Egy mérnök regénye - 15

Total number of words is 4102
Total number of unique words is 1977
33.4 of words are in the 2000 most common words
48.3 of words are in the 5000 most common words
55.8 of words are in the 8000 most common words
Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
falukban pedig csak zsidó korcsmáros mér bort és pálinkát. Tehát a falu
szélén álljon meg a csinos úri fogat? mit mond erre a kocsis, mit
mondanak az elkényeztetett urasági lovak?
Paraszt háznál keressen szállást? Ezt kap mindenütt, a hova bekopogtat,
még a vándor iparos legény is, ha tud magyarul. Hogy ne találna hajlékot
a gelenczei gróf!
De majd felvirrad reggelre. Az egész falu összecsődül a hirre, minő
fényes úri vendéget kapott Pap Tamás uram, a ki csak negyedtelkes gazda
és már kétszer telelt ki Ujhelyen a vármegye költségén.
A báróné mindjárt a reggeli kávé mellett értesül a nagy ujságról s mint
kétfejü sárkány őrzi meg leányát, el nem bocsátja szeme elől, nehogy a
felhők közől levélke hulljon kezébe.
De hát ha őrizni sem kell többé a feledékeny kis leányt? Hogy a szomorú
külsejü házat kijavítják, a termeket festik és újra butorozzák, a kertet
csinosítják: más okból is történhetik. Ki tudja? végre tán a báróné is
ráunhatott az őt lealázó fösvénységre s ezután több csinosságot, több
kényelmet akar élvezni. Hanem a menyasszonyi ruha megrendelése és gyors
megérkezése sokkal fenyegetőbb jelre mutatott. Menyasszony nélkül nincs
menyasszonyi öltözék. Legalább rendes körülmények között még nem látott
ily készületet senki. De hogy a báróné a nagy értékü ékszereket is
elfogadta, sőt nagy örömmel mutogatja is: ez minden kétséget
eloszlatott. Ily kincset csak az elismert, elfogadott vőlegény
küldhetett menyasszonyának.
Ha ez így van, mit lehet ellene tenni? Mit használnak most már a kis
leánynak titkosan írt és oly magasztos lelki hevület közt átadott
jegyzetei? A ki a legfelsőbb biróság előtt elveszté pörét, sehova sem
felebbezheti ügyét. A leányka szerelmes levele nem váltó, melyet minden
esetben ki kell fizetni. Mi volt tehát hátra? mi volt még itt elvégezni
való? Hogy a változékony gyermeknek szemrehányásokat tegyen? ez
férfiatlan tett lett volna.
És mégis hajtatott gyorsan Réthfalva felé. Belevágott a legdiákosabb
szinezetü kalandba. Ez nem illett hozzá, a régi positiv mérnökhöz, a
későbbi osztálytanácsoshoz, de tán a mai fiatal grófhoz sem.
Ilyen ember adhatná fejét arra, hogy éjjel lesse a házat, körül sétálja
a báróné kuriáját; kitegye magát azon lehetőségnek, hogy valaki
megállítsa és kérdőre vegye?
Sőt, hogy a legprózaibb esetet is számításba vegyük: hát ha a falu
komondorai megugatják és körülveszik? Azalatt pedig ama hűtlen és
könnyelmű teremtés teljes lelki nyugalommal alszik és álmodik azon
boldogságról, mely őt, az irigylendő Nagygáthy grófnét, várja.
Mindez nem jutott a fiatal ember eszébe.
Legalább nem az első perczekben, a lelkében keletkezett féltékenység
furiáinak foga között.
De mentől inkább közeledett és a hűvös éji szellő megcsapkodá lázas
forróságban lángoló homlokát, annál inkább kezdett visszatérni régi
hideg megfontoló tehetsége. Nem annyira ugyan, hogy útjából
visszaforduljon, de legalább gondolkodni kezdett vállalatának gyakorlati
nehézségeiről.
Már lehetett esti tizenegy óra, a midőn egyszerre a távolból, a mérnök
fülében igen ismeretes tompa dörömbölés hangja közeledett. Ezt éles
fütty követé s a vonat, a nem messze fekvő állomás előtt egy perczre
megállott.
– Hah! ez jó gondolat.
Az egykori főmérnök a vasut összes itteni állomásfőnökeit jól ismerte.
Tehát volt a szükségben szállás és éji nyugalom magának és meglehetős
hely a kocsisnak és lovaknak.
Parancsolá tehát, hogy kocsisa egyenesen a pályaudvarba hajtson be.
Csakugyan régi ismerősére talált, a ki legelőször is azt hitte, hogy a
gróf azért igyekezett ide, hogy az átmenő vonaton hazafelé utazhasson.
A gróf barátságos vendégszeretetet kért és nagy szivességgel nyert is.
