Drakula: angol regény - 14

Total number of words is 4230
Total number of unique words is 1736
37.2 of words are in the 2000 most common words
50.3 of words are in the 5000 most common words
56.7 of words are in the 8000 most common words
Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
hogy mit érzek azoknak, a kiknek fájt volna, csak magának, a kiben
bizom. Ha maga a szivembe láthatott volna, mikor legjobban kellett
nevetni – ha a szivembe láthatna most, a mikor a kacagás elhagyott,
elment messzire, messzire tőlem nagy időre – akkor maga sajnálna engem
legjobban.
Meghatott hangjának gyöngédsége és kérdeztem, hogy miért?
– Azért, mert tudom, a mit tudok!
És most szét vagyunk szóródva mind és hosszu napokig a magány terjeszti
fölénk bus szárnyait. Lucy őseinek sirhelyét osztja; a diszes kriptát a
magányos temetőben, távol füstös Londontól, a hol a levegő friss és a
nap a Hampstead-i dombok fölött kel és a hol bőven terem a mezei virág.
Igy hát befejezhetem naplómat és Isten tudja, hogy kezdek-e valaha
másikat. Ezzel bucsut mondok életem regényének, visszatérek napi
munkámhoz és reménytelenül és busan mondom, hogy _vége_.

_A Westminsteri Ujság. Szept. 25. A hampstead-i rejtély._
Hampstead környékét sajátságos esetek sorozata tartja izgalomban. Az
elmult három-négy nap folyamán több izben előfordult, hogy apróbb
gyermekek, a kik fölügyelet nélkül kószáltak el hazulról játszani, nem
tértek meg estére a hajlékukba a pusztáról. Minden egyes előforduló
esetnél a gyermek sokkal kisebb volt, hogy sem kellő fölvilágositást
tudott volna adni elmaradásáról, de valamennyi mentségének az alapja
egybehangzóan az volt, hogy a „fehér asszonynál“ voltak. Mindenkor
estefelé tüntek el a gyermekek és két izben nem találták meg a
hiányzókat, csak másnap reggel korán. A környékbeliek azt hiszik, hogy
miután az első gyerek, a ki elveszett, mesélte, hogy őt a fehér asszony
hivta magával sétálni, a többieknek megtetszett ez a mese és
alkalomadtán ők is előveszik. Már annyira belejöttek a dologba, hogy
rendes játékaik közé tartozik a fehér asszony, a ki a kicsinyeket
sétálni csalja.
De a különös dolognak alighanem komolyabb oldala is van, mert a
gyermekek némelyikének sőt tán valamennyijének, a ki eltünt éjszakára, a
torka kissé meg volt sebezve vagy tépve. A seb olyanforma volt, a milyet
egy patkány vagy pici kutya ejtene és noha magában véve nem sulyos,
mégis azt látszik bizonyitani, hogy bármely állattól ered is, az egy
bizonyos rendszert követ az eljárásában. A rendőrséget megbizták, hogy
szemmel tartsa a kószáló gyermekeket, kivált ha kicsinyek, mindenütt a
hampsteadi puszták körül és elfogjon minden csavargó kutyát.

_A Westminsteri Ujság. Szept. 25. (Külön kiadás.) Hampstead borzalma.
Ismét egy sebzett gyermek vagy_ =A fehér asszony=.
Épp most vettük hirét, hogy ismét egy gyermeket, a ki az elmult éjjelen
eltünt, csak ma reggel találták meg egy bokor alatt a hampsteadi dombok
alján, a mely meglehetősen elhagyatott hely. Ugyanolyan sebhely van a
torkán, mint a többi eddig eltévedt gyermekekén. Roppant el volt
gyengülve, szinte átlátszónak tetszett. Ez is, a mikor magához tért, a
rendes mesével állt elő, hogy a „fehér asszony“ csalta magával.


XIV.

_Harkerné Minna naplója._
_Szept. 23._
Jonathán ma, egy rosszul töltött éjszaka után jobban van. Oly boldog
vagyok, hogy annyi dolga van, hogy nem gondolhat semmi másra sem. Ma is
távol lesz egész nap, még villásreggelire sem jöhet haza. A házi
teendőkkel mára készen vagyok, előveszem tehát az ő külföldi naplóját,
bezárkózom a szobámba és elolvasom.
_Szept. 24._
Nem volt kedvem tegnap este a jegyezgetéshez. Az a rettenetes, Jonathán
által irott napló igazán kivett a sodromból. Szegény drágám! Mennyit
szenvedhetett, akár igaz, akár csak képzelődés volt az egész, a mit irt.
Azon tünődöm, hogy lehet-e valami igazság a dologban. Lázbeteg volt-e
már, mikor ezeket a borzalmas dolgokat irta, vagy van-e valami alapja a
dolognak? Lehet, hogy soha sem fogom megtudni, mert nem merem előtte
szóvá tenni az dolgot… És mégis, ez az ember, a kit tegnap láttunk!
