A vénülés elhárítása és az élet meghosszabbítása - 12

idegeket és nemi ösztönt idéz elő, melynek ki nem elégítése
nyugtalansággal és idegességgel jár, illetve könnyen vezet mesterséges
kielégitéshez. Mindez az ivarmirigyek és a közérzet súlyos
következményeivel jár; csak aránylag kevés férfi és nő marad a hatalmas
természeti ösztön elleni küzdelemben egészséges. Jobban járnak az ú. n.
»hideg természetek«; viszont az erős nemi ösztönnel megáldott emberekre
nézve annál végzetesebbé válik e harc. A legnagyobb baj azonban az, hogy
sok idegbetegnél a nemi ösztön betegesen növekedik; Krafft Ebbing
szerint a tartózkodási kényszer az ilyen emberek teljes romlását idézné
elő. Erb is kijelenti, hogy vannak egyéniségek, kiknek idegrendszere nem
bírná ki a teljes nemi önmegtartóztatást. Elberskirchen Johanna, az
ismert jogtanárnő és orvosnő, szabad teret követel a női nemi ösztön
kielégítésére az élettani szükségesség határain belül.
A csodálatraméltóan ravaszul megalkotott nemi szerveket a természet arra
utalta, hogy azok a szaporodásra szolgáljanak, s ezt a célját
szüntelenül követi. Minthogy e könyv minden téren a természetes élet
szószólója, nem lázadhatok fel az élettan törvényei ellen a nemi
dolgokban sem. Testünk minden szervének és mirigyének megvan a maga
rendeltetése és mindegyik bizonyos határozott életműködés elvégzésére
van kiszemelve. Az ivarmirigyekkel tehát épenséggel nem tehetünk
kivételt. Már az előbb említett tény is, mely szerint a csaknem
elvirágzott aggszűz még oly késői házasság után is csakhamar felvirágzik
és megfiatalodik, élénken bizonyítja, mennyire szükséges a jó egészség
számára a normális nemi közösülés.
Előfordul azonban sok olyan eset is, amikor az illető sem meg nem
házasodhatik, sem pedig más alkalmat nem talál nemi ösztöne
kielégítésére. Hogyan viselkedjenek azok, hogy sem önfertőzésre ne
vetemedjenek, sem pedig túlságos egészségi károkat ne szenvedjenek?
Mindenekelőtt kerüljék a nemi szervekhez áramló túlságosan bő
vérfolyást, elsősorban naponkénti könnyű székletét, evés-ivásban való
mértékletesség és a túlnyomólag űlő életmód abbanhagyása által.
Gondoskodjanak hidegvízkúrákról, amikor is a nemi szervek különös
figyelemben részesüljenek. Sikamlós elbeszélések olvasására gondolni sem
szabad. Annál inkább hosszú sétákra, sport- és tornagyakorlatokra,
hegymászásra és a szabadban való huzamos tartózkodásra. Nem kell azonban
ezt sem túlságba vinni, hanem gondoskodjunk elegendő szellemi munkáról
és közérdekű foglalkozásról is. Hasznos, főleg szellemi munkásság – ha
egy kissé megerőltető is – vonja el leginkább figyelmünket a nemi
gondolatoktól. Természetesen a szellemi munkát nem szabad túlozni. Ha
nem lépjük túl a helyes mértéket, akkor ivarmirigyeink a teljes
tartózkodás dacára sem fognak kárt szenvedni. Röviden: az észszerű
életmód itt is kitűnően beválik. A legjobb eszköz azonban, mint
mondottuk, a házasság, feltéve hogy az boldog.

3. A házasság előnyei.
Közismert dolog, hogy a házasság felett a vélemények megoszlanak. Annyi
azonban bizonyos, hogy számtalan boldog házasság van a világon és hogy
ezek úgy élettani mint lelki fényoldalaik folytán meghosszabbítják
életünket. A szerelem elviselhetővé teszi a fájdalmat és a »megosztott
fájdalom fél fájdalom.« Az egymás iránt táplált gondoskodás öröme elűzi
a betegséget, eltekintve attól, hogy a másik fél könnyebben szokta a
fenyegető betegség esetleges jeleit felismerni, már pedig az idejében
való beavatkozás néha megakadályozhatja annak kitörését. Nagyon gyakran
válik az okos, szeretett feleség vidámsága és szellemi segítsége a férj
legdrágább kincsévé minden tekintetben. Szóval, két különböző nemű ember
tulajdonságainak a boldog házasságban történő kiegészítése fölötte jó és
mindenképen hasznos, nemcsak a tiszta, szabályozott nemi élet
szempontjából, melynek az ember számára való szükségességét az előző
fejezetben hangsúlyoztam. Ehhez járul még a lelkileg oly érdekes és oly
sok örömet okozó szeretett gyermekekkel való foglalkozás. A sikerült
gyermekek serdülése és a szülőknek gyermekeikben föllelhető öröme
nagyban hozzájárul a vidám hangulathoz. A nagyszülők aggkorának
szürkeségét határozottan földerítik az unokák által szerzett örömök.