Annál nagyobb volt az állomásfőnök csodálkozása, a midőn a gróf
kijelenté, hogy bizonyos elhalaszthatlan ügyben, mely egyedül és
személyesen csak őt érdekli, rövid megpihenés után, útra fog kelni, még
pedig gyalog!
Oly határozottan mondá ezt a gróf, hogy az állomásfőnök nem sok szót
vesztegetett az ellenkező tanács ajánlására, hanem vendégét, nagy
sajnálkozással útra bocsátotta.
De nem egyedül. Először, adott kezébe egy hatalmas bunkósbotot,
másodszor elészólított egy kocsitoló szolgát, azon utasítással, hogy a
gróf urat kövesse és minden parancsolatának engedelmeskedjék.
Így tehát ketten mehettek.
Hová? Réthfalvára, mely e helyre, gyalog menve, egy órányi távolságra
esett.
A mozdony füttye, az állomásfőnök egyenruhája, a kiséretül adott
kocsitoló, egyik eszmét a másik után sugta az egykori mérnök fülébe.
Most már nem búsult többé az éji szállásról és a nappali búvó helyről,
honnan igen sokat láthat, a mi a kastély körül történik.
Ez a biztos hajlék pedig a pályaőr háza volt, mely a kastély felső
kertjének tőszomszédságában állott. Ő maga mérte ki helyét; ő maga
ügyelt az építkezési munkálatokra.
A pályaőrt pedig jól ismerte. Itt állítá meg ő egyszer a vonatot és épen
ezen öreg embert küldé be a báróné kertjébe, friss virágokból font
koszorúval, az ezredes sírjára.
A töltés tetején senkinek sem szabad járkálni, most azonban Gábor gróf
magas pártfogás alatt állott s ha valahol az őrök megállították őket, a
kisérőül adott kocsitoló csak azt mondá: félre az útból; nem látod, hogy
én vagyok?
Ezen teljes érvényű útlevél mellett négy, öt pályaőr birodalmán is
akadály nélkül áthatolhattak, míg végre a réthfalvi kert kerítése alá
értek, a hol a pályaőr, egy tehervonatra várakozva, földre tett lámpája
mellett édesdeden szunnyadozott.
Öreg legény volt már Márton bácsi s nagyon megijedt, a midőn nem a
közelgő vonat, hanem egy pár sötét alak ébreszté fel őt álmából.
A gróf megköszönte a kiséretet és herczegi borravalóval vett búcsút a
kocsitolótól.
Az öreg Márton, a réthfalvi kert melletti pályaőr bámulva ismeré meg a
mellette álló fiatal emberben a korábbi főmérnököt és a mai grófot, a
gelenczei kastélyból.
– Tetszik valamit parancsolni?
– Szállást kérek az éjre.
– Szállást? az meg van tiltva; de ha az én főmérnököm, az én fiatal kis
grófom parancsol: az egészen más.
Aztán sokáig dörmögött magában az öreg, mint a ki mondani is akarna
valamit, de tán okosabb volna hallgatnia.
Végre, az éj sötétében, a midőn a beszélőnek zavart arczvonásait senki
sem látja, neki bátorodék és kérdé:
– Méltóságos uram! a mióta tudom, hogy az én főmérnökömből Szabolcsy
gróf lett, sokszor akartam levelet írni Gelenczére.
– Szivesen vettem volna. De itt vagyok, beszéljen élő szóval.
– Sohasem találná el, ki vagyok?
– Ön? És ki volna?
– Megmondanám, ha nem félnék, hogy a mostani hatalmas uraság restelhetné
az ilyen régi ismeretséget.
– Beszéljen bátran. Ön tudja, hogy annak idejében magam is szegény
legény voltam.
– Úgy van, szegény. Főmérnök a vasutnál! Akkor is annyi volt köztünk a
különbség, mint a püspök és a falusi templom harangozója között.
– Patvarba, az ilyen hasonlítgatásokkal. Szóljon s meglátja, hogy a mai
gróf még mindig dicsőségének tartja a főmérnökséget.
– Oh, akkor még nem tudtam, mi köt bennünket össze. De tessék elhinni:
én eddig a szerencsémmel senki előtt sem dicsekedtem és ezután sem
fogok.
– Tehát, ki ön?
– Én? hogy is mondjam. Én a gróf úrnak keresztapja vagyok és a gróf úr
az én keresztfiam. Nem nagy atyafiság, de mégis valami.
– Ön az én keresztapám?
– Én vagyok Hólyag Márton, a ki a szép, jó és boldog világban, Kossuth
apánk idejében, fuvarba járogattam. Egyszer Szerencs mellett, a
szekeremen, kis gyermek jött a világra. A lengyelkei pap bevitte Tokajba
a templomba s annak rendi szerint megkereszteltük a kis Gáborkát. Meg
sem ajándékoztam keresztfiamat. Mai napig adósa vagyok ezzel neki.
