Drakula: angol regény - 21

Total number of words is 4187
Total number of unique words is 1891
33.1 of words are in the 2000 most common words
46.5 of words are in the 5000 most common words
53.2 of words are in the 8000 most common words
Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
történt és ő látszólagos egykedvüséggel, de szikrázó szemmel hallgatta,
a mint elmondtam, hogy a gróf kegyetlen keze hogyan szoritotta a
feleségét abba a rettenetes és undok helyzetbe, száját a mellén nyitott
sebre tartva. Még ebben a pillanatban is érdekelt látnom, hogy mig a
férj arca görcsösen vonaglott a szenvedélyes haragtól, feleségének
keblére hajtott feje fölött, keze gyöngéden és szeretettel simogatta
ennek kuszált haját. A mint én befejeztem elbeszélésemet Artur és Morris
kopogtak az ajtón. Beszólitottuk őket és Van Helsing megkérdezte tőle,
hogy mit láttak, vagy tettek. Mire Artur felelt elsőnek.
– Nem láttam őt sehol a folyosókon, sem a szobáinkban, a könyvtárszobába
is benéztem és noha ott megfordult, már akkorra eltávozott. Hogy ott
volt, azt arról tudom, hogy bárha csak pár percig tartózkodhatott ottan,
mindent elpusztitott. Minden kéziratot, naplójegyzetet elégetett és még
a fonográf hengereit is a kandalló tüzébe dobta. Róluk leolvadt viasztól
csak jobban lobogott a láng. – Itt én közbe szóltam. – Hál Istennek, van
még egy példány a vasszekrényben! – Artur folytatta – aztán leszaladtam
a lépcsőn, de semmit sem láttam. Benéztem Renfield szobájába, de ott sem
láttam egyebet, mint hogy szegény Renfield meghalt. – Harkerné erre
fölemelte a fejét, egyikünkről a másikra nézett és ünnepiesen mondta:
– Legyen meg az Isten akarata. – Nekem ugy tetszett, mintha Artur
valamit vissza tartana, de minthogy gondoltam, hogy szántszándékkal
teszi, hát nem szóltam semmit sem. Van Helsing Morrishoz fordult és
kérdezte:
– És maga barátom Quincey, magának nincs mondanivalója?
– Egy kevés, felelte ez. Lehet, hogy később több is lesz belőle, de most
még ezt nem tudhatom. Azt gondoltam, hogy jó lesz megtudni, ha
lehetséges, hogy a gróf merre veszi utját, ha innen távozik. Én nem
láttam őt magát, de láttam egy nagy denevért a Renfield ablakából
fölszállni és nyugatra repülni. Én azt hittem, hogy valamely formában
Carfaxba fog visszatérni, de nyilván más nyugvót keresett. Ma éjjel már
nem tér vissza, mert keleten pirul az ég és közeledik a hajnal hasadása.
Holnap dologhoz kell látnunk!
Ez utóbbi szókat összeszoritott fogán keresztül mondta. Néhány percig
mély csönd volt és én szinte hallottam mindnyájunk szivének dobogását.
Azután Van Helsing szólt, kezét gyöngéden Harkerné fejére téve:
– És most Madam Minna, szegény, édes, drága Madam Minna, mondja el
nekünk pontosan, hogy mi történt. Isten látja lelkemet, nem akarok önnek
fájdalmat okozni, de szükséges. hogy mindent tudjunk. Mert most jobban,
mint valaha, kell komolyan és gyorsan a halálos munkához látnunk. Közel
a nap, a mely végét kell, hogy vesse mindennek.
A szegény asszony borzongott, szorosabban ölelte magához férjét és még
lejebb hajtotta fejét a keblén. Aztán büszkén fölemelkedett, egyik kezét
Van Helsingnek nyujtotta, a ki megfogta, lehajolt és tiszteletteljesen
megcsókolta, aztán szorosan fogva tartotta. A másik keze a férje kezében
pihent, a ki a másik karjával szorosan átölelve tartotta. Egy kis szünet
után, a mely alatt nyilván gondolatait szedte rendbe, hozzá kezdett:
– Megittam az altatót, a melyet ön szives volt adni, de jó ideig semmi
hatással sem volt rám. Ellenkezőleg, mind éberebb lettem és millió
képzelődés gyötört, a mely mind összefüggésben volt a halállal,
vampirokkal, vérrel, fájdalommal és bánattal. De végre is el kellett
aludnom, mert többre nem emlékszem. Jonathán bejövetele és lefekvésére
nem ébredtem föl, mikor ujra föléreztem, már mellettem volt. A szoba
megtellett ugyan olyan fehér köddel, mint már egy izben ezelőtt. De
hiszen önök ezt nem is tudják, majd megtalálják a naplómban, a melyet
később meg fogok mutatni. Ugyanazt a rettenetes félelmet éreztem, mint
akkor és valami iszonyatnak a jelenlétét. Megfordultam, hogy fölkeltsem
Jonathánt, de oly mélyen aludt, mintha helyettem ő vette volna be az
altatót. Próbáltam, de nem birtam fölkelteni, ekkor még jobban kezdtem
félni és rémülten tekintettem körül. És ekkor a szivem alélt. Mert az
ágyam mellett, mintha a ködből lépett volna ki, egy magas vékony alak
állott, talpig feketében. Azonnal megismertem a leirásból, a sápadt arc,
a nyerges, erős orr, a nyitott piros száj, az éles, fehér fog és a
lángoló vörös szempár. Fölismertem a sebhelyet homlokán, a melyet
Jonathán ejtett. Szivem verése elállt, sikoltani szerettem volna, de meg
voltam dermedve. Ő Jonathánra mutatva, élesen, metszően suttogva mondta:
– Csitt, hallgass! Ha mozdulsz, vagy szólsz, fölfogom őt és a szemed
láttára loccsantom szét az agyvelejét. – Én sokkal jobban meg voltam
rémülve, hogy sem szóltam, vagy mozdulhattam volna. A rém kaján
mosolylyal tette egyik kezét a vállamra és szorosan tartva, letépte
nyakamról másik kezével a ruhámat, ezalatt mondván, először is egy kis
frissitőt fáradságom jutalmául. Nyugodt lehet, nem először, nem is
másodszor esik meg, hogy piros vére enyhitette a szomjamat. Én remegtem
félelmemben, de különös, mintha nem is kivántam volna őt megakadályozni.