Cornaro, aki évszázadokkal ezelőtt írt egy sokat olvasott könyvet a
vénülésről, mint nagyapa azt a kijelentést tette, hogy a gyermekekkel,
valamint általában az ifjúsággal való közlekedés által mi magunk is
megifjodunk. A házas ember úgy egészségesen, mint betegen rendszerint
jobb gondozásban részesül mint a nőtlen férfi és a gondos ápolás magas
értékét, azt hiszem, mindnyájan ismerjük. Számos betegségnél a szerető
feleség mint betegápolónő jobb szolgálatokat tehet mint az orvos.
Gondoljunk csak egyrészt a vendéglői eledelekre és az agglegények
csapszékeire, másrészt pedig a férfi egészségének a házasság után való
jelentékeny javulására, s csakhamar be fogjuk látni, hogy mily nagy a
boldog házasságnak mint egészségjavító és életmeghosszabbító
intézménynek az értéke. Megóvnak bennünket többek között a nemi
kicsapongástól és a mértéktelen ivástól. Némely betegséget a
szabályozott házasélet jótékonyan befolyásolhat. Még a szívbajos
férfiakra is előnyösen hat néha, Rénon Louis szerint a házasság, Merem
állítani, hogy egyáltalán nem lennének boldogtalan házasságok, ha az
emberek nem volnának oly gondatlanok és oktalanok, hogy házasságukat
önmaguk gyötrelmessé és terhessé változtatják és különösen ha nagyobb
elővigyázattal járnának el házastársaik kiválasztásában.
A nőtlenség visszás társadalmi állapot, melyet tulajdonképen a
civilizáció nevelt nagyra, mert a civilizálatlan népeknél jóformán
ismeretlen. A régi indusoknál megbüntették a nőtlenséget. A mostani
parzik, akik Zoroaster tanait követik, Du Perron szerint halálos
véteknek tekintik a nőtlen állapotot. Tseng-Ki-Tong, egy Kínáról írt és
Lipcsében régebben megjelent könyv szerzője, azt mondja, hogy Kínában az
aggszűz tüneményes jelenség. Mindenesetre kiáltó igazságtalansága a mai
társadalmi viszonyoknak, hogy a csúnya lány csak akkor élvezheti a
házasság örömeit, ha gazdag szülei vannak, míg az összes erényekkel
felruházott bájos hajadonnak – nem lévén elég ügyes szülei
megválasztásában – lassú elvirágzással és elhervadással kell lakolnia.


IX. A KEDÉLY EGÉSZSÉGTANA.

1. A vénülés mint a lelki gyötrelmek következménye.
Kapri szigetén alkalmam volt egy 80 éves matrózt megfigyelni, aki magas
kora dacára még erőteljesen hajtotta a csónakot. Mikor megkérdeztem,
hogy minek köszönheti ezt a frisseségét, így felelt: sempre allegre!
Bárcsak ez a »mindig vidáman« lenne a mi jelszavunk is egész életünkön
át; mert az összes tényezők közül a lelkifurdalások, gond és bánat azok,
melyek elsősorban előidézik a vénülést. Amikor a 92 évesnél idősebb
angol festőtől Mr. Frithetől megkérdezték üdeségének okát, következőképp
felelt: No worry and six cigars a day! (Semmi gond és naponkint 6
szivar!) Ennek a kijelentésnek első részéhez magam is hozzájárulok, az
utóbbi azonban csak a legkevesebb halandóra nézve érvényes.
