A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége (1. kötet) - 03

Total number of words is 4081
Total number of unique words is 1863
29.4 of words are in the 2000 most common words
42.3 of words are in the 5000 most common words
48.6 of words are in the 8000 most common words
Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
A csárdásné: Ábrahám Sára már tud az eset körülményeiről. Igy adja elő a
dolgot: Az András gyerek estennen, szokott időben odament. Jó későcskén
két ismeretlen oláh ember ment a csárdába borozni. Ivás közben kértek
enni szalonnát. A zsidó asszony nem tart szalonnát. Azt mondja: A
faluban árulják a szalonnát. A két oláh rászól: Hozzon hát a faluból. A
csárdásné azt feleli: Ő nem hoz, nem hagyhatja ily késő este házát és
gyermekeit, hanem majd beküldi a faluba Takács Andrást. Igy is történt.
András elindult, de a két oláh is fölkelt s utána ment a gyereknek.
Elmulik jó nagy idő, nem jönnek vissza se a gyerek, se az oláhok. Az
asszony rosszat sejt, magához veszi gyerekeit, elfut velük a falu felé.
A falun kivül, az ugynevezett Iro-Málon vagy Iro-Mályon oláhok laknak.
Ezeket közelebb éri s ott fölzajgatja az embereket s elmondja nekik az
esetet: Két oláh, két ismeretlen ember, elment az András gyerekkel, nem
látták-e valahol? Menjenek segitségére, kisérjék őt haza, talán házát
addig már fel is verték az idegenek.
Ez történt. Néhány ember vele megy, hazakiséri, otthon a csárdában nem
találnak senkit, a gyertya se ég, se az oláh idegeneknek, se az András
gyereknek semmi nyoma, azok nem jöttek vissza, de azért a ház sincs
feldulva, nem hiányzik semmi, az aprópénz az asztalfiában, a nagyobb
pénz a ládafiában, a pisztoly a mestergerendán, bor, pálinka a pinczében
s minden ruha a szobában érintetlen.
Csak az András hiányzik, a kit azután reggel Zagyva Sári megtalál az
árokban, de – holtan.
A vizsgáló tisztviselők a zsidó asszony beszédét nem hiszik el.
Igaz ugyan, hogy késő este az iromályi oláhokhoz futott s ott zajt
ütött, a mint elbeszélte, de ezt csak furfangosságnak vélik a gyilkosság
elpalástolására. Akad tanu, a ki azt mondja, hogy este elment a csárda
előtt, be is nézett az ablakon s ugy látta, hogy az a két oláh nem is
oláh volt, mert magyarul beszélgettek. Azután miért ölték volna meg az
András gyereket? Miért haragudtak volna rá? Mi hasznuk lett volna a
gyilkosságból? S ha már épen gonosztévők voltak: akkor is inkább a házat
dulták volna fel s a pénzt, pisztolyt s e félét vittek volna el.
Mindez valószínü.
Döntő dolog azonban, a mit a kis Miska, az öt-hat éves zsidó gyerek
beszél. A jólelkü, de együgyü gondolkozásu péri lelkipásztor igy jegyzi
fel: »A mindentudó Isten a csaknem csecsszopó zsidó gyerek szája által a
zsidók álnokságát és gyilkosságát világosságra hozta.«
Csakhogy a mindentudó Isten mellett a csendbiztosok és vizsgáló tisztek
is ugyancsak buzgólkodtak. A kis zsidó gyereket ezek birták szemre-szóra
s hosszabb rövidebb enyelgés után beszédét igy vették irásba:
– Otthon volt apád az éjjel?
– Otthon bizony!
– Hát más ki volt még ott?
– A nagy-károlyi zsidó pap, meg az ér-endrédi Óser. De hát még Jakab is
ott volt egy gubában. Én az ágyról néztem.
– Volt-e gyertya a házban?
– Volt!
– Hát azután mit csináltak?
– Hát a szegény Andrást a szoba közepére állitják, a gubáját lerántják,
azután a lábát egy kötéllel megkötik, ő szegény, sirt, – én is mondtam,
ne öljék meg, kivel játszom én ezután? De anyámasszony megfenyegetett s
azt mondta: »Nem az András az, te bolond, hanem az ördög, azért kell
megölni.« Azután a száját bedugták sárral, hogy ne kiálthasson.
– Hát azután mit csináltak vele?
– A gerendára huzták, azután megvágták a nyakát, folyt a vére.
– A földre folyt?
– Nem a földre, hanem egy óntálba, a tálnak füle volt kétfelől.
– Hát a tálat ki tartotta?
– Apám uram, meg Jakab.
– Hát a zsidó pap és az Óser mit csináltak?
– Azok imádkoztak azalatt.
– Hova tették a vért? Elöntötték?
