A balatoni utazás vége - 15

Total number of words is 3992
Total number of unique words is 2046
31.5 of words are in the 2000 most common words
44.3 of words are in the 5000 most common words
51.1 of words are in the 8000 most common words
Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
Az ifju és a hajadon – a mint az már meg szokott történni – örök hűséget
esküdtek egymásnak. És a férfi vagy a leány – a mint az már szintén meg
szokott történni – elfeledte a hűségesküt.
Az ifju még nem házasodhatott, a leány azonban már eladó volt. Két
nyáron át tartott a boldogság, két télen át levelezgetett a boldog
szerelmes pár, azután nem kapott többé az ifju a leánytól egy sort sem.
A leány férjhez ment.
Jó házasságot kötött. A ki elvette, nem volt már fiatal ember, de
jómódu, tekintélyes és egészséges. Talán nem szivesen ment hozzá, talán
sirt és könyörgött a szüleinek, hogy ne kényszeritsék: talán csak
leányálom, gyermekszeszély volt az egész szerelmi történet. Ki tudná azt
most már megmondani? Elég az hozzá, hogy férjhez ment és ezzel
tönkretette rajongó kedvesének egész életét. És az élet, a melyiket
nyomorba, siralomba és szégyenbe döntött, nagyon hosszu élet volt. Mikor
én az öreg koldust láttam, közelebb lehetett a kilenczvenhez, mint a
nyolczvanhoz.
Az ifju el akarta ölni magát is, Máriát is. Ehhez hozzá nem férhetett,
maga ellen nem sikerült a kisérlet. Azután pedig kiolthatatlanná lett
boszuvágya. Szenvedései a legrettentőbb boszu tervét érlelték meg benne.
Közben multak az évek, az ifju boszuvágya nem csillapodott, de nem
találkozhatott Máriával.
Férje, Lázár, udvari tanácsos, méltóságos ur és az udvari kanczellária
referendáriusa volt, a ki Bécsbe vitte a fiatal asszonyt és uri pompával
vette körül. A fővárosi élet zajában, nagyuri mód ölén, előkelő
tisztelők körében hamar és könnyen elfelejtette a szegény
juristagyereket az urnő.
Nagyon szép volt és meghóditotta volna magát Napoleont is. Effélét
beszéltek is róla. Legnagyobb hóditása az volt, mikor Batthyány Lajos
herczeget is besorozta tisztelői közé. A herczeg magas műveltségü és
kiváló izlésü uriember volt. És állandó látogatója lett a szép
asszonynak. Az asszony boldognak érezte magát, a világ mindenfélét
sugdosott. Szövődött-e közöttük bensőbb szerelmi viszony, kényes dolog
volna firtatni. Annyi bizonyos, hogy a többi tisztelők egymásután
maradoztak el és helyet csináltak a herczegnek. Az is bizonyos, hogy a
herczeg bizalmas baráti társaságában kereste föl az asszony termeit.
Többek közt lord Bowring, nemzetünk és irodalmunk ismerője és becsülője
is meglátogatta néhányszor a herczeg társaságában Lázárék házát.
Lázár referendárius a mult korábbi század végének valamelyik
esztendejében halt meg. Vagyonát zilált viszonyok közt hagyta hátra. A
pazar háztartás és az asszonyi fényüzés tönkretették. Halála után minden
vagyona birói zár alá vétetett, a mi abban az időben körülbelül annyit
jelentett, mint manapság a csőd. Ugy látszik, a herczeg talált rá módot,
hogy a fiatal özvegy ezentul se nélkülözze megszokott kényelmét.
Néhány évvel később azonban meghalt a herczeg és 1806-ban nagyon is
érezte az özvegy az elhagyatottságot, a melyben barátja halála után
maradt.
Helyzete azért nem volt kétségbeejtő. A fiatal Fülöp herczeg, a ki akkor
25 esztendős volt, ugy vélte, hogy édes apja emléke iránt tartozást ró
le, ha bizalmas barátnőjét nem hagyja nyomorban. Tisztességes évi
járadékot rendelt neki s csak arra kérte, hogy hagyja el Bécset, a
melyet akkoriban különben is folytonosan nyugtalanitottak a napoleoni
háboruk.
Az asszony ezt elfogadta. A zalamegyei Reznekre vonult vissza. Ez a
falucska Alsó-Lendva környékén fekszik és abban az időben Bernáth udvari
ügyvivő tulajdona volt. Ezt a birtokot vette bérbe az özvegy, csinos
gazdaságot folytatott s oda bécsi cselédségének egy részét is magával
vitte.
Hát az elfelejtett, megcsalatott, elárult fiatal emberrel mi történt?