Hogy a lelkifelindulásoknak gyakran súlyos következményei vannak, sőt
halált is idézhetnek elő, azt a világtörténelem számos példája
bizonyítja. Igy Bourbon Lajosról beszélik, hogy amikor atyja csontjainak
kiásásakor jelen volt, ijedtében holtan rogyott össze. A híres sebész,
Vesalius, állítólag szintén holtan esett össze, amint észrevette, hogy
egy asszony, akit éppen boncolni kezdett, még életben volt.
De nemcsak a kellemetlen lelki rázkódtatások, amilyenek a félelem vagy
az ijedtség, hanem örvendetes események is okozhatnak hasonló bajokat.
Még most is gyakran fordul elő, hogy nagy nyereményhez jutott emberek
örömükben holtan terülnek el. Leibniz, a nagy filozófus unokahugáról
beszélik, hogy amidőn elhunyt nagybátyja ágya alatt egy nagy összeg
aranyat talált, holtan rogyott össze. Úgy látszik, híres nagybátyjától
csak aranyat, bölcseségéből azonban mitsem örökölt, különben nem érte
volna utól a katasztrófa. Sophoklest is állítólag abban a pillanatban
érte utól a halál, mikor nagy örömmel értesült, hogy tragédiája a
legnagyobb díjat nyerte el.
Habár az ilyen lelki felindulások szerencsére csak ritkán okoznak
halált, mégis gyakran súlyos betegségeket vonnak maguk után. Nagyon
gyakran látjuk erős lelki izgalmak következtében a cukorbetegséget, ezt
az egész életre kiterjedő bajt, fellépni. Én magam is közzétettem két
esetet, egy fiatal asszonyét és egy fiatal leányét, akiknél, dacára
annak, hogy teljesen egészségesek voltak, erős lelki izgalom után rögtön
súlyos cukorbetegség lépett fel, mely egy év mulva mindkettejöket
megölte. Egy könnyű cukorbetegnél is tapasztaltam, hogy a brüxi
szénbánya-katasztrófa napján, amelynél vagyonának nagy részét
elvesztette, állapota jelentékenyen rosszabbodott. Naunyn említi a
cukorbetegségről írt klasszikus munkájában azt az érdekes tényt, hogy
Strassburg bombázása után (1870-ben), a megszállás alkalmával kiállott
félelem és ijedtség következtében számosan lettek cukorbetegekké.
Ilyen hatással azonban csak a legritkább és legborzasztóbb rázkódtatások
járnak. Legtöbbször csupán a splanchnikus jön izgalomba és a vérnyomás
fokozódik, ami azonban az agy hajszálereinek degenerált állapota mellett
azok sérülését és így gutaütést is okozhat. Minthogy a splanchnikus és a
vagus a vérmirigyek főidege, tehát gyakori izgatásuk által ezek is
elváltoznak.
A gond és bánat egyszersmind a fertőzések és mérgezések elleni
mentességünket is csökkenti. Ilyen lelkifelindulások után gyakran
veszítjük el étvágyunkat, ami a rosszultápláltság állapotához vezet,
amikor is a mérges anyagok elleni védekezőképességünk jelentékenyen
alábbszáll. Gyakran van alkalmunk megfigyelni, hogy a mindig vidám
hangulatú emberek rendszerint igen sokáig élnek és rugékonyságukat is
jóval tovább bírják megtartani, de épp úgy látható, sajnos, gyakran az
ellenkezője is, hogy t. i. a gond és bánat ifjúságunkat hamar
megemészti. Sokszor megtörténik például, hogy nagy ijedtséget vagy
aggodalmat kiállott emberek hirtelen megőszülnek, amint azt a
szerencsétlen Mária Antoinetteről beszélik. Egy Horvátországban élő,
csak 28 éves unokanővérem szép fekete hosszú haja is egy
szerencsétlenségről szóló hír hallatára reggelre szürke és végül hófehér
lett.
