A balatoni utazás vége - 01

Total number of words is 4077
Total number of unique words is 1945
30.6 of words are in the 2000 most common words
43.2 of words are in the 5000 most common words
50.4 of words are in the 8000 most common words
Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.

Eötvös Károly Munkái
XXIII. KÖTET
A BALATONI UTAZÁS VÉGE.
Eötvös Károly Munkái
XXIII.
A BALATONI UTAZÁS VÉGE
BUDAPEST MXMIX
VIII., ÜLLŐI-ÚT 18. SZÁM.
RÉVAI TESTVÉREK
IRODALMI INTÉZET R.-T.
Eötvös Károly
A BALATONI UTAZÁS VÉGE
BUDAPEST MXMIX
VIII., ÜLLŐI-ÚT 18. SZÁM.
RÉVAI TESTVÉREK
IRODALMI INTÉZET R.-T.
AZ ÖSSZES JOGOK FENTARTÁSÁVAL.
Révai és Salamon könyvnyomdája Budapest, VIII., Üllői-út 18.


SZEGEDY RÓZA HALÁLA.

I.
(Betegeskedése, szobái, áhitatos lelke, szent képecskéi. – Kik
látogatták halálos betegségében? – Utolsó szavai. – Szegedy Róza
kertecskéje. – Mit bizonyit a halotti anyakönyv?)
A vég közel volt már. A fenséges fény kialudni készült, melynél a nagy
költő ihlete lángra lobbant.
Szegedy Róza történetét eddig meg nem irták. Pedig még nem született nő
a magyar faj kebelén, kinek alakját a költészet dicsősége ugy körülvette
volna, mint az övét. Története a nemzet mivelődésének történetéhez
tartozik. Emléke szent és dicső.
Halálának körülményeit akarom itt ismertetni. Hamvai már régóta
porlanak. Hetvenegy esztendeje lesz néhány hónap mulva, a mikor sirjába
1832-ik évben május hó 18-án lefektették.
Gyermekkoromban érdeklődtem már neve, alakja és története iránt. Egy-két
év mulva ötven éve lesz már, a mikor sirját először fölkerestem. Azután
husz év mulva kerestem föl s végül két év előtt. Most már kötelességem
mindent elmondani, a mit haláláról tudok.
Gyermekészszel nem gondoltam arra: akkor kérdezősködni róla, a mikor még
lehetett volna, a mikor még százan, meg százan éltek, a kik őt ismerték
s tiszteletükkel és rajongásukkal körülvették. A mikor még élénk volt
róla az emlékezet s közénk s életének hagyományai közé nem szállt le a
feledés köde. Mikor eszembe jutott: akkor már késő volt. Akkor már
kevesen éltek, a kik szinről-szinre látták s vele ismerősök voltak. S az
ő beszédüket is kétféle feledés csonkitotta meg. Az ő feledésük s az
enyém. Hiszen mindent följegyezni akkor se jutott eszembe.
Élete folyamán sokszor volt beteges. 1831-ben csaknem egész éven át
gyöngélkedett. Férjének legbizalmasabb egyik barátja az én egykori öreg
barátom, Fülöp József volt, vármegyémnek mind haláláig tiszteletbeli
főmérnöke. Ő beszélte nekem, hogy 1831-ben már mindig komoly volt. Sőt
szomorunak látszott. Arcza halavány, szine hervadozó, csak sötét
égszinkék szemeiben volt meg a régi sugár. Nem volt már fiatal, közel
volt az ötvenhetedik évhez. Haja már szürkülni kezdett, noha nem igen
lehetett észrevenni. A Szegedy-család szőke hajszine volt az övé s ezen
kevéssé látszik meg a dérnek szürkesége, melyet ráhullat az élemedett
kor. Ez évben valami Rédl nevü sümegi orvos látta el tanácscsal.
Fizetést nem fogadott el, de a mikor a betegség sulyossá kezdett válni,
akkor a nagyobb orvosi tekintélylyel biró Stamborszky orvost hivták a
beteghez. Rédlnek szerény, de azért tisztes ajándékot adott a költő.
A szent emlékü asszony nem volt kényes. Bár nagy családból származott s
a legelső főuri családokkal állt rokonságban, mégse feküdt ágyba, a mig
csak lábain állni tudott.
A belső gazdaságot ezentul is ő vezette, háztartásának számadási
könyveibe ezentul is pontosan följegyzett mindent. Nagyszámu belső
cseléde volt. Szakácsné, szobalány, két szolgáló, két bejáró asszony.
Nagy szelidséggel, de még betegen is feleselt velük. Konyhára,
éléstárra, apró állatjaira csak ő ügyelt föl. A háznak jóléte, fénye,
tisztasága, az asztalnak gondja az ő vállain nyugodott. A vezetést csak
az utolsó négy-öt napon engedte ki kezéből. Férjének, a nagy költőnek
elég dolga volt a külső gazdasággal, a közügyekkel, a tenger adóssággal
s a nagy ábrándokkal, melyektől elszakadni soha nem tudott.