Az ifju akkor már idősebb férfivá lett és sem szülei, sem rokonai, sem
jó barátai nem törődtek már vele semmit. Régi szeretőjét nem tudta
elfelejteni soha. Átok és siralom volt az élete. Hol az ivásnak adta
magát, hol a csavargásnak. Ma itt volt, holnap ott, többnyire olyan
helyeken, a hol senki sem ismerte. Élete elveszett, tanulmányait
félbenhagyta, hivatásáról lemondott, szülei kitagadták. Csak a boszuvágy
tartotta benne az életet.
Nyomára jött, hol lakik régi, hűtlen kedvese. Odament Reznekre s
koldusruhában kikémlelte az urnő lakását s házi viszonyait.
Egy viharos novemberi estén, mikor már a cselédség is nyugovóra tért,
Lázárné még fönt virrasztott a szobájában és pasziánsz-játékkal ölte az
időt. A kártyák az asztalon kirakva feküdtek előtte, azokból olvasgatta
a mult és jövendő idők titkait. Egyszerre kopogtatás hallatszik
szobájának az udvarra néző ablakán. Az ablak erős táblával volt elzárva.
Az asszony épen levelet várt valahonnan, azt hitte, a levélhordó
koczogtat. Kitárta az ablaktáblát és a fél ablakszárnyat is. A rámeredő
két szem minden idegét megrázta.
Ráismert első imádójára.
– Én vagyok, – mondotta a kelletlen vendég. – Én vagyok. Pokollá tetted
az életemet. Régóta kereslek. Visszahoztam hűségesküdet. De hogy soha
többé meg ne szegjed: meghalsz!
Karabélyt rántott elő és az ablakon keresztül mellbe lőtte az asszonyt.
A golyó a szivig hatott. Az asszony meghalt egy sóhajtás, egy rándulás
nélkül. A vihar szárnyára vette a hűtlen nő lelkét s a gyilkos átkait.
De az eldurrant lövés hangját is magával vitte. A cselédség, szomszédság
semmit se vett észre és mikor reggelre kelve a szobába léptek, ott
feküdt a pasziánsz szépen az asztalon, az asszony pedig szépen a
szőnyegen. Nem mozdult egyik sem.
A gyilkost senki se látta többé. Nem sikerült nyomára jönni. Éveken
keresztül tartott a megyei vizsgálat, éveken keresztül nyomoztak utána.
Hiába!
Egyszer hire kelt, hogy 1848-ban Varasdon valami haldokló a Lázárné
gyilkosának vallotta magát gyónás közben. Ez is vakhir volt.
Mindenféle gyanusitás kerekedett. Még a fiatal herczeget sem kimélte meg
az éretlen szóbeszéd.
Sok, sok időre, talán ötven esztendővel később jelent meg Keszthelyen a
vén koldus. Akkor már rég elfelejtették a gyilkosságot, a fiatal
juristára meg épen senki sem emlékezett már.
A vén koldus kibékült istenével. Nem kinozta tovább már szivét sem a
szerelem, sem a boszu. Hiszen régen porrá vált már a hütlen asszony. De
azt a házat, a hol Máriát megismerte, azt a helyet, a hol fürödni
szokott, nem tudta elfelejteni soha. Pedig már agg volt, koldus volt s a
sir szélére jutott.
Az lett büntetése, hogy nem tudott feledni.
* * *
Ez az egyik változata annak a ködös, hagyományos regének, melynek másik
változatát az »A Nazarénusok« czimü müvemben »A tüzes barát« szakasz
folyamán beszéltem el, minthogy a későbbi kor regélői a tüzes barát
személyével is összekötötték.


FELSŐ-EÖRS LIGETEIBEN.
(Szegedy János felső-eörsi prépost. – Nem akarja Szegedy Róza házasságát
Kisfaludy Sándorral. – Az árva lányt elviszi magához Felső-Eörsre. – A
lány merengései. – A Mike-palota omladékain.)
A Mike-palota se az már, a mi negyvenkét év előtt volt. Akkor jártam
meg, akkor néztem meg először. Akkor még sok faldarab megvolt belőle.
Téglái, kövei, faragványai ott hevertek szanaszét a falromok közt.
Gyikok, kigyók sütkéreztek a köveken. Apró, szelid, tüzes szemük ott
villogott. De a cserjék már megkezdték hóditásukat. Bangita, szömörcze,
fagyal, kökény, apró kőris és cserfattyak már helyet foglaltak. A mohát,
fülfűt, a mindenféle kövi rózsát árnyékkal kezdték boritani. Vadrózsa
gyümölcse, kecskerágó virága már kezdte mutogatni aranyos és biboros
ragyogását.
Ma már nem ugy van. Kincskeresők összedöntögették a falromokat,
felturták az épület alapjait, gödröket és buczkákat ástak-hánytak a vár
régi udvarán s a természet is elboritotta erdőfátyolával az egész
Mike-palotát. A cserfattyak szálassá nőttek, az uj nemzedék nem is tudja
már, mi volt valamikor itten. Csak a hegy homlokának kis helye maradt
kopaszon. Feszületet állitott oda a buzgóság. Mintha temető lett volna
itt valamikor. De rég eltüntek innen már a holtak szellemei. Azt a várat
még az Árpád-királyok látták épnek, tündöklőnek. Az a feszület is
elkorhadt már. Körülötte pázsitfű, erdei virág, szöcskék serege.
