Carmela - 16

Total number of words is 2033
Total number of unique words is 1035
37.4 of words are in the 2000 most common words
52.0 of words are in the 5000 most common words
58.4 of words are in the 8000 most common words
Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
mellett megszállta az újabb félelem, hogy őrködése fel talál ötleni a
huszárnak s néha már-már észre vélte venni a gaz szemében a felvillanó
gyanút. Ez a gondolat őrülésig izgatta aggodalmait. Ha ez az ember félni
kezd, akkor az ő ura élete egy selyemszálon függ.
A grófné így végzetesen eljutott azon elhatározásra, melyre az ő
helyzetében minden szerető asszonynak el kellett jutnia. A kötelességek
versengésében a nő csak a legközelebb eső kötelességre tud gondolni. A
grófné szemében a letett eskű semmiség volt, mikor megszegésével
megmenthette ura életét. Béla inkább meghalna, semhogy becsületszavát
megszegné; ő meg inkább megszegi eskűjét, semhogy férje oltalmazatlan és
boszúlatlan maradjon.
Egy napon a grófné titkon behajtott a megye székvárosába. Midőn este
visszaérkezett, egy másik kocsin, az ispánlak kapuja felől, báró Bükkösi
szolgabiró jött néhány pandurral. A pandurok körűlállották Miska
szobáját. A grófné csengetett s a huszár, a mint kijött, a pandurok
kezei közt találta magát. Tajtékzó szájáról ömlött a káromlás. –
Akaszszatok föl! – kiáltá, – de még az akasztófáról is azt fogom
kiabálni: Én csak gyilkos vagyok, de Salkházy gróf gazember!
A zajra a gróf kirohant szobájából s mint egy tetten ért bűnös,
reszketve nézte a jelenetet.
– Ne bántsa senki ezt a fiút! – kiáltá a szolgabiró felé. – Mivel
vádoljátok? Jót állok róla, hogy nem bűnös.
– Csöndesedjél, Béla, – felelé Bükkösi báró, – itt nem használ az
elnézés. Hatezer forintodat _ellopta:_ itt volt a pénz az ágya
szalmájában.
Vitték Miskát az egész cselédség láttára és réműletére. Még az udvarról
is felhallatszott kiabálása: – Gazember! Salkházy gazember!
A gróf szomorúan nézte reszkető nejét. Ott térdelt előtte a szegény
asszony, könyörögve: – Bocsáss meg! Bocsáss meg! Életedet féltettem!
– Hű feleségem vagy, – mondá a gróf, – de félek, hogy szerencsétlenné
tettél.

VII.
A grófné kegyes hazugsággal élt a törvényszéknél, midőn Miskát csak
lopással vádolta. Ez is csak úgy sűlt el, mint minden hazugság szokott.
Ha a grófné azt vélte, hogy ily módon nem szegi meg eskűjét s nem árúlja
el azt, a mit férje neki megmondott, e véleményben a legközelebbről
érdekelt személy, az elfogott inas, nem osztozott. Elkeseredett dühében
Miska tagadta a lopást s bevallotta a rablást. Senki sem kényesebb
birája a mások becsületességének, mint a ki maga hiába próbált
megbírkózni a gonosz kísértéssel; nem tudván fölemelkedni, szeretne
mindenkit magához rántani. Miska meg volt győződve, hogy a gróf még
hűtlenebbűl járt el ő iránta, mint ő gazdájával szemben. Vallomásával
leálczázni vélte a büszke mágnást s ösztönszerűleg érzé, hogy ez jobban
fáj Salkházynak, mint neki a rablás vádja és az ezzel járó büntetés.
Elmondá tehát egész részletesen a vadászat alatt történteket s a gróf
pirúlva, majdnem kétségbeesve állott a vizsgálóbiró előtt, ki vele a
meglepő vallomást tudatta.
