A Bakony (1. kötet) - 02

Total number of words is 4189
Total number of unique words is 1823
30.8 of words are in the 2000 most common words
43.5 of words are in the 5000 most common words
50.3 of words are in the 8000 most common words
Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
mélyén. Csak valami madárzaj hallatszik néha néha. Nagy vad ritkán jön
az országút közelébe. Ily erdők közt ballagott kocsink addig a faluig, a
melynek a neve: Farkasgyepü. Ha szél nyargal végig a rengetegen, még az
is csak a fák sudarát éri fönt a magasságban. Lent csönd van, mintha
Istennek szentegyházában volnánk.
Ott vagyunk.
De nem olyanban, mely kőből épült, mely emberi kezek és agyak alkotása.
Istennek alkotása ez. Annak az őserőnek fenséges és ragyogó tüneménye, a
mely akkor is volt, mikor még ember nem volt s akkor is lesz, a mikor
már ember nem lesz. Mi az épitő művészet csodája a Bakony őserdejéhez
képest? Még az őrült bajor király czifraságai is, még a világhirü gót
templomok faragványai is, még az egyiptomi faraók mesés kőrakásai is
csak hitvány erőlködések a Bakonynak egyik ős bükkfája előtt, mely
háromszáz év óta soha meg nem zavart, lágyharmatos fészkében szabadon
nőhetett az ég felé. S millió meg millió szál egymás mellett
hegyen-völgyön, ormokon át. Nincs határa sehol.
Alig tudja elgondolni nyájas olvasóm, minő érzés támadt a gyermek
fogékony lelkében, a mint az ős rengeteg szentegyházának néma
csarnokaiba belépett. Bizony nem kell itt imádkozni. Oly áhitattal telik
meg lelke, a milyenhez másutt soha el nem juthat. Itt a nagyság, itt a
fenség, az istenerő maga van itt az ő végtelenségében.
Százszor elandalodtam az erdő mélyén. Álmok és ábrándok és édes
gondolatok özöne nyargalt át lelkemen. Számot adhatok-e valaha ezekről?
Már nem hiszem. A nagy angol költő és államférfiu, Disraeli, leirja egy
helyütt, minő gondolatok támadnak bennünk, a mikor hatalmas erdő mélyén
vagyunk. Világbiró ország szónokainak, ugy véli, itt kell eszméiket
keresniök s alakba önteniök. Engem költővé és hitvallóvá tudott volna
tenni ez a rengeteg.
Ma már nincs meg ez az erdő, nem is tudom, hol van ilyen erdő. A
gazdálkodás szabályai szerint ki kellett vágni s helyette most oly sürün
nől az uj erdő, mint a kender, mint a fűszál. Ember el nem tud benne
járni.
De azért némi vigasztalást mégis találtam. Mióta eltünt az őserdő: azóta
a Szamár-hegy oldaláról szabad látás nyilt napnyugat felé Somlyó
tüneményes kupjára, Ságtetőre, Kemenesaljára s a végtelennek látszó
nyugoti nagy magyar alföldre az Alpesekig. Gönyörü kép, ragyogó,
magasságba emeli a lelket ez is, de én azért az ős rengeteget elfeledni
nem tudom.
Nem is akarom.
Fogadásom tartja, hogy gondolataimat megörökitem, melyeket bennem a
Bakony támasztott. Nem természetét irom le, hanem népét, azt a jó igaz
magyar népet, a mint tartja faját, nyelvét, hazáját és alkotmányát s a
mint él és munkál vidáman és szabadon s hódit jó kedvével s lelkének
magyar nemességével. S meg nem engedi, hogy a Bakony ormai, völgyei,
patakjai, erdőségei idegen neveket öltsenek fel. Dühös indulattal
törekedett a magyarirtó uralkodó hatalom ezelőtt százötven esztendővel a
magyart kiszoritani a Bakonyból s helyébe németet, tótot, csavargó
koldus népet telepiteni.
Hiába volt.
És hiába lesz ezentul is minden törekvése.


A VIRTUS.

I.
(Mi a nemesi katasztrum? – A rovatok. – A birtokos. – Hányféle volt a
nemes ember? – Az inzurgens. – Nem minden nemes külön nemzetség.)
Sokféle a virtus.
Katonavirtus. Diákvirtus. Betyárvirtus. A delelő napnak is van virtusa;
télen kicsiny, nyáron nagy. Kurucz őseink szerint a németben nincsen
virtus, meg is veri érte a Jézus Krisztus. Nem volt virtus a bibliai
Józsefben se, a ki Pótifárné szerelmének ellenállott. Erénye megvolt, de
virtusa nem.
Van nemesi virtus is. Ma már talán nem nagy, de hajdanában nagy volt. Én
most erről akarok beszélni.
