A Bakony (1. kötet) - 08

Total number of words is 4132
Total number of unique words is 1897
32.5 of words are in the 2000 most common words
44.4 of words are in the 5000 most common words
50.2 of words are in the 8000 most common words
Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
időjárást azok számára, a kik benne laknak. Tüzet könnyen fog ugyan
villámtól, égő szomszédháztól, de hát egyéb tető is csak elég, elhamvad,
ha isten ugy akarja. A mikor pedig már a nádtetőt a zöld moha, fülfű,
kövi rózsa egészen benőtte, jobban ellenáll a külső tűznek, mint
akármiféle zsindely. Azután a veszett nagy jégeső a cserepet, palát,
zsindelyt mind agyon veri, holott a nádtető föl se veszi azt. Okos ember
azért a Balaton partján nem is épit másként, csak nádtetőre.
De miként került hát Kerkapoly Ferencz Balaton-Udvariba?
Szomoru ennek a története. Még szomorubb egész nemzetünkre, mint a
Kerkapoly-nemzetségre.
A mikor a török kitakarodott hazánkból s a mikor dicső fejedelmünk,
Rákóczi Ferencz, a Márvány-tenger partján örökre lehunyta szemeit: a
németnek az jutott eszébe, jó lenne Magyarországból kiirtani a magyart.
Nem tűzzel, nem vassal, nem fegyver élével, hanem alattomosan, ravaszul,
mégis erőszakkal, égbekiáltó igazságtalansággal.
Száz módot talált ki rá.
Az egyik módot a Bakonyban alkalmazta nagy sikerrel. Ott van például az
öreg Bakonyban két Lőd nevü falu egymás mellett. Az egyik Város-Lőd, a
másik Kis-Lőd. A régi irások szerint hajdanta a két falu egy volt s a
neve Leveld volt. Ebből lett Lövöld, ebből pedig lett Lőd. Nevezetes
története van Nagy Lajos királyunktól kezdve, de ehhez semmi közünk. A
török elpusztulása óta a veszprémi püspökség birtoka volt. Nagy
messzeségben rengeteg erdőségei voltak. A legszebb bükkök, cserek,
tölgyek, hársak a föld kerekségén. Az igazi öreg Bakony. Mindenütt, a
hol most Város-Lőd, Kis-Lőd, Cseh-Bánya, Német-Bánya és Farkas-Gyepü és
Koplaló falvak és puszták feküsznek.
A két Lődnek jó magyar, jó nemes és jó kálvinista lakói és birtokosai
voltak, kiváltképen Kis-Lődnek. Itt birt és lakott különösen a Kozma- és
Kerkapoly-nemzetség is. Az a Kozma-nemzetség, a mely a mi időnkben Kozma
Sándort, a nagy főügyészt és Kozma Ferenczet, a világ legnagyobb
lóismerőjét, adta nekünk. E családnak még a nemesi neve is Leveldi
Kozma.
Mária Terézia magyarpusztitó korszakát élték őseink. A veszprémi püspök
Padányi Biró Márton volt. Van neki még némi irodalmi neve is. De erős
nagy úr volt, hatalmaskodó indulattal. Származása és egyénisége tiszta
magyar, vallása buzgó, lelkes római, a minthogy a veszprémi püspök más
nem is lehetett, de politikája kutyahitü német. Igy tetszett a
magyarirtó kegyes királyasszonynak.
Padányi Biró Márton püspök úrnak nem tetszett a kálvinista magyar se
szomszédnak, se alattvaló jobbágynak. De ha jobbágya volt, könnyen
elbánt vele. Elvette ökrét, lovát, gunyáját, gyerekeit s minden
jószágát, magát pedig szélnek eresztette, pokolba kergette, bujdosásra
vagy áttérésre birta s a ki nála maradt, németté tette. Igy tettek a
nagy uraságok is, az Esterházyak és a Zichyek s a nagy egyházi rendek
is, a zircziek, a Benczések, a veszprémi káptalan. Ma mind jó magyarok,
de akkor bolond volt a divat. Igy lett tele az öreg Bakony apró-cseprő,
kisebb-nagyobb sváb faluval. A honából, szülőföldéről kivert szegény
magyar föld népe akkor még nem mehetett Amerikába, elszéledt erre-arra.
Nagy a világ.
A nemes emberrel nem lehetett elbánni ily könnyü szerrel. A nemes
emberre nem hajtott rá oly könnyen se iró, se biró, se végrehajtó. Ha
pedig hajduval akart volna rátámadni valami nagy uraság: a nemes ember
nagyon hamar fokosra, kardra, puskára kapott s arra se volt röst, hogy
segitségért beszóljon Szent-Gálra, Vámosra, Adáz-Tevelre vagy
egyik-másik közeli nemes faluba. A nemes ember mind atyafinak, mind egy
ősi családhoz tartozónak érezte magát.
– Ne hagyjuk az atyafiakat! Ránk is kerülhet a sor.
