Egy haditudósító emlékei : 1914 november - 1915 november - 23

Total number of words is 4238
Total number of unique words is 1855
30.3 of words are in the 2000 most common words
42.3 of words are in the 5000 most common words
48.9 of words are in the 8000 most common words
Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
Jófajta, Matild, Néma, Csóka, Lelkiismeret, Csipke, Exelencz,
Smólentóni, Gipsz, Hurka, Csalóka, Égtáj, Háziúr, Bogár, Mákvirág,
Csillag, Édes, Koldusbíró, Kutyaszőr, sőt egynek ez a neve: «Élcz.»
Aztán elbúcsúznak, lóra ülnek és eltrappolnak. Rengeteg minden van a
harcztéren egy ilyen huszárlovon. «Feleség» alig látszik ki a sok holmi
közül, a minek tetejébe most még őrmester úr Galambos is felül reá. Ő
nyargal elől, utána a többi.
Mennek, mennek a sáros úton, aztán felkaptatnak egy zöld domboldalra, de
ott már szorosan egymás közelében nyargalnak, egy csomóban. A hogy így
megy föl a kék-piros csomó a dombra, már nem egyes emberek ezek többé,
hanem egy kis harczi egység: «huszárjárőr» a nevük; így együtt ennek a
nagy hadseregnek egyetlen ökölcsapásává, kardvágásává vagy
szempillantásává olvadnak, így már egyek és oszthatatlanok és ebben a
vitéz egységben már megint együtt van minden, a mit az imént
szétbonczoltunk: a Galambos hőstette és Sorrento-kávéháza, Pap Albert
tehenei, Győrfi báránykái, az operai állóhely és a nagylétai «öt
család», a Newyork-kávéház, a kozákvér az arczon, a megmentett kapitány,
a Technologiai Iparmúzeum és a sarkantyú, a minél fogva kihúzzák az
őrmestert a bokorból, – a nagybajomi juhász és a pesti kis
magánhivatalnok élete itt egyetlenegy ösvényen megy már tizenharmadik
hónapja, dicsőségére a drága magyar földnek, a mely ilyen férfiaktól
virágos és talán annak a gonosz ifjú Budapestnek is, a mely íme, milyen
szépen tanúl az édesanyjától.


ÁTTÖRÉS…

Horozanka, augusztus.
Ma reggel áttörték a mieink a Zlota-Lipánál az orosz frontot. A
tudósítást erről úgy küldöm el, a hogy a naplómba beírtam este, mikor
fáradtan és összetörve hazaérkeztem a parancsnokságra. Nem hiszem, hogy
itt értelme volna egyéb erőlködésnek. Az ilyet nem is szabad utólag
kicsinosítani. Mindent beleírtam, a mit fatörzsek mögül lesve, az erdő
szélén bujkálva és végül a rajvonal mögött levő telefonos-fedezékből
látni lehetett. Az egész a győzelmes nagy akcziónak igen kis darabkája
volt. A világtörténelemben nem lesz benne. De ennek az ezrednek, a mely
mögött álltam s a melyben székelyek, erdélyi szászok és románok
harczolnak, egyik legszebb napja volt.
*
Reggel ötkor kellene indulnunk, de a köd oly sűrű, hogy száz lépésnyire
se látni. A nap olyan az égen, mint máskor a hold, délelőtt. Hosszas és
türelmetlen várakozás. A front felől egyetlen lövést sem hallani.
Félhétkor végre gőzök szállnak föl a völgyből, fákat, házakat kezdek
látni és a nap mintha sárgán olvadozni és melegedni kezdene. Az
automobil elindul. A hadtestparancsnok visz ki magával, útközben
megállunk, az irodánál felszáll a hadtest vezérkari főnöke. Künn a
lövészárkokban a bakák e pillanatban már tudják, hogy több mint egy
hónapi pihenő után ma támadás lesz, át fogunk menni a sokat emlegetett
Zlota-Lipán. Itt marad minden: gunyhó, kert, fedezék, épület, egy egész
város rögtönzött berendezése marad itt az erdőkben… Megyünk, el. A
soffőrnek meg se mondták, hova hajtson. Mint a szél, vágtat ki a front
felé.
Egy falun át. Vagy harmincz szekér áll hosszú sorban, tele szalmával. A
kocsisok karján vörös kereszt. Egy kis orvos mosolyog, szalutál:
– Minden készen!
A hosszú falu másik végén a törzsorvos, a divizió egészségügyi főnöke.
Újabb szekerek friss szalmával. A támadás csak órák múlva lesz. Ez már
mind a leendő sebesülteknek szól. E pillanatban még mind ép és
egészséges, a ki ezekben a szekerekben fog feküdni. A viskókon
vöröskeresztes zászlók. Újabb orvosok. Szaladgálnak, intézkednek, egy
nagy asztalon egy udvarban kötszereket bontogatnak. A bakák – ennél
keserűbbet ma egész nap nem hallottam – ebben az órában írják a legtöbb
levelezőlapot, az árokban, a térdükön. Mindenük össze van már pakolva.
«Tudatom, hogy hála istennek, jó egészségben vagyok.»
Egy lovas őrmester, galoppban, végig a falun. Karján vörös kereszt.