1840-ben vagyunk. Tisztujitásra készült a nemes vármegye. A tisztviselőt
nemesek választják. Tudni kell hát, kik a vármegye nemesei, kik a
választók és hányan vannak. Össze kell őket irni. Meg kell csinálni a
katasztrumot.
Katasztrum! Mi ez a katasztrum? Mit jelent ez a szó?
Manó tudja. Diákos világot élünk. A mágnás francziául beszél. A zsidó
németül. A pap és a nemes deákul. A jobbágy sváb, tót, oláh, rusznyák
szóban töri a nyelvét. Hol van hát a magyar nemzet? Csak a kálvinista
beszél magyarul s egy-két nyiff-nyaff poéta. A kálvinistának pedig már
leszállóban a napja. Poétára meg ki hallgatna? Czudar világ.
Ma is van katasztrum. Valami földadótelek-összeirást, becslést és
fölmérést vagy mit értünk alatta. De hogy tartozik ez a nemes emberre?
Nemes ember ugy se fizet földadót és semmiféle adót. Ahhoz pedig,
mekkora telke, senkinek semmi köze.
Mégis el kell késziteni a katasztrumot. A tudósok azt mondják, hogy az
nem is katasztrum, hanem kapitasztrum. Káput: azt jelenti a diákban, a
mit a fej a magyarban. Fejenként kell tudni, hány a nemes, ki a nemes?
A vármegye kiküldi az összeirókat. Minden járásba olyan táblabirót, a ki
nem odavaló. Részrehajlás ne legyen. Azonkivül minden járásban ott van a
szolgabiró és az esküdt. Ezek csinálják a katasztrumot a községek
papjainak és nótáriusainak segitségével. Sok a járás. Ott van mindjárt a
veszprémi. Ennek az igazi neve: központi járás. Keletre és délre tőle a
palotai és a mezőföldi járás. Északra a cseszneki felső és alsó járás.
Nyugotra a devecseri és pápai alsó és felső járások. Szinte külön
járásnak nézik Pápa városát. Kell hát sok összeiró-bizottság. Némelyik
járásba kettő is. Sok a falu, sok a nemes.
A szolgabirónál már ott van a rubrikális nyomtatott papiros. Ma rovatos
ivnek nevezik. Olyan kemény papiros, mint a bőr. A nemesség neve jön rá;
idő, kor és viszontagság el ne korhaszsza. Bölcs a nemes vármegye. Meg
is van a teleirt papiros ma is. Őrizzük is, mint a szemünk fényét. Meg
is őriztük emberül. De csak a papirost. A nemességet bizony elnyelte az
idő, kor és viszontagság. Csak emlékezete ragyog már, maga nem.
Nyolcz rovata volt a kemény papirosnak.
Az első rovatba azt kellett beirni: mi a vezeték és keresztneve a nemes
embernek?
A nemesi előnévvel akkor még nem hivalkodtak. A nemes ember a nélkül is
nemes ember.
Az ötven krajczáros névnek akkor még hire se volt. Idegen név, németes
név is alig akadt. Összesen több mint hatezer nemes ember neve jött rá a
kemény papirosra, de e közt harmincz sincs idegen név vagy németes. Nem
türte volna a nemesség maga közt. De adott nemesi jogot a vármegye a
papoknak is. Ha Jézus Krisztus elfogadta őket szószólóinak: hát isten
neki, legyen nekik is egy voksuk. Igy gondolkodott a nemes vármegye.
Beirták hát a katasztrumba a papok nevét is. De már a barátokét be nem
irták, ha születésüknél fogva nem voltak nemesek. Nos hát a papok közt
akadt csak német és tót nevü ember alkalmas számban.
A második rovatba azt kellett beirni, mi a nemes embernek hivatala és
sorsa?
Tisztviselő ugyan elég nemes volt, hiszen országos és megyei tisztviselő
nem is lehetett más, csak nemes ember. Hát a ki alispán vagy esküdt
volt: bizony beirták hivatalát. A ki hites ügyvéd, földmérő, prédikátor,
doktor vagy professzor és tanitó volt: azt is beirták. Doktor ugyan
átkozottul kevés akadt. A hatezerhétszáz nemesből mindössze talán kettő.
De iparos már jobban akadt. Az elszegényedett nemes szivesen adta fiát
csizmadiának, molnárnak, mészárosnak, kovácsnak, ötvösnek, szücsnek,
katonának. De már olyan kolompáros, kapczás, posztónyiró, kőműves,
keztyüs, kéményseprő, szitakötő, muzsikus s több e féle iparos nem volt
a világon, a ki nemes ember lett volna. Ezeket az iparágakat utálta a
nemes. Inkább elment kocsisnak, szolgának, szekeresnek, katonának,
semmint kéményseprő vagy muzsikus lett volna. A nemes ember mesterségét,
iparos voltát is beirták hát a rubrumba.