Nem a világ ítélete nyugtalanította a grófot. Tudta, hogy nincs oly
törvényszék, a mely őt elítélné, s hogy az emberi érzések is mind ő
mellette lesznek, nem pedig azon hitszegő cseléd részén, ki a rábizott
fegyverrel támadt védtelen gazdájára. Az eskű sem kötelező, melyet ily
rendkívűli kényszer sajtol ki az emberből. Elvégre is nem ő adta föl a
bűnöst; azt pedig, hogy neje, férje életét féltve, a gazember
letartóztatásáról gondoskodott, jó érzésű ember nem róhatta föl bűnűl.
Hát még ha tudták volna, milyen ellenállhatatlan kényszer alatt jött
létre a feleségének tett vallomás és mily ünnepélyes esküvel kötötte ki
a grófné hallgatását! A gróf meg volt győződve, hogy Isten és emberek
előtt igazolni képes mindent, a mit tett és nem tett. De azt is érezte,
hogy sem Isten, sem ember nem bírja lelkéről levenni azt a súlyt, mely
lelkét mindaddig nyomta, míg az életeért igért ár, az inas
büntetlensége, lefizetve nem leszen. Egy becsületszó megszegve: mindig
ez lebegett Salkházy gróf szeme előtt s ez az ő szemében annyi volt,
mintha a föld kifordúlna sarkaiból. Szeretett volna a megyeházában ülő
Miskával cserélni; annak a szerepét jobban szerette, mint a magáét. Az ő
érzése a vizsgálóbiróval szemben úgy sem volt más, mint hogy
vádlottképen áll a törvény előtt. Tagadásra fogta a dolgot. Ő Miskának a
6000 forintot ajándékba adta. A biró azt felelte, hogy a gróf elnézése
még árt a fogolynak: ha még azt mondaná, a mit a grófné, hogy t. i.
lopás történt, akkor lehető volna, a rabot enyhébb paragrafus szerint
ítélni el, mint melyet ő maga akar alkalmaztatni. De mikor a vádlott
rablást vall, a tanú meg ajándékot állít, akkor bajosan talál hitelt a
tanú, és a vádlott sorsa rosszabbra fordúl. De a gróf nem engedett és
így a biró kénytelen volt a bűnöst vele szembesíteni. A jelenet igen
nyomasztó volt. Miska csökönyösen ragaszkodott vallomásához. Jól esett
neki hősködni és egyúttal a grófot gyötörni: – Csak mondja ki méltósága
is az igazat – engem bizony ne kíméljen. Ha talán azért vall mellettem,
mert fél, hogy majd boszút állok, mikor kiszabadúlok, – akkor nem bánom,
zárjanak be holtiglan. Elég nagy úr a gróf, ezt is elérheti. De azért az
igazság csak igazság – akár szegény ember, akár nagy úr szájából jőjjön.
Különben is becsületszavamra fogadom, hogy sohase fogom bántani. Én
pedig állok a szavamnak, ámbátor csak szegény legény vagyok, nem mágnás.
Béla gróf fogcsikorgatva hallgatá e kihívó szavakat. Nem akart – vagy
nem tudott – felelni, csak néhány franczia szóval arra kérte a birót,
hogy vezettesse ki a rabot. Aztán igyekezett a birót meggyőzni, hogy a
fiú meg van háborodva vagy valami ismeretlen okból szándékosan akarja
magát tönkretenni. Ő ki fogja tudni a dolog mibenlétét, csak egymaga
szólhasson a vádlottal. Engedélyt kért, hogy a börtönben beszélhessen
vele; e nélkül, úgy mond, úgy sem jöhet világosság a dologba, mert a
fogoly önvádja és a tanú fölmentő vallomása olyan ellentétben állanak
egymással, hogy a törvényszék nem lesz képes megokolható ítéletet
mondani.
A biró azt felelte, hogy ez iránt az ügyész nélkül nem intézkedhetik;
majd pár nap múlva tudatja a gróffal elhatározását.