Jonathán, mintha egész bizonyos lett volna felőle… Szegény fiu! Lehet,
hogy csak a temetés izgatta föl és juttatott eszébe mindenfélét…
Bizonyos, hogy ő hisz a dologban. Nagyon jól emlékszem, a mint esküvőnk
napján mondta: Hacsak valamely komoly kötelesség nem kényszerit
visszatérni azokhoz a keserü órákhoz, a melyeket ébren vagy alva,
őrülten vagy józanon éltem át. És van valamely borzalmas összefüggés az
egészben… Az a rettenetes gróf is Londonba készült… Ha csakugyan ugy
volna és Londonba jött volna a nyüzsgő milliók közé… Lehet, hogy komoly
föladat vár ránk, a melytől nem szabad visszarettennünk!… Én kész
vagyok. Még ma hozzá fogok látni, hogy ezeket a gyorsirási jegyzeteket
gépemmel tisztába irjam, hogy mások szeme is elolvashassa, ha kell. És
ha csakugyan ugy fordulna és én készen leszek, nem kell szegény
Jonathánomat izgatni vele, mert én beszélhetek helyette.

_Van Helsing levele Harkerné Minnához._
_Szeptember 24._
(Bizalmas.)
Drága asszonyom!
Én kérem, hogy bocsássa meg irásomat, a mennyiben annyiban jó barát
vagyok, hogy én értesitettem önt Westenra Lucy haláláról. Lord Godalming
engedelmével hatalmamban volt elolvasni leveleit és irományait, mert
mélyen érdeklődöm bizonyos nagyfontosságu, életbevágó dolgok iránt. Ezek
között találtam néhány levelet kegyedtől, a mely megmutatja, hogy mily
jó barátok voltak és hogy mennyire szerette őt. Óh, Madame Minna, erre a
szeretetre kérem, segitsen nekem. A mások jóvoltáért kérem, hogy
helyrehozzak nagy bajokat, elháritsak veszedelmeket, a melyek nagyobbak,
mint ön tudhatná. Lehetne-e, hogy kegyedet lássam? Kegyed bizhatik
bennem. Én barátja vagyok doktor Seward Johnnak és lord Godalmingnak (a
ki Lucy Arturja volt). De egyelőre mindenki előtt titkolnom kell.
Szivesen megyek Exeterbe, ha ön tudatná velem, hogy szabad és mikor ér
reá. Könyörgöm bocsánatáért asszonyom. Én olvastam leveleit Lucyhoz és
tudom, hogy mily jó és hogy férje mennyit szenvedett – hát kérem, neki
ne szóljon, nehogy izgassa. Ismét bocsánatát kérve maradtam
Van Helsing.

_Harkerné Minna telegramja Van Helsingnek._
_Szept. 25._
Jöjjön ma a tiz órai vonattal, ha még megkapja. Én egész nap várni
fogom.
Harker Minna.

_Harkerné Minna naplója._
_Szeptember 25._
Nem tehetek róla, de borzasztóan izgat Van Helsing doktor látogatásának
a közeledése, mert valahogy ugy tetszik, mintha világot vethetne
Jonathan szomoru élményére; és minthogy szegény Lucyt is ő kezelte
utolsó betegségében, hát róla is elmondhat mindent. Bizonyos, hogy
jövetelének tulajdonképpeni oka ez; Lucy és az ő alvajárása és nem
Jonathán. De, hát soha sem fogom megtudni az igazat? Milyen ostoba
vagyok. Az az őrült napló megigézett és most mindent vele hozok
kapcsolatba. Persze, hogy csak Lucy miatt jön. Bizonyosan akkor
betegedett meg, a mikor álmában elment éjjel a temetőbe. A magam sok
baja miatt el is felejtettem, hogy milyen rosszul érezte magát azután.
Bizonyosan emlitette a doktornak az esetet és azt, hogy én is tudok róla
és most azért jön, hogy elmondjam neki az egészet, hogy jobban megértse.
Remélem, hogy helyesen tettem, hogy eltitkoltam Westenráné előtt a
dolgot. Soha sem bocsájtanám meg magamnak, ha én volnék valamely bajnak,
a mi őt érte, az oka vagy okozója. Remélem, hogy Van Helsing nem fog
vádolni. Annyi bajom és aggodalmam volt az utóbbi időben, hogy egyelőre
nem birnék többet elviselni. Két óra. A doktor mindjárt itt lesz. Nem
fogom neki fölemliteni Jonathán naplóját, ha csak külön föl nem emliti.
Örülök, hogy a magam naplóját lemásoltam az irógépemmel, legalább ha
Lucy felől kérdezősködik, csak át kell neki adnom, az megkimél minden
fölösleges kérdezésködéstől.