De azért ilyen is kevés akadt.
Leginkább azt irták be: »birtokos«. A hatezerhétszáz nemesből több mint
hatezer semmi egyéb, mint »birtokos«.
Bizony ez nagyon jó czim s hivatalnak is, iparágnak is elég kellemes. Ha
az ember »birtokos« lehet. Ha háza, kertje, gyümölcsöse, szőleje, földje
van; ha ökre, lova, szamara, juhai legelésznek a mezőkön; ha jobbágyai,
zsöllérei, szolgáló emberei vannak, a kik helyette dolgoznak, adót
fizetnek, utat csinálnak és katonáskodnak s ő maga csak vadász, pipáz,
szolgabirót és követet választ, de egyéb dolga nincs a hosszu életen át.
Mi kell még más ezen a világon? A másvilágon ugyan szükség lesz még
egyre-másra, de az se a nemes ember dolga, gondja, hanem a papoké.
Egyébre a papok ugy se valók.
Csakhogy a nemes ember birtoka lehet igen kicsiny is. Lehet akkora is,
hogy kis házán kivül csak hét szilvafa fér el rajta. El is nevezték az
ilyen nemest »hétszilvafás«-nak. Más vármegyékben, Tiszán túl
»bocskoros«-nak. Az én vármegyémben nem volt »bocskoros«, de
»hétszilvafás« elég volt. Magam is sokat ismertem. Házán, kertjén,
szőlején kivül alig volt valamije. Sőt volt olyan is, a kiről azt irták
a katasztrumba: »birtoktalan«.
De azért nemes ember volt az is. Őseinek vére ott hullott a csatamezőkön
a kutyafejü tatár, török és német ellen s annyi joga volt a vármegyében,
mint a pápai grófnak.
A harmadik rovatba azokat a fiukat kellett beirni, a kik már voksolásra
valók, tehát érett koruak. Az a fiu, a ki husz esztendős, vagy ha annyi
nincs is, de már feleséges ember, már voksolásra való.
A negyedik rovatba az apróbb időkoru fiuk neveit kellett beiktatni. Majd
felnőnek ezek is, ha isten ugy akarja, de nemes ágyból születtek,
nevüket hát születésüktől fogva őrizze a nemes vármegye titkos
levéltára.
A leánygyermekeket nem vették be a nemesi katasztrumba. A leány, ha még
oly derék is, se vadásznak, se katonának, se inzurgensnek nem való. A
leány másra való. A leányban ki is vész a nemzetség magja. A családfán
ugyan ő is hajtás, virágzik is, de virágja meddő. Másnak terem magot,
nem a családnak. Neve is csakhamar elenyészik. A kemény papiroson nincs
helye nevének.
Az ötödik rovat is valami. Az utolsó nemesi összeirás 1837-ben történt,
most pedig 1840-et irunk. Azt kellett hát az ötödik rovatba bevezetni,
vajjon az 1837-iki katasztrumban benfoglaltatik a nemes?
Nem hiábavaló dolog volt ám ez. Hiszen minden ember nemességét meg
kellett vizsgálni s meg kellett bizonyitani. Ez bizony hat-hétezer
embernél sok munkával járt. De ha már a korábbi katasztrumban ott a név:
akkor ennek a névnek nemességét legalább nem kell vizsgálgatni.
A hatodik rovatban ez a kérdés:
– Az országos nemesek jussainak nyilvánvaló és valóságos gyakorlatában
vagyon-e, a kit nemesnek beirnak?
Ez már nagy kérdés. Ezt már mai ember, akármilyen tudós jogászember,
alig érti meg. A mióta a jó öreg Wenzel professzor meghalt: alig értik
ezt már az univerzitáson.
Nem egyféle nemes ember volt ám az országban s nem egyféle nemesi jus.
Ott voltak az országos nemesek. Ezek voltak a herczegek, grófok, bárók s
ugynevezett köznemesek.
Azután ott voltak a kiskunok, nagykunok, jászok és hajduk. Ezek minden
nemesi just nem gyakoroltak s a mi volt is nekik: mindenütt nem
gyakorolhatták. A nemes embernek jussa volt például a Koháry herczeg
uradalmaiban is vadászni, de már a hajdunak, jásznak, kunnak nem volt
jussa.
Azután ott voltak az esztergomi érseknek és győri püspöknek praediális
nemesei. Helyi nemesek voltak, de hogy egyuttal vármegyei vagy országos
nemesek-e: nem tudja azt ma már senki. Az esztergomi érsek és a győri
püspök épen nem tudja. Én se tudom. Az utolsó száz esztendő kegyetlen
sok pártoskodása, tisztujitása és követválasztása eltemette azokat a
határjeleket, a melyek a praediális nemesek jussait az országos nemesek
jussaitól elválasztották.