A haj hossza és színe, mint azt már a II. fejezetben volt alkalmam
megjegyezni, bizonyos mirigyek, főleg a pajzsmirigy és az ivarmirigyek
befolyása alatt áll. A megőszülést tehát, a vénülésnek egyik jellemző
tünetét, a lelkifurdalásoknak a pajzsmirigyre gyakorolt hatásaképen
foghatjuk fel. Nem ritkán látjuk erős lelki izgalmak után a pajzsmirigy
duzzadását bekövetkezni; túlheves és állandó rázkódtatások annak
túltengését vagyis a Basedow-féle betegséget idézik elő, míg végül a
mirigy működése kimerül és myxödémás állapot keletkezik. A
pajzsmiriggyel oly szoros összefüggésben álló ivarmirigyekre is károsan
hatnak a lelki izgalmak. Férfiaknál impotenciát, nőknél pedig a
menstruáció hirtelen fellépését idézhetik elő. A nemi okokból eredő
izgalmak is előidézhetik a pajzsmirigy elváltozását. Az ótestámentomi
zsidók az új házas asszony nyakát a nászéjszaka után meg szokták
vizsgálni, hogy vajjon pajzsmirigye megdagadt-e, amiből azután a
megtörtént deflorációra következtettek. Ismerték tehát azt az élettani
törvényt, hogy szüziesség megszünése következtében a pajzsmirigy meg
szokott dagadni. Állatoknál, pl. bögő szarvasoknál, ilyen körülmények
között hasonló tünet figyelhető meg és nem egy kiváló festőművész
vásznán nyomát leljük eme élettani jelenség figyelembevételének.
A lelkigyötrelmeket néha akromegalia is követi, mely betegséget
tudvalevőleg a hypophisis elváltozása okozza. Ez a mirigy tehát szintén
a lelki depressiók befolyása alatt áll. Egy általam megfigyelt esetben
egyszer a fogházra való itélés adott okot az akromegalia kitörésére,
amihez később még cukorbetegség is járult. Hasonló esetet figyelt meg
Pel is.
Pawlownak kutyákon végzett kisérleteiből kiderült, hogy lelki izgalmak
következtében a hasnyálmirigy is fokozott mértékben választ el nedvet.
Igy tehát föltehető, hogy a cukorbetegség, melyet e mirigy elváltozása
okoz, szintén összefüggésben van a kedélyizgalmakkal. És valóban
szomorú, hogy az, akit valamely nagy szerencsétlenség ért, mondjuk egész
vagyonát elvesztette, vagy felesége megcsalta, annak ezenkívül esetleg
még ily súlyos betegséget is el kell szenvednie, mely őt egész életén
keresztül kínozza, míg lassanként megöli. A cukorbetegség ilyen
eseteiről már gyakran hallottam. Az emberek azonban csak utolsó sorban
veszik észre, hogy ennek is, épp úgy mint sok más balesetnek, ők maguk
az okozói; a cukorbetegség fellépését ugyanis a régebbi hibás életmód, a
sok keményítőt és húst tartalmazó táplálékok bőséges élvezete gyorsítja
és előmozdítja.
A vérnyomás gyakori emelkedése mutatja, hogy lelkigyötrelmek a
mellékveséket sem kimélik meg. A vérnyomás ingadozása pedig sietteti az
érelmeszesedés keletkezését. Öreg embereknél tehát, minthogy ezeknek
mellékveséi Delamare szerint megnagyobbodott állapotban vannak, a
kedélyizgalmak még súlyosabb következményekkel járnak.
Mindenképen kerüljük azonban a nemi okokból eredő lelki izgalmakat.
Hirtelen halálesetek már gyakran fordultak elő ilyenkor és egy
magasrangú államférfiú halála nem is oly régen keltett az egész világon
feltűnést.
A máj is szenved a lelki bántalmak alatt. Volt alkalmunk ilyenek után
sárgaságot megfigyelni és epekőbetegek nem ritkán kapnak heves
görcsöket. Érdekes továbbá, hogy az ivarmirigyekkel belső vonatkozásban
álló emlők szintén bajba keverednek. Megtörténik például, hogy erős
felindulások után a tejelválasztás elapad, vagy a tej minősége,
valószínűleg mérges anyagok jutván bele, veszít jóságából. Ha a tehéntől
elvesszük borját, akkor az izgatott lesz, nem ad tejet vagy csak rossz
minőségűt. Egy alkalommal megtekintettem egy majorságot, ahol nyolc
tehenet láttam, melyek mindegyike izgatottan bőgött. Csakhamar megtudtam
ennek az okát, azt t. i. hogy egy borjút, melyet az összes tehenek
sajátjukként nyaldostak és fölváltva szoptattak, néhány órára az istálló
másik sarkába vittek, ahonnan azt a tehenek nem láthatták. A tehénnek is
van tehát »szíve«. Ha már a külömben oly flegmatikus tehénre ily nagy
hatással vannak a lelki benyomások, mennyivel jelentékenyebb ez a
melegen érző embernél.