_Későbben_. Ő jött és ment. Oh milyen különös egy találkozás és hogy
szédül bele a fejem! Ugy tetszik, mintha álmodnám. Lehetséges-e, hogy
mindez, vagy csak egy része is igaz legyen? Ha nem olvastam volna előbb
Jonathán naplóját, nem birnám még csak a lehetőségét is elhinni. Szegény
édes jó férjem! Mennyit kellett szenvednie. A jó Isten adja, hogy mindez
ismét beteggé ne tegye. Van Helsing doktor jó és bölcs ember lehet, hogy
Seward doktor oly messziről hozatta el, hogy Lucyn segitsen. Hogy jó és
nemes és kegyes, azt éreztem, a mint megpillantottam. Ha holnap ismét
eljön, beszélni fogok vele Jonathánról és ekkor talán Isten segitségével
vége lesz minden gondom és szomoruságomnak. De hadd térek vissza a
doktor látogatására.
Fél háromra járt az idő, a mikor kopogtatott. Én két kézre fogtam
bátorságomat és vártam. Néhány pillanat mulva Mary nyitott ajtót és
bejelentette Van Helsing doktort.
Én fölkeltem és meghajtottam magamat, a mint felém tartott. Igy
szólitott meg:
– Harkerné ön, igen? – Én ismét meghajtottam magyamat.
– Ugyanaz, a ki Murray Minna kisasszony volt? Én igenlőleg bólintottam.
– Én Murray Minnához jöttem, ahhoz, a ki barátnéja volt az édes
gyermeknek, szegény kis Westenra Lucynak. Minna asszonyság, én a halott
miatt jövök.
– Uram, feleltem én, ön nem fordulhatna különb jogcimmel hozzám annál,
hogy Westenra Lucy barátja és gyámola volt. Ezzel kezet nyujtottam és ő
megfogta és szeliden mondta:
– Oh, madame Minna, én tudtam, hogy annak a szegény kis liliomszálnak a
barátnéja csak jó asszony lehet és megbizonyosodtam.
Udvarias meghajlással fejezte be mondókáját. Én kérdeztem tőle, hogy mit
kiván tőlem megtudni és ő azonnal hozzákezdett:
– Én elolvastam leveleit Lucyhoz. Bocsássa meg, de tudnom kellett
valamit és senkitől sem kérdezhettem. Tudtam, hogy kegyed vele volt
Whitby-ben. Ő naplójegyzeteket is irt – ez ne lepje meg kegyedet, madame
Minna; azután kezdte, hogy kegyed eltávozott és csak kegyedet utánozta
vele – és ezekben a jegyzetekben célzásokat találtam bizonyos
alvajárásközben történt dolgokra és arra, hogy, szerinte, kegyed
mentette meg őt. Már most én nagy zavarodottságomban kegyedhez fordulok,
hogy mondjon el nekem mindent, a mire erre vonatkozólag még emlékezik.
Azt hiszem, hogy pontosan el tudom mondani az egész esetet doktor ur.
– Ah, akkor nagyon jó emlékező tehetségének kell lennie a tényekre és
részletekre vonatkozólag. Ez ritka adomány ifju hölgyeknél.
– Nem doktor ur, de lejegyeztem akkorában mindent. Megmutathatom önnek a
jegyzeteimet, ha kivánja.
– Oh madame Minna, hálás leszek; ön igen nagy kegyet tesz velem. – Én
nem állhattam ellent a kisértésnek, hogy egy kissé meg ne tréfáljam a
doktort, hát átnyujtottam neki gyorsirással készült jegyzeteimet. Az
öreg ur hálás meghajlással vette át a füzetet, mondván:
– Elolvashatom?
– Ha kivánja, igen, feleltem én a legnagyobb szendeséggel. Ő fölnyitotta
és arca rögtön megnyult egy kissé. Aztán fölállt és meghajtotta magát.
– Oh, maga olyan okos asszony! – mondta. – De hát nem lenne oly kegyes
és segiteni elolvasni? Sajnos! de én bizony nem ismerem a gyorsirást. –
Ezalatt én már szinte restelkedni kezdettem éretlen tréfám miatt, hát
gyorsan kivettem a géppel irott másolatot munkakosaramból és
átnyujtottam neki.
– Bocsásson meg – mondtam – de nem tudtam ellentállni; gondoltam előre
is, hogy Lucy felől fog kérdezősködni, hát hogy ne kelljen várnia,
legalább miattam ne, mert tudom, hogy drága az ideje, az egészet
lemásoltam irógépemen az ön számára.
– Ő átvette és szeme megenyhült. – Kegyed nagyon jó – mondta. És el
szabadna most mindjárt olvasnom? Lehet, hogy kérdéseket fogok intézni
kegyedhez olvasás után.
– Kérem, csak olvassa – feleltem – a mig én a villásreggeli után látok
és evés közben aztán kérdezhet tőlem, a mit akar. – Ő meghajtotta magát
és azonnal helyet foglalt egy karosszékben, háttal a világosság felé, én
pedig távoztam, leginkább azért, hogy ne zavarjam. Mire visszatértem,
izgatottan föl s alá járkálva találtam őt a szobában, lángoló
tekintettel. Nekem rohanva, mind a két kezemet megragadta.
