A tragikum - 29

Természete 112. Romeo és Júlia 113. A szükségszerűség mozzanata
tragédiájokban 116. A szegény Henrik legendája 117. Racine Phædrája 118.
Kármán Fannija 119. A nő az érzés kiváló képviselője: ennek tragikai
fejleményei 122. Átmeneti formák az érzés és akarat között: Teleki
Petron Maximja 123.
XII. Az egyén kiválósága és gyarlósága 125
A hős erkölcsi és eszthetikai joga: Szigligeti Boricsa 125. Elég-e az
erőfeszítés relativ nagysága? 127. A kiválóság magában nem lehet
tragikus 128. Kölcsey Körner Zrínyijéről 129. A gyarlóság sem lehet az
egyedűl 130. Tehetetlen-e Hamlet? 131. Hamlet tragikuma és fensége 134.
Goethe Clavigoja és Kisfaludy Károly Rajnáldja 136. Milyen gyarlóság van
kizárva a tragikum köréből? 137. Az ártatlanúl szenvedő gyöngeség:
franczia és német érzékenyjátékok 138. A sülyedtség 139. A kegyetlenség
139. Seneca Neroja és Kisfaludy Stiborja 141.
XIII. A tragikai gyarlóság természete és fő formái 144
A kiválóság és gyarlóság egymásba olvadva 144. Az ellenmondás megoldása
145. A gyarlóságnak négy fő formája 147.
XIV. A szenvedély fejletlensége: eszmei irányban 149
A szenvedély érzéki elemének túlsúlya: a thümosz 149. Rokonsága a
természeti erőkkel 150. Shakspere Northumberlandja és Timonja; Petőfi
Boricsa 151. A mennyiségi mozzanat: a tömeg szenvedélyei 152. Az
ádázság: Marlowe Tamerlánja 153. Az ó-angol dráma és Shakspere Titus
Andronicusa 155. Keménynek egy nyilatkozata 158. A gyülölködés: Eötvös
pór-hada 158. Marlowe máltai zsidaja 160. Shylock 162. Gyülölködés és
gyűlölet: Hamlet és Kemény Barnabás deákja 164. A gonosz alaki
kifejezése: a rútság 166. Köstlin természeti tragikuma 167. A fogalom
szorosabb meghatározása; Webster fehér ördöge és Hugo Borgia Lukréciája
165.
XV. A szenvedély fejletlensége: érzéki irányban 170
A szenvedély eszmei elemének túlsúlya 170. Csalódásai; viszonya a rokon
jelenségekhez 171. 1. A kötelesség félszeg felfogása: Shakspere VI.
Henrikje 173. Gyarlóságát hogyan emelte kiválósággá Shakspere? 175.
Eötvös Ulászló királya 177. 2. Oktalan bűntudat: Szász Károly Géza
herczege 178.
XVI. A szenvedély mértéktelensége 181
A hübrisz és természete 181. Sophokles Ajasa 182. Példák a görög
tragikusokból 185. A fájdalom korlátlansága 188. A tragikai
megsemmisűlés érzete 189. A Schopenhauer-féle lemondás az élet
akaratáról 190. A mértéktelen szenvedély emeli a lelki tehetségeket:
Macbeth tragikai fejlődése 191. Shaksperei példák 196. A nemes
szenvedélyek mértéktelensége: Kemény Gyulai Pálja 197. A küzdés
szenvedélye az Ember tragédiájában 200.
XVII. A szenvedély egyoldalúsága 203
Természete és összeütközésének magyarázata 203. Hegel Antigoneról 205.
Mí emeli tragikussá a kényszerhelyzetet? 206. Antigone fejlődése és
tragikuma 207. Antigone és Tompa Bosnyák Zsófiája 212. 1. A makacsság
jelentéktelen: Tennyson Arden Enochja 217. 2. A makacsság mint fontos
mozzanat: Goethe Tassoja 219. Cordelia tragikuma 222. Vischer a
forradalmak hőseiről 225.