– Dehogy! Eltöltötték valami edénybe és a nagy-károlyi zsidó pap
elvitte.
Igy volt a kis zsidó gyerek beszéde. Ez más fordulatot adott az ügynek.
E szerint a zsidók vették vérét Andrásnak s öten voltak a gyilkosok,
ugymint: Salamon Ábrahám, a csárdás és a felesége Sára, továbbá a
nagy-károlyi rabbi, az ér-endrédi Óser s a Jakab nevü zsidó.
A nagy-károlyi rabbi neve nem fordul elő az irásokban. Az ér-endrédi
Óser keresztnevét szintén nem jegyezték föl. Az a Jakab nevü zsidó Jakab
Dávid pelei lakos volt. Ér-Endréd is, Pele is Pérhez közel fekvő falvak,
Nagy-Károly pedig, a rabbi lakása, a szomszédos Szatmár vármegyének
székvárosa. Ez se nagyon messze fekszik.
Most már határozott irányban mozoghatott a vizsgálat. Most már keményebb
vallatóra fogták a csárdást és a feleségét is.
A csárdás szilárdul megmaradt első kijelentése mellett. Ő nem volt
otthon se napközben, se éjjel. Ő kint volt a hegyen, a pálinkafőzőben,
tanuja: Köteles István.
Ám ez a tanu az akkori felfogás szerint nem vált be igazán. Elmondta
ugyan, hogy egész nap, egész éjjel együtt voltak, este együtt feküdtek
le s virradatkor együtt keltek föl, tehát a csárdás otthon nem lehetett,
azonban tanusága mégis elesett. Azt beszélték ugyanis a faluban, hogy
másnapon Köteles István a feleségének, ipának és napának ugy mondta,
hogy egész nap együtt voltak ugyan s este is együtt feküdtek le s
virradatkor is ott volt a zsidó, de ő éjféltájban fölkelt pipázni s
akkor a zsidót nem látta fekvő helyén, tehát ő miatta mégis ott lehetett
az a csárdában; – igért is neki a zsidó egy aranyat és két kupa
pálinkát, hogy ezt a biróságnak be ne jelentse.
Ez a falubeli beszéd megnyomta Köteles Istvánt. Igaz, hogy ő ezt mereven
tagadta, de tagadását az alispán rossz indulatu konokságnak tekintette s
azért kegyetlenül megfenyitette. A kinzó vallatás ugyan régen el volt
már törölve, de a törvény világos szavai szerint csak a vádlottakra s
nem a tanukra nézve. Köteles Istvánt tehát deresre huzták s kemény 30
botütéssel sujtották. Akkor föleresztették s ujra vallatóra fogták.
Köteles István sulyos szenvedése daczára akkor is megmaradt első
vallomása mellett. Nyomban megint deresre huzták s ujabb 30 kemény
botütést mértek rá. Ekkor már megtört. A további bántalmazás életébe
kerülhetett volna. Elfogadta tehát, hogy a zsidót éjfélkor nem látta
ágyán, tehát miatta ott lehetett a csárdában, a mely oda alig van egy
óra járásnyira.
Elővették a csárdásnét, Sára asszonyt is. Hogy kinozták, kétségtelen. A
fölebbezési biróság által rendelt pótló vizsgálat folyamán hét tanu
erősitette, hogy sulyosan verték, bántalmazták, de a kinzás egyéb
részleteiről a fönmaradt iratokban semmi följegyzés nincs. De az
itélőszéki tárgyalásnál védekeztek a vádlottak azzal, hogy az asszonyt
borzasztó rémitéssel s lelki gyötréssel vették rá a vallomásra.
Az asszony vallomása az, hogy Takács Andrást csakugyan ugy ölték meg,
vérét ugy vették, mint a hogy kis fia elbeszélte. Száját betömték,
lábait összekötötték, lábainál fogva a mestergerendára fölakasztották,
nyakát megvágták s vérét tálba csorgatták.
De mégis nagy különbség volt az ő vallomása s kis fia beszéde közt. Az
asszony vallomása szerint se az ér-endrédi Óser, se a nagy-károlyi rabbi
nem voltak ott s nem tudtak az esetről, hanem igenis a büntettben
együttesen részt vettek még Markovics Ferencz pelei és Markovics Jakab
ér-kőrösi lakosok. Mindegyik zsidó.
Az ér-endrédi Óser s a nagy-károlyi rabbi különben is teljesen
bebizonyitották másuttlétüket s igy a csárdásné s kis fia vallomása
alapján csak a következő vádlottakat vonták vérvád alá:
Salamon Ábrahám csárdást és feleségét
Ábrahám Sára péri lakosokat;
Jakab Dávid és
Markovics Ferencz pelei lakosokat; – végre
Markovics Jakab ér-kőrösi lakost.