És óh Isten, legyen irgalmas, kegyelmes nekem. Undok száját a nyakamra
tapasztotta! – A férje ezt hallva, följajdult. Az asszony szorosabbra
fogta a kezét és szánalomteljesen nézett rá, mintha az volna a szenvedő
és folytatta:
– Éreztem, hogy erőm hanyatlik és féligmeddig ájulásba estem. Hogy
meddig tartott ez a rettenetes állapot, nem tudom. De ugy tetszett, hogy
örök időkig tartott, mielőtt undok száját elvette volna a nyakamról.
Láttam a fris vért csöpögni róla. Aztán gunyosan szólt hozzám:
– Ugy hát te is, mint a többiek, ellenem fordultál, te is segiteni
akartál a férfiaknak, hogy üldözzenek és meghiusitsák szándékaimat? Most
már tudod és részben már ők is tudják és még jobban meg fogják tudni a
jövőben, hogy mit tesz az én utamban állni. Jobban kellett volna az
otthonukra vigyázniok. Mig ők rajtam akartak kifogni – rajtam, a ki
nemzeteknek parancsoltam, értük harcoltam, őket vezettem századokkal
azelőtt, hogy ők, születtek volna – én kifogtam rajtuk. És te, az ő
szeretett kedvencük, immár hus vagy az én husomból, vér az én véremből.
Ezideig szomjuságom kegyes enyhitője és későbben társam és segitőm.
Később te is boszut vehetsz rajtuk, mindegyiket támadhatod kedved
szerint, de most még meg kell, hogy büntesselek, azért, a mit tettél. Te
részt vettél az üldözésemben és most követned kell hivásomat. Ha én azt
mondom, hogy – Jöjj – akkor jönnöd kell, országokon és tengereken
keresztül a szavamra és hogy ez ugy legyen, ime! – ezzel föltépte keblén
az inget és hosszu éles körmével fölhasitotta mellének lüktető erét.
Mikor a vér kifreccsent, két kezemet szorosan, az egyik kezébe fogta, a
másikkal nyakszirten ragadott és számat a sebre tapasztotta, ugy, hogy
vagy meg kellett fulnom, vagy lenyelnem a kiömlő vért. Oh, Istenem,
Istenem mit tettem, mivel érdemeltem ilyen sorsot én, a ki teljes
életemben alázatos szivvel igyekeztem az igaz uton járni. Istenem,
könyörülj rajtam! Tekintsd szegény bünös lelkemet, a kit a halálos
veszedelemnél is nagyobb vész fenyeget és könyörületedben szánj meg azok
kedvéért, a kik szeretnek! – Azután dörzsölni kezdte a szája szélét,
mintha szenytől akarná megszabaditani.
A mig Harkerné rettenetes történetét beszélte, keleten virradni kezdett
és lassan-lassan minden világosabb lett körülöttünk. Harker némán és
mozdulatlanul hallgatta, de arca mind jobban elváltozott a rémes
történet alatt, mig a nap első belövelő sugarával teljesen sötétnek nem
látszott, megfehéredett hajkoronája alatt.
Elhatároztuk, hogy egyikünk a boldogtalan házaspár közelében marad, hogy
szükség esetén kéznél legyen, mindaddig, a mig el nem határoztuk, hogy
mitévők legyünk.
Egyben bizonyos vagyok, abban, hogy a mai nap keltében az enyimnél
boldogtalanabb házra nem sütött.


XXII.

_Harker Jonathán naplója._
_Október 3._
Minthogy tennem kell valamit, hogy meg ne bolonduljak, hát irom a
naplómat. Most 6 óra, egy félóra mulva találkozunk, hogy együnk valamit,
mert Van Helsing és Seward drtor szerint semmire sem vagyunk képesek,
mig nem ettünk. Pedig Isten tudja, hogy ma rászorulunk minden erőnkre.