Aztán üres szántóföldek, reggeli nyugalom. Egyetlen szál telefondrót
kisér bennünket. A köd felszállt. A front felől csönd.
*
Erdő. A szélén lovasság, egy szakasz ulánus. Az autó megáll. Vezérkari
tisztek. Az ulánushadnagy, elegáns, nagyon fiatal fiú, jelentést tesz.
Innen kocsin megyünk be az erdőbe, előttünk trappolnak az ulánusok, a
parancsőrtisztekkel. Senki egy szót sem beszél a támadásról. Sűrű erdő,
az ágak az arczunkba csapódnak. Közvetlen közelben egy-két ágyúlövés.
Telefonállomás. Telefonos-katonák, a karszalagjukon T betű, a vállukon
karabély. Most mindenütt a fákon húzódó sárga drót mellett megyünk. A
lovasok az erdőben maradnak. Négyen megyünk tovább. Hofmann altábornagy
külön, egyedül megy előre. Az erdőben egy hegyi üteg áll, nagyon
kellemetlen, csattanó hangja van, közvetlen a hátunk mögött lő, egészen
félelmesen hangzik. A vezérkari főnököt, gróf Lamezan ezredest nem
látom, csak éles, parancsoló hangját hallom:
– A telefonosok az erdő szélén tovább! A többiek utánam!
Kinézek a fatörzsek mögül: szelid, napfényes dombvidék. Mi a dombvonal
tetején vagyunk, előttünk folyik a völgyben a Zlota-Lipa, a túlsó
partján megint magas dombvonal, azt tartják megszállva az oroszok.
Külön-külön, egyenként megyünk.
Futóárokba le. Az árok lefelé kanyarog, a folyó felé. Sokáig megyünk. A
végében a telefonos fedezék. Közvetlenül előtte a rajvonal; gyalogságunk
második állása. A fedezékünk fatörzsekkel van befödve a shrapnellek
ellen. A fatörzsek alatt keskeny nyílás, a melyen át kilátni. Szemben
velünk a pont, a hol az áttörés lesz. Alattunk az ezred a lövészárokban.
Az ezred alatt a folyócska, ezt bokrok takarják el. Süt a nap, csak
nagyon finom pára fekszik a völgyben. Félóra múlva ez is kitisztul. A
folyón túl: oroszok. Az áttörési pont egy meglehetős magas domb, a
felénk látszó oldala kopasz, de a teteje és a két oldala erdő. Mint egy
hanyatfekvő arcz, a melynek császárszakálla és sűrű haja van. Jobbról
erdő, balról erdő, a dombtetőn erdő. A lejtő síma szántóföld. Egy
darabját tegnap szántották fel. Sárga, barna, zöld táblák egymás
mellett. A hol a császárszakállas arcznak a szája kell hogy legyen, ott
a parton az első orosz lövészárok. Az orra magasságában a második; sűrű
drótakadály van előtte. A szemek vonalának magasságában, zegzugosan, a
harmadik. A zöldesbarna alapon ezek erős fehér vonalak. Aztán fenn a
homlok: egy csík zöld legelő, e fölött hirtelen kezdődő sűrű erdő: a
haj.
A hegyi üteg, a mely mellettünk, mögöttünk durrog, «belövi magát». Mind
a három orosz vonalat próbálgatja. Beletalál pontosan a felső kettőbe.
Az alsót a bokrok miatt nem látom. Nyakig állunk a földben, az orrom
előtt nagy fehér és sárga virágok, sok fű, darazsak, legyek. A fűszálak
közt látom az orosz árkokat ezen a túlsó dombon. Egy nagy sárga virág az
egész idő alatt ott hajladozik. A látcsőben is ezt a virágot látom
mindig először. Egészen tisztán hallani a repülőgép zúgását, a mely
fölöttünk kering. A hegyi üteg még egyet-kettőt lő, látni a
shrapnelljeit a második és harmadik orosz árok fölött villanva
szétrobbanni, aztán csönd. Augusztusi reggeli csönd, napsütés, bogarak,
madarak. A telefon néha búg mellettem. Jelentéseket írnak, diktálnak. Öt
percz múlva kezdődik a tüzérségi «előkészítés». Az órámat a fűbe teszem
magam elé. Nemcsak én vagyok izgatott, a vezérkari tisztek mellettem
mind komolyak és egy szót sem szólnak. Az egyik már egy félórája le nem
tette a látcsövet. De egy szót se szólt. Még négy percz. Három percz.
Két percz. Egy percz. Halotti csönd. Végigkisérem a másodperczmutatót az
utolsó perczen. Akkor zsebre az órát. És – figyelni.
A bakák most levelezőlapokat írnak. «Tudatom… a legjobb egészségben
vagyok.»
*
Összeigazított órák szerint ugyanegy pillanatban kezdi rá a tüzérség.
Minden üteg szól és mind erre az egy domboldalra tüzel. A mit hetek óta
óvatosan kipróbáltak, most elárulják. Eleinte számolom a lövéseket.
Ötven lövés. Százhetven lövés. Úgy háromszáz körül nem olvasom tovább.