XVIII. A szenvedély következetlensége 227
Miben áll a következetlenség? 227. Esetei 227. Arany János Eteléje 228.
A Buda halálának tragikai eszméje 232. Schiller orleansi szűze 233.
Brutus alakja Shaksperenél; viszonya Cassiushoz 237. Következetlenség
mint a boszúló nemezis eszköze 241. 1. A megtérő következetlenség:
Vörösmarty Két szomszédvára 243. 2. A megfeledkező következetlenség:
Biberach 245.
XIX. Az epikai és tragikai jellem 248
A tragikus egyén lelkének fő tartalma 248. Az epikai és tragikai jellem
viszonya; példák 248. Az époszi hős mint tragikus 251. 1. A sikert
kivíva: Rusztem 252. 2. A sikert biztosítva: Achilles 254. 3. Időleges
győzelem és általános bukás: Etele 255. A világnézlet, melyen e mondák
alapúlnak 256. Szász Károly Dsemsidről 257.
XX. A jellem teljessége 259
Az emberi képzelet személyesítő hajlama; példák 259. A jellemvonások
sokasítása 260. A jellem teljessége az époszi formában 263. Vörösmarty
Árpádja és a Zrinyiász hőse 264. A tragikai jellem teljessége 265.
Odysseus alakja Homérnél és a tragikusoknál 267. Henszlmann a görög és
keresztyén jellemrajz természetéről 271. Tévedése: Aristoteles éthosza,
a görög színpad 273. Az analitikus forma 276. Mi a szenvedély egyéni
kifejezése? 278. A jellem teljessége a tragikai érzelmek segítője 279.
XXI. A tragikai vétség 281
A páthosz öntudatlan és öntudatos ellenkezése az egyetemessel 281. A
belső küzdelem: Corneille és Racine 282. A tragikai vétség és magyar
műnevei 284. Erkölcsi és széptani jelleme 285. Az aristotelesi hamartia
288. A vétség formája a görög és keresztyén drámában 289. A vétség
kifejezi a jellem teljességét: Macbeth 290. Az ősvétség 291. A valódi
vétség mindig a teljes egyetemest hívja ki; ismét Macbeth 292. Szabadság
és kényszerűség a vétségben: Hamlet, Petron Maxim 294. Schiller
nyilatkozata e kérdésben; Greguss nézete 297. A tragikai akarat
kitörésének módjai: 1. A belső fejlődés 298. Tetőpontja; a viziók:
Hamlet 299. 2. A csábítás és izgatás 302. 3. Az ördög és szerepe 304.
XXII. Bánk bán vétsége 307
A vétség kifejezi a jellemet 307. Pédák: Oedipus, Rikhárd, Maxim 308. A
vétség és jellem közötti ellentét látszatossága 309. Rákosi tragikai
fölfogása 310. Vélemények Bánk tragikumáról: Gyulai, Arany 312. A
tragikai helyzet Bánkban 315. Bánk egyes jellemvonásai vétségében 317.
Bánk és Petron Maxim 323.
XXIII. Az egyetemesről általában 326
Mi az egyetemes? 326. Az egyetemes győzhetetlen hatalom; következtetések
328. Foglalatának változásai: az Ember tragédiájának egyes színei 329. A
természeti és erkölcsi törvények viszonya, tartósság tekintetében 331.
Következtetések a tragikai hatás szempontjából: Othello és Don Gutierre
333. A természeti és erkölcsi rend egymást áthatása 338.
XXIV. Az egyetemes: mint természeti törvény 340
A romboló természeti erők 340. Mellékes motivumul szereplésök 341.
