A két ördög vára és egyéb elbeszélések - 16
Total number of words is 1479
Total number of unique words is 724
47.8 of words are in the 2000 most common words
58.3 of words are in the 5000 most common words
62.7 of words are in the 8000 most common words
ó-teglavető gödörben meglátták s kocsijukon Veszprémbe vitték. A mi
pedig a legfontosabb: megtalálták Karakó-Szörcsökön azt a szegény
jóravaló bábaasszonyt, a kinél a kis gyerek esztendeig volt anyjával
együtt.
Meg se foghatta a világ, hogy a megyei esküdt mind ezekre hamarosan rá
nem bukkant. Bizonyára azt a szegény lányt, mikor rab volt, ezekre nézve
meg nem kérdezte, az pedig halálra szánva, halálra készülve, talán nem
is tudott, talán nem is akart mindenre emlékezni.
Most jőjjön csak nemzetes Böthök uram a tárgyalásra! Hozhatja most már
magával Szömörcze Boldizsár ügyvéd urat vagy akár a Herkó pátert, nem
boldogul most már sehogy se.
Szömörcze Boldizsár ügyvéd úr észre is vette csakhamar a dolgok
fordulatát, a mint a tanuk névsorát meglátta. Beidézte magához nyomban
nemzetes uramat.
– Uram öcsém, baj van! A leányági atyafiság annyi tanut hordott össze,
hogy mi azzal megbirkózni nem tudunk. Ajánlom a békességes egyezséget.
– Már hogy én egyezzem? A gyereknek egyik felét talán odaadjam az
anyjának, a másik felét pedig megtartsam magamnak?
– Nem úgy gondoltam. Dobni kell annak a lánynak valamit. Negyven-ötven
forintot meg egy ünneplő ruhát. Többet ér az annak, mint az a
nyivácskoló gyerek. Mit csinálna vele úgy is?
– Tudja mit tekintetes urambátyám? Majd Lidia nénémmel megbeszélem a
dolgot. De addig is arról a gyerekről meg az anyjáról szebben beszéljen
ügyvéd uram, mert az ilyen beszédet dörgöm-morgom-adta, nem szeretem.
Nagy dérrel-durral ment haza nemzetes uram, hogy az ügynek fordulatát s
Szömörcze ügyvéd úr bolond tanácsát nemes Lidia kisasszonynak
megjelentse.
A jó Lidia kisasszony épen öltöztette, mosdatta a kis gyereket. A gyerek
kaczagott, játszadozott, úgy csengett a hangja, mint az ezüst
csengetyüé. Mikor a gyerek már oly tisztán, üdén és pirosan állt előtte,
mint a rózsa: ránézett sokáig. Addig nézte, addig nézte, míg könynyel
tele nem lett a két szeme. Elővette zsebkendőjét s megtörülte szemeit.
– Bálint öcsém! Vérem voltál, öcsém voltál s eddig megosztottam veled
mindenem. De ha talpadra nem állsz s ezt a gyereket elviszik tőlem:
nyomban megosztozunk s én téged örökre megtagadlak. Az én életem úgy se
sokat ér már, a mi kis vagyonom van: hadd legyen az is az egyházé, azok
a rosszlelkü rokonok hiába éhászkodnak utánam. Rólad se akarok tudni
semmit azon túl.
Nagyot káromkodott erre a szóra nemzetes uram, s kegyetlenül el kezdte
sodorgatni két bajuszát. Pedig nem a bajusz volt oka a bajnak, hanem az
a leány.
De be is fogatott azonnal, alig fujták ki magukat a lovak. Hajtott
Herendre s nagyot ivott a kocsmában. Hajtott Veszprémbe s ott is nagyott
ivott az Angyalban. Úgy ment föl a Három Grátiához. A förgeteg
szelidebben rohan be a kéményen, mint a hogy ő belépett az ajtón. Annyit
se mondott: ökör mászik be kendtekhez.
– Egy szavam volna ahhoz a lányhoz.
