A vénülés elhárítása és az élet meghosszabbítása - 07

Total number of words is 3790
Total number of unique words is 1869
23.8 of words are in the 2000 most common words
34.3 of words are in the 5000 most common words
39.9 of words are in the 8000 most common words
Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
kék és ultraviolet napsugár fog bennünket érni. Finsen kimutatta, hogy
tetszhalott rovarok a vegyi napsugarak hatása alatt újra felélednek és,
mint Hufeland közli, Franklin Benjámin Virginia államban levő birtokán
egy üveg borban, melyet Madeirából küldtek neki, látszólag döglött
legyeket talált. Napra téve őket, csakhamar mozogni kezdtek. Hogy Viault
és Münz bizonyítékai alapján, a vérnek haemoglobin és vörös vértestei
már 5–600 méterrel a tenger szine felett megváltoznak, azt Holm szerint
minden bizonnyal a napnak, különösen kék és ultraviolet sugarainak, kell
tulajdonítanunk.
Mindezek után érdekünkben áll, ha hegyeken, de legalább is magas
épületek terraszain tesszük ki magunkat a napnak. Magam is gyakran
tapasztaltam, hogy tekintélyes magasságban melegít legjobban a napfény,
valószinűleg mert kevés zavaró rétegen kell áthaladnia. Innen
magyarázható az, hogy télen is kaphatunk szeplőket és más kiütéseket, ha
magas hegyeken sokáig vagyunk a napsugaraknak kitéve. Hogy télen magas
hegyeken felöltő nélkül is elülhetünk a napon anélkül, hogy fáznánk,
ennek oka abban rejlik, hogy fenn a levegő nagyon száraz szokott lenni
és ezért kevesebb saját meleget kell leadnunk.
Utánozzuk a régi perzsákat és a mostani napimádókat, a Parsikat;
szeressük és keressük a napot! Mily hajmeresztő, hogy lakásunkból
szándékosan tartjuk távol függönyök – még hozzá sötét és vastag
függönyök – által a gyógyerejű nappali csillagot! Odahaza, a vonaton és
mindenütt biztosítsuk akadálytalan belépését a napsugaraknak. Gyakran
láttam sápadt betegeket, kiket a Rivierára vagy Egyiptomba küldtem,
gyógyulva visszatérni, és nem győztem viruló külsejükön eléggé
csodálkozni. Magától értetőleg a napfényt sem szabad túlzásba vinni,
nehogy többet ártson, mint használjon. Krónikus vesebetegeknek azonban –
és sok vénülő embernek – nem árt annyira a valamivel erősebb napsugár
sem. Minthogy idősebb emberek veseműködése rendszerint csökken, előnyös
a veséket azáltal megkimélni, hogy a kiválasztás munkájának nagy részét
a bőrre hárítjuk, ami a napon való izzadás által történik legjobban.
Mindezen okoknál fogva a napfény az időelőtti vénülést is elháríthatja.
Aki pedig már megvénült, az igyekezzék a telet lehető gyakran napos
vidékeken tölteni.

3. A szabad levegőn való tartózkodás. Lélekzési gyakorlat.
Azok az emberek, akik idejük nagy részét a szabadban töltik, egészséges
és friss szinűek szoktak lenni, sőt gyakran fiatalabbnak látszanak
tényleges koruknál. A parasztasszonyok rózsás arca elég ékesen szól a
falusi levegő egészségi értéke mellett. Azok viszont, akik többnyire
zárt helyiségekben tartózkodnak, halvány és beteges szinüek. Könnyen
válnak tüdővészesekké, különösen ha rosszul táplálkoznak. Ha az ilyen
betegeket tüdőbeteg-szanatóriumokban a modern eljárás szerint állandóan
friss levegőn tartják – télen és nyáron, nappal és éjjel – akkor
csakhamar jobban néznek ki, étvágyuk fokozódik és súlyban is
gyarapodnak. A szabad levegőn való tartózkodás részben jóvá teszi azt,
amit a tiszta levegő hiánya okozott.
A tiszta levegő főértéke annak dús oxigéntartalmában rejlik, s ez
létünkre rendkívül fontos. A vörös vértestecskék mohón szívják magukba a
levegő által felvett oxigént, hogy azt az oxigénre szomjas szöveteknek
átadhassák. Az oxigén felvétele megkönnyíti egyúttal a szénsav
kiválasztását. Minél több vörös vértest jut a tüdő felszinére, annál
több oxigén vétetik fel. Azonban a tüdőkben a szervezetet méregtelenítő
folyamat is játszódik le és ebben némely szerző szerint a tüdősejtek épp
olyan szerepet játszanak, mint a mirigyes méregtelenítő szervek sejtjei.
Minél több tiszta levegőt vagy oxigént juttatunk a tüdőknek, annál
inkább fokozzuk szöveteinkben az oxidációs folyamatokat.