Mind erre az egy dombra. A császárszakáll-erdő két szélére, a három
lövészárokra, a melyek közül csak a felső kettőt látom. Oroszt még
messzelátóval sem látni. Lebújtak az árkaik fenekére. Rettenetes az
ágyúzás. Balról csatlakozik hozzánk egy német divizió. Ezeknek van négy
olyan ágyújok, hogy az egész vidék megremeg, a mikor elsütik. Az óbudai
hajógyár jut eszembe, a hol a kazánkovácsok az éjjeli csöndben is
dolgoznak. Mintha körülöttem mindenütt óriási kazánokat kovácsolnának.
Mögöttünk, mellettünk, minden domb dörög. Figyelve nézek, ok nélkül
számolok: ötven, hatvan fehér shrapnellfelhő. Aztán a második és
harmadik orosz árok közt lövik a drótakadályt gránátokkal. Fekete és
barna szökőkútak szakadnak fel a földből. Van pillanat, a mikor
egyszerre, hirtelen huszonhét felhőt olvasok meg odaát: huszonnégy
kisebb és hat óriási. A domboldal füstöl és porzik, mintha belül égne és
egy láthatatlan kéz bottal verné. Fölötte hófehér és vérpiros füstgolyók
állanak meg a levegőben: a shrapnellek.
Egyszerre minden elhallgat.
Megint halotti csönd. Kakasok kukorékolnak valahol. Két darázs
veszekszik előttem a sárga virágok közt. A füstök eloszlanak a
domboldalon. Kínzó, hosszas csönd. Megint kakasok, igen messze. A
legyeket is hallani.
A telefon:
– Tizenöt percz szünet, míg az ágyúcsövek kihülnek.
A vezérkari főnök erős, komoly profilját látom a fűszálak közt:
távcsővel néz az orosz állásokra. A hadtestparancsnok lép be a fedezékbe
és mondja:
– Az első résznek vége. Tizenöt percz szünet. Aztán jön a második rész.
Nézek a messzelátón. Oroszt nem látni. A telefon jelenti, hogy a legalsó
árok tele van oroszszal, ez meg van állapítva. Az orosz tüzérség
mindeddig egyet sem lőtt.
Csönd.
Gyönyörűen süt a nap, a fedezékben suttogva beszél két-három vezérkari
tiszt, hogy a telefont ne zavarja. A bogarakat hallom és látom az orrom
előtt, a fűben. A szalmával telirakott szekerek jutnak eszembe, hátul, a
faluban. Most tíz óra. Még él és egészséges mindenki. A gyalogság a
lövészárkaiban vár. Fehér vászonba pólyált vékony deszkácskákat láttam
tegnap garmadával a faluban: az orvosok a láblövésekre készültek elő.
Az oroszok nem lőnek. Napsugaras, hullámos-dombos vidéket látok,
kábultan egy kicsit. Abszolut szép nyári reggel. Várunk. Most hűlnek az
ágyúcsövek. A fehér árok-vonalakon oroszt keresnek a messzelátók:
– Ön se lát egyet se?
– Nem én.
– És ön?
– Én se.
Telefon: az előre elkészített hídak közül néhányat átdobtak a
Zlota-Lipán. A többit most rakják. Patrouilleok már odaát vannak. A
legalsó orosz árok előtt hasalnak.
Ezeket a bokrok miatt nem látom.
*
Negyedóráig semmi. Aztán kezdődik az ágyúzás második strófája. A környék
minden ágyúja megint arra az egy domboldalra. Füst: fehér és piros
felhők a levegőben, az erdőnél a föld barna bokrétákban szakad fel a fák
magasságáig. Ezek a mi nehéz gránátjaink. Most a második árok mellett
lövik a szántóföldet, távcsővel jól látni, a hogy az orosz drótakadályok
közt vágják az utat. A telefon most már minden perczben szól. Jelentések
jönnek a jobb- és balszomszédtól, hogy ők mennyire vannak. Majd megint
tizenöt percz szünet, az ágyúcsövek nagyon melegek. A négy német
nehézágyú iszonyúan dörög a balszomszédban. Mintha ez az egész tájék
vasbádogból volna és a németek az egészre egyszerre ütnének rá akkora
pörölylyel, mint egy ház.
A harmadik és utolsó ágyústrófa a legrövidebb, de a legerősebb. Most van
percz, hogy nyolczvannyolcz lövést számolnak meg. A legtöbbet a legalsó
orosz árok kapja, a mit innen nem látni. Csak a füstök mennek fel sűrűn
és tarkán: piros, fehér, barna, fekete, sárga gombolyagok. És a mészföld
szürke pora. Az egész domboldal füstöl, gőzölög, porzik.
Telefon: tizenegy óra tizenöt perczkor kezdődik a gyalogsági roham.
*
Már szédül az ember az ágyútól. Ezt az utolsó strófát veszettül
csinálják. A német úgy kovácsol balról, mintha őrült volna. A fejünk
fölött ugatva repülnek a hegyi üteg lövedékei. Most már tudom, mit
hívnak a katonák «pokolkonczertnek».
Tizenegy óra tizennégy percz. Az órát kiteszem az arczom elé, a fűbe.
Tizenegy óra tizenöt percz. Utolsót ugat a hegyi üteg. Most minden
csöndes. A füst lassan oszlik az orosz dombon. Körülöttem mindenki a
távcsövét veszi, egy szó sem hallatszik. A telefon is hallgat. Fönn az
égen igen halkan zümmög a repülőgép.