Ez volt a jelszó.
Nehéz szó, erő is volt mögötte. Padányi Biró Márton püspök úr sehogy se
látta tanácsosnak a kis-lődi nemesek ellen hatalmaskodást kezdeni. Hanem
szemre birta őket szép szóval, álnoksággal.
– Lássák be a nemes urak, békén egymás mellett nem maradhatunk. De én
rosszat nem akarok még se, pedig volna erőm, hatalmam mindenre. Hanem
van nekem nagy darab földem a Balaton partján, odaadom cserébe. A nemes
uraknak ugyan terhükre esik a költözködés és épitkezés, de én ezt is
szivemre veszem s minden kis-lődi tiz hold földért adok a Balaton
partján husz hold földet.
Igy beszéltek a püspök úr is, küldött emberei is, sőt utóbb még a
járásbéli megyei tiszt urak is. A püspök úrnak, ha úgy akarja, messze ér
a karja.
Jól van no! Gondolkodóba estek a nemes urak. De legelőször mégis meg
kell nézni azt a Balatonparti darab földet.
Megnézték. Megmutatták nekik azt a földet, mely a három Dörgicse alatt a
hegyek lábán Akali és Örvényes közt elterül mind a viz partjáig. Ebből
bizony kikerül tiz hold helyett husz hold.
Ritkás erdővel, vénhedett cserfákkal, vadrózsa és kökénycsalitokkal volt
benőve az egész terület. Valami kis szégyenlős patak is csörgedezett
rajta.
– Irtani kell itt atyafiak!
Hát hiszen az se nagy dolog. Nem őserdő az az erdő.
– Hát ha a földje nagyon köves?
Vágjunk belé. Száz helyen is belevágtak a likvágó kapával. Bizony volt
ott kő elég. Még pedig ökölnyi apró mozgó kő. De azért televény is
akadt. Helylyel-közzel lehet szántóföldet csinálni, legelőnek épen
türhető, bor is jó terem a dörgicsei hegyek oldalán, éhen halni épen nem
szükséges.
Hanem azért mégis csak rossz csere lesz az. Nem lehet azt ugy sebtében
elfogadni.
Megint csak előálltak a püspök úr besugói, üzenethordói, küldött
emberei.
– Gondolják meg a nemes urak jól, de azért ne sokat késlekedjenek. A
püspök úr nagy úr, prókátor kezébe adja az egész falut. Neki nem kerül
semmibe, hiszen ott vannak az uradalmi fiskálisai Veszprém-, Zala- és
Somogyvármegyékben. Nem is egy, hanem három. A király az ő pártját
fogja. A Kanczellária, a Konzilium, a Nádorispán, az Országbiró, a
főispán, mind az ő kezére dolgozik. Mit ér ilyen hatalommal szemben
nemzetes uraimék minden erőlködése? Eltart a pörösködés huszonöt
esztendeig. Azalatt a költség koldussá teszi nemzetes uraimékat. Ha
sovány is az a csere: mégis csak jobb lesz azt elfogadni!
Utóbb is ez lett a vége.
Minden nemes kálvinista magyar család fölkerekedett Kis-Lődön s
átköltözött a Balaton-partjára. Átköltöztek a Kozmák és Kerkapolyak is.
Egyes egyedül a Vida-család maradt meg Kis-Lődön. Meg is verte az Isten.
Nem segitett rajta az se, hogy áttért a püspök úr kegyes hitére. Utóbb
nemességét is elkorhasztotta az idő. Németté lett, svábbá lett, a
faszénégetést és talicska-csinálást is megtanulta. Mikor ezelőtt épen
negyven esztendővel kezembe vettem a falu magyarságának ügyét, akkor már
egy Vida-sarjadék se tudta beszélni ősanyáinak édes magyar nyelvét.
Ez is furcsa eset volt, másutt mesélem el.
A nemzetségek szóbeli hagyományai szerint igy kerültek a Kerkapolyak a
Balaton partjára. Eredetileg hát az öreg Bakony szülöttei ők.
Az illető családok hagyományai szerint sok kálvinista nemes család
mozdult akkor ki ősi örökéből. Emlegetik a Gondol, Sebestyén, Sólyom
nemzetségeket is. Valamennyi költöző nemzetség nem is Balaton-Udvarira
szállott, szálltak Szent-Gálra, Szent-Antalfára, Köves-Kállára,
Monoszlóra, Tót-Vásonyba, Akaliba és Balaton-Füredre is.
De a nagy miniszter épen bakonyi termés. Ott született Szent-Gál
községében. Apja ott élt, ott halt. Ott van eltemetve a régi temetőben.
Majd megnézzük sirját is.
A kis-lődi nemesek nem jártak szerencsével. A csere nem jól végződött.
Ivadékaiknak volt okuk megsiratni.