Hogy a lesujtó hatású lelki izgalmakat sok ember nagyon is a szívére
veszi, annak következtében sokat szenved és meglepő gyorsan vénül, azt
nap-nap után megfigyelhetjük. Főleg azokon vehető ez észre, akik
vagyonukat vagy egy-egy családtagjukat veszítették el, de különösen
olyan embereken, akik felett itéletet hirdet ki a bíróság, minek folytán
becsületük megy veszendőbe. Hányszor értesülünk olyan esetekről,
melyekben a lesujtó itélet kihirdetése után sok évvel látszik öregebbnek
az elitélt egyén, mert becsületét, az ember legnagyobb kincsét,
veszítette el.
Mindezek után kimondhatjuk, hogy a lelki felindulások elsősorban a
vérmirigyekre hatnak; s ezek elváltozása a vénülést elősegíti. A
vérmirigyek állapotától függ tehát a gyorsabb vagy lassúbb megvénülés.

2. Egészségi tanácsok nehéz szellemi munkával foglalkozók számára.
Tudósok, kik kizárólag munkájuknak élnek, nem igen szoktak jó színben
lenni és gyakran szenvednek ideg-, gyomor-, bélbetegségekben, krónikus
székrekedésben stb. Megerőltető szellemi munkánál az agyba túlságosan
sok vér nyomul, melyet más szervektől vonunk el és így elősegítjük a
gyomornedv kiválasztásának és étvágyunknak csökkenését. Ha lehetséges
volna, egy-egy órával az étkezés előtt és után be kellene szüntetni a
szellemi működést. A vérnek az agyba való nyomulása az alvást is
megrontja, mely csak akkor lesz igazán mély, ha az agyvelő vérszegény.
1–2 órával lefekvés előtt tehát kerülni kellene minden szellemi
túlerőltetést és főleg az ágyban való olvasást.
Nyugodt éjjeli alvás után az agy eléggé kipihente magát s ennélfogva a
legmunkaképesebb. Ezért tehát a reggeli órák a legalkalmasabbak szellemi
munkára; az egészen koraiak pedig a nagy nyugalom és zavartalanság révén
ezeknek is fölötte állanak. Én magam legszívesebben dolgozom reggel
5–38-ig, különösen télen, amikor ily korán még nem lehet sétára indulni.
Egy korábbi fejezetben már megemlítettem, hogy az erősen igénybe vett
szervek a gyakori vértódulás következtében könnyebben jutnak az
érelmeszesedés stádiumába. A szellemi munkásoknál tehát gyakrabban
találkozunk e bajjal, főleg akiknek az a rossz szokásuk is megvan, hogy
sokat dohányoznak és isznak. Egészséges körülmények között azonban igen
magas kort érhetnek el, mint azt számos híres példa: mint Hippokrates,
Demokritos, Plato, Plutarchos, Leibniz, Newton, Galilei, Michel Angelo,
Carlyle, Kossuth stb. bizonyítja. Sokrates 94 éves korában írta meg
Panathenaeját, Goethe munkaképessége pedig mindvégig változatlan maradt.
Nemrégiben kaptam meg egy, az anyagcserére vonatkozó munkáiról hírneves
angol kollégámnak a cukorbetegségről írt művét, melyet 80 éves korában
írt meg.
Kevés kivétellel azt találjuk, hogy azok a szellemóriások, akik magas
kort értek el, minden tekintetben mértékletes életet folytattak, nemcsak
testileg, de szellemileg is. Aki oly egészségesen él mint Newton, az
gyenge testalkata dacára is magas kort érhet el. Newton nagyon
mértékletesen táplálkozott, nem voltak szenvedélyei és sohasem dolgozott
a kimerülésig. Ne vigyük munkánkat túlságba, ne sajnáljuk magunktól az
_idejében_ való pihenést – ez legyen a szellem egészségtanának legfőbb
törvénye. Az agyvelő szorul az összes, erősen igénybe vett szervek közül
a legtöbb nyugalomra. Néhány órán túl nem szabadna egyfolytában
szellemileg dolgoznunk.