Ezek a csöndek nagyon jellemzik a modern ütközetet, a mely néha
perczekre néma és láthatatlan. Hogy fogalmat adjak erről a csöndről, a
mi ebben a perczben van: mint mikor nyári délben hanyatt fekszel a fűben
és félálomban a kék eget nézed. Minden bogár elmondja a magánügyeit a
fedezék előtt. Egy kis szellő megy át a levelek közt, azt is hallom.
Nagyon messziről folyton szólnak a kakasok: nem a friss hajnali
kukorékolás, hanem a hogy dél felé szokott, unottan, meggyőződés nélkül.
Madarak csipegnek, nem is látom őket. A fűszálon föl-le kínlódik egy
darázs. Nagyon messze ellátni, nyolcz-tíz erdős-mezős dombra, egy távoli
falura, mind hallgat. Sehol, soha életemben ilyen csöndet. Most indul az
orosz kifelé Galicziából.
Halk zúgás alulról, a folyó felől.
Telefon:
– Kijöttek a lövészárokból és átrohantak a hídakon.
Most kezd hallatszani valami gonosz, száraz kopogás. Az első orosz árok
puskái szólnak. Aztán szemtelenűl, az egész világot egyszerre hanggal
töltve be: az orosz géppuska, mint valami komisz, mérges fecsegés, a mi
nem hagy mást szóhoz jutni. Előbb egy, aztán kettő és több. Kopogó
zúgássá olvadnak. Mint egy vízesés, a mi nagyon közelről zúg. Alúlról
emberi hangok.
A következő pillanatban az orosz domb kopasz lejtőjén, a hol a két fehér
orosz árok vonul keresztbe, egyszerre vízszintes sorban kétezer kis
emberfej, kétezer hátizsák, kétezer kis csukaszürke test, nyílegyenes
vonalban, mint egy fésű, a mely lassan fölfelé fésüli a fűvet a dombon:
az erdélyi ezred első rajvonala megy fölfelé…
A telefon jelenti, hogy a legalsó árkot, a melyet nem látok,
elfoglalták, most mennek tovább, föl a másik kettő ellen. Az orosz
foglyok már jönnek át a hídon.
A legelső sor nem elég ritka, egyes helyeken csomósodik. De megállás
nélkül megy az emberpontokból kirakott fekete vonal a fehér orosz árok
felé. A nyakamon az ér úgy ver, hogy a kezemmel szorítom le. A
szomszédaim némán forrnak össze a távcsöveikkel. Nem merek senkinek
szólni, hogy laikus eszem szerint túlsűrű a sor. Ha ezekbe a géppuska
beledolgozik…
Még végig se gondolom, a sor mögött alakok kezdenek szaladni. Csillogó
kardjukról látni, hogy tisztek, a kik ritkítják a sort. A csomók
feloldódnak, most jó, ritkás, de változatlanúl sor-egyenes rajvonal megy
fölfelé. A második orosz árok is elkezd kopogni. Géppuska. Aztán sok-sok
puskalövés. Szinte hallani a vezényszót, úgy fekszik egyszerre hasra az
egész sor. A tarlón hosszúkás, kékes testecskék fekszenek egymás
mellett, a hátukon világos pont: a szürke hátizsák. A mögöttük levő
tarlót nézem, a mit elhagytak. Két sebesült fekszik egy sárga táblán. Az
egyik mozog, mintha fel akarna kelni.
Alulról megy fölfelé a második sor. Aztán egy harmadik. Mint az
irkapapir, úgy van megvonalozva a három sorral a napfényes, sima domb.
Az első sor fölkel, megy tovább, aztán összekuporodik, az álló alakok
megkisebbednek, a mint lövésre készen tartott puskával kuporogva mennek
az árok felé. Kicsit megzavarodik a sor: látni, hogy keresik a
drótakadályok közt az utakat, a miket az ágyúink szaggattak. Baloldalt
szalad fel a legtöbb. Ezeket futni látom az orosz árkok mögött, nagyon
gyorsan. Az oroszok benn szaladnak az árkokban, jobbfelé. Négyen-öten
beugranak az árokba a mieink közül. Egy csoport az orosz földhányáson
szalad. Világosan látni, a mint a menekülő oroszokat üldözik. Aztán mind
megáll egyszerre. Utóbb hallom, ebben az árokban az oroszokat részben
összelőtték az ágyúink, a ki életben maradt, az szaladni próbált, de
elfogták.
Alul a negyedik sor indul fölfelé a dombra.
*
A legfelső sor most megint egyenesre igazodik és megy tovább, föl, a
harmadik és utolsó árokhoz. Onnan már nem hallatszik ide semmi. Megint
halálos csönd van a vidéken. Ebbe a csöndbe most egyszerre,
háromnegyedórai szünet után a hátunk mögött hármat ugat a hegyi üteg.