Eszti kisasszony majd hanyatt esett ijedtében, mikor nemzetes uramat az
ő torzonborz minemüségében meglátta.
– Micsoda leányhoz?
– A ki el akarja pörölni gyerekünket. Én vagyok Szent-Gálról nemes
Böthök Bálint.
Jött már a lány s hallotta a szót. Oda sietett nemzetes uramhoz,
megragadta kezét és mindenképen megakarta csókolni azt a kemény durva
kezet.
– A jó istennek minden áldása szálljon nemzetes uramra; ez az én
lelkemnek sok sűrü sóhajtása, a miért az én ártatlan édes kis fiamat
megmentette s mind e mai napig gondosan megőrizte.
Nemzetes uram e váratlan támadásra azt se tudta hamarjában, fi-e vagy
lány. Csak azon iparkodott, hogy az a lány valahogy az ő kezét meg ne
csókolhassa.
Az igaz, hogy szemre való teremtés az a lány. Megnézheti ezt mindenki.
Kivált a mióta biztosan tudja, hogy gyerekét visszaadja neki a törvény.
Ragyog is, melegit is két szép barna szeme. Nemzetes uram alig tud
magához jönni bámulatából.
De mégis magához jön. De hangja most már szelidebb valamivel mint a
förgeteg.
– Nem másért jöttem édes hugom, csak azért, hogy tudassam veled, annak a
gyereknek nálunk kell maradni. Így kivánja a családi belső békesség s
kiváltképen így akarja Lidia néném. Ez ellen hiába való minden
ágaskodás. Nekünk úgy sincs több annál az egynél, neked pedig ád az
isten, ha jól viseled magadat, még hatot is. Miért háboruskodnánk
egymással, a mikor békességben is lehetünk. Ha szemünket behunyjuk: úgy
is tied marad akkor az a gyerek. Adunk róla írást. Nem viszem magammal a
föld alá. Megértettél édes hugom?
Olyan okos beszéd volt ez, pap se tudna különben beszélni. De az a lány
nem értette meg még ezt se.
– Annyit szenvedtem, jó nemzetes uram és úgy fáj a szivem az én aranyos
édes gyerekem után, hogy én azt nem adhatom senkinek.
Megint förgeteggé vált nemzetes Böthök uram.
– No hát én se adom senkinek. Még a törvénynek se.
Bevágta az ajtót a lányra s nagy, nehéz lépésekkel eltávozott.
Eljött az uj tárgyalás napja.
Megjelent a biróság. Ott voltak a felek, az ügyvédek, a tanúk egész
sereggel. Mindenki a lánynak tanúja, egyetlen egy se a nemzetes uramé. A
nemzetes uram igazságát most már lehetetlen megmenteni. Szömörcze
Boldizsár ügyvéd úr azonban mégis megvigasztalja.
– Elhuzom uram öcsém a pört tíz esztendeig, akármi lesz a vége.
Nemzetes uram e szóra nagyot néz Szömörcze ügyvéd urra.
És nagyot gondol.
Tíz esztendeig pörölni! Talán rövidebb idő is elég lenne ahhoz. Igaz,
hogy közel húsz évig egyebet se tett, csak vadászott, dőzsölt, kocsmába
járt és tanácskozott, de az egész más. A kocsmában mégis csak jobb, mint
a törvénypalotában. A Bakony-erdőben tölteni az időt mégis kellemesebb,
mint a biróságok előtt. S az erdők vadjai még sem oly veszélyesek, mint
a tekintetes ügyvéd urak.
Most már nem is dőzsöl, nem is vadász, semmiképen nem korhelykedik. S
most ez istenes életnek ime az a jutalma, hogy szakadatlanul pörlik,
idézik, biróság elé hivják, kihallgatják, megesküdtetik, tanúk után
küldözik, egyik ügyvédtől a másikhoz taszigálják, egyik biróságtól a
másikhoz ránczigálják, elitélik, fölmentik; igazságát hol megadják, hol
elragadják; soha ügyének végét nem szakasztják, hanem a helyett mindig
csak ujitják, fölebbezik, pótolják, kiegészítik s elküldik és
visszaküldik s utóbb a gyereket tőle mégis csak elbirósitják.