A költő anyja Sándorffy-lány volt. A sümegi Kisfaludy-ház, a melyen ott
van a nagy költő márványemléke, Sándorffy-örökség. A ház ma is ugy áll,
a hogy másfél század előtt az öreg Sándorffy épitette s a hogy azt
1809-ben Kisfaludy Sándor megtoldotta. Két szobával s egy
keresztfolyosóval toldotta meg. Nem nagy szobák ezek. Egyik dolgozó s a
másik pipázó férfiszoba volt a férfivendégek számára.
E két szobán kivül három szobája volt a Sándorffy-háznak. A nagyasszony
belső birodalma volt mind a három. Az utolsó mellett volt a konyha. Régi
divatu, sütőkemenczés, nyitott tűzhelyü konyha. A zárt katlannak,
takaréktűzhelynek még akkor nemesi házakban semmi nyoma nem volt. A
konyhán túl volt a tágas cselédszoba a női cselédek számára. A nő
hálószobája a konyha mellett fekvő utolsó szoba volt.
Ebből nyilt az ugynevezett középső szoba. »Középső«, e néven lett
hiressé, igy nevezik most is. Ez volt a nő diszszobája, a terem. Előkelő
vendégeit itt szokta fogadni. Innen nyilt a harmadik szoba, mely
egyuttal női vendégszoba is volt. A férfivendégeket a toldalék két
szobában szokták elszállásolni. Volt egyébiránt vendégszoba még az
udvarbeli épületekben is.
Sulyosabbá az 1832-ik év április havában, a hónapnak végén lett Szegedy
Róza betegsége.
Néhány napig még akkor is rendes hálószobájában feküdt. A mint azonban a
betegség fájdalmasabb lett, a konyha zaját, a lányok vihogását nem tudta
türni. Halálos ágyát átvitette a »középső« szobába. Innen távol esett a
konyha zaja is, a férfiszobák zaja is.
Nem idegeit bántotta a zsivaj. A régi magyar nemes asszonyok közé
tartozott, a kik nem ismerték az idegességet. Nem is volt meg hajdan ez
a furcsa betegség. A jó gazdasszony annyit járt a napon, szélben, hóban,
szabad levegőn, hogy ezt a betegséget meg nem kaphatta.
Hanem áhitatát bántotta a zsivaj.
Gyöngéd, vallásos és álmodozó lélek volt. Lánykorát nagy szerelmi bánat
s szomoru, de fenséges ábrándok töltötték be. Életre-halálra szerette a
nagy költőt, a délczeg ifjut. De 1796-ban viszály ütött ki köztük. Az
ifju, a ki akkor 24 éves volt, elment világgá, a francziák ellen folyt
véres háboruba. A husz éves szüz árva szivvel, bús lélekkel maga maradt.
Isten szerelmében, a vallás édes vigaszában keresett menedéket. Mikor
nagy vagyonu, fényes állásu, deli alkatu imádók legyeskedtek körülötte;
mikor a rokonok rajt hajtottak, hogy vesse le szüz fátyolát s adja kezét
méltó ifjunak s mikor attól félt, hogy ereje eltalálja hagyni s
szerelméhez s örök fogadásához hütlen talál lenni: mindig isten
anyjához, a boldogságos szüzhöz folyamodott s álmodozó, gyötrött lelke
mindig az egekbe vágyakozott. Ismét és ismét zárdába akart menni, hogy
Jézusnak legyen örök szüz menyasszonya, semmint az eltünt ifjuhoz való
szerelmét megtagadja. Pedig az az ifju minden nap a halállal állott
szemközt s éveken át nem is gondolt arra, hogy valamikor vele
egyesülhessen.
Ekkor lett lelke olyan vallásossá.
S most, a mikor már háta mögött volt a hosszu élet s a mikor a halál
közelgett feléje: szüz hajadon korának mély vallásos ábrándjai, az
áhitatnak istenre és a halhatatlanságra néző vágyai lepték el szentséges
lelkét.
Csaknem rajongó lett haldoklásának napjaiban. Imával és édes könnyekkel
tölté nappalait s éjszakáit. Nem félt a haláltól, vágyott
megdicsőülésre. Imádkozott szüleinek s elhalt testvérének mennyei
üdvéért s férjének és élő testvéreinek boldogságáért. És a szegényekért
és rokonaiért és barátaiért.
Két szent ereklye mindig mellette volt halálos ágyán.
Az egyik boldogságos szüz Margitnak képe. Egyszerü, kis, vallásos
képecske, bizonyára megvan sok kegyes család birtokában. Most e
pillanatban meg nem tudom mondani, hol és mikor láttam, de bizonyos,
hogy azt a szent képet láttam, melyen Szegedy Róza haldokló lelke
révedezett utoljára.