De mi volt hát az a Mike-palota? Hol feküdt az a vár s miről volt
nevezetes?
Azzal bizony mi nem törődünk, mikor épült, kik lakták, kik voltak
uraságai és szép asszonyai, s hova lettek s hol porladoznak félezer év
óta? Én ott csak Szegedy Róza nyomait kerestem.
Imádóját elvesztette a szűz. A délczeg testőr elment a csaták mezejére.
Hirt se hozott róla a nyugati szellő. Él-e, hal-e: azt se tudta senki.
Ah, az a gógánfai szerelmi viszály! A hajadon sziv isteni haragja s a
költő vad szenvedélye! Hány emlék, hány könyv, hány imádság, mennyi
bánat utána!
Kisfaludy Sándor eltünt. Hát Szegedy Róza hova lett?
A mi boldog emlékü Nagy Ivánunk, a mikor az ország nemeseinek családi
leszármazásait megirta, megemlékezett Szegedy Lászlóról is, a ki ezelőtt
közel kétszáz évvel született. S megemliti, hogy ennek legifjabb fiát
Jánosnak nevezték. De történetéről csak annyit tudott, hogy pap volt.
Pap. Se több, se kevesebb, mint pap. Hol volt, mennyire emelkedett,
mikor élt, mikor halt meg: mindezt nem tudja. Pedig ennek a papnak
Szegedy Róza életében nagy szerepe, a költő sorsára nagy befolyása volt.
Talán Kisfaludy, a délczeg testőr, e pap nélkül sohase lett volna
költővé.
Ez a pap unokatestvére volt Szegedy Ignácznak, Róza édesapjának. Róza a
család szemefénye, a pap a család tekintélye és bölcsesége. A pap
sehogyse akarta, hogy a költő Róza vőlegénye legyen. Minden
bölcseségével tiltotta a fiatalok barátságát.
A mikor Róza még kis leány volt, futkározó gyerek volt: akkor lett
Szegedy János felső-eörsi préposttá. Árpád-kori prépostság a
felső-eörsi. A prépost a Batthyány herczegek udvari gyóntatója. A
herczegek adományozzák a gazdag jutalmat. A Szegedy-nemzetség akkor is
hatalmas volt már, ebből a nemzetségből akartak prépostot.
A prépost jó pap s bőkezü derék magyar nemes ur volt. Gyönyörü, tágas,
kényelmes urilakot épitett Felső-Eörsön, mely ma is prépostlakás. Itt
lakott s itt is halt meg s bár a Szegedyek ősi tanyáitól kissé messze
esett, de azért az atyafilátogatást szorgalmasan gyakorolta s Róza
növekedésére gondosan ügyelt. A leány ragyogó szépségétől s nemes lelki
bájaitól a család emelkedését várta. Ezért nem akarta, hogy Kisfaludy
Sándor legyen a férje.
Ember tervez, isten végez. Megtörtént a gógánfai szerencsétlenség, s a
mikor ennek hirére a prépost Rózához sietett, a ragyogó szűz helyett
szivetört leánykát talált, kinek arczán hervadozóban voltak a rózsák,
égszinkék szemeiből könyü harmatozott, kebléből sóhajok törtek elő. De
nem panaszkodott. Keserü szó nem hagyta el ajkát. Annál nagyobb volt
szenvedése. Akkor látott, akkor tudott meg a jó pap mindent. A két
szerető sziv elszakadt egymástól, de a leány szive halálos beteg lett
tőle. A jó pap óhajtása ugyan teljesült, a fiatalok nem lettek egymásé,
de azért az ő Rózája, az ő angyal huga mégse lett másé. Szivét nem adta
oda lépcsőül a család emelkedésére.
Leányszerelem elmulik, beteg sziv meggyógyul, idő és távollét mindent
megorvosol. Igy gondolkodott a bölcs pap.
Oh, bölcs pap, igazad van. Ha imádkozol, ha szent igét hirdetsz, ha
elsorvadt lelkeket ápolgatsz: igazad van. De Szegedy Rózánál nincs
igazad. Az ő szive, az ő szerelme a nemzet nagy költőjének van
fölszentelve, istenek vigyáznak arra.
Árva lett a szűz, apja, anyja elhalt. Akkor azt mondta a bölcs pap
Szegedy Rózának:
– Édes, jó leányom, én aranyos szentem, jőjj el hozzám, keress
vigasztalást az én hajlékomban. Istennek szentegyháza mellett,
Felső-Eörs ligeteiben, a tündöklő Balaton partján megtalálod szivednek
nyugalmát.