S ki meri ezt tenni?
Egy lány. Az a lány, vagy asszony, vagy lány asszony.
Mit csináljon vele? Láb alól csak el nem teheti. Hiszen csak nyáladék
fehérnép. Férfi lenne, legény lenne: a fokosát már összetörte volna a
koponyáján. De mit csináljon holmi gyönge fehércseléddel?
Az igaz, hogy csinos teremtés. Fiatal is, szép is, egészséges is, bátor
is. Hogy szembe szállt még ő vele is, ott a Három Grátiánál. S hogy
szereti azt a gyereket, pedig már nem is az övé. Mily szívből
hálálkodott, mennyire istenkedett, mily örömmel akart még neki is kezet
csókolni! De azt már meg nem engedhette.
Ha még a nyakába borult volna! Ez egészen más!
Nemzetes uram erre a gondolatra kétfelé törölte s megsodorintotta mint a
két bajuszát.
Tíz esztendeig pörlekedni! Birákkal, ügyvédekkel, tanúkkal, atyafiakkal
csatázni s utóbb is pört, gyereket, asszonyt, még a jó Lidia nénjének
jóindulatát is elveszteni. Bolondság ez, pedig nagy.
Ki kell itt valami okosat gondolni!
A birói tárgyalás Szent-Gálon történt, a helyszinén.
Ott volt a Láthó, Menyekey, Halyagos és Kerepes családok egész nemesi
hada is. Látszott szemükből a káröröm pislogása. Nemzetes uramra úgy
néztek, mint a ki után már biztos a leányági örökösödés.
Nemzetes uram nyalkán jött a tárgyalásra, a hogy a biróság iránt való
tisztelet megkivánja. Bajusza kipödörve, ezüstgombos dolmánya panyókára
vetve, kordován csizmája csak úgy csikorog, a mikor egyet-egyet lép.
Dehogy féltené a gyereket. Dehogy félne attól, hogy a törvény nem neki
ad igazságot. Nem fél ő most nemes Lidia kisasszonytól se, a ki különben
meg se jelent a tárgyaláson. Valami nagy eltökéllés sugárzik szemein és
egész arczán. Még a lány is édes tekintettel néz rá.
Szól a biró.
– Felszólitom a feleket a biróság előtt való barátságos egyezségre!
Előre lép nemzetes Böthök uram.
– Hajlandó vagyok a barátságos egyezségre. Én a pör alatt álló gyereket
másnak, mint az én édes hites feleségemnek ki nem adom. De annak aztán
odaadom. Gondolja meg ezt a felpörösnő.
A biró fordul a lányhoz.
– Mit felel a felpörös e barátságos ajánlatra?
A felpörös nem felel semmit. Hol elpirul, hol elhalványodik, két kezét
két könyező szemére teszi. Nem tud felelni e pillanatban.
Nemzetes uram azonban nem várakozik. Oda lép a felpöröshöz, megfogja
kezét szeliden s szeme közé néz édes szives tekintettel.
– Határozd el magad édes hugom. Ne legyen az a gyerek se az enyém, se a
tied, hanem édes mindkettőnké.
Alig tudja a leány lassu hangon kiejteni:
– Ha isten úgy akarja!
S oda borul nemzetes Böthök uram széles kebelére.
– – Meglett azután az esküvő is s az esküvő napján a keresztelő is. Egy
napon jutott el nemzetes uram minden szerencséhez. Szép asszonyhoz, szép
feleséghez s három éves szép ifjabb Böthök Bálinthoz is.
Más embernek hány esztendeig kell küzködnie, mig ennyire juthat!
Örült a nemes Lidia kisasszony is. Ime tehát mégis csak fenmarad a nemes
Böthök nemzetség. Nem hal ki a tiszta vér az ő szeme láttára.