A falut fölépitették, ma is áll. Közvetlenül a Balaton partjára
épitették, hogy a kacsák, libák utczáról, udvarról egyenesen mehessenek
a vizre. De a rák, hal, csuka és kárász is kéznél legyen minden
pillanatban, ha a nemzetes urnak kedve kerekedik hozzá. Nincs is olyan
falu több a Balaton partján, talán csak még Györök, mely annyira a viz
mellé huzódott volna, mint Balaton-Udvari.
A ritkás erdőket, csalitokat, ligeteket kiirtották. Csináltak kertet,
legelőt, szántóföldet, kopasz mezőket. Akkor tudódott ki igazán, micsoda
átokverte vidék az.
Eke, kapa megbolygatta azt a vékony, aszufüves televényt, a mely a
kavicstengert a ligetek árnyékában beboritotta. Megmozdult és felszinre
került a fehér kavics. Nem termőföld ez se fönt, se alant; nem is szirt,
nem is kőpad, hanem mozgó kavics, melyet ezer év óta hordanak le a
felhőszakadások a három Dörgicse hegyeinek oldaláról. S ha mélyen ásnak,
kutat furnak, a föld mélységeiben sincs egyéb, csak mozgó, recsegő fehér
tört kavics.
Jöttek a záporesők, felhőszakadások s a megbolygatott kis televényt
lesodorták. De azért hoztak helyette uj kavicsot. Jöttek a viharok
Dobos-tetőről, Somlyó felől, az öreg Bakony tetejéről s a mikor
szárazság uralkodott, még a porszemet is kifujták a kövek közül, bele a
Balaton nagy vizébe. A Balaton-melléki viharhoz semmi se hasonlit. Oly
hirtelen jön az, hogy meg nem érzi se pók, se zöld béka, se állat, se
ember. De nincs is ott zöld béka se. Az is csak ott szeret tanyázni, a
hol egyéb zöldség is akad. Itt pedig nem akad. Az ökörfarkkóró se
magasabb arasznyinál, a kutyatej is előbb elszárad, semmint virágját
kinyithatná. Gombafélének hire sincs. Még a földi moha is sorvadásban
szenved. Itt-ott látni csak fülfűt, kövi rózsát, a mely a sima
sziklapadon is meg tud élni. De az is mind el van gémberedve.
Köröskörül, a merre a szem lát, nem lát egyebet, mint kövecstengert. Ez
a köves Arábia sivataga. A csörgedező patak is rég kiszáradt. Fönt, a
hegyek alján még van forrása, tavaszonkint ki is tör üde vize, de azután
a sivatagon csakhamar elmulik. Malmot se lehetett rajta fentartani.
Épitettek ugyan, de utóbb még a kövét is elhordták a viharos szelek.
Itt-ott egy-egy busuló kökénybokor, az se hoz gyümölcsöt soha. És sárga,
apró vadrózsa, hogy legyen valami legalább, a mi a vigyázatlan gyereket,
állatot véresre karczolja. Lábnyi hosszu óriási gyikok czikáznak néha az
ember előtt. Szinte nehéz elgondolni, miből élnek.
Ilyen lett a vidék. A falu temetőjét, a temető sivatag képét, a sziv
alaku sirkövek történetét leirtam már a »Két temető« czim alatt a
»Balatoni Utazás Vége« czimü munkámban. Igazán irtam le. Olyan az egész
környék.
Ide telepedett hát le a kis-lődi kálvinista magyar nemesség. De magyar
maradt és szabad és független, habár szegény is. Mégis jobban járt, mint
a Kis-Lődön maradt Vida-nembeliek, a kik németté váltak és robotossá.
De az unokák már megkisértették, nem lehetne-e Udvariból menekülni.
Nemzetes Kozma Ferencz uram már ügyvéd lett, tekintetes úr lett s el is
költözött Somogyvármegyébe Kőröshegyre s onnan még tovább, a belső
Somogyba. De vele s gyerekeivel, a nagy főügyészszel s unokáival, a
költőkkel, Kozma Bandival s Bárd Miklóssal ez elbeszélésem folyamában
már nem lesz dolgunk. Csak később egyszer emlitem meg tisztes nevét. A
Kerkapolyakról kell folytatnom elbeszélésemet.
A Kerkapolyak több ága is elhagyta Udvarit.
István, a hires követ és alispán, már Kővágó-Eörsön lakott s ott volt
tekintélyes birtokos. Testvéröcscse, János, a nagy miniszternek édes
apja, már Veszprémvármegyében vert gyökeret s nem is kisebb helyen, mint
Szent-Gálon a királyi vadászok között.
Ezekről kell elmondanom, a mit tudok s a mi megérdemli nyájas olvasóim
figyelmét.
A nemességszerző I. István 1640 körül született s a hóhér-királytól, I.
Lipóttól szerezte meg – mint emlitém – 1685-ben czimeres levelét. A
család nemesi előnévül e szót használta: Kővágó-Eörsi. Benne van-e e szó
a levélben: nem tudom. De épen e nemesi előnév használata bizonyitja,
hogy valami köze már a tizenhetedik század közepén is volt
Kővágó-Eörshöz.