A megújított levegő természetesen több oxigént tartalmaz mint az állott
szobalevegő. Zárt helyiségekben, különösen ahol több ember tartózkodik,
hamar elhasználódik az oxigén s a levegő »fülledt« lesz, vagyis túlsok
lesz a szénsav, amihez még baktériumok is járulnak.
A nagyvárosok igen megnehezítik – ami a tiszta levegőt illeti – abbeli
törekvésünket, hogy sokáig maradjunk fiatalok és magas kort érjünk el,
részint a sok emberi s állati kigőzölgés által, részint a kéményekből
kiszálló füst, részint pedig az utcák levegőtlen szűk volta által; ezért
tehát a magasabban fekvő városrészekben és a legmagasabb emeleteken
lakjunk, lehetőleg sétatérnek vagy kertnek közvetlen közelében. A
hálószobánkban az évszakok szerint egészben vagy részben, de mindig
álljon nyitva egy ablak. Ha az utcai lárma miatt éjjel kénytelenek
volnánk betenni, úgy felkelés után rögtön nyissuk ki és jó mélyen
lélegezzük be a reggeli levegőt.
Aki ágyában kellően betakaródzik, az, ha nyitott ablak mellett alszik,
akkor sem hűl meg. Egyáltalán ritkán szokott meghülni, aki a hűvös
levegőt megszokta, annál könnyebben azonban az, aki elzárkózik előle.
Sverdrup kapitány, a Nansen-féle északi sarkexpedició tagja, elbeszélte
nekem, hogy a sarkvidéken való tartózkodás ideje alatt közülük senki sem
hült meg. Amint azonban hazatérőben Krisztiánia felé közeledtek,
kezdetüket vették az első meghülések. Ha oly sok indiánus borzasztó
megerőltetéseket kibír és magas korban is erőteljes marad, amint azt
Kanadában, Mexikóban és az Egyesült-Államok nyugati államaiban volt
alkalmam tapasztalni, úgy azt nagyrészt annak a körülménynek
köszönhetik, hogy a szabadban alusznak. Jó volna, ha mi is ugyanezt
tennők, már csak a tüdővészesekre való tekintettel is – akkor talán már
egyáltalán nem volnának tuberkulótikus betegeink. Aki egész télen át
zárt, túlfűtött szobákban él, annak fogalma sem lehet a barakk- és
sátorélet öröméről. Alig van egészségesebb dolog, mint nyáron sátorban,
télen pedig fűthető fakunyhóban lakni. Egy angol barátom már évek óta
nem alszik előkelő városi házában, hanem egyik rétjén sátorban –
irigylem érte – és kitünően érzi magát. Természetesen különcnek tartják;
de hiszen mindenkit annak tartanak, akinek van bátorsága túltenni magát
a balga előitéleteken! A sátorban való alvást erősen hangsúlyozom
olyanok számára, kiknek a körülményeik azt megengedik, vagyis akiknek
van kertjük.
A szabadban való tartózkodás annyira fontos életerőnkre nézve, hogy a
legkevesebb, amit érte tehetünk, az, hogy estéinket szabad levegőn
töltsük; ugyanezt tegyük vasárnap, amikor is ránduljunk ki vidékre
különösen pedig a hegyekbe. Ha vidéken tartózkodunk, akkor másszuk meg
az esetleg ott levő hegyeket; minél magasabbak azok, annál tisztább a
levegő. Különösen ha tűlevelű erdőkkel vannak borítva. A balzsamos
fenyőlevegő többet ér a gyógyszertár legjobb orvosságainál. A hegyilakók
vére több vörös vértestecskét tartalmaz, mint a sikságok lakóéi és ha a
betegeket szálaserdőkbe küldjük, akkor azok visszatértükkor rendesen
friss és egészséges színben vannak. A végtelen erdőségekkel borított
Norvégia fiatal lányai kivétel nélkül rózsás arcúak és ugyanez mondható
a skót felföld és Svájc leányairól is. A magas helyek levegője fokozza
az anyagcserét és a lélegzetvételek számban és erőben emelkednek.
Rendkívül fontos, hogy a hegyekben, erdőben vagy a tenger mellett való
tartózkodás közben – egyáltalában mindennemű pihenés alatt – hagyjunk
odahaza minden bánatot és élethivatásból eredő gondot és töltsük
életünket ilyenkor teljesen gondtalanul. A szabad levegő élvezése
megkönnyíti a feledniakarást, mert megnyugtatólag hat idegrendszerünkre
– különösen a hegymászás, mely mély légzésre kényszerít.