– Ne búsuljon, majd kiegyenlítjük számadásunkat. Most pedig, kedves
keresztapám, vezessen födél alá, mert reggelig aludni akarok.
– Mindjárt otthon leszünk. Amott az átjáró; onnan csak kétszáz méter az
őrházig.
– Van felesége?
– Van bizony, hála Istennek.
– Tán épen az a szőke menyecske, a kit régebben többször láttam?
– Az, bizony; nem is más.
– Későn házasodhatott, keresztapám, ha ilyen fiatal felesége van.
– Mindig későn házasodik az ember, ha életében negyedszer követi el ezt
a bolondságot.
– Negyedszer?
– Oh uram: a mi a férfinál a hivatal, az a fehérnépnél a házasság. A hol
egy szoba, konyha, meg egy darab kenyér van, úgy folyamodnak arra az
asszonyok, mint mi, ha megürül a pályaőr házikója. És ha az öreg ember
nem merne is vállalkozni, addig járnak komendálgatni a komámasszonyok,
míg egy ilyen bolond jószág a nyakunkon marad. Ne vegye panaszkép az
Úristen.
Így tett szert éji szállásra az ifjú gróf, épen a réthfalvi kert
tőszomszédságában. Meg is érdemlette szerencséjét, mert épen ő mérte ki
helyét, hajdanában.
Az álmából felvert menyecske, mihelyt meghallotta, ki lépte át a
küszöböt? rögtön felkelt és ágyat vetett a vendégnek; maga pedig két
szalmazsákot terített a konyha közepébe és ott töltötte, áldott jó
lelkiismerettel az éj hátralevő részét.
Reggel hat órakor fehér kávét vitt be a grófnak. A hozzávaló kenyeret
szépen megpirította. Mert szakácsné volt azelőtt Király-Helmeczen az
ispánnál és tudta, mily drága-finom ételekkel élnek a gazdag emberek.
Ez időben a pályaőr hivatalos önérzettel leste a reggeli vonatot. Ott
ajtaja előtt s tábornagyi rövid botjával mutatta, hogy szabad az út,
nincs semmi akadály.
A fiatal ember pedig tökéletesen otthon volt. Számára biztosabb és
kényelmesebb observatorium nem létezhetett e világon. Kifelé, a domb
magaslatán szántóföldek terültek. Befelé az ablakon át végig láthatott a
pusztult kerten egész a kastély fehérlő homlokzatáig.
Egyelőre beszédbe eredett a menyecskével.
– Kedves galambocskám, kérdenék valamit, ha megigérné, hogy nem adja
tovább szavamat.
– Én? Még csak az kellene, hogy pletykát csináljak! Elhiheti, gróf úr,
hogy olyan titkok vannak rám bízva, hogy még a zempléni főispán felesége
sem tudja.
– Ezt örömmel hallom.
– Tudja meg, hogy Lenke kisasszony nagyon jó hozzám. Én öntözöm, minden
este a gyepet az ezredes sírköve körül. Az ablakból is láthatja, hogy
olyan friss zöld, mintha egy vég bársony volna leterítve. Tudja, mit
mondott nekem a kisasszony ezelőtt három nappal?
– Szeretném hallani.
– Azt mondta: Örzse néni, mert így szólít a kis angyal, holnap délben
levelet adok át, titokban, vigye a városba és tegye a postára.
– És elhozta a levelet?
– Nem hozta biz azt, szegény. Azóta nem jött fel a kertbe. Egész nap
lestem, a levesem is majd kifutott, de a kisasszony nem mutatkozott.
– Csak nem beteg tán?
– Semmi baja. Víg és jókedvű. Ezt Jetty szobaleánytól tudom, a ki derék
leány, de Lenke kisasszony mégsem bízná rá levelét, mert elébb kerülne
az a báróné, mint a postamester kezébe.
– Gondolja, hogy Lenke kisasszony egész napon a szobájában marad?
– Arról nincs szó. Elviszi az anyja sétálni az alsó kertbe.
– Oda pedig nem jut be idegen.
– Dehogy nem. A báróné igen szivesen lát engem s mást is a faluból.
– Tehát elmehetne oda?
– A mikor akarok. Csak vennem kell öt krajczárért kalarábét,
paradicsomalmát és petrezselymet s a báróné úgy megköszöni a pénzt, mint
a zsidó, ha petroleumot vásárlok tőle.
– Elmegy ma oda?
– Ma inkább, mint máskor. Az öregem azt mondta, itt ebédel a gróf s
akkor meg kell mutatnom, mit tud még a királyhelmeczi ispán szakácsnéja.
– Köszönettel veszem Hólyag Márton uram vendégszeretetét. Nem eshetik
meg, hogy találkozik Lenke kisasszonynyal? és az igért levelet is
átveheti tőle?
– Azt majd meglátjuk.
– Ismeri Nagygáthy grófot?