E falu különben szintén Balaton-parti falu, noha nem közvetlenül a
partra épitve. Hatalmas nemessége s kitünő birtokosai voltak hajdan is s
vannak még ma is. Kerkapoly-ivadékok is lakják ma is.
A nemes ember egyébiránt hajdan akár szülőfölde, akár valamelyik nemesi
birtoka után szabadon választhatott s használhatott nemesi előnevet. Nem
ugy volt, mint most. A királyi adomány nem volt hozzá szükséges. Mi köze
is van ahhoz a királynak? Ha a nemzetség maga s a vármegye s a megyei
nemesség tudtul vette, elfogadta, jóváhagyta: szent volt a nemesi előnév
s azon már semmiféle királyi hatalom változtatni nem tudott.
Az ősi, Árpáddal egyidős Szalók-nemzetség, egyik tagja megszerzi
Borsodban Bessenyő birtokot. Ettől kezdve nevezi magát majd Bessenyei
Szalóknak, majd Szalók-nembeli Bessenyeynek. Utóbb is századokon
keresztül rajta maradt a Bessenyey név. Az igazi Szalókyak
Veszprémmegyében vannak. A Marczal vidékén fekszik egymás mellett
Nemes-Szalók és Pór-Szalók. Tehát az ős Szalók ivadéka teljes joggal
nevezheti magát vagy Szalóki Szalókynak, vagy mind a két Szalóki
Szalókynak, vagy ha tetszik: Nemes-Szalóki Szalókynak.
Van egy nemes barátom: Karcsay. Ő még az Álmos vezér korabeli Karcsának
egyenes ivadéka. A Csallóközben fekszik egymás mellett a sok Karcsa nevü
falu. Tizenhárom falu ugyanazon a néven egy csomóban. Nincs az a
postamester a világon, a ki valami levéllel el tudna igazodni, ha
mindegyik Karcsának valami jelző neve nem volna. Az egyik például
Etre-Karcsa, a másik Damazér-Karcsa, a harmadik Omode-Karcsa. S igy
tovább.
Már most néhai nemes, nemzetes és vitézlett Georch Illés urunk, nagy
jogtudós könyviró urunk nemesi előneve »Karcsai« volt. De melyik
Karcsai? Természetesen Etre-Karcsai. Igy hivták Pozsonyvármegyében:
Elias Georch de Etre-Karcsa, magyarul: Etre-Karcsai Görcs Illés.
A puszta »Karcsai« nevet el nem nézték volna neki a nemes urak. Mert ez
azt jelentette volna, hogy mind a tizenhárom Karcsától származik a
nemesi előnév. Ez pedig nem igaz, tehát nem is szabad. Csak igazi
Karcsaynak szabad ez. A kinek őse még együtt csatázott és együtt
áldomásozott Álmos és Árpád vezérekkel. Ennek a nemesi előneve tehát
minden félreértés elháritása végett latinul igy szól: »Karcha de
Tredecim-Karcha«; – magyarul pedig igy szól: »Mind a Tizenhárom Karcsai
Karcsay«. Ám mutasson szebb nevet valamelyik skót nemes vagy spanyol
hidalgó.
Igy volt Pestvármegyében a »Mind a Hét Kátai Kátay« nemezetség.
Kisfaludy Sándornak, a nagy költőnek, Csák volt az igazi családi neve.
Egyik őse megkapta Sopronvármegyében Kisfaludot s elnevezte magát
Kisfaludi Csáknak. Csak azért, hogy a többi Csákkal össze ne zavarják.
Rajt maradt a Kisfaludy név egyéb nemesi előnevekkel.
A Jókay-nemzetségnek nem a király adta az »Ásvai« előnevet. Az én
nemzetségemnek se a »Ráczkevi« nemességjelzőt. Mégis joggal használjuk
sok száz év óta. Deák Ferencz nemzetségének semmi nemesi előnevet nem
adott I. Lipót, a hóhérkirály. Deák Ferencz teljes joggal használhatta a
»Zsitkóczi« vagy a »Zalatárnoki« előneveket, mert ezek Deák-birtokok
voltak. Kétséges, vajjon a »Kehidai« előnevet joggal használhatta
volna-e? Ő ugyan nem is használta, de az országgyülés ezt az előnevet
irta föl temetésekor nemesi czimerére. Ostoba észszel. Mintha bizony ez
a szó: Deák Ferencz nem százszor többet jelentene, mint ez a szó:
Kehidai Deák Ferencz.
Balgatag korszak. Léha nemzedék. Hitvány utódok!
Hajdan a nemesség disz volt, vagyon, erő, hatalom, jog és szabadság volt
s akkor a nemes szabadon alkothatta előnevét. Most a nemesség semmi.
Csupa hivalkodás. Léha lelkek silány vágya, nevetni való törekvése. S
most a nemesi előnevet valami nagy és szent dolognak tartják.