Odaát a dombon, a mieink orra előtt három gránát vág be az utolsó orosz
árokba. Most hirtelen megérzem, hogy ez a sok hallgató ágyú mind figyel,
az a sok ezer katona, a ki itt az egész fronton láthatatlanúl, a bokrok,
fák közt, a föld lyukaiban vár, mind ezt a fölfelé haladó sort nézi a
nagy csöndben, mint én. Ezer meg ezer elbújt szem kiséri őket. És a
hegyi üteg gondolt egyet, egy utolsó segítséget küld nekik, a fejük
fölött az orruk elé lő, az orosz árokba. Nekem, a ki innen nézem őket,
oly jól esett ez a három lövés, hogy majdnem elkiáltottam magam. És jól
látni, hogy ők is megörültek neki, egyszerre gyorsabb a szaladásuk az
orosz árok felé. Még egy utolsó barátság a hű hegyi ütegtől: még három
gránát, pont be az orosz árokba. Aztán megjelenik a mieink fölött az
első két orosz shrapnell-felhő. A hol levág a két orosz shrapnell,
pillanatnyi szétrebbenés. Három-négy sötét pont marad a földön, a többi
szalad fel, tovább, előre. Ez a folytonos, hű, néma előremenése a
sornak, ez a legnagyszerűbb, ez szorongatja a szívet és megfogja a
torkát az embernek. Ez a meg nem állás, föl, egyre, folyton, a halálos
fegyverek felé, a shrapnellek alatt. Ez a végtelen hűség és becsület a
halál arcza előtt, a hogy a mozgásban kifejeződik, ez a folytonos
haladás a legnagyobb baj felé… kell hogy eláradjon az ember szemén a
könny.
Világosan érzem magam körül a velem együtt néző, aggódó, égő szemek
ezreit. Mind ugyanoda néz innen a lyukakból. És mint a gyerek, folyton a
hű, ügyes kis hegyi ütegre gondolok, a mely aggódva figyelte őket és még
az utolsó perczben merészen átlőtt a fejük fölött hatszor. Ő legalább
tudott nekik valamit adni.
Az ötödik sor indul meg lenn, most olyan a domboldal, mint az ötvonalas
kottapapir. De aztán ez az ötödik sor jobbra fordul és oldalt vág be a
fiatal erdőbe.
Legfelül, az első sor előtt öt pont megy. Patrouille. Ezek érnek először
az orosz árokhoz. Valami jelt adhattak, mert egyszerre az egész sor
rohanni kezd a fehér árok felé, eléri, ellepi a hosszú fehér sávot.
Ebből is szaladt már az orosz, a futóárkokon át, fel az erdőbe.
Lejebb, a domboldalon, mint egyes kották a sorok közt,
sebesült-szállítók visznek lefelé hordágyakat. Előbb egy, aztán kettő,
négy, öt mászik visszafelé különböző irányokból. Egy rövid egyenes vonal
keresztbe vágja az öt vízszintes sort: municzió megy fel. A legfelső
orosz árokban nyüzsögnek a mieink. Kutatják, szaladgálnak a mellvédjén,
átugrálnak rajta, majd belebújnak, néhány perczre, pihenni.
Telefon: az első két árokban elfogott oroszok azt vallják, hogy a
harmadik árok gyöngén volt megrakva, az oroszok zöme hátrahúzódott az
erdőben épült állásokba.
Balra nézek: a németek is áttörtek a szomszédban, most egy országút
fasorában masiroznak fel a szomszéd dombra. Az oroszok shrapnellel lövik
a fasort.
A mieink patrouille-ja felér a dombtetőre, az erdőhöz. Eltünik a fák
közt. Öt kis pont, be a sűrű erdőbe, a hol az orosz tartalék vár… Az
erdőből azonnal lövöldözés hallatszik. Egy pillanat alatt kiugrál a
fehér árokból az ott pihenő rajvonal és szaladva megy fel az erdő felé.
Már be is szívja őket a sötét erdő. Megint ez a hasonlat üldöz: mint egy
hosszú fésű fogai, tünnek el a sűrű lomb-haj közt. A négy párhúzamos sor
húzódik fel utánuk. Az erdőből két durva hang: két sortűz. Az oroszok.
Aztán felharsanó, rettenetes összevissza lövöldözés. Az első sor
megtámadta az erdei orosz állásokat. Ismét a tipikus orosz kettős
sortűz. Vad puskalárma. A második sor már ebbe a lövöldözésbe megy be az
erdőbe. Erősödik a puskatűz. Az erdő a harmadik és negyedik sort is
elnyeli. A puska most vagy egy óráig szól az erdőben. A domboldal üres.
Csak kisebb őrjáratok mászkálnak az üres árkok mellett. Municzió húzódik
fölfelé. Megint három-négy hordágy a tarlón keresztbe. Egy helyen többen
hajolnak le egy fekete ponthoz, aztán elmennek tőle. Megint mások
hajolnak le hozzá. Mindenki otthagyja. Ezt, úgylátszik, nem sürgős már
elvinni szegényt.
Az erdőből, hol halkabban, hol erősebben, puskázás, sortűz, gépfegyver.
Órákig. A völgyben minden csöndes. Az erdőből hordágyak jönnek.
Telefon: a Zlota-Lipán már az állandó hídakat építik.
Újabb telefon: az erdőben erős harcz után végre hátrálni kezd az orosz.
A puskák egyre messzebbről szólnak. Jobbra tőlünk orosz ellentámadás
van, ott hirtelen megint nagy ágyúzás kezdődik, de nem tart sokáig.