Egyébként ha sehogy sem tudunk elszabadulni, odahaza is teremthetünk
magunknak friss, de persze kevésbé oxigéndús levegőt. Mindössze sok
lélegzési gyakorlatot kell végeznünk. Mélyen lélegezzünk s a lélegzést
lehető sokáig kell kitartani, hogy a belélegzett levegő a tüdő minden
részébe behatolhasson! Sajnos, többnyire oly felületesen lélegzünk, hogy
épen csak annyi levegőt veszünk fel, amennyi az élet fentartásához
szükséges. Csak a lépcsőmászásnál veszünk kényszerűségből mély
lélegzetet, lépcsőházakban azonban ritkán van jó levegő és a lift
használatával ezt a kis fáradságot is szívesen megtakarítjuk.
Sir Hermann Weber azt ajánlja, hogy kezdetben mérsékelten mély be- és
kilégzéseket végezzünk (kétszer naponta 3–5 percig) és csak lassanként
fokozzuk a lélekzés mélységét és időtartamát, a gyakorlatok ideje pedig
10–15 percre hosszabbítható meg. A belélegzés egyenes állásban magasra
emelt karokkal és csukott szájjal történjék, a kilélegzésnél pedig
lehetőleg annyira hajoljunk előre, hogy ujjaink a földet vagy
lábujjhegyeinket érje. Weber hangsúlyozza, hogy ezek a gyakorlatok
nemcsak a vérkeringésre és a tüdők táplálására vannak jó hatással, hanem
a mellkas rugalmasságát is megőrzik és elejét veszik a vénkorban
szokásos megmerevedésüknek, ami a tüdők és a mellhártya szabad mozgását
akadályozza. A légzési gyakorlatokat egyébként kényszerűségből ülve vagy
fekve is végezhetjük. Szívtágulásnál azonban teljesen szünetelnünk kell
velük.
Sir Lauder Brunton a légzőgyakorlatokat a tüdők, mellfalak, sziv és
szívhártya megmasszirozásának tekinti. Weber megjegyzi, hogy olyanok,
akik rövidlégzés miatt abbahagyják a sétálást és hegymászást és ezáltal
egészségüknek ártanak, az általa rendelt lélegzőgyakorlatok által
teljesen egészséges és derekas hegymászók lettek és testvéreiket, akik e
gyakorlatokat nem végezték, sok évvel túlélték. Különösen ajánlja
államférfiaknak, tudósoknak, tollforgató embereknek, orvosoknak és
másoknak, kiknek ideje más gyakorlatokat nem enged meg.
Magától értetődik, hogy e gyakorlatok akkor válnak leghatásosabbá, ha
tiszta hegyi vagy erdei levegőben végezzük őket. Aki pedig nem képes
magát a légzőgyakorlatokra rászánni, az legalább szokja meg, hogy séta
alkalmával mély be- és lassú kilégzést végezzen; aki mindig így tesz, az
már sokban hozzájárult élete meghosszabbításához, mert elkerüli ezáltal
a lélegzésnek azt az elterjedt hibáját, hogy a tüdőnek csupán egy
részével lélegzünk, ami az utóbbinak szellőzését nagyban akadályozza.
Aki tüdővészes családból származik, az a mélylélegzés kedvéért tanuljon
meg énekelni, ha nincs is hozzávaló hangja. Az erős oxigénszállításon
kívül erőteljes táplálkozásra is szükségük van a tüdővészre hajlamos
embereknek, amiről egyébként egy későbbi fejezet bővebben fog szólni.
A lélegzés kizárólag az orron keresztül történjék, hogy kikerüljük
részint a torok- vagy tüdőgyulladást, részint a légzőszervek
nyálkahártyájának kiszáradását. Különösen ártalmas a szájon át való
lélegzés, ha az egész éjjelen át történik. Indiánus anyák bekötözik
csecsemőik száját s így kényszerítik őket az orrlégzésre.
Végeredményben: a tiszta levegő oly jót tesz egészségesnek és betegnek,
az oxygén oly kiváló hatást gyakorol az életerőre és a bosszuéletűségre,
hogy lehetőleg sokat tartózkodjunk a szabadban és tartózkodási (lakó-,
dolgozó-, háló-) helyiségeinkbe minél több friss levegőt engedjünk be
kívülről. Ha a tiszta levegő élvezése a tüdőbetegeknek oly jót tesz,
mennyivel inkább válhat az egészségeseknek hasznára!

4. A zárt helyiségekben való tartózkodás ártalmassága.
Teljes egészségnek és erőnek örvendő emberek rendszerint igen finom,
csaknem ösztönszerű érzéssel viseltetnek az egészségre káros behatások
ellen és egészséges belátásuk elég erős akaratot nyujt nekik e
veszedelmek elkerülésére. Ha rossz levegővel telt, zárt helyiségbe
jutnak, csakhamar kellemetlenné válik számukra a levegő és ha távozniok
lehetetlen, legalább egy ablak kinyitását vagy más szellőzetést fognak
kívánni. A beteges és akaratgyenge embernek ellenben nem igen lesz a
romlott levegő ellen kifogása, dacára hogy ezáltal különböző életet
rövidítő veszélyeknek teszi ki magát. Aki állandóan, vagy nagyon sokat
tartózkodik zárt helyiségek romlott levegőjében, az nemcsak halvány,
zöldes vagy beteges színével, hanem a ragályos betegségekre való nagy
hajlamosságával is bizonyságot tesz életmódjának káros voltáról.