Már most ha valamelyik érseki nemes az én vármegyémbe költözött s
odaállt a katasztrum elé azzal a szóval, hogy ő is »nemes«, bizony
megkérdezte tőle a tekintetes, nemes, nemzetes és vitézlő táblabiró úr:
– Isten éltessen nemes atyámfia, de azért csak mondd meg iziben, miféle
nemes vagy? Országos-e, helyi-e, praediális-e vagy jász, kun, vagy talán
hajdu nemes? Jó ezt tudnunk!
Az én vármegyémben például magában is három-négyféle nemes volt.
Országos nemes. Minden nemesi jussal bővelkedő.
Vecseszéki nemes. Diákul: Nobiles sedis vecseianae. Ezek a győri püspök
praediális nemesei voltak.
Azután helyi, vármegyei nemes. Ezek voltak Szent-Gál királyi vadászai.
Végül a papok, a kik ugyan nem voltak születésüknél fogva nemesek, de a
nemesi jussokat gyakorolták.
A katasztrum hatodik rovata hát eléggé fontos volt. A rovat fejébe
iktatott kérdésre kellett megadni a feleletet. A nemesek jussainak
gyakorlatába vagyon-e?
– Vagyon.
Ez volt a felelet. Ezt irták be a rovatba. Irtak mást is a beiktatott
nemes ember neve után.
– Donatárius.
Ez azt jelentette, hogy a nemes ember őse birtokbeli adományt kapott
valamelyik királytól. A nemes ember, ha kételkedtek, fölmutatta a
kutyabőrt.
– Régi familia.
Ez is gyakori szó a rovatban. Az illető nemes nem tudott kutyabőrt
mutatni. De az élő emberek emlékezete tett mellette tanubizonyságot.
Ismerték apját, öreg apját, ősapját. Mind nemes ember volt.
De hát nem lehetett hamis tanut szerezni? Mai napság legalább könnyü
volna. Mai napság ötven-hatvanezer koronáért adnak nemesi kutyabőrt. Sőt
ma nem is kutyabőrt adnak, hanem csak czifra papirost, mégis olyan
drága, pedig hát ma már semmit se ér. Tanut pedig lehetne fogni százat
tizszerte kevesebb pénzért is.
De nem ugy volt hajdan.
A nemesség gondosan őrizte a maga jussát. Idegent, jött-mentet, paraszt
vérből származót be nem engedett volna surrani vagy tolakodni az
országos nemesek gyülekezetébe. A legelső tisztujitásnál agyonüti a
tolakodót. De még tanuit is. S mit ér akkor a nemesség, ha az embert
agyonütik miatta?
– Publikáltatott.
Ez a szó is gyakran előfordul a rovatban.
Ez azt jelenti, hogy nemességét ekkor-akkor, Zala-, Vas- vagy
Komáromvármegyében kihirdették s adtak róla bizonyságtévő levelet.
Sok nemesnél azt irták a rovatba:
– Rudolf királytól vagy I. Leopold királytól van armálisa.
Ez is elég bizonyság volt.
A hetedik rovat fejezetébe ez a kérdés volt beiktatva:
– Észrevétel alá esett nemes-e?
Különösen kétféle feleletet irtak e kérdésre a rovatba.
A ki ellen büntetendő per folyt vagy a ki el volt itélve: annál
bejegyezték e szavakat:
– Akczió alatt van.
Az ilyen nemes nem szavazhatott, de azért a katasztrumban föl kellett a
nevét venni. A bűnpör valamikor elmulik, de a nemesi jus soha el nem
mulik.
Azt is bejegyezték:
– Inzurgált! Vagy pedig: apja inzurgált.
Ez is nevezetes dolog volt.
Inzurgens!
Furcsa szó ez ma már. Jókai azt irta ezelőtt negyvenhat esztendővel
egyik gyönyörü költeményében:
Az inzurgens név is rossz hirbe jött,
Nem ugy van már, mint az előtt!
Kétszáz év előtt Rákóczi fejedelmünk vitézei, a kurucz hősök voltak az
inzurgensek. Hirük betöltötte Európát, megjelenésük rémületbe ejtette
Ausztriát. Lobogóikon a szabadság és a magyar dicsőség ragyogott.
Átkozott és gyülölt volt nevük a bécsi udvarban. Itthon tilalmas volt
emlegetni nevüket száz esztendőn keresztül.
Jött azonban Napoleon, a nagy. Sulyos léptei alatt megrendült Európa
földe s összetörtek a királyok és fejedelmek koronái. Összetöréssel
fenyegette a Habsburgok koronáit is.
Rémülés fogta el a bécsi udvart. S rémületében fölfedezte a magyar
királyt s a magyar nemességet is, a száz év óta üldözött és eltemetett
»inzurgens« nevet. Azt a szót adta a magyar király szájába:
– Fiaim, nemeseim, hű magyar vitézeim! Keljetek föl! Kössetek kardot!