Nem is tekintik semminek, ha nem a király adja s nem kutyabőrön adja.
Legfölebb a kutyabőrt engedik el.
A ki nemesi előnevet királyi adomány nélkül használ: idézik a
rendőrségre, huzzák-vonják, el is itélik, szakértőket is mozgósitanak
ellene, mintha fölgyujtotta volna a szomszéd kazlát.
Buta német ész. Ha valaki y betüt használ i betü helyett, azért is
pörlik, büntetik és megbélyegzik. A lapok czikkeket irnak miatta s
követelik az y betü sérthetlen szentségét.
Hát most itt vagyunk. De másfél száz év előtt még nem jutottunk idáig.
A Kerkapoly-nemzetség feje és öregje teljes joggal vehette föl a
»Kis-Lődi« és a »Balaton-Udvari« nemesi előnevet. Nem ezt vette föl,
hanem a »Kővágó-Eörsi« nevet, minthogy e faluban volt legnagyobb,
legtekintélyesebb nemesi birtoka.

II.
(A nemességszerző Kerkapoly. – Kerkapoly István, a jeles alispán. –
Házassága. – Deák Ferencz társai Zalában. – Az alispán második házassága
és halála. – Gyerekei. – Móricz, Tivadar, Balázs. – Csuzy Pál
végrendelete. – A hires Csuzy-pör. – A becsehelyi rettentő éjszaka. – Az
én munkám a pörben. – A nagy miniszter édes apja. – Édes anyja Bodor
Zsuzsánna. – Milyen asszony volt? – Gyermekeik.)
Adataim a család leszármazására s elágazására nézve nem tökéletesek.
Legalább az első két ízről nem.
Az én adataim szerint a nemességszerző ősnek, I. Istvánnak, fia I.
Ferencz volt. Ez már Balaton-Udvariban lakott, legalább élete második
felében. 1725 körül született s felesége Sebestyén Juliánna volt. Okos
és szerző ember volt – ezt jegyzi meg róla a szóbeli hagyomány.
Ennek fia, I. János, a nagy miniszter öreg apja. 1756-ban született s
1808. évi április 4-én halt meg. Felesége, Szent-Király-Szabadjai Cseh
Erzsébet. Bölcs férj, derék feleség. Gyermekeiket gondosan nevelték s a
magasabb iskolákon tanittatták. Több helyütt volt birtokuk s azt
jókarban tartották s tetemesen szaporitották.
Ezeknek volt elsőszülött fiuk Kerkapoly II. István, a hires alispán és
követ.
Nem akarom életrajzát egészben összeállitani. Zalavármegye közönségének
feladata ez. De életének és közpályájának némely részletére mégis ki
kell terjeszkednem.
Kerkapoly István, István néven a II-ik, a túl-a-dunai tisztes birtoku
köznemes szokott nevelésében s minden jó tudományában részesült. Ő még
Balaton-Udvariban született, noha utóbb életének egész felnőtt ifju- és
férfikorát Kővágó-Eörsön töltötte. Itt volt állandó lakása, uri háza és
szép birtoka, melynek némely része lenyult a Balatonig, sőt – mint
nemesi birtok – kiterjedt a Balaton vizére is. Nádlás, halászat és
rákfogás dolgában ez is ért valamit. De nemes urnál pénzbeli értéket
alig képviselt. A nádat megtartotta saját gazdasági czéljaira. Legfölebb
kölcsön adott pár száz kévét jó barátnak, atyafinak, jó szomszédnak.
Rákot, halat készpénzért el nem adott volna soha. Világ csodájaként
emlegették volna. Világ csufja lett volna a neve. Akármennyit fogtak
jégen, vizen halászai, cselédei, ha kocsiszámra fogtak is, abból eladni
nem volt szabad. Igy hozta magával a nemesi jó erkölcs és a tisztesség.
Sőt áldozattal járt. Mert a hal- és rákbőség alkalmából lakomát kellett
rendezni s arra meg kellett hivni boldog-boldogtalant. Még a czigányokat
is. Vidámság lett belőle, dinom-dánom. Ha mégis sok volt a hal, ha igy
se fogyhatott el: akkor meg kellett emlékezni a tiszteletes urról, a
rektor urról, nótárius urról, a szolgabiróról és pandúr-hadnagyról, az
atyafiakról és jó barátokról. Mindenüvé kellett küldeni nagy nyalábot.
Azután a halászok, cselédek, nyájőrzők is megkapták a maguk bőséges
jutalékát.
Kerkapoly háza vendégszerető ház volt. Sok gyermek is volt. Öt fiu,
három leány. A kényelmes uri lakás gyakran ugy megtelt, hogy az ember
alig talált helyet, hova tegye bundáját, süvegét, tajtpipáját. Deák
Ferencz is ellátogatott oda rendesen. Egyszer egyik szép tajtékpipáját
el is vesztette ott szépen. Pedig maga is emlékként kapta nemes
Gömörvármegyétől. Anno 1835. Valami jókedvü nemes atyánkfia emelte el,
hogy valamikor eldicsekedhessék: ime, ez még Deák Ferencz pipája volt.