– Oh madame Minna, – kiáltotta – nem is mondhatom, hogy mennyivel
tartozom önnek! ez a papiros olyan, mint a napvilág. Egész kaput nyit
nekem. Meg vagyok szédülve, elvakitva ennyi világosságtól; és mégis
sötét felhők gomolyognak a világosság mögött. De ezt kegyed nem értheti.
Én hálás vagyok magának, maga oly okos asszony. És ha Van Helsing
Ábrahám valaha tehet valamit magáért vagy a hozzátartozóiért, hát
remélem, hogy hozzám fordul. Vannak sötétségek az életben, de vannak
világosságok is – és kegyed is ilyen világosság.
– De doktor ur, maga tulságosan dicsér engemet – holott nem is ismer.
– Én ne ismerném – én, a ki öreg vagyok és egész életemben férfiakat és
asszonyokat tanulmányoztam; én, a kinek speciálitása az agyvelő és
minden, a mi vele össze függ! Én ne ismerném magát madame Minna. A jó
asszonynak nyitott könyv az élete, a melyet el tud olvasni az, a ki ért
hozzá. Az ön férje nemeslelkü és ön is az, mert ön megbizik benne, a
bizodalom pedig nem talál helyet az alacsony természetü ember lelkében.
De a férje – beszéljen a férjéről. Egészen és teljesen meggyógyult?
Elhagyta az a csodálatos lázbetegség és ép és erős ember ismét? – Ezt én
jó alkalomnak vettem, hogy Jonathán felől beszéljek vele, hát ezt
mondtam:
– Már majdnem teljesen helyreállt, de Hawkins ur halála ismét nagyon
fölizgatta. – Ő félbeszakitott:
– Oh igen, ezt tudom. Olvastam a kegyed két utolsó levelében, a melyeket
Lucynak irt. – Én folytattam:
– Én legalább azt hiszem, hogy ennek kellett fölizgatni, mert a mikor
utoljára a városban voltunk, sajátságos rohama volt.
– Rohama, ily gyorsan az agyláz után! Ez nem volt jó. Miféle rohama
volt?
– Azt hitte, hogy lát valakit, a kinek a jelenléte valami borzalmasra
emlékeztette, valamire, a mi az ő hagymázos lázát okozta. És ezzel
egyszerre erőt vett rajtam mindeneknek az emléke – az aggodalom
Jonathánért, naplójának félelmes titokszerüsége – és azt hiszem, hogy
magam is megbomlottam, mert térdre vetettem magamat az orvos előtt és
fölemelt, összekulcsolt kézzel kőnyőrögtem neki, hogy gyógyitsa meg az
uramat. Ő megfogta mind a két kezemet, maga mellé ültetett a divánra és
végtelen gyöngédséggel nyugtatott meg. Végre igy szólott:
– Örülök, hogy valamiben hasznára lehetek magának, mert ha a férje
szenved, az én tudásom és tapasztalásom rendelkezésére állanak. Igérem,
hogy mindent megteszek érte, a mit tudok, hogy életét és a magáét
boldoggá tegyem. Már most egyék valamit. Tulságosan fölizgult és tán
tulságosan aggódik is. A férje bizonyosan nem szivesen látná ilyen
sápadtnak és az megint neki is ártana. Azért hát az ő kedveért egyék és
mosolyogjon. Most már Lucyról mindent tudok, erről ne beszéljünk többet.
Ez éjjel Exeterben fogok maradni, mert gondolkoznom kell azon, a mit
megtudtam és ha majd gondolkoztam, kérdéseket fogok tenni, ha megengedi.
Majd aztán, ha evett valamit, a férje bajait is elmondhatja, de addig
nem – csak villásreggeli után.
Mikor a reggeli után visszatértünk a szalonba, igy szólt:
– És most mondjon el róla mindent, a mit tud. – Mikor arra került a sor,
hogy ennek a tudós, nagy embernek beszéljek, attól kezdtem félni, hogy
egy gyönge velejü bolondnak, Jonathánt pedig valóságos őrültnek fogja
tartani, – hisz az a napló oly különös – és habozni kezdtem, hogy
csakugyan szóljak-e De ő oly szelid és jónak látszott és megigérte, hogy
segitni fog, hát biztam benne és hozzá kezdtem:
Van Helsing doktor, a mit én mondani fogok önnek, az oly furcsa, hogy
félek, kinevet engem is meg a férjemet is érte. Tegnap óta lázas
kétségek közt hánykódom, legyen elnézéssel irántam és ne gondoljon
féleszünek, a miért csak némi hitelt is adtam ezeknek a különös
dolgoknak.
Van Helsing megnyugtatott szavaival és modorával egyaránt a midőn igy
szólott:
– Oh édes szivem, ha maga tudná, hogy milyen különös az a dolog, a miben
én itt járok, hát maga nevetne ki engemet. Én megtanultam, hogy ne
vegyem csekélynek senkinek a hitét se, ha még oly különös lenne is.