– Hogy ne ismerném? Szörnyű nagy gróf, de piczi kis emberke. Épen egy
ilyen vézna jószágot láttam egyszer a beregszászi vásáron, a mint
megevett hat font csepűt.
– Gyakran jár ide?
– Egy héten kétszer. Reggel jön, este tíz órakor megy vissza. Istenem,
hogy lehet az ilyen ember gróf, a mikor a számadó gulyás még bojtárnak
sem venné be.
– Látja néha?
– Látom. Bár ne látnám, mert ugyancsak meggyűlt vele a bajom.
– Hogy-hogy?
– Nem érthetem, hogy ha az ember egyszer gróf, még szemtelen is
lehessen.
– Ah, szemtelen? Ez érdekes kezd lenni.
– A dolog így történt. Már jó sötét volt, a midőn öntözém a gyepet a
honvédezredes sírja körül. Egyszer csak mellém furakodik a gróf, mond
valamit s aztán, követem alássan, úgy nyúl hozzám, hogy ijedtemben, a
milyen széles a tenyerem, úgy pofon találom legyinteni.
– Csattant?
– Mint mikor a szél becsapja az ajtót! Szépen megcsendülhetett a füle
belé. De csak aztán kezdtem félni. Hátha van olyan törvény, hogy
felakasztják az olyan embert, a ki pofon szelt egy grófot?
– Még eddig nem volt rá példa. Alkalmasint azért, mert nem tett panaszt
a bíró előtt.
Ezalatt átrohant a vonat és Hólyag Márton uramnak szabad ideje volt
délig. Mindjárt tűzre való fát vágott; elküldte feleségét a boltba,
mészárszékre, hogy mára olyan ebéd legyen, a minőt Zemplén még nem
látott.
Mikor kongott a réthfalvi harang, csakugyan az asztalon volt a leves s
utána még három tál válogatott eledel. Örzse asszony még jobban akart
főzni, mint az ispánnétól tanulta s azért a boltból tizenöt czitromot
hozott s minden ételt ezzel fűszerezett agyon. Bölcsen vélekedvén, hogy
a grófok, a drága czitrom nedve nélkül, ennivaló dolgot be nem vesznek
szájokba.
Épen az utolsó étel jött az asztalra. Nagy gonddal készült pecsenye egy
vén kecske czombjából, gyönyörűen felczifrázva levegőben szárított
szalonnából metélt szeletkékkel.
A ház asszonya büszke öntudattal akará vendégét kinálni e remek
készítményből, a midőn fél szemmel mindig lesve az uraság kertjében
netán feltünő jeleket, egyszerre lecsapja az asztalra a tálat s mint
kilövött nyíl iramlik az ajtó felé.
– A kisasszony!
Erre a fiatal ember is kirugja maga alól a széket, maj magával rántja a
terítőt és odaszökik az ablak mellé.
Nézett és látott. Ott volt, csakugyan ott lebegett könnyű léptekkel a
kertben, mint a bokrokat megzörgető szellő. Körüljárta a síremléket
övező pázsitot; majd a gyepre lépett; óvakodva visszatekintett a kastély
felé. Egy fohászszal egész imát bocsátva az ég felé s aztán a sírkövet
kétszer, háromszor megcsókolá.
A következő pillanatban a pályaőr feleségének vörös szegélylyel ékített
kékpettyes szoknyája is tarkítá a kert pusztaságát. Örzse néni is
óvatosan haladott előre s mégis, mihelyt észrevette a kis leány, hogy
valaki közeleg feléje, nyájas arczczal intett, megfordult, a földre
nézett s azután mint a galamb, mely repkedni indult, de a felhők között
karvalyt pillantott meg, visszarepült a kastély oltalma alá.
Mindez legfölebb harmincz lépésnyi távolban ment végbe az ablak mellé
szögezett fiatal ember szeme előtt. Látva a kis leány megfutamodását,
mellét valamely eddig soha nem érzett fanyar és keserű érzet rohaná meg.
Azt hitte, végső órája ütött. Ah! a leányka megbánta, vagy elfeledte, a
mit igért!
De mi történik a következő perczben?
A pályaőr csinos menyecskéje nem zavarodik meg a kisasszony eltűnése
miatt; inkább biztosabb lépésekkel halad előre, odáig, a hol a leányka
állott. Itt lenéz a földre, keresgél, aztán hirtelen lehajlik, felvesz
valamit, köténye alá rejti s akkor győzelmet hirdető arczczal rohan
visszafelé.
[Illustration: Csak egy levelet Szabolcsy grófhoz czímezve.]
– Ezalatt Gábor gróf már a ház küszöbét tartja elfoglalva; útját állja a
hazatérőnek s a fellázadt szenvedély legvadabb hangján kérdi:
– Talált valamit?
– Semmit. Csak egy levelet Szabolcsy grófhoz czímezve.