A kép a szüz királykisasszonyt ábrázolja. Ruhája, a mely testét érinti,
hófehér. Felső öltönye mintegy palást, csillagokkal behintett fekete
szövet. Homloka félig fehér kendővel be van kötve, mint a zárdai
szüzeké. Lábainál porban fetrengő korona, háta mögött a Duna vize,
csónakos emberekkel. Arcza jobb oldalán ez van a papiron: Beata
Margareta Virgo. Boldogságos szüz Margit. Jobb felől pedig ez van irva:
Belae quarti regis Hunniae filia. Negyedik Bélának, Magyarország
királyának lánya.
Sok szent képecskéje volt a dicső emlékü nőnek. Külön is, imakönyveiben
is. De halálos ágyához éppen ezt választotta vigasztalóul. Annak a
királylánynak a képét, a ki félreállt a világ elől s annak minden fénye,
dicsősége és boldogsága elől, hogy puszta szigeten magányosan ajánlhassa
föl szüz lelkét a mennyei boldogságnak.
Másik ereklyéje volt egy feszület, egy kis kézbeli szent emlék.
Kisfaludy Sándornak nagy szerepe volt az 1809-iki franczia háboruban a
nemesi fölkelés körül. E szerepét mint József nádorispán és fővezér
hadsegéde töltötte be. A nádor felette becsülte és szerette a nagy
költőt. 1809-ben Szegedy Róza is meglátogatta férjét Budán a nádori
palotában. A nádor ekkor tisztelgett nála s emlékül ezt a feszületet
ajándékozta neki.
Csinos és érdekes mű. Ezüstből van. Rajta a keresztre feszitett megváltó
képe fehér és rózsaszinü zománczból. Lábainál halálfej. Feje fölött kis
táblácskán Pontius Pilatus feliratának négy betüje. Jesus Nazarenus Rex
Judeorum.
Ez ereklye most Kisfaludy Sándornak, tatai királyi közjegyzőnek
birtokában van, a ki a nagy költő Mihály testvéröcscsének unokája. A
költő hiven őrizte ez ereklyét s halála után Kisfaludy Dénesnek,
unokaöcscsének jutott.
Utána szállt fiára, a tatai királyi közjegyzőre, ki szives barátsággal
mutatta meg nekem. Kezembe vettem, sokáig elnéztem. Hideg ércz, élet
nélkül való tárgy, emberi kéz csinálmánya. De a megváltónak szenvedő
arcza s lábainál a halálfej gondolatok és érzések áradatát hajtja
lelkünkbe.
Im ez volt utoljára a szent emlékü nő kezében. Ezt csókolta, ezt
szoritotta kebléhez utoljára. Mikor szeme már az élet és halál határán
révedezett, szemeinek édes sugara ezen tört meg utoljára. S lelke, mint
madár a virágos galyról, innen röppent fel a magasságba.
Vajjon kik látogatták halálos ágyában?
Sokan. Alig lehetne ma már őket felsorolni.
Idvezitőnk azt tanitja: látogassátok a betegeket. Szent és csodálatos
tanitás ez. A kit elhagyni készül az élet s a ki elhagyni készül a
világot: keressék őt fel azok, a kik szerették s a kiket szeretett.
Lehet-e az utolsó utra édesebb érzéssel elindulni?
A jó Anna, Mayer József őrnagy felesége Nemes-Dömölkről bizonyára nála
töltötte az utolsó napokat. Ez volt a nagy költőnek legfiatalabb
testvérhuga. Még kis leányka volt, mikor bátyja összekelt Szegedy
Rózával. Éveket töltött a fiatal pár házánál s valósággal Szegedy Róza
növendéke volt.
Jöttek látogatók a szomszéd falvakból és városokból, a Kisfaludy- és
Szegedy-családok rokonai. Hetven év előtt az Üdvözitő tanitását még
jobban követték az emberek, mint ma. Akkor még a halálos beteg szelid
ápolása is atyafiságos és hű rokoni kötelesség volt, a melyet szivből
teljesitettek. Az ápolás még akkor nem volt különös keresetmód;
zárdaszüzeket, vörös-keresztnőket nem bocsátottak a haldokló mellé. Csak
azokat, a kiket ismert s a kiket szeretett.
Két gyöngéd látogatójának nevét különösen megtartotta az emlékezet.
Az egyik volt Rosthy Katalin, Oszterhuber Ferenczné, kegyes jólelkü
asszony. Rokonságban állott közelebbről vagy távolabbról mind a
Kisfaludy-, mind a Szegedy-nemzetséggel. Ősi család ivadéka. Az ős
együtt jött be Árpáddal; száz év előtt még virágzó nagy család, mely
azonban tul a Dunán már kihalt vagy onnan elköltözött. Négy évvel később
ő is elhunyt.
