, hogy leánya mint gazdag ara lépjen be a dúsgazdag házba.
Egy egész elhibázott élet szenvedéseiért volt neki adósa a férfi, kinek
a vidék közvéleménye sírkövet is emelt.
Szegény meghalt ezredes! Te nem szólhatsz itt közbe. Ki tudja, tán te is
tudnál mentséget előhozni, mért feledkeztél meg a szép Lauráról s mért
vonzódtál inkább a még szebb Saroltához, a kinek most márványból
faragott emléke ragyog a szatmári temetőben.
Kezébe vette gyertyáját; bement hálószobájába; onnan egy ajtóval tovább,
a hol leánya még mindig várta anyjának szemrehányásait.
A kis leány még mindig a pamlag párnáin nyugodott. Az ajtónyilás
zörejére felugrott helyéből, néhány lépéssel közeledett, de meglátván
anyjának szemében a harag villámainak czikázását, a vére is megfagyott
ereiben s nem volt ereje, bátorsága az anyjának kezet csókolni.
A báróné az asztalra tette gyertyáját; kezének mozdulatával parancsolá,
hogy leánya üljön vissza a pamlagra; ő pedig a megvetett ágy szélén
foglalt helyet.
Úgy látszott, előre meggondolta, a mit mondani akart: mert
kifejezéseiben megvolt a kellő rövidség és szabatosság, a helyzethez
mért szigor és az anyai hatalom biztos öntudata.
– Visszajöttél az elhagyott mamához? Úgy látszik, hogy az engedetlen
gyermek hamar tapasztalta, mennyire nincs a világon melegebb tanya, mint
az édes anya szárnyai alatt.
– Mamám…
– Egy hangot sem akarok hallani, míg nem kérdeztelek. Ezentúl nem vagy a
mamának jó kis lánya; mától fogva szabad emanczipált hölgy lettél, minők
Amerikában teremnek. Most már nincs szükséged az édes anyád tanácsára,
járhatsz saját eszed után. Fényes sikerrel tetted le az érettségi
vizsgát, és a legnehezebb feladat megfejtését választottad ki. Sok
tanulás kellett ehhez, még több készület, színlés és alattomosság. De
elérted czélodat: az engedelmes leányból háládatlan és fellázadt
teremtés lett!
– Mamám, bocsáss meg. A rettentő kényszerítés vitt e lépésre. Másként
nem szabadulhattam a férfitól, a kit nem szeretek. Ezerszer inkább a
halálé, mint az övé!
A báróné úgy kaczagott fel, hogy fogai is megcsattantak.
– Inkább a halálé! Ah, ez roppant haladás huszonnégy óra alatt! Tegnap
kis leány, ma reggel kalandornő, estére tragikai szinésznő! – És honnan
tudod, hogy halálod jobban kétségbeejtene, mint gyalázatod?
– Gyalázatom, mamám?
– Elszöktél, ez elég. Tán egy kővel kettőt is dobtál; elmentél oda, a
hol jó híredet egy más férfinak javára feláldoztad.
A kis leány nem értette a vádat, tehát csak hallgatott.
– Ah, – folytatá a báróné, – mily élvezet lesz a tisztelt közönség
számára, ha a hírlapok két hétig hurczolják nevedet az aprólékos
újdonságok között. Majd jőnek az élczlapok is, megszerzik fotografiádat
és arczképedet ezer változatban, ezer szemtelen czélzásokkal
illusztrálva, oda vetik kaczagtató eledelül a korcsmák és kávéházak
korhelyeinek! Most pedig követelem, parancsolom: add elé, óráról-órára,
hol töltötted a napot?
– Oh mamám, ez rövid számadás lesz. E ruhámban kalap és felöltő nélkül,
hajnalhasadtakor átfutottam a kerten, bementem a pályaőr házába, leültem
a lóczára és ott maradtam estig.
– A vasúti őr házában!
You have read 1 text from Hungarian literature.