Igy került Szegedy Róza Felső-Eörsre.
A győri zárda, bécsi utazásai, Antónia öcscsének családi boldogsága,
magasrangu ifjak forró udvarlása mind nem tudták szivének nyugalmát
visszaadni. Csak Felső-Eörs ligeteiben volt pihenése.
Ablaka az ősrégi gyönyörü templom ajtajára nézett. Keskeny utcza
választotta el tőle. Az egyházba menőket innen szokta nézni. Kivált a
lakodalmas népet, az esküvő párokat, a deli vőlegényt, a koszorús,
fátyolos menyasszonyt, a vidám közönséget. Imát rebegett a a házasulók
boldogságáért. Hol az ő boldogsága? Hova tünt el? Eltünt-e örökre vagy
még visszatér valaha?
Bátyjának udvara gyümölcsösre dőlt, a gyümölcsös mélységes völgyre. Ez a
Malomvölgy. Ma is olyan, mint Szegedy Róza idejében. Lent a mélyben
malom. Örökös zúgása, mintha az ő lelkének örökös háborgása volna. Mégis
jól esett neki az őrlők dala. Fent a gyümölcsös peremén kopasz szikla.
Mintha ülőhelynek alkotta volna a természet. Leült a sziklákra.
Végig-végignézett a mély, sötét völgyön ott a lábai alatt. Körülötte
gerlék búgtak, rigó és fülemiledal édes hangja zengett. Minden élt,
örült, fénylett, ragyogott körülötte. Csak az ő lelke volt bágyadt és
alkonyodó.
– Szivem oly teli van, oh, oly igen csordultig teli; s én oly magánosan,
oly csupán egyedül vagyok ebben a szép világban! Senkim sincs, a kiben
bizhatnám, a kivel szivemnek névtelen érzéseit közölhetném!
E szavakat irja Kisfaludyhoz innen egyik márczius 26-ikán kelt
levelében.
Gyakran fölkereste inasa kiséretében a Mike-palotát. Képzelete,
ábrándjai még szabadabban szállongtak ott.
Elnézett végig a szemközti hegyeken. Az erdei legelésző gulyának méla
kolomphangja ütődött füleihez. Még akkor kecskenyájak legelésztek a hegy
oldalán. A Mike-palota körül is. A ficzánkoló kedves gödölyék odamentek
hozzá s ott ugrándoztak körülötte. A hideg szemü anyakecske mereven
nézett rá, de a gödölyéit nem féltette tőle. Oly szelid volt hozzá
minden s az ő lelke oly borús.
Csodálatos tünemény innen a Balaton. Ott lábai alatt a mélységben az
égnek tükre. Túl, messze-messze a veszprémi és somogyi partok ködös
halmai. Néha a jegenyefák sorai is odamosolyognak hozzá. Minő öröm volna
odaszállni. Ha szárnya volna, mint a madárnak. És szállna messze,
tovább, mindig tovább, örökre elszállna, soha vissza nem térne, el a
végtelenbe, el az enyészetbe, el a délczeg testőr forró keblére!
Elpirul még a gondolatra is. De pillanatonkint oly édes az ábránd.
Vétek-e az? Könnyei lassan peregnek. Az örökre eltünt boldogságnak
emléke is mély fájdalom.
Elnézegette a vár omladékait. Hajdan volt ura a várnak. Ősz, öreg, de
még mindig daliás termet. Mellette az urnő, nagy szépség nyomai komoly
arczán. Ott a lányka is. Ragyog, nevet, játszik, boldog. Szive most még
alszik, de imádók röpködnek körülötte, körülrajozzák édes szavakkal. Oh,
mily boldog az a sziv, mely még alszik, melynek a szerelem még föl nem
zavarta nyugalmát. Mily boldog volt ő is a badacsonyi szüretig, a
szigligeti kirándulásig, a Rostyéknál való első találkozásig!
Hát a várur örököse hol van? Bizonyosan a csatában, királya oldalán,
török-tatár ellen. Miként az ő lovagja, az ő szivének hőse, az ő
boldogtalan szerelmének örökre eltünt vőlegénye. De amaz még hazajön.
Erősen, büszkén, délczegen. Sebhely az arczán, de alig-alig látszik.
Olvasta ő, hallotta ő. Azután hazahozza piruló menyasszonyát s boldogan
töltik napjaikat, éveiket, gömbölyü arczu, vidám gyermek sereg
körülöttük. Száz alakban röpködtek lelke előtt az ábrándok. Boldogság
mindenütt, csak ő az, a ki elvesztette boldogságát.
Van egy komornája. Bécsi származásu, mivelt nemes leányka. Még 1792-ben
került hozzá, a mikor ő már felnőtt leányka volt, tizenhét éves, de a
mikor Kisfaludyt alig ismerte. Ez is kisérni szokta bolyongásai közt a
ligetekben. Idősebb, mint ő, de rajongással szereti urnőjét.