Mindezek, mint gyilkossággal vádoltak vasbaverve a vármegye központi
börtönében Zilahon helyeztettek el. A vádat ellenük Közép-Szolnok
vármegye tiszti ügyésze emelte és képviselte s az ügyet 1791. évi
október 7-én tárgyalták.
Az itélőszék az akkori alkotmány és megyei gyakorlat szerint sok
tekintélyes biróból állott. A vérvád különössége s az eset nagysága
kivánta ezt.
Hajdan az elsőfoku büntető biróság itélő tanácsa nem meghatározott számu
biróból állott a vármegyében. Az alispán elnöklete alatt legalább négy
biróból, törvényes bizonyságból, jegyzőből és tiszti ügyészből
alakitották az itélő tanácsot. Nagy ügy tárgyalására azonban gyakran
nyolcz, tiz, tizenkét táblabirót is behivott az alispán.
Ebben az ügyben az itélőszék elnöke volt Hatfaludy Ferencz alispán.
Eredetileg német származásu család ivadéka. Őse Hattmansdorfer névvel
1454-ben nyert magyar nemességet. Magyar nevét 1776-ban vette föl.
Az itélőbirák közt van Dobay István és Csomay Mihály. Mind a kettő
főszolgabiró, előkelő birtokos, családjuk nemessége az Árpád-korból
eredő.
A táblabirák: Baróthy István, Laskay Ferencz, Domokos József, Papp Péter
régi nemesek és birtokosok. Alszolgabirák: Biró Pál és Gergelly László.
Végül a vármegye főjegyzője Kattra Mihály és aljegyzője: Balássy Sándor.
Ime az itélőszék tizenegy tagja.
A vádlottak védői rendes ügyvédek voltak. Legalább ötven tanu és
szakértő jelent meg az idézésre. A tárgyalás egész napon át tartott. Nem
oly részletességgel, a hogy a mi korunkban szokás, de azért a biróság
figyelme kiterjedt majdnem minden fontosabb részletre. A vérvád
meggyökerezett babonáján kivül egyéb elfogultság alig mutatkozott. De a
biróság ezt nyiltan be nem vallotta. Röstelte bevallani.
A vádat igy épitette föl a vádló tiszti ügyész:
Takács András hirtelen meghalt. Halálát az idézte elő, hogy vérét
kiontották. Ezt a szakértő borbély bizonyitja. Utoljára a kutyakaparási
csárdában volt, a holttestét is annak közelében, a csárdától 66 ölnyire
találták meg. A kis zsidó gyerek, Salamon Miska, azt beszéli, hogy a
csárda szobájában február 20-án az esti órákban zsidók ölték meg, zsidók
vették vérét. Ezt vallja a csárdásné, Ábrahám Sára is s egyben megnevezi
a tetteseket, a kik közt ott van önmaga is, a férje is s azonkivül két
pelei s egy ér-kőrösi zsidó. A tettesek tehát öten vannak.
A négy férfi vádlott határozottan tagadja, hogy ő részt vett volna a
gyilkosságban vagy arról tudott volna valamit. De minthogy a halott
megvan, a halál oka kétségtelen, a zsidó asszony mint tettes társuk
egyenesen rájuk vall s a kis gyerek beszéde is fontos jel: ennélfogva
tagadásukat birói figyelembe nem lehet venni, Hiszen másuttlétüket –
alibijüket – se tudják bebizonyitani.
Igaz, hogy hárman is megkisértették másuttlétüket igazolni, de az nem
sikerült. Voltak ugyan tanúk, a kik eskü alatt erősitették, hogy este
látták a zsidókat otthonukban lefeküdni s reggel ugyanott fölkelni, ámde
éjjel a tanuk is aludtak s miattuk a zsidók a kutyakaparási csárdában
észrevétlen megfordulhattak. Se Pele, se Ér-Kőrös nincs távolabb a
csárdától hat és fél kilométernél, ez gyalogszerrel is legföljebb másfél
órai út, a téli éjszaka pedig hosszú.
Volt még más két gyanus jelenség is.
Az egyik az, hogy a zsidóknak különös, érthetetlen, feltünő
járásuk-kelésük volt épen a gyilkosság előtti egy-két nap alatt. A
nagy-károlyi rabbi épen az előző napokban fordult meg Ér-Kőrösön,
Pérben, Pelében s általában a környéken. Azzal mentette ugyan magát,
hogy hitvizsgálati körutat tett, de ez is üres mentség, minthogy ily
körutat máskor soha se tett. Azután az ér-endrődi Óser éppen február
20-án este volt Markovics Ferencznél Pelében, az ér-kőrösi Markovics
Jakab pedig éppen azon a napon estére jött haza Nagy-Károlyból.
Az itélőszék a vádlott zsidók eme nagy sürgését-forgását is gyanusnak
találta. Az itélőszék nem gondolta meg, hogy a szegényebb sorsu falusi
zsidó százszorta többet jár-kel, lót-fut, beszél és tárgyal, mint a
többi falusi gazdaember.