És ezen kincsarany találására azt mondhatta: semmit! Mi lehetett ennél e
földkerekségen becsesebb?
A levél tintával volt írva, bizonyságul, hogy a kis leány több
szabadsággal bir, mint azelőtt. Szabatosan volt czímezve,
spanyolviaszszal lepecsételve s még postajegygyel is ellátva.
Mi lesz tartalma? Hátha korán örvendett?
Visszament a szobába, a hova a házbeliek, illemből és szerénységből nem
követték. A terített asztalról vett elé egy kést s felhasította a
borítékot.
Halavány volt mint a fal, de mindjárt az első sorok olvasására,
arczszíne megjött, elfojtott lélegzete újra szabad lőn.
Ím a tartalom:
«Egyetlen igaz barátom a földön!
Ön hallhat most Réthfalváról csodálatos meséket. Megérkezett a
menyasszonyi ruha, a mama szekrényében ragyog a drága ékszerek sokasága;
de az én szememet el nem vakítja, többre becsülöm a szétszórt kavicsot
az országúton.
Lesz híre a nagy lakodalomnak. Jön a vőlegény, öt lóval, sallangos
szerszámmal. Elhozzák Leleszről az aranykeresztes apátot, Beregszászról
a város tizenkét mozsarát a durrogtatásokra. Itt lesz a násznép
huszonnégy kocsival. Készülnek a násznagyok, egyik főispán, másik
miniszter. Van már két nyoszolyóleány, olyan nehéz selyembe, hogy
uszályukat el sem czipelhetik. Meg van rendelve Pestről, ifjabb vagy
idősb Rácz Pál bandája, hogy húzza a csárdást kivilágos kivirradtig. Már
kaptuk levelét a párisi szakácsnak, a ki azt írta: öt konyha és tizenhét
egészen különfajú kemencze kell neki, ha igazi uraknak való süteményt
akarunk.
Egyelőre nincs más csodálni való a mamám szerény kastélyában, mint egy
kis semmiség, a ki nagyon hasonlít egy elszédített gyermekhez. Ez most
úgy mutatja, hogy víg, nevetköző s alig várja a lakodalmi táncz
megkezdését. Oh nagyon bájos dolgokat kell hallania: hogy csak azért
volt eddig világtörténelem, csak azért építették az egyiptomi
piramisokat, azért dőlt meg Róma, azért találta fel a franczia
forradalom a guillotinet, hogy végre, ennyi előzmény, ily gazdag múlt
után méltókép derülhessen fel a nagy nap, október 1-je, melyben a Lenke
nevű falusi ibolyából, egyszerre az óriási Nagygáthy grófnak boldog
felesége legyen!
Ennyi roppant készület mellett, egy igen mellékes kellékről mégis
megfeledkeztek. Avagy bizonyos-e, hogy menyasszonyt is találnak a
háznál? Egy holttestet, gyertyák között, a ravatalon, tán igen: leányt,
fátyollal és koszorúval fején, a templomban, semmiesetre sem!
Oh, barátom, legyen megvigasztalva, hogy még van e világon igazi hűség a
leányok szivében. Én pedig élni akarok, ha lehet. Én csak azé lehetek, a
kinek nemes szívből ömlött könnye az én kezemen száradt meg. Tőlem függ,
hogy másé ne legyek; tőle, hogy csak az övé.
Vegye szent igéretemet, hogy ama meghatározott napon nem lesz
menyasszony Réthfalván. Hová tűnt el? Tán a halál birodalmába? Ez sem
lehetetlen, csak az bizonyos, hogy nem vihetik, élve, Nagygáthy gróf
kastélyába.
Ha az én Gábor grófom olvassa e levelemet, legyen megnyugodva. Éljen
kellemesen, mint szokta és semmit se változtasson napirendjén. Járjon
mulatozó társaságokba; csak nevesse, ha mások, bal csillagzata miatt,
sajnálkoznak rajta. A legbölcsebb politika lesz, ha úgy mutatja, mintha
lemondott volna rólam. Hagyja rá, ha Cecilie néni más jobb szerencsével
vigasztalja. De bízzék a jövőben, bízzék bennem.
Eddig tart, a mit egy leánytól követelni lehet. A természet szabta ránk
a törvényt, hogy csak szenvedőleges cselekményekre legyünk képesek.
Szerepem ott végződik, hogy ne legyek másé. Hogy azé legyek, a kit én
szeretek, kizárólag attól függ, a ki engem is szeret.
_Lenke_.»
Ez volt a levél tartalma.
A fiatal ember ismételve olvasta végig s mentől inkább behatolt a betűk
titkos értelmébe, annál inkább megerősödék hite és bizalma.
Nem voltak ez iratban nagy szavak, elkoptatott kifejezések használva.
Csak az volt világosan, mit akar a kis leány, mit nem akar? Mit tehet és
mi mulja felül erejét? Kellett-e ennél több, ha minden el volt mondva, a
mi szükséges?