Olvasmányaik közösek. Ah, ez a komorna nagy szerencséje. Ért és érez.
Rejtett szavakban ezzel közli szive minden titkát s ez minden szóra
megtalálja az igaz és gyöngéd feleletet. Mellette maradt férjhez
meneteléig. Bátyja, a prépost is nagyon megkedvelte.
Enyhül a fájdalom, ha szóba lehet önteni s ha rokonsziv is együtt érzi
azt.
Elballagtak gyakran a Királykúthoz is. Másik szakadékos völgyön van a
sziklából ömlő forrás, melynek Királykút a neve. Ez a völgy összeszakad
a Malomvölgygyel. Partjai erdősek. Gyalogút is, kocsiút is vezet a
forráshoz. A hagyomány szerint az első magyar király, Szent István e
forrásnál pihent gyakran, mikor e tájon vadászgatott. Azért nevezik
Királykútnak.
Pihenj meg te is, ragyogó szűz! Szünjék fájdalmad, enyhüljön bánatod.
Megtér majd deli vőlegényed s keserü fájdalmaidért méltó jutalmat
nyersz. Megérdemled. Igazán szerettél, s szerelmed hű volt életben,
halálban.


AZ ÉN TAVALYI KARÁCSONYOM.
(Elvesztettem életem társát. – Jobb asszony még soha nem volt. –
Gazdaságom ő vezette. – Halálos betegségbe esik. – Kedves testvér ápolja
a Lorántffy Zsuzsánna-egyletből. – Sóhajtása édesanyjához, imája az
Üdvözitőhöz. – Boldogságos halála.)
Az 1905-ik évi karácsony az én tavalyi karácsonyom. Akkor vesztettem el
életem társát, édes jó feleségemet.
Magándolog. Közdolgaimról sokat irtam, magándolgomról soha. Most arról
irok. Rövid leszek, mert a történet rövid. Jó lelkek, nemes szivek érző
idegét mégis mozgásba hozza.
Az almádi Balaton ragyogó tükrén ismertem meg az ifju lánykát. Fiatal
volt, üde és jókedvü. Egészséges, piros, szerény és nemes. Ugy éreztem,
a gondviselés összeszánt bennünket.
Almádinak akkor még nem Balaton-Almádi volt a neve, hanem csak Almádi.
Nem is volt országos hirü fürdőtelep, csak szegényes szőlőtelep. Mostani
75 villájából nem volt még egy se. Vörösberényi lakosok s veszprémi
iparosok birták a szőlőket egyszerü kisded szőlőhegyi hajlékokkal. De
nyáron át már a veszprémiek le szoktak oda járni fürödni. A módosabbak
kocsin, mások gyalog. Én gyalog jártam. Tizenötezer lépés volt
lakásomtól a Balatonig. Kellemes séta fiatalembernek.
Elvégre 1867-ben összekeltünk.
Szegények voltunk: igy mondaná a közbeszéd. Ő rá is kis örökség nézett,
de élt jó apja s éltek testvérei. Osztozásról szó sem lehetett. Én rám
se nézett nagy örökség s nekem is éltek szülőim és testvéreim. De nem is
osztozkodtam volna velük. Hiszen én már tisztviselő voltam a
vármegyénél. Micsoda szégyen lett volna a szülői vagyon vagy segitség
után ásitoznom.
Hatvan forint volt havi fizetésem. Lassankint fölemelkedett hetvenöt
forintra. Kis fizetés, nagy fizetés: e fölött nem tünődtünk. Nekünk elég
volt. Ebből éltünk, adósságot nem csináltunk.
Harminczhét esztendeig éltünk boldog egyetértésben és egészségben.
Szerezgettünk is.
Kisfaludy Sándor, a nagy költő, azt irja egyik töredékes végrendeletében
Szegedy Rózáról:
– Csekély szerzeményeimet iparkodásom mellett leginkább az ő hiv
szeretetének, segedelmének, maga megvonásának és okos gazdasszonyságának
köszönhetem!
Ime Szegedy Róza!
Ilyen volt az én szerény feleségem is. Jobb asszony és jobb gazdasszony
nem volt a földön. Egyébként nem akarom ama dicső emlékü nőhöz
hasonlitani.
Harminczhét évi boldog házasság után jobb mellében az ugynevezett
rák-betegség támadt.
Iszonyu betegség. Se okát, se orvosságát nem ismeri a tudomány. Bizunk,
remélünk a jövőben, de eddig még nem ismeri.
Szegény szenvedő jó asszony! Talán későn szánta el magát a műtétre. A
Vörös Kereszt-kórházban kezelték és ápolták. Tudós orvosok, szives
ápolók. Némi könnyebbülés, talán némi halasztás volt az eredmény, semmi
gyógyulás.