Abban is gyanus jelenséget látott az itélőszék, hogy akadtak péri tanuk,
a kik András holtteste mellett a hóban nem bocskor, hanem csizmanyomokat
láttak. Már pedig zsidó visel csizmát, oláh pedig bocskort. Sőt arra is
akadtak péri tanuk, a kik emlékeztek, hogy a kis András nyakán szurás
által okozott lyukakat láttak. A mestergerendán is fölfedezték annak a
kötélnek a horzsolási nyomait, melylyel a kis András lábait megkötözték
s melylyel azután a mestergerendára fölakasztották. Azt is kinyomozták,
hogy előző napon a kutyakaparási csárdás a kis Andrástól elvette pipáját
s ime a pipát mégis megtalálták a halott gyerek tarisznyájában.
A vádlottak egyszerüen, természetesen, okosan mentegetődztek.
Főmentségük több irányu volt.
Mi okuk lett volna megölni Takács Andrást? Nem igaz az, csak buta babona
állitja, hogy a zsidók keresztyén vért használnak.
A kis zsidó gyerek, a Miska csak öt-hat éves. Koránál, éretlenségénél,
de a törvénynél fogva se lehet tanu. Különben is édesgetés, czirógatás,
kecsegtetés, belebeszélés szülte vallomását.
Sára asszony, a csárdásné, megriadt a kegyetlen faggatástól, a durva
lelki gyötretéstől; a mit vallott, kinjában, féltében vallotta s igaz,
hogy vallomását az itélőszék előtt is hitelesitette, de azt előbb vissza
is vonta s a visszavonást rémületének megszüntével indokolta.
Nem is vág össze a gyerek és anyja beszéde. Az egyik szerint a
nagy-károlyi rabbi és az ér-endrédi Óser is ott volt a tettesekkel, a
másik szerint azok nem voltak ott, hanem ott volt az ér-kőrösi és pelei
két Markovics.
A mestergerendán a kötélhorzsolás nyoma a kis Miska hinta-köteléből
származik. Vérnyom is lehetett volna a szobában, mert előző napon lőtt
nyulat forgattak ott. A csizmanyom se bizonyit semmit, hiszen nemcsak a
zsidó csizmájának, hanem más ember csizmájának is van nyoma a hóban.
Végül pedig mind a két borbély, mind a péri ifju pap és tanitó, mind az
alispán, főszolgabiró és csendbiztos jól látta, nyilván vallja is, hogy
a szegény halott testén és nyakán semmi erőszakos külső vérzés nem volt,
őt tehát szurással, vágással meg nem ölhették, vérét nem vehették. Az
orvosi szakértőnek az a véleménye, hogy a nagy életér a nyakon át volt
metszve s a külső sértést a bőrön csak azért nem lehetett észrevenni,
mert a zsidók a bőr és izom nyilását valami titkos szerrel nyomban
behegesztették s mint az itélet mondja: »beenyvezték«, a természet
törvényeivel ellenkezik. Holttesten hegedés nem képződhetik, halálos
szurást vagy vágást estétől reggelig az észrevétlenségig begyógyitani
nem lehet.
Az itélőszék halálra itélte a négy férfivádlottat.
»Minthogy az alperes férfi zsidók összegyülésében közmegegyezésükből
esett az ártatlan vérnek kegyetlenül és istentelenül való kiontása és a
szegény gyermeknek irgalmatlan megölettetése: a rab zsidó férfiak
Istennek és nemes hazánknak törvényei szerint külön-külön mint
szántszándékos gyilkosok, fejüknek a hóhér által leendő elüttetésével
másoknak rettentő példájára e világból kioltassanak.«
Igy szólt az itélet.
A rab zsidó asszonyt, a csárdásnét felmentették s nyomban szabadon
eresztették. Okul a férjétől való erkölcsi függést s eddigi vizsgálati
rabságát hozták fel.
Az elitéltek felebbezték az itéletet. A kormányszék, mint felső biróság,
felmentette az elitélteket s megszüntette a bűnpert. A felmentésre négy
okot hozott fel.
Első ok: hogy a csárdás zsidó tanuját, Köteles Istvánt két izben való
30–30, összesen 60 botütéssel birták valótlan vallomásra. Köteles István
vissza is vonta e valótlan vallomását s e szerint az az igazság, hogy a
csárdás zsidó a hegyen volt a pálinkafőzőnél egész éjjel, tehát a
csárdában nem lehetett s igy a kis zsidó gyereknek s a csárdásnénak
vallomása valótlan.
Második ok: hét tanu eskü alatt bizonyitotta, hogy a csárdásnétól
veréssel és rémitgetéssel csikarták ki vallomását.