– Köszönöm, ezerszer köszönöm! Ön egy nagy tehertől szabaditott meg. Ha
megengedi, átadom önnek Jonathán naplóját – illetőleg az eredetinek
általam géppel irott másolatát. Hosszu, mert külföldi utazásának minden
részletét tartalmazza. Nem mondok róla semmit sem, olvassa el és itéljen
maga. És aztán, ha ismét látjuk egymást, lesz kegyes a véleményét
megmondani róla.
– Igérem – mondta, és én átadtam neki a papirokat – holnap reggel, a
milyen korán csak lehet, eljövök, hogy lássam kegyedet a férjével
együtt.
– Jonathán itthonn lesz féltizenkettőre, jöjjön velünk villásreggelizni
és ekkor láthatná. Azért még elindulhat a délután 3 és 32 p.-kor induló
vonattal, a mely nyolc előtt ér a városba.
Van Helsing átvette az iratokat és távozott, én meg itt ülök gondolkozva
– gondolkozva, magam sem tudom, hogy min.

_Van Helsing levele Harkerné asszonynak._
_Szept. 25. Este 6 óra._
Kedves Madame Minna!
Elolvastam férje ura csodálatos naplóját. Aludjék kétségek nélkül. A
mily csodás és borzalmas az egész, épp oly igaz! Az életembe mernék
fogadni, hogy igaz. Ez nagy baj lehet másoknak, de neki és kegyednek nem
kell félni. Ő nemes ember és megnyugtatására mondhatom, hogy a ki mint
ő, lement a falon, abba a szobába – és lement másodszor is, az nem olyan
ember, hogy ki ne heverjen egy kis rázkódást. Az esze és szive helyén
van, erre esküszöm, a nélkül, hogy láttam volna; hát legyen nyugodt.
Nekem sokat kell majd kérdezni tőle. Szerencsém, hogy ma kegyedhez
jöttem, mert itt egyszerre annyit tudtam meg, hogy káprázik, jobban
káprázik a szemem mint valaha és gondolkoznom kell.
A kegyed alázatos hive:
_Van Helsing Ábrahám._

_Harkerné levele Van Helsingnek._
_Szept. 25, 6 óra 30 perckor._
Kedves Van Helsing doktor!
Ezer köszönet kedves leveleért, a mely nagy sulytól szabaditotta meg
lelkemet. És mégis, ha igaz az, mily borzalmas dolgok vannak ezen a
világon és mily rémes, ha ez az ember, ez a szörnyeteg csakugyan
Londonban van! Félek erre még gondolni is. Ebben a pillanatban kaptam
telegramot a férjemtől, hogy 10 órakor este megérkezik, igy hát nem
fogok az éjjel félni. Nem jönne-e villásreggeli helyett reggel nyolckor
reggelire hozzánk, ha nem alkalmatlan a korai fölkelés. Akkor, ha siet,
még a 10 óra 30 p. vonattal indulhat vissza délelőtt és már déli 2 óra
35 perckor otthon lehet. Ne feleljen erre, ha nem felel, ugy veszem,
hogy reggelire jön.
Az ön hálás és hüséges
_Harkerné Minnája._

_Harker Jonathán naplója._
_Szeptember 26._
Azt hittem, hogy soha többet nem irok ebbe a naplóba, de elérkezett
ennek is az ideje. Mikor tegnap este hazaérkeztem, Minna vacsorával várt
és vacsora után előhozakodott Van Helsing látogatásával és hogy átadta
neki a két naplót és hogy mily aggodalmat állott ki miattam. Végül ide
adta a doktor levelét, a melyben azt irja, hogy minden, a mit irtam,
igaz. Erre mintha uj emberré váltam volna. Az egész dologban való
folytonos kételkedés tett tönkre és vette el erőmet. Ugy éreztem, hogy
sötétben, bizonytalanságban tapogatóztam és ez bizalmatlanná tett. De
most, hogy tudom, hát nem félek többé még a gróftól sem. Hát csakugyan
sikerült neki Londonba jutni és ő volt, a kit a minap láttam.
Megfiatalodott azóta – de miként. Van Helsing az az ember, a ki
leálcázhatná és kinyomozhatná, ha csakugyan olyan ember, a milyennek
Minna mondja. Késő éjjelig beszélgettünk róla. Minna most öltözködik, én
pedig indulok a hotelbe, hogy ide hozzam a doktort…
– Azt hiszem, hogy látásom egy kissé meglepte. Mikor a szobájába léptem
és bemutatkoztam neki, vállon fogott és arcomat a világosság felé
forditva figyelmesen megnézett és igy szólt:
– De hisz Madame Minna azt mondta nekem, hogy ön beteg – hogy rohama
volt.
– Igaz, hogy beteg voltam, – feleltem én mosolyogva; – de ön immár
meggyógyitott.
– És mivel ugyan?
– Minnához irt levelével tegnap. Doktor ön nem tudja mi az, a mikor az
ember mindenben, még saját magában is kételkedik. Nem, ön azt nem
tudhatja; ilyen homlokkal, mint az öné ez ki van zárva. – A doktor
nevetve felelte erre:
– Ugy! Ön fiziognomista. Én itt minden órán tanulok valamit. Nagyon
szivesen megyek önökkel reggelizni; és ah uram, engedje meg egy öreg
embernek, hogy a feleségét dicsérje. Nagy Isten áldása az ilyen asszony.
