A magyar nép művészete (1. kötet) - 14

Total number of words is 2508
Total number of unique words is 1321
27.3 of words are in the 2000 most common words
37.7 of words are in the 5000 most common words
44.0 of words are in the 8000 most common words
Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
[VI. TÁBLA. 1–3. Kalota-Szt.-Király. – 4–5. M.-Bikal. – 6.
Daróc. – 7–8. M.-Bikal. – 9–10. Daróc. – 11–13. Zentelke. – 14.
M.-Bikal. – 15. Daróc. – 16–17. M.-Bikal. – 18. K.-Szt.-Király. – 19.
Nyárszó.]
[VII. TÁBLA. 1. Nyárszó. – 2–3. Sárvásár. – 4–5. M.-Bikal.
– 6. Zentelke. – 7–8. Kis-Petri. – 9–10. M.-Bikal. – 11. Bogártelke.]
[VIII. TÁBLA. 1. Körösfő. – 2. Nyárszó. – 3–5. Körösfő. –
6–7. M.-Gyerő-Vásárhely. – 8. M.-Bikal. – 9. Sztána. – 10–11. Zentelke.
]
[:]
[IX. TÁBLA. 1. M.-Bikal. – 2. Ketesd. – 3. M.-Valkó. –
4–5. Zentelke. – 6. Mákó. – 7–9. Inaktelke. – 10–11. M.-Bikal. – 12–13.
Zentelke. – 14–15. K.-Szt.-Király.]
[X. TÁBLA. 1–3. Zentelke. – 4–6. M.-Bikal. – 7–8. Nyárszó.
– 9–10. Zentelke. – 11. B.-Hunyad. – 12. Inaktelke. – 13. M.-Bikal.]
[:]
[XI. TÁBLA. 1. M.-Gyerő-Vásárhely. – 2. Zentelke. – 3.
Jákótelke. – 4. M.-Gyerő-Vásárhely. – 5–6. K.-Szt.-Király. – 7–8. Mákó.
– 9. M.-Gyerő-Vásárhely. – 10–11. Szt.-Király. – 12. B.-Hunyad.]
[XII. TÁBLA. 1–3. M.-Gyerő-Monostor. – 1–5. M.-Bikal. –
6–7. Körösfő. – 8–9. Mákó. – 10. B.-Hunyad. – 11–12. Körösfő. – 13–16.
Nyárszó.]
[:]
[XIII. TÁBLA. 1–2. Körösfő. – 3–5. Magyarókereke. – 6.
Zentelke. – 7–8. M.-Bikal. – 9. Daróc. – 10–12. M.-Gyerő-Monostor.]
[XIV. TÁBLA. 1–2. Körösfő. – 3–4. Nyárszó. – 5. Zentelke.
– 6. Nagy-Almás. – 7. Kis-Petri. – 8–10. Inaktelke. – 11–12. Nagy-Almás.
– 13–15. Zentelke. – 16–18. Inaktelke. – 19–20. Nyárszó. – 21. Bábony. –
22–23. B.Hunyad. – 24–25. M.-Bikal.]
[XV. TÁBLA. 1–2. Zentelke. – 3–6. B.-Hunyad. – 7.
M.-Bikal. – 8. Zentelke. – 9. K.-Szt.-Király. – 10–11. Inaktelke. –
12–13. B.-Hunyad. – 14–15. M.-Bikal. – 16–18. Nyárszó.]
[XVI. TÁBLA. 1. Bogártelke. – 2. Daróc. – 3–5. Kis-Petri.
– 6–7. B.-Hunyad. – 8–9. M.-Bikal. – 10–12. Zentelke. – 13. B.-Hunyad. –
14–16. Nyárszó.]
[XVII. TÁBLA. 1–2. B.-Hunyad. – 3–4. Zentelke. – 5.
K.-Szt.-Király. – 6. Magyarókereke. – 7–9. Jákótelke. – 10–14. M.-Bikal.
