Bernát Gáspár adomái, élczei, apró freskóképei és gazsiádái - 9

pártütését, de fél napig szünni nem akaró záporesőtől veretve,
nyughelyül sárszőnyegen jégolvadékkal takarózni, korántsem oly
kényelmes, mint tán a szalontai menazseriának némely hizékony polgárai
gondolnák; mire nézve félig kétségbeesetten, félig ösztönszerüleg
összesítém erőmet és kievickéltem a vizzel tömött párnák közül nem
szárazföldi élvezetre ugyan, hanem hogy in linea perpendiculari
kézzel-lábbal tovább baktassak a lucsokországban. Úgy átusztam, hogy
májamból keresztelő vizet lehetett volna csapolni.
*
Moháczi bácsi tegnap úgy horkolt a „korona“ kávéházban, hogy bele illett
volna vezérszusznak akár minő repedt trombitába.
*
A szamár nem egyéb, mint a juhász család gyalog omnibusza.
*
Egyszer a negyvenes években veltmanni fitymáló tekintélylyel belábalék
az alföldön egy spectabilis udvarba, hol egész földönfutó népesítési
mozaik hemzsegett. Egy kicsapott orosz kántorból gráduált jurium
direktor a házi tensasszony hintós lovait igazgatá; inspektorul
szajkócsenésért emigrált borbélylegény kezelteték; kasznárnak egy
diplomatikus lókötő szökött meg a kállai egyesből; a pincemestert tót
diákból travesztált facir kefekötő személyesíté; s a gouvernante
auctióban rendelték alá Liptó vármegyéből.
*
Itt történt, hogy egy káplánt úgy kiszabtak reverendájából az éhen
kórászó agarak, hogy másnap szappanfőzető überrokkomban tévelyedett
szállására.
*
Tegnap Lauka Guszti vastag poezisán bérmentesen ásítoztam.
*
A régi jó világban az alföldön úgy lebukott egyszer a gyors szekér egy
vályoggödörbe, hogy a konduktornak keze-lába kitört; a lovak bitang
jószágul komiszáros urhoz lábolának; a szekeret tüzre szétlopkodták; az
utazók pedig három hét mulva érkeztek gyalog Debrecenbe, csak
tizenkilenc nappal vásár után.
*
Kiszámítottam, a Margitszigeten minden vendég egy-egy ásítással
harminckét és fél szunyogot nyel el.
*
Életemben Kecskeméten ettem a legjobb fánkot. Ott egy lakomán olyan
könnyüek voltak a fánkok, hogy a nyitott ablakon át csaknem egytől-egyig
a barackfára röpködtek.
*
Az ugardi gyepvityillóban, a lencsésfazékban halálra főzött kávét,
tulipános tányéron tálaltatta elém az istenfélő csaplárosné.
*
Ma mikor a császárfürdőbe mentem, a szegény „Fecske“ hajó úgy tele volt
jordán néppel, hogy még egy heptikás pióca is keservesen mozoghatott
volna csak rajta.
*
A váltó oly iszonyu papirszörnyeteg, mely tulajdon apja előtt született.
Telhetetlen étvágygyal verte és áldta meg a mindenható. Édes anyjának
testével él, vérrokonát számüzte; gyermekeit rakásra öldösi, s gyakran
maga is üldözötten bujdosik. Igy magyarázta ezt nékem barlang nyilattá
hasított szájjal, egy talpig kacagányba szerszámozott kérdéses
zugtáblabirói származék, kiben bámulni szoktam a spártai styl magyar
apostolát.
*
Az volt aztán a kortes világ. Az alkotmányos dinomdánom ingyen
gyakorlatában annyira föllángolának a hordócsapokat elpirító zug karok
és rendek, hogy constitutionalis imacikkel bélelt ólmos botjaik
táncjátékait a kiterjesztett levegő is csak úgy kerülhette ki fájdalom
nélkül, ha gondolat paripán egy szerelmes villám karjaiba repülhetett.
*
A szinházban egyszer egy komlószesz imádó rettenetes férfiu közelébe
kerültem, ki nemcsak hogy egyik szomszédját tökéletes adriai heringgé
szorítá, a másikból pedig cigányrostélyost sütött, hanem a háta mögötti
jámbor publicum fraktiót is agyon silányítá, mert másfél ölnyi vállainak
mértföldnyi terjedelme miatt, tizenhét tagból álló izraelita család,
drága pénzeért mást nem hallhatott, mint rémletes szuszogást, és mást
nem láthatott, mint a szinházban kiterjesztett és perzselésig fütött
levegő eget.
*
A magyar főváros serbeli keserüségének ezen tulhájasodott apostola és e
husmassa birtokban telhetetlen árpapréselő szintén keresztül kasul
spékeltetvén signora Rozinetti bájhangjaitól szellemmámoros hevületében,
a bazsa koszorúval egyetemben szomszédját is a művésznő lábaihoz hajítá