A második volt Szentgyörgyi Horváth Borbála. Dabronyi Cseh József
felesége. Három évvel volt fiatalabb, mint Szegedy Róza, de együtt
leánykodtak s mindig jó barátságban éltek. Több mint husz évvel élte túl
dicső barátnéját.
A halálos beteg a háztartás vezetését az utolsó óráig nem eresztette ki
kezéből. Számadási naplója bizonyitja ezt. Utolsó bejegyzése halála
előtt tizenkilencz nappal történt. Ekkor már az ágyból nem tudott
fölkelni.
Közlöm utolsó bejegyzését, de ezen meg ne ütközzenek szives hallgatóim.
Ez bizony mindennapi közömbös dolog. Nem bölcs mondás, nem is vers, nem
is képzelgés és ábrándozás. Hanem mindezeknél becsesebb. A nemes magyar
urnőnek, a jó gazdasszonynak imádandó gondossága.
Sulyos betegsége alatt éppen Szent-György napja volt, a belső cselédek
változása s bérfizető napja. Ápril 29-én ezt irta számadó könyvébe:
– Eörzse szakácsnét végkép kifizettem. Panni szolgálót szintén. Zsuzsi
szolgálót szintén. Náni szakácsnénak foglalót adtam.
Cselédjeinek vezetéknevét nem jegyezte föl, csak keresztnevét. Egykori
cselédjeire e miatt már akkor se lehetett ráakadni, a mikor én
kérdezősködtem utánuk. Panni, Zsuzsi, Juli, Böske, Rózi: im, ezek voltak
állandó cselédei. Bizonyára szegénysorsu szolgáló leányok; ki elhalt, ki
férjhez ment, ki elköltözött időközben. Lehet, hogy magas aggkorban ma
is él még közülük valaki. De ki tudná ezt megmondani, ki az a Zsuzsi, ki
az a Böske, a ki ezelőtt ötven-hatvan évvel valamely nagyobb városban
szolgáló volt egy rég kihalt családnál?
Hogy Szegedy Róza nem jegyezte föl a cselédek családi nevét, ne
csodálkozzék ezen a mai nemzedék. Hiszen a mostani urnőink se jegyzik
föl számadó könyvükbe. Hiszen még számadó könyvet se vezet urnőink
mindegyike. Azt pedig éppen kevesen tudják, hogy cselédjük hová való,
mikor született, mi a családi neve, él-e még apja, anyja? Törődnek is
ezzel a mi urnőink. De hetven évvel az anyakönyvvezetők se törődtek.
Éppen a sümegi plébánia anyakönyvében olvashatók effélék: »Juli szolgáló
meghalt.« – »Egy vándorló köszörüs meghalt.« A mai anyakönyvbe egész
lapokat irnak tele róla, ki született, ki halt meg, de azért a mai se ér
többet, mint a régi. Halottnak, koldusnak, hazátlannak pedig semmit se
ér.
Halála előtti napon, május 17-én gyönyörü verőfényes idő volt s a szent
emlékezetü asszony kinézett az ablakon.
A Kisfaludy-ház ablakjai a várra néznek, mely omladékban hever s melynek
csak elbarnult, csonka falai meredeznek az ég felé és a püspöki palotára
néznek, melyet százötven év előtt Biró Márton veszprémi püspök épitett.
Odanéztek a »középső« szoba ablakjai is, a hol a nagy beteg feküdt. A
püspöki palota kertjében fák voltak s tömegesen orgonabokrok is. Azt
kérdezte a haldokló:
– Nyilik-e már az orgona virága?
Azt felelték: a várkertben még nem nyilik.
Fényes, de hervadt arczán nem látszott nyugtalanság. Kis idő mulva azt
kérdezte:
– Hát az én kertemben nyilik-e?
Szegény haldokló asszony, hogyan nyilnék a te kertedben, holott az még
sokkal árnyékosabb, mint a püspöki palota kertje.
Negyvennyolcz év előtt néztem meg először Szegedy Róza kertjét. Kicsi
kert a kapunál, az udvarnak az utczára dülő részén. De akkor még élt
négy-öt korhadó gyümölcsfa, melynek virágos illatát s édes gyümölcsét
még élvezte a dicső asszony. Még padja is megvolt, a hol az árnyékban
forró napokon pihenni, üdülni s barátaival társalogni szokott s a hova
behivta apró szárnyasait, hogy velük el-elbeszélgessen. Mennyi érzés,
mennyi gondolat, mennyi álmadozás szállt innen föl egykoron.
Harmadfél év előtt is megnéztem. A régi fák már mind kidőltek,
törzsöküket is elvitték, nyomukra se akadtam. Csak egy régi-régi
tamariszk-fa él még ott ifjabb növendékei társaságában, melyről azt
állitják, hogy ez még a nagy költőnek a fája s ezt még Szegedy Róza
harmatkeze ültette. Nem tudom, meddig él a tamariszk s miként fejlődik.