Irnom kell, megállapodás nélkül, hogy ne gondolkozhassam. Bejegyzek
mindent, kicsit és nagyot, végül is tán a kicsiből tudjuk meg a
legtöbbet, különben mi hasznunk minden tudásunkban, semmivel sem
juthattunk volna kegyetlenebb helyzetbe, mint amelybe Minnával együtt
jutottunk. De különben biznunk és remélnünk kell. Szegény Minna, épp
most mondta patakzó könyekkel, hogy a balsors teszi próbára hitünket,
hogy biznunk kell és hogy velünk lesz végig az Isten. Végig! Oh én
Istenem, micsoda végig?… Dologra! Dologra!
Mikor Van Helsing és Seward doktor visszajöttek Renfieldtől, komolyan
kezdtünk a teendők felől tanácskozni. Először is elhatároztuk, hogy
Minnával ismét megosztjuk bizalmunkat, hogy semmit, bármilyen fájdalmas,
rosz, vagy izgató legyen, nem titkoljuk előtte. Ezt Minna maga is
helyeselte, mondván:
– Nincs immár helye a titkolózásnak, hisz semmi a világon nem okozhat
nagyobb fájdalmat, mint a mennyit eddig már eltürtem és most is türök.
Van Helsing merőn nézett rá, a mig beszélt és aztán hirtelen, de
nyugodtan mondta:
– De édes Madam Minna nem fél ön? Nem magáért, de másokért azok után, a
mik történtek, nem félti-e őket saját magától – Minna arca
megmerevedett, de szeme a martirok elszántságával ragyogott, a mint
felelt:
– Óh nem, mert el vagyok szánva.
– Mire? – Kérdezte Van Helsing szeliden, mig mi mind hallgattunk, mert
sejtettük, hogy miről van szó.
– Arra, hogy a mint észreveszem, pedig elhiheti, hogy erősen fogom
figyelni magamat, hogy ártani tudnék valakinek, a kit szeretek, hát meg
fogok halni!
– Csak nem ölné meg magát? kérdezte öreg professzorom rekedten.
– De igen, ha nem akadna barátom, a ki szeretne annyira, hogy
megkiméljen ettől a fájdalmamtól, ettől a kegyetlen elszántságtól!
Beszédközben jelentősen nézett az öreg orvosra. Van-Helsing fölállt, oda
ment hozzá és kezét a fejére téve, meghatottan mondta:
– Gyermekem van valakije, a ki megtenné, ha magának a javára válnék. A
mi engem illet, én meg mernék felelni érte Isten előtt, még ebben a
percben is, ha jónak látnám. De gyermekem – – – egy pillanatra elfuladt
az öreg, zokogás fojtogatta a torkát, de legyőzte, aztán folytatta:
– Magának nem szabad meghalni. Nem szabad meghalni senkinek a kezétől
sem, de legkevésbbé a saját kezétől. Mindaddig, a mig a másik, a ki
megrontotta életét, nem igazán halott, addig magának sem szabad
meghalni, mert a mig ő halottlan, maga is azzá lészen. Nem! magának élni
kell. Magának küzdeni kell a halál ellen, még ha kimondhatatlan
jótéteménynek vélné is. Az élő lelkére kérem, hogy ne haljon meg, még
csak ne is gondoljon a halálra, még ez a nagy baj el nem mult nálunk. –
A szegény asszony remegett, mint a nyárfalevél. Mi hallgattunk – hisz
semmit sem tehettünk. Végre nyugodtabb lett és Van Helsing felé fordulva
és kezét nyujtva neki, szeliden, de végtelen szomorusággal mondta:
– Igérem önnek kedves barátom, hogy ha Isten megengedi, hát igyekezni
fogok, hogy élve maradjak. Szegény asszonyka oly kedves s bátor volt,
hogy a mi szivünket is megerősitette.
Mint rendesen, van Helsing gondolt most is mindenre és kész munkatervvel
állt elő.
– Talán jobb is, – kezdte – hogy Carfaxba tett látogatásunk alkalmával
ugy határoztuk, hogy egyelőre nem bántjuk az ott levő ládák tartalmát.
Ha már akkor tettük volna, a gróf esetleg kitalálhatta volna
szándékunkat és kétségtelen, hogy mindent elkövetett noha
meghiusitására, a még hátra levőket illetőleg. De most nem tudja
szándékunkat, sőt valószinü, hogy azt sem tudja, hogy hatalmunkban van
sterilizálni pihenőjét, hogy többé hasznát ne vehesse. Mi most már
tudunk annyit a többinek az elhelyezéséről, hogy azután, hogy a
piccadilly-i házat kikutattuk, a többinek is nyomára akadjunk. A kérdés
most már csak az, hogy hogyan jussunk be a piccadilly-i házba?
– Akárhogyan is! – Ha másképp nem lehet, hát betörünk.