– egy különben istenfélő hanem történetesen paraszthajszállá soványodott
dilettans baromorvost.
*
Én mikor még szinházba jártam, azt tapasztaltam, hogy Izraelnek telivér
fiai bérmentetlen tapsokkal nem szokták rebachkeztyüiket
agyondemonstrálni, hanem gazdálkodásból a páholyok falain s a padlozat
ülhető osztályzatán kisértgetik pálcájuk szavazatát.
*
Lauka Guszti olyan bolondja a Wagner zenének, hogy mikor Wagner Rikhard,
ez az okleveles hallszervbakó maga dirigálta itt nálunk valamelyik
bombardmanját, neki vadult lelkesültségében annyira elvesztette
szemefényét, hogy háta mögötti szomszédjának jegygyürüjét rugdosta le
kezéről, rémletes tapsolása közben pedig egy előtte ténfergő jámbor
filiszternek fejecskéjét lég gyanánt pofozgatta.
*
Vahot Imre a sürü halbseitlik halálán örök mosolyt vásárolt vidáman
rózsálló fülei közé.
*
Ma K.... barátom az ő szélmalomszerü modorában úgy megrohant éhomra
zápor kérdéseivel, hogy kilenc kántor tüdőnek kellett volna birtokába
lennem, ha mindegyikre felelni akartam volna.
*
Barátom a Láposiéknál olyan bort mérnek, hogy ha abból egy félmeszelyt
megiszol, három hétig meg nem tudod különböztetni a pacsirtát a
citromtól, s mint patkánykergető művész vendégszerepekre adod a fejedet
széles Magyarországban.
*
Az volt aztán a tél! Az alföldi csecsemők mind egy szálig hajdu
ködmönyben születtek. Kaliforniában kavicscsá fagyott az arany.
Grönlandból a vizi borjuk megszöktek, s beálltak Ugocsába gődénynek, s a
legvakmerőbb jeges medvék is, saját családi bőrükön kivül, extra
décbundákban sétáltak agyon fagyott tengereken.
*
Tegnap este oly egyiptomi sötétség volt, hogy sámfára ütve bakancsul
használhatták volna az özvegy krokodilusok.
*
Bismarcknak olyan éles keselyü tekintete van, hogy a három éves
gyermekből kinézi annak unokája terveit.
*
Ma délelőtt a képviselőházban voltam. X. beszélt, hanem olyan frissen
szaporázta a magyar szót, hogy beszéde folyamában csak angol lovon
nyargalva lehetett volna némi figyelemmel kisérni.
*
Az alföldi csikós azon szerénytelen lovagok közé tartozik, kik a
mezőkről nem a mezők liliomait, hanem a ménesek nagy reményü hajtásait
szedegetik.
*
Nézd csak ezt a V.... képviselőt. Ilyen pofával az ember csak marhahimlő
liferans lehet.
*
Voltam én egyszer hajdanában még a negyvenes években, egy alföldi megye
diszebédjén, hol Széchenyi István is ott volt, de a ki ugy vette ki
magát a vidéki környezetben gazdagon inplantált táblabirói koszoruban,
mint egy karcsura metszett fácán kottlett, a paraszt gourmándos
porciókba kötözött töltött káposzták tetején.
*
A vidéki hires és kardos magyar gazdasszonyok kormányzati philosophiája
sohasem tűri meg a metafizikai törvényeket, mert földi csattanásokon
alapul, miért is rettegve tisztelik őket, mint gyermekek a villámgazdag
mennydörgéseket.
*
Ez a Pauli oly vékonyan énekel, hogy hangját cérnaszorultságból be
lehetne huzni bárminő finom angol tűbe.
*
Mikor az a bolondos Campilli a sarkán pörögni kezd, olyan forgó szelet
improvizál a szinpadon, hogy tizenkét boszorkánynak elég volna nyári
takarmányul.
*
Esmertem egy dilettans bűvészt. Az tüzes csepüre vitriolt ivott. Az égő
szurkot mohó étvágygyal fölfalatozta. Hölgyek ajkára lakatot vert; üres
csizmával soló magyart táncoltatott; a virágokat egymással beszéltette,
s a tormás csukát fölelevenítvén, frakkba öltöztette, s általa
költeményeket szavaltatott Lauka Gusztitól.
*
Elvitázhatatlan tény, a mit még Hurbán sem tagadhat, hogy a szegény tót,
a hitvány tüdejü krumplisterz mellől, bérmentesen bár, hanem keservesen
sohajtoz a velős magyar lakomák mindenes gyüjteménye után.
*
Én a politikát sem főve, sem nyersen nem eszem. Nyakrafőre rohanó
világesemények a jelen forró lázas időszakban, nem is ép gyomornak való
becsinált.
*
Guszti barátunknak olyan szagló műszere van, hogy azzal csak egy vén
jaguárba ótott vizsla vetekedhetett.
*