A szobában tartott növény, ha nem kap elég levegőt és napfényt, elveszti
színét és az élősdiek tönkre teszik. Pincérek, fegyencek, egészségtelen
gyárakban dolgozó munkások stb. nyujtanak a tuberkulózisnak legjobb
táptalajt, mert a zárt, állott levegő épp úgy elősegíti a bacillusok
terjedését, mint az állott víz. Mennél nagyobb társaság tartózkodik
nagyon sokáig elégtelenül szellőzött helyiségben, annál nagyobb a
fertőzés veszedelme, – valamelyikük ragályos lehet, kinek bacillusai
lélegzés, köhögés vagy tüsszentés által nagy mennyiségben terjedhetnek
szét, különösen télen, amikor a gőz- vagy kályhameleg is segitségükre
jön. Olvassuk csak el néhány menhely vagy társas helyiség levegőjének
bakteriológiai elemzését! Ha még ezenkívül gyenge ellentállású
gyermekekről van szó, akkor nem szabad csodálkoznunk, hogy oly könnyen
esnek a diftéria, szamárköhögés, tüdőgyulladás és más betegségek
áldozataivá, különösen ha túlfűtött helyről hirtelen a jéghideg levegőre
jutnak.
Mily nagy különbség van azok közt a rózsás arcú emberek között, kik
sokat tartózkodnak a szabadban és az egészségtelen arcszínű
hivatalnokemberek között, kik szabad idejüket nem a tiszta levegőn,
hanem klubban, vendéglőben, kávéházban stb. töltik! Az oxigén és mozgás
hiánya étvágytalanságot és emésztési zavarokat idéz elő náluk. A levegő
szénsavtartalma a sok emberrel telt helyiségekben növekszik.
Pettenkoffer már a kellemes lakószobák levegőjének szénsavtartalmát
kelleténél többnek találta. Még több az erősen zsufolt termekben (3·2%,
míg a rendes tartalma 0·5%,) a söntésekben 4·9%, legtöbb pedig a
tanulószobákban (7·2%).
Minden zárt helyiségben nyitva kellene hagyni egy ablakot, vagy más
szellőztetést megpróbálni, hogy a testünkben véghezmenő égési
folyamatokhoz annyira szükséges oxygént könnyen vehessük fel. Ne tűrjük
meg a függönyöket, melyek a levegőt és a napfényt elzárják. Az
építészeti hatóságnak szigorúan el kellene rendelni a kielégítő
szellőzőkészülékek alkalmazását, amelyek zárva tartása szigoruan
büntetendő lenne. Éjjel még nagyobb szükségünk van a jó levegőre mint
nappal, mert alváskor több levegő kell mint ébrenlétkor. Hálószobánkban
tehát mindig hagyjuk egészen vagy félig nyitva az ablakot vagy a
szellőztetőt; télen a szoba hőmérséke amellett 10–12° R. legyen. Aki
felöltözés után otthagyja csukva tartott hálószobáját, kimegy és a
levegőről ujra visszatér oda, az csodálkozni fog a levegő romlottságán
(a kilégzett szénsav és a bőr kigőzölgése folytán); ezen tapasztalat
nyomán bizonyára el fogja rendelni a hálószoba éjjeli szellőztetését. Ha
ezt megteszi, üdítőbben fog rá hatni az alvás, fejfájás nélkül fog
felébredni és a reggelihez jobb étvágya lesz. A felnőttek legtöbbje,
érthető aggályaik lévén, csak nehezen lennének rábírhatók erre az
újításra; jó volna tehát, ha már az iskolásgyermekeket megtanítanák a
tiszta levegő értékére és a rosszul szellőzött helyiségekben való
tartózkodás káros hatására és már jókor hozzászoktatnák őket az
egészséges alváshoz.
Aki sokáig akar fiatal maradni, vénkorában pedig egészséges, az, ha csak
teheti, ne töltsön egy órát sem teljesen zárt helyiségekben.

5. Egészséges és egészségtelen fűtés.
Az aggkorban csökken a test saját melege, mert az égési folyamatok
lassabbodnak. Azok a szervek ugyanis, (p. o. a pajzsmirigy), melyek a
test melegképzésénél szerepet játszanak, el vannak már sorvadva. Ezért
az öreg emberek különösen érzékenyek a hideg iránt, úgy hogy a hideg
évszak beálltával korábban kivánják meg a meleg szobákat mint a
fiatalok. Hasonlítanak e tekintetben, mint sok másban is, a kis
gyermekekhez; mindketten jobb fűtésre szorúlnak mint más emberek.