Erkölcsi vonatkoztatásuk: Cæsar, Lear, V. László 342. A fátum képzete
344. A halál; a félelmességét enyhítő mozzanatok 345. A haláltánczok
347. Schiller és Petőfi 349. Tragikus-e magában a halál? 349. A
világtörvény tragikuma: Szép Ilonka és Kemény Csiafferje 350. Az isteni
irígység képzete a görögöknél 352. A természeti fölfogás nyomai
költészetünkben: Virág, Berzsenyi 356. Mikor tragikus a halál? 359. A
haláltipusok különbségének magyarázata 360. A xanthosi hárpia-emlék, a
pisai halálfresko, Holbein haláltáncza 361. Természeti törvény és babona
365. A sors-tragédiák: Schiller Messinai arája 368. Viszonyuk a franczia
naturalizmushoz 371. Nyomaik a magyar költészetben: Kisfaludy Sándor
regéi és Gombos Esküvése 371.
XXV. A természeti törvény mint sértett 375
Kapcsolat az előbbiekhez 375. 1. Vétség a vérközösség ellen: Alfieri
Mirrája s rokon költői motivumok 476. A Medeia-tragédiák 376. E körről
általában: az Árpádok 380. 2. Vétség a természeti korlátok ellen: az
Ikarus-monda és Peregrinus Proteus 381.
XXVI. Átmeneti formák a természeti és erkölcsi törvény között 384
1. A család fölött lebegő végzetet az egyéni vétség hívja ki: Dárius
385. 2. A szenvedélyek öröklése: a Labdakidák 386. 3. A vétség isteni
akaratból származik: Phædra 380.
XXVII. Az egyetemes: mint erkölcsi törvény 392
A hübrisz; Bayer nézete 392. 1. A dölyf fensőbbek iránt: Ajas 393. 2. A
dölyf alsóbbak iránt: Odysseus és a kérők 395. Ellenkezés a
közszellemmel; politikai ballépés 396. A magyarországi török párt 397.
Az egyetemes egységének megbontása: a reformátorok 401. Sokrates 402.
Gotschall históriai tragikuma 403. A szenvedő Krisztus 405. Tragikus-e
Krisztus pályája? 406. Vischer erkölcsi összeütközése 412. Tévedése a
fogalom körére nézve 414. Az erkölcsi ütközések megoldása: Antigone és
Kreon 415. Az erkölcsi törvény előtérben; a támadások különbözése 417.
1. Az elkeseredés szóbeli kitörése: Camilla 418. 2. Vétségek jó
szándékból: Iréne és Fehér Anna 419. 3. A szeszély vétsége: Kund Abigél
421. 4. A szenvedély oktalansága és tudatos gonoszsága: Macbeth 424. Az
ily hősökkel ellenes rend természete 427. Teljes föláldoztatásuk
szüksége. 431. A Kereszt imádása Calderontól 432.
XXVIII. A természeti és erkölcsi törvény mint sértett 435
Tájékozás 435. Az ide tartozó mondák lélektani alapja 436. A démoni és
megszemélyesítése 437. 1. Az ördög mint természetfölötti hatalom: Byron
Manfrédje 438. 2. Az ördög mint a jó ellensége: a Theofilus-legenda 443.
Viszonya Fausthoz 444. Cyprianus 447. Byron Kainja; Brandes magyarázata
449. Calderonnak egy autoja és Madách drámája 453. Az egyetemes
teljességének képe: az Ember tragédiája 455.
XXIX. Tragikum a görög és keresztyén drámában 458
A kérdés 459. A görög szellem érzékenysége a disharmonia iránt; nyomai a
mithoszban 461. A Dionysos-kultusz s a tragédia eredete 464. A görög
tragikai fölfogás a természeti nézleten alapúl 465. A keresztyén
liturgia s a misztériumok; alapjok az erkölcsi fölfogás 468. A különbség
nem merev 470. Ethikai vonatkozások a görög tragikusoknál; Aristoteles
471. Természeti nézlet a keresztyén drámában 475. Ungvárnémeti Tóth
László 478. A görög tragédia fátuma 479. Jóslatok és álmok 482.