Sokszor megfordult a háznál Kisfaludy Sándor is, Zala nagy költője.
De ne ugorjunk az események elé.
A pápai öreg kollégiumot Kerkapoly II. István se kerülhette el. Azután
megszerezte az ügyvédi oklevelet. Azután házasságra gondolt.
Volt a nagy-vázsonykeői uradalomnak egy jeles embere: Kelemen Ferencz s
felesége, Murmon Jozéfa. Nyilt, szép uriház hős Kinizsy Pál régi
várában. Két leány volt a háznál. Róza és Klementina.
Veszprémvármegyéből a daliás Puzdor Dániel viaskodott az egyikért.
Gazdag nemes ifju, sok ezer holdnyi Bakonynak az ura. A másikért pedig
Kerkapoly viaskodott Zalából. Délczeg fiu ő is, noha Puzdorhoz képest
szegény fiu. De ő elnyerte annak kezét, a kiért lángolt s azután Puzdor
Dániel is elnyerte a magáét.
Kelemen Róza lett hát Kerkapolyné, a délczeg fiuk és ragyogó szépségü
leányok édesanyja.
Az ifju férj csakhamar a szigligeti uradalomnak lett fiskusává. És
csakhamar főszolgabiró a tapolczai járásban. Esze, becsülete, az
emberekkel való bánásmódja meghóditotta számára a vármegyét. Jó barátja
lett a keszthelyi gróf is, a nagy Festetich György fia.
De jó barátja lett Deák Ferencz is. A mi nagy szó.
Zala volt az ország vezérlő vármegyéje 1825-től kezdve. Eleintén
el-elragadozták tőle a babért Sopron Felső-bükki Nagy Pállal, Bars
Galantai Balogh Jánossal, Borsod Ragályival és Palóczyval, de mindez
csak ideig-óráig tartott. A mint Zala Deák Ferenczet küldte az
országgyülésre, azóta Zala vezérségét el nem vitatta senki. Még
Széchenyi, még Wesselényi is szivesen engedte neki át a vezéri pálczát.
De hát csupán Deák Ferencz alakja és egyénisége volt ennek egyedüli oka?
Nem. Még maga Deák Ferencz is csak barátai társaságában lett azzá, a
mivé lett.
Minő társaság volt az!
Deák Antal, a komor bölcs, a szigoru római jellem!
Oszterhuber-Tarányi József, a kinek lelke nem ismert nagyravágyást, de
ismerte, érezte és teljesitette a magyar nemes minden szent
kötelességét.
Kisfaludy Sándor, a lánglelkü költő, a kinek lelke utóbb aggódott s
érzelmei hüvösebbek voltak, mint koráé, de a kit a magyar fajáért lobogó
lelkesülésben soha senki felül nem mult. Sem, a kik előtte, sem, a kik
utána éltek.
És Csányi László, függetlenségi harczunk egyik kormányzója s legdicsőbb
vértanuja!
És Kerkapoly István, a vármegyének bölcs és nyugodt kormányzója,
országgyülési követe s hosszu időn át alispánja.
Sok lánglelkü férfiu vette körül Deákot Zalában, most csak ezeket
emlitem föl.
Ha ezek nincsenek, Deákot a maga zajkerülő és nyugalomáhitó lelke sohase
engedte volna az ország élére állani s a nagy világ sokadalmába
belekeveredni. Megmaradt volna kehidai bölcsnek, a kit az ország nem
tudott volna fölfedezni. De ezek kérték, ezek biztatták, sulyos
aggodalmaiban ezek vigasztalták s szelid és nemes erőszakkal ezek
szoritották előre-előre!
E férfiakhoz volt méltó Kerkapoly István.
Neje, a szép Kelemen Róza, korán elhalt. A mikor elhalt, még kisebb
leányok, fiuk voltak a háznál. Még jól esett volna, hogy anyjuk legyen.
Maga Kerkapoly is még erős, délczeg férfiu volt. Alig ötvenöt éves. Uj
házasságra gondolt. Talált is magához való derék, nemes urnőt. Özvegy
Forintos Ferencznét Mihályfán, Sümeg mellett, Zalavármegyében. Márczius
3-án volt az esküvő a menyasszony templomában 1848-ban. Fényes esküvő. A
vármegye hires első alispánja a vőlegény. A menyasszony is vagyonos,
nagy zalai nemzetség. Tiz napig éltek együtt. Még a mézes heteket élték,
feleségét még haza se vihette Kővágó-Eörsre. Agyában vérömlés támadt s
meghalt 1848. évi márczius 13-án. Holttestét Kővágó-Eörsre szállitották
s nagy gyászszal ott temették el. Temetésére megjelent az egész
vármegye. Ekkor volt 58 éves.