Szilárd volt akarata, nagy életereje, meg nem törhető gondossága. Az
1904-ik évet még gazdaságunk s háztartásunk vezetésével töltötte.
Utóbb ágynak esett. Kórházba nem ment, engem elhagyni nem akart, a
házvezetés gondjaitól utolsó leheletig meg akart kimélni. Még idegen
ápolót se akart a házba ereszteni.
Megépitette sirboltját a veszprémi temetőben. Még ezt se akarta velem
tudatni. Nem akart vele fájdalmat okozni. Mikor még tehette, megjelölte
a sirbolt helyét s alkalmas épitőmesterekkel, kőfaragókkal elkészittette
örökös nyugvó helyét. Hogy nekem ne legyen erre is gondom és költségem,
ha majdan oda költözik. Csak halála napján tudtam meg.
Az utolsó két hónapig magam ápoltam. Ágyunk egymás mellett. Nappal a
munka, éjjel az ápolás gondja. De én szives nyugodtsággal viseltem ezt a
gondot.
Végre talán észrevette bágyadtságomat, rendes ápolót kért s engem más
szobába rendelt. Szomoru jelenet volt, a mikor arra kért, bocsássak meg
neki, a miért egész életünkön át gyakori betegségével nekem annyi
bánatot okozott.
Isteni lélek – én bocsássak meg ő neki!
A Lorántffy Zsuzsánna-egylet adott ápolónőt. Róza testvért adta, a kinek
a hivatalos neve »kedves testvér«. Piros pozsgás, mosolygó arczu fiatal
hajadon. Isten áldása volt ő rajtunk. Szegény haldokló nőm határtalanul
megszerette. Nehéz tisztét ez a kedves testvér fáradhatatlan
buzgósággal, szives készséggel teljesitette. Állandó segitségére voltak
rokonnők s leánykori barátnők s idegenek is, de az ápolást csak akkor
engedte át másnak, a mikor lerogyott a kimerültség miatt.
Megkisérlettük a Röntgen-sugarakat. Tudós férfiak ajánlották, jó lesz
megkisérteni. Megszereztem a gépeket, odaállitottuk az ágy mellé. A
kisérteties fény engem is megijesztett. De ez se használt. Csak ujabb
rettenetes fájdalmakat okozott. Talán el is késtünk, talán ugy se tud
használni.
Az utolsó napok és éjszakák sok fájdalmat okoztak mindenkinek.
Esténkint elbucsuzott orvosától, nem hitte, hogy megéri a reggelt.
Megköszönte fáradozásait s megkérte, bocsásson meg, hogy ennyi gondot
okozott neki.
Volt egy kedves rokona, asszonyöcscse; – magához kérette, minden
fölösleges ruhanemüjét vele eladatta, pénzbeli végső rendelkezéseit maga
teljesitette. Uj csipkés, fekete selyemruhát félretétetett.
– Ebben temessetek el!
Az ápoló kedves testvérnek meghagyta, hogy temetésén ott legyen,
koporsóját Veszprémbe kisérje s két szemével nézze, a mikor őt a sirbolt
mélyében elhelyezik s a sirbolt fedő kövét ismét helyreteszik.
Az utolsó éjszaka szentirásbeli jelenet volt. Sohase tudtam elmondani
senkinek: mellem elszorult, hangom elfuladt, ha el akartam mondani. Egy
év mulva most már le tudom irni.
Éjfélig nem aludt, fájdalmai voltak.
Egy óra tájon, mintha fény vette volna körül arczát. Az ég felé nézett s
e szavakat mondá:
– Mamám, édes jó mamám, csókolj meg!
Édesanyja negyven év előtt halt meg, csak arczképét őrizte azóta.
De a nagybetegnek lelke az élet és halál révén járt már s
visszarévedezett leánykori multjába s benézett az örök jövendőbe.
Végtelenül szerette édesanyját.
Anyai csók!
Ki irhatná le: mi az? A haldokló bizonyára szentül hitte, hogy őt csak
az anyai csók tudja meggyógyitani. Az menti meg csak kinjaitól, talán az
emeli föl édesanyjához, a mennyei szentek seregébe!
Három és négy óra közt odafordult a kedves testvérhez:
– Micsoda nap van ma?
– Ma szent karácsony napja van.
– Mi történik e napon?
– Ma született meg a kis Jézus, a mi üdvözitőnk. Ma jött el értünk, hogy
megváltsa a bünös emberiséget.
A haldokló arcza nyugodt lett. Mintha kissé gondolkozott volna, azután
igy szólt:
– Talán én értem is eljött a mi üdvözitőnk! Kedves testvér, imádkozzunk,
váltson meg engem is, vegyen magához.
A kedves testvér imára rakta össze a haldokló kezecskéit s imára
kulcsolta a maga kezét is. S könyörögtek Istenhez s egyszülött fiához,
Jézus Krisztushoz, hogy váltsa meg a haldoklót.