Gyermekkoromban még nem volt divatos az én falumban; nem figyelhettem
meg eléggé. De ha mindenki mondja és mindenki hiszi, mégis ugy nézünk
arra a fára, mintha azt Szegedy Róza emlékezetének ragyogása venné
körül.
De ha az orgonavirág nem nyilott is, az ibolya már rég nyilt s azzal
fölékesitették a haldokló szobáját.
Május 10-ikétől kezdve egy ferenczi-barát volt közelében állandóan a
sümegi zárdából. Ott imádkozott zakadatlanul a folyosón s néha a beteg
szobájában is. Ez a barát látta el a haldoklók szentségével s ez adta rá
az utolsó kenetet is. Május 18-án halt meg, napfelkölte után nemsokára.
Vajjon mi volt betegsége, mi volt halálának közvetlen oka? Az orvosok
azt mondták: betegsége idegláz volt. Ez van a haláláról szóló
jelentésben. Ma ezt a betegséget hagymáznak, tifusznak nevezik. Fülöp
József öreg barátom emlékezete szerint május elsejétől kezdve az ágyat
már nem hagyhatta el s május 10-e után már többször ájulásba,
eszméletlenségbe esett.
Az ország alig-alig tudta meg a nagy esetet. A halotti jelentést
kinyomtatták, de az se történt gyorsan. Lovas küldöttek vitték a hirt
minden irányban. Keszthelyre, Téthre, Eötvösbe, Szombathelyre,
Egerszegre, Veszprémbe, Nemes-Dömölkre s általában mindenüvé a
rokonokhoz s a vármegyék főembereihez.
Vasut, táviró akkor még nem volt. Budapesten volt ugyan egy-két hirlap,
de hiszen mikor ért idáig a levél? Belekerült nyolcz napba, ha postán
küldték a levelet. Budapest se volt még akkor, hanem volt Buda és volt
Pest. Az egyikről bizton tudtuk, hogy német város, – a másikról bizton
hittük, hogy valamikor magyar város lesz. Bizton hiszszük ezt még ma is.
A két város lakosságának nem volt akkor még nemzeti ügye. A magyar költő
sorsát épen nem tartotta nemzeti ügynek. Vajjon hogy keltette volna fel
figyelmét egy messze földön elhalt kisvárosi tekintetes asszonynak
halála, a kit személyesen sohase látott s a kinek még csak nevét se
hallotta soha?
Megnéztem, mi van följegyezve haláláról az anyakönyvben. Hát bizony a jó
öreg plébános mindent följegyzett, a mit róla tudott. Hogy a neve
Szegedy Róza, férje Kisfaludy Sándor, vallása katholikus, származása
nemes, életkora 57 esztendős, állapota tekintetes asszony: mindezt
följegyezte.
De még mást is följegyzett. Azt, hogy nyolcz verset harangoztak rá.
Ne mosolyogjanak hallgatóim. A harangozás az egyház figyelme a halott
iránt. De még inkább azok iránt, a kiké a halott. Szegény ember egy
verset kap, sokszor azt se kapja, ha nincs rá pénze. S azt a verset is
talán csak egy haranggal kapja meg. Másként áll a dolog a magas állásu
halottakkal.
A nagy költő felesége nyolcz verset kapott. Talán nem is azért, mert a
nagy költőnek volt a felesége, hanem inkább azért, mert a
Szegedy-nemzetség szülöttje volt a nagy halott. Hiszen mikor a nagy
költő második felesége halt meg: akkor csak négy verset harangoztak.
Ez is benne van az anyakönyvben.
Hanem hogy Himfy szerelmének költészete mekkora világot gyujtott a
magyar szivekben, hogy ez a költészet miként ébresztette föl a nemzet
közszellemét s hogy ez a költészet Szegedy Róza dicső alakja körül
született meg: ez bizony nincs följegyezve az anyakönyvben.
Csak egy tekintetes asszonynyal van kevesebb Zalavármegyében, Sümeg
városában: ezt tanuljuk meg abból a könyvből.

II.
(A temetés. – Az öltöztetők. – Kik voltak a temetésen? – Utolsó
rendelkezése. – Hol feküdt első sirja? – Látogatásaim sirjánál. – Most
már férje mellett pihennek hamvai.)
A temetés nagy diszszel történt. »Nagy temetés volt«: igy szokták
mondani. Ha az ország nem ismerte is Szegedy Rózát s ha már férjének, a
nagy költőnek nevére is rá kezdett borulni a feledés, ha saját
testvéröcscse Kisfaludy Károly, Kölcsey és Vörösmarty a nemzeti
költészet föllángolásában túlszárnyalták is őt: azért Túl a Dunának
mégis ő volt akkor legnagyobb költője s az ábrándos szivek, az ifju
lelkek s az ifjuságukra visszaemlékező aggok előtt mégis Himfy dalai
képezték a nemes szerelem csillagos egét, melynek minden fénye Szegedy
Róza alakját sugározta körül.