Maradékairól is szólnom kell.
Legidősb fia: Kerkapoly Móricz. A vármegye nemesi testőrré választotta.
Deli, szép szálas ifju. Onnan átment a Koburg-huszárezredhez
főhadnagynak. A függetlenségi harcz alatt a nemzet mellé kellett
állania. Kapitány lett azonnal s azután a Nádor-huszároknál őrnagy. A
szenvedésből is ki kellett részét vennie. Hét évig nyomorgott
várfogságban. Vas a kezén-lábán. Kiszabadulása után a szép Sümeghy Marit
vette el feleségül Söjtörön. E kiváló urnőről szóltam már röviden »Deák
Ferencz és családja« czimü művemben. Édes apja Deáknak egyik legjobb
barátja. Az urnőt leánykorában ugy szerette Deák, mintha saját édes
leánya lett volna. Ő volt a legbuzgóbb házasságszerző. Az 1869-iki
országgyülésen Zala tapolczai kerületét képviselte Kerkapoly Móricz. A
halál 1889-ben rohanta meg mintegy 70 éves korában. Két leánya volt.
Fiuága kialudt.
A második gyermek leányka volt, Jozéfa névvel. A hirneves, egykor
fölötte gazdag Diskay-nemzetségből lett Diskay Lajos felesége.
A harmadik gyermek is leányka volt: Amália, másik ágból származott
Kerkapoly Sándor felesége. Férje korán elhalt. Ezelőtt ötven évvel. Ő
maga, mint mindenki által tisztelt agg urnő, ma is él az ősi birtokon
Kővágó-Eörsön. Közel nyolczvan éves.
A negyedik gyermek az én Kerkapoly Tivadar barátom. Ma is él, ma is
jókedvü, Szent-Gálon, Veszprémvármegyében. 1829-ben született. Ifju
korában ő se lehetett más, mint honvéd és hős. A szó teljes értelmében
száz csatában viaskodott s azt se tudja, hány sebet hozott haza. De
mikor hozta haza? Ha e kérdésre meg lehetne felelni! Élete ragyogó
regény. Világos után besorozták az osztrák hadseregbe. Ott is méltó
maradt magához s nevéhez. Átment a lengyelekhez s a hős nemzet utolsó
szabadságharczát is végigküzdötte 1863-ban. Megint elbukott a hős nemzet
s ő kettétört kardjával akkor jött haza. Három gyermeke van. Köztük egy
ifju tartja fenn majd ágát.
Az ötödik gyermek Kerkapoly Balázs. Gyönge ifjukorban bár, de ő se
lehetett más, mint vitéz honvéd. Harmincz éve halt meg. 1861-ben
vármegyéje az alkotmány pillanatnyi helyreálltakor főlevéltárnokává
választotta.
E tiszti állásában rettenetes balesete támadt. Ha röviden is, meg kell
emlitenem. Nekem is volt vele dolgom.
Egerszegen van a vármegyei levéltár. Ott végzi hivatalos dolgát, ott
pipázgat a főlevéltárnok.
Egyik napon hire futamodik, hogy Csúzy Pál, a hires becsehelyi nábob,
nagy beteg, talán meg is hal. Egyenes örökösei alig vannak, de
végrendelete ott van a levéltárban. Kerkapoly Balázs őrzi, a
főlevéltárnok. Az uradalom négyezer hold, hatalmas erdők, számtalan
lábas jószág, juhnyájak, kondák, sok pénz, sok bor, sok eleség, tele
kastély, tehát bizony nagy örökség, nagy dolog.
Megjelenik a főlevéltári hivatalban egy tekintélyes ügyvéd. Jó
családbeli, előkelő név, Kerkapolynak régi ismerőse, jó barátja.
– Jó reggelt, pajtás!
– Hozott isten! Mi járatban jösz?
– Sürgős dolgom van nálad. Az öreg Csúzy ebül van. Becsehelyre kell
indulnom. Nesze!
Elővesz egy irást s odaadja Kerkapolynak.
Az irás az első alispán sajátkezü irása, melyben elrendeli, hogy a Csúzy
Pál-féle végrendelet kiadassék s utasitja a főlevéltárnokot, hogy Sk. L.
hites ügyvéd elismervényére az ő kezébe haladéktalanul adja át azt.
– Szivesen, pajtás!
Nézi a könyveket, rögtön megtalálja a végrendelet számát, ki is veszi
helyéből, át is adja az ügyvédnek, az ügyvédnél már kész is az
elismervény, azt átveszi, beiktatja s az alispáni utalványnyal együtt a
végrendelet helyére teszi.
Rendben van minden. Tökéletesen jogos és törvényes az eljárás. Az ügyvéd
el is száguld a végrendelettel, a kapu előtt várta már kocsija.
Mi hiba lehetne a dologban?