Ezt a Vahot Imrét aligha maradék suligulival nem körösztölték.
*
Én becsülöm a halált módjával, sőt paprikás kappan alakjában plane
imádom is.
*
Én is képviselő vagyok. Képviselem pedig nemzetem törhetlen jellemének
azon kényes oldalát, mely negativ munkálatban nyilatkozik.
*
Anyagi helyzetem szükkeblü földi szellemének hasztalan bálványoztam
arany borjuit. Borjut ugyan mindig láttam bőven magam körül, de az
aranynak se hire se hamva.
*
Gyalázatos idő. Azt hinné az ember, hogy havaz; pedig gyárakból
megszökött angoltűk szárnyalnak összevissza a mérges tüdejü homályban.
Ilyen kuruc időben még az ifju jeges medvék is fütött kályhákban
soirézgatnak! Ha reggelig ily pazarul hintegeti ezüstlő adományait
Kamcsatkának hozzánk szökött förgetege, úgy reggelre a kalvinista torony
réz kakasa is csak lóháton tud kievickélni a szörnyüséges hófuvatagból.
*
A bájos háziasszony oly igéző dalhangon selypitett, hogy kitelt volna
belőle két melódia egy ujabb „Alvajáró“ operához.
*
Nem megyek a háromdob-utcába, nehogy valamiféle istentelen hitelezőm
megérezze szagát ezen kölyök huszasnak, mely árva zsebemben nőtlenkedik.
Mert barátom nekem annyi a hitelezőm, hogyha történetesen kövé válnának,
ki lehetne velük nagy Debrecent flaszterozni.
*
A promontori omnibusz annyira megrázott bennünket, hogy szomszédom
zsebében a huszas ezüst garasokká váltódott, a bal markomba tévedt
néhány lószemü szilva pedig jobb fülemen ugrált kifelé.
*
Szolnok nem egyéb, mint a zsir és sárgazdag alföld vályogbundás
Jeruzsaleme.
*
Tegnap estély volt nálam, melynek étlapja semmiben sem különbözött ama
hires Lucullétól, ki a hernyófület kolibri szempillával spékelteté. Egy
vad kappan azonban szörnyen megkinzott, mert a loyalis szakácsné azt
hitte, hogy vendégeim a tollat nemcsak kalap mellett, hanem apró
marha-exterieurön is imádják.
*
Az volt a világ, mikor az alföldön holmi tulbarátságos őszi sárnak
idején, nyolcvan ló se vontatott ki kilencven óra alatt egy hering
termetü száz latos paraszt hintót.
*
Voltam egy falusi lakodalmon, hol a vörös rojtos abroszok fölött,
kancsók, palackok, butellák és tarka föstékes harcsa száju poharakból
zöld és halványpiros borfélék mosolygának. Középen tulipános és
basarózsás tálakban, hajlott idejü récék, ludak és pókák meghidegedett
ártatlan tagjai mereszkedtek. Itt-ott csörögehalom domborult,… paplan
alaku piteszelvények heverésztek; turósbélesek hült teteme halványult,…
tészta sulymok hegyes fegyverei villogtak,… s az ingatag asztalok
gyakori moccanata meg-megreszketteti a süldő-körmös kocsonyák borssal
átpontozott arculatát.
*
Mikor az ötvenes években Patikárus Ferkó feleségül vette Boka szép
leányát, azt jegyezte meg Bernát Gazsi, hogy neki most már nem szabad
_összeütni a bokáját_.
*
Mikor Schmerling megbukott, azt mondják oly savanyu pofát vágott, hogy
bubucska salátához hangyaecetül oda illett volna.
*
A pápára kisütötte valaki, hogy zsidó, most már elhiszszük, hogy
csakugyan – csalhatatlan.
*
Gonosz világ ez! Az ember hamis pénzt csinál, a hamis embert meg a pénz
csinálja.
*
Volt… nincs… lesz!
Ez a természet jelszava. Halál, enyészet itt e földön is életbölcsók.
A csöndes folyamok vizi estélyein lehet, hogy leghűbb barátja könyeivel
toasztiroz a szelid kecsege. A nyugtalan kabóca sirdalocskát dudolgat és
ugyanekkor nagymamája fűszál temetén lejti a mezei balettok polkáját.
*
Egynémely elkopott szétfoszlányult eszme nem ritkán annyira terhére van
a kedélynek, léleknek, hogy tőle mint unalmas vendégtől óhajtanánk
minden áron szabadulni. Zaklatod, ütöd vered az ötlet és feledés
korbácsával… agyadból organumod határhoz kergeted… mit sem használ;
végre is spináton fogod velődbe visszaenni mint negativ auflaufot… és
éjjel-nappal nyakadon ül, míg zsaksonett vagy dictio alakban föl nem
dolgozod.
*
Tessék megnézni e fejet. Ég felé kivánkozó hajzatának serte mivoltával,
mesterileg tisztára lehet sárkefélni, patkányfogóvá csontosodott
valamelyik bagaria csizmát.