*
Mint egy nagy szőnyeget, elhúzták előlem a csatateret. Most az erdőn,
dombon túl húzódik kelet felé. A napsütött domboldalt nézem: ennyi
földet szerzett vissza néhány óra alatt ez az ezred. És azt a sűrű
erdőt, fenn. Van vagy négy kilométer. Ez már nem orosz föld többé.
Reggel még az volt.
Balkéz felől még egy-két bágyadt, halványkék orosz shrapnellfelhő.
Megyek vissza, a falu felé. Az erdőben a telefonosok sietve gombolyítják
le a telefont. A vezérkar a lovait várja, hogy az előnyomuló divizió
után nyargaljon. A lejtőn, a Zlota-Lipa felé két alak áll a lövészárkok
mögött. Távcsővel nézik a jobbszárnyat: Hofmann altábornagy és vezérkari
főnöke, gróf Lamezan ezredes. Az ezredes – nem is olyan nagyon régen –
még két éve ilyen időtájt a franczia köztársaság elnökénél ebédelt, az
Elyséeben, díszruhában, ő volt az osztrák-magyar katonai attasé. Most
csupa agyag a ruhája és a zsebéből reggelizik. Párisból a Kárpátokba
ment egyenesen. Egy év óta dolgozik éjjel-nappal a hegyek közt. A hogy
itt áll magas, sudár alakja a krumpliföldön, el tudnám nézni még sokáig.
Hallom messziről, a mint a telefonosokat megszólítja:
– Milyen drótot szednek le?
– A hegyiüteg telefonját. Az üteg megy előre.
Elkezdek bolyongani az erdőben, hogy végre lássam ezt az okos, ügyes, hű
kis hegyiüteget, de már nem találom. A folyón túl, a túlsó dombok
valamelyikén kapaszkodik fölfelé…
Az erdei úton lassan jönnek visszafelé a szalmás szekerek a
sebesültekkel. Le van csukva a szemük. A levelezőlapjaikat már elvitte a
tábori posta.

Horozanka, augusztus.
Hotmann altábornagy, a hadtestparancsnok, este jön haza, fáradtan,
porosan, a kertben találkozom vele, egész nap künn volt az
előre-masirozó csapatok közt, az egész frontját végig-ellenőrizte, hogy
rendben megy-e a csapatok «Vormarsch»-a a hátráló ellenség után. Később
valaki, a ki vele volt, azt beszéli, hogy az altábornagy legelsőnek ment
be Podhajce városába, egy órával előbb érkezett oda, mint a legeslegelől
masirozó előörsök. Az orosz még csak épp, hogy kiment Podhajcéból, a
zsidók rémülten állitották meg a tábornok kocsiját, hogy valahogy bele
ne szaladjon az orosz utóvédekbe. A tábornok egyébként is híres arról,
hogy nagyon exponálja magát, itt az alkalom, hogy erről a kérdésről
néhány szót váltsak vele. A czivil köztudat úgyis abban a hitben él,
hogy a generálisok hátúl ülnek, lőtávolon kívül. Azt mondja, hogy
meggyőződése szerint a tábornoknak – bár erre a katonai tudomány
szempontjából semmi szükség nincs – mindig exponálnia kell magát, a
mikor a katonái előremennek, mert tapasztalata az, hogy ez minden
tekintetben felemeli a sereg morálját: mind személyes bátorság, mind
gyorsabb masirozás dolgában. Azt mondja: a tábornoknak igenis szabad az
életét koczkáztatnia ezekért az előnyökért, az a szegény, fáradt,
ütközetbe induló katona hadd lássa a tábornokát elől menni, a népnek
úgyis az marad kiirthatatlan fogalma a vezérségről, hogy a vezér megy
elől, a csapat megy utána. És ha ők ezt így képzelik, akkor így is kell
ennek lennie. Holnap reggel megint négy órakor kel, automobilon utoléri
őket és megint elébük megy.

Horozanka, augusztus.
Magyar pionirok.
Néhány nappal az orosz Zlota-Lipa front áttörése előtt egy este valaki
titokzatosan mondta a fülembe:
– Sólyom-Fekete jön le az erdőből.
A nevet már hallottam. Sólyom-Fekete Gellért kapitány, a mi pionirjaink
parancsnoka. Nem értettem, mi van azon olyan titokzatos, hogy lejön az
erdőből. Azt tudtam, hogy Jeziorko fölött a hegyen az erdőben sátrakban
laktak a pionirok, pihentek, azaz spanyol bakokat csináltak szöges
drótból és fából és éjjel kirakták a lövészárok elé. Ez náluk pihenőnek
számít. Jártam arra egyszer, de délelőtt volt, nem mentem el hozzájuk,
mert a pionirok a háború éjjeli munkásai, délben kelnek fel.
– Ma arra jártam, – mondja a hírhozó – már rakodnak fel a szekerekre,
itt masiroznak át holnap délben.
Megvallom, a bakák is tudták, mit jelent ez, csak én nem. Azt
jelentette, hogy valahol a víz körül fog történni valami. Hosszú,
hosszú, hetek óta állunk itt a Zlota-Lipánál, nem történt semmi, de most
Sólyom-Fekete jön le az erdőből, megy a víz felé…
Másnap már többen tudták. Lovasok, a kik elnyargaltak mellette, mesélték
reggel:
– Jön a Sólyom-Fekete. Ebből «erőszakos átkelés» lesz.