Végzetesség a keresztyén költészetben 484. A természetfölötti: csak
lélektani igazságok kifejezése; a beszámíthatóság 487. A fátum a külső
és belső szükségszerűség teljessége; Orestes és Hamlet 492. A családi
végzet Aeschylosnál és Shaksperenél 495. Oedipus 496. A kar és a görög
tragikai felfogás fejlődése 498. A kérdés magyar fejtegetői: Greguss,
Gondol, Szász 499. Összefoglalás 502.
XXX. A katasztrófa 505
A vétség és megtorlás kapcsolatának törvénye 505. Etele halála a Csaba
királyfiban 507. Az egyetemes a katasztrófában 509. 1. A hösön kívül lép
föl 509. 2. Magában a hősben érvényesűl 511. 3. A két forma egyesülése:
Rikhárd 515. A hős ellenfelei 515. A tragikai irónia; elmélete és
formái; Byron Sardanapalja 517. A katasztrófa hirtelensége; a peripetia:
A Kegyencz 522. A halál szükségszerűségének kérdése a tragédiában; Szász
Károly véleménye 523. A tragikai megsemmisülés nem szükségkép fizikai:
Bánk bán 525. Magyarázata a páthoszból 529. Vezethet-e a tragikai
fejlődés kibékülés felé? 530. A haláltalanság; fogalma és példái 535.
XXXI. A tragikum hatása 538
Aristotelesnek ide vonatkozó helye 538. Magyarázatai. 1. Ethikai
irányban: Corneille, Lessing, Manns 539. 2. Eszthetikai irányban: Goethe
541. 3. Orvostudományi irányban: Egger, Bernays 542. A műélvezet
mozzanatának kérdése a tragikumban 544. Megfejtésének nehézségei,
Campbell, Lessing, Schiller, Vischer 546. Névy, Szigligeti, Greguss 548.
A tragikai hatás magyarázata a balladán: Ágnes asszony 550. A szánalom
és félelem megtisztulása s a fölemelkedés 553. Eltérő vélemények 558. 1.
A szenvedés elégtelensége: Bajza Rikhárdról 559. A halál különfélesége:
János király 561. 2. A szenvedés aránytalansága 564. A tragikai hős
áldozatai; felfoghatók-e s mennyiben tragikailag? 566. A felindulás és
megnyugvás alapjának közössége; Gyulai a Lelencről 568.
XXXII. A tragikum fajai 571
Osztályozások: Bayer József 571. Vischer és Gotschall 572. Köstlin és
Zeising 573. Névy, Szász Károly, Greguss 575. Különböztetés új alapon
577. 1. A fogyatékos tragikum és két formája 578. 2. A teljes tragikum;
viszonya a drámai formához 581.
XXXIII. A tragikomikum 583
Magyarázata 583. 1. Tragikomikus képek: Lear, Kemény lantosa. 584. 2.
Tragikomikus cselekvények 586. Két formájok: Don Quijote és Alcest, Sven
Dufva és társai 587.
XXXIV. A tragikum a művészetekben 592
A tragikum viszonya a térbeli és időbeli művészetekhez 592. 1. Építés
593. 2. Szobrászat 594. A szenvedély kifejezése a görög képfaragásban
595. A Niobidák 598. 3. Képirás; az ó-kori festés tárgyai 602. Rafael
Heliodorja, Cornelius Trójai pusztulása, Matejko Varsói országgyülése
608. A cziklusos ábrázolatok: Michelangelo Utolsó ítélete 606. 4. Zene;
Carriere Beethoven symphoniáiról 610.
XXXV. A tragikum a költészetben 614
A költészet és eszközei a tragikum kifejezésére 614. 1. Líra; Zeising
tragikai lírája 615. 2. Epika 619. Tragikai époszok: Iliász, Mahabharata
626. Tragikum a regélyben; Kemény 622. A ballada; Arany balladája 624.
4. Dráma: a tragédia 627.