Az alispán nagy tekintélyü és szigoru ember. Épen ott van most is a
vármegyeházban saját hivatalos szobáiban. Egy percz alatt meg lehet
kérdezni. De mire való megkérdezni? Az irást és aláirást jól ismeri. A
hivatalos pöcsét is rendben. Még a papiros is a vármegye papirosa. Az
irást is most irták, a porzó még hiánytalan rajta. Micsoda bolond ember
lenne, a kinek kétség támadhatna az agyában s oda menne kérdezősködni az
alispánhoz?
De hiszen az ügyvéd élő ember, hires család, vagyonos is, ott fekszik
elismervénye is, jó ismerős, jó barát, ki gondolhatna valami rosszra? Az
is mindennapi dolog, hogy öreg ember, ha egészsége ingadoz, magához
veszi végrendeletét s még egyszer átnézi, megfontolja, egyik-másik
ponton talán változtat is.
Bizonyára ez az eset Csúzy Pállal, a becsehelyi öreg urasággal is.
Ebédnél összejön a főlevéltárnok az alispánnal s beszélgetés közben
véletlenül azt mondja neki:
– No, az öreg Csúzy Pál is kivette végrendeletét, talán meg akarja
változtatni.
– Ki adta ki?
– Én magam.
– Ki utalta ki?
Kerkapoly Balázs elnevette magát.
– Ugyan, ne mókázz, kedves alispánom, hiszen te magad utaltad ki. A te
irásod, aláirásod, pöcséted.
Az alispán nagyon komoly arczot vágott.
– No, édes barátom, a tüzes istennyila belé is ütött a dolgunkba, mert
én ugyan neked se irást, se aláirást, se pöcsétet nem adtam!
You have read 1 text from Hungarian literature.
Next - A Bakony (1. kötet) - 09
  • Parts
  • A Bakony (1. kötet) - 01
    Total number of words is 4020
    Total number of unique words is 1910
    27.4 of words are in the 2000 most common words
    37.9 of words are in the 5000 most common words
    43.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A Bakony (1. kötet) - 02
    Total number of words is 4189
    Total number of unique words is 1823
    30.8 of words are in the 2000 most common words
    43.5 of words are in the 5000 most common words
    50.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A Bakony (1. kötet) - 03
    Total number of words is 4142
    Total number of unique words is 1913
    29.5 of words are in the 2000 most common words
    41.4 of words are in the 5000 most common words
    47.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A Bakony (1. kötet) - 04
    Total number of words is 4143
    Total number of unique words is 1926
    32.2 of words are in the 2000 most common words
    44.6 of words are in the 5000 most common words
    51.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A Bakony (1. kötet) - 05
    Total number of words is 4160
    Total number of unique words is 1950
    32.1 of words are in the 2000 most common words
    44.1 of words are in the 5000 most common words
    50.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A Bakony (1. kötet) - 06
    Total number of words is 4178
    Total number of unique words is 1933
    33.5 of words are in the 2000 most common words
    45.6 of words are in the 5000 most common words
    51.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A Bakony (1. kötet) - 07
    Total number of words is 4219
    Total number of unique words is 1899
    33.4 of words are in the 2000 most common words
    45.5 of words are in the 5000 most common words
    51.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A Bakony (1. kötet) - 08
    Total number of words is 4132
    Total number of unique words is 1897
    32.5 of words are in the 2000 most common words
    44.4 of words are in the 5000 most common words
    50.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A Bakony (1. kötet) - 09
    Total number of words is 4109
    Total number of unique words is 1852
    34.1 of words are in the 2000 most common words
    46.7 of words are in the 5000 most common words
    52.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A Bakony (1. kötet) - 10
    Total number of words is 4198
    Total number of unique words is 1813
    33.3 of words are in the 2000 most common words
    46.5 of words are in the 5000 most common words
    53.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A Bakony (1. kötet) - 11
    Total number of words is 4003
    Total number of unique words is 1915
    30.8 of words are in the 2000 most common words
    43.0 of words are in the 5000 most common words
    49.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A Bakony (1. kötet) - 12
    Total number of words is 4016
    Total number of unique words is 1949
    32.1 of words are in the 2000 most common words
    44.1 of words are in the 5000 most common words
    50.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A Bakony (1. kötet) - 13
    Total number of words is 4061
    Total number of unique words is 1889
    28.9 of words are in the 2000 most common words
    41.3 of words are in the 5000 most common words
    46.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A Bakony (1. kötet) - 14
    Total number of words is 4048
    Total number of unique words is 1876
    30.9 of words are in the 2000 most common words
    42.5 of words are in the 5000 most common words
    49.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A Bakony (1. kötet) - 15
    Total number of words is 3853
    Total number of unique words is 1871
    29.5 of words are in the 2000 most common words
    40.1 of words are in the 5000 most common words
    46.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A Bakony (1. kötet) - 16
    Total number of words is 698
    Total number of unique words is 442
    32.7 of words are in the 2000 most common words
    42.8 of words are in the 5000 most common words
    50.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.