Harmadik ok: a kis zsidó gyereknek, Miskának vallomása 6 éves éretlen
kora miatt birói hitelre nem érdemes.
Negyedik ok: a megyei borbélynak, Füleky János chyrurgusnak látlelete
lehetetlenséget tartalmaz s hamis feltevésen s hitvány babonán alapszik.
Füleky János ellen el is rendelték a tiszti keresetet, valamint
Bydeskuthy Imre alispán ellen s mindazok ellen is, kik Köteles Istvánt s
a csárdásnét testileg bántalmazták.
Igy végződött a péri eset.
A kis Takács András halálának igaz története sohase derült ki. Csak az
bizonyos: nem úgy halt meg, a hogy’ a zilahi megyei itélőszék látta.
A csárdásné eredeti előadása nyomán kellett volna keresni az igazságot.
A gyermek nemi szervei össze voltak roncsolva. A két ismeretlen éjjeli
csárdalátogató valamelyike szilaj és bűnös pajkossággal rughatta vagy
döfhette meg a gyermeket ama kényes helyen halált okozó erővel.
Valószinü, hogy mindjárt meg se halt a gyermek, hanem sértetten és
erőtlenül elfeküdt az árokban s ott a hóban s a hidegben a hosszu téli
éjszaka folyamán állott be halála. A szakértő, a ki vizsgálta, lelketlen
és tudatlan volt.
Forrásaim, a honnan az eset részleteit meritettem: a péri kálvinista
egyház anyakönyve, a zilahi itélőszék által az ügy tárgyalásáról 1791.
évi október 7-én felvett eléggé terjedelmes jegyzőkönyv s az erdélyi
egykori guberniumnak ez ügyre vonatkozó iratai.


HUSVÉT SZOMBATJÁN.

I.
(Tisza-Eszlár. – Metszőválasztás 1882 április 1-én. – A pályázók. – A
jesiva. – A zsidók istentisztelete. – Nem ismerjük eléggé.)
Kezdjük meg a tisza-eszlári eset hosszu, bonyolult és csodálatos
történetének elbeszélését.
Tisza-Eszlár jókora paraszt falu Magyarországon. Szabolcs vármegyében
fekszik, a Tisza balpartján. Lakosainak száma mintegy 2700 lélek. Tiszta
magyar. A nagyobb és birtokosabb rész kálvinista. Földmives gazda és
földmives munkás a népe. Van kálvinista és katholikus egyháza, temploma,
papja s népiskolája. A nép iskolázott, értelmes, önérzetes, mint
általában a sikföldi magyarság. Vannak benne zsidók is. A zsidó
hitközség csak fiókközség. Van egy kis zsinagógája. Van elnöke,
előimádkozója, a Bál Tfiló, mint héber nyelven nevezik, rendszerint
metsző is. A rabbi székhelye Tisza-Lök, a szomszédságban levő Tiszaparti
városka, mintegy 6–7 kilométernyire. A zsidók, egyet-kettőt kivéve, mind
szegények s helyi kiskereskedéssel foglalkoznak. A keresztyén lakosság
bizonyos régi megszokott fensőbbséggel nézi le a zsidót, de vele
emberemlékezet óta barátságos, benső, jó viszonyban áll. A zsidók
legnagyobb része beköltözött faj. Családi nevük német hangzásu, de a nép
nyelvét, a magyar nyelvet tisztán beszélik. Valami keveset tudnak
héberül is. A német nyelvet is értik, de lengyelországi sajátságos
tájszólással beszélik.
A falu három részből áll.
A legrégibb s legnagyobb rész a Tisza folyam egyik hajlatában
közvetlenül a folyam partján fekszik. Ennek a neve Ó-falu. Itt leginkább
az ősi magyar birtokos gazdák laknak. Ettől délre, majdnem egy
kilométernyire uj telepités épült; – ennek a neve Tót-falu. S alább még
egy nagyobb telepités s ennek a neve Uj-falu. Ez a három együtt alkotja
Tisza-Eszlárt. A zsidók mind a három részben elszórtan laknak egyaránt.
Az 1882-ik év tavaszán Taub Emánuel volt a zsidó hitközség metszője és
előimádkozója. Őt azonban Tisza-Polgárra választották. A hitközségnek uj
metszőről kellett gondoskodnia. Pályázatot hirdetett s a
metszőválasztást április 1-re tüzték ki.
Április 1-e szombatra esett. Ez a szombat a közelgő husvét-ünnepnek, a
Passzahnak előző szombatja volt. Ezt a szombatot a zsidók
Szabbat-Meczórának, de azon a vidéken Hagudotnak is nevezik. Ez az
elnevezés ősi vallási hagyományon alapszik.