– Azt bajosan fogja megengedni az önök rendőrsége. De én gondoltam
valamit, föltéve, hogy az a ház a mienk volna, de elvesztettük volna a
kulcsát, hát mittévők lennénk?
– Lakatost hozatnánk és kinyittatnók vele az ajtót annak rendje és módja
szerint.
– No lássa, azt igy is megtehetjük. Annak rendje és módja szerint
lakatossal nyittatjuk ki a zárt ajtót.
A mi az erők felosztását illette, a professzor azt javasolta, hogy előbb
Carfaxba látogassunk el, hogy a gróf legközelebb eső pihenőjét
pusztitsuk el; azután mind együtt menjünk Piccadillybe, hogy a két
doktor és én maradjunk ott, mig Artur és Morris a gróf Walworth és
Mile-Endben lévő házait kutatják át és pusztitják el. Ha nem valószinü
is, de megeshetik – állitotta a professzor – hogy a gróf napközben benéz
piccadilly-i házába és akkor ott mindjárt szembe szállhatunk vele. A mi
engem illet, én jobban szerettem volna Minna mellett maradni és azt ki
is jelentettem, de Minna hallani sem akart erről. Azt állitotta, hogy ő
nem fél és hogy a többiek esetleg nagyon jó hasznát veszik a házak
átkutatásánál ugy törvény tudásomnak, mint Transzszilvániában tett
tapasztalataimnak. – Eredj nyugodtan – igy biztatott. – Az Ur Isten meg
tud engem óvni, ha meg akar, akkor is ha senki sincsen mellettem. – Erre
én fölugrottam fölkiáltva: – Akkor hát Isten nevében induljunk ezennel
és ne vesztegessük az időt!
De Minna nem eresztett el bennünket reggeli nélkül, ne hogy
elerőtlenedjünk. Nehezen esett valamit ennünk, de ő addig biztatott
bennünket mig szót nem fogadtunk. Reggeli után fölállt Van Helsing és
igy szólt:
– Barátaim, kedves barátaim, elindulunk borzalmas föladatunkra, föl
vagytok e mind fegyverkezve, mint akkor éjjel, a mikor először kerestük
föl ellenségünk tanyáját: föl vagytok-e ugy a szellemi, mint testi
támadás ellen fegyverkezve? – Mi igennel feleltünk.
– Akkor jól van. Most Madame Minna ön minden esetben teljes bátorságban
van a nap nyugtáig és arra mi visszatérünk – ha – ha egyáltalán
visszatérünk! De mégis, mielőtt elindulnánk, engedje, hogy minden
személyes támadás ellen fölfegyverezzem. A szobáját már mióta lejött én
magam láttam el mindazokkal, a mikről tudom, hogy ő nem léphet be tőlük.
Most engedje, hogy a személyét is megközelithetetlenné tegyem. Engedje,
hogy homlokát ezzel a szentelt ostyával megérintsem az atya fiu és…
Rémes sikoltás hasitotta a levegőt, a szivünket dermesztve meg. A mint
Van Helsing Minna homlokát érintette az ostyával ez megégette, bele
égett a bőrébe, mintha tüzes vas lett volna. Szegény angyalom a tüzes
seb fájdalmát érezvén, felfogta a dolog jelentőségét és kettős fájdalma,
a testi és lelki rémes metsző sikoltásában jutott kifejezésre. Térdre
esett rettenetes megaláztatásának fájdalmában. Gyönyörü haját az arcára
huzta és sirva jajgatta:
– Tisztátalan! Tisztátalan! Még a mindenható is utálja megrontott
testemet! A végitélet napjáig fogom a gyalázatnak ezt a bélyegét a
homlokomon hordani! Mindenki hallgatott. Én tehetetlen bánatomban
melléje dobtam magamat a földre és átölelve őt, szorosan tartottam.
Néhány percig megkeseredett szivünk egymáson dobogott, mig barátaink
szeméből folyt a köny. Aztán Van Helsing szólt, olyan komolyan és erős
meggyőződéssel, mintha valamely kijelentést tenne:
– Bizonyos, hogy viselnie kell azt a bélyeget, mig Isten jónak nem látja
megszabaditani tőle. De bizonyos az is, oly bizonyos, mint hogy élek,
hogy az a jel el fog tünni, a mikor Isten megszabadit bennünket a
tehertől, a mely ránk sulyosodik. De addig viselnünk kell a
keresztünket, mint a hogy Fia viselte az Atya iránti engedelmességben.
Szavaiból reményt, vigasztalást meritettünk és megnyugvást. Minna és én
egyszerre nyultunk az öreg ur keze után és megcsókoltuk. Aztán szó
nélkül letérdeltünk mind és hüséget fogadtunk egymásnak.
Elérkezett az indulás ideje. Istenhozzádot mondtam Minnának. Soha
halálunk órájáig sem fogjuk elfelejteni ezt a bucsuzást és elindultunk.
Carfaxba minden baj nélkül jutottunk be és mindent ugy találtunk, mint
első látogatásunk alkalmával. Nem találtunk semmiféle irást sem. A
faládák épp ugy álltak az ódon kápolnában, mint a hogy otthagytuk őket.