Salkházy gróf hazamenet folyton azon tünődött, hogy mi lehetett az, a mi
Miskát egyszerre pénzszomjas zsiványnyá, utóbb pedig ily megátalkodott
vértanúvá tette, a ki el nem áll az «igazságtól», ha nyakába talál is
kerülni? Természetesen azon föltevéshez jutott, hogy asszonyforma
játszik a dologban. Tudtával Miskának nem volt szeretője; a grófné sem
tudott ellenkezőt. De tán Juczinál kéne tudakozódni. A szép cziczus
irúlt-pirúlt, közben el is halványodott, midőn az uraság Miska szívbeli
dolgai iránt vallatni kezdte. Hogy ő bizony ennyit se gondolt a
gyerekkel! Hogy ő annyit tud róla, mint a jövő évi termésről. Hogy’
gondolhatják méltóságáék, hogy ő neki köze legyen egy ilyen gazemberhez.
A gróf e választ nagyon izgatottnak találta. – Hátha szerelmes volt
beléd? – kérdé fürkésző hangon, – azt csak észrevetted volna?
Juczi egy darabig mereven állott, aztán kaczagott egyet.
– Én belém? Az efféle? No, csak az kellene. S egy szó mint száz, ha már
rákerítette méltóságuk a beszédet, hát kérném szépen, lássanak másik
komorna után, mert én jegyben járok tekintetes Botos ispán úrral s már
már kitűztük az esküvőt.
Ez ellen nem lehetett kifogást tenni. A grófné meg volt lepve, hogy a
szép fiatal teremtés ily öreges vőlegényt választott, de nem szólott. A
grófnak azonban a komorna viselete szeget ütött a fejébe s elhatározta,
hogy Miskával mindenekelőtt Jucziról fog szólani.
Pár nappal rá megjött az értesítés, hogy az államügyész megengedi a
Miskával való találkozást.

VIII.
Miska ránczba szedett homlokkal hallgatta volt a gróf szavait, ki arról
biztosította, hogy ő nem volt árulója s hogy akarata ellenére történt az
elfogatás. A gróf e daczos magatartással szemben, bár kínnal, de
megtartotta nyugodt, majdnem kérlelő hangját. Szava által annyira kötve
látta magát a haramia iránt, hogy kétségeivel szemben megalázta magát
legbensőbb titkainak elmondásáig: elmondta Miskának, hogy mily aggasztó
állapotban látta nejét s hogy kénytelen volt őt a titokba beavatni, hogy
megmentse a megőrüléstől vagy a haláltól. Mind ennek kevés látható
hatása volt a megátalkodott lelkű legényre, a ki hallgatva, gúnyosan
fintyorított szájjal ült ott ágya szélén. – Lásd, – mondá a gróf végűl,
– az oly hibát mindig meg kell bocsátani, a melyre az asszonynép viszi
rá az embert. Én is azért bocsátom meg könnyebben, hogy gazdádra
ráfogtad a fegyvert, mert szentül hiszem, hogy asszony izgatta
cselekvésedet s hogy nem igen tehetsz róla. Igaz, tudod-e, hogy
lakodalom lesz nemsokára Salkházán? A kis Juczit elveszi a Botos ispán.
Ha megfogadod a szavamat s azt mondod a birónak, hogy a 6000 forintot
ajándékba kaptad tőlem, akkor ott tánczolhatsz még a lakodalmon.
Miska üvöltött dühében. Hogy hozzámegy a vén gazemberhez – az a
lelketlen, nyomorúlt teremtés, a kinek kedveért ő haramiává lett! Oly
sietve, oly mohón, mintha csak arra várt volna, hogy ő börtönbe
kerüljön! S ezzel odaborúlt gazdája elé, átkarolta térdeit és zokogva
kért bocsánatot.