Oly igaz, őszinte, szerény, jó szivü és oly kevéssé önző – és ez, higyje
el, nagyan sok a mai skeptikus és önző világban. És ön uram – én önt is
ismerem feleségének szegény Lucyhoz irt leveleiből – de a maga teljes
valójában csak tegnap este óta. Nyujtsa nekem a kezét és engedje, hogy
barátságot kössünk erre az életre.
Kezet fogtunk és ő oly komoly és jóságos volt, hogy egészen meghatott.
– És most – folytatta – engedje, hogy továbbra is kérjem segitségét.
Nekem nagy föladatom van és először tudnom kellene valamit. Ön segithet
nekem. Megmondhatná nekem, mi előzte meg az ön utazását Transzilvániába?
Később majd más dologban is kikérem segitségét, de először ezt kell
kérnem.
– Mondja uram, – hogy az, a mit tenni kell, a grófra vonatkozik-e? –
Kérdeztem én.
– Igen, – felelte ő komolyan.
– Akkor az öné vagyok testestül lelkestül. Minthogy a 10 óra 30 p.
vonattal utazik, nem fog rá érni átnézni az iratokat, de majd vele adom
és a vonaton elolvashatja.
Reggeli után az állomásra kisértem őt. Bucsuzáskor igy szólott:
– Talán följönne a városba, ha izenek és elhozza magával feleségét is.
Mind a ketten jövünk, a mikor kivánja, – feleltem én.
Megvettem a számára a reggeli helyi és a tegnap esti londoni lapokat és
a mig a vonat indulását várva, beszélgettünk a kocsi ablakában, forgatni
kezdte őket. A szeme mintha hirtelen megakadt volna valamin, az egyiken
– a _Westminsteri Lapok_-on – ismertem a szine és formájánál fogva, arca
elsápadt. Elmerülten olvasott valamit, közben mormogva magában: „Mein
Gott! Mein Gott! Máris! Ilyen hamar!“ Azt hiszem, hogy még rólam is
teljesen megfeledkezett ebben a pillanatban. De a gép füttyentett és a
vonat elindult. Ez magához téritette és kihajolva az ablakon,
integetett, kiabálva: „Hódolatomat Madame Minnának; irni fogok, a mily
gyorsan csak lehet!“

_Seward doktor naplója._
_Szept. 26._
Még alig egy hete, hogy azt irtam a naplómba, hogy „Vége“ és ime ismét
ujra kezdem, vagyis a régit folytatom. Egészen ma délutánig nem volt
okom arra gondolni, a mi elmult. Renfield oly csöndesen viselkedett,
mint bármikor ezelőtt. Épp tul volt a legyekkel való gazdálkodáson és
kezdte a pókokkal való bibelődést; hát vele sem sok okom volt törődni.
Arturtól vasárnap kaptam levelet, a mely arról tanuskodik, hogy elég jól
türi sorsát. Morris Quincey most is vele van, a mi nagyon helyes, mert
az rendesen csak ugy bugyog a jókedvtől. Quincey is irt néhány sort,
abból is ki tetszik, hogy Artur kezdi visszanyerni régi jó kedvét, igy
hát rájuk nézve nyugodt vagyok. A mi pedig magamat illeti, én is a régi
lelkesedéssel kezdtem munkámhoz látni, ugy, hogy bátran merem állitani,
hogy a seb, a melyet Lucy ejtett rajtam, jóformán hegedni kezdett. De
most föl van ujra tépve és hogy mi lesz mindennek a vége, azt csak a jó
Isten tudja! Ugyan ugy sejtem, hogy van Helsing azt hiszi, hogy ő is
tudja, de csak annyit árul el belőle, hogy az ember kiváncsiságát ébren
tartsa. Tegnap Exeterbe utazott és ott is hált. Ma visszajött és csak
ugy esett be a szobámba vagy öt óra tájt és a tegnapi „Westminsteri
Lapokat“ nyomta a markomba.
– Mit gondol erről? – kérdezte keresztbe font karokkal állva meg
előttem.
Én végignéztem a lapon, mert nem tudtam, hogy miröl van szó; de ő
kivette a kezemből és egy cikkre mutatott a mely Hampstead körül
elkószáló gyermekekről szólott. Eleinte nem tudtam, hogy mire véljem,
mig odáig nem jutottam, a hol a torkukon levő parányi sebhelyekről volt
szó. Ekkor hirtelen a professzorra néztem.
– Nos? – kérdezte ő. – Ez épp olyan lehet, mint a szegény Lucyé volt.
– És mit következtet ebből?
Egész egyszerüen csak azt, hogy közös az eredetük. Bár mi volt, a mi
Lucyt sebezte, annak kellett ezeket is sebezni. – A professzor
feleletét, a melyet erre adott, nem értettem. „Ez igaz közvetetve, de
nem közvetetlenül,“ szólott.