Van Helsing komolyan mondta, a mint előttük állottunk:
– Most barátaim lássunk kötelességünkhöz. Sterilizálni kell ezt a
földet, a melyet messze földről hozott magának ellenségünk, hogy benne
megpihenve uj erőt gyüjtsön. Azért választotta ezt a földet, mert meg
van szentelve. Megszenteltetett az emberek számára, mi pedig
megszenteljük Isten számára és ezzel hozzáférhetetlenné teszszük neki.
Beszédje végeztével srófhuzót vett elő táskájából és fölnyitotta vele az
egyik láda födelét. A földnek nyirkos, dohos szaga volt, de már ezzel
nem törődtünk, mert minden figyelmünk a professzorra szegült. Ájtatosan
vett ki egy lap szentelt ostyát egy kis dobozból és a földre helyezte,
aztán ismét visszaerősitette a láda tetejét.
A többi ládával is mind ugyanazt az eljárást követtük, látszólag ugy
hagyva őket, a hogy találtuk, de mindegyikben egy szentelt ostya volt.
Mikor bezártuk magunk mögött az ajtót, a professzor igy szólott:
– Ezt szerencsésen elvégeztük. Ha a többit is igy sikerül ellátnunk,
akkor lehet, hogy a leszálló nap fénye olyan fehérnek mutatja madame
Minna homlokát, mint a hó és nem lesz rajta folt!
_Piccadilly 12 óra 30 perc._ Mielőtt a Fenchurch-utcát elértük volna,
lord Godalming igy szólt hozzám:
Morrisz meg én megyünk lakatosért. Önnek jobb volna elmaradni tőlünk,
mert baj esetén mi valahogy csak kivágjuk magunkat, de már egy hites
ügyvédnek nehéz lenne magát egy házbetörés vádja alól fölmentetni. Aztán
meg nem is vonjuk annyira magunkra a figyelmet, ha kevesebben leszünk.
Az én rangom és cimem imponálni fog ugy a lakatosnak, mint az esetleg
beavatkozó rendőrnek. Legjobb lesz, ha ön Jackkal és a professzorral a
házhoz közel eső sétatérre megyen és onnan ha látják, hogy a ház nyitva
van és a lakatos már elment, hát könnyen átjöhetnek. Mi majd várjuk és
gyorsan beeresztjük önöket.
– A tanács kitünő: – mondta Van Helsing, hát mi is belenyugodtunk. Artur
és Morrisz elsiettek egy bérkocsin, mi követtük őket egy másikon. A
sétatér sarkán kiszálltunk és leültünk a téren egy padra, a honnan jól a
gróf házára láthattunk. A percek ólomlassusággal multak, a mig ott
várakoztunk.
Végre kocsit láttunk a ház előtt megállni. Szép kényelmesen szálltak ki
belőle Artur és Morrisz; a bakról pedig egy tagbaszakadt széles vállu
lakatos legény ugrott le, kezében a szerszámos gyékénykosárral. Morrisz
kifizette a kocsist, a ki kalapot emelt és elhajtott. Együtt mentek föl
hárman a lépcsőn és Artur magyarázta a lakatosnak, hogy mit kiván tőle.
A munkásember kényelmesen levetette a kabátját, a rácskeritésre
akasztotta, közbe mondva valamit az épp arra sétáló rendőrnek. A rendőr
biccentett és odébb haladt s a munkás letérdelve maga mellé rakta a
szerszámait és válogatni kezdett bennük. Egy, két, három kulcsot is
oldott le egy nagy csomóról és próbálgatta velük a zárt, a mely végre is
egy kis erőltetéssel kinyilott. Mind a hárman beléptek a házba. Mi
csöndesen vártunk tovább, mig a lakatos vissza nem jött. Az ajtóban
megállt és a kulcsot próbálta, pászitotta, reszelte az ajtóba, mig végre
jó lett. Ekkor átadta Arturnak, a ki a tárcájából pénzt adott neki. A
lakatos megbillentette a sapkáját, fölhuzta a kabátját, fölvette
szerszámos kosarát és távozott; senki, egy lélek sem vetett ügyet az
egész dologra.
Mikor a lakatos már jó messze járt, mi hárman is átmentünk az utcán és
kopogtunk az ajtón. Rögtön kinyitotta Morris, a ki mellett Artur
szivarra gyujtva állt.
– Cudar szaga van ennek a háznak, jegyezte meg az utóbbi és igazán épp
oly gyalázatos rossz szaga volt, mint a kápolnának Carfaxban, a miből
azt következtettük, hogy a gróf gyakran szokott itt tanyázni. Mind
együtt indultunk a ház átkutatására, hogy támadás esetén támogathassuk
egymást, mert nem tudhattuk, hogy a gróf nincs-e valahol a házban. A
csarnokból nyiló ebédlőben nyolc ládát találtunk a kilencből, a mit ide
szállitottak! Már pedig addig meg nem szabad pihennünk, mig az utolsót
is meg nem találtuk! Először is az ablaktáblát nyitottuk ki. Az ablak
egy kővel kirakott hátsó udvarra nyilt, a melyen tul istállót láttunk.