Egészséges embernek nem tesz jót hosszabb ideig 17–20° R.
szobahőmérsékben időzni, különösen ha a szoba minden levegőtől el van
zárva. Az ilyen állott mesterséges meleg, amilyen példáúl gőzfűtés útján
keletkezik, nagyon hátrányos; míg nyáron _a szabadban_ 25–30° R.
árnyékhőmérsék sem szokott megártani. Különösen helytelen a fűtést a
naptár szerint s nem a külső levegő hőfoka szerint berendezni.
Legrosszabbak a viszonyok ott, ahol az időre való tekintet nélkül
gőzfűtéssel idéznek elő magas hőfokot. Némely országban, így
Oroszországban is, nemcsak túlságosan fűtenek, hanem vattával stb.
teljesen elzárják a külső levegőt. Legcélszerűbb, szerintem, a
szellőztetővel egybekötött nyilt kandallóval való fűtés, amint az
Angliában szokásos. Meleget és levegőt egyszerre szolgáltat és az erős
túlfűtés is ki van zárva. Ezért oly érzékenyek az angolok ez utóbbi
iránt, míg sok északamerikai annyira elkényezteti magát odahaza, hogy
Európában a kályha mellett is fázik. Nyilt kályhafűtés mellett még
túlfűtéskor sem válik a levegő oly nyomottá és szárazzá, mint a gőzzel
való fűtéskor. Egy szoba hőmérséke ne legyen 15° R-nál több, hacsak
öregek vagy kis gyermekek számára nem fűtenek.
Sajnos, minálunk is annyira fűtenek, hogy a tél nem annyira a hideg
miatt, mint inkább azon hőség folytán válik félelmetessé, mely a
lakásokban, irodákban, éttermekben, kávéházakban, szinházakban stb.
uralkodik. Nyilvános helyiségekben gőzfűtés mellett néha 18°–20° R. vagy
még nagyobb hőség van. Nem ritkán pedig néhány érzékeny vendég kedvéért
légmentesen elzárják a szellőztetőt! Hozzájárul ehhez a levegőnek sűrü
dohányfüsttel való megromlása, ami különösen kávéházakban tapasztalható.
Mindezek az állapotok gúny tárgyáúl szolgálnak, szemben azzal a
küzdelemmel, melyet különösen a rossz levegő által okozott tuberkulózis
ellen folytatunk. Ha ezt a betegséget tényleg le akarjuk küzdeni, akkor
ennek a helytelenségnek véget kell vetni. Nyilvános helyiségeket csak
akkor volna szabad a forgalomnak átadni, ha azok bőven el vannak látva
modern és kifogástalan szellőztető készülékekkel, melyek elzárását
szigorúan el kellene tiltani.
Különösen súlyosan vétenek a gőzfűtéssel a Rivierán. Nemcsak este
fűtenek ott, amikor tényleg hideg van, hanem gyakran egész napon át, ha
még oly meleg is van odakünn. Minő hátrányára válik ez a
légzőszerveknek, melyek betegsége miatt a Rivierát oly sokan felkeresik!
Ez a szép országrész egészségi szempontból nemcsak a rengeteg automobil
pora és bűze folytán vesztett sokat értékéből, hanem a gőzfűtéssel
egybekötött visszás állapotok miatt is. Vannak azonban örvendetes
kivételek is, amennyiben a legjobb hoteleket meleg vizzel fűtik.
A nők látszlóag könnyebben viselik el a hideget mint a férfiak.
Ruházatuk könnyebb és a levegő számára átjárhatóbb. Gyakran látunk télen
fiatal lányokat az alsóbb néposztályból könnyű ruházatban az utcán állva
hosszabb ideig csevegni. Vannak viszont nők, kik mérsékelt hideg mellett
nehéz bundát hordanak, mely a levegőt feltartja; ez és az otthon
uralkodó hőség, a külső levegő teljes kizárásával, az otthon viselt
könnyű ruházat jó hatását teljesen ellensúlyozza.
A túlfűtés, különösen gőzzel, veszedelmes. Nyáron kevesebb meleget adunk
le és ennélfogva testünk is kevesebb fűtést kiván táplálékok alakjában.
Ha télen is mesterséges nyarat teremtünk, úgy ez gyakran
étvágytalanságot okoz; az étvágynélküli evés emésztési zavarokra vezet,
a kevés evés pedig rosszultápláltságra, amely általában egészségi
zavarokat idéz elő. Ehhez járul még hőmérsékváltozáskor a bőr
elkényeztetése folytán keletkező hűlési veszedelem ugy, hogy náthából
vagy torokgyulladásból könnyen válhatik hörghurut, vagy tüdőgyulladás,
mely utóbbi tudvalevőleg, különösen ha az illető nagy mértékben szokta
élvezni a szeszes italokat, könnyen lehet halálos kimenetelű. Aki mindig
hűvös vagy csak mérsékelten fűtött szobákban tartózkodik (legfeljebb 15°
R.), az nem egykönnyen hűl meg és a ragályos betegségek elől is
könnyebben menekül, nemcsak azért, mert ellentállóbb, hanem mert a
száraz szobalevegő a baktériumok fejlődését is nagyban elősegíti. Még
fenyegetőbb a vasuti kocsik túlfűtése, mert itt még nehezebben kerülhető
ki a hőmérsék gyors változása.