Egy kis gyanuja azonban mégis támadt. Hátha hamis legény volt akkor,
valamikor, valahol az ő Bálint öcscse! Hátha nem is véletlenül találta
azt a gyereket!
Ezt a gyanút a nőági atyafiság élesztette. Minden vigasztalódását e
gyanúban találta föl ez az atyafiság.
Pedig bizony ebben oly ártatlan volt nemzetes Böthök uram, mint a ma
született gyerek.
pedig a legfontosabb: megtalálták Karakó-Szörcsökön azt a szegény
jóravaló bábaasszonyt, a kinél a kis gyerek esztendeig volt anyjával
együtt.
Meg se foghatta a világ, hogy a megyei esküdt mind ezekre hamarosan rá
nem bukkant. Bizonyára azt a szegény lányt, mikor rab volt, ezekre nézve
meg nem kérdezte, az pedig halálra szánva, halálra készülve, talán nem
is tudott, talán nem is akart mindenre emlékezni.
Most jőjjön csak nemzetes Böthök uram a tárgyalásra! Hozhatja most már
magával Szömörcze Boldizsár ügyvéd urat vagy akár a Herkó pátert, nem
boldogul most már sehogy se.
Szömörcze Boldizsár ügyvéd úr észre is vette csakhamar a dolgok
fordulatát, a mint a tanuk névsorát meglátta. Beidézte magához nyomban
nemzetes uramat.
– Uram öcsém, baj van! A leányági atyafiság annyi tanut hordott össze,
hogy mi azzal megbirkózni nem tudunk. Ajánlom a békességes egyezséget.
– Már hogy én egyezzem? A gyereknek egyik felét talán odaadjam az
anyjának, a másik felét pedig megtartsam magamnak?
– Nem úgy gondoltam. Dobni kell annak a lánynak valamit. Negyven-ötven
forintot meg egy ünneplő ruhát. Többet ér az annak, mint az a
nyivácskoló gyerek. Mit csinálna vele úgy is?
– Tudja mit tekintetes urambátyám? Majd Lidia nénémmel megbeszélem a
dolgot. De addig is arról a gyerekről meg az anyjáról szebben beszéljen
ügyvéd uram, mert az ilyen beszédet dörgöm-morgom-adta, nem szeretem.
Nagy dérrel-durral ment haza nemzetes uram, hogy az ügynek fordulatát s
Szömörcze ügyvéd úr bolond tanácsát nemes Lidia kisasszonynak
megjelentse.
A jó Lidia kisasszony épen öltöztette, mosdatta a kis gyereket. A gyerek
kaczagott, játszadozott, úgy csengett a hangja, mint az ezüst
csengetyüé. Mikor a gyerek már oly tisztán, üdén és pirosan állt előtte,
mint a rózsa: ránézett sokáig. Addig nézte, addig nézte, míg könynyel
tele nem lett a két szeme. Elővette zsebkendőjét s megtörülte szemeit.
– Bálint öcsém! Vérem voltál, öcsém voltál s eddig megosztottam veled
mindenem. De ha talpadra nem állsz s ezt a gyereket elviszik tőlem:
nyomban megosztozunk s én téged örökre megtagadlak. Az én életem úgy se
sokat ér már, a mi kis vagyonom van: hadd legyen az is az egyházé, azok
a rosszlelkü rokonok hiába éhászkodnak utánam. Rólad se akarok tudni
semmit azon túl.
Nagyot káromkodott erre a szóra nemzetes uram, s kegyetlenül el kezdte
sodorgatni két bajuszát. Pedig nem a bajusz volt oka a bajnak, hanem az
a leány.
De be is fogatott azonnal, alig fujták ki magukat a lovak. Hajtott
Herendre s nagyot ivott a kocsmában. Hajtott Veszprémbe s ott is nagyott
ivott az Angyalban. Úgy ment föl a Három Grátiához. A förgeteg
szelidebben rohan be a kéményen, mint a hogy ő belépett az ajtón. Annyit
se mondott: ökör mászik be kendtekhez.