A metszőnek elég tisztes fizetése van Tisza-Eszláron. Van lakása, kis
földecskéje, melyet a hitközség mivel. Készpénzfizetés hetenkint négy
forint vagy nyolcz korona a metszésért s tiz korona a hitoktatásért.
Mert ő nemcsak sokhet, azaz metsző, hanem májre czédek is, azaz
hitoktató. Sőt alkalmilag dájon vagy déjen is, a mi azt teszi:
rabbihelyettes. De meg előimádkozó is, mint már megjegyeztem: Bál Tfiló.
Bál héber szó s azt teszi: vele biró, hozzá értő. Tfiló pedig azt
jelenti: könyörgés.
Volt hát e czimeken a metszőnek tisztes mellékjövedelme is. Születések,
esketések, a purim és roshasóna ünnepek s körülmetélések alkalmával
kisebb-nagyobb ajándékhoz jutott pénzben, ételnemüekben s egyebekben is.
Szegény ember bizton megélhetett s gyerekeit is eltarthatta.
Metszőnek csak szegény ember vállalkozik. Állásának természete hozza
magával. A vagyontalan vagy kis vagyonu zsidó megbecsüli ugyan, de
nyomoruságos fizetésben részesiti, – a vagyonos zsidó ád ugyan neki
enni-inni, de észrevehető közbecsülésben nem részesiti.
Három metsző jelentkezett Tisza-Eszláron a megüresedett állomás
elfoglalására.
Az egyik volt Svarcz Salamon magyar származásu, a ki az orthodoksz
zsidók szokása szerint rabbi is lehetett, mert erre is volt készültsége
s jogositványa.
A másik volt Bukszbaum Ábrahám, ausztriai származásu Galicziából.
Vallástanitó s egy-két év óta már egy magyarországi rabbi veje.
A harmadik volt Braun Lőbi, szintén magyar származásu metsző. Lőbi
annyi, mint Leopold.
A három jelentkezőt meg kellett hallgatni, meg kellett vizsgálni a
hitközség tagjainak. Melyik tud többet? Melyik a legalkalmasabb? Melyik
tetszik legjobban.
A metszésből nem vizsgálják meg. A metszés nem egyéb, mint élelemre
szánt állatnak megölése, vére vevése s egyuttal az állat egy-két belső
részének megtekintése a czélból, nem-e volt valami betegsége? Elhiszi a
hitközség vizsgálat nélkül is, elhiszi csupán a bizonyitványból, hogy
ehhez minden metsző jól ért. A zsinagógában, sőt még a pitvarban se
lehetne a vizsgálatot megtartani, mert ott metszeni nem szabad, ott
vérszenynek helye nincs, ott tisztának kell lenni mindennek.
A vizsgálat másra terjed ki.
Tud-e énekelni? Van-e erős és tiszta hangja? Bizonyos szent énekeknél
kiérzik-e hangjából a zsidóság ezredéves nemzeti fájdalma? Elő tudja-e
idézni az érzékeny szivek könyeit?
Tudni kell, hogy kis hitközségben a metsző énekes is, kántor, zsidó
elnevezés szerint Khazen vagy Khazon.
Azután megvizsgálják bizonyitványait s gondos figyelemmel meghallgatják
imáit. Péntek estéjén, szombat reggelén s délelőttjén többféle imát s
szent Dávidnak többféle zsoltáros énekét kell elmondani a zsinagógában s
a hivők képesek megitélni ezekből, hogy a pályázók közül kiki mennyit
tanult, mennyit tud, mekkora gyakorlattal és ügyességgel ékeskedik.
A metszők, a hitoktatók, a rabbijelöltek Magyarország északi részein
mind sok éven át járják felekezeti iskoláikat. Ez iskolák neve: Jesiva
vagy Jesüve. E szó azt jelenti: összeülés, együttlét,
együtt-tartózkodás.
Sajátságos iskolák ezek.
Van egy külön terem. Közepén kisebb vagy nagyobb egy vagy két asztal s
körüle padok. A szerint, a mennyi a növendék. A terem neve:
Bész-ha-midrás. Magyarul azt jelenti: a magyarázat háza.
Rabbi áll az élén. Az tart előadásokat. A tanulók nem fizetnek semmit
neki, de a hitközség külön dijazza a jesiva-tartásért. A tanulónak meg
kell vagy meg kellene tanulnia Mózes szent könyveit héber nyelven.
Azután a rabbi magyarázza a szentirás tételeit. Utóbb magyarázza a
talmudot is. Az istentisztelet szertartásait, az imákat, énekeket,
áldásokat, istennek különös dicséreteit, mindazt, a mit a nagy férfiak
zsinatai valamikor megszerkesztettek, előadja, betanitja, értelmezi,
megmagyarázza.