A főok, amely miatt a gőzfűtés hátrányos, az, hogy a nyálkahártyákat
hamar kiszárítja és ezáltal a fertőzésre fogékonyabbá teszi. Gyakran
megfigyeltem, hogy a nagy torokmandulával bíró emberek gőzzel fűtött
helyiségekben való több órai tartózkodás után feltétlenül megkapták azok
gyulladását. E betegség gyakorisága azonban gyakran vonhat maga után
vesegyulladást, némelykor észrevétlenül és lappangva, sőt
vakbélgyulladást is. A gyakori mandulagyulladás azonkívül
étvágytalanságot és szánalmas arcszínt okozhat oly embereknél, akik
azelőtt erőteljesek és virulók voltak. Más gyakori következményei:
krónikus torokgyulladás és hörghurut.
Minthogy a gőzfűtők csövein lerakódott por a nyálkahártyákat még jobban
izgatja, gondoskodnunk kell azok gyakori tisztításáról. Egy további
enyhítő rendszabály az, hogy nagy, vízzel újra meg újra megtöltött
edényeket helyezünk el, s a víz elpárolgása csökkenti a levegő
szárazságát. Célszerű továbbá a gőzzel fűtött szobákban a csövek mögé a
velük szemben fekvő falon levegőnyilásokat alkalmazni, melyeknek
természetesen mindig nyitva kell állniok. Ahol ez nem lehetséges, ott a
csöveket az ablak vagy az ajtó közelében helyezzük el; ezáltal némileg
enyhítünk azon a körülményen, hogy a gőzfűtés semminemű mechanikus
szellőzésre nem alkalmas.
Legjobb természetesen, gőzfűtésre egyáltalán be nem rendezkedni, vagy
pedig az így fűtött helyiségeket kerülni, ha egészségesek és hosszú
életüek akarunk lenni.


VI. A TÁPLÁLKOZÁS EGÉSZSÉGTANA.

1. Általános megjegyzések az egészséges és észszerű táplálkozásról.
Erre nézve alaptörvényként lebegjen állandóan szemünk előtt hogy: »azért
eszünk, hogy éljünk, nem pedig azért élünk, hogy együnk«. Kétségtelen,
hogy több ember hal meg túlsok, mint túlkevés evés következtében. Bő
tapasztalatok mutatják egyrészt, hogy állatok és emberek igen sokáig
bírnak bámulatosan kevés táplálék mellett megélni, anélkül hogy
egészségük kárt szenvedne (minő intés a mértékletességre!), és másrészt,
hogy a túltápláltság a betegségek egész sorának lehet okozója.
A nagymennyiségű táplálék feldolgozása és megemésztése sok olyan fontos
szervünk túlságos munkáját igényli, amelyek hosszúéletüségünkben fontos
szerepet játszanak. Már pedig a túlságos munkának, amint azt már
ismételten hangsúlyoztuk, kimerülés a következménye. A táplálkozás
szempontjából legnemesebb szerveink jönnek tekintetbe: a máj, vese,
hasnyálmirigy, gyomor, bél, pajzsmirigy stb.
Nem ajánlatos tehát túlsokat enni. De túlkeveset sem! Megtudunk ugyan –
mint azt már előbb is megjegyeztük – jó sokáig élni kevés táplálékkal
is, _de nem állandóan_, hacsak nem akarunk tápláltsági hiányt előidézni,
amely azután majdnem oly veszedelmessé válhat, mint az ellenkezője,
amennyiben nemcsak táplálkozási zavarokhoz vezet, hanem a fertőzések
elleni ellentállóképességet is csökkenti. Különösen a tüdővész támadja
meg a rosszúl tápláltat. Mindebből azt a törvényt vonhatjuk le, hogy a
táplálkozásban is kövessük az arany középutat, ha jó egészségre és késői
vénülésre akarunk szert tenni.
Igen sok függ a táplálékok minőségétől; mindenesetre több, mint a
mennyiségétől. Némely étel kevés táphaszonnal jár, mert csak részben
szívódik fel, míg nagyobb része kihasználatlanul távozik. De azért a
kihasználatlan részek is – elsősorban a cellulóze – fontos feladatot
teljesítenek: ugyanis bélmozgató ingerként szerepelnek. Mennél
kevesebbet eszünk, annál táplálóbb legyen eledelünk minősége. Az egyes
élelmi és élvezeti szerek tápláló értékéről ma már pontos
meghatározásaink vannak; elsősorban Rubner, Bunge és Noorden szereztek e
körül kiváló érdemeket.