A ki most már ott feküdt a koporsóban.
Akkor még nem voltak temetkezési egyletek s temető-ünnepet rendező
vállalatok. Gyászhintók ezüstös sujtással, koszoruszállitó társzekerek,
kardos-, mentés-, panyókás gyászemberek, szegődött siratók, kőnyomatos
tudósitók, az elhunytak érdemeinek és örök dicsőségének vállalati
hirdetői: mindezeket nem ismerte a régi nemesi világ.
Akkor a család tagjai és tisztelői, a közeli és távoli rokonok, a
keresztfiak és leányok, a jóbarátok, a vármegye tisztikara, a város
tisztviselői, az egyház férfiai s a czéhek és a város szegényei képezték
a temetői kiséretet. A czéhek ünneplő ruhában, lobogóikat bevonva
gyászfekete fátyollal. És a szegények és ügyefogyottak, a sánták, bénák,
szabadságos koldusok tömege. Az iskolás gyerekek és leányok nagy serege.
Az uraság és urnő jobbágyai tizenegy faluból. A cselédek és zsellérek.
Volt két bejáró asszonya az elhunyt urnőnek. Az egyik volt Csólics
fazekasnak a felesége. A másik volt özvegy Czinczné. Ennek valami
szőlőmunkás volt az ura valamikor. Ezek voltak az öltöztetők. Ezek
öltötték a kedves alakra legszebb fehérnemüjét s legnehezebb fekete
selyemruháját. Ezek huzták föl ujjára jegygyürüjét, ezek fésülték meg s
fonták be haját s tették nyakára ékszerét. Ezek egyengették el a koporsó
fenekén a gyönge fenyőforgácsot; szelidre, simára, hogy a harmattestet
föl ne törje. Ezek igazitották meg a fejalja vánkost, a melyen az az
angyalfej nyugodni fog ezentul. Könnyeik hullatása közben oly vigyázva
rendeztek el mindent, mintha most is élne, s most is rájuk nézne jó
urnőjük.
A temetés költségeinek a jegyzéke megmaradt.
A plébánia, a templom, az egyházi szertartás, a harangozás kilenczvenegy
forintba került. A sirásók harmadfél forintot kaptak s ezért be is
gyöpözték a sirhalmot. A gyöpös göröngyöt sirhantnak nevezik. Ott
metszik ki a temetőben a sirhalmok közt levő mezőcskékről. A koporsó
tölgyfából és diófából készült. Diszes munka volt. Hatvan forintot
kapott érte az asztalosmester. Tizenhárom czéh állott ki a temetésre
egész diszben. A nagy költőtől összesen harmincznégy forintot fogadtak
el czéhköltségül. A kolduló barátok hat forintot, a város szegényei
huszonnégyet kaptak ajándékul. A két halottöltöztető is megkapta a maga
jutalmát.
A gyertya-osztás akkor általános szokás volt. Az előkelőknek nagy szál
gyertya, a kisebb ranguaknak kisebb szál. A gyertyát viaszból öntötték.
Diszes öntésü gyertyának harmadfél ezüst forint volt bécsi fontja.
Harminczhat fontnyi viaszgyertyát osztottak ki.
A házbelieket s közelvalókat, az árva gyerekeket fekete kelmével,
gyászruhával is el kellett látni. A Scheiber zsidó és Wellner zsidó
voltak a szállitók. Tizenöt rőf fekete tafota, nyolczvannyolcz rőf
fekete fátyol, fekete pántlika és fejre való fekete keszkenő a fehér
cselédeknek. Az összes temetési költség mintegy ezer koronába került.
Ebben benne van Stamborszky orvos dija és az Antal kőmüvesnek bére is, a
ki kimeszelte a »középső« szobát, melyben az urnő utoljára feküdt. És
benne van még a fekete spanyolviasz is. Ugy kivánta a kor izlése, hogy
egy ideig fekete pecsétet üssön leveleire az, a ki gyászol. Ma a
levélboritékok fekete szegélye a fekete pöcsét.
Mindez kicsiség.
A temetésen mindenki ott volt a vidék előkelői közül, a ki csak
mozdulhatott. Bizonyos, hogy a nagy költő vőtársa, Bezerédy György is
ott volt Kámból László fiával s a Szegedyek se maradtak el. Az eötvösi
uradalom tisztikara, cselédsége s jobbágysága ünneplő diszben jelent
meg. Ott volt Kehidáról Deák Antal, a nagy költőnek egyik legjobb
barátja s Deák Ferencz. Ott voltak Csányból Csányi László, a közelből és
távolból a Hertelendy, Bogyay, Nedeczky, Bezerédy, Oszterhuber,
Berzsenyi, Kisfaludy, Kerkapoly, Forintos és Gyömrey nemzetségek tagjai.