– Egy szavam volna ahhoz a lányhoz.
Eszti kisasszony majd hanyatt esett ijedtében, mikor nemzetes uramat az
ő torzonborz minemüségében meglátta.
– Micsoda leányhoz?
– A ki el akarja pörölni gyerekünket. Én vagyok Szent-Gálról nemes
Böthök Bálint.
Jött már a lány s hallotta a szót. Oda sietett nemzetes uramhoz,
megragadta kezét és mindenképen megakarta csókolni azt a kemény durva
kezet.
– A jó istennek minden áldása szálljon nemzetes uramra; ez az én
lelkemnek sok sűrü sóhajtása, a miért az én ártatlan édes kis fiamat
megmentette s mind e mai napig gondosan megőrizte.
Nemzetes uram e váratlan támadásra azt se tudta hamarjában, fi-e vagy
lány. Csak azon iparkodott, hogy az a lány valahogy az ő kezét meg ne
csókolhassa.
Az igaz, hogy szemre való teremtés az a lány. Megnézheti ezt mindenki.
Kivált a mióta biztosan tudja, hogy gyerekét visszaadja neki a törvény.
Ragyog is, melegit is két szép barna szeme. Nemzetes uram alig tud
magához jönni bámulatából.
De mégis magához jön. De hangja most már szelidebb valamivel mint a
förgeteg.
– Nem másért jöttem édes hugom, csak azért, hogy tudassam veled, annak a
gyereknek nálunk kell maradni. Így kivánja a családi belső békesség s
kiváltképen így akarja Lidia néném. Ez ellen hiába való minden
ágaskodás. Nekünk úgy sincs több annál az egynél, neked pedig ád az
isten, ha jól viseled magadat, még hatot is. Miért háboruskodnánk
egymással, a mikor békességben is lehetünk. Ha szemünket behunyjuk: úgy
is tied marad akkor az a gyerek. Adunk róla írást. Nem viszem magammal a
föld alá. Megértettél édes hugom?
Olyan okos beszéd volt ez, pap se tudna különben beszélni. De az a lány
nem értette meg még ezt se.
– Annyit szenvedtem, jó nemzetes uram és úgy fáj a szivem az én aranyos
édes gyerekem után, hogy én azt nem adhatom senkinek.
Megint förgeteggé vált nemzetes Böthök uram.
– No hát én se adom senkinek. Még a törvénynek se.
Bevágta az ajtót a lányra s nagy, nehéz lépésekkel eltávozott.
Eljött az uj tárgyalás napja.
Megjelent a biróság. Ott voltak a felek, az ügyvédek, a tanúk egész
sereggel. Mindenki a lánynak tanúja, egyetlen egy se a nemzetes uramé. A
nemzetes uram igazságát most már lehetetlen megmenteni. Szömörcze
Boldizsár ügyvéd úr azonban mégis megvigasztalja.
– Elhuzom uram öcsém a pört tíz esztendeig, akármi lesz a vége.
Nemzetes uram e szóra nagyot néz Szömörcze ügyvéd urra.
És nagyot gondol.
Tíz esztendeig pörölni! Talán rövidebb idő is elég lenne ahhoz. Igaz,
hogy közel húsz évig egyebet se tett, csak vadászott, dőzsölt, kocsmába
járt és tanácskozott, de az egész más. A kocsmában mégis csak jobb, mint
a törvénypalotában. A Bakony-erdőben tölteni az időt mégis kellemesebb,
mint a biróságok előtt. S az erdők vadjai még sem oly veszélyesek, mint
a tekintetes ügyvéd urak.
Most már nem is dőzsöl, nem is vadász, semmiképen nem korhelykedik. S
most ez istenes életnek ime az a jutalma, hogy szakadatlanul pörlik,
idézik, biróság elé hivják, kihallgatják, megesküdtetik, tanúk után
küldözik, egyik ügyvédtől a másikhoz taszigálják, egyik biróságtól a
másikhoz ránczigálják, elitélik, fölmentik; igazságát hol megadják, hol
elragadják; soha ügyének végét nem szakasztják, hanem a helyett mindig
csak ujitják, fölebbezik, pótolják, kiegészítik s elküldik és
visszaküldik s utóbb a gyereket tőle mégis csak elbirósitják.