A szegényebb zsidó fia beül a jesivába nyolcz-tiz éves korában s ott ül
husz-huszonkét éves koráig. Délelőtt 9 órától 12-ig s délután 2-től
5-ig. Ha a rabbi tulságosan buzgó, tovább is. A terem vagy nagyon hideg,
vagy nagyon meleg. Gondos szellőztetés nincs. A szegény gyermek sokat
éhezik, zsenge korában is alig ismeri a játékot, szabad levegőn s napnak
szabad fényén alig töltheti nappalait. Bizonyos bánatos egykedvüség vesz
lelkén erőt. Üldözött fajának keserü fájdalma szivébe edződik. A reá
váró életet komornak látja s ábrándjai Izrael istenéhez fordulnak s a
harmadfélezer éves multnak nemzeti dicsőségét keresik föl. Hol keressen
más megnyugvást, miben találjon más vigasztalást? Tanitójában nem
közönséges embert, hanem magasabb és nemesebb lényt lát. Ő benne a
próféták lelke él. Ő az igazi választott népe Izrael istenének. De azért
neki, a szegény tanulónak is arra kell törekedni, hogy őt elérje, hozzá
legyen hasonlatos s fajának erős istene egykor ő feléje is oda forditsa
fényes arczát.
Mi keresztyének nem ismerjük a szegényebb zsidók hitbeli életét. A mi
nem csoda. Még a különböző keresztyén egyházak hivei sem ismerik más
keresztyén egyházak hitbeli életének titkait. De nem is kiváncsiak.
Még ifju voltam, mikor már kislelküséget vettem észre a magasabb iskolák
tanitó rendszerében. S egyetlen felekezetnél se találtam kivételt.
Ismernünk kellett például a zsidó, a mohamedán, a budhista, a kinai
vallások elveit, hittételeit, ősregéit, egyházszervezetét. A hellenek és
latinok ősvallásának ragyogó meséit éveken át kellett tanulnunk. De a
katholikus ifjut arra, miből állanak a protestánsok hitbeli igazságai s
a protestáns ifjut arra, mik a római egyház igazságai, meg nem oktatták
egyik egyház tanitói se. Ha fölemlitették a másik egyházat, csak
kicsinylés és levitázás czéljából tették azt is. Igaz méltánylást a
felekezetes gondolkozás alig ismer. Kint az életben okosság, szükség,
emberszeretet s gondolkozásunk nemessége parancsolja minden egyház és
minden hit igaz tiszteletét, de erre a magasabb tanintézetek alig
készitik elő a tanuló lelkét.
A multak maradványa ez a kislelküség.
De a mikor a keresztyén egyházak tanitó intézeteiben is ez a szokás:
vajjon nem természetes-e, hogy a zsidók szertartásairól, imáikról,
énekeikről, áldásaikról, hálaadó istendicséreteikről alig tud valamit
társadalmunk? Együtt élünk velük. Együtt adunk-veszünk, csereberélünk,
vásározunk, perlünk, mulatunk, dévajkodunk velük, de a szent házaikban
elhangzó istenigék titkaiba behatolni eszünkbe se jut. Se falun, se
városon nem törődünk vallásos életükkel.
Pedig a vallások összessége oly fenséges természettudomány! A tudományra
törő sóvár lelkek gazdagabb anyagot s magasabb czélt alig találhatnak
maguk előtt. S mennyi tévedéstől, mennyi balgatag hittől, mennyi
tudatlanságtól s fonák indulattól szabadulnánk, ha egymás hitbeli életét
igazán ismernénk!
Társadalmunk tanultabb, miveltebb, sőt tudománymivelő rétegei se ismerik
eléggé a zsidók egyházi életét s szertartásaik minden titkát és
szépségét. A magyar irodalomban alig van nyoma annak, miből állanak a
zsidók egyházi énekei és imái. S ugy hiszem, Európa többi nemzetének
irodalma is alig fordit ezekre elegendő és élénk figyelmet.
Köznépünk nagy tömege semmit se tud róla. De ezt sok oknál fogva
természetesnek találom.
Elemi iskolákban nem ismertetik. De még felsőbb tanintézetekben sem.
Az istentisztelet énekei és imái héber és talán káldéi nyelven is
szerkesztvék. E nyelveket nem értik, még a zsidók tetemes része is csak
gyengén ismeri. De meg a falusi zsidónak is meg nem magyarázható különös
sajátsága magánéletben is, üzletben s közhelyeken is a német nyelv
kedvelése, a mit ugyan megszokott már nála a magyar köznép, de a mely a
zsidót az ő szemében mégis némileg idegennek mutatja. Pedig a zsidó
mindenütt beszéli s jól beszéli a magyar nyelvet. Némely nemzetiségi
vidéken csakis ő beszél az állam nyelvén.