A tápláló értéket legegyszerübben »kalóriák« szerint számítjuk ki. Minél
több kalóriát (melegmennyiséget) juttat a kérdéses étel vagy ital
testünkbe, annál táplálóbb. Egy kalória alatt értjük azt a
melegmennyiséget, mely egy liter víznek egy C fokkal való
felmelegítéséhez szükséges. Joggal hasonlítják szervezetünket a
kályhához. A táplálék megfelel a fűtőanyagnak. Elegendő oxigén nélkül
sem a kályhában, sem pedig testünkben nem mehet végbe megfelelő módon az
égési folyamat. És ha nem gondoskodunk eléggé az égés által keletkezett
mérges gázok eltávolításáról, úgy testünk ép úgy, mint a kályha,
mérgezést fog előidézni. Minél egészségesebb a szervezetünk, illetve
minél jobb a kályha, annál nagyobb meleget képes termelni.
Táplálékaink alkotórésze 3 főcsoportból áll: fehérje, szénhidrátok és
zsír. Míg 1 gr. fehérje, illetve szénhidrát 4·1 kalóriát tartalmaz,
addig 1 gr. zsír 9·3 kalóriát ér. Sok ember és állat ezen három
alkatrész egyikével is beéri egy ideig, sokáig azonban nem, hacsak nem
akar magának számos többé-kevésbbé veszedelmes bajt okozni. Különösen a
fehérjetáplálás az, melynek hiánya teljes bizonnyal megölné az illetőt.
A fehérjét nem pótolja semmi, és sok modern kutató, közöttük Voit,
100–118 gr. fehérjemennyiséget tart naponta elengedhetetlennek
számunkra, ellentétben a Haig-féle iskolával, mely 75 gr.-mal is
megelégszik.
A gyakorlati kutatások hosszú sora mutatta, hogy 100 gr. fehérje _nem_
elengedhetetlen naponta. Fletcher bebizonyította Chittenden ellenőrzése
mellett, hogy ő 75 kiló testsúlya dacára, kitünően meg tud 45 gr.
fehérjemaximummal is élni. Míg Rubner és mások azt állítják, hogy 24 óra
alatt mindenkinek 30–35 kalóriát kell testsúlya kilogrammjai számának
megfelelőleg felvenni, addig Fletcher alig 20 kalória mellett is kitünő
egészségnek örvendett, pedig kisérletei előtt beteges volt. Ő
fokozatosan 15 kg.-ot veszített testsúlyából és ez annyira emelte
jóérzését, hogy egy csak félig oly idős sportsman erejével
dicsekedhetett el. Sőt később fehérjeszükségletét minden baj nélkül 38
gr.-ra szállította alá. Kimutatta Chittendennel együtt hosszadalmas és
körülményes kisérletekkel, hogy egészséges katonák nagyon fárasztó munka
mellett 55 gr. fehérjével és átlag 1700 kalóriával nemcsak hogy beérik,
hanem izomerejük éppenséggel megkétszereződik. Ugyanezt az eredményt
érte el Chittenden (az izomerőnek 48%-kal való növekedése) hét kiszemelt
sportűző tanulóval; egyik közülük megnyerte a kisérlet ideje alatt az
Egyesült-Államok tornászó-bajnokságát. Rechberg azt találta a zittaui
takácsoknál, hogy azoknak csak 60 gr. fehérjére van naponta szükségük.
Igen érdekesek azok a kisérletek, melyeket Baelz végzett Tokióban két
japán kulin, kik az ő kocsiját húzták (az ő súlya 65 kiló volt). Ezek
főleg rizsből éltek s naponta csak 60–80 gr. fehérjét vettek magukhoz,
nehéz munkájukat azonban kifogástalanul végezték. Amikor húst kezdett
nekik adni, már a negyedik napon vonakodtak ezt munkájok előtt
elfogadni; jobbnak tartották, azt csak később megenni. Egy körülbelül 45
kiló súlyú embert 115 kilométernyire bírtak ezek a kulik elcipelni, míg
az őket lóháton követő Baelznek hatszor kellett útközben lovat váltani
és így is csak egy félórával tudta őket megelőzni. Magamon is
tapasztaltam, hogy napi 70 gr. fehérje- és kb. 2300 kalóriafogyasztás
mellett két hónapon át jobban éreztem magam, mint azelőtt táplálóbb
élelem mellett, anélkül, hogy súlyban veszítettem volna. Napi étrendem a
következő volt: 1½ liter tej a legjobb minőségből, 2 tojás, 40 gr. vaj,
3 zsemlye, 3 narancs, ½ kiló cseresznye, 1 csésze tejeskávé és egy darab
kalács. Súlyom 67½ kiló volt és így közepes munka mellett is 2680
kalóriára lett volna szükségem, azonban, mint már említettem, minden baj
nélkül beértem 380 kalóriánál kevesebbel is.