Többen voltak a szobában kettőjükön kivül. Ott volt a másik ápolónő, a
szobalány, a házmester. Én a szomszéd szobában félig öltözötten. Nem
birtam e jelenetet. A függő villanylámpára fátyol volt téve, ne legyen
vakitó fény a szobában. Mindenki sirt, alig tudta elfojtani zokogását.
Pedig nem volt szabad. De észrevette a beteg mégis.
– Ne sirjatok, most aluszom!
Elaludt.
Alvása közben csoda történt.
Arczáról elmult a fájdalomnak, a szenvedéseknek, az előrehaladt
életkornak minden különös jele. Lesoványodott arcza olyan lett, mint
menyasszony korában, épp oly szelid, ifju, mosolygó és szende, mint
harminczkilencz év előtt.
Nem mozdult többet. Nyugodtan, édesen aludt reggeli nyolcz óráig. Az
édesanya csókja s a Megváltóhoz intézett imádság akkor lett foganatossá.
Akkor jelentette az orvos:
– Meghalt!
De édes mosolygó menyasszonyi arcza megmaradt változatlanul. A mikor a
ravatalon feküdt a koporsóban, diszes fekete, csipkés selyemruhájában,
rózsák és virágok köröskörül, viaszfáklyák szomoru ragyogása a fekete
falak között, oly sokan felsóhajtottak:
– Nem halott ez!
… Ez volt az én tavalyi karácsonyom.


TARTALOMJEGYZÉK.
Szegedy Róza halála.
I. (Betegeskedése, szobái, áhitatos lelke, szent képecskéi. – Kik
látogatták halálos betegségében? – Utolsó szavai. – Szegedy Róza
kertecskéje. – Mit bizonyit a halotti anyakönyv?) 1
II. (A temetés. – Az öltöztetők. – Kik voltak a temetésen? – Utolsó
rendelkezése? – Hol feküdt első sirja? – Látogatásaim sirjánál. – Most
már férje mellett pihennek hamvai.) 14
A sümegi kékfestő.
I. (Mi a gazdaság? – Magyar irók, magyar költők hogy vannak a
gazdasággal. – Mire oktatnak a tanitók? – Eötvös József báró és Wodiáner
bankár. – Bugyli kutyánk és takarékpénztára. – Ki a gazdag, ki az ur? –
Salamon Ferencz aranypénz-buvárlata.) 25
II. (A sümegi kékfestő és fia. – A gyolcsos tót. – A nadrágszij
természetrajza. – Janó, a tót legény. – A kékfestő fia vándorutra megy.
– Mit talált a gyolcsos tótnál? – Beállott hozzá takácslegénynek. –
Versenyre száll gróf Révayval a szép tót leány kezéért. – Miként győzi
le a grófot?) 37
III. (Nőtlen ember nem takarit. – Házassági szerződés a tót leánynyal. –
A régi pénzek számitása. – A dögbőr története. – A széna zab szállitása.
– A meggazdagodás törvényei. – A kékfestő elveszit harminczezer
forintot. – Öngyilkos akar lenni. – Összejön Inkey Kázmérral s elutazik
idegen országokba. – Mit tapasztal Londonban? – Az indigo. – A Charwood
és Owen-ház. – Szóba se áll a kékfestővel.) 58
IV. (A kékfestő megkezdi a borüzletet is. – A somlyói szőlő története. –
Szűz Mária csodatevő képe száll a kis-czelli templomba. – A hagyományok.
– Saáry Ferencz uram pajkossága és pöre. – Oda lesz a badacsonyi szőlő.
– Miként szerzi ezt meg a kékfestő.) 79
V. (Gréger Miksa története. – Jön az angol Badacsonyba. – A lipcsei
kaland. – A kékfestő elhozza Metternich herczeg rajnai pinczemesterét
Sümegre. – Fejedelmi adományokban részesiti Sümeg városát.) 92
A Darnay-gyüjtemény.
I. (Szent-Mártoni Darnay Kálmán. – Nagy elődei Magyarországban. – A
hédervári gyüjtemény. – Kubinyi Ferencz losonczi kincsei. – A
Fejérváry-muzeum. – A Jankovich-féle gyüjtemény mérhetetlen gazdagsága.