Nagyon ajánlom, hogy tiz vagy tizenegy órakor feküdjünk ágyba, 5–6½
órakor keljünk fel s megreggelizve (egy kis tejet igyunk) csakhamar
fogjunk munkához. A rendes reggelit 8 óra tájt fogyaszthatjuk el. Ezt
kövesse hosszabb séta, mielőtt újra munkához fognánk, melyet egy órával
az ebéd előtt hagyjunk abba s csak egy órával az étkezés után
folytassunk. Egy órával vacsora előtt is ajánlatos a munkát megszakítani
és egyáltalán nem dolgozni többet, hanem inkább sétáljunk lehetőleg
estebéd előtt is. Egyáltalán, a szabadban való tartózkodás nagyon
előnyös szellemi munkások számára; különösen az erdőben vagy máshol a
zöldben könnyebben jutunk eszmegerjesztő gondolatokhoz. Ha nincsen
túlságos meleg, akkor munkánkat a napon végezhetjük, szemünket és a
könyvet, vagy a papirt árnyékoljuk azonban be. A szabad levegő, napfény
és szellemi foglalkozás egyesülése fölötte értékes. Minden
laboratóriumnak és könyvtárnak követni kellene levegő és világítás
szempontjából az összes egészségtani rendszabályokat.
Télen szórakozás végett járjunk el barátainkhoz, társaságba,
hangversenybe, színházba stb. Tanácsos volna minden évszakban a
vasárnapot falun tölteni. Kövessük továbbá az általános egészségi
rendszabályokat is. Főleg ami a táplálkozást illeti, a nehéz szellemi
munkával foglalkozó tudósoknak nagyban ajánlom a húsevés abbahagyását és
vegetariánus módon tejes ételekkel, tojással való tápkozást. A bőséges
húsevés mindenképen kerülendő; nemcsak nehézkessé és gondolatlustává
tesz, hanem könnyen indít bennünket alkohol, kávé, dohány és más káros
izgatószer élvezésére, amit azonban gyenge hústáplálkozás után nem
szoktunk megkívánni.
Mértékletesség és szabályos életmód növelik a szellemi munkások
kilátásait a hosszú életre és megóvják a szellemi erők időelőtti
összeomlását, aminek pedig túlhajtott munkánál előbb-utóbb be kell
következni. Nem ritkán már a fiatal években következik ez be. Már
Boerhave említ két ilyen esetet: »Ismertem egy fiatal embert, aki
mindent tudott s a tudománynak valóságos szörnye volt, de alig élt 25
évig. Egy másik pedig, aki hangyaszorgalommal dolgozott éjjel-nappal, 19
éves korában minden betegség nélkül lesoványodásban meghalt.« A tudósok
és irók mellett főleg az orvosok vigyázzanak magukra, kiknek agyveleje
állandóan meg van feszítve. Azok a megerőltetések, melyeket mások
életének meghosszabbítása érdekében tesznek, megrövidítik az övékét –
mily iróniája a sorsnak! Kevés hivatás követel annyi gondolkodást, mint
éppen az orvosi. Mi orvosok gyakran érintkezünk ragályos betegekkel;
minthogy pedig a folytonos szellemi megfeszítés károsan hat testi
egészségünkre és ennélfogva a fertőzések elleni ellenálló képességünket
is csökkenti, nagyon ajánlom, hogy az összes káros behatásokat –
különösen mindenféle mértéktelenséget – lehetőleg kerüljük.


X. A VÉNÜLÉS SZAKSZERŰ KEZELÉSE.

1. A vénülés kezelése bizonyos gyógyszerekkel.
Gyakran megfigyelhetjük, hogy azok az emberek, akik orvosi vagy más
célból arzént szednek, jobb, sőt fiatalosabb és frissebb külsőnek
örvendenek. Magam is észrevettem, hogy e szer használata után miként
tűntek el számos betegem arcáról a ráncok vagy legalább is kevésbbé
voltak észrevehetők. Az arzén ugyanis a bőr szöveteiben a zsír
gyarapodását fokozza, minthogy pedig ez öreg emberek arcából gyakran
hiányzik, ráncok mutatkoznak, melyek arzénkezelés által újra
eltüntethetők. Csodálatos, hogy a rendszeres arzénevők, aminők nagy
számmal vannak Európa egyes részeiben, pl. Tirolban és Stájerországban,
gyakran érnek el magas életkort és a legnagyobb megerőltetéseket könnyen
bírják el. Élemedett korukban is nagy ügyességgel másszák meg a
hegyeket, s egyaránt védettek bármi testi megerőltetés ellen. Az
arzénnek bizonyos mennyiségben való élvezése tehát kétféle hatással jár:
képessé tesz bennünket nehéz munkára és egyszersmind igen sok esetben
friss arcszínt kölcsönöz.