– Hogy érti ezt tanár ur? Mondja meg kérem, mert én nem merek véleményt
mondani, annyira nem tudom, mit gondol.
Azt akarja-e velem elhitetni barátom John, hogy egyáltalán nem gyanitja,
hogy Lucy mitől halt meg?
Ideges kimerültségtől, a nagy vérvesztés következtében.
És hogyan, vagy mitől vesztette el a vérét? – Én a fejemet ráztam. Az
öreg doktor mellém ült és folytatta.
Maga eszes ember, barátom John, helyesen okoskodik és következtetései
merészek, de ön nagyon el van fogulva. Nem engedi a szemének, hogy
lásson, a fülének, hogy halljon és a mi kivül van a mindennapi életén,
azt nem veszi komolyan számba. Nem gondolja-e, hogy vannak dolgok, a
melyeket ön nem bir megérteni, de azért mégis vannak és hogy némely
ember lát olyan dolgokat, a melyek másokra nézve nem léteznek.
Tudományunknak legnagyobb hibája, hogy mindent meg akar magyarázni és a
mit nem tud, arra azt mondja, hogy nincs mit megmagyarázni. Mondja csak
például, hisz ön a lélek vándorlásban? Nem ugy-e? Hát a szellemek
megtestesülésében? Nem? Hát a gondolatolvasásban? Nem? Hát a
hipnotizmusban? Abban sem?
– De igen, feleltem én, ezt Charcot elég világosan bizonyitotta. Öreg
tanárom mosolyogva folytatta: Hát akkor meg van róla győződve? Igen. És
természetesen meg is érti és követni birja a nagy Charcot – sajnos, hogy
nincs többé! – elméjét, egész a páciens lelkéig, a melyet befolyásol.
Nem? No hát akkor mondja meg nekem, hogy hogyan fogadja el a
hipnotizmust és veti el a gondolatolvasás tanát. Higyje el nekem,
barátom, hogy manapság olyan dolgokat müvelnek az elektromossággal, a
melyet még azok, a kik az elektromosságot föltalálták is,
boszorkányságnak hittek volna, mig nem sokkal azelőtt még őket magukat
is máglyára itélték volna. Az életben mindig vannak titokszerüségek.
Miért élt Matuzálem kilencszáz esztendeig? Miért az öreg Parr
százhatvankilenc esztendeig és miért nem élhetett az a szegény kis Lucy
négy ember vérével az ereiben, csak egy nappal sem tovább? Ismeri ön az
élet és halálnak minden misztériumát? Ismeri az összehasonlitó anatómia
összeségét és meg tudja fejteni, hogy állati tulajdonságok mért vannak
az egyik emberben és miért nincsenek a másikban? Meg tudja nekem
mondani, hogy miért hal el sok pók pici korában és az az egy hires pók
az ódon spanyol templomban miért élt száz és száz évekig, mig annyira
meg nem nem nőtt, hogy leereszkedve, kitudta inni az összes lámpákból az
olajat. Meg tudja nekem mondani, hogy miért vannak a Pampasokon és
másutt is olyan denevérek, a melyek éjjel az ökrök és lovak ereit
fölhasitva, kiszipolyozzák a vérüket; hogy miért vannak a nyugati
tengerek szigetein denevérek, a melyek egész nap fákon lógnak, hogy
azok, a kik látták, óriás dióhoz hasonlitják őket és hogy a mikor a
tengerészek a hőség miatt a hajó födélzetén alusznak, éjjel leszállnak
rájuk és akkor – akkor reggel halott embereket találnak, a melyek
fehérek, mint akárcsak Lucy volt.
– Jóságos Isten! professzor! kiáltottam fölugorva. – Azt akarja-e
mondani, hogy Lucyt is egy ilyen denevér támadta meg és hogy ilyen izé
léteznék itt Londonban a tizenkilencedik században? – A professzor
csöndre intett kezével és folytatta:
– Meg tudja nekem mondani, hogy a teknősbéka miért él tovább, mint
emberi generációk sora? Az elefánt miért él tul egész dinasztiákat és
hogy a papagáj miért nem hal meg soha, ha csak kutya, vagy macska meg
nem harapja? Meg tudja nekem mondani, hogy miért hitték az emberek
minden időben és különböző helyeken, hogy vannak, a kik mindig élnek,
hogy vannak férfiak és asszonyok, a kik nem tudnak meghalni. Meg tudja
nekem mondani, hogy az indiai fakir hogyan tud meghalni és magát
eltemettetni és a sirját lepecsételik, elföldelik, a földbe gabonát
vetnek és kikél, megérik, learatják és ekkor kiássák a sirt, leveszik
róla a sértetlen pecsétet s az indián fakir fölkel és tovább jár-kél az
élők között, mint azelőtt? – De már erre félbeszakitottam. Kezdtem
megzavarodni. Annyira megterhelte elmémet a természet excentricitásainak
s lehető és lehetetlenségeinek fölsorolásával, hogy képzeletem
feltüzelődött. Sejteni kezdtem, hogy valamely leckére oktat, mint
régente ezelőtt Amsterdamban szokta; csakhogy akkor megmondta, hogy
You have read 1 text from Hungarian literature.