Falusi kisded zsinagógáikban vagy imaházaikban összejönnek ünnepenként a
zsidók s éneklik imáikat s szent himnuszaikat. Az ének hangja
kihallatszik az utczára s a köztérre. Gyerekek, ifjak, öregek, arra
menők megállanak és hallgatják. Nem értenek belőle semmit. A mit nem
értenek: az alatt titok is rejtőzhetik. S mindig akadnak együgyü babonás
emberek s gyakran akadnak gyülöletszitó besugók és bujtogatók, a kik a
köznéppel el akarják hitetni, hogy a zsidók a maguk titkos nyelvén a
keresztyének megrontására sóhajtoznak a maguk istenéhez. S a
bujtogatásnak meg van a következése, ha mikor valamely ok miatt lázban
ég az emberek agya vagy lángra készül lobbanni szenvedélye.
Pedig az imaházak szertartásai, az énekek és imák, az áldások és
dicséretek nagyon szépek. Még keresztyén felfogásból, még a költészet és
műtörténet világánál is nagyon szépek.
Vannak áldások, könyörgések, fölsóhajtások és dicséretek, melyek még
Mózes könyveiből valók. Idősebbek háromezer évnél. Vannak részek és
szakaszok a talmudból, Jézus Krisztus korszakának közeléből. Ott vannak
Dávid zsoltárai, istennek ama csodálatos és fenséges dicsőitése, melynél
szebbet azóta se alkotott a költők lángelméje. Maguk a keresztyének is,
kiváltképen Kalvin minden árnyalatu hivei egyik legszentebb egyházi
You have read 1 text from Hungarian literature.
Next - A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége (1. kötet) - 04
  • Parts
  • A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége (1. kötet) - 01
    Total number of words is 4090
    Total number of unique words is 1903
    27.5 of words are in the 2000 most common words
    39.9 of words are in the 5000 most common words
    46.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége (1. kötet) - 02
    Total number of words is 4111
    Total number of unique words is 1847
    29.9 of words are in the 2000 most common words
    41.9 of words are in the 5000 most common words
    49.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége (1. kötet) - 03
    Total number of words is 4081
    Total number of unique words is 1863
    29.4 of words are in the 2000 most common words
    42.3 of words are in the 5000 most common words
    48.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége (1. kötet) - 04
    Total number of words is 4136
    Total number of unique words is 1933
    29.0 of words are in the 2000 most common words
    40.8 of words are in the 5000 most common words
    47.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége (1. kötet) - 05
    Total number of words is 4152
    Total number of unique words is 1863
    31.4 of words are in the 2000 most common words
    44.0 of words are in the 5000 most common words
    50.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége (1. kötet) - 06
    Total number of words is 4088
    Total number of unique words is 1855
    31.6 of words are in the 2000 most common words
    46.1 of words are in the 5000 most common words
    52.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége (1. kötet) - 07
    Total number of words is 4142
    Total number of unique words is 1781
    33.1 of words are in the 2000 most common words
    44.3 of words are in the 5000 most common words
    51.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége (1. kötet) - 08
    Total number of words is 4135
    Total number of unique words is 1839
    32.0 of words are in the 2000 most common words
    43.0 of words are in the 5000 most common words
    49.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége (1. kötet) - 09
    Total number of words is 4112
    Total number of unique words is 1864
    32.2 of words are in the 2000 most common words
    45.1 of words are in the 5000 most common words
    51.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége (1. kötet) - 10
    Total number of words is 4205
    Total number of unique words is 1913
    28.3 of words are in the 2000 most common words
    39.6 of words are in the 5000 most common words
    44.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége (1. kötet) - 11
    Total number of words is 4260
    Total number of unique words is 1839
    31.3 of words are in the 2000 most common words
    43.1 of words are in the 5000 most common words
    49.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége (1. kötet) - 12
    Total number of words is 4193
    Total number of unique words is 1861
    32.0 of words are in the 2000 most common words
    44.8 of words are in the 5000 most common words
    52.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége (1. kötet) - 13
    Total number of words is 4205
    Total number of unique words is 1841
    32.0 of words are in the 2000 most common words
    43.3 of words are in the 5000 most common words
    49.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége (1. kötet) - 14
    Total number of words is 4173
    Total number of unique words is 1733
    33.6 of words are in the 2000 most common words
    46.0 of words are in the 5000 most common words
    52.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége (1. kötet) - 15
    Total number of words is 4186
    Total number of unique words is 1726
    33.3 of words are in the 2000 most common words
    45.3 of words are in the 5000 most common words
    50.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége (1. kötet) - 16
    Total number of words is 4087
    Total number of unique words is 1859
    29.9 of words are in the 2000 most common words
    42.9 of words are in the 5000 most common words
    48.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége (1. kötet) - 17
    Total number of words is 1463
    Total number of unique words is 784
    38.6 of words are in the 2000 most common words
    49.3 of words are in the 5000 most common words
    55.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.