– 15–16. Inaktelke.]
[XVIII. TÁBLA. 1–2. B.-Hunyad. – 3–4. Nyárszó. – 5–7.
M.-Bikal. – 8–9. Zentelke. – 10. Mákó. – 11–12. Körösfő. – 13–14.
K.-Szt.-Király.]


TEMETŐ
[KALOTASZEGI TEMETŐ. (XIX. tb.)]
[(M.-VALKÓ, M.-GY.-VÁSÁRHELY, KIS-PETRI.) FEJFÁK.]
Kalotaszegen, a mult század elején még, a temető békésen megfért a
templom körül s az volt a cinterem, a «cintrum»; régi sirok ma is vannak
még a templom körül az egyházfinak termő gyümölcsfák közt, a hatvanas
években oda temették még a papot s a presbitereket, de a temető –
nyilván a modern egészségügyi rendszabályok folytán – lassankint
kiszorult a falu alá a lejtőkbe vagy a falu fölé, a szelid hajlású
domboldalokra s nem szomorú hely az. Oh, dehogy szomorú! A magyar
paraszt nem fél a haláltól. Bölcs józansággal tudja: az a vége az
életnek s bizony, sokszor még jutalom, mert megpihenés a tenger
fáradalom után. Ezt bizonyítják a sírföliratok, ezt bizonyítja, hogy
akárhány helyt ott a házban, a pitarban a sírkő vagy a fejfa, amire majd
szükség lészen.
Egy erdélyi öreg paraszt oktatott bennünket, ilyenformán:
– A halál!… Nem baj az, instállom. Dehogy baj! Apránkint szokik abba az
ember. Elsőbb a foga potyog ki az embernek, aztán a szeme romlik, utóbb
az inaink roskadnak meg, oda lesz a gyomrunk, mint az elnyűtt bocskor,
szertemállunk, mire elérkezünk odáig. A halálig. A végin már áldás,
olyan jól esik meghalni. Mintha aludni mennénk. Lám, a gyerek, az bezzeg
nem szeret lefeküdni esténkint. Inkább rí, mer’ a’ még mindegyre élni
akar. De aztán, amikor munka alá kerül, a napi robot után jól esik az
esti megpihenés. Ötven-hatvan esztendős korunkban, nincs más, csak az
ágy!… Úgy gondolom én azt, instállom, mindig, hogy amíg élünk, mind csak
a halálhoz szokunk. Este, amikor lefekszünk, meghalunk egy-egy kicsit,
minden áldott nap. Egyszer aztán, a legvégin, amikor úgyis nehéz már a
fölkelés reggel: elkövetkezik a nagy lefekvés, megpihenünk mindenkorra,
a jó Isten áldott földjiben. Ebbe a jó földbe, aki a verejtékünkért
kenyérrel szógál, amíg élünk…
[A SZTÁNAI TEMETŐ. (383)]
Nem szomorú Kalotaszegen, színes, festői a temető is. Elköltözött
kedveseik kertje, ahol az elhunyt leányzó sírján ott leng a színes
fejkeszkenő, ott lobognak a hajfonat színes pántlikái (Keleten, a
leánysírokon az egész hajfonatot márványba, kőbe faragja a mohamedán) s
a fejfába bokréta van dugva, virágból, tollúból; piros, kék föstés a
gombfákon – és a jóságos természet betakargatja pázsittal, behinti mezei
virággal hazatért hű gyermekei kertjét. És ahány sír, a kelő nap felé
tekint valamennyi, hogy a hajnali sugár első csókja a halott orcáját
érje. És együtt vannak a sírokban, ketten, hárman, négyen is, együtt a
halálban is, akik az életben egymáséi voltak. Az eltemetett feleség
sírkövén s viszont, ott a férj neve, születési dátuma, csak az évszámot
kell utána róni, amikor béteszik majd elköltözött párja mellé a földbe.
A temetés közügy, felebaráti kötelesség, böcsület és vallás.