A főuri rokonságból megjelent Keszthely ura Festetich László gróf, ki
Szegedy Rózának unokatestvérje volt s vele ott volt közeli uradalmainak
egész tisztikara. A nagy Széchenyi István gróf is unokatestvére volt, de
ehhez későn ért el a nagy költő értesitő levele. Csak levélben fejezte
ki részvevő érzését.
Nem beszélhetem el részletesen a temetés lefolyását. Időm sincs rá, de a
mai temetésekben se találok nagy gyönyörüséget s ugy hiszem, sokan
vannak velem egy izlésen. Csak az életnek emlékezete becses, nem a
halálé.
A megdicsőült asszonyt utolsó napjaiban nem bántották gondok,
aggodalmak.
Gyermeke nem volt.
Közeli s távoli rokonai mind vagyonosak; jólétben, tekintélyben
biztosak.
Férjével, a nagy költővel egyetértett már régen halála esetére. Régen
készült már a halálra. Végrendeletét tizenegy év előtt megcsinálta. Ez
Sümegen kelt 1821-ik évi szeptember 4-ikén. A veszprémi káptalanban
biztos helyre volt eltéve. Ott megőrizték.
Nem rendelkezett nagy vagyon fölött. A mi az ősi vagyonból osztályrészbe
jutott rá: az visszaszállott a testvérekre, minthogy gyermeke nem
született.
Édes testvérével Szegedy Ferenczczel élő szóban ugy állapodott meg, hogy
az ő »kedves férjéhez« vitt csekély ingó javainak egyharmadrészét
férjének hagyhassa s hogy gyöngyékszere fölött szabadon rendelkezhessék.
A másik két testvérrel nem tudott megállapodni.
Gyöngyékszere nyakláncz volt s nyolczszázharmincz gyöngyből állott. Ezt
ő maga ezer ezüstforintra becsülte; ez összeg ma kétezerszáz koronának s
mintegy ötezer korona forgalmi értéknek felelne meg. Csupán erről
intézkedett.
Ezt örökös tőkének alapitotta meg s kezelését a veszprémi nemes
káptalanra bizta.
Ennek évi jövedelmét akként osztotta föl, hogy az ő emlékezetéért s a
legszegényebb halottakért évenkint egy-egy misét tartsanak s ezért
három-három forint járjon. Ugyanannyi mindenkor a sümegi szegényeknek.
A legelhagyatottabb szegény betegek ápolására hat ezüstforintot, a
sümegi kórház szegényeire tizennyolcz ezüstforintot forditsanak s a
többit egyenlően felosztva a sümegi iskola legjobb s legerkölcsösebb
fiu- és leánygyermekei közt oszszák el évenkint segitségül.
Nagyon lelkére köti a nemes káptalannak, hogy e végső intézkedését
igazán végrehajtsa. Azért intézkedik igy, hogy ott, a hol életének
nagyobb részét töltötte, a szegényeknél és a kis gyermekeknél
megmaradjon jó emlékezete.
A végrendelet nem ment foganatba. Legalább ugy nem, mint az elhunyt urnő
kigondolta.
Gyöngynyaklánczát »napkeleti gyöngyöm«-nek nevezi végrendeletében. Ezt
az ékszerét nagyon szerette, ezt korán elhalt édes anyjától kapta
örökségbe. Édes gondolata volt, hogy e legkedvesebb értékes tárgya
legyen a szegényeké.
A végrendeletet a nagy költő is aláirta s a mennyiben őt illette,
kötelezte magát annak megtartására.
Jött azonban az osztozás. Az elhalt feleség vagyonát ki kellett adni a
vérszerinti rokonoknak. A rokonok követelték a napkeleti gyöngyöket is.
A költő 1833-ban ezt irta Szegedy Róza végrendeletére:
– Miután méltóságos Bezerédy György ur ezen végrendelést nem akarván
állani, boldogult feleségemnek gyöngyeit visszakivánta, én azokat
visszaadtam és ezen végrendelésnek terhét én vállaltam magamra és
örököseimre; – tisztelvén mind a jószivü rendelőt, mind a jóságos és
hasznos rendelést.
Nyugodtan pihenhettek hát a nagy lélek hamvai, szegényei megkapták a
szerény emlékeztető adományt.
De a tőkét nem helyezték el a veszprémi káptalanban. Legalább én nem
tudok róla semmit.
A szentemlékü nő sirja ott van a sümegi temetőben.