Next - Drakula: angol regény - 15
  • Parts
  • Drakula: angol regény - 01
    Total number of words is 4146
    Total number of unique words is 1896
    33.2 of words are in the 2000 most common words
    46.6 of words are in the 5000 most common words
    52.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Drakula: angol regény - 02
    Total number of words is 4247
    Total number of unique words is 1931
    33.4 of words are in the 2000 most common words
    46.5 of words are in the 5000 most common words
    52.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Drakula: angol regény - 03
    Total number of words is 4274
    Total number of unique words is 1980
    32.3 of words are in the 2000 most common words
    45.3 of words are in the 5000 most common words
    52.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Drakula: angol regény - 04
    Total number of words is 4225
    Total number of unique words is 1895
    31.3 of words are in the 2000 most common words
    43.7 of words are in the 5000 most common words
    51.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Drakula: angol regény - 05
    Total number of words is 4357
    Total number of unique words is 1843
    35.8 of words are in the 2000 most common words
    48.4 of words are in the 5000 most common words
    54.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Drakula: angol regény - 06
    Total number of words is 4257
    Total number of unique words is 1931
    33.2 of words are in the 2000 most common words
    45.7 of words are in the 5000 most common words
    52.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Drakula: angol regény - 07
    Total number of words is 4252
    Total number of unique words is 1894
    32.2 of words are in the 2000 most common words
    45.2 of words are in the 5000 most common words
    50.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Drakula: angol regény - 08
    Total number of words is 4219
    Total number of unique words is 1930
    33.0 of words are in the 2000 most common words
    47.2 of words are in the 5000 most common words
    54.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Drakula: angol regény - 09
    Total number of words is 4160
    Total number of unique words is 1780
    36.6 of words are in the 2000 most common words
    49.5 of words are in the 5000 most common words
    55.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Drakula: angol regény - 10
    Total number of words is 4210
    Total number of unique words is 1758
    35.6 of words are in the 2000 most common words
    47.9 of words are in the 5000 most common words
    53.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Drakula: angol regény - 11
    Total number of words is 4281
    Total number of unique words is 1879
    33.5 of words are in the 2000 most common words
    46.6 of words are in the 5000 most common words
    52.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Drakula: angol regény - 12
    Total number of words is 4193
    Total number of unique words is 1905
    34.0 of words are in the 2000 most common words
    47.8 of words are in the 5000 most common words
    54.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Drakula: angol regény - 13
    Total number of words is 4340
    Total number of unique words is 1741
    36.8 of words are in the 2000 most common words
    51.1 of words are in the 5000 most common words
    57.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Drakula: angol regény - 14
    Total number of words is 4230
    Total number of unique words is 1736
    37.2 of words are in the 2000 most common words
    50.3 of words are in the 5000 most common words
    56.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Drakula: angol regény - 15
    Total number of words is 4258
    Total number of unique words is 1679
    36.2 of words are in the 2000 most common words
    49.6 of words are in the 5000 most common words
    56.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Drakula: angol regény - 16
    Total number of words is 4213
    Total number of unique words is 1869
    34.6 of words are in the 2000 most common words
    47.5 of words are in the 5000 most common words
    55.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Drakula: angol regény - 17
    Total number of words is 4146
    Total number of unique words is 1828
    35.9 of words are in the 2000 most common words
    48.7 of words are in the 5000 most common words
    54.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Drakula: angol regény - 18
    Total number of words is 4182
    Total number of unique words is 1891
    33.9 of words are in the 2000 most common words
    45.5 of words are in the 5000 most common words
    51.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Drakula: angol regény - 19
    Total number of words is 4233
    Total number of unique words is 1839
    33.2 of words are in the 2000 most common words
    46.1 of words are in the 5000 most common words
    53.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Drakula: angol regény - 20
    Total number of words is 4213
    Total number of unique words is 1834
    34.4 of words are in the 2000 most common words
    47.4 of words are in the 5000 most common words
    54.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Drakula: angol regény - 21
    Total number of words is 4187
    Total number of unique words is 1891
    33.1 of words are in the 2000 most common words
    46.5 of words are in the 5000 most common words
    53.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Drakula: angol regény - 22
    Total number of words is 4184
    Total number of unique words is 1787
    36.1 of words are in the 2000 most common words
    48.6 of words are in the 5000 most common words
    55.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Drakula: angol regény - 23
    Total number of words is 4188
    Total number of unique words is 1748
    34.5 of words are in the 2000 most common words
    48.3 of words are in the 5000 most common words
    54.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Drakula: angol regény - 24
    Total number of words is 4276
    Total number of unique words is 1758
    34.5 of words are in the 2000 most common words
    47.5 of words are in the 5000 most common words
    54.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Drakula: angol regény - 25
    Total number of words is 3755
    Total number of unique words is 1667
    35.1 of words are in the 2000 most common words
    48.6 of words are in the 5000 most common words
    56.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.