De ennek nem volt ablaka az udvarra, hát nem kellett félnünk, hogy onnan
meglátnak bennünket. A ládákat azonnal fölnyitottuk és ugy tettünk
velük, mint a többiekkel Carfaxban. Nyilvánvalónak látszott, hogy a gróf
nincs itthon és hogy kikutathatjuk az egész házat.
Az ebédlőt kivéve, sehol sem találtunk semmit sem. Az ebédlő asztalán
hevertek a gróf adás-vevés szerződései a többi házról és arról is, a
melyben voltunk; ezenkivül papir toll és tinta. Minden finom papirba
volt burkolva, hogy por ne érje. Volt ott még egy ruhakefe, hajkefe és
fésü, aztán egy kancsó és mosdó tál, ez utóbbi teli piszkos vizzel, a
mely piroslott a vértől. Végre egy csomó kulcsra is akadtunk, tán épp a
másik két ház kulcsai lehettek. Mikor mindent átvizsgáltunk, Artur és
Morris gondosan felirták a kelet és délnek fekvő házak számát és cimét,
magukkal vitték a kulcsokat és elindultak, hogy ott is kutassanak a
hiányzó ládák után. Mi többiek tőlünk telhető türelemmel várjuk
visszatértüket – vagy a gróf jöttét.


XXIII.

_Seward doktor naplója._
_Október 3._
Az idő iszonyu hosszunak tetszett, a mig Godalming és Morrisz
visszatértét vártuk. Kivált szegény Harker borzasztó állapotban volt, az
embernek fájt a szive, ha ránézett. Tegnap éjjel nyilt arcu, boldog
ember, telve életerő és erélylyel, dus barna hajjal a fején. Ma egy
megtört, öreg ember, a kinek fehér haja teljesen hozzá illik beesett,
égő szeméhez és bánatteli arcához. A professzor is megsajnálta és
igyekezett őt elfoglalni. A lehető legérdekesebben beszélt nekünk a
grófról.
– A mióta csak a kezembe jutottak, folyton tanulmányoztam a szörnyetegre
vonatkozó papirokat és minél jobban tanulmányoztam, annál jobban
meggyőződtem annak a szükségességéről, hogy kipusztitsuk őt a világ
szinéről. A mint Arminiusz barátom Budapestről irja, Drakula gróf a maga
idejében, csodálatraméltó férfi volt. Katona, államférfiu és alkimista,
a mi akkori időben a tudomány legmagasabb fokát jelentette. Rendkivül
észtehetsége, nagy tudománya és félelmet nem ismerő szive által tünt ki
kortársai közül.
Mig ő beszélt, hirtelen kopogás az utca ajtó felől döbbentett meg
bennünket. Mind a hárman a csarnokba siettünk és Van Helsing csendet
intve lépett az ajtóhoz és kinyitotta. A sürgönykihordó kopogott.
Sürgönyt adott át a profeszszornak, a ki először betette az ajtót,
azután megnézte a sürgöny cimét, föltépte és fölolvasta:
Őrizkedjenek D-tól. Épp most, 12 óra 45 perckor hagyta el Carfax-ot és
sietve indult délnek; nehogy meglepje önöket. Minna.
Egy kis szünet után Harker Jonathán szólalt meg:
– Hál’ Istennek, tehát nemsokára találkozunk vele! Van Helsing hirtelen
feléje fordulva mondta:
– Ha Isten is ugy akarja, igen. Ne féljen, de ne is örüljön még, mert
lehet, hogy az, a mire e percben legjobban vágyunk, pusztulásunkat fogja
fölidézni.
– Én már semmivel sem törődöm, csak azzal, hogy azt a rémet kiirtsam a
föld szinéről; a lelkemet eladnám azért, hogy megtehessem.
– Csitt, csitt, gyermekem – szólt Van Helsing – az Isten nem vesz
lelkeket ilyen áron, az ördög meg, ha vesz is, rossz fizető. Gondoljon a
feleségére, mit szólna, ha önt igy hallaná beszélni. De közeledik a tett
ideje. Reméljük, hogy Artur és Morris hamarabb ide érkeznek, mint a
gróf.
Vagy egy félórával Harkerné telegramja után ismét halk, de határozott
kopogás hallatszott a csarnok ajtaján. Mi mind egymásra néztünk és
együtt mentünk a csarnokba, készen tartva különböző fegyvereinket. Van
Helsing nyitotta ki félig az ajtót és nagy volt örömünk, mikor közel
hozzá Morrist és Arturt láttuk meg. Gyorsan jöttek be, az ajtót becsukva
maguk mögött és Artur azonnal számot adott küldetésükről.
– Rendben vagyunk. Mind a két házat megtaláltuk, mindegyikben hat láda
földet és valamennyit elpusztitottuk.