A temető a város keleti oldalán a városon kivül emelkedett helyen
fekszik, a sümegi szőlőhegy lábánál. A mult század elején helyezte oda a
város. Kis kápolna van legmagasabb dombján, mely 1816-ban épült. Kereszt
a tetején s régebben kis halálharang előtte, a mely most már nincs ott.
E kápolna ajtaja előtt a legszebb helyre tették Szegedy Róza sirját. Ott
vált porrá egykor ragyogó alakja.
A sir fölött egyszerü, tompa tetejü piramis áll, nem négyszögletü, hanem
lapos, de tömör homokkőből. A piramis tetején kereszt, ugyanazon kőből
faragott. Felirata rövid, csak néhány szóból áll. »Szegedy Rozália,
Kisfaludy Sándorné. 1832. 18. máj.«
Elég is.
A sirkövet a költő maga állitotta. Hiányzik róla a Szegedy-család nemesi
előneve: Mezző-szegedi. Pedig akkor nem szokták elhagyni az előnevet. A
költő ezt szükségtelennek találta. Mire való volna a nemesi név a
Himfy-dalok istenasszonyának, a nagy költő feleségének?
De a jelvények mégis tanuságot tesznek a két család előkelő voltáról.
A név fölött kettős czimer a kőbe faragva. Az egyik az ős
Kisfaludy-czimer. Hármas halom közepén korona, a koronán sas
kiterjesztett repülő szárnyakkal s jobblábában a kettős kereszttel. A
másik a Szegedy-czimer. Ez is sas, koszorus fejjel. Repül a földgömb
felett. Jobblábában királyi pálcza, ballábában pallós, mely a földgömböt
éri. Ezeken kivül két lehajtott fáklya.
You have read 1 text from Hungarian literature.
Next - A balatoni utazás vége - 02
  • Parts
  • A balatoni utazás vége - 01
    Total number of words is 4077
    Total number of unique words is 1945
    30.6 of words are in the 2000 most common words
    43.2 of words are in the 5000 most common words
    50.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A balatoni utazás vége - 02
    Total number of words is 4227
    Total number of unique words is 1880
    33.3 of words are in the 2000 most common words
    44.6 of words are in the 5000 most common words
    50.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A balatoni utazás vége - 03
    Total number of words is 4295
    Total number of unique words is 1697
    35.1 of words are in the 2000 most common words
    45.9 of words are in the 5000 most common words
    53.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A balatoni utazás vége - 04
    Total number of words is 4175
    Total number of unique words is 1830
    31.6 of words are in the 2000 most common words
    44.0 of words are in the 5000 most common words
    49.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A balatoni utazás vége - 05
    Total number of words is 4070
    Total number of unique words is 1912
    32.8 of words are in the 2000 most common words
    45.0 of words are in the 5000 most common words
    51.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A balatoni utazás vége - 06
    Total number of words is 3940
    Total number of unique words is 1964
    29.6 of words are in the 2000 most common words
    39.8 of words are in the 5000 most common words
    45.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A balatoni utazás vége - 07
    Total number of words is 4113
    Total number of unique words is 1967
    28.5 of words are in the 2000 most common words
    41.9 of words are in the 5000 most common words
    47.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A balatoni utazás vége - 08
    Total number of words is 4096
    Total number of unique words is 1993
    31.0 of words are in the 2000 most common words
    42.8 of words are in the 5000 most common words
    48.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A balatoni utazás vége - 09
    Total number of words is 4198
    Total number of unique words is 2042
    29.6 of words are in the 2000 most common words
    40.9 of words are in the 5000 most common words
    47.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A balatoni utazás vége - 10
    Total number of words is 4076
    Total number of unique words is 2007
    30.0 of words are in the 2000 most common words
    42.4 of words are in the 5000 most common words
    48.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A balatoni utazás vége - 11
    Total number of words is 4053
    Total number of unique words is 1996
    32.3 of words are in the 2000 most common words
    44.5 of words are in the 5000 most common words
    51.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A balatoni utazás vége - 12
    Total number of words is 4123
    Total number of unique words is 2044
    31.4 of words are in the 2000 most common words
    42.5 of words are in the 5000 most common words
    48.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A balatoni utazás vége - 13
    Total number of words is 4166
    Total number of unique words is 1997
    31.1 of words are in the 2000 most common words
    44.3 of words are in the 5000 most common words
    50.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A balatoni utazás vége - 14
    Total number of words is 4089
    Total number of unique words is 2038
    29.9 of words are in the 2000 most common words
    42.4 of words are in the 5000 most common words
    48.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A balatoni utazás vége - 15
    Total number of words is 3992
    Total number of unique words is 2046
    31.5 of words are in the 2000 most common words
    44.3 of words are in the 5000 most common words
    51.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A balatoni utazás vége - 16
    Total number of words is 402
    Total number of unique words is 284
    37.5 of words are in the 2000 most common words
    47.9 of words are in the 5000 most common words
    52.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.