Ha e levélben csak egy gyermek szivének ömlengését olvassa, még
maradhatott kétely a szivében. Mert az érzelem változó és a hűtlen lélek
oly hamar talál mentséget és indokolást az ellenkező út választására.
De a levélben a hű szerelem mellett a tiszta felfogás és a gondolkodni
tudónak értelmi tehetsége is kiviláglott. Ha tehát a szív igérete
legfölebb biztatás lehetett: a meggyőződés nyilatkozata már a teljes
biztosíték érvényével birt.
Sőt a kis leány levelének némely helyéből a kedélyen kívül még az
önérzet urakodása is feltűnt. Némely sorból még a gúnynak és a humornak
szikrái is felvillámlának.
Mindez balzsamot öntött a fiatal ember szivének sebére. Most már tudta,
miben keressen megnyugvást, hol találja meg jövőjének boldogságát?
Bátran lehet ott építeni, a hova a szív vonz, az értelem pedig vezet.
A leányka vállalta magára, hogy nem lesz másé: a férfi kötelessége
marad, kivívni, hogy csak az övé lehessen.
Nem lehetett e munkafelosztás bölcsesége ellen kifogást tenni. A férfi
végkép száműzve volt a báróné kastélyából. Nem élünk a lovagkorban, hogy
a szomszéd várat megostromoljuk. Elég, ha a leány magára vállalta a
teendők könnyebb részét: a nehezebbet majd elvégzi a férfi.
Estig ott maradt a pályaőr házában; az éj beálltával visszagyalogolt a
legközelebbi állomásra, a hol kocsijára ülvén, haza hajtatott.


XXI. (A válság kezdete.)
Október első napjáig még egy pár hétnek kellett lefolyni. Ki
követelhette egy szerelmes ifjútól, a kire a megpróbáltatás órái vártak,
hogy nyugton, tétlen maradjon s mindent az örök végzet vak határozatára
hagyjon?
És mégsem tehetett mást. Hogy vállalja magára a rettentő felelősséget,
hogy túlbuzgalmában imádottjának kész terveit megzavarja, vagy épen
legjobb szándéka mellett is, úgy vegyüljön közbe, hogy az eredményt is
meghiúsítsa?
Mást nem tehetett, mint levélben írta meg lelkének nyugtalanságát,
szerelmének végtelenségét. A postai közlekedés utja nyitva állott
előtte. Levelét csak a vasút 77-ik számú pályaőréhez kellett czímeznie.
A többit Örzse ifjasszonyom ügyességére, hűségére és a jó szerencsére
bízta.
A válasz, nem hamar ugyan, de mégis megjött. A kis lány minden betűje
menny és üdvösség. Mindig a régi, állhatatos, változatlan és
elhatározott. Csak a jövő boldogságáról beszél, ama másik sötét esély, a
halál még csak czélzáskép sincs említve.
Rögtön, még ez éjjel, egész ívre terjedő feleletben köszönte meg a nyert
vígasztalást és oly boldog volt a gondolatban, hogy sorai másnap délre
már ott lesznek a réthfalvi kastély kertjének közelében s a pályaőr
felesége lesni fogja az alkalmas pillanatot, melyben a tiltott árút a
czímzettnek kezébe csempészhesse.
De mikor reggel lovas legénye meghozá az éjjel érkezett postát s az ifjú
minden érdeklődés nélkül nyúl a hírlapok csomagához, egyszerre egy
levelet is pillant meg, a mely a Réthfalvához legközelebb eső vasúti
állomás jegyét hordta homlokán.
A legrosszabbat sejtve töré fel a borítékot: de mindjárt vígasztalást és
felbátorítást igérő jel mutatkozott. Oh jól ismert vonások az ő
angyalkájának kezétől!
És mégis retteg. Mit fog hallani? Remélhet, vagy kétségbe kell esnie?
Mert ha a kis lány tegnap írt és alig tizenkét órának lefolyta után újra
tollhoz nyult: akkor oly valaminek kellett közbe jőni, a mit veszély
nélkül el nem hallgathatott.
Különben pedig fődolog volt, hogy írt. A ki ír, a kinek közlendői
vannak, annak szerelme el nem hamvadhatott.
Ime a levél:
«Kedves Gábor!
Ma szept. 28-ik napját írjuk s hírt vettünk Hevesből, hogy Nagygáthy
gróf még ma estére megérkezik. Másnap megy Cecilie néni látogatására. Az
utolsó napot Vékonyi bárónál tölti és okt. első napján kocsin és vasúton
érkezve, itt lesz az egész násznép. Minden vendég csak Gedeon bátyám
részéről hivatott meg. A mi rokonaink és ismerőseink közül mamám senkit
sem vár.
Jelen van a veszedelem, de engem e siettetés nem lep meg készületlenül.