[RAVATAL, NYÁRSZÓN. (382)]
[AZ INAKTELKI TEMETŐ. (384)]
Három rúd és két temetési tábla (385.) évente másnál, az utca
elüljárónál áll. Temetéskor, jó reggel, elindítják a két táblát, egyet a
jobb-, mást a balszomszédságba s adják tovább, házról házra, a
hagyományos üzenettel: «Pengő forint bírsággal mindenki harangszóra
hallgasson, a temetkezésre menjen, X. y. házához.» Harangszóra, tartozó
kötelessége szerint asszony s ember, a halottasházhoz bégyűl az utca, –
a tanító énekel s viszik a koporsót a cinterembe. A pap elbúcsuztatja,
imádkoznak s az utcabéliek, a szomszédok viszik, lebocsátják a sírba.
Sírhantolása után a szószólló mond köszöntőt. (Híres szószólló volt a
hunyadi harangozó, Juhász András Gyi Bandi.) Temetés után torozás, a
sírásóknak egy kis kolláció a legszegényebb helyről is dukál. Fiatal
leányt, fiatal legényt bandaszóval temetnek, – a leányok rúdra kötik
gyöngyös pártáikat, pántlikáikat, legszebb színes kendőiket s úgy
kisérik utolsó útján társukat.
[B.-HUNYADI TEMETÉSI TÁBLA. (385) (_Négyszeres
kissebbités._)]
Népművészeti szempontból nagyon érdekes, mert ősi, a máig is alkalmazott
fejfa, a «fából való gombfa», a «fűtül való fa», amit így hívnak, még ha
kőből van is («fűtül való fa kőbül»). A jobbára református kalotaszegi
nép nem állít keresztet a sír fölibe (csak a bácsi és jegenyei
katolikusok (386.) s a románok), hanem fatönköt, amelyeknek faragott
diszítése gazdag és változatos. Bár a mult századból maradt síremlékek
kőből vannak, az ősibb forma a fa, csakhogy a régiek elkorhadtak, míg a
kő jobban állja az időt. Bánffy-Hunyadon már múlik a régi fejfa állítás
szokása, kivált amióta temetkezési vállalat is megtelepedett az erősen
városiasodó nagy faluban, – temetőjében nincsen már egyetlen ősi formájú
ép fejfa se, a síremlék gyárilag készül. A többi falvakban maga a nép
készíti a fejfákat, hagyományos régi formákhoz alkalmazkodva.
Szerkezetileg öt részt lehet megkülönböztetnünk a fejfákon (a fejfák
formáit utánzó sírköveken ez az öt nincs ilyen határozottan
hangsúlyozva): a felfelé végződés kifejezése a legfelső faragott rész; a
fejfa homloka, ahová a díszítés kerül; az eresz, valami párkány módra
kiugró rész, mely esőtől védi a fejfa fölírását; a törzs, amelyen a
fölírás foglal helyet és a földbe ásott láb.
A négy felső rész közül el-el marad egyik vagy másik, de az eresz nem
hiányzik a fejfáról soha, sőt a legegyszerűbbeken éppen az eresz képezi
az egyedüli tagozást (388., 389.) A felső faragott rész elemei: a
tulipán, a csillag (két egymást átható tetræder) s a gomb, mely a kocka
négy vízszintes élének legömbölyítéséből keletkezik úgy, hogy a
függélyes élek többé-kevésbé megmaradnak s megmarad a függélyes lapok
középső része is, mint keskeny szegély vagy él; lesimítják azonban e
függélyes éleket is, így új lapot kapva, keletkezik a sokszögű gomb. Ha
a lemetszések fönt s alant találkoznak, két alsó lapjukkal egymás felé
fordított csonka gula jő létre, amely néha egész vékony lappá változik.