– Most már csak a grófot kell megvárnunk, mondta Morris, de ha ötig nem
jön, hazafelé kell indulnunk, mert Harkernét napnyugta után nem
hagyhatjuk magára.
– Most már nem késhetek sokáig – jegyezte meg Van Helsing. Ő nagysága
telegramja szerint délnek indult. Hogy még nem érkezett ide, ez azt
jelenti, hogy a másik két házában fordult meg előbb. Higyjétek el
barátaim, hogy már nem sokáig fog bennünket várakoztatni. Valami tervben
kellene megegyeznünk a támadást illetőleg. De csitt, elkéstünk. Kéznél a
fegyverek? Készen vannak? – A kezét hallgatásra intve emelte föl és mind
hallottuk, a mint egy kulcsot halkan forditanak a csarnok ajtajában.
Még ebben a pillanatban is kénytelen voltam megbámulni Morris gyors
elszántságát. Igaz, hogy a világ különböző részében ejtett vadászataink
alkalmával mindig ő volt a vezér és rendező, Artur és én megszoktuk,
hogy föltétlenül engedelmeskedjünk neki. Most ezt a régi szokását
ösztönszerüleg fölelevenitette. Egy gyors tekintettel a szoba körül,
készen volt a csata tervével, és szó nélküli kezének egy intésével
helyezett el bennünket. Van Helsing, Harker, és én az ajtó mögé
jutottunk, Artur és Morris pedig ugy álltak félre, hogy egy pillanat
alatt az ablak elé juthattak. Némán vártunk örök időnek tetsző pár
pillanatig. A gróf lassu, óvatos léptekkel közeledett, mintha el volna
készülve valamely meglepetésre.
Hirtelen egy ugrással a szoba közepén termett, még mielőtt bármelyikünk
kezet emelhetett volna rá. Mozdulata olyan volt, mint egy párducé.
Harker mozdult meg elsőnek, az ajtó elé vetve magát, hogy a gróf ki ne
menekülhessen. A mint a gróf meglátott minket, rettenetes vigyorgás
torzitotta el az arcát, kimutatva hosszu, hegyes fogait, de gonosz
vigyorgása csakhamar fagyos, megvető tekintetre változott. Mi
ösztönszerüen egyszerre indultunk neki. Kár, hogy nem volt meghatározott
tervünk a támadásra, mert én még ebben a percben is azon tünődtem, hogy
mit is fogunk tenni, hisz még azt sem tudtam, hogy vajjon halálos
fegyvereink fognak-e rajta vagy nem? Harker nyilván elvolt szánva, hogy
megkisérli, mert magasra emelt késsel vetette rá magát. A csapás
hatalmas volt, és a grófot csak pokoli gyorsasága, a melylyel hátra
ugrott, mentette meg. Egy pillanattal később és a hegyes kés szivét
verte volna át. Igy is, a hegye fölhasitotta a kabátját, a széles
hasitékon hullott ki a bankjegy és tömérdek arany. A gróf arckifejezése
oly démoni volt, hogy remegtem Harkerért, noha láttam, hogy ujabb
döfésre emeli rettenetes kését. Én ösztönszerüleg védeni akarván őt,
előre siettem magasra emelve balkezemben a feszületet és szent ostyát.
Hatalmas erőt éreztem karomon végig futni; és meglepetés nélkül láttam,
hogy a szörnyeteg mily megrettenve huzódik vissza, a mint valamennyien
ezzel a mozdulattal közeledtünk feléje. Lehetetlen volna leirni a
gyülölet és gonoszság, a harag és pokoli kajánság kifejezését, a mely a
gróf arcát eltorzitotta. Viasz fehér arca, sárgás zöldre változott,
szeme lángolt és a sebhely a homlokán szinte kidagadva lüktetett. A
kővetkező pillanatban egy ruganyos mozdulattal siklott el Harker karja
alatt, mielőtt az lecsaphatott volna rá és hajoltában fölmarkolva egy
csomó aranyat, az ablaknak ugrott. A zuzott üveg csörömpölésével
egyszerre hallottuk, a mint az udvar kövezetére ugrott, estében nehány
csengő aranyat is ejtve a földre.
Mi az ablakhoz rohantunk és láttuk őt sértetlenül talpra ugrani. Az
udvaron keresztül rohanva, belökte az istálló ajtaját. Ott megfordulva
visszaszólt nekünk:
– Azt hittétek, hogy kifogtok rajtam – ti bambák ott egy sorban, sápadt
pofátokkal. Majd megbánjátok ti ezt még valamennyien! Azt hiszitek, hogy
pihenőhely nélkül hagytatok, de van nekem még az is. A boszum még alig
vette kezdetét! Századokra ki fogom terjeszteni, az idő pedig nekem
szolgál. A leányok, a kiket szerettek, az enyém már mind és általuk ti
is és mások is az enyéim lesznek, az én kreaturáim, hogy parancsaimat
teljesitsék és sakálaim legyenek, ha lakmározni óhajtok. Gunyos kacajjal
tünt el az ajtón keresztül és hallottuk, a mint a rozsdás reteszt
rátolta belülről. Az istálló tulsó oldalán egy ajtó nyilott és csapódott
You have read 1 text from Hungarian literature.