BERNÁT GAZSI GAZDASÁGI GÉPEI.

_Vedlető gép._
Ruganyos szerkezetű füzfa alkotmány. Ovatolt váltók és fizetetlen
árjegyzékekkel van bélelve. A deficitben kinlódó polgártárs a mint bele
ül, azonnal vihar kerekedik körüle. Menydörög és jobbra-balra csapkodnak
a villámok. Egyszer nagyot csattan. Ez azt jelzi, hogy a patiens most
már nyugodtan távozhatik, mert ép annyi tőkepénzzel menekül a vedlető
gépből, mint mennyi adóssággal foglalt abban helyet.
Törökország egy tucat efféle gépet rendelt. Félek, hogy recidivázik.

_Álomgép._
Ecsetes bronz kastélyka. Egy öreg bika elé áll s bevezeti az ó-bortól
mámoros bárányt. A kastély napnyugoti részéből földrengető mormogás
hallható. Ez azt mutatja, hogy a cél el van érve, mert néhány perc mulva
három csatornán, három különböző elem mutatkozik, tudniillik bárány
tokány, kész magyar öltöny és egy hegedülő virtouz.
Ezt a gépet a japáni vicedalajláma rendelte meg.
Lásd bátya ilyetén biztos jövedelmi források buzognak az én
találmányimból.


TALÁNYOK.

I.
Hogy hivják magyarán a reverendát?
_Kanszoknya_.

II.
Mi az?
Három szótagból állok. A három szótag mindenike csak úgy ér valamit,
hogy ha tüz van benne.
_Kandalló_.

III.
Miféle kő volt az, a mire az Ur irta a tizparancsolatot, s melyet
személyesen hozott az égből?
_Mennykő_.

IV.
Mi az?
Ha meg van, tul adunk rajt, s ha tul adtunk rajt, soha se kaphatjuk
vissza többé.
_Szüzesség_.

V.
Melyik mesterség a legtisztább?
A fazékasoké, mert ha szükségére megy, előbb megmossa kezét.

VI.
Melyik asszony a legvigabb?
A szoptatós, mert az akkor is danol, mikor más alszik.

VII.
Az első szó másiknak anyja, a második az elsőnek apja, az egész
mindkettőnek apja.
_Kecskebak_.

VIII.
Mért bolond a halász?
Mert előtte a Tisza, s mégis a markába köp.

IX.
Félesztendős lánynak mije nagyobb mint az anyjának?
A csecse köze.

X.
Mi az?
Ha megharapom visszaharap, ha nagyon szeretem megrikat.
_Torma_.

XI.
Mi az a jó, a miből ha az ember egyet vesz magának megáldják,
megszentelik: ha pedig kettőt vesz belőle egyszerre: biró elé állítják,
tömlöcbe csukják?
_A feleség_.