Szerepelnek a hasábkocka s a kimetszésök révén megmaradt mértani formák
is. Ezeket az elemeket kombinálják a fejfákon, illetve, ezek az elemek
egymással váltakozva sorakoznak egymás fölé, csak a tulipán marad
érintetlenül a fejfa csúcsán, de kerülhet csillag vagy gomb is a
helyébe. Homlokán egész szélességében marad meg a fejfa és a díszités
felvételére alkalmas frizszerű tagozást nyer. Az eresz ugyan gyakran
kiugrik párkányszerűleg a homlok síkjából (389.), de az írást mégis
védelmezi.
Ezektől eltérő, érdekes formája a fejfának, az «S»-alakú lófejre
emlékeztető bevégződés, amely néha az előbbiekkel kombinálva is
előfordul, de egészen (390.) egyszerű alakjában a leggyakoribb.
Előfordul, bár ritkábban, a törzs jobb és bal oldala vonaldíszesen is,
míg a kevésbbé művészies, esztergált formák gyérek. (391., 392.)
[FEJFA (DARÓC, BOGÁRTELKE, GENYE); BÁCSI SIRKÖVEK. (386)]
[M.-BIKAL. (389)]
[1. Nagy-Almási fejfa, beégetett díszítéssel. 2–3.
Nagy-Almási fejfák. 4–5. Magyar-Gyerő-Vásárhelyi fejfák. 6. Nagy-Petrii
fejfa. 7. Kalota-Szent-Királyi fejfa. 8. Nagy-Kapusi fejfa. 9. Sztánai
fejfa. 10. Körösfői fejfa. 11–12. Inaktelki sirkövek. (388)]
[MAGYAR-VALKÓ. (387)]
[1. JÁKÓTELKE. 2–3. DAMOS. (390)]
[M.-BIKAL. (391)]
[1–2. SÁRVÁSÁR. 3–7. M.-GYERŐ-VÁSÁRHELY. (393)]
[1–2. M.-VALKÓ. 3. KÖRÖSFŐ. 4–8. SÁRVÁSÁR. (392)]
Változatos a felső végződés tulipánja; rendesen négyágú és mértani
szegletes alakú vagy elgömbölyített, de lehet lapos háromágú is. Érdekes
az az ereszre épült, nagy, tulipánféle végződés, amiből a négy ág
további osztásával lesz nyolc aljtő. (393–406.)
A gomb végződés is több változatot mutat; néha fenyő tobozra emlékeztet
néha pedig kockából legömbölyített négyszögű gombot mutat. (407.)
[MAGYARÓKEREKE. (395)]
[MAGYAR-VALKÓ. (394)]
Gyakoribb a csillag végződés (két tetræder áthúzásából képzett idom),
amit kockából faragnak ki oly módon, hogy a kocka szabadon álló lapjain
meghúzzák a keresztező átlókat s az éleket bemetszik mindaddig, míg az
átlók felezési pontjait összeköthetik egy egyenessel, mely oly két
háromszög közös alapját képezi, amelynek másik két oldalát az átlók fele
része alkotja. E könnyű teknikai megoldás magyarázza, hogy e dísz
alkalmazása oly gyakori; gazdag lévén sík felületekben, saját és vésett
árnyékával igen hatásos diszítés.
[MAGYARÓKEREKE. (396)]
[1. JÁKÓTELKE. 2–5. DAMOS. 6. MAGYARÓKEREKE. (397)]
[1–2. DAMOS. 3–5. ZSOBOK. (398)]
[M.-BIKAL. (399)]
[1. FARNOS. 2. SZUCSÁK. 3–5. MAGYARÓKEREKE. (400)]
[1. KALOTA-SZENT-KIRÁLY. 2–4. M.-GY.-VÁSÁRHELY. (401)]
[M.-BIKAL. (402)]
[M.-BIKAL. (403)]
[FEJFÁK ÉS SÍRKÖVEK (NAGY-PETRI). (404)]
[KÖVETUTÁNZÓ ZSOBOKI FEJFA. (405)]
Érdekesek a török síremlékekhez hasonló turbános fejfák (408–9.); a
gombokon többszörös vízszintes vonaltagozás van s a gomb tetején egy
kisebb gomb ül.