S ki meri ezt tenni?
Egy lány. Az a lány, vagy asszony, vagy lány asszony.
Mit csináljon vele? Láb alól csak el nem teheti. Hiszen csak nyáladék
fehérnép. Férfi lenne, legény lenne: a fokosát már összetörte volna a
koponyáján. De mit csináljon holmi gyönge fehércseléddel?
Az igaz, hogy csinos teremtés. Fiatal is, szép is, egészséges is, bátor
is. Hogy szembe szállt még ő vele is, ott a Három Grátiánál. S hogy
szereti azt a gyereket, pedig már nem is az övé. Mily szívből
hálálkodott, mennyire istenkedett, mily örömmel akart még neki is kezet
csókolni! De azt már meg nem engedhette.
Ha még a nyakába borult volna! Ez egészen más!
Nemzetes uram erre a gondolatra kétfelé törölte s megsodorintotta mint a
két bajuszát.
Tíz esztendeig pörlekedni! Birákkal, ügyvédekkel, tanúkkal, atyafiakkal
csatázni s utóbb is pört, gyereket, asszonyt, még a jó Lidia nénjének
jóindulatát is elveszteni. Bolondság ez, pedig nagy.
Ki kell itt valami okosat gondolni!
A birói tárgyalás Szent-Gálon történt, a helyszinén.
Ott volt a Láthó, Menyekey, Halyagos és Kerepes családok egész nemesi
hada is. Látszott szemükből a káröröm pislogása. Nemzetes uramra úgy
néztek, mint a ki után már biztos a leányági örökösödés.
Nemzetes uram nyalkán jött a tárgyalásra, a hogy a biróság iránt való
tisztelet megkivánja. Bajusza kipödörve, ezüstgombos dolmánya panyókára
vetve, kordován csizmája csak úgy csikorog, a mikor egyet-egyet lép.
Dehogy féltené a gyereket. Dehogy félne attól, hogy a törvény nem neki
ad igazságot. Nem fél ő most nemes Lidia kisasszonytól se, a ki különben
meg se jelent a tárgyaláson. Valami nagy eltökéllés sugárzik szemein és
egész arczán. Még a lány is édes tekintettel néz rá.
Szól a biró.
– Felszólitom a feleket a biróság előtt való barátságos egyezségre!
Előre lép nemzetes Böthök uram.
– Hajlandó vagyok a barátságos egyezségre. Én a pör alatt álló gyereket
másnak, mint az én édes hites feleségemnek ki nem adom. De annak aztán
odaadom. Gondolja meg ezt a felpörösnő.
A biró fordul a lányhoz.
– Mit felel a felpörös e barátságos ajánlatra?
A felpörös nem felel semmit. Hol elpirul, hol elhalványodik, két kezét
két könyező szemére teszi. Nem tud felelni e pillanatban.
Nemzetes uram azonban nem várakozik. Oda lép a felpöröshöz, megfogja
kezét szeliden s szeme közé néz édes szives tekintettel.
– Határozd el magad édes hugom. Ne legyen az a gyerek se az enyém, se a
tied, hanem édes mindkettőnké.
Alig tudja a leány lassu hangon kiejteni:
– Ha isten úgy akarja!
S oda borul nemzetes Böthök uram széles kebelére.
– – Meglett azután az esküvő is s az esküvő napján a keresztelő is. Egy
napon jutott el nemzetes uram minden szerencséhez. Szép asszonyhoz, szép
feleséghez s három éves szép ifjabb Böthök Bálinthoz is.
Más embernek hány esztendeig kell küzködnie, mig ennyire juthat!
Örült a nemes Lidia kisasszony is. Ime tehát mégis csak fenmarad a nemes
Böthök nemzetség. Nem hal ki a tiszta vér az ő szeme láttára.