Sok asszonyról, különösen néhány híres színésznőről, ismeretes, hogy
késő aggkorukig rendszeresen használták az arzént. Egy erre nézve igen
érdekes esetet tárgyalt pár év előtt az osztrák biróság. Egy cseléd
úrnőjét bosszúból arzénnel akarta lassanként megmérgezni és ezért
ételeibe kis mennyiségű arzént kevert. A következménye azonban az lett,
hogy az asszony napról-napra szebb lett. Efölött a cselédlány még jobban
bosszankodott és most már nagyobb adaggal tett próbát. Erre azután
felléptek az asszonyon a mérgezési tünetek, s a méregkeverő cselédlányt
leleplezték.
Állatok, különösen lovak, szintén előnyösebb külsőre tesznek szert arzén
adagolása után, s ezt a tapasztalást a lókereskedők nagyon gyakran
kihasználják.
Az arzén és a jód fontos vegyi anyagok, melyek kis mennyiségben
testünkben is előfordulnak és az anyagcserénél nélkülözhetetlen szerepet
játszanak. Gauthier és Bertrand mutatták ki, hogy a pajzsmirigy bizonyos
mennyiségű arzént tartalmaz, mely a tejbe is átmehet. Ha pedig a test
nélkülözi ezeket az anyagokat, akkor mesterséges úton juttassuk őket
testünkbe. Nagyon öreg embereknél azonban ez nem ajánlatos, mert rájuk
inkább mint méreg hat az arzén. A vashoz hasonlóan az arzén is elősegíti
a vérképződést s már ezen szempontból is adagolandó, különösen vénülő
nőknek. Idősebb embereknél Grawitz még jobb eredményeket ért el, mint a
vassal. Legtanácsosabb az arzént vassal egyetemben, ahogy azt a
természet is megalkotta, t. i. ásványviz alakjában adagolni, melyek
közül leghíresebbek a hazai parádi vasas-arzénes víz s ehez hasonló a
déltiroli Levico- és Roncegnoforrás és a boszniai Guberforrás. Különösen
asszonyoknál hatnak meglepően e források. Gyakran volt alkalmam látni,
hogy már csaknem elvirágzott asszonyok friss arcszinen kívül testileg is
gyarapodtak ilyen kezelés után. Úgy látszik, hogy a vas és az arzén
különleges szer asszonyok számára. Ez valószínűleg onnan magyarázható,
hogy mindkettő különös hatással van a petefészekre. A sápkór pedig,
amint azt Noorden, Dalchó és mások kimutatták, a petefészek
elváltozásának következménye, s így föltehető, hogy a vas és az arzén,
melyeket e betegség ellen rendelünk, nemcsak a vérképződésre, hanem a
petefészkekre is kifejti hatását.
A kombinált arzén- és vaskúrának legjobb eredményeit 30–50 éves
asszonyokon értem el, kiknek sok vasat tartalmazó karlsbadi
iszapfürdőket is rendeltem. Idősebb nőknél, akik a változás idejét már
túlhaladták, akiknek petefészke tehát már degenerált volt, ezek a
hatások kevésbbé voltak feltűnők.
Kevés arzén adagolása után a vérnyomás fokozódik, ahogy azt az adrenalin
használata után is látjuk. Pajzsmirigykészítmények épp az ellenkező
hatást keltik. A nagyobb adagú pajzsmirigytabletták káros
következményeit tehát arzénnek egyidejű adagolásával szokták megelőzni.
Én arzén helyett a szintén ellenkező hatású, vérnyomást fokozó
adrenalint szoktam alkalmazni.
A neuraszténia és hisztéria kezelésében tehát oly betegségeknél, melyek
gyakran az ivarmirigyek elváltozásának következményei, a vas és az arzén
szintén jó eredményeket idéznek elő. Krónikus kankó és
dülmirigygyulladás eseteiben helyi kezelés mellett szintén kedvező
eredményeket nyerünk.
Erősebb hatással bírnak az említett arzénvizeknél az arzénkészítmények,
p. o. Solutio Fowleri, atoxyl, kakodyl készítmények stb., melyek azonban
csak igen kis adagokban rendelhetők. Volt egynéhány esetem, amikor
arzénkészítmények használatával egyidejűleg tejet és vegetariánusét
rendet rendeltem, ami megakadályozta a hajhullást és a haj újra kinőtt.