E néhány elemnek egymásra építése s változtatása sokféle kiképzésre ád
alkalmat, mint azt képeink mutatják; e tulipán-gomb-csillagdísznek
kettős-hármas halmozása is gyakran előfordul. A laposabb fejfákon néha
ívekből összetett profilokra is akadunk s találunk csupa egymás alá
helyezett laposabb és magasabb csillag alakokat is, de akadunk egészen
különös alakuakra is, amelyen csillagokból áttört formák vannak.
(410–16).
A fejfa homlokán sokszor megtaláljuk a már többször említett református
virágvázát gazdag, színes változatokban. (406)
A fejfa diszítések mértani változatai az utcaajtókról ismert
körosztásból származnak. A homlokra felvésik az elhunyt foglalkozását
jellemző szerszámokat is, a csizmadia dikicsét, az ács szekercéjét,
fürészt, baltát, a földmíves ekevasát, a cigány hegedűvonóját, az
asszonyok orsóját, vetélőjét s egyéb szimbolumokat; leány nyugszik a
sírban, ha alul nyílott koszorú van a fejfa homlokára vésve. (387)
[B.-HUNYAD. (406)]
Az eresz rendesen két tagozású, szélén fürészes, rovátkos a dísz; e
diszítés különben egyebütt is szokásos, szívesen alkalmazzák ott, ahol
egyenes vonalakat kell lágyabbá, változatosabbá tenni. Az eresz síkjára
kerül legtöbbször a dátum is.
Az eresz alatt kezdődik a fejfa törzse s ezen a megható naivsággal
fogalmazott felírás tipikus rímekbe szedve; hol magát az elhunytat
beszéltetik első személyben, hol harmadik személyé a mondóka, vagy
vegyesen.
Ime néhány jellemző formája a Kalotaszegen szokásos sírfelírásoknak:
[FEJFA, «HÁROMÁG»-GAL S ENGEM NE FELEJTS KOSZORÚVAL;
FEJFÁK ÉS SÍRKÖVEK (SZTANA). (408)]
[M.-BIKAL. (407)]
[M.-BIKAL. (409)]
[M.-BIKAL. (410)]
[MAGYAR-VALKÓ. (411)]
[KÖRÖSFŐ. (412)]
[MAGYAR-BIKAL. (413)]
[MAGYARÓKEREKE. (414)]
[MAGYAR-BIKAL. (415)]
[JÁKÓTELKE. (416)]
[SÍRKŐ, INAKTELKÉN. (417)]
[SZTÁNA. (418)]
[M.-GY.-VÁSÁRHELY. (419)]
Megálj’ oh ha
Landó
Tekints e
Gyász
Kőre
Kovács Nagy Fe-
Renc
Nyugszik enek
A tövébe
68 évre terje
Dett élete
Poraink nyugosz-
Nak e föld
Üregébe.
RÁC KATA
LIN VOLT A
NEVEM KE
LEMEN MÁR
TON VOLT
FÉRJEM
ÖTVENHÉT
ÉVEKET ÉL
TEM A FÖLDI
RÖVID ÉLET
BE MIUTÁN
ÉLTEM KIMULA
TÉTETTEM LE
E SIRBOLTBA
1884-IK ÉV
JANUÁR
30-IK NAPJÁRA
IT
PÓRLAD FEKETE
ANDRÁS SZÜL 1838
BA OKTOBER 14-ÉN MH 1904-ÉN
FEBRUÁR E KÖVET
ÖZVEGYE KOVCS
BIRÓ KIS ANA EMEL
TE
Itt nyugszik Ambrus
ERZSÉBET élt
Páros ÉLETET 36
évet
Egész ÉLETET élt
68 évet Meghalt
1904
BE
1868
E GYÁSZKŐ FEDEZI DAKÓ
GYÖRGYÖT VOLT FÖLDI
ÉLETE
77 ÉV BÉKE PORÁRA
DAKÓ JÁNOS TSINÁL
TATTA EZ EMLÉKET
ITT
NYUGSZIK
MÁRK PÉTER
SZÜLETETT 1883-BA
JULIUS 11-ÉN MEGHALT
1898 AUGUSZTUS HÓ 12-ÉN
E SIRKÖVET KÉSZITET
TÉK SZÜLŐIK
MEGÁJ Ó HALADÓ
TEKINCS E SIR KÖRE
OLVASD EL KI NYUGSZK
ENNEK A TÖVÉBE.