Üljetek lóra! Legyetek megint inzurgensek! Mentsétek meg trónom és
koronám és országaim a francziától.
Akkor kedves lett megint az inzurgens!
Hajh, dicső őseink, bolond őseink, hallgattatok a hizelgő szóra és
seregestől siettetek a zászlók alá. Elhunytatok már mind. Senki se él
közületek. Hamvadó porotok nyugodjék békével a föld alatt.
Én még sokat ismertem közületek. Az én falumban is volt még három
inzurgens, a ki gyerekkoromban megsimogatta fürteimet. De az én falum
kicsiny s nemessége is kicsiny volt. De a mikor fölkerültem a
főiskolába: Pápán egyre mutogatták a tanárok és öreg diákok az ősz
vitézeket.
– Ez még inzurgens volt! Ime, ez is az volt.
Megnéztem őket jól. Szép, öreg alakok. De mind valamennyi ősz. Fehér
haj, fehér bajusz, mint a hó. Szinte azt hittem: az inzurgens mindig ősz
volt, mindig öreg, hófehér hajjal ment a csaták tüzébe.
1840 ben még sok inzurgens élt. Csak harminczegy éve mult még akkor,
hogy az inzurgensek hadat jártak. Az én vármegyémből magából vagy
háromezer inzurgens ment a világverő franczia ellen csatába. Az ötven
éves életkoron felül levő nemes ember mind lehetett inzurgens.
Akkor még élt az inzurgensek fővezére is, József nádorispán. Élt az
inzurgensek dicső krónikása: Kisfaludy Sándor, a nagy költő. Élt
vármegyémben a legnagyobb inzurgens hős: Hunkár Antal. Akkor még
dicsőséggel járt az inzurgens név. A ki meghalt a csatatéren: annak
özvegyét és árváit a nemes vármegye tartotta édes gondjai alatt.
Ha mikor a nemes odaállt a katasztrum elé s azt kérdezték tőle, honnan
tudja nemességét: nyomban felelhette:
– Inzurgáltam!
Még többen felelhették:
– Boldogult apám inzurgens volt, az isten áldja meg haló porában.
Ez bizony elég bizonyság volt. Ha egykor elhivták a csatába vérét
ontani, most se állják utját, a mikor nemesi jussát akarja gyakorolni.
De nem tartott már sokáig az inzurgens név becsülete.
Nálunk, szegény elhamvadó magyar nemesség sarjadékainál ugyan ma is
megvan és örökké megmarad, de a magyarnak ellenségei, a hatalmasok és a
koronás fejedelmek másként vélekednek.
Alig nyolcz év mulva kiütött a függetlenségi harcz. Az ellenség, az
osztrák-német elnevezte dicső honvédeinket inzurgenseknek. S a kit
inzurgensnek nevezett, vérszomja azt halálra, golyóra, kötélre, börtönre
vagy bujdosásra kárhoztatta. Ezért irta negyvenhat év előtt a nagy
költő:
Az inzurgens név is rossz hirbe jött,
Nem ugy van már, mint az előtt!
Igaz, igaz. Pedig bizony most is csak afféle állapotban vagyunk, mint a
mikor Rákóczi utolsó fejedelmünk inzurgenseit elgázolták.
A nemesi katasztrum nyolczadik és utolsó rovata e szóból áll:
Észrevételek.
E rovatban efféle szavakat iktatott az összeiró bizottság:
Vándor. – Ha ugyanis a nemes ember kézműiparos volt s vándorló
legényidejét töltötte.
Bécsben van. – Ha a nemes embert jó vagy rossz sorsa Ausztriába
szólitotta. Nagy dolog volt akkor a bécsi út szegény embernek.
Bujdosó. – Ezt a szót akkor irták be, ha a faluban nem tudták, hogy a
nemes ember hol van, merre jár, él-e, hal-e? Régi szó ez. Hajdan az
emigránsokat hivták bujdosóknak. Thököly és Rákóczi kuruczait, a kik
elköltöztek Lengyelbe, nagy Törökországba, francziák földére, mivelhogy
itthon az igaz magyarnak nem volt szabadsága, becsülete, nyugton
maradása.
– – Nos, hát igy lett készen a nemesi katasztrum Veszprémvármegyében
1840-ben. Én még nem kerültem bele, minthogy a világon se voltam.
Nemzetségemből csak az apám és nagybátyám neve van benne. Összeirtak
6716 nemest. Ebből legalább 216-ra rug a mágnások és papi emberek száma,
a többi köznemes és valóságos nemes.
Ne higyje ám pedig a nyájas olvasó, hogy a hány nemes, annyi nemzetség.
Jó volna, ha ugy lett volna. Akkor ma már szinmagyarral volna tele
Európa fele.