Nem szeretek azonban általánosítani. Nem állítom tehát, hogy mindenkinek
legcélszerübb naponta 55–75 gr. fehérjével beérni. Leghelyesebb, a
mindenkori körülmények és viszonyok szerint egyénesíteni. Az egyiknek a
bele jobban szí fel és másrészt kevesebb salakot dob ki, mint a másiké.
Az európainak más tesz jót, mint az ázsiainak, vagy a négernek. Az
éghajlati viszonyokat és egyáltalán a fajt szintén számításba kell itt
vennünk. Nem elegendő tehát mindent egyszerüen egy kaptafára húzni;
behatóan kell mindenkit megfigyelni s a nyert tapasztalatok segítségével
mondjunk ítéletet. Úgy vélem mégis, hogy aki zsíron és szénhidráton
kívül sok tejet iszik, annak kevesebb fehérjére és kalóriára van
szüksége, mint másoknak. Egészséges emésztőszervek könnyen bírják el a
tejet, és ezt jobban is használják ki, mint a többi élelmiszerek
legtöbbjét. A tejben azonkívül szinte ideális módon találjuk elosztva a
három fő táplálékcsoportot.
Rubner szerint az embernek átlag a következő tápmennyiségre van
szüksége:
||||||Fehérje||Zsír||Szénhidrát||Kalória|
|Felnőttek|50|kilótól|kezdve|könnyü munka mellett|90|gr.|37|gr.|262|gr.|2102|
You have read 1 text from Hungarian literature.
Next - A vénülés elhárítása és az élet meghosszabbítása - 08
  • Parts
  • A vénülés elhárítása és az élet meghosszabbítása - 01
    Total number of words is 3557
    Total number of unique words is 1605
    23.6 of words are in the 2000 most common words
    32.4 of words are in the 5000 most common words
    37.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A vénülés elhárítása és az élet meghosszabbítása - 02
    Total number of words is 3686
    Total number of unique words is 1770
    25.4 of words are in the 2000 most common words
    35.5 of words are in the 5000 most common words
    40.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A vénülés elhárítása és az élet meghosszabbítása - 03
    Total number of words is 3850
    Total number of unique words is 1728
    25.5 of words are in the 2000 most common words
    34.5 of words are in the 5000 most common words
    39.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A vénülés elhárítása és az élet meghosszabbítása - 04
    Total number of words is 3701
    Total number of unique words is 1877
    21.7 of words are in the 2000 most common words
    31.2 of words are in the 5000 most common words
    37.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A vénülés elhárítása és az élet meghosszabbítása - 05
    Total number of words is 3806
    Total number of unique words is 1864
    22.0 of words are in the 2000 most common words
    31.6 of words are in the 5000 most common words
    36.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A vénülés elhárítása és az élet meghosszabbítása - 06
    Total number of words is 3766
    Total number of unique words is 1803
    22.2 of words are in the 2000 most common words
    31.5 of words are in the 5000 most common words
    36.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A vénülés elhárítása és az élet meghosszabbítása - 07
    Total number of words is 3790
    Total number of unique words is 1869
    23.8 of words are in the 2000 most common words
    34.3 of words are in the 5000 most common words
    39.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A vénülés elhárítása és az élet meghosszabbítása - 08
    Total number of words is 3572
    Total number of unique words is 1685
    21.9 of words are in the 2000 most common words
    30.1 of words are in the 5000 most common words
    34.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A vénülés elhárítása és az élet meghosszabbítása - 09
    Total number of words is 3796
    Total number of unique words is 1705
    22.0 of words are in the 2000 most common words
    30.5 of words are in the 5000 most common words
    35.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A vénülés elhárítása és az élet meghosszabbítása - 10
    Total number of words is 3828
    Total number of unique words is 1838
    24.1 of words are in the 2000 most common words
    34.0 of words are in the 5000 most common words
    38.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A vénülés elhárítása és az élet meghosszabbítása - 11
    Total number of words is 3826
    Total number of unique words is 1919
    25.7 of words are in the 2000 most common words
    34.6 of words are in the 5000 most common words
    39.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A vénülés elhárítása és az élet meghosszabbítása - 12
    Total number of words is 3765
    Total number of unique words is 1893
    25.0 of words are in the 2000 most common words
    35.2 of words are in the 5000 most common words
    40.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A vénülés elhárítása és az élet meghosszabbítása - 13
    Total number of words is 3611
    Total number of unique words is 1753
    21.5 of words are in the 2000 most common words
    31.5 of words are in the 5000 most common words
    35.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A vénülés elhárítása és az élet meghosszabbítása - 14
    Total number of words is 1639
    Total number of unique words is 1004
    26.7 of words are in the 2000 most common words
    34.8 of words are in the 5000 most common words
    40.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.