Enéma sír hanta
Lat Nyugszik
Bokor János
Szület. 1847 Be
Jan 9 Én Meghal
190
Es Neje
Juhász Kata Szü
letett 1852 Be
Május 22 En Meg
Halt 1898 Ba No 26
Béke PORAIRRA
ITT NYUGSZIK KOVÁCS
VARGA ISTVÁN ÉLT
50 ÉVET A PÁROSBAN
20 ÉVET ZSIGA KATÁ
VAL MEGHALT 1880-BEN
ITT NYUGSZIK
ZSIGA KATA ÉLT _ _ _ _ _
MEGHALT _ _ _ _ _ _ _
(Bokor János és Zsiga Kata még él s majd ide temetkezik.)
[ZSOBOK. (420)]
[M.-GY.-VÁSÁRHELY. (421)]
[FESTETT DÍSZÍTÉSŰ SÍRKŐ (KÉK-FEHÉR-PIROS)
M.-GY.-VÁSÁRHELYT. (422)]
[FESTETT DÍSZÍTÉSŰ SÍRKŐ, INAKTELKÉN. (423)]
[«HÁROMTOLLÚ» A FARMOSI TEMETŐBŐL; ZSOBOKI FEJFÁK. (425)]
[DAMOS M.-BIKAL. (424)]
MIT JÁRSZ ITT VAN
DOR UTAS EZ NEM
AZ ÉLŐK HANEM A
HOLTAK MEZEJE
HANEM MÉG IS
ÁLLJ MEG TEKINCS
EZ EMLÉK SIR KÖRE
MELYET EMELT EGY
FÉRJ TUDNIILLIK
VIG PÁL
ITT NYUGSZIK AZ
URBAN A MEGHOL
TAK SORÁBAN
ÉLT 63 ÉVET
1896
MEGÁLLJ OH VÁNDOR
TEKINCS E GYÁSZ KÖ
RE MELYET EMELT
VIG PÁL HÁLÁS
BUZGÓ INDULATJÁ-
BÓL EMLÉKÜL NEJÉ
NEK TÖRÖS KATÁ
NAK S ONMAGANJAK
HADD PIHENJÉK
ALMAIKAT CSEN
DESEN A HIDEG
FÖLD ALATT
1881
[DARÓC. (426)]
[SZTÁNA. (426)]
[SÍRKÖVEK A DARÓCI TEMETŐBEN. (428)]
[ZSOBOK. (427)]
[SÍRKÖVEK A ZSOBOKI TEMETŐBŐL. (429)]
[FEJFÁK ÉS SÍRKÖVEK ZENTELKÉRŐL. (430)]
A KIS DEDEKÉ A MEN
NYEKNEK ORSZÁGA
FERENC KISS ANNA
KI ITT LELÉ NYUGHEL
JÉT JÉZUSSÁNAK
VÁRJA DICSŐ JÖVE
TELÉT ÉLETE RÖVID VOLT
EGY ÉS FÉL ÉV VALA
MIDŐN SZÜLŐINEK
GYÁSZOKRA
KIMULA
MEGHALT 1870-IK ÉV SZEP
TEMBER 20-ÁN
_Egy nemzet címeres sírkövön:_
Ezem emlékkövet
Alutczai Özv.