Sok nemes nemzetség nem egy családfővel s nem egy vagy két felnőtt
fiuval, hanem sok nemes emberre állt a katasztrum elé.
A Tamás-nemzetség Szent-Gálon 36 nemessel állt elő, a Gombás-nemzetség
30-al.
A Balassa-nemzetségből Adáz-Tevelen 31 szavazó került, a
Bereczky-nemzetségből ugyanott 51 szavazó nemes.
Noszlopon a Perey, Körmendy és Trombitás-nemzetségek, Orosziban a Fodor,
Thúry, Marton, Vincze-nemzetségek, Bor-Szörcsökön az Ughyak; – Halimbán
a Vajay, Ravasz és Mohos-családok; – Hajmás-Kéren a Fülöpök; – Küngösön
a Kenesseyek; – Homok-Bödögén a Berzsenyiek, Barczák, Domokosok mind
nagyszámu nemest tudtak előállitani. A 6500 nemes legfölebb csak
negyedrésznyi nemzetségből áll.
Természetes.
Árpád apánk nem sok magyarral jött ide Ázsiából. Talán tiz vagy
tizenötezer kemény lovast hozott magával. Talán annyit se. Többet semmi
esetre. Ebből is legfölebb két-háromszáz került Veszprémvármegyébe a
Bakony déli és nyugati aljára. Ugy szaporodtunk el isten jóvoltából.
Török, német s egyéb pogányfajta ugyan időnkint sokat kiirtott közülünk,
de mi se igen maradtunk adósok. Töröknek, tatárnak sehogy se és semmivel
se. A némettel ugyan lenne még némi elszámolni valónk, de hiszen ennek
is megjöhet még az ideje.

II.
(A nemesi pártok. – Deák Ferencz pártja. – A párt-jelszavak. – Mire
kellett a Primás sok pénze? – Deák pártja nagyobb volt, mégis gyöngébb
volt. – A pártok tanyái. – Bevonulnak a nemesek. – A főispáni
konferenczia. – A régi vármegyeház. – Ott kezdődik közéleti pályám.)
Október 12-ére, reggeli nyolcz órára tüzte ki a nemes vármegye a
tisztujitás idejét. Akkor már vége a szüretnek s a mezei munka nagy
részének. Ott lehet minden nemes ember. Még a Marczal vidékéről, még a
Bakonyon túlról, még Komárom és Tolna szomszédságából is.
Az egész tisztikar ideje lejárt. Az első alispántól az utolsó esküdtig
minden tisztviselőt ujra kell választani. Legalább ötven embert.
A vármegye főispánja ifjabb gróf Zichy István volt. Hatvan éves volt
ugyan már, de szintén István nevü apja még élt, azért nevezték
ifjabbnak. Nem nálunk lakott. Idegen volt, német volt, magyarul nem is
tudott, sima, eszes, ravasz udvari ember, még Oroszországba is elküldték
osztrák követnek. Ő vezette a tisztujitást.
Két párttá alakult a nemesség, mint az egész országban.
Az egyik volt a szabadelvü haladás igazán nemzeti pártja. Ennek vezére
volt Deák Ferencz. Segitettek neki a vezérkedésben Wesselényi és
Széchenyi s az országgyülés ama ifjabb alakjai, a kikből később a 48-iki
kormány s az ujabb korszak kiváló emberei lettek. Kossuth még akkor csak
ujságirással foglalkozott, börtönéből csak nem rég szabadult.
A másik volt az udvari párt, a kit a közvélemény konzervativ, maradi,
pecsovics pártnak is nevezett. Ennek vezére volt az uj főkorlátnok, gróf
Pálffy Fidél. Volt egy-két hazafias, kiváló tagja is, de egészben mégis
rossz hazafiakból, osztrákká aszott mágnásokból s vásáron szerzett
nemesekből állott bizony ez a párt. És azokból, a kiket ezerféle ügynöke
utján az udvar elámitott s a kik könnyen engedték magukat elámittatni.
Jelszó volt rá jó, elegendő és hatalmas. Majd a jelszót is megtudjuk
később.
A bécsi udvar a magyarral mindig kegyetlenül vagy ravaszul bánt. Ha
körmére ütöttünk, ha az erőszakhoz nem volt hatalma, akkor elővette
másik eszét, az álnokságot, az orvtámadást. Erre nézve többször jól
sikerült ravaszsága abból állt, hogy a mikor már a nemzet erős
ellenállásával nem birt: fölidézte az egyházi villongást, a felekezeti
viszályt. Ennek sikerében sohase csalódott.
Miért?
Számitása egyszerü és tiszta.