Szép az, hogy senki nem tud semmit. Az emberek úgy kombinálnak, mint a
börzén. De most eltalálták.
*
A forró déli órában jöttek be Horozankára a pionirok, dél felől északnak
masirozva, párhuzamosan a folyóval. A főtéren megállott a karaván,
ebédelni. Szekerek, pontonok, deszkák, szerszámok, mintha egy gyár
hurczolkodnék. A puskák gulában. A parancsnokság kertajtaja előtt egy
barnára égett szőke kapitány száll le a lováról, úgy vezeti a lovat a
házig.
Egy főhadnagy áll mellettem, titokzatosan meglök és súgja:
– Der Sólyom-Fekete.
Most már én is érzem, hogy lesz valami. De hogy mi, hol és mikor, azt
nem tudja senki.
Sólyom-Fekete a vizet jelenti. A hidat, a csónakot, a pontont, a
gránátok közt való czölöpverést, a géppuskatűzben való vízbe-gázolást, a
csónakokra rakott átjárót, a bakokra állított gyalogpallót, a
gerendákból ácsolt permanens hídat, – Sólyom-Fekete jelenti ezen a
vidéken mindazt, a mi a pionirok hadi dicsősége. Nemrég van itt a
hadtestnél, de érdekességét és hírét elhozta ide Szerbiából, a hol oly
nagy becsületet szerzett a magyar katonának. Az arcza sötétbarnára
égett, mint a dunai halászoké. A bajúsza lenszőke, napon világosodott,
mint minden vízi-emberé. Azt mondják, a víz oxigénje az erős napfényben
ózonná változik és épp oly vegyi folyamattal festi szőkére a hajat, mint
az oxigénvíznek nevezett hajfestő szer. A halászok, hajósok világos
hajszíne ez. A kapitány tizenhat évet töltött az Aldunán a
pionirmesterséggel, most tizenharmadik hónapja harczol a vízek körül.
Volt alkalma lebarnúlni és megszőkülni. Bihari ember, két kitüntetése is
van, az egyiket még lenn kapta a Kolubaránál.
Oda vezet a katonái közé, ő maga ott hagy.
Így ismerkedem meg a magyar délvidék «öreg vízi-legényei»-vel, mint az
egyik magát nevezi. A főember egy temesmegyei, teljesen magyarrá lett
román fiú: Dancsu Gergely, káplár. Arany vitézségi érme van, odahaza
telefonkezelő, minden kalandban szerepel, a legnehezebb napokon
ragyogóan dolgozott, néha hat lépésnyire az ellenségtől. Semmi baja,
pedig a háborúban tizennyolcz golyót kapott már, ezt a kapitánya is
bizonyítja. Dix őrmester is temesi magyar, odahaza asztalos, egyszer hat
emberrel hozott vissza a Kolubarán harmincz pontondarabot, a melyben
halomra lőtték a szerbek a gyalogságot.
Borzalmas átkelések lehettek ezek. A kapitány később elmondja, hogy a
szerbeknek külön taktikájuk volt a pionirokkal szemben, ezek ellen külön
harczoltak. A folyón harmincz lépésnyire eresztették őket magukhoz, ők a
magas parton vártak a fedezékek mögött. A «kierőszakolt átkelésnél»
muszáj átmenni, ezt a szerb is tudta. Harmincz lépésről géppuskával
lőttek beléjük, sőt megtörtént, hogy erről a távolságról rövidre
állított ágyú fogadta őket a parton. És a ki átjutott, annak még létrán
kellett felmásznia a vízből a magas szerb partokra.
– Más katonának legalább van fedezéke, – mondják a vízi-legények – de
«mink, pionérok», állva dolgozunk. Hidat verni nem lehet lövészárokban.
Azt mondja Böde István:
– A vízen nem lehet hasrafeküdni.
Böde szegedi gyerek, géplakatos. A pionirszázadról meg van előre
határozva, hány ács, hány fémmunkás legyen benne, hányféle egyéb
mesterember. Dávid István makói ács, Feldmann Ádám torontáli vasútas. Ők
You have read 1 text from Hungarian literature.