Varga Mártonné
Készítette
Elhunyt hat gyereke
emlékére
Béke Poraikra
1903
junius 4-én
KOVÁCS GYURI KIS
ANNA TETETETT LE
E SIRBA KORÁN
MULT KI ÉLETE
CSAK HÉT ÉVET ÉL
HETE SZÜLEINEK
NAGY BÁNATOT
Ő HALÁLÁVAL O
KOZOTT MEGHALT
1878 IK ÉV SZEP
TEMBER 25-ÉN
NYUGODJÖK TESTE A
FÖLDBE LELKE PEDIG
AZ EGEKBE
A sírfelírások betűinek rajza korántsem olyan ügyes, mint a diszítések
faragása; a betük kezdetlegesek s gyakran, régi módisan, egymásba vannak
helyezve.
A férfi fejfák egy része színes, főleg a gyermekfejfák gombját szokták
kiszinezni s előszeretettel használják az erős kék, vörös és zöld
színeket. Néha váltakozva jelennek meg e színben a csillagok és gombok,
máskor a csillagok belső síkjai vannak egyenlő színnel mázolva, míg a
többi részre egyéb szín kerül; néha csak az éleket színezik.
Említettük, hogy a fejfának és a sírkőnek élesen elválasztható karaktere
van; a kettő közt mutatkozó eltérést a kő megmunkálásának teknikai
természete magyarázza; míg ugyanis a fejfáknál a fa anyaga, mély
bemetszésekkel, vékony keskeny formákra utal, kősíremlék ilyen
megmunkálása ritkább, inkább a gömbölyű összefüggő formák uralkodnak s
helyesen, mert ez kőszerűbb és időbíróbb. Az a parasztművész érzi a két
anyag karakterében rejlő különbséget és nem utánozza értelem nélkül a
fához oly jól illő csillag, tulipán s gombdíszt a kövön is; bármily
gyakori és jellemző ezeknek egymásra építése, változtatgatása a
fejfáknál, a kősíremlékeken nem igen találunk ilyesmit. Ahol a nép át is
vesz valamit a fejfákról, ott is erőteljes, vaskosabb formában
cselekszi, megmaradván a kő megmunkálhatás keretén belül. Inkább
előfordul, itt-ott, hogy a fejfa utánozza a sírkövek formáját és díszét
(427).
[CINTEREM BEJÁRÁS, SZTÁNÁN. (431)]
[CINTEREM BEJÁRÁS, NAGY-KAPUSON, 1755-BŐL. (432)]
A kőfaragó leginkább az eresz kiképzésére szorítkozik, mely a felírást
védi s fölfelé keskenyedő alakjaival fejezi ki a bevégződést, amit
különböző ívekből szerkeszt össze. Tanulságosak a sírkövek profiljai.
Barokra emlékeztető, rendesen egy domború és két homorú ívből összetett
végződés képezi magát az ereszt is, valamivel előre szökvén a felírás
síkjától. Néha futó diszítés van rajta, néha kettős tagozású itt is az
eresz és az alsó tagozást apró lapos gombformák töltik ki (429). Az
eresz íve alá kerül a dísz, koszorú, levélfüzér, mértani formák s
egyebek. Ez alatt van a fölírásra szánt hely, amit többnyire egész
hosszában két egyenlő részre oszt egy fölfelé tulipán vagy levéllel
végződő plasztikus vonal. E tér olykor csak részben van kitöltve, hely
marad, mint a fejfákon, újabb fölírásnak; nem ritka, hogy még életében
elkészítteti egyik-másik jobb módú ember a sírkövét s nevét is rávéseti,
helyet hagyván a halálozás dátumának. Föstik, színezik a sírköveket is,
erőteljes tiszta színekkel. Sajnos, a városi tucatmunka hatása, éppen a
sírkövek révén, meglátszik már a temetőben is. Empire hatás, barokk
hatás látszik itt-ott; az inaktelki sírköveken leggazdagabb a tagolás.