A grófot e könyek meg nem hatották; undorral bontakozott ki a
kétségbeesett ember karjai közűl s csak azt tanácsolta neki, vonja
vissza vallomását s igyekezzék innen kiszabadúlni – aztán menjen
világgá. Az ajtóban aztán megfordúlt és még ezeket mondta: – Rajtad áll,
hogy innen szabadúlj és hord máshová irhádat. Én megtettem mindent, hogy
megegyengessem az utadat. De mivel abban a hitben voltál, hogy félek
tőled, hát megmondom még azt az egyet, hogy szemem elé ne kerülj ebben
az életben, mert szó nélkül lelőlek, mint a kutyát.
Ezzel kiment a gróf és Miska az ágyra dőlve, átengedte magát tehetetlen
kétségbeesésének. Csak mikor kisírta dühét, akkor vette észre, hogy
ágyán tárcza maradt; hatezer forint volt benne, egy része kisebb
bankókra fölváltva.
Virradóra Miska el volt határozva, hogy vallomását visszavonja és
szabadúlni igyekszik. A biró elé kivánkozott s ott elmondotta, hogy
szerelmes volt, s kedvese hűtlensége vitte rá, hogy magát bűnnel
vádolja. A pénzt urától ajándékba kapta; az összeg feltűnő nagyságát ura
nagylelkűségével igyekezett magyarázni, valamint azzal, hogy a grófnak
házasság előtti kalandjaiba be volt avatva.
De a biró és különösen az államügyész kötve hitt az új vallomásnak és új
tanúkat idézett; köztük volt Juczi is. E lánynak rossz lelkiösmerete
volt a dologban, s így természetesen azt hitte, hogy még erősebb gyanú
alatt áll, mint mely a valóságnak megfelel; Miskától is félt, hogy ha
hirtelenében ki talál szabadúlni, még akadályt gördíthetne esküvője elé.
Megtett tehát minden lehetőt, hogy az inast bemártsa; erőszakos, álnok
természetűnek mondta, olyan embernek, ki már őt is halállal fenyegette s
kitől minden gonoszság kitelik. Az ő vallomása döntő lett s Miskát az
első fokú biróság elítélte.
Két nappal rá megvolt a komorna menyegzője Botos ispánnal. Hét megyére
szóló ünnepség volt az és heted napig is arról beszéltek volna, ha nem
jő közbe egy még nevezetesebb esemény: a Miska elillanása a megyei
fogházból. Reggelre kelve üresen lelték börtönét; az ablak nyitva volt,
a vasrács keresztül reszelve, a falról egy kötélhágcsó lógott alá. A
porkolábsegédnél két újdonatúj ötvenes bankót találtak. Világos volt,
hogy meg volt vesztegetve; de hogy honnan vette Miska a pénzt, azt senki
sem tudta kitalálni.
A gróf hallgatott. Örült a gazember szabadulásának, de nem volt ment
minden nyugtalanságtól. Folyvást azon gondolkozott, hogy hová
fordulhatott a legény és hogy mit fog csinálni? A mily szilaj lelkű
ember, az ég tudja, hogy még mily gaztettekre vetemedik s most a gróf
ezekért is felelősnek érezte magát. Egy este Juczit magához hivatta és
intette, hogy vigyázzon, – ne menjen ki egymaga az erdő felé, mert Miska
kiszabadúlt és ki tudja, hogy nem áll-e boszút terhelő vallomásáért. Az
ispánné csak nevetett s azt felelte, hogy ő bizony nem fél Miskától;
először is tiszta az ő lelkiismerete s aztán – tud ő Miskával bánni! A
gróf boszankodott a menyecske könnyelműségén és jobbnak látta az ispán
úrhoz intézni figyelmeztetését. Botos úr illendően megköszönte a jó
tanácsot, mondván, hogy ő békés természetű, már hajlott korú ember, a ki
senkit sem bánt s kinek nem is igen lehet bántódása. E mellett egy
fényes kis revolvert húzott ki kabátja zsebéből. – Nem a Miska miatt
vettem, méltóságos uram, hanem csak úgy. Öreg embernek, ha fiatal
felesége van, mindig jó az ilyent magával hordani. – A gróf mosolygott
az őszfejű fenelegényen és kissé nyugodtabban tért szobáiba.