Next - Egy mérnök regénye - 18
  • Parts
  • Egy mérnök regénye - 01
    Total number of words is 3959
    Total number of unique words is 2022
    31.8 of words are in the 2000 most common words
    45.1 of words are in the 5000 most common words
    52.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy mérnök regénye - 02
    Total number of words is 4046
    Total number of unique words is 1988
    34.4 of words are in the 2000 most common words
    46.4 of words are in the 5000 most common words
    53.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy mérnök regénye - 03
    Total number of words is 4005
    Total number of unique words is 2008
    33.1 of words are in the 2000 most common words
    46.5 of words are in the 5000 most common words
    53.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy mérnök regénye - 04
    Total number of words is 4006
    Total number of unique words is 1987
    33.9 of words are in the 2000 most common words
    46.3 of words are in the 5000 most common words
    53.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy mérnök regénye - 05
    Total number of words is 3949
    Total number of unique words is 1954
    33.3 of words are in the 2000 most common words
    46.1 of words are in the 5000 most common words
    52.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy mérnök regénye - 06
    Total number of words is 3970
    Total number of unique words is 2053
    33.7 of words are in the 2000 most common words
    47.8 of words are in the 5000 most common words
    54.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy mérnök regénye - 07
    Total number of words is 4013
    Total number of unique words is 2090
    32.3 of words are in the 2000 most common words
    45.0 of words are in the 5000 most common words
    51.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy mérnök regénye - 08
    Total number of words is 3907
    Total number of unique words is 2088
    31.2 of words are in the 2000 most common words
    43.4 of words are in the 5000 most common words
    51.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy mérnök regénye - 09
    Total number of words is 3953
    Total number of unique words is 1968
    32.8 of words are in the 2000 most common words
    45.4 of words are in the 5000 most common words
    52.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy mérnök regénye - 10
    Total number of words is 3952
    Total number of unique words is 1932
    32.6 of words are in the 2000 most common words
    45.3 of words are in the 5000 most common words
    52.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy mérnök regénye - 11
    Total number of words is 3960
    Total number of unique words is 2111
    31.7 of words are in the 2000 most common words
    44.4 of words are in the 5000 most common words
    52.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy mérnök regénye - 12
    Total number of words is 3933
    Total number of unique words is 2037
    34.0 of words are in the 2000 most common words
    46.5 of words are in the 5000 most common words
    52.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy mérnök regénye - 13
    Total number of words is 3982
    Total number of unique words is 2066
    32.8 of words are in the 2000 most common words
    45.3 of words are in the 5000 most common words
    52.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy mérnök regénye - 14
    Total number of words is 3932
    Total number of unique words is 2022
    33.1 of words are in the 2000 most common words
    45.8 of words are in the 5000 most common words
    52.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy mérnök regénye - 15
    Total number of words is 4102
    Total number of unique words is 1977
    33.4 of words are in the 2000 most common words
    48.3 of words are in the 5000 most common words
    55.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy mérnök regénye - 16
    Total number of words is 3941
    Total number of unique words is 2029
    32.4 of words are in the 2000 most common words
    45.3 of words are in the 5000 most common words
    52.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy mérnök regénye - 17
    Total number of words is 4024
    Total number of unique words is 2039
    32.7 of words are in the 2000 most common words
    46.4 of words are in the 5000 most common words
    54.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy mérnök regénye - 18
    Total number of words is 3984
    Total number of unique words is 2001
    32.6 of words are in the 2000 most common words
    45.1 of words are in the 5000 most common words
    52.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy mérnök regénye - 19
    Total number of words is 3990
    Total number of unique words is 1972
    32.9 of words are in the 2000 most common words
    46.3 of words are in the 5000 most common words
    52.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy mérnök regénye - 20
    Total number of words is 4028
    Total number of unique words is 1951
    35.1 of words are in the 2000 most common words
    47.1 of words are in the 5000 most common words
    54.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy mérnök regénye - 21
    Total number of words is 4010
    Total number of unique words is 2013
    33.0 of words are in the 2000 most common words
    46.5 of words are in the 5000 most common words
    53.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy mérnök regénye - 22
    Total number of words is 1511
    Total number of unique words is 877
    39.7 of words are in the 2000 most common words
    51.8 of words are in the 5000 most common words
    59.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.