A római egyházat könnyü volt a harczba belevinni. Ha Róma intést kapott
Bécsből s a magyar egyházfejedelmek intést kaptak Rómából: megvolt a
harczi kedv. S ha megvolt a felekezeti viszály: könnyü volt már akkor a
kormánynak az ő nagy hatalmával a mágnások s a katholikus nemesség nagy
részét összecsőditeni s erős párttá szervezni. Volt már jelszó, volt
pénz s lett szenvedély is. A protestáns nemességből is magához hóditott
itt-amott tekintélyes részt.
Most a vegyes házasságok kérdéséből csinált országos perpatvart.
De nem ez volt a döntő jelszó. Sokkal okosabb és miveltebb a magyar,
semhogy a vegyes házasság kérdéséből magából keserü országos viaskodást
csinálna.
Hanem hát Deák nagy dolgokat akart.
Szabadságot, egyenlőséget, testvériséget. Egyenlő törvénye legyen
mindenkinek s mindenki egyenlő legyen a törvény előtt. A jobbágy ne
szolga legyen, hanem szabad birtokos. Legyen közteherviselés s az ország
javára ne csak a jobbágy verejtékezzen, hanem a nemes is. A mindenféle
rendek, osztályok és népek olvadjanak össze egységes nemzetté, a magyar
nemzetté.
Vele szemben a kormány és az udvari párt édes és hatalmas jelszóval élt.
Védjük meg a nemesség ősi jussait. A nemesség szüz vállait ne
fertőztesse meg az országos terhek sulya és mivolta.
Szivesen állt e jelszavakra a nemesség nagy része. El nem hitte, hogy e
mögött csak az osztrák kényuraság dolgozik, hogy járma biztosabban
nyomakodjék vállainkra.
Igy vált kétfelé, igy lett két párttá a Bakony vármegyéjének nemessége
is.
Az udvari pártnak ügyes és hatalmas vezérlete támadt. Tekintélyt adott
neki a főispán s a pápai gróf s a püspök és a káptalannak két-három
országos hirü tagja s a zirczi és bakonybéli apát úr. Több nagy elméjü
kálvinista főember is hozzácsatlakozott, mint a csodálatos tudásu Kocsi
Sebestyén Gábor, a mindenki által kedvelt Kocsi Horváth Sámuel s a
fényes tollu Zsoldos Ignácz, a kinek könyvét s vármegyei tudását maga
Deák Ferencz is elsőnek tartotta az országban. A két előbbi követ is
lett az 1843-iki és 1848-iki pozsonyi országgyülésen.
Pénze is volt az udvari pártnak untig.
A veszprémi püspököt kinevezték esztergomi érseknek s ország primásának,
de a király meghagyta neki a veszprémi püspöki jövedelmet is. Ez pedig
ezer forint volt minden napra.
Példátlan eset. A török világ óta nem is fordult elő. Hiszen az
esztergomi érsek ugyis nagy úr. Uralkodó herczegi rangja s maholnap
biboros fejedelem. Jövedelme is sokkal nagyobb volt, mint mai napság.
Akkor még meg voltak vásárjai, tizedei, regáléi, révei és vámjai s
állami tisztségei után is nagy jövedelmei. Szeptemvir volt, örökös
főispán is volt, korlátnok is volt s az ország aranypénzverő
intézeteinek legmagasabb ellenőre is volt.
Minek kellett hát neki a veszprémi püspökség jövedelme is? Holott ilyen
két nagy adománynak egy kézbe juttatását a törvények szigoruan
tiltották. Több jövedelme lesz a két adományból évenkint egy millió
forintnál.
Nem is vallották be igazán, mire kellett a tenger pénz.
Hazudtak nagyot.
Rudnay primás tiz-tizenkét év előtt megkezdte az esztergomi bazilika
épitését. Azt mondták: erre kell a pénz az uj primásnak.
Nem volt igaz.
Kellett a pénz korteskedésre. Veszprém-, Zala-, Tolnavármegyében meg
kellett törni a hazafias nemességet. Zalában meg kellett buktatni magát
még Deák Ferenczet is. Ez ugyan lehetetlen volt, de véressé kellett
tenni legalább megbizó levelét. Tudták, hogy Deák a véres választást el
nem fogadja. Tolnában meg kellett buktatni Bezerédj Istvánt és pártját s
föl kellett állitani s erőssé szervezni a Pecsovics-pártot. Veszprémben
is meg kellett venni, a hogy lehetett a nemességet.
De a nemességben több volt a kálvinista és lutheránus nemes négyezernél.
Minden katholikus szavazatra kétszer annyi protestáns szavazat esett.
Már most hogy lehet a nyakas kálvinista magyar nemest az udvari és papi
és német párt számára megszerezni?
Hajh, a hatalom, a pénz, a hizelgés és a hatalmas jelszó, nagy úr.
Ősi nemesi jussainkat nem hagyjuk!
Azután első alispánná, főbirákká s majdan követekké kálvinistákat
választunk!