Next - Drakula: angol regény - 22
  • Parts
  • Drakula: angol regény - 01
    Total number of words is 4146
    Total number of unique words is 1896
    33.2 of words are in the 2000 most common words
    46.6 of words are in the 5000 most common words
    52.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Drakula: angol regény - 02
    Total number of words is 4247
    Total number of unique words is 1931
    33.4 of words are in the 2000 most common words
    46.5 of words are in the 5000 most common words
    52.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Drakula: angol regény - 03
    Total number of words is 4274
    Total number of unique words is 1980
    32.3 of words are in the 2000 most common words
    45.3 of words are in the 5000 most common words
    52.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Drakula: angol regény - 04
    Total number of words is 4225
    Total number of unique words is 1895
    31.3 of words are in the 2000 most common words
    43.7 of words are in the 5000 most common words
    51.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Drakula: angol regény - 05
    Total number of words is 4357
    Total number of unique words is 1843
    35.8 of words are in the 2000 most common words
    48.4 of words are in the 5000 most common words
    54.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Drakula: angol regény - 06
    Total number of words is 4257
    Total number of unique words is 1931
    33.2 of words are in the 2000 most common words
    45.7 of words are in the 5000 most common words
    52.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Drakula: angol regény - 07
    Total number of words is 4252
    Total number of unique words is 1894
    32.2 of words are in the 2000 most common words
    45.2 of words are in the 5000 most common words
    50.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Drakula: angol regény - 08
    Total number of words is 4219
    Total number of unique words is 1930
    33.0 of words are in the 2000 most common words
    47.2 of words are in the 5000 most common words
    54.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Drakula: angol regény - 09
    Total number of words is 4160
    Total number of unique words is 1780
    36.6 of words are in the 2000 most common words
    49.5 of words are in the 5000 most common words
    55.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Drakula: angol regény - 10
    Total number of words is 4210
    Total number of unique words is 1758
    35.6 of words are in the 2000 most common words
    47.9 of words are in the 5000 most common words
    53.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Drakula: angol regény - 11
    Total number of words is 4281
    Total number of unique words is 1879
    33.5 of words are in the 2000 most common words
    46.6 of words are in the 5000 most common words
    52.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Drakula: angol regény - 12
    Total number of words is 4193
    Total number of unique words is 1905
    34.0 of words are in the 2000 most common words
    47.8 of words are in the 5000 most common words
    54.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Drakula: angol regény - 13
    Total number of words is 4340
    Total number of unique words is 1741
    36.8 of words are in the 2000 most common words
    51.1 of words are in the 5000 most common words
    57.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Drakula: angol regény - 14
    Total number of words is 4230
    Total number of unique words is 1736
    37.2 of words are in the 2000 most common words
    50.3 of words are in the 5000 most common words
    56.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Drakula: angol regény - 15
    Total number of words is 4258
    Total number of unique words is 1679
    36.2 of words are in the 2000 most common words
    49.6 of words are in the 5000 most common words
    56.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Drakula: angol regény - 16
    Total number of words is 4213
    Total number of unique words is 1869
    34.6 of words are in the 2000 most common words
    47.5 of words are in the 5000 most common words
    55.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Drakula: angol regény - 17
    Total number of words is 4146
    Total number of unique words is 1828
    35.9 of words are in the 2000 most common words
    48.7 of words are in the 5000 most common words
    54.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Drakula: angol regény - 18
    Total number of words is 4182
    Total number of unique words is 1891
    33.9 of words are in the 2000 most common words
    45.5 of words are in the 5000 most common words
    51.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Drakula: angol regény - 19
    Total number of words is 4233
    Total number of unique words is 1839
    33.2 of words are in the 2000 most common words
    46.1 of words are in the 5000 most common words
    53.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Drakula: angol regény - 20
    Total number of words is 4213
    Total number of unique words is 1834
    34.4 of words are in the 2000 most common words
    47.4 of words are in the 5000 most common words
    54.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Drakula: angol regény - 21
    Total number of words is 4187
    Total number of unique words is 1891
    33.1 of words are in the 2000 most common words
    46.5 of words are in the 5000 most common words
    53.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Drakula: angol regény - 22
    Total number of words is 4184
    Total number of unique words is 1787
    36.1 of words are in the 2000 most common words
    48.6 of words are in the 5000 most common words
    55.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Drakula: angol regény - 23
    Total number of words is 4188
    Total number of unique words is 1748
    34.5 of words are in the 2000 most common words
    48.3 of words are in the 5000 most common words
    54.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Drakula: angol regény - 24
    Total number of words is 4276
    Total number of unique words is 1758
    34.5 of words are in the 2000 most common words
    47.5 of words are in the 5000 most common words
    54.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Drakula: angol regény - 25
    Total number of words is 3755
    Total number of unique words is 1667
    35.1 of words are in the 2000 most common words
    48.6 of words are in the 5000 most common words
    56.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.