Hajnal felé az ispán kertje felől két lövés dördűlt el. A kik
odasiettek, Juczit és Miskát főbe lőve találták a porta alatt. A Juczi
kendőjébe csavarva ott lelték az ispán minden készpénzét. Világos volt,
hogy szökni készült a kiszabadúlt zsiványnyal; de Miska részéről a
szöktetési terv csak ürügy lehetett s amint az ispánnét a ház határáig
vitte, agyonlőtte őt is, magát is. Ezt bizonyította a közhit szerint az
az újdonatúj revolver, mely Miska jobb keze felől találtatott.
Ez volt az általános fölfogás, melyhez a törvényszék is csatlakozott. A
gróf nem merte jobban megnézni azt a revolvert, mely előtte igen
ismerősnek tetszett. Botos ispán két héttel rá fölmentését kérte és meg
is kapta.
Így beszélték el nekem a kis történetet. A ki ért az efféléhez, novellát
is csinálhatna belőle.
You have read 1 text from Hungarian literature.
  • Parts
  • Carmela - 01
    Total number of words is 3995
    Total number of unique words is 2089
    31.5 of words are in the 2000 most common words
    43.0 of words are in the 5000 most common words
    49.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Carmela - 02
    Total number of words is 4108
    Total number of unique words is 2006
    31.9 of words are in the 2000 most common words
    43.9 of words are in the 5000 most common words
    50.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Carmela - 03
    Total number of words is 4106
    Total number of unique words is 1980
    32.0 of words are in the 2000 most common words
    44.7 of words are in the 5000 most common words
    50.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Carmela - 04
    Total number of words is 4004
    Total number of unique words is 1879
    34.4 of words are in the 2000 most common words
    46.8 of words are in the 5000 most common words
    53.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Carmela - 05
    Total number of words is 4134
    Total number of unique words is 1992
    31.3 of words are in the 2000 most common words
    45.3 of words are in the 5000 most common words
    53.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Carmela - 06
    Total number of words is 4121
    Total number of unique words is 1937
    34.1 of words are in the 2000 most common words
    47.1 of words are in the 5000 most common words
    53.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Carmela - 07
    Total number of words is 4182
    Total number of unique words is 1949
    32.8 of words are in the 2000 most common words
    46.9 of words are in the 5000 most common words
    54.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Carmela - 08
    Total number of words is 4083
    Total number of unique words is 1961
    34.7 of words are in the 2000 most common words
    48.8 of words are in the 5000 most common words
    55.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Carmela - 09
    Total number of words is 4107
    Total number of unique words is 1920
    32.6 of words are in the 2000 most common words
    47.8 of words are in the 5000 most common words
    55.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Carmela - 10
    Total number of words is 4167
    Total number of unique words is 1891
    35.9 of words are in the 2000 most common words
    49.9 of words are in the 5000 most common words
    57.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Carmela - 11
    Total number of words is 4089
    Total number of unique words is 1886
    34.4 of words are in the 2000 most common words
    47.5 of words are in the 5000 most common words
    54.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Carmela - 12
    Total number of words is 4159
    Total number of unique words is 1854
    34.8 of words are in the 2000 most common words
    47.5 of words are in the 5000 most common words
    55.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Carmela - 13
    Total number of words is 4245
    Total number of unique words is 1900
    33.2 of words are in the 2000 most common words
    47.8 of words are in the 5000 most common words
    54.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Carmela - 14
    Total number of words is 4147
    Total number of unique words is 1896
    32.8 of words are in the 2000 most common words
    47.3 of words are in the 5000 most common words
    54.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Carmela - 15
    Total number of words is 4102
    Total number of unique words is 1982
    33.2 of words are in the 2000 most common words
    47.1 of words are in the 5000 most common words
    54.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • Carmela - 16
    Total number of words is 2033
    Total number of unique words is 1035
    37.4 of words are in the 2000 most common words
    52.0 of words are in the 5000 most common words
    58.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.