Next - Egy haditudósító emlékei : 1914 november - 1915 november - 24
  • Parts
  • Egy haditudósító emlékei : 1914 november - 1915 november - 01
    Total number of words is 4078
    Total number of unique words is 1973
    29.4 of words are in the 2000 most common words
    40.8 of words are in the 5000 most common words
    48.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy haditudósító emlékei : 1914 november - 1915 november - 02
    Total number of words is 4168
    Total number of unique words is 1969
    30.7 of words are in the 2000 most common words
    42.2 of words are in the 5000 most common words
    48.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy haditudósító emlékei : 1914 november - 1915 november - 03
    Total number of words is 4203
    Total number of unique words is 1858
    34.0 of words are in the 2000 most common words
    47.3 of words are in the 5000 most common words
    53.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy haditudósító emlékei : 1914 november - 1915 november - 04
    Total number of words is 4154
    Total number of unique words is 2005
    30.6 of words are in the 2000 most common words
    42.8 of words are in the 5000 most common words
    49.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy haditudósító emlékei : 1914 november - 1915 november - 05
    Total number of words is 3973
    Total number of unique words is 2051
    29.7 of words are in the 2000 most common words
    41.8 of words are in the 5000 most common words
    48.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy haditudósító emlékei : 1914 november - 1915 november - 06
    Total number of words is 4106
    Total number of unique words is 1909
    29.9 of words are in the 2000 most common words
    41.3 of words are in the 5000 most common words
    48.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy haditudósító emlékei : 1914 november - 1915 november - 07
    Total number of words is 4219
    Total number of unique words is 1800
    31.5 of words are in the 2000 most common words
    43.0 of words are in the 5000 most common words
    49.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy haditudósító emlékei : 1914 november - 1915 november - 08
    Total number of words is 4063
    Total number of unique words is 1901
    32.3 of words are in the 2000 most common words
    45.1 of words are in the 5000 most common words
    51.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy haditudósító emlékei : 1914 november - 1915 november - 09
    Total number of words is 3982
    Total number of unique words is 1788
    33.5 of words are in the 2000 most common words
    44.8 of words are in the 5000 most common words
    51.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy haditudósító emlékei : 1914 november - 1915 november - 10
    Total number of words is 4121
    Total number of unique words is 1869
    30.0 of words are in the 2000 most common words
    41.3 of words are in the 5000 most common words
    48.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy haditudósító emlékei : 1914 november - 1915 november - 11
    Total number of words is 4110
    Total number of unique words is 1960
    31.1 of words are in the 2000 most common words
    42.8 of words are in the 5000 most common words
    49.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy haditudósító emlékei : 1914 november - 1915 november - 12
    Total number of words is 4025
    Total number of unique words is 1881
    28.9 of words are in the 2000 most common words
    39.4 of words are in the 5000 most common words
    46.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy haditudósító emlékei : 1914 november - 1915 november - 13
    Total number of words is 4068
    Total number of unique words is 1860
    30.3 of words are in the 2000 most common words
    43.4 of words are in the 5000 most common words
    50.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy haditudósító emlékei : 1914 november - 1915 november - 14
    Total number of words is 3919
    Total number of unique words is 1985
    30.6 of words are in the 2000 most common words
    42.3 of words are in the 5000 most common words
    48.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy haditudósító emlékei : 1914 november - 1915 november - 15
    Total number of words is 4069
    Total number of unique words is 1909
    28.0 of words are in the 2000 most common words
    39.5 of words are in the 5000 most common words
    46.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy haditudósító emlékei : 1914 november - 1915 november - 16
    Total number of words is 4161
    Total number of unique words is 2003
    27.5 of words are in the 2000 most common words
    40.1 of words are in the 5000 most common words
    46.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy haditudósító emlékei : 1914 november - 1915 november - 17
    Total number of words is 4035
    Total number of unique words is 1948
    28.8 of words are in the 2000 most common words
    40.6 of words are in the 5000 most common words
    45.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy haditudósító emlékei : 1914 november - 1915 november - 18
    Total number of words is 4138
    Total number of unique words is 1977
    28.3 of words are in the 2000 most common words
    39.6 of words are in the 5000 most common words
    46.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy haditudósító emlékei : 1914 november - 1915 november - 19
    Total number of words is 4021
    Total number of unique words is 1974
    27.1 of words are in the 2000 most common words
    37.4 of words are in the 5000 most common words
    44.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy haditudósító emlékei : 1914 november - 1915 november - 20
    Total number of words is 4145
    Total number of unique words is 1961
    30.1 of words are in the 2000 most common words
    41.6 of words are in the 5000 most common words
    47.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy haditudósító emlékei : 1914 november - 1915 november - 21
    Total number of words is 4092
    Total number of unique words is 1937
    30.5 of words are in the 2000 most common words
    41.1 of words are in the 5000 most common words
    46.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy haditudósító emlékei : 1914 november - 1915 november - 22
    Total number of words is 4107
    Total number of unique words is 1888
    31.4 of words are in the 2000 most common words
    43.2 of words are in the 5000 most common words
    49.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy haditudósító emlékei : 1914 november - 1915 november - 23
    Total number of words is 4238
    Total number of unique words is 1855
    30.3 of words are in the 2000 most common words
    42.3 of words are in the 5000 most common words
    48.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy haditudósító emlékei : 1914 november - 1915 november - 24
    Total number of words is 4175
    Total number of unique words is 2034
    28.2 of words are in the 2000 most common words
    40.2 of words are in the 5000 most common words
    46.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy haditudósító emlékei : 1914 november - 1915 november - 25
    Total number of words is 4474
    Total number of unique words is 2081
    28.2 of words are in the 2000 most common words
    40.0 of words are in the 5000 most common words
    44.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy haditudósító emlékei : 1914 november - 1915 november - 26
    Total number of words is 3956
    Total number of unique words is 1955
    27.6 of words are in the 2000 most common words
    39.3 of words are in the 5000 most common words
    44.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Egy haditudósító emlékei : 1914 november - 1915 november - 27
    Total number of words is 436
    Total number of unique words is 290
    33.0 of words are in the 2000 most common words
    41.1 of words are in the 5000 most common words
    43.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.