Fontos, hogy kis adaggal kezdjük, melyet csak lassan fokozhatunk.
Ajánlatos továbbá az arzénkúrával nyolc-tíz nap után néhány napig
szünetelni. Az arzéntartalmú ásványvizek használata négy-hat hétre
rendelhető el. Itt is csak kis mennyiséggel, egy evőkanállal naponta
szabad megkezdeni. Lassanként öt sőt hat evőkanálnyi is élvezhető, erre
azután az adagok lassanként újra csökkentendők. Az ilyen kezeléssel
egyidejűleg szervi készítményeket is nyujthatunk a betegnek, aminők a
pajzsmirigy-, petefészek- vagy herekészítmények. Az ilyen óvatosan
véghez vitt arzénkúra ajánlható leginkább a korai vénülés ellen.
Dülmirigybetegségeknél és impotenciánál saját megfigyeléseim alapján
előszeretettel alkalmazom a vas- és arzéntartalmú ásványvizeket
iszapfürdőkkel és tejdús, főleg növényekből és földtermékekből álló
étrend mellett. Legajánlatosabb hazai vasas ásványvizek a bártfai,
borszéki, előpataki fürdők stb. Külföldiekre hazánk nem szorul ugyan, de
megemlítjük az ismertebbeket: Franzensbad (Csehországban), Schwalbach
(Nassauban), Pyrmont (Waldeck hercegségben) és mások. Amelyek egyuttal
arzént is tartalmaznak azok természetesen hasznosabbak.
Mondottuk már, hogy a zsír- és kötőszövet gyarapodását a vénülés egyik
jellemző tünetének kell tekintenünk. Ez ellen már régóta a jóddal
kisérleteznek, melyet a máj- vagy vesezsugorodásnál használnak. Tudjuk,
hogy a jód a pajzsmirigy főalkatrésze. Mennél több kolloid anyagot
tartalmaz, annál nagyobb a jódtartalma is. Gyermekeknél kevés, később
gyarapodik, öreg embereknél pedig ismét csökken. Igy tehát a
pajzsmirigynek az aggkorban fellépő jódszükségletét legcélszerübb
jódkúrával gyógyítani. A jóddal akkor érjük el a legjobb eredményeket,
amikor a pajzsmirigy syphilis vagy más fertőző betegség folytán szenved
degeneráló elváltozásokat. Minthogy vénüléskor hasonló esettel állunk
szemben, ezt is jóddal kell kezelnünk.
A jódhoz hasonló hatást idéznek elő a pajzsmirigykivonatok. Mindkét
gyógyszer tágítja az ereket s főleg a pajzsmirigy a vérnyomás
csökkenését vagy még inkább a vér belső surlódásának kisebbedését
okozza. Ezért a legjobb sikerrel alkalmazhatjuk a jódot érelmeszesedés
ellen, mely tudvalevőleg a legtöbb embernél az ötvenes években, sokszor
azonban már hamarább is ki szokott fejlődni. Azt is megfigyeltem, hogy
idősebb emberek, kiket jóddal kezeltem, egy bizonyos idő mulva jóval
fiatalosabb külsőre tettek szert, amit az edinburghi Dr. G. A. Gibson
észleletei is megerősítettek. Kezelésem alatt áll például egy 58 éves
férfi, aki hat évvel ezelőtt a jobb szemében vérzést kapott, amit Fuchs
bécsi szemspeciálista kigyógyított. Érelmeszesedés tünetei mutatkoztak
rajta. A syhpilist tagadta és nem is bírtam ezen, esetleg régebben
kiállott, betegségnek semmiféle nyomát felfedezni, ami persze még mindig
nem zárja ki egy esetleg évek előtt lezajlott syphilisfertőzés
lehetőségét. A jóddal való kezelés valóságos csodákat művelt e beteg
külsején. Hat év óta használja bizonyos megszakításokkal és 58 éves kora
dacára viruló és fiatalos külsővel bír. Néhány hónap előtt vett nőül egy
18 éves lányt.
A jódot többnyire cseppek alakjában mint jódnátriumot vagy jódkáliumot
adagoljuk. Újabban előnyben részesítik a Sajodin-, Jódglidine-,