A minek a jövő hónap utolsó éjjelén meg kell történnie, el nem maradhat.
Szerelmem és a vész jelenléte lelkemnek oly csodálatos erőt kölcsönöz,
minőt még eddig magamban nem érzettem.
El fogok tűnni. Könnyen, kényelmesen, fáradság és veszély nélkül és
odamegyek, a hol senkinek eszébe sem juthat engem keresni.
Egyedül csak öntől, az én szeretett Gáboromtól félek. Oh, ha nem bíznék
egy leányka akaratának szilárdságában és segítségemre sietvén, egész
építményemet lerombolná!
Azért elkerülhetetlenül szükséges, hogy az én Gáborom ezen napokat a
világ szeme előtt töltse. Ne maradjon otthon, menjen inkább látogatóba
Cecilie nénihez nehány napra. Legyen vidám, jókedvű, mulasson gond
nélkül és élvezze az ottani társaság örömeit.
Nem fog elidegenedni a leánytól, a kinek bátorsága volt a végső veszély
elől ily szörnyű zajt ütő kalandokba bocsátkozni? A legközelebbi hír
rólam nem hamar, de a legbiztosabb helyről fog érkezni. Örökre híve
_Lenke_.»
A fiatal ember egymásután háromszor-négyszer átolvasá e sorokat. Még a
betűk alakjából is valamely elrejtett titkot akart kimagyarázni.
Egy félénk gyermek el fogja szülői házát titkon hagyni! És ő, a férfi,
tétlenül vesztegeljen!
Van még napjainkban leányi szív, mely ily áldozatra kész legyen?
– Engem mulatni küld. Szükségesnek tartja, hogy a világ szeme előtt
éljek. Tehát tudja, hogy a segédkéz nyujtásában a gyanu legelső sorban
is rám háramlik. Él az isten! az én kis Lenkém a legvilágosabb alibit
akarja számomra megszerezni.
És ha csakugyan azt hinné is a világ, hogy a réthfalvi menyasszonyt
Gábor gróf szöktette meg: mi következik belőle? Mert ez a Nagygáthy
olyan fajta gróf, hogy feléje sem tekintene Gelenczének. Amolyan okos
vőlegény, a ki az előle megszökött menyasszonyt nem fogja üldözőbe
venni. Szépen ott hagyja, a hova ment. Az anyja előtt pedig vállát
vonogatva, udvariasan bocsánatot kér, beszél holmi sajnos
félreértésekről s aztán odébb állít egy házzal.
Sőt ismerve a társadalmat, a művelt körök fogalmait, senkinek eszébe sem
juthat az eltünt kisasszonyt épen a vetélytársnak házában keresni.
Az már megtörtént, hogy a leányka a rá erőszakolt vőlegény elől
megszökött. Rendesen jelen volt a megszöktető is. De hogy a magas, vagy
csak a művelt középrendből származó leány egy fiatal, nőtlen ember
oltalma alá kerüljön és ott maradjon, míg szülőinek beleegyezését
megnyerheti vagy nagykorúságát eléri: ilyet még senki sem hallott: mert
ez erkölcsi és társadalmi lehetetlenség. És a ki mégis megtenné, nem
érdemes arra, hogy beszéljünk róla, vagy épen megírjuk szomorú
történetét.
Tehát úgy tekintsük e megszökést, mint bevégzett tényt, mely ellen nincs
gyógyszer, nincs felebbezés?
Valóban a világ nagyon hajlandó lesz így itélni. A megszökött leánynak
jó hírét csak az adhatja vissza, a kiért megszökött. Más bármely helyről
érkezett amnesztia érvénytelen.
Lenke kisasszonynak ezt tudnia kellett. Tudja minden leány, ha nem is
tanítják arra. Ám de azt is tudta, kiben bízhatik föltétlenül!
Igen! de az édes anyja? Oh, az anyai szívvel nem lehet megalkudni. Az
megkeményedhetik, elvakultságában önző, kegyetlen, igazságtalan is
lehet, de meg nem hal soha. Az anya a rettentő hír hallatára fölébredve,
legelőször is veszedelmekre fog gondolni. A Bodrog folyó nincs messze,
aztán rablók és gyilkosok is vannak a világon. Tehát nyomokat és
vérfoltokat fog keresni mindenütt.
De ne verjük félre a harangot, míg semmi sem történt. A réthfalvi
kastélyban nagyban és aggodalom nélkül folynak a készületek a
lakodalomra. A leányka megnyugodtnak látszik, tehát elfogadta már édes
anyjának bölcs tanácsait.
Eddigelé csak egy kis leány leveléből olvastuk, hogy végzetes lépés fog
bekövetkezni és az egész világon csak egy ember van, a ki ezen igéretnek
teljesedését reszkető szívvel várja.
– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –
A déli órák multával Gábor gróf híven követve imádott úrnője titkos
utasítását befogatott és áthajtatott Cseklész grófné kastélyába.
A grófnénak mindent megfigyelő rendőrsége volt otthon. Mikor jelentést
vett, hogy Szabolcsy gróf a kastélyba érkezett, már azt is megtudta,
hogy vendégének kocsiján egy utazó bőröndöt is láttak.
Rögtön parancsot adott, hogy szobát nyissanak az első emeleten. Maga
lement a földszinti elfogadó terembe és szokott hangzatos modorával
üdvözlé az érkezőt.
You have read 1 text from Hungarian literature.
Next - Egy mérnök regénye - 16
  • Parts
  • Egy mérnök regénye - 01
    Total number of words is 3959
    Total number of unique words is 2022
    31.8 of words are in the 2000 most common words
    45.1 of words are in the 5000 most common words
    52.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy mérnök regénye - 02
    Total number of words is 4046
    Total number of unique words is 1988
    34.4 of words are in the 2000 most common words
    46.4 of words are in the 5000 most common words
    53.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy mérnök regénye - 03
    Total number of words is 4005
    Total number of unique words is 2008
    33.1 of words are in the 2000 most common words
    46.5 of words are in the 5000 most common words
    53.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy mérnök regénye - 04
    Total number of words is 4006
    Total number of unique words is 1987
    33.9 of words are in the 2000 most common words
    46.3 of words are in the 5000 most common words
    53.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy mérnök regénye - 05
    Total number of words is 3949
    Total number of unique words is 1954
    33.3 of words are in the 2000 most common words
    46.1 of words are in the 5000 most common words
    52.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy mérnök regénye - 06
    Total number of words is 3970
    Total number of unique words is 2053
    33.7 of words are in the 2000 most common words
    47.8 of words are in the 5000 most common words
    54.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy mérnök regénye - 07
    Total number of words is 4013
    Total number of unique words is 2090
    32.3 of words are in the 2000 most common words
    45.0 of words are in the 5000 most common words
    51.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy mérnök regénye - 08
    Total number of words is 3907
    Total number of unique words is 2088
    31.2 of words are in the 2000 most common words
    43.4 of words are in the 5000 most common words
    51.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy mérnök regénye - 09
    Total number of words is 3953
    Total number of unique words is 1968
    32.8 of words are in the 2000 most common words
    45.4 of words are in the 5000 most common words
    52.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy mérnök regénye - 10
    Total number of words is 3952
    Total number of unique words is 1932
    32.6 of words are in the 2000 most common words
    45.3 of words are in the 5000 most common words
    52.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy mérnök regénye - 11
    Total number of words is 3960
    Total number of unique words is 2111
    31.7 of words are in the 2000 most common words
    44.4 of words are in the 5000 most common words
    52.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy mérnök regénye - 12
    Total number of words is 3933
    Total number of unique words is 2037
    34.0 of words are in the 2000 most common words
    46.5 of words are in the 5000 most common words
    52.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy mérnök regénye - 13
    Total number of words is 3982
    Total number of unique words is 2066
    32.8 of words are in the 2000 most common words
    45.3 of words are in the 5000 most common words
    52.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy mérnök regénye - 14
    Total number of words is 3932
    Total number of unique words is 2022
    33.1 of words are in the 2000 most common words
    45.8 of words are in the 5000 most common words
    52.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy mérnök regénye - 15
    Total number of words is 4102
    Total number of unique words is 1977
    33.4 of words are in the 2000 most common words
    48.3 of words are in the 5000 most common words
    55.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy mérnök regénye - 16
    Total number of words is 3941
    Total number of unique words is 2029
    32.4 of words are in the 2000 most common words
    45.3 of words are in the 5000 most common words
    52.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy mérnök regénye - 17
    Total number of words is 4024
    Total number of unique words is 2039
    32.7 of words are in the 2000 most common words
    46.4 of words are in the 5000 most common words
    54.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy mérnök regénye - 18
    Total number of words is 3984
    Total number of unique words is 2001
    32.6 of words are in the 2000 most common words
    45.1 of words are in the 5000 most common words
    52.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy mérnök regénye - 19
    Total number of words is 3990
    Total number of unique words is 1972
    32.9 of words are in the 2000 most common words
    46.3 of words are in the 5000 most common words
    52.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy mérnök regénye - 20
    Total number of words is 4028
    Total number of unique words is 1951
    35.1 of words are in the 2000 most common words
    47.1 of words are in the 5000 most common words
    54.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy mérnök regénye - 21
    Total number of words is 4010
    Total number of unique words is 2013
    33.0 of words are in the 2000 most common words
    46.5 of words are in the 5000 most common words
    53.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy mérnök regénye - 22
    Total number of words is 1511
    Total number of unique words is 877
    39.7 of words are in the 2000 most common words
    51.8 of words are in the 5000 most common words
    59.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.