Pénz pedig annyi lesz, mint a szemét. Zászlóra, fuvarra, napidijra,
dinom-dánomra elég kerül. A szentgáli királyi vadászok pedig fejenkint
kapnak diszes és jó puskát s zöld zsinórral kitréfázott szürke rövid
dolmányt és pötyögős nadrágot. Voltak pedig a királyi vadászok
hatszáznál többen. S a hány királyi vadász: annyi szavazat.
Mindezt Deák pártjának nemessége nem tudta megcsinálni.
Ez a párt nem is tudott egységes táborrá alakulni. Fővezére nem akadt.
Főúr köztük nem találkozott. Jeles birtokosok, buzgó szivek, jeles
elmék, de ki nem magasodott köztük senki. S helyben is messze estek
egymástól.
A Bakony kétfelé vágja a vármegyét.
Deák pártjának nemessége igen nagy volt Pápa és Somlyó vidékén, a
Bakonytól nyugatra fekvő alföldeken. Több, mint kétezer fő.
De nagy volt a Bakonytól délre, a Mezőföldön s a Balaton közelében is.
Ez a két nagy sik vidék a Bakonyon át nem szokott egymással érintkezni,
személyesen alig is ismerte egymást. Köztük feküdt Szent-Gál a maga
hatszáz szavazatával. Jobbra is, balra is csak rontotta a nemzeti párt
You have read 1 text from Hungarian literature.
Next - A Bakony (1. kötet) - 03
  • Parts
  • A Bakony (1. kötet) - 01
    Total number of words is 4020
    Total number of unique words is 1910
    27.4 of words are in the 2000 most common words
    37.9 of words are in the 5000 most common words
    43.1 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A Bakony (1. kötet) - 02
    Total number of words is 4189
    Total number of unique words is 1823
    30.8 of words are in the 2000 most common words
    43.5 of words are in the 5000 most common words
    50.3 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A Bakony (1. kötet) - 03
    Total number of words is 4142
    Total number of unique words is 1913
    29.5 of words are in the 2000 most common words
    41.4 of words are in the 5000 most common words
    47.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A Bakony (1. kötet) - 04
    Total number of words is 4143
    Total number of unique words is 1926
    32.2 of words are in the 2000 most common words
    44.6 of words are in the 5000 most common words
    51.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A Bakony (1. kötet) - 05
    Total number of words is 4160
    Total number of unique words is 1950
    32.1 of words are in the 2000 most common words
    44.1 of words are in the 5000 most common words
    50.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A Bakony (1. kötet) - 06
    Total number of words is 4178
    Total number of unique words is 1933
    33.5 of words are in the 2000 most common words
    45.6 of words are in the 5000 most common words
    51.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A Bakony (1. kötet) - 07
    Total number of words is 4219
    Total number of unique words is 1899
    33.4 of words are in the 2000 most common words
    45.5 of words are in the 5000 most common words
    51.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A Bakony (1. kötet) - 08
    Total number of words is 4132
    Total number of unique words is 1897
    32.5 of words are in the 2000 most common words
    44.4 of words are in the 5000 most common words
    50.2 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A Bakony (1. kötet) - 09
    Total number of words is 4109
    Total number of unique words is 1852
    34.1 of words are in the 2000 most common words
    46.7 of words are in the 5000 most common words
    52.7 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A Bakony (1. kötet) - 10
    Total number of words is 4198
    Total number of unique words is 1813
    33.3 of words are in the 2000 most common words
    46.5 of words are in the 5000 most common words
    53.6 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A Bakony (1. kötet) - 11
    Total number of words is 4003
    Total number of unique words is 1915
    30.8 of words are in the 2000 most common words
    43.0 of words are in the 5000 most common words
    49.5 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A Bakony (1. kötet) - 12
    Total number of words is 4016
    Total number of unique words is 1949
    32.1 of words are in the 2000 most common words
    44.1 of words are in the 5000 most common words
    50.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A Bakony (1. kötet) - 13
    Total number of words is 4061
    Total number of unique words is 1889
    28.9 of words are in the 2000 most common words
    41.3 of words are in the 5000 most common words
    46.9 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A Bakony (1. kötet) - 14
    Total number of words is 4048
    Total number of unique words is 1876
    30.9 of words are in the 2000 most common words
    42.5 of words are in the 5000 most common words
    49.0 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A Bakony (1. kötet) - 15
    Total number of words is 3853
    Total number of unique words is 1871
    29.5 of words are in the 2000 most common words
    40.1 of words are in the 5000 most common words
    46.8 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.
  • A Bakony (1. kötet) - 16
    Total number of words is 698
    Total number of unique words is 442
    32.7 of words are in the 2000 most common words
    42.8 of words are in the 5000 most common words
    50.4 of words are in the 8000 most common words
    Each bar represents the percentage of words per 1000 most common words.