– A Horgosi Kárász, – a Ráth György – és a gróf Kreith-féle gyüjtések. –
Miként törekedtem báró Bánffy miniszterelnök óralánczára csecsebecsét
keresni?) 104
II. (Szent Imre herczeg boglára. – Az én véletlen gyüjteményem. – Miből
áll Darnay muzeumának gazdagsága? – A muzeum épülete és látogatói. –
Miként oltja Darnay a nép lelkébe a magasabb miveltséget? – Sikerei. –
Ne találja meg régi sarkantyujának felemását.) 115
Hazádnak rendületlenül…
I. (Mi a jurátus? – Mi volt 1844-ben a jurátus? – Hollinger uram
pozsonyi kávéháza. – Ismerjük-e igazán saját hazánkat? – A szegény
kálvinista diák. – A hét jurátus szövetsége. – Ung-, Borsod-, Zemplén-,
Torna-, Gömör-, Zólyom vármegyék jurátusai. – Uti rend. – Mi a különbség
a gyorsvonaton utazás és a gyalog utazás közt?) 123
II. (A győri Napoleon-emlék. – Pannonhalmának szentséges hagyománya. – A
désmaispán. – Pater Prior Félix. – Pater Maurus Czinár. – Pater Nikolaus
Sárkány. – A Szózat a szent falak közt. – A suúri német barát. – Miként
oktatta meg az igazságra Veszprémvármegye a német barátot? – Csesznek
vára. – A zirczi vendéglátás. – A régi Balaton-Füred. – Hová lett a régi
nemzeti szinház. – A tihanyi visszhang.) 136
III. (A vérkúti fürdő. – Sietős Gábor uram. – A köppöly. – A vérkúti
csárdás. – Somogyi Benjámin tiszteletes ur. – A monoszlói szép napok. –
Vörösmarty Szózatának története, szövege és zenéje. – A bajor szőlőnek a
világon nincsen párja. – A monoszlói visszhang.) 156
IV. (A bácsi hegy hágóján. – Csobáncz várának hagyománya. – A szigligeti
szúnyogveszedelem. – Keszthely és Kehida. – Föl Tátika várába. – Rezy
You have read 1 text from Hungarian literature.
Next - A balatoni utazás vége - 16
  • Parts
  • A balatoni utazás vége - 01
    Total number of words is 4077
    Total number of unique words is 1945
    30.6 of words are in the 2000 most common words
    43.2 of words are in the 5000 most common words
    50.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A balatoni utazás vége - 02
    Total number of words is 4227
    Total number of unique words is 1880
    33.3 of words are in the 2000 most common words
    44.6 of words are in the 5000 most common words
    50.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A balatoni utazás vége - 03
    Total number of words is 4295
    Total number of unique words is 1697
    35.1 of words are in the 2000 most common words
    45.9 of words are in the 5000 most common words
    53.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A balatoni utazás vége - 04
    Total number of words is 4175
    Total number of unique words is 1830
    31.6 of words are in the 2000 most common words
    44.0 of words are in the 5000 most common words
    49.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A balatoni utazás vége - 05
    Total number of words is 4070
    Total number of unique words is 1912
    32.8 of words are in the 2000 most common words
    45.0 of words are in the 5000 most common words
    51.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A balatoni utazás vége - 06
    Total number of words is 3940
    Total number of unique words is 1964
    29.6 of words are in the 2000 most common words
    39.8 of words are in the 5000 most common words
    45.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A balatoni utazás vége - 07
    Total number of words is 4113
    Total number of unique words is 1967
    28.5 of words are in the 2000 most common words
    41.9 of words are in the 5000 most common words
    47.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A balatoni utazás vége - 08
    Total number of words is 4096
    Total number of unique words is 1993
    31.0 of words are in the 2000 most common words
    42.8 of words are in the 5000 most common words
    48.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A balatoni utazás vége - 09
    Total number of words is 4198
    Total number of unique words is 2042
    29.6 of words are in the 2000 most common words
    40.9 of words are in the 5000 most common words
    47.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A balatoni utazás vége - 10
    Total number of words is 4076
    Total number of unique words is 2007
    30.0 of words are in the 2000 most common words
    42.4 of words are in the 5000 most common words
    48.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A balatoni utazás vége - 11
    Total number of words is 4053
    Total number of unique words is 1996
    32.3 of words are in the 2000 most common words
    44.5 of words are in the 5000 most common words
    51.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A balatoni utazás vége - 12
    Total number of words is 4123
    Total number of unique words is 2044
    31.4 of words are in the 2000 most common words
    42.5 of words are in the 5000 most common words
    48.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A balatoni utazás vége - 13
    Total number of words is 4166
    Total number of unique words is 1997
    31.1 of words are in the 2000 most common words
    44.3 of words are in the 5000 most common words
    50.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A balatoni utazás vége - 14
    Total number of words is 4089
    Total number of unique words is 2038
    29.9 of words are in the 2000 most common words
    42.4 of words are in the 5000 most common words
    48.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A balatoni utazás vége - 15
    Total number of words is 3992
    Total number of unique words is 2046
    31.5 of words are in the 2000 most common words
    44.3 of words are in the 5000 most common words
    51.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A balatoni utazás vége - 16
    Total number of words is 402
    Total number of unique words is 284
    37.5 of words are in the 2000 most common words
    47.9 of words are in the 5000 most common words
    52.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.