A fejfákra három ágú «engem ne felejts»-nek is nevezett bokrétát
illesztenek, télen pedig fehér tollbokrétát libegő szalagdíszszel;
legény sírokon, sok helyt kedvesük kendője lobog a fejfa mellett magas
lécre szegezve, átlyuggatva a gyász jeléül. (383., 388., 408., 425.)
Eredeti a koszorút helyettesítő három ágú fa, a villa, amelyet a
sírlábához szúrnak le vagy a gombfa hegyébe tűznek; leány síron a fejfát
a leány kedves fejkeszkenőjével takarják le. (387.)
A temető előtt, kivált ha templomudvaron van a temető, szép kapu áll,
így Sztánán (431) s Nagy-Kapuson (432.). Ez utóbbi igen régi (1755-ből)
jól megmaradt fakapu, szép és eredeti rajta a csigagombból kiinduló ág s
az ágon a levelek és a tulipán.
You have read 1 text from Hungarian literature.
  • Parts
  • A magyar nép művészete (1. kötet) - 01
    Total number of words is 3692
    Total number of unique words is 1917
    21.6 of words are in the 2000 most common words
    31.5 of words are in the 5000 most common words
    36.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A magyar nép művészete (1. kötet) - 02
    Total number of words is 3954
    Total number of unique words is 1982
    24.5 of words are in the 2000 most common words
    34.2 of words are in the 5000 most common words
    39.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A magyar nép művészete (1. kötet) - 03
    Total number of words is 4044
    Total number of unique words is 2067
    24.7 of words are in the 2000 most common words
    34.7 of words are in the 5000 most common words
    40.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A magyar nép művészete (1. kötet) - 04
    Total number of words is 3990
    Total number of unique words is 1916
    24.0 of words are in the 2000 most common words
    32.8 of words are in the 5000 most common words
    38.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A magyar nép művészete (1. kötet) - 05
    Total number of words is 3811
    Total number of unique words is 1786
    22.7 of words are in the 2000 most common words
    31.6 of words are in the 5000 most common words
    36.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A magyar nép művészete (1. kötet) - 06
    Total number of words is 4261
    Total number of unique words is 1955
    23.5 of words are in the 2000 most common words
    32.4 of words are in the 5000 most common words
    36.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A magyar nép művészete (1. kötet) - 07
    Total number of words is 4094
    Total number of unique words is 1820
    22.0 of words are in the 2000 most common words
    31.1 of words are in the 5000 most common words
    36.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A magyar nép művészete (1. kötet) - 08
    Total number of words is 3774
    Total number of unique words is 1716
    21.2 of words are in the 2000 most common words
    28.9 of words are in the 5000 most common words
    33.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A magyar nép művészete (1. kötet) - 09
    Total number of words is 3790
    Total number of unique words is 1803
    22.2 of words are in the 2000 most common words
    30.9 of words are in the 5000 most common words
    35.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A magyar nép művészete (1. kötet) - 10
    Total number of words is 3939
    Total number of unique words is 1990
    24.0 of words are in the 2000 most common words
    32.8 of words are in the 5000 most common words
    37.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A magyar nép művészete (1. kötet) - 11
    Total number of words is 3862
    Total number of unique words is 2021
    22.5 of words are in the 2000 most common words
    31.4 of words are in the 5000 most common words
    36.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A magyar nép művészete (1. kötet) - 12
    Total number of words is 3963
    Total number of unique words is 1679
    23.2 of words are in the 2000 most common words
    32.3 of words are in the 5000 most common words
    37.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A magyar nép művészete (1. kötet) - 13
    Total number of words is 3852
    Total number of unique words is 1576
    20.7 of words are in the 2000 most common words
    28.5 of words are in the 5000 most common words
    34.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A magyar nép művészete (1. kötet) - 14
    Total number of words is 2508
    Total number of unique words is 1321
    27.3 of words are in the 2000 most common words
    37.7 of words are in the 5000 most common words
    44.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.