Egy kis gyanuja azonban mégis támadt. Hátha hamis legény volt akkor,
valamikor, valahol az ő Bálint öcscse! Hátha nem is véletlenül találta
azt a gyereket!
Ezt a gyanút a nőági atyafiság élesztette. Minden vigasztalódását e
gyanúban találta föl ez az atyafiság.
Pedig bizony ebben oly ártatlan volt nemzetes Böthök uram, mint a ma
született gyerek.
You have read 1 text from Hungarian literature.
- Parts
- A két ördög vára és egyéb elbeszélések - 01Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4178Total number of unique words is 192332.2 of words are in the 2000 most common words43.5 of words are in the 5000 most common words49.9 of words are in the 8000 most common words
- A két ördög vára és egyéb elbeszélések - 02Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4173Total number of unique words is 194830.7 of words are in the 2000 most common words44.0 of words are in the 5000 most common words49.8 of words are in the 8000 most common words
- A két ördög vára és egyéb elbeszélések - 03Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4218Total number of unique words is 189731.2 of words are in the 2000 most common words44.0 of words are in the 5000 most common words50.9 of words are in the 8000 most common words
- A két ördög vára és egyéb elbeszélések - 04Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4108Total number of unique words is 191331.4 of words are in the 2000 most common words44.6 of words are in the 5000 most common words51.5 of words are in the 8000 most common words
- A két ördög vára és egyéb elbeszélések - 05Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4180Total number of unique words is 189034.3 of words are in the 2000 most common words48.1 of words are in the 5000 most common words55.2 of words are in the 8000 most common words
- A két ördög vára és egyéb elbeszélések - 06Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4153Total number of unique words is 194431.7 of words are in the 2000 most common words43.7 of words are in the 5000 most common words48.4 of words are in the 8000 most common words
- A két ördög vára és egyéb elbeszélések - 07Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4108Total number of unique words is 181232.8 of words are in the 2000 most common words45.5 of words are in the 5000 most common words50.4 of words are in the 8000 most common words
- A két ördög vára és egyéb elbeszélések - 08Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4161Total number of unique words is 188332.1 of words are in the 2000 most common words45.5 of words are in the 5000 most common words51.7 of words are in the 8000 most common words
- A két ördög vára és egyéb elbeszélések - 09Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4126Total number of unique words is 172735.2 of words are in the 2000 most common words47.3 of words are in the 5000 most common words53.6 of words are in the 8000 most common words
- A két ördög vára és egyéb elbeszélések - 10Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 3992Total number of unique words is 179232.6 of words are in the 2000 most common words45.0 of words are in the 5000 most common words50.5 of words are in the 8000 most common words
- A két ördög vára és egyéb elbeszélések - 11Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4188Total number of unique words is 186533.1 of words are in the 2000 most common words46.4 of words are in the 5000 most common words52.8 of words are in the 8000 most common words
- A két ördög vára és egyéb elbeszélések - 12Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4314Total number of unique words is 182433.4 of words are in the 2000 most common words46.7 of words are in the 5000 most common words52.7 of words are in the 8000 most common words
- A két ördög vára és egyéb elbeszélések - 13Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4186Total number of unique words is 189931.8 of words are in the 2000 most common words44.9 of words are in the 5000 most common words53.0 of words are in the 8000 most common words
- A két ördög vára és egyéb elbeszélések - 14Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4247Total number of unique words is 178232.2 of words are in the 2000 most common words44.4 of words are in the 5000 most common words50.6 of words are in the 8000 most common words
- A két ördög vára és egyéb elbeszélések - 15Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 4304Total number of unique words is 173735.1 of words are in the 2000 most common words48.1 of words are in the 5000 most common words55.3 of words are in the 8000 most common words
- A két ördög vára és egyéb elbeszélések - 16Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.Total number of words is 1479Total number of unique words is 72447.8 of words are in the 2000 most common words58.3 of words are in the 5000 most common words